Kolozsváron az Apáczai-napok keretében rajzversenyre-, illetve kiállításra került sor. Az apáczaisok mellett beneveztek a zsoboki szórványiskola, a Waldorf, a Montessori iskola, a Báthory István Elméleti Líceum, a kolozsvári hallássérült és a magyarlónai iskolák tanulói is. /Apáczai-napok - 2001 Kulturális környezetünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2001. május 26.
Máj. 24-én sportbemutatóval kezdődtek a Bethlen-napok Nagyenyeden. A hivatalos megnyitón, máj. 25-én Markó Béla szövetségi elnök, Simon János iskolaigazgató és Pásztori Kupán István református lelkipásztor köszöntötte a jelenlevőket. A gazdag programban volt történelmi vetélkedő, vidám tavaszi vásár és könyvbemutató. A Nagyenyed szóban-képben című művet Hantz Lám Irén állította össze. A rendezvénysorozat máj. 27-én istentisztelettel ér véget. /(mezei): Zsibvásár és vetélkedők. Gazdag kínálat a Bethlen-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2001. május 26.
Mihály Ferenc szülővárosában, Szovátán él, közel öt éve végzi különböző erdélyi templomok fából készült berendezéseinek felmérését, kutatását és restaurálását. Ez év őszén adják át az általa felújított gelencei római katolikus templom 1628-ból származó restaurált kazettás mennyezetét és oltárait. Konzerválás után tavaly a XVII. századi csíkszenttamási oltár, és a XV. századi csíkmenasági Mária-szobor került szovátai műhelyéből eredeti helyére. A restaurátor előadássorozatot indított az erdélyi oltárokról, templomi faberendezésekről, kazettás mennyezetekről, bútorokról és falképekről a szovátai Teleki Oktatási Központban. Egyik előadásában hangzott el, hogy Erdélyben jóval több középkori szárnyas oltár maradt meg, mint például Magyarországon. A katolikus templomok esetében négy kis úgynevezett szentföld maradt, ahol a katolikus vallás közel ezer éven át folytonos volt, így a templomok és a történelmi, művészettörténeti jelentőségű kegytárgyak is megmaradhattak. Ezek közül Csík és Gyergyó vidéke a nagyobbik terület, aztán Háromszéken Gelence és Kézdivásárhely környéke, a harmadik Székelyudvarhely és környéke, végül - a legkisebbik - a Nyárádmente, azaz Mikháza, Köszvényes, Nyárádremete vidéke, ahol találhatók középkori fából készült templomi berendezések. A másik rész, ahol ugyancsak sok hasonló kegytárgy van, az egykor protestáns szászok által lakott terület. Itt a kimondottan katolikus ikonográfiájú oltárokat nagyrészt eltávolították, de sok helyen megőrizték a maradékot. Sajnos lopások történtek, folyik a fekete műkereskedelem: jövedelmező üzletággá lett az elnéptelenedett települések templomait kirabolni. A restaurálás nagyon drága dolog. A restaurátorok kérhetnek a román műemlékvédő szakhivataloktól is pénzt, azonban a lényeges céltámogatások a mai napig anyaországi és más külföldi forrásokból érkeznek Erdélybe. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tervezi gyűjtemények kialakítását. Evangélikus részről már történt egy viszonylag eredményes műkincs-átcsoportosítás, a megszűnt gyülekezetek árván maradt templomaiból a műtárgyakat átszállíttatták védettebb, nagyobb templomokba: Szebenbe, Medgyesre, Segesvárra, Brassóba. /Zilahi Imre: Beszélgetés Mihály Ferenc szovátai restaurátorral. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2001. május 26.
A Csík Területi RMDSZ tájékoztató jellegű folyóiratot kíván indítani júniustól, amelyben a területi szervezet tevékenységéről szóló információk mellett a helyi egyházakat, a sportéletet és a csíki közösségeket is bemutatnák. Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ elnök elmondta, a tájékoztatóhoz azok jutnának hozzá, akik fizetik az RMDSZ tagsági díjat. /Kiss Edit: RMDSZ-havilap a fizető tagoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2001. május 26.
Kolozsváron volt egy magyar diákrádió, a Visszhang /heti egy órás adás/, ahol, többek között, Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője meghatározó jellegű tevékenységet folytatott. A Visszhang a hetvenes évek elején alakult meg, az alapítók között volt Nagy Gyula, Gáspár Sándor és Patrubány Miklós. Zsigmond Emese volt az irodalmi és a nyelvművelő rovat felelőse. A múlt rendszerben kevesebb volt a szórakozóhely, önképző-, színjátszó, irodalmi, és tánckörök működtek. A matek, fizika, filológia, biológia karnak színjátszó köre, más karoknak tánccsoportja volt. Egy-egy csoport előadása az egész kolozsvári diákságot megmozgatta. Jó volt a kapcsolatuk a kolozsvári napilappal, amelyet akkoriban Keszthelyi Gyula vezetett, és külön oldalt biztosított a diákeseményeknek. A Visszhang intézmény volt, mert a rádióadásokon túl havonta egyszer híres személyiségeket hívtak meg, olykor magyarországiakat is. Évente gálaestet tartottak. A hetvenes évek végefelé alakult meg a Visszhang-kórus. Mindez már a múlté, már nincs Visszhang. /Márton Éva: Elnémult a Visszhang Beszélgetés Zsigmond Emesével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2001. május 26.
Domokos Pál Péter emlékét idéző műsort tartott Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség május 23-án, a Szentegyház utcai székházban. Dr. Almási István népzenekutató méltatta Domokos Pál Péternek, a csángó nép nagy pártfogójának életét és munkásságát. /Darvas Annamária: In memoriam: Domokos Pál Péter. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2001. május 26.
Máj. 25-én megnyílt Kondrák Károly nagybányai festőművész tárlata Kolozsváron, a Korunk Galériában. /Korunk Galéria. Nagybányai üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2001. május 26.
Jókai Anna Kossuth-díjas író május 22-23-án Zilahon Ady iskolájában, illetve a református kollégiumban olvasókkal, irodalombarátokkal találkozott Simonfy Irén, a megyei EMKE elnöke meghívására. Előadását követően a 12. kiadást megért Ne féljetek című könyveit dedikálta sorbanálló vásárlóknak. Első könyve "4447" címmel 1968-ban jelent meg, szabadúszóként azóta húsz kötete látott napvilágot. 1990 után három évig volt a Magyar Írószövetség elnöke. Elmondta, hogy nagy csalódás érte: hitte, hogy a Kádár-rendszer után a jónak kell jönnie, hazugságok nélküli világnak. A gonoszság viszont nem kíméli az új rendszert. Az új évezred veszélyes, e veszély alól a magyarság sem kivétel, ezt illetően a globalizációra gondolt. Erre utalt budapesti példákkal, az eluralkodott idegen nyelvű feliratokkal, a magyar nyelv szégyenlésével a globalizáció ürügyén a sajátosság elnyomásával, a magyar tapasztalatok lenézésével. Az írónő zilahi üzenete: "A fiatal lehet szétszórt és a maga szintjén mégis eredményes, az öregnek azonban szüntelenül összpontosítania kell. Az öregség nem nyugalom, hanem megfeszített akarat. Két mankónk: az önirónia és a bátorság. Energiánk pedig az eszközként használt szenvedés. A hova nem rajtunk áll. A miért az Isten titka. A hogyan a mi szabadságunk". /Jókai Anna zilahi üzenete "A hogyan a mi szabadságunk" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27./
2001. május 26.
A holokausztra emlékezik a marosvásárhelyi zsidó hitközség június 3-án a zsinagógában, majd a zsidó temetőben. A megemlékezésen a glasgow-i izraelita hitközség küldöttségét fogadják. A megemlékezés napja egybeesik a környék zsidóságának 1944-ben történt deportálásának időpontjával. Ausch Sándor, a hitközség titkára elmondta, a mintegy 250 lelket számláló marosvásárhelyi izraelita közösség minden évben megemlékezést szervez. A titkár szerint a hitközség a holokauszt emlékére tervez szobrot állítani; Izsák Márton marosvásárhelyi szobrászművész alkotása már 1947-ben elkészült. /A glasgow-i rabbit is elvárják. Holokauszt-emlékszobrot állítana a marosvásárhelyi zsidó hitközség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2001. május 26.
Tamás György műgyűjtő, az EMKES elnöke elmondta, hogy az EMKES az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület rövidítése, a végén az S Stockholmot jelenti. Az egyesület vezetősége Stockholmban van. A vezetőségnek van öt póttagja (szakmai és művészeti tanácsadók): Bartos József festőművész (Munkács), Brúgós Gyula festőművész (Debrecen), Dudás Gyula festőművész (Nagybánya), Essig József fotóművész (Kolozsvár) és Takács Gábor művészettörténész (Szentendre). Az egyesület kétévenként tart közgyűlést. - Az EMKES rendezésében eddig hatvannégy kiállítást rendeztek. A kiállítások nagy része csoportkiállítás, melyen egyszerre 40-50 képzőművész szerepel, évente rendeznek egyéni kiállítást is, továbbá alkotótábort. Az EMKES művészettel kapcsolatos könyvek kiadatásában is részt vett. Ezek között volt: Banner Zoltán: Teremtő önvédelem; Murádin Jenő: Nagybánya, a Festőtelep művészei; Petkes József: Néprajzi barangolások a Partiumban. Az EMKES segíti a Házsongárd Alapítványt is. /Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2001. május 27.
A nagyváradi római katolikus egyházmegye területe összlakosságából /1 014 420 fő/ római katolikus 108 012 lélek. 2000-ben az anyakönyvek tanúsága szerint 639 keresztelés, ugyanakkor 924 temetés volt. A keresztelések és a halálozás közötti különbséget figyelembe véve, 2000-ben 285 lélekkel csökkent a nagyváradi püspökséghez tartozó hívek száma. /A váradi egyházmegye a statisztika tükrében. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 27./
2001. május 28.
A magyar státustörvény-javaslatot kicsit elhamarkodottnak, az "elkülönülési törekvéseket bátorítónak" nevezte Ion Iliescu román államfő a Magyar Televíziónak adott interjújában, melyet máj. 27-én sugároztak. Iliescu úgy vélekedett, hogy Románia egységes nemzetállam, amelyben az együtt élő etnikumoknak túl kell magukat tenniük a szembenállásokon. Az anyanyelvhasználati lehetőségekről szólva a román elnök hangsúlyozta: az állam hivatalos nyelve a román, ugyanakkor a bukaresti kormány a "kisebbségek saját identitását és kulturális örökségét az ország közös kincsének tekinti". Ion Iliescu ennek kapcsán méltatta az RMDSZ politikáját. A magyar státustörvényt kicsit elhamarkodottnak mondta. Az államfő szerint a magyar igazolvány "nem is igazán demokratikus és egyáltalán nem európai". Iliescu ugyanakkor dicséretesnek mondta a magyar vezetésnek azt a törekvését, hogy nagy figyelmet szentel a határon túli magyaroknak. Románia és Magyarország kapcsolatairól szólva Iliescu Németország és Franciaország példáját említette: hogyan lett két korábban ellenséges országból az Európai Unió alappillére. - Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke bejelentette, hogy a testület elé idézik a máj. 29-én Budapesten tárgyaló Mircea Geoana külügyminisztert, akitől tájékoztatást várnak a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációk eredményéről. /Iliescu-interjú a Magyar Televíziónak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2001. május 28.
Az RMDSZ meghívására máj. 26-27-én látogatást tett Erdélyben az MKP négytagú küldöttsége: Bugár Béla pártelnök, a szlovák parlament alelnöke, Farkas Pál, az MKP országos tanácsának elnöke, Köteles László parlamenti képviselő, az MKP országos tanácsának tagja és Vörös Péter, a párt központi titkára. Megállapodtak abban, hogy az RMDSZ és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) a jövőben szorosabbra fűzik kapcsolataikat. A két szervezet közösen kezdeményezi a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását a státustörvény alkalmazásának és a támogatási rendszerek megvitatása végett. A vendégek máj. 26-án Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel és az ügyvezető elnökség más tagjaival tartottak megbeszélést Kolozsváron, majd találkoztak kolozsvári RMDSZ-vezetőkkel és közéleti személyiségekkel találkoztak. Máj. 27-én, vasárnap az MKP-küldöttség Gyulafehérvárra látogatott, ahol az érseki templomban misén vett részt, Nagyenyeden helyi RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, majd felkereste Torockót és Torockószentgyörgyöt. Markó Béla elmondta, hogy rendkívül hasznos az, ha a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül élő magyar közösségek pártjai, szervezetei minél szorosabb kapcsolatot tartanak egymással. Sok szempontból hasonló tapasztalatokat éltek meg az elmúlt években. Az RMDSZ 1996. és 2000. között tagja volt a romániai kormánykoalíciónak. 1998-ban hasonló vállalkozásba fogott az MKP, s most, ebben az időszakban része a szlovák kormánynak. - A következő hónapokban a két szervezet parlamenti csoportja találkozik. Bugár Béla szerint mindkét párt mozgatórugója, motorja az adott országban zajló integrációs folyamatoknak. Bugár hozzátette: azért is döntöttek a kapcsolatok bővítése mellett, mert a két ország között sok a hasonlatosság, többek között a státustörvény kapcsán. /Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a Kárpát-medence magyar szervezetei között. Erdélybe látogatott a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2001. május 28.
A magyar kormány továbbra is rendelkezésére áll azoknak, akik pontosításokat kérnek a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnöke a Reform Tömörülés RMDSZ-platform máj. 26-i sepsiszentgyörgyi kongresszusán. Az RMDSZ-Fidesz kapcsolatot Kövér jónak minősítette, és reményét fejezte ki, hogy az RT is otthon érezheti magát az erdélyi magyarság egészének érdekeit képviselni hivatott szövetségben. Kövér elmondta, hogy a magyar ellenzéki pártok egy idő óta igyekeznek túllicitálni egymást a határon túli magyarok sorsának jobbítása terén. Az SZDSZ a magyar igazolvány helyett pénzt, évi több milliárdot osztana szét, az MSZP pedig a határon túli magyarokkal foglalkozó parlamenti biztos kinevezését, és három hónap helyett hat hónapos legális munkavállalási engedélyt javasol. Kövér László megjegyezte: "Biztosak voltunk abban, hogy ameddig csak lehet, az MSZP és az SZDSZ a törvényjavaslat elfogadásának megakadályozására fordítja minden energiáját. Amikor viszont a Magyar Állandó Értekezleten felismerték, hogy ezzel a politikájukkal szembe kerülnek nemcsak a magyar közvéleménnyel, hanem a határon túli magyar szervezetekkel is, akkor taktikát változtattak. Megpróbálják lekicsinyelni a törvény jelentőségét, különböző javaslatokkal azt próbálják bizonyítani, hogy ők is vannak olyan jó magyarok, mint a kormánypártiak." /Székely Kriszta: "Fantáziadús" magyar politika Kövér László a státustörvényről, a magyar ellenzékről és az RMDSZ-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2001. május 28.
