Február elején a simonyifalvi néptáncosok Gyuláról az önkormányzat nevében a polgármester által aláírt meghívót kaptak, amelyben teljes ellátás biztosításával meghív négy személyt. A magyarul fogalmazott meghívót a vendégségbe indulók lefordíttatták, ugyanis előző meghíváskor valóságos tortúrát kellett kiállniuk a határátkelőnél. Febr. 9-én a nagyszalontai határátkelőnél kívántak Magyarországra lépni, a román határrendőrség képviselője azonban azt nyilatkozta: nem köteles megérteni a magyar nyelvű meghívót. A román nyelvű fordítást semmibe vették. Hasztalan mutatták fel a néptánchoz szükséges kellékeket, a hivatalos román szervek nem voltak hajlandók megérteni, mit is akar odaát a négy személy. Végül néptáncosnak előkerült egy vámos falubelije, akinek a közbejárása nyomán átkelhettek. /Balta János: Nemcsak kétnyelvű meghívó, jóindulat is kell. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./
2002. február 26.
Ezen a héten kerül a parlament elé végső szavazásra a rendőrök jogállásáról szóló törvény. A jogszabály értelmében azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya eléri a húsz százalékot, a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló egyes rendőröknek ismerniük kell az illető kisebbség nyelvét is. A Belügyminisztérium adatai szerint jelenleg a Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság alkalmazottainak hetven százaléka beszéli a magyar nyelvet, Brassó megyében azonban mindössze hét magyar nemzetiségű alkalmazottat foglalkoztat a rendőrség. Több mint ezer rendőr szolgál a Bihar megyei Rendőr-főkapitányság kötelékében, közülük azonban csupán húszan magyar nemzetiségűek, ami az állomány két százalékának felel meg. Adrain Bucur szóvivő ellenben úgy tudja, a magyar nyelvet beszélő rendőrök az állomány 20–25 százalékát teszik ki. A Brassó megyei rendőrségnek hét magyar nemzetiségű alkalmazottja van. Közülük hatan tisztek, egy pedig alkalmazott. Liviu Naghi őrnagy, a Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szerint csak azért szolgál ennyi magyar az állományban, mivel ez megfelel a megye magyar lakossági számarányának. Sabin Voda alezredes, Hargita megyei rendőrparancsnok-helyettes kifejtette: a kapitányság állománya nem áll rosszul a magyar nyelv ismeretének dolgában, s amennyiben a rendőrök jogállásáról szóló jogszabály törvényerőre emelkedik, azonnal készek lesznek alkalmazni. Kolozs megyében alig több mint húsz magyar anyanyelvű rendőr teljesít szolgálatot. A majdnem nyolcszáz fős Kovászna megyei rendőrállomány alig 12 százaléka magyar nemzetiségű, és az alkalmazottak majdnem 25 százaléka beszéli a többségi lakosság nyelvét. Temes megyében a magyar, német, szerb rendőrök száma még az egy százalékot sem éri el. /Készek megszólalni magyarul? Az erdélyi rendőrállomány nemzetiségi megoszlása nem arányos a lakosság összetételével. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 26.
A Székelyföldi Expo elnevezésű részvénytársaság megalakítását tervezi a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat. Március elsejei sepsiszentgyörgyi találkozójukon az alapszabályzatról egyeztetnek a gazdasági szakemberek. Az Expo Rt-nek tagja lesz a két megyei önkormányzat, de érdeklődik a Békés Megyei Kereskedelmi Kamara, a Kovászna és a Hargita megyei Kereskedelmi Kamara és az Asimcov Kis- és Középvállalkozó Szövetség, Csíkszeredából pedig a vállalkozói és az inkubátorközpont. Visszajelzések érkeztek Nyíregyházáról a Mezőgazdasági Kamarától és az ottani kiállítás-szervező szakértői csoporttól, valamint a Román–Magyar Közös Kereskedelmi Kamarától is. Demeter János szerint a Székelyföldi Fejlesztési Intézet megalakulása a két megye közötti megállapodás késlekedése miatt várat magára. Ez esetben is kétpólusú megoldás körvonalazódik; csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi székhellyel külön-külön működne két ilyen intézet. /Farkas Réka: "Kétfejű“ az együttműködés. Hamarosan megalakul a Székelyföldi Expo részvénytársaság. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2002. február 26.
Temesvár belvárosában a kilencvenes évek elején felújított katolikus püspöki palota egyik földszinti szárnyában működik a Temesvári Egyházmegye Múzeuma, amely 1995-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A kiállított anyag gyűjtése és rendszerezése Roos Márton püspök munkája, aki 1990-ben a püspökség irodaigazgatójaként kezdte meg a múzeumszervező munkát. Szent Gellért életének bemutatása után iratok, rajzok, képek következnek a legrégebbi időkből. Az egyházmegyében a katolikus vallást gyakorló, hét nemzetiségű — magyar, román, német, bolgár, horvát, szlovák és cseh — hívők életében fontos szerepet töltenek be a kegyhelyek. Ezeket is történetiségükben mutatja be a múzeum, legnagyobb teret szentelve a két legnépszerűbbnek: Máriaradnának és Csiklovának. Megtekinthetők továbbá értékes szobrok, oltárképek, miseruhák, kelyhek, szentségtartók, keresztek és más kegytárgyak. /Szekernyés Irén: Egyházművészeti örökségünk múzeuma. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./
2002. február 26.
