A Hargita megyei tanfelügyelőség végleges adatai szerint a megyében 4325 nyolcadik osztályt végzett tanuló iratkozott be az elmúlt héten megtartott képességvizsgára. Ezek közül 4162-en vettek részt minden vizsgán. A fellebbezések után a végleges adatok szerint sikeresen vizsgázott 3094 diák, ami 74,34 százalékot jelent. (Daczó Dénes): Egynegyede elhasalt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2001. június 27.
A háromszéki kisérettségizők mindössze 62,4 százaléka tett sikeres vizsgát az idén: a közel háromezerből kevesebben mint kétezren. A leggyengébb eredmények a román vizsgán születtek, majd a földrajzon, de magyar nyelv és irodalomból sem jeleskedtek a vizsgázók. A leggyengébb eredményeket azoknál a központoknál jegyezték, ahol többnyire a falusi iskolák végzősei vizsgáztak. Az első eredmények után több mint hatszázan fellebbeztek, de csak százhatvanegyen kapták meg az átmenő jegyet. /Országosan az utolsó helyeken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2001. június 27.
Wass Albert a nyár folyamán hazatér Holtmarosra - mint mellszobor. A művet tisztelője és barátja, a Kolozsvárról elszármazott és Sydneyben élő dr. Kolozsy Sándor készítette. Az alkotás repülővel érkezik Hamburgba, ahonnan az író fia, Wass Endre autóval hozza Erdélybe. A szobrászművész két évvel ezelőtt megfogadta: szobrot készít Wass Albertről. Ennek egyik példányát a családnak, a másikat Holtmarosnak adományozza. "Azért küldöm a szobor egyik példányát ennek a kis falu népének, mert nagyon nagy szeretettel és tisztelettel adott ideiglenes menedéket Albert bátyám hamvainak. Most, miután a hamvai méltó helyre, a marosvécsi kastély kertjébe kerültek, nem akarom, hogy a holtmarosiak árváknak érezzék magukat" - fejtette ki a hatvanhárom éves szobrászművész. Az elmúlt két év során a román nyelvű megyei napilap főszerkesztője, Lazar Ladariu újságja hasábjain és a román parlamentben sorozatosan támadta Wass Albertet és mindazokat, akik Hargita megyében iskolát mertek elnevezni, vagy Bukarestben román nyelvre fordították egyik művét. Bartha József holtmarosi református lelkipásztor elmondta: már készül egy szobor Wass Albertről, melynek alkotója a szászrégeni Jorga Ferenc, a lelkész az ausztráliai magyar művész művét sem utasítja vissza. A szobor a Holtmaroson felépült gyermekotthon előcsarnokában áll majd. Így egy időben két Wass Albert-szobor avatására kerül sor a nyáron. Az egyiket, Jorga Ferenc alkotását, Szászrégenben, a katolikus plébánia kertjében, a másikat pedig Holtmaroson avatják fel. /Szucher Ervin: Az író még a nyáron hazaérkezik. Ausztráliai magyar művész készítette el Wass Albert szobrát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
2001. június 27.
A város jeles személyiségeit jutalmazó díszpolgári és a Marosvásárhelyt támogató külföldiek tevékenységét elismerő Pro Urbe-díjak átadásával veszi kezdetét jún. 27-én a Marosvásárhelyi Napok idei rendezvénysorozata. A helyi tanács határozata alapján az idén díszpogárok: Bethlen Anikó, Izsák Márton, Ioan Horea, valamint Simion Cotoi, a Pro Urbe-díjat egy magyar is átveheti: Józsi György zalaegerszegi tanár. - Gróf Bethlen Anikót ma már Marosvásárhelyen mindenki ismeri. Sokat tett, annak ellenére, hogy a sors tolószékbe kényszerítette. A rendszerváltást követő években létrehozta a Bethlen Alapítványt, hogy a rászorulóknak külföldi adakozók hozzájárulásával segítséget nyújtson. Egész életében nyelveket tanított, s fáradhatatlanul jelen volt valamennyi jelentős közművelődési eseményen. Izsák Márton szobrászművész alkotásaival Marosvásárhelyen lehet találkozni, az ő munkája a két Bolyai szobra, amelyet Csorvássy Istvánnal készített, a Bartók-szobor, a román katona emlékműve, de alkotásait vannak másutt is, így például Dés központjában a Deportáltak emlékműve, Gyergyószentmiklóson Salamon Ernő szobra. A zsidó temetőben pedig a gipszből készült Fasizmus borzalmai című műve látható, amely arra vár, hogy időtálló anyagból kiöntve valamelyik köztéren emlékeztessen azokra az időkre, amikor maga a szobrászművész is megjárta a lágerek poklát. Egy évvel ezelőtt Marosvásárhelyen, a Keresztelő Szent János plébánia udvarán avatták fel Márton Áron püspökről mintázott alkotását. A 88 éves szobrászművész élete évtizedek óta a városhoz kötődik. A Pro Urbe-díjas Józsi György Zalaegerszeg és Marosvásárhely közötti kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, a két város intézményei közötti összeköttetés előmozdításában tevékeny szerepet vállalt. - A Marosvásárhelyi Napok hivatalos megnyitója jún. 28-án lesz. Ugyancsak 28-án fellépnek a vendégszereplésre érkezett Szegedi Nemzeti Színház művészei is. /(bodolai): Marosvásárhely idei kitüntetettjei. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./
2001. június 27.
A romániai magyar képzőművészet tanulmányozásának egyik lehetséges kiindulópontja a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény. A több mint negyedszázada folyamatosan működő alkotótáborok nyomán szerveződött gyűjtemény sorsáról, kezeléséről folyt jún. 25-én tanácskozás a szárhegyi ferences kolostorban. A tanácskozáson részt vett Banner Zoltán, Mezei József, Vécsi Nagy Zoltán, Starmüller Géza, Szatmári László és természetesen az Alkotóközpont igazgatója, Kassay Péter, valamint a szárhegyi alkotótáborok szervezői, mindenesei, Gaál András, Márton Árpád és Zöld Lajos. A felmérés még az elmúlt esztendőben megkezdődött, a gyűjteménynek hozzávetőleg 80 százalékáról készült színes reprodukció. Elvi megegyezés született, hogy az alkotótábor fennállásának közelgő 30. évfordulójára ki kell adni a gyűjtemény katalógusát, illetve az alkotótábor történetével foglalkozó írásokat. /Művészettörténészek szárhegyi tanácskozása. A képzőművészeti gyűjtemény távlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2001. június 27.
Aradi képzőművészek a simonyifalviak hívására nemrég tárlattal tisztelegtek a falu szülötte, Simonyi Imre költő emléke előtt. A kiállítás vándorútra indult. Első állomása a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum nagyterme volt. Az aradiakkal együtt állítottak ki a szalontai képzőművészek. A június 24-i megnyitón Zuh Imre, az emlékmúzeum igazgatója tartotta a bevezetőt. A nagyzerindi Rozmaring dalcsoport után a simonyifalvi Leveles együttes táncosai következtek. A vendégeket Szénási Ferenc, a szalontai Bocskay Társaság elnöke kalauzolta a városban. A régi s az újonnan kiharcolt köztéri szobrokra joggal büszke Arany János városa. A kiállítás ősszel kerül Gyulára, előtte azonban cserekiállítással eljuthat Nagyváradra is. /Simonyi-emlékkiállítás Nagyszalontán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2001. június 27.
Júl. 6-8-a között először tartják a Vár Napját Nagyváradon. Jakabffy László, a városi ingatlankezelő vállalat műszaki igazgatója elmondta, hogy csak két éve csatolták Váradhoz tulajdonjogilag, addig a román államé volt. A felmérés szerint 38 millió euróba kerülnek a helyreállítási munkálatok, egy nyolcéves programban képzelik el mindezt, megpályáznák az Európai Unió támogatását. Sikerült elérniük, hogy kitegyék a várat romboló műhelyeket, vállalkozásokat, a katonaságot és a rendőrséget. A levéltárat és a váradi egyetem képzőművészeti karát hagyták működni a Várban, ahová szállodákat és más vendéglátóipari egységeket akarnak telepíteni. Jövőre a tetőszerkezetet akarják rendbetenni és egyéb állagmegőrző munkálatokat végezni. Szeptember elején, a Műemlékek Világnapjára egy konferenciát terveznek a Várban - a Várért. Ezentúl minden évben július első hétvégéjén lesz a Vár ünnepe. /A nagyváradi Várért ünnepelnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), június 27,/
2001. június 27.
Jún. 26-án Caritas Médiairodát szenteltek fel Kolozsváron. A rendezvényt Szász János, a gyulafehérvári Caritas igazgatója, a szervezet romániai elnöke vezette. A Caritas Románia egyik legnagyobb civil szervezete, amelynek Szatmáron, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Temesváron, Bukarestben és Jászvásáron vannak római katolikus székhelyei. A kolozsvári médiairodát az első négy fiókszervezet hozta létre, osztrák segítséggel. A Caritas Médiairoda célja a négy erdélyi szervezet közönség-tájékoztató munkájának az egybehangolása, a nyilvánosság rendszeres informálása. /Irodaszentelés a Caritasnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2001. június 28.
Meggondoltságra és visszafogottsága intette a román vezetést a státustörvényről Magyarországgal folytatott vitában Adrian Severin volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlésének soros elnöke. A budapesti döntés, még ha a legjobb szándék vezérelte is, azt jelenti, hogy Magyarország politikai instabilitást exportál és társadalmi nehézségeket importál - fogalmazott Severin. Figyelmeztetett: ha az etnikai kapcsolatok területén olyan politikáról van szó, amelynek jelentősége van Románia területén is, nem szabad elfelejteni, hogy a román választópolgárok majd egyharmada a Nagy-Románia Pártra adta szavazatát, a jelenleg hatalmon lévő kormány pedig nem élvez többséget a törvényhozásban. Ebben a helyzetben egy kisebbségben lévő kormány késztetést érez arra, hogy éppen a nacionalista beszéddel próbáljon úrrá lenni a nacionalistákon. Ez viszont nehéz helyzetbe hozza a romániai magyar kisebbséget, akkor, amikor a kormányzás stabilitása az RMDSZ lojális, ésszerű és konstruktív ellenzéki álláspontjától függ. A kormánypárt számára egy radikalizálódó RMDSZ azt jelentené, hogy elveszítené a fájdalmas reformokhoz elkerülhetetlenül szükséges egyensúlyt. Ez a helyzet azonban nem Magyarország bűne, hanem azé a román politikai osztályé, amely tíz év alatt képtelen volt az állam és a társadalom belső kohézióját megteremteni olyan gazdasági fejlődéssel és olyan életszínvonallal, ami azt eredményezte volna, hogy egyetlen román állampolgárt se érdekeljenek azok a kedvezmények, amelyeket a szóban forgó törvény helyez kilátásba - szögezte le Adrian Severin. /Severin visszafogottságra inti Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában részt vevő magyar országgyűlési delegáció jún. 27-én munkaülésen alakította ki a státustörvényt kifogásoló román indítvánnyal kapcsolatos álláspontját, és azt javasolta, hogy hívják össze a két ország kisebbségi vegyes bizottságának ülését - közölte az MTI-vel Surján László, a magyar ET-küldöttség vezetője. A strasbourgi tanácskozás résztvevői pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy a román indítvány, amelynek "értelmi szerzői" Corneliu Vadim Tudor, Radu Berceanu, Gheorghi Prisacaru és Viorel Coifan, szakmai és tárgyi tévedéseket tartalmaz. Üdvözölték viszont a bukaresti állásfoglalásnak azt a felvetését, amely arra kéri fel az ET-t, sürgesse a két felet, hogy a kétoldalú egyezmények keretei között mozdítsák elő a közösen vállalt célok megoldását. A magyar delegáció, amelynek tanácskozásán részt vettek a határon túli magyarok parlamenti képviselői is, visszautasította azokat a román vádakat, amelyek a területenkívüliségi elv érvényesítését és diszkriminatív jelleget vélnek felfedezni a státustörvényben. /Összehívják a román-magyar vegyes bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
A magyar státustörvényt kifogásoló román határozati indítvány körözése nyomán kialakult helyzet marginálisnak mondható az Európa Tanács parlamenti közgyűlése munkájának egésze szempontjából, eltúlzott dolog válságról beszélni - jelentette ki Perényi János, az ET mellé delegált magyar képviselet vezetője. A közgyűlést évek óta foglalkoztató csecsen problémával, vagy az ukrajnai helyzettel való összevetésben a státustörvény jelentéktelen kérdés, és semmiképpen nem kerül a jelenlegi ülésszak napirendjére. /Jelentéktelen kérdésnek számít a státustörvény az ET-ben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Adrian Nastase kormányfő bejelentette: egyetért azzal, hogy a román-magyar alapszerződés nyomán létrejött román-magyar kormányközi vegyes bizottság Budapesten üljön össze a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációra. Egy nappal korábban Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkára Budapesten kijelentette: a magyar konzultációs készség kinyilvánítása érdekében a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke, Szabó Tibor államtitkár román partneréhez fordult a bizottság összehívása érdekében. Nastase Markó Bélával, az RMDSZ elnökével sorra került jún. 27-i találkozó után nyilatkozott. Elmondta: ismertette a román kormány álláspontját az RMDSZ elnökével. A miniszterelnök szerint egy adott ország területén élő nemzeti kisebbség problémáival az adott ország foglalkozik. Markó Béla úgy nyilatkozott: nem annyira a törvény tartalmáról, hanem a törvény körül kialakult helyzetről beszéltek. Markó Nastasénak is elmondta, hogy rendkívüli módon eltúlozták ennek a jelentőségét, és kérte, hogy keressék a két ország közötti párbeszéd módját. /Összehívják a román-magyar vegyes bizottságot. Markó-Nastase találkozó a státustörvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Kelemen Attila, az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője, a román delegáció tagja szerint mindenképpen el kell kerülni, hogy a határon túli kisebbségekre hárítsák az új viszály ódiumát. Úgy vélekedett, hogy időben megtartott, alaposabb konzultációkkal elejét lehetett volna venni a kérdés elmérgesedésének. Duka-Zólyomi Árpád szlovákiai magyar küldött szerint is el kell kerülni, hogy feszültség alakuljon ki a szlovák kormány és a szlovákiai magyar nemzeti közösség képviselői, illetve a hasonló romániai szereplők között. - Nem akarjuk elveszteni azokat a pozitív eredményeket, amelyeket az elmúlt években el tudtunk érni közös együttműködésünk révén - hangozatta. /Kelemen: Ne a határon túli magyarokon csattanjon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a román ET-küldöttség eltúlozta a státustörvény megakadályozására kezdeményezett akcióját, hiszen Günther Verhaugen EU-biztos euronkonformnak nevezte a státustörvényt, ezzel egy időben a szlovák külügyminiszter is cáfolta, hogy a jogszabály kapcsán feszültségek lennének Pozsony és Budapest között, az ukrán kormány pedig egyenesen üdvözölte a jogszabályt, és kész közreműködni alkalmazásában. A képviselő szerint egy olyan törvény nem lehet diszkriminatív, amely támogatja és védi a kisebbséget. A Curentul jún. 27-i számában "a kormánypárt és az RMDSZ piszkos trükkjéről" közöl "leleplezést". Eszerint a két szervezet abban állapodott meg, hogy az RMDSZ némileg visszafogja a státustörvény támogatását, míg a kormánypárt cserében engedményeket tesz a belpolitikában. Ezzel kapcsolatban Kónya elmondta: jún. 25-én valóban volt egy találkozó Viorel Hrebenciuc (SZDP) és az RMDSZ között. A felek abban állapodtak meg, hogy a rendőrségi törvény vitájakor a kormánypárt támogatja, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, a rendfenntartó erőknek kötelezően ismerni kell az illető kisebbség nyelvét, illetve abban, hogy a képviselőház nem tűzi napirendre a nagy-romániás Anghel Stanciunak, a képviselőház oktatási bizottsága elnökének a tanügyi törvényt módosító indítványát. Ennek értelmében azok az elkobzott felekezeti ingatlanok, amelyekben oktatási, egészségügyi intézmények, vagy akár pártszékházak működnek, nem szolgáltathatók vissza. - Ez viszont nem jelenti azt, hogy az RMDSZ úgymond "kiszáll" a státustörvény vitából, jóllehet nagyon meg kell fontolni, hogy miként érvelünk, hogyan lehet eloszlatni a román közvéleménynek a rosszallását - mondotta Kónya-Hamar. Megjegyezve: a jún. 25-i egyezség ellenére jún. 26-án minden az ellenkezőjére fordult, mind a rendőrségi törvénnyel, mind Stanciu módosító indítványával. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kónya-Hamar: Az RMDSZ nem "száll ki" a vitából. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke cáfolta, hogy a szövetség kivonulna a státustörvény-vitából, hiszen a státustörvény a határon túli magyarságot közvetlenül érinti. Markó leszögezte: az RMDSZ nem tudja helyettesíteni a két kormány között szükséges konzultációt. Ugyanakkor a szövetség valóban azt szeretné elérni, hogy a két kormány üljön tárgyalóasztalhoz, mert ha elszabadulnak az indulatok, nagyon nehéz lesz a szellemet a palackba visszagyömöszölni. Markó elmondta: a státustörvény alkalmazásának előkészítéséről a következő napokban az érintettek részvételével Budapesten megbeszélésre kerül sor. Az ET Parlamenti Közgyűléséhez benyújtott román határozattervezetről szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: elvileg egy pozitív európai vélemény segíthetne a törvény alkalmazásában, csakhogy ebben nem lehet bízni. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Markó: Nehéz lesz visszagyömöszölni a szellemet a palackba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Martonyi János magyar külügyminiszter ismételten cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint Magyarország nem tájékoztatta a szomszédos országokat a státustörvény előkészületeiről, illetve nem vette figyelembe az általuk felvetett szempontokat. Az utóbbi másfél-két évben, a Magyar Állandó Értekezletek alkalmával a szomszédos országok budapesti nagykövetei is rendszeresen tájékoztatást kaptak, s magyar részről azt is felajánlották, hogy válaszolnak esetlegesen felmerülő kérdéseikre. Ilyen kérdések azonban nem érkeztek - állapította meg. - A magyar fél üdvözli, hogy Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa helyzetértékelése szerint a státustörvény összhangban áll az Európai Megállapodással - nyilatkozta Németh Zsolt, a magyar külügyi tárca politikai államtitkára. - Az Európai Bizottság időben jelezte észrevételeit a státustörvény kidolgozásának folyamatában, így azokat a magyar fél be tudta építeni a törvényjavaslat végleges változatába. Ez történt azokkal a felvetésekkel is, amelyek a szomszédos országok részéről megfogalmazódtak. Németh Zsolt szerint nagyon csekély az esély arra, hogy az Európa Tanács bármilyen szinten is foglalkozzon a román delegáció azon kezdeményezésével, hogy az európai szervezet folytasson vitát a státustörvényről. Itt lenne az ideje, hogy a román fél eldöntse: nyilatkozat-háborút vagy konzultációt akar. /Martonyi: Rendszeresen tájékoztattak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ A kormány félrevezette a közvéleményt, és a parlamenti pártokat egyaránt a státustörvénynek nevezett kedvezménytörvény előkészítése kapcsán - jelentette ki Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Az MSZP szerint nem a törvény tartalma, hanem a prezentálás módja váltott ki viharokat a szomszédos országokban. Kovács úgy fogalmazott: a kormány nyeglesége és a magyar diplomácia ügyetlensége komoly károkat okozott Magyarország nemzetközi megítélésében. Szavai szerint a kormányzati állításokkal ellentétben nem volt konzultáció a szomszédos országok vezetőivel és az Európai Unió illetékeseivel a kérdésben. Az MSZP nem bánta meg, hogy megszavazta a törvényt, de - mint hozzáfűzte - nem számítottak arra, hogy a kormány félrevezeti őket. /MSZP: Ügyetlen a magyar diplomácia. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe utazott, jún. 27-én tárgyalt Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A megbeszélésen egyetértettünk abban, hogy a státustörvény kérdésének nemzetközivé tétele nem használ senkinek sem - jelentette ki Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben. "Bár érthető módon a megbeszélés központi témája volt a státustörvény, mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a stratégiai fontosságú magyar-román kapcsolatok ne függjenek ettől a tényezőtől." - mondta Szent-Iványi. Semmiképpen nem szabad dramatizálni a helyzetet, mert ez senkinek nem áll érdekében. Magyarország ettől a vitától teljesen függetlenül érdekelt Románia euroatlanti integrációjában, támogatja Románia NATO-tagságát és felkészülését az Európai Unióhoz való csatlakozásra - szögezte le a külügyi bizottság elnöke. A küldöttséget a tervek szerint fogadja Nicolae Vacaroiu szenátusi elnök, Ioan Mircea Paşcu védelmi és Hildegard Puwak európai integrációs miniszter és Cristian Diaconescu külügyi államtitkár. /Megoldást sürgetnek. Magyar küldöttség a román házelnöknél. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Jún. 27-én Budapesten tanácskoztak a határon túli magyar vezetők. A határon túli magyar szervezetek vezető politikusai egyöntetűen üdvözölték, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt a magyar Országgyűlés 92 százalékos többséggel fogadta el. Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte, a résztvevők közös álláspontja szerint a törvény lefékezheti a nyolcvan év óta tartó hol erőszakos, hol pedig spontán beolvadást a többségi nemzetbe. - Az erdélyi magyar szervezeteknek maguknak kell megállapodniuk arról, hogy kiket vonnak be a magyar igazolványokhoz szükséges ajánlások kibocsátásába - jelentette ki a Krónika kérdésére Tőkés László püspök a határon túli magyar vezetők budapesti tanácskozása konklúziójaként. A tanácskozáson Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár vázolta fel a kritériumokat. Ezek szerint a lehető legszélesebb képviseleti alapon nyugvó önálló jogi személyként bejegyzett ajánlószervezetek létrehozását tartja kívánatosnak, amelyben a magyarság politikai szervezetei mellett az egyházak és a civil szervezetek is szerepet kapnak. Németh arról is beszélt, hogy az ajánlószervezetnek mindenképpen politikamentesnek kell lennie. "Örömmel nyugtáztam, hogy tulajdonképpen arról van szó, amit az egyházfők a múlt év augusztusában célul tűztek ki" - nyilatkozta Tőkés László. - A tanácskozáson az RMDSZ-t képviselő Nagy Zsolt ügyvezető alelnök a Szövetségi Egyeztető Tanácsot (SZET) ajánlotta erre a szerepre. Tőkés László viszont felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a SZET által nem lenne biztosított a politikamentesség, hiszen a testületet Kelemen Hunor parlamenti képviselő vezeti. A püspök azt is kifogásolta, hogy ebből a testületből hiányzik például Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. Tőkés hangsúlyozta: "Ebben a kérdésben nincs helye rivalizálásnak, a közösség egészét képviselő reprezentatív képviseletet kell létrehozni. Ebben meg kell egyeznünk az elkövetkezőkben." - A határon túli magyar politikusok közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben arra is utalnak, hogy a státustörvényből fakadó félreértések csökkentését, megszüntetését kétoldalú kapcsolatok keretében célszerű rendezni, a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybevételével. Hangsúlyozták, hogy a törvény szándékaival és kedvezményeivel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. - "A magyar státustörvény nem ellentétes az Európai Unió jogrendjével, és ezt a tényt európai uniós tisztviselők is megerősítették" - fejtette ki jún. 27-én a Kossuth Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A státustörvény külföldi fogadtatása kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy nagyon nehéz egy európai mércével mérve nyugodt és kiegyensúlyozott országban, mint Magyarország, pontosan megérteni azokat a hihetetlen heves és durva nacionalista hangokat is tartalmazó vitákat, amelyek elöntötték a román sajtót. Hangsúlyozta, a státustörvénnyel adni és segíteni akarnak azoknak, akik a magyar nemzethez tartozónak gondolják magukat, hogy a nemzeti identitásukat fenn tudják tartani. "Amit Magyarország csinál, az európai dolog. A Kárpát-medencében még nem mindenhol terjedt el ez a gondolkodás, nem mindenhol vált általánossá, de nekünk emiatt nem érdemes idegeskednünk" - fogalmazott a kormányfő. /Itthon kell megállapodni az ajánlásokról. Günter Verheugen nyilatkozata lecsitította a kedélyeket státusügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
A 2000/1-es földtörvényt módosító sürgősségi kormányhatározat-tervezet szerint az erdőt visszaigénylő közösségi szervezetek (közbirtokosságok) tagonként 25 hektáros felső határig kaphatnak vissza területeket, nyilatkozta Marian Ianculescu szociáldemokrata képviselő. Az elfogadás előtt álló kormányhatározat azt is kimondja, hogy erdők esetében nem veszik figyelembe a tanúvallomást: a bizonyítási eljárás kizárólag írásos bizonyítékok (telekkönyvi kivonat stb.) alapján történhet. További megszorítás, hogy erdészeti kutatóintézetek vagy rezervátumok területe nem igényelhető vissza: ilyen esetben lehetőség szerint a megye más területén mérnek ki erdőterületeket, vagy pénzbeni kártérítést kapnak a volt tulajdonosok. Markó Béla Adrian Nastase miniszterelnökkel folytatott jún. 27-i megbeszélése után úgy nyilatkozott: az RMDSZ számára megnyugtatóan rendeződik a földtörvény helyzete, a kormánypárt ugyanis elfogadta az RMDSZ javaslatait a közbirtokossági erdők visszajuttatása ügyében. Ezzel szemben a liberálisok tegnap bejelentették: még ezen a héten törvénytervezetet nyújtanak be a szenátusban, amely az egyházak teljes erdőtulajdonának visszaállítását szorgalmazza, a többi igénylő esetében pedig a felső határt 30 hektárban határozza meg. /Visszaadják a közbirtokossági erdőket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
A képviselőház plénuma megvitatta a rendőrség átszervezésére, működésére vonatkozó törvénytervezetet. A testület nem fogadta el az RMDSZ módosító indítványait /az RMDSZ több mind harminc módosító indítványt terjesztett elő/. Toró T. Tibor képviselő elmondta: javaslataik a rendőrség decentralizására, demilitarizálására és a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkoztak. Az RMDSZ javaslatai a rendőrségek civil jellegét, a rendőrök sajátos köztisztviselői státusát, illetve közrendi ügyekben a helyi közösségek felügyeletét erősítették volna. Nem fogadták el az RMDSZ-nek azon indítványait sem, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkoznak. Eszerint azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladja a húszszázalékos küszöböt, a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló rendőrnek ismernie kell az illető kisebbség nyelvét is. Az RMDSZ indítványa szerint a rendőrakadémián biztosítsanak helyeket a nemzeti közösségek számára is, ahova az érdekeltek anyanyelvükön felvételizhessenek. Toró T. Tibor azt javasolta a frakciónak, hogy végső szavazásánál ne támogassák a jogszabályt, tekintettel arra, hogy az RMDSZ javaslatait nem vették figyelembe. /Képviselőházi vita a rendőrség törvényéről. Nem fogadták el az RMDSZ módosító indítványait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Jún. 25-én elkezdődött érettségi, jún. 27-én volt az anyanyelv és irodalom vizsga. Országos szinten több mint 7500 nemzetiségi diák vizsgázik, jelentette be Adrian Stoica, az Országos Felmérő és Vizsgáztató Bizottság igazgatója. A jelöltek közül legtöbben, 6988-an magyar nyelv- és irodalomból érettségiznek, 609 diák német, 37 ukrán, 36 török, 32 szlovák, 30 szerb és 13 horvát nyelv- és irodalomból vizsgáztak. - Az Apáczai Llíceumban /Kolozsvár/ érettségiző 245 diák közül román nyelv- és irodalom szóbelin mindössze két tanuló bukott meg. A jún. 27-i magyar szóbelin a diákok újra bizonyították felkészültségüket. A Brassai Líceumban /Kolozsvár/ érettségiző 222 diákból 141 a magyar anyanyelvű nappali tagozatosok száma. 15-en nem jelentkeztek vizsgára, román nyelv- és irodalomból 20 tanulónak nem sikerült a szóbeli, kettő közülük nappali tagozatos. A diákok magyarból is jól felkészültek. /(köllő): Folytatódik az érettségi. Felkészültek a magyar diákok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Idei erdélyi tájékoztató körútján jún. 27-én Kolozsváron járt az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) küldöttsége. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke vázolta az 1992 óta működő alapítvány kuratóriumához fűződő jó kapcsolatukat. Dobos András, az alapítvány igazgatója felelevenítette a 2000-ben a határon túli magyarok vállalkozóknak nyújtott támogatások mérlegét, az összeg 50-60%-a Erdélybe került. A legnagyobb sikernek tavaly a Bethlen Gábor Alapítvány révén kísérleti jelleggel Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben alkalmazott mikrohiteltámogatási program örvendett. Ezt idén több más térségre, így Kolozs megyére is kiterjesztik. A tavalyi teljes támogatás Erdélyben százhatvan pályázatot érintett és összesen 200 millió forintot tett ki. Egyre fontosabbá válnak azok a források, amelyek az EU-n keresztül áramlanak be, és az ÚKK ezek megszerzésében segédkezik. A tavaly az Új Kézfogás Közalapítvány a Kárpát- medencében 300 beérkezett pályázat közül 230-at bírált el pozitívan, ezek támogatása elérte a 370 millió forintot, amelyhez még 1,2 milliárd forintnyi külső támogatás adódott hozzá, és ez több ezer új munkahely megteremtését jelentette. Az idén a teljes összeg 546 millió forintra emelkedik. /Ördög I. Béla: Növeli támogatását az Új Kézfogás Közalapítvány. Idéntől Kolozs megyei vállalkozók is igényelhetnek mikrohitelt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Egy végzett hallgató számolt be tapasztalatairól. 1998-ban felvételizett a gyergyószentmiklósi Idegenforgalmi Főiskola turizmus szakára. Gyergyószentmiklóson azt mondták, hogy földrajzból román nyelven kell felvételizni, Kolozsváron viszont azt, hogy lehet magyarul is. Ez megmaradt három éven keresztül: amit Kolozsvár állított, annak általában az ellenkezőjét állították Gyergyószentmiklóson. A Kolozsvárról ingázó tanárok sok esetben két nap alatt adták le egy félév anyagát. A cikkíró magyar tagozatra járt, de alig volt tanár, aki magyarul adta volna le az anyagot. Sok szabálytalanság, mulasztás történt a főiskolán. /Gáll Endre (félig-meddig) végzett hallgató: A gyergyószentmiklósi főiskoláról... = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 28./
2001. június 28.
Idén is tart felvételit a Babes-Bolyai Tudományegyetem Újságíró Tanszékének magyar tagozata. Harminc helyre várnak jelentkezőket /15 ingyenes és 15 fizetéses hely/, a négyéves képzés médiakutatói, sajtószóvivői, politikai elemzői állásra is képesítést ad. /Egyetemre felvételizők figyelmébe! = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 28./
2001. június 28.
Puskás Zoltán RMDSZ-szenátor jún. 27-én benyújtott törvénytervezete értelmében az országos levéltárat köteleznék arra, hogy visszaszolgáltassa az egyházaknak azokat a nyilvántartási listákat és (születésekre, keresztelőkre, házasságokra és elhalálozásra vonatkozó) iratokat amelyeket 1945. március 6-1989. december 22. között a kommunista rendszer törvénytelenül elkobzott. /Puskás: Vissza az egyházi irattárat! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
A kisvárdai református templomban jún. 24-én tartott ökumenikus istentisztelet alkalmával Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspököt a kisvárdai Tőkés László Alapítvány 2000. évi egyéni díjával tüntették ki. Az esemény alkalmával Csiszár Ákos református esperes elmondta: a díj a mindent felvállaló hitnek, a haza, a nemzet hűséges szolgálatának a jelképe. A laudatiót felolvasó Petróczki Ferenc, nyírbátori polgármester kiemelte Tempfli József cselekedeteinek hitelességét, azt, hogy nemcsak egyházának, hanem nemzetének is mindig hű fiaként egész életében küzdött az erőszakos asszimiláció ellen. A díj átadása után elsőként Tőkés László püspöke köszöntötte a kitüntetettet, akivel - mint mondotta - ugyanabban a lelkületben osztoznak, és akivel a nemzetépítő együvé tartozás köti össze. - Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./ 1990-től megyés püspök. /(boros): Tempfli József püspök kitüntetése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./
2001. június 28.
Jún. 30-án öt fiatalt szentel pappá Reizer Pál püspök, közülük négyen a budapesti Központi Papnevelő Intézet végzősei, az ötödik a gyulafehérvári teológián végzett. A következő napokban lesz az öt Szatmár megyei kispap primíciája. /(m.j.): Pap- és diakónusszentelés a székesegyházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./
2001. június 28.
A Madách Imre Társaság négy CD-ből álló ajándékcsomagot juttatott el a következő kolozsvári iskoláknak: Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Báthory István Elméleti Líceum, Református Kollégium, Római Katolikus Gimnázium és az Unitárius Kollégium. Az értékes küldemény magában foglalja Madách Imre Az ember tragédiája eredeti kéziratának hasonmás kiadását, tanulmányokat, Madách levelezését Arany Jánossal, valamint Az ember tragédiájának 20 nyelven megjelent fordításait. /Értékes küldemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 28.
Június 21-én ötven csángó nemzetiségű öt-nyolcadik osztályos pusztinai, klézsei és somoskai gyermek érkezett Szatmárnémetibe, ahol a Szatmárnémeti MADISZ és CARITAS által rendezett üdülésen vesznek részt. Helyi magyar családok szállásolták el otthonaikban az ötven csángóföldi gyermeket. A legtöbb gyermek beszél ugyan magyarul, de némelyiküknél óriási hiányosságok mutatkoznak, ami az asszimilációs folyamat eredménye. /Ötven csángó gyermek üdül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2001. június 28.
A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban /Szatmárnémeti/ magyar nyelven működő turisztikai posztliceális iskola egyetem előtti oktatási szintnek felel meg. Elek Imre, a technikum irányítótanára tájékoztatott: a turisztikai technikum 1998-ban indult és magyar nyelven működik. Tavaly 30 végzősünk volt, idén 25-en végeznek, ők ezekben a napokban vizsgáznak. A kezdet nehéz volt, magyar tannyelvű képzésről lévén szó, a tanári gárdát sem volt könnyű összehozni. Az évek során azonban sikerült kialakítani a szakembergárdát. /A turizmusnak van jövője. Beszélgetés a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban működő turisztikai technikum irányítótanárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./