A népnevelő író, lelkész Balázs Ferencre /1901-1937/, a Mészkőn maradandót alkotott személyiségre emlékeztek, születésének 100. évfordulóján, máj. 26-án Kolozsváron, az unitárius egyház dísztermében megtartott ünnepségen. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök az ünnepelt népszolgálati munkásságát emelte ki. Kötő József (EMKE) a transzilván szellemiség keretében is társadalomban gondolkodónak nevezte a nagy elődöt, akinek emléke, dr. Egyed Ákos szerint, különleges helyet foglal el történelmi örökségünkben. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke Izlandtól Mészkőig című előadásában párhuzamot vont a dán népfőiskolák megalapítójának, Nicolai Frederic Severin a munkássága és a Balázs Ferencé között. Előadást tartott még Vallasek Júlia, Cseke Péter, Keszegh Vilmos és Kötő József. Délután Mészkőn folytatódott az emlékezés az ünnepi istentisztelettel, az unitárius templomban, majd megkoszorúzták a templomkertben álló Balázs Ferenc mellszobrot /Ördög I. Béla: Balázs Ferenc centenáriumi ünnepség Kolozsváron és Mészkőn. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ Kötő József kiemelte: "Balázs Ferenc európai szemmel és erdélyi lélekkel építette létünket". Dáné Tibor Kálmán hangsúlyozta: nem lehet Erdélyben népfőiskoláról beszélni Balázs Ferenc nevének említése nélkül. /Balázs Ferencre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2001. május 28.
A dél-lengyelországi Tarnówban máj. 26-án felavatták a Bem-Petőfi emlékkaput és a lengyel-magyar történelmi emlékparkot. A városban áll Petőfi Sándornak, Bem segédtisztjének a mellszobra, amelyet Kecskemét városa 1985-ben ajándékozott Tarnównak. A szobor előterében felavatták fel a sepsiszentgyörgyi székely mesterek által faragott kopjafákat, rajtuk Bem tábornok erdélyi csatáinak dátumaival. A park bejáratánál emelkedik a szintén sepsiszentgyörgyi mesterek által faragott, 5 méter magas székelykapu, a kétnyelvű felirat tanúsága szerint Bem és Petőfi emlékkapuja. Rajta Petőfi egyik Bemről írott verse - Az erdélyi hadsereg - két versszaka olvasható magyar és lengyel fordításban. Az ünnepségen jelen volt Kovács István krakkói főkonzul (az esemény főszervezője) is. Mintegy 100 tagú magyar csoport érkezett az avatásra, megjelent a település két testvérvárosának, Sepsiszentgyörgynek és Kiskőrösnek a polgármestere. Az ünnepségeken korhű öltözékben, lovon részt vettek több hagyományőrző magyarországi huszárezred tagjai és a 15. székely határőr gyalogezred gelencei szakasza. A tarnówi székelykapu a második ilyen emlékmű Dél-Lengyelországban. 1999 júniusában, II. János Pál pápa legutóbbi lengyelországi zarándoklata alkalmával állították fel Stary Saczban (Ószandecen) a gelencei székely mesterek által faragott, a tarnówinál is nagyobb székelykaput abból az alkalomból, hogy a pápa szentté avatta a városka kolostorában élt Árpád-házi Kingát. /Székelykapu Bem apónak. Lengyel-magyar emlékpark Tarnówban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2001. május 28.
Európa Parlamenti szinten kell megvitatni, milyen nyelvet használjanak miséiken a moldovai csángók - nyilatkozta Jean-Claude Perisset pápai nuncius, aki máj. 27-én Kolozsvárra látogatott, a görög katolikus hívekkel találkozott. Nem kívánta kommentálni az Európa Parlament ajánlását, amely szerint a csángóknak anyanyelvüket kellene használniuk szentmiséiken. A görög katolikus arra kérték a pápai nunciust, járjon közbe annak érdekében, hogy a Szent Szék utaljon ki pénzalapot a kolozsvári görög-katolikus székesegyház befejezéséhez, amelynek építése már több éve félbeszakadt. A helyi gyülekezet tagjai panaszkodtak: az ortodoxok szántszándékkal akadályozzák az állam által elkobzott görög-katolikus templomok visszaszolgáltatását. Florentin Crihalmeanu, Kolozsvár-Szamosújvár katolikus püspöke tájékoztatása szerint azonban, az ő egyházkerületében az ortodox egyház mintegy húsz templomot és négy parókiát juttatott vissza jogos tulajdonosához, ezért a két egyház közötti viszony jelentősen javult az utóbbi időben. /Hárít a pápai nuncius. Perisset görög katolikus hívekkel találkozott Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2001. május 28.
1987. július 12-én Ditróban rendezték meg első alkalommal Ditró, Lövéte és Gyergyóújfalu egyházi kórusainak részvételével a mára 13. évfordulóját ünneplő s a tavalyi - szárhegyi - találkozó óta Kájoni János neve alatt szervezett seregszemlét. Május 26-án 11 egyházi kórus mutatkozott be. Szárhegy, Tekerőpatak, Csomafalva, Ditró, Újfalu, Maroshévíz, Borszék, Remete, Gyergyószentmiklós, Alfalu énekkarai. /Egyházi kórustalálkozó Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./
2001. május 28.
Május 25-26-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Építéstudományi Szakosztálya szervezésében került sor az építéstudományi konferenciára. A rendezvényen több mint 150 hazai, magyarországi, jugoszláviai, hollandiai és svájci kutató, neves szakember, valamint több építkezési cég képviselője vett részt. Az első napon Csíkszereda - Tusnád - Kézdivásárhely - Brassó - Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda útvonalon tanulmányi kirándulást tartottak, másnap zajlott a konferencia, ahol 25 értekezés hangzott el. /Nemzetközi építéstudományi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./
2001. május 28.
Másodízben ünnepelték meg Szovátán a Medve-tó keletkezésének napját. A fürdőtelepen először 2000-ben ünnepelték meg a Medve-tó Napját. Az idei, máj. 25-26-i rendezvényt a tó keletkezésének 126. évfordulója alkalmából szervezték. Bizonyos felmérések szerint a Medve tavat az eltűnés veszélye fenyegeti, erről volt szó a tudományos értekezleten. A gyergyószentmiklósi Figura-Stúdió Színház is fellépett. Másnap volt a népünnepély, sportvetélkedőkkel, este utcabállal. /Utcabál és takarítás. Megünnepelték a Medve-tó Napját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2001. május 28.
Máj. 26-án ballagtak Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem végzősei. Kovács Levente tanszékvezető színészosztálya és Kovács András Ferenc teatrológián végzett diákjai virágcsokrokat tettek a színészkirály Szentgyörgyi István szobrára. Béres András rektor köszönetet mondott a Prospero Alapítványnak, az Illyés és az Apáczai Közalapítványoknak, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásért. - A város Tompa Miklós Társulata öt végzős színészt és egy teatrológust szerződtet az idén. - A színészképzés magyar tagozatán végzett: Berekméri Katalin, Darabont Mikold, László Csaba, Nagy Alfréd, Ördög Miklós Levente, Péter Hilda, Szabadi Nóra, Szabó Eduárd és Zayzon Zsolt. A teatrológián Balási András, Czegő Csongor, László Zita, Pávai Csanád és Sántha Ágnes Rózsa szerzett diplomát. /Ballagás a Színművészeti Egyetemen. Ha felgördül a függöny, megy tovább az élet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
2001. május 28.
Csíkszeredában máj. 25-én megnyílt Erőss István /Budapest/ grafikai tárlata. Munkáin látható, hogy érdekli az avantgárd mozgalom. Erőss István 1964-ben Csíkdánfalván született. Alapító tagja a Túlsó PArt Művészcsoportnak, tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Képzőművészeti Alapnak. Alkotásait több európai országban és New Yorkban is kiállították. /Kiss Edit: Erőss István-kiállítás nyílt Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2001. május 28.
Helyi lapokban tallózott a lap munkatársa. A Nagykároly és Vidéke máj. 9-i és 16-i számában híradás található a Károlyi Gáspár Napokról és a Rákóczi-megemlékezésről. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja): a TMD Nyári Olimpiáról, számítógép-kalózok feltörték a TMD internetes honlapját. - Lugosi Hírmondó (folyóirat, felelős szerkesztő: Király Zoltán): A lapszámok általában egy-egy ünnep köré szerveződnek hangvételükben, ezenkívül a lap jórészt helyi vonzatú történelmi és kulturális témákról cikkezik. - Erdélyi Matematikai Lapok (Brassó, alapította: Bencze Mihály, idei 2., májusi szám) országos szinten az egyetlen matematikai lap, amelyet diákok szerkesztenek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2001. május 28.
Budapesten ünnepelték a 75 éves Korunk (Kolozsvár) folyóiratot az Erdélyről Európában - mítosztalanul című rendezvényen, amelyet a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Friedrich Naumann Alapítvány és az Apáczai Sajtóhíd Alapítvány támogatásával tartottak meg. Kántor Lajos főszerkesztő köszöntője után Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszélt a lapról, annak marxista, majd reformkommunista, 1990 után pedig nemzeti liberális szellemiségéről. R. Várkonyi Ágnes a fejedelemkori Erdély történetéről, Marosi Ernő a prágai Szent György szobrot alkotó kolozsvári fivérekről, Benkő Samu a marosvásárhelyi Bolyai Jánosról, Romsics Ignác pedig a független Erdély gondolatának a nemzetközi politikában való jelenlétéről tartott előadást. Láng Gusztáv Németh László és a német filozófia kapcsolatáról, Salat Levente pedig az évezred eleji erdélyi multikulturalitásról beszélt. /Budapesti ünnepség a Korunk 75. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2001. május 29.
Románia május 25-től megszüntette a határátkelőkön a belépő gépkocsik kötelező fertőtlenítését, csak az állatokat és a növényi termékeket szállító teherautók számára marad kötelező a fertőtlenítés - jelentette be Adrian Nastase miniszterelnök. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter arról beszélt, hogy "rendkívüli problémák" alakultak ki a határátkelőknél, a külügyminisztérium pedig "naponta kap táviratokat, elsősorban a szomszédos országokból, a határátkelőknél a fertőtlenítés miatt kialakult sorokkal kapcsolatban". /Megszűnt a kötelező határátkelői fertőtlenítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2001. május 29.
Máj. 28-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Az összejövetel napirendjén szerepelt, egyebek mellett, a nemzetbiztonsági törvény, valamint a Tanács működéséről szóló jogszabályt módosító tervezet. Claudiu Lucaci kormányszóvivő kijelentette, hogy a Tanács a jövőben parlamenti felügyelet alá kerül. Máj. 28-án azonban Nastase kormányfő cáfolta ezt. A miniszterelnök szerint a parlament csupán abban az értelemben ellenőrzi a Védelmi Tanácsot, hogy a két ház vitatja meg és fogadja el a CSAT működését szabályozó törvényt. A CSAT ülésén döntenek arról, létrejön-e a sokat vitatott, "titkosszolgálatok feletti", azokat egybegyűjtő és irányító szerv. A tegnapi ülés napirendjén szerepelt a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) a Timofte-KGB ügyben készült jelentése. Mint emlékezetes, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság volt demokrata párti elnöke, George Serban azzal vádolta Radu Timoftét, a SRI jelenlegi igazgatóját, hogy 1989 előtt együttműködött az orosz titkosszolgálattal. A SRI által folytatott belső vizsgálat utólag megállapította, hogy a Serban által bemutatott kompromittáló irat a hírszerző szolgálaton belülről származik. A vizsgálat eredményei alapján a SRI vezetése a CSAT-nak hat magas rangú tiszt felmentését javasolta. /Sz. L.: Miniszterelnöki cáfolat. Mégsem kerül parlamenti felügyelet alá a CSAT. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./ A Legfelsőbb Védelmi Tanács gyakrabban ülésezik. Nemrég hangzott el a SRI igazgatójának kijelentése: a román titkosszolgálatokon belül vannak olyan magas rangú tisztek, akik ellenzik az ország NATO-csatlakozását. A Legfelsőbb Védelmi Tanács máj. 28-i ülésének két napirendi pontja: a testület szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó törvény, valamint a nemzetbiztonsági törvény tervezetének megvitatása. Románia a NATO- és az EU-külügyminiszterek Budapesten máj. 29-én kezdődő találkozóján azért is érdekelt, mert a két szervezet védelempolitikai csúcsszervének első hivatalos miniszteri tanácskozásán a fő téma a Balkán lesz. /Ágoston Hugó: Felkészülési lendületben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2001. május 29.
A kormánypárt két tagja - Adrian Paunescu és George Pruteanu - szinte hetente felszólal a szenátusban, hogy óvja a többségi nemzetet, a legtöbbször a magyaroktól. Legutóbb Paunescu elmesélte, hogy Szovátafürdő teljesen magyar kézre került /mintha nem lenne még most is nagyjából magyarok lakta város/, mert a szállodákért versengő román turisztikai cégeket "kiejtették" a liciten. Főleg egy Salinas nevezetű cég ellen mennydörgött Paunescu. A szenátor főleg a magyar vállalkozókban ellenséget lát. Párttársa, George Pruteanu ebben teljesen egyetértett. Azt nehezményezte, hogy Frunda György szenátortársa merészelte javasolni a gazdasági életben, a törvényszéken is az anyanyelv használatát. "A kisujjunkat adtuk és az egész kezünket követelik" - magyarázta nekihevülve. A magyar szenátoroknak barátilag kérni kellene őket, hogy lapozzanak bele az Európai Unió ajánlataiba. Idézni kellene Adrian Nastase miniszterelnököt, aki szeretné, ha bejönne a külföldi tőke. /Magyar Balázs: Nemzetféltők a mikrofonnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2001. május 29.
Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a készülő magyar státustörvény etnikai koncepción nyugszik, ami a volt Jugoszláviában történtekhez hasonló méretű konfliktusokat robbanthat ki. Szerinte a törvény előírásai ellentmondanak az európaiságnak. Oka: a státustörvény etnikai és nem polgári alapokon nyugszik. Stoica szerint meg kell akadályozni, hogy a magyar törvény jelenlegi formájában alkalmazásra kerüljön. /Státustörvény - a román liberális vezér "véres kardja" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2001. május 29.
Funar, Kolozsvár polgármestere úgy nyilatkozott: mivel a múlt tanácsülésen a városatyák nem fogadtak el több, általa javasolt határozattervezetet, ezentúl nem hívja össze a testületet. A polgármester sajátos értelmezése szerint az új helyi közigazgatási törvény értelmében jelenleg 16 tanácsos esetében áll fent az összeférhetetlenség. Mivel egyikük sem mondott le a vezetőtanácsi pozícióról, a polgármester úgy tekinti, hogy mandátumuk megszűnt. Vasile Soporan prefektushoz intézett levelében Funar kifejtette: mivel 16 kolozsvári városi tanácsos mandátuma megszűnt, a "tanács jogilag feloszlott". Arra kérte a prefektust, hogy oszlassa fel a városi tanácsot. - Despina Neagoe, a prefektúra szóvivője kijelentette: fel sem merül annak lehetősége, hogy Vasile Soporan feloszlassa a városi tanácsot. A prefektus a városi tanácsosokkal tart megbeszélést. /Kiss Olivér: Soporan nem oszlatja fel a tanácsot A polgármester előrehozott választásokat szeretne. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2001. május 29.
Máj. 27-én 15 tagú küldöttséget látott vendégül a gyulafehérvári római katolikus érseki hivatal. A látogatók között jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A látogatók részt vettek a szentmisén, majd megtekintették a székesegyházat, tiszteletüket tették Márton Áron püspök sírjánál, végül meglátogatták az érseki palotát és a kápolnát. Ezután olyan időszerű kérdésekről tárgyaltak, mint az RMDSZ és az egyház viszonya, az egyházi ingatlanok visszajuttatásának helyzete, a jelenlegi kormánnyal való együttműködés esélyei, az egyházak részére biztosítandó szubvenciók, a státustörvény alkalmazása, az aktuálissá vált csángókérdés, ugyanakkor tisztázták az udvarhelyi papi otthon körül kialakult bonyodalmakat. Potyó Ferenc általános helynök, dr. Jakubinyi György érsek üzenetét tolmácsolva kifejtette, hogy a gyulafehérvári katolikus egyház a civil életben az egyházak ügyét is felvállaló RMDSZ-t tekinti hivatalos képviselőjének. /Erdélyi és szlovákiai magyar politikusok Fehér megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