Febr. 26-án az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. A kuratóriumi ülésen jelen volt Markó Béla elnök, Gálfalvi Zsolt, Kelemen Hunor, Márton Árpád és Szép Gyula kuratóriumi tagok. Az ülés napirendjén a magyar kisebbségi sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összeg pályázatok elbírálása alapján történő elosztása szerepelt. A kuratórium döntése alapján a következő lapok részesülnek támogatásban: A Hét, Bányavidéki Új Szó, Besztercei Híradó, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Helikon, Hunyad Megyei Hírvivő, Korunk, Látó, Lk. k. t., Moldvai Magyarság, Székelyföld, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Napsugár, Szivárvány, Romániai Magyar Szó Törvénytár-melléklete, Népújság Múzsa-melléklete, Szászrégen és Vidéke, Szatmári Figyelő, Szigeti Turmix, Szilágyság, Temesvári Új Szó Keresztmetszet-melléklete, Matlap, Erdővidéki Lapok, Udvarhelyszéki Tájékoztató, Kalotaszeg, Firka, Református Szemle, Kellék, Pontlap, Brassói Lapok (művelődési rovat), Nyugati Jelen (művelődési rovat), Csigalépcső, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, Hírhordó, Kisküküllő, Csernátoni Füzetek, Közbirtokossági Hírvivő, Várad, Lugosi Hírmondó, Tasnádi Tükör, Kraszna, Filmtett, RMDSZ-Hírlevél, Pulzus-MMDSZ, Cimbora, Bukaresti Magyar Közlöny, Erdélyi Kórus, Bemondó, Siculus Rádió Kézdivásárhely, Besztercei Elektronikus Média, Erdővidék, Tálentum, Dalbimbó, Függöny, Unitárius Közlöny, Perspektíva-KMDSZ. /Ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26. – 2151. sz./
2002. február 26.
A Duna Televízió Alapítvány igazgatója, Földes István több mint 32 millió forint értékű adományt adott át febr. 25-én a csíkszeredai Csibész Alapítványnak. Az iskolai segédeszközöket az adományozó és a fogadó fél közös megegyezése alapján főként a szórványban, a peremvidékeken lévő iskolák tanulóinak szánják. A 29 – egyenként 5-6 mázsa rakománnyal rendelkező – raklapon mintegy 20 tonna segédeszköz van. Az adomány az Apáczai Könyvkiadónak és a Duna Televízió két vezetőjének, Pekár István elnöknek és dr. Csermák Zoltán igazgatónak köszönhető. Gergely István csíksomlyói plébános kiemelte az adomány fontosságát, mondván, hogy a kapott iskolai segédeszközök nagyban hozzájárulnak majd a szórványtelepülések – de nemcsak azok – magyar 1–8. osztályos diákjai jobb tanulmányi előmeneteléhez. /Jelentős adomány a Duna Televíziótól. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2002. február 26.
Pásztorlevelet olvastak fel Zilahon a belvárosi református templomban, miszerint Seres Dénes szenátor akadályozza, hogy a kedvezménytörvény iránt érdeklődőknek, az igazolványt igénylőknek információs irodát nyisson a helyi egyházközség. Deák László ügyvezető elnök elmondta, hogy Szilágy megyében a központi irodán kívül a városi RMDSZ szervezeténél működik információs iroda, ugyanakkor tíznél több területi információs irodát nyitottak, melyek munkatársai kihelyezett fogadónapokat is tartanak a falvakban. /(Fejér László): Seres Dénes szenátort vádolták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2002. február 26.
Szilágy megyének Magyarország helységeivel van a legszámottevőbb testvértelepülési kapcsolata. Többet nevesített: Szilágysomlyó rendszeresen együttműködik Albertirsa, Nyírbátor, Szarvas városokkal; Kémer Soponyával, Sarmaság Nagyhalász és Soltvadkert településekkel, Szilágynagyfalu Vámospérccsel, Ipp Nagyvarsánnyal. Második helyen Franciaország áll, Szamosgalgó például Chatel Montagne, Nagyilonda Viala du Tar helységekkel kötött együttműködési szerződést; Krasznahorvát a belgiumi Gembloux településsel, Szilágycsehnek a magyar Egercsehin kívül szintén a belgiumi Dilbeek a testvértelepüléssel. A norvégiai, svájci, belgiumi és francia testvértelepülések több alkalommal nyújtottak adományokat a szilágysági iskoláknak, öregek otthonainak. Szilágy megye ugyanakkor évekkel ezelőtt lett tagja a Kárpát Eurórégiónak, és 1996- ban csatlakozott a Strasbourgban levő Európai Régiók Közgyűléséhez. /Testvértelepülési kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2002. február 26.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége heti megbeszélésének tárgyát képezte a márc. 18-27-e közötti időszakban sorra kerülő népszámlálás. Az RMDSZ szerint nagy jelentősége van a hiteles népszámlálásnak. Ezen túlmenően a 2002–es népszámlálás több évre meghatározza azon nemzeti kisebbségi jogok gyakorlását, melyeknek feltétele az adott település népszámláláson kimutatott nemzetiségi összetétele, aