Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 543 találat lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 | 541-543
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. október 29.

Nem lehet elárverezni Reiner Antal házát, mivel azt az Agache-per elítéltje egy másik családdal közösen birtokolja. Tamás Sándor képviselő az ügy kapcsán tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: ilyen esetben az eladás nem lehetséges, így a jegyzőkönyvet a család valószínűleg megtámadja. A képviselő tájékoztatása szerint az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete ehhez ügyvédet fogad, és honoráriumát is fizeti. Az Agache-ügy másik fejleménye, hogy a végrehajtón keresztül Héjja Dezső nyugdíjának egy részét a megyei nyugdíjpénztár novembertől visszatartja (a törvény a nyugdíj egyharmad részét engedélyezi), és Agachénak utalja át. Héjja Dezső ugyanakkora összeggel tartozik a meglincselt milicista fiának, mint a börtönben raboskodó Reiner Antal. Tamás Sándor képviselő elmondta, Héjjának és Reinernek gyűjtést kezdeményeznek. A napokban egy bankszámlát nyitnak, amelyre az adakozó szellemű polgárok pénzt ajándékozhatnak az Agache-ügy e két szereplőjének. /Bartos Lóránt: Nem adható el Reiner Antal háza. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

2002. október 29.

Tóth Ilonáról az 56-os megemlékezések sorában nemcsak megemlékeztek, hanem elvitatkoztak. A balliberális sajtóból ismerős szitkok szerint az Orbán-kormány címére úgymond gyilkosnak állított szobrot. A vita egyik jóérzésű részvevője a korabeli sajtóban megjelent forgatókönyvek és az ügyészi dörgedelmek közötti gyanús hasonlóságokat firtatta. Tóth Ilona rémtörténetének előzetes megszellőztetése a sajtóban éppen azt bizonyítja, hogy azt a megtorló gépezet találta ki és pártfeladatként küldte el a szerkesztőségeknek és a bíróságnak. A társadalmi felejtésnek tulajdonítható, hogy a Fidesz és az MSZP elnökeinek tavaszi kampánycsörtéjében Kovács László elszólását alig néhányan vették észre. Azt mondta, hogy a Fidesz-kormányzat egyik piszkos ügyének megszellőztetése másnap várható a Népszabadságban, majd meglátják, nagy lesz a meglepetés, éppen szólt is az újságíróknak, hogy... Ekkor hirtelen elnémult. Rádöbbent, hogy túlfecsegte magát. Nem vették észre elegen, hogy a Fidesz kivégzésére a forgatókönyvet az MSZP-sajtó számára épp úgy a párt megfelelő ügyosztályán írták, mint annak idején Tóth Ilona halálos ítéletét, állapította meg Nits Árpád újságíró. Az MSZP-hez és SZDSZ-hez közel álló RMDSZ-körök viselt dolgairól sohasem lódul meg a balliberális magyar sajtó képzelőereje, de amikor Tőkés László, a Reform Tömörülés vagy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal még ki sem gondol valamit, annak az állítólagos következményeiről rögtön televisítják a közhangulatot, írta Nits Árpád. /Nits Árpád: Útmutatások hatótávolsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./ Nits Árpád dr. Kende Péter Szobor egy gyilkosnak? /Népszabadság, 2002. ápr. 22./című cikkére utalt.

2002. október 29.

Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezető felvázolta a különböző oktatási reformterveket, amelyek azonban csak tervek maradtak. A 2002/2003-as iskolai évtől az ország 12 megyéjében elindult az ún. nulladik év - egyelőre kísérleti jelleggel. A kísérlet célja: a hatéves korban való beiskolázás felmérése. Ha a kísérlet a kívánt eredményt hozza, úgy 2003 szeptemberétől kötelező lesz hatévesen kezdeni az iskolát. A tervekkel ellentétben marad a nyolc osztályos általános iskola. - A gyermekhiány mindenütt gond, de égető a helyzet a szórványban és a kistelepüléseken. Ideig-óráig az iskolák bezárását azzal tudták elkerülni, hogy minimális létszámmal működtettek osztályokat. - A tankönyvhiány is gondot okoz. Mivel a tankönyvek fordítása nem gazdaságos, gyakorlatilag a líceumi könyvek nagy része hiányzik. Az Ábel Kiadó felkarolta a magyar könyvek ügyét, eddig kb. 20-25 címet jelentetett meg, eredeti és fordított könyveket egyaránt. Az idéntől a Tájékoztatási Minisztérium pályázat alapján vállalta, hogy a magyar középiskolások két címet (fizika és biológia) - az Ábel kiadásában - ingyen fognak kapni. /Molnár Judit: Átértelmezett reform, avagy 9=? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

Sass Kálmán tiszteletére a Gálospetri Református Egyházközség és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság október 6-án emléktáblát helyezett el az érmelléki falu református templomának falán. Ugyanakkor Kéri Gáspár emlékszobát rendezett be a kommunista diktatúra áldozatául esett lelkipásztor emlékére, amelyet ugyanaznap avattak fel. Sass Kálmán /sz. Gálospetri, 1904. ápr. 17./ a kolozsvári teológiai főiskolán diplomázott. 1932-ben Mezőtelegden lett református lelkész, ahol példás munkát végzett az ősi templom rendbetételén, megalakította a nőszövetséget, legényegyletet, bibliakört. Megírta Mezőtelegd történetét. Sass Kálmán páratlan tekintélye, népszerűsége az Érmelléken vörös posztó volt a hatalom számára. 1947-ben letartóztatták fasiszta magatartás, izgatás, szabotázs jogcímén. Mivel 1944-ben az Érmihályfalva környékén elesett partizánokat tisztességesen eltemette, Maléter Páltól két köszönőlevelet kapott. Ez mentette meg a további börtönbüntetéstől, de 1957-ben, az 1956-os magyar forradalom leverése után ugyanezek a levelek lettek a végzetes bizonyítékok ellene. 1957. febr. 5-én tartóztatták le. Több mint egy éven át vallatták, kínozták, melyről Balaskó Vilmos lelkipásztor, volt cellatársa számolt be. Államellenes fegyveres összeesküvéssel, hazaárulással, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítással vádolták. Sass Kálmánt halálra ítélték, 1958. december 2-án végezték ki a szamosújvári börtönben. Mind a mai napig nem rehabilitálták. A román nacionalista történetírás ma is fasisztaként, irredentaként, összeesküvőként tartja nyilván a magyarság vértanúját. /Hitének, magyarságának mártírja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

A külvárosi iskolák oktatóinak egy része felháborodottan vette tudomásul, hogy az okt. 25-i Kolozs megyei pedagógusszövetségi gyűlésre nem hívták meg azokat az iskolákat, amelyek főszereplői ennek a szomorú folyamatnak. A gyűlésen ugyanis felmerült az a gondolat is, hogy Kolozsváron a menthetetlennek tűnő külvárosi tagozatos iskolákat szervezett keretek között fel kellene adni. Nem minden szülő engedheti meg magának, hogy a belvárosba írassa a gyerekét. Lelkiismeretes tanárokkal külvárosban is lehet jól tanítani. /Szabó Csaba: Frontvonal-igazítás főszereplők nélkül. Szelet vetett pénteken a pedagógusszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2002. október 29.

Okt. 27-én ünnepséggel emlékezett a kolozsvári evangélikus egyház az evangélikus és hazafi, Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára. Mózes Árpád evangélikus püspök köszöntötte az egybegyűlteket, majd történelmi előadások következtek. Dr. Csapody Miklós /Budapest/ történész, parlamenti képviselő arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit üzen Kossuth az utókornak. Dr. Egyed Ákos akadémikus Kossuth és Erdély kapcsolatát elemezte. Kossuth Lajos emlékének szentelt táblát lepleztek le az evangélikus templomban. /Sándor Boglárka Ágnes: Kossuth Lajos azt üzente... Emlékünnepség az evangélikus templomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2002. október 29.

Székelyudvarhelyen október 24-27-e között a helyi pedagógusképzés 75 éves évfordulóját ünnepelték. Megkoszorúzták Benedek Elek szobrát, majd tudományos-kulturális programok következtek. Az előadások központi témája a pedagógusképzés történeti, politikai, gazdasági problémája a századelőtől napjainkig. A hallgatóság összehasonlíthatta a pedagógusképzés helyzetét Székelyudvarhely, Nagyenyed, Marosvásárhely, Sopron, Kecskemét, Nyitra, Szatmárnémeti intézményeit illetően, képet kapva a kárpát-medencei magyar pedagógusképzés helyzetéről. Ki mit tud a magyar neveléstörténetből? címmel vetélkedő is volt. A rendezvény székelyföldi kirándulással zárult. Az évforduló alkalmából emlékkönyvet is kiadtak. /Bálint Eszter: Hetvenöt generáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2002. október 29.

Okt. 26-án Debrecenben az 1902-es tusnádi székely kongresszus 100. évfordulója tiszteletére rendezett "Erdély száz éve" című tudományos tanácskozást rendeztek, előadást tartott Egyed Ákos kolozsvári akadémikus. A tudós emlékeztetett a száz évvel korábban megfogalmazott kívánalomra, miszerint "a székelységet szülőföldjén kell életképessé tenni". Székelyhidi Ágoston, a tanácskozást rendező Erdélyi Szövetség tiszteletbeli elnöke elmondta: a tanácskozás ajánlásokat fogad el, amelyeket a magyar kormány elé terjesztenek arra vonatkozóan, hogy mire figyeljen oda az erdélyi magyarság fejlődése érdekében. /Erdély száz éve - tanácskozás Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2002. október 29.

Egy román alapítvány Szatmár megyében tartott közvélemény-kutatása alapján ha most lennének a helyhatósági választások, a megye lakosainak 31%-a az RMDSZ-re szavazna. Messze mögötte marad a második helyezett Szociáldemokrata Párt (PSD) 11%-kal. Amennyiben most választanánk polgármestert, a voksolók 34%-a Ilyés Gyulára, 21%-a Horea Andercóra, 17%-a pedig Gabriel Lesre szavazna. Arra a kérdésre, hogy melyik megyei politikusban bíznak meg leginkább, a megye lakosainak több mint egyharmada (31,2%) Ilyés Gyulát jelölte meg. Arra a kérdésre, hogy melyik sajtóorgánumból szokott értesülni a közéleti információkról, a megkérdezettek többsége a Szatmári Friss Újságot jelölte meg, második az Informatia Zilei, hamadik pedig a ProTV. /Túrós Lóránd: A Humanista Párt által ismertetett közvélemény-kutatás szerint: A megye legolvasottabb napilapja a Friss Újság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./

2002. október 29.

Kovács Attila Zsigmond, az Egri Általános Iskola igazgatója nemrégiben a Csűry Bálint Néprajzi Társaság létrehozását kezdeményezte. Egri faluban, szülőfalujában Csűry Bálint nyelvésznek egy emléktáblája van, amelyet felavatása óta senki sem koszorúzott meg. A faluban létrehívott Csűry Bálint Néprajzi Társaság független lesz az önkormányzattól és az iskolától. Szeretnék, ha a kultúrotthon, a Csűry Bálint Művelődési Központ hagyományőrző rendezvények helyszínévé válna. Az egri iskolát Csűry Bálintról szeretnék elneveztetni. /E. Gy.: Civil szervezet irányítása alá kerül a Csűry Bálint Művelődési Központ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./

2002. október 29.

A bukaresti felnőtt Szuperligás asztalitenisz- mérkőzésen a székelyudvarhelyi játékosok szemére vetették, hogy merészelnek magyarul beszélni... egymás között. A szakszövetség vezérkara elhatározta, kivizsgálást indít az ügyben, s első lépésként a szövetség székházába kérette a panaszosokat. Az udvarhelyiekkel történt incidensek után ugyanazok a jelenetek ismétlődtek meg a másnapi Bukarest-Kézdivásárhely női A-osztályos bajnoki mérkőzésen. Azon a találkozón is megtiltották a vendégeknek, hogy anyanyelvükön szóljanak egymáshoz, ugyanaz a fővárosi bíró (a szabályzat nem mellékesen szigorúan tiltja, hogy hazai bíró vezesse a mérkőzést) ugyanazzal a praktikákkal igyekezett lelkileg kikészíteni a magyar játékosokat, a reklamálókat lappal hallgattatta el. A két székelyföldi csapat vezetőedzői, Nagy Ferenc, illetve Dobai Aladár panaszlevéllel fordultak a szövetséghez, melynek eredménye a kivizsgálás. A romániai gyakorlatot ismerve pozitív eredmény nem nagyon várható. /(Jakab Árpád): Kivizsgálást indít a szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2002. október 29.

Száz éve halt meg Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök. Ebből az alkalomból okt. 26-án több színvonalas előadással idézték fel a nagy tudású főpap alakját Nagyváradon, a Posticumban megtartott emlékülésen. Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke ismertette a bíboros művelődéstörténeti szerepét. Tempfli József megyés püspök megköszönte a szervezők munkáját, immár negyedik alkalommal tartanak emléküléseket Nagyvárad tudós püspökeiről. Dr. Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Schlauch Lőrinc jogtörténeti és egyházjogi munkásságát mutatta be. Dr. Rencsik István egyház-jogász előadása Nagyvárad bíborosairól beszélt. Fodor József általános helynök kiemelte azt a csodálatos nyelvezetet, amelyet a kardinális beszédeiben használt. A bíboros sokoldalú tevékenysége közé tartozott a könyvtáralapítás is - amelyről Emődi András könyvtáros beszélt -, bár ez nem a váradi, hanem szatmári püspökségének idejére vonatkozott. Schlauch Lőrinc haláláról és temetéséről Pálkovács István temesvári helytörténész beszélt, akinek most mutatták be a bíborosról írt könyvét. /Emlékülés Schlauch Lőrinc bíborosról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

Okt. 25-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Székely Ervin képviselő átnyújtotta dr. Indig Ottónak a "Nagyvárad Szenátora" oklevelet. Indig Ottó beszélt kutatási területéről, Adyról és a századfordulós Nagyváradról, az akkori színházról. Az Ady korabeli Nagyváraddal kapcsolatban elmondta, hogy az akkor 50 ezer fős város négy, sőt egy ideig hét lapot és három színházi újságot tudott eltartani. Akkor több mint 90 százalékban magyarok lakták Váradot. Pezsgő életű, sok tekintetben a fővárossal versengő város volt. Fábián Enikő felolvasta a laudációt, mely szerint Indig Ottó többek között "szellemi örökségünk értő vagyonkezelője, láthatatlan kincsek ápolója". A Ferenczy Béla képzőművész által tervezett díszes Nagyvárad Szenátora oklevelet a kitüntetettnek Székely Ervin képviselő adta át. /Indig Ottó, Nagyvárad szenátora. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

Kisborosnyón felújította a református templomot a megcsappant lélekszámú közösség saját munkájával és holland segítséggel. Kató Béla református püspök-helyettes hirdetett igét. Ezután a közönség a falu iskolájához vonult. Az iskola felvette Nagy Károly Erdély püspöke (1918-1926), a Protestáns Szemle szerkesztője, a falu szülötte nevét. /Kisgyörgy Zoltán: Kisborosnyón megújult a templom, nevet kapott az iskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2002. október 29.

Kovászna megye tanácsa okt. 28-i ülésén jóváhagyta a Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy), valamint a baróti önkormányzat és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (Barót) közötti társulási szerződést a baróti székhelyű Erdővidék Múzeuma létrehozására. Az új múzeum a Székely Nemzeti Múzeum részlegeként fog működni Baróton, a Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén levő ingatlanban. /(sz.): Erdővidék múzeuma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2002. október 29.

Szilágynagyfalu Polgármesteri Hivatalának dísztermében Major Miklós helybeli nyugalmazott tanár, a Kraszna és Felső-Berettyó mente lelkes kutatója bemutatta Szilágynagyfalu címen megjelent könyvét. Munkája megjelent a Száz magyar falu könyvesháza akció keretében, a sorozat 99. köteteként. A szerző röviden ismertette e négynyelvű kötet főbb fejezeteit. /Vér István: Szilágynagyfalu is a világ közepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

A nagyváradi Bazilika könyvtármúzeumának megálmodója és létrehozója, Emődi János "egyszemélyes" szellemi műhelyéből jelentős könyvtártörténeti mű került ki nemrégiben: A nagyváradi Székeskáptalan könyvtára a XVIII. században (az Országos Széchényi Könyvtár és a szegedi Scriptum Rt. kiadásában). Emődi bevezetőjében a nagyváradi katolikus egyházi könyvtárak történetét vázolta fel. /Könyvtári monográfia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

Temesvár délnyugati részében szerveződött néhány évvel ezelőtt a Geml József egykori polgármester nevét viselő Társaskör. A tagok létszáma szüntelenül emelkedőben van. Marossy Zoltán megyei tanácsos, a Társaskör elnöke jelezte, hogy rengeteg időt és fáradságot igényel a kapcsolattartás. Mégsem mondanak le senkiről. Rendezvényeik közül a csoportos kirándulások voltak a legnépszerűbbek. Beindul a magyar nyelv oktatása más anyanyelvűek számára. Szerveződik a könyvtár, Erzsébet- és Katalin-napi mulatság is készül. Az RMDSZ Városházától kiutalt új székházában állandó termet kap a Geml József Társaskör. /(Sz. I.): A Geml József Társaskör őszi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

2002. október 29.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban okt. 21-én ismét megkezdte munkáját az Áprily Lajos Irodalmi Kávéház, az újonnan berendezett iskolai könyvtár olvasótermében. A szavalóest házigazdája Demény Piroska körvezető volt. /Józsa Miklós: Újraindult az irodalmi élet a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

2002. október 29.

Aradon immár tizenkettedik évadnyitó előadását tartotta a Kölcsey Színpad társulata okt. 24-én a minorita kultúrházban. Műsoron a nemrég Gyergyószentmiklóson és Kiskunfélegyházán megrendezett diákszínjátszó fesztiválon bemutatott három rövid darab szerepelt. Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Színpad "atyja" időt és fáradságot nem kímélve készíti fel az erre elhivatott fiatal színészpalántákat. Az utóbbi tíz esztendő alatt sok leendő színészt indított el pályáján. /Kiss Csaba: Évadnyitó előadás a Kölcsey Színpadon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

2002. október 29.

A Vidéki Gazda /Sepsiszentgyörgy/ címmel ismertté vált információs és ismeretterjesztő hetilap immár Agrárium címmel kerül a vidéki gazdák kezébe. Hozzáférhető az interneten is (www.agrarium.ro). A tizenkét oldalas megújult hetilap fő helyén a cukorrépa értékesítése körüli visszásságokkal foglalkozott. /Immár Agrárium. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

2002. október 29.

Megyeháza, a Hargita Megyei Önkormányzat havonta megjelenő tájékoztatója tartalmazta Zsombori Vilmos: Térségi fejlesztés, településközi együttműködés című írását. /Megjelent a Megyeháza. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

2002. október 29.

Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai címmel számolt be kutatása eredményéről. Tófalvi számbaveszi az 1956-os megtorlás időszakának pereit, a történteket, a mártírokat és a súlyos börtönbüntetést elszenvedetteket. /Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17. /folytatásokban/ - okt. 29. - A Székelyföld októberi számából/

2002. október 30.

Többnyire jogtechnikainak, esetenként azonban kifejezetten jelentős tartalmi jellegűeknek minősíthetők azok a változások, amelyeket a státustörvény módosításának előkészítésével megbízott tárcaközi munkacsoport javasol a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek - adta hírül a Népszabadság okt. 29-i száma. Messzemenően figyelembe vették a velencei bizottság és az EBESZ által megfogalmazott elvárásokat. Magyar részről szem előtt kívánták tartani Bukarest és Pozsony kifogásait a státustörvénnyel kapcsolatban. Az új magyar szabályozás is fontosnak tartaná a családi kapcsolatokra való utalást a kisebbségi kedvezmények megadásával összefüggésben. A tervezet szerint a szülő helyett a kiskorú gyermek kapna támogatást. Ugyanakkor a jogszabály jelentősen kiterjesztené a nevelési-oktatási támogatásban részesíthetők körét. A tervek szerint viszont kikerül a státustörvényből a munkavállalási fejezet. Van egy másik változat is a szabályozásra, mégpedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) a javaslata. Ennek megfelelően a törvény hatálya alá tartozó személyek Magyarországon "egyéni engedély, csoportos keretengedély, csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély, illetőleg engedély nélkül foglalkoztathatók". A tervezet hozzáteszi: "Ennek részletes szabályait a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános rendelkezések tartalmazzák. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet." Az új szabályozás szerint a magyar külképviseletek csupán "jogilag nem kötelező erejű tájékoztatást" kérhetnek a magyar kisebbségek által létrehozott társadalmi szervezetektől. Az igazolványok kiadása magyarországi közigazgatási intézményekben történik, és csak kivételes esetekben lehet az okmányokat magyar külképviseleteken átvenni. Pozsony felvetései nyomán nem személyek, hanem intézmények részesülnek majd nevelési-oktatási támogatásban, illetve a tankönyv- és taneszköz-támogatásban. Ez úgy történhet, hogy a támogatásokat a szomszédos országok területén magyar oktatási nyelvű intézmények mellett működő szülői-pedagógusi szervezeteknek, munkaközösségeknek közvetlenül folyósítja a magyar állam. /Tartalmi változások a státustörvényben. Elkészült a magyar kormány elé kerülő szakmai tervezet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2002. október 30.

Adrian Nastase kormányfő okt. 29-én Bulgáriába látogatott, összefogást sürgetett Bulgáriával annak érdekében, hogy a két ország valóban csatlakozhasson az EU-hoz 2007-ig. A bolgár kormányfő azonban nem mutatkozott hajlandónak elkötelezni magát ebben az ügyben. - Mindegyikünknek megvannak az egyéni sajátosságaink, saját beállítottságunk és prioritásaink - jelentette ki Szimeon Szakszkoburggotszki kormányfő, az egykori II. Simeon cár. Bulgária sikeresebbnek tartja magát az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok átvételében, és több politikus arra figyelmeztet: maradjon távol a Romániával való csoportalkotástól. /Nastase összefogást sürget Bulgáriával az EU-belépés érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2002. október 30.

Laurentiu Tanase vallásügyi államtitkár okt. 29-én fogadta hivatalában Nagy Károly Zsoltot, a bukaresti magyar nagykövetség diplomatáját, akit a hazai vallásügyi helyzetről tájékoztatott. A megbeszélésen az egyházi vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdésekről, az ezzel kapcsolatban a közelmúltban elfogadott jogszabályokról, illetve a görög katolikus és a román ortodox egyház közötti vagyonvita jelenlegi helyzetéről tárgyaltak. Tanase úgy vélekedett, hogy ez utóbbi kérdést kizárólag a két egyház közötti párbeszéd útján kell rendezni, annak az egyházközi vegyes bizottságnak a keretében, amely legutóbb október 1-jén, Aradon ülésezett. - A görög katolikusok okt. 29-én Kolozsváron bejelentették: ha vagyonukat nem kapják vissza, a román állam ellen a strasbourgi emberjogi bíróságon indítanak eljárást. /Magyar-román egyházügyi megbeszélés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2002. október 30.

Magyar fiatalok lépnek be román pártokba. A Demokrata Párt (DP) kolozsvári szervezetében több mint 50 magyar tag található, túlnyomó részben fiatalok, és egyesek már komolyabb funkciót is kaptak. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezetében megközelítőleg 10 magyar tag van. A Nagy-Románia Pártban Kolozs megyei szinten húsz körül járhat a magyar "nagy-romániások" száma. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) kolozsvári szervezetében több mint ötvenen vannak magyar nemzetiségűek. Herédi Zsolt szerint ennek oka elsősorban az, hogy nincs, vagy nem elég erős a nemzeti öntudatuk, másrészt politikai karrier építését könnyebbnek látják más párt színeiben. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nagy a hiány az RMDSZ-ben ifjúsági szinten. Az RMDSZ-nek nincs ifjúsági politikája - mondotta Herédi Zsolt. Markó Béla szövetségi elnök szerint az RMDSZ-ben meglehetősen szűk az anyagi keret, mint ahogyan a párton belüli tisztségek száma is, ezért kevesen tudnak érdemlegesen előrelépni. /Gálffy Attila: Magyar fiatalok román pártokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2002. október 30.

Kurt William Treptow nevétől hangos immár több mint egy hónapja a román sajtó. Treptow a szept. 11-i botrányos lebukásáig Romániában nagy tekintélynek örvendett. Komoly támogatást kapott a mindenkori román hivatalos hatalomtól a kommunista időkig visszamenőleg. Ez megnyilvánult mind anyagiakban, mind a hivatalos iratokhoz való hozzáférési lehetőségben. A dupla állampolgárságú (amerikai és román) történész igazgatója volt a Román Kultúra Alapítványnak, elnöke a Román Tanulmány és Kultúráért Alapítványnak és több mint 30 kötetnek a szerzője, társszerzője, vagy a szerkesztője. Egyes jelenlegi hatalomhoz fűződő kapcsolatai is valószínűleg a diktatúra időszakába nyúlnak vissza. Ioan Talpes, Ion Iliescu jelenlegi nemzetvédelmi tanácsosa egyike volt azoknak, akik megkísérelték az amerikai történészt védelmükbe venni, ártatlanként kezelve a pedofilia és illegális pornográfia vádjával letartóztatott Treptowot. A sajtó nyomására Iliescunak, az államelnöknek kellett figyelmeztetnie Ioan Talpest kijelentéseinek felelőtlenségére. A jelenlegi elnöki tanácsos a diktátor idején a Katonai Kiadó igazgatója volt. Mihail E. Ionescu tábornok, aki most a Nemzetvédelmi Minisztériumhoz tartozó Euro-Atlanti Integrációs Igazgatóság vezetője és a Hadtörténeti és Védelmi Politikai Tanulmányok Intézetének az igazgatója Treptow a tábornokkal közösen írt 1999-ben egy könyvet, Románia és az euro-atlanti integráció címmel. 1996-ban az amerikai kongresszus vezetősége lefújt egy konferenciát, amelyet eredetileg Treptownak kellett volna megtartania. Az ok: a zsidó szervezetek tiltakoztak a Románia történelme (O istorie a Romaniei) című könyvének antiszemitizmusa ellen. A letartóztatás után egy volt társszerző, Gheorghe Buzatu nagy-romániapárti szenátor azt állította, hogy Treptow a CIA-be és a román hírszerzésbe is beférkőzött. Treptow Buzatu szenátorral a Corneliu Codreanu pere című könyvet írták együtt, amelyben a vasgárdista vezér tisztára mosásával próbálkoztak. A letartóztatását is megpróbálták titokban tartani, a botrányt eltussolni. Amikor az ügyészek szerint nem hagyhatta el Jászvásárt, akkor többen is látták Bukarestben. A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ingyen a használatára bocsátott egy ingatlant, ahol a történész alapítványának a székháza működött. Majd később, az általa működtetett szexipar központja is feltehetőleg itt volt. /(h): Botránysorozat Treptow amerikai történész körül. Orgiák a román hírszerzés ingatlanában? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ Elkezdődött a Treptow és egyik barátnője, Tatiana Popovici pornósztár ellen indított per. Treptow amerikai történészt kiskorúval fenntartott szexuális kapcsolattal, szexuális perverzitással és szexuális korrupcióval vádolják. A Mediafax szerint az első tárgyalást nov. 11-én, zárt ajtók mögött tartják. Treptow az 1990-es évek elején a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán is oktatott. Csucsuja István, a kar dékán-helyettese emlékezete szerint Treptow 1991-1992-ben került Kolozsvárra. Csucsuja szerint a román hatóságoknak szükségük volt egy amerikai történészre, aki a legfontosabb világnyelven közvetítette a világ felé a román fél változatát. Más az, ha egy román történész megfogalmaz egy tételt, egy magyar kollégája megcáfolja azt, de teljesen más kategóriába tartozik, amikor egy amerikai történész ír le valamit. Treptow angol nyelvű kiadványait az egész világon terjesztették, tette hozzá Csucsuja. Kolozsváron Treptow a diákságnak a Vasgárdát magasztaló előadásokat tartott, a szélsőjobb alakjairól íratott dolgozatokat a hallgatókkal, a fasiszta mozgalmak prioritásáról értekezett. Treptow hozzájárult a szélsőjobb elveket valló kolozsvári Zamolxis Kulturális Egyesület megerősödéséhez. /Kiss Olivér: Tovább gyűrűzik a Treptow-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2002. október 30.

A földtörvények alkalmazása nem halad a kért ütemben, a prefektus teljesíteni készül ígéretét s a kormánypárt Kovászna megyei szervezetének kérését: leváltja a helyi földosztó bizottságok éléről azokat a polgármestereket, akik nem mutatnak fel eredményt. Horia Grama meg is nevezte a helységeket: Barót, Bacon, Bölön, Lemhény, Málnás, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Kézdivásárhely, Vargyas és Zágon. A prefektus visszautasította "az RMDSZ vádaskodásait", hogy a prefektúrán kérhető számon a földvisszaadás késlekedése. Grama képtelenségnek nevezte egyes RMDSZ-vezetők kijelentését, miszerint a prefektúra vagy annak főtitkára arra ösztönözné a helyi bizottságokat, hogy a tényleges visszaszolgáltatás helyett kárpótlási listára vezessék fel a kérvényezőket. /(Szekeres): Késnek a birtoklevelek. Elmozdíthatnak tíz polgármestert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2002. október 30.

A Romániai Magyar Közgazdásztársaság (RMKT), a POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület Társadalomtudományok, Jog- és Közgazdaságtudomány szakosztályának közös rendezésében Kolozsváron okt. 28-án a bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2002, valamint a Széchenyi és Erdély című, újonnan megjelent köteteket. A Bodó Barna szerkesztésében és a temesvári Szórvány Alapítvány, valamint a kolozsvári Polis Könyvkiadó által megjelentetett 2002-es évkönyvet dr. Veress Károly egyetemi docens mutatta be. A szerkesztők (Bodó Barna, Bakk Miklós, Dávid Gyula és Somai József) új fejezetet indítottak Az év eseménye címmel. A Széchenyi és Erdély című kötet a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadásában látott napvilágot, négy tanulmányt tartalmazva Egyed Ákos, Csetri Elek, Péter György és Somai József tollából. /Köllő Katalin: Kettős könyvbemutató a közgazdász társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./


lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 | 541-543




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998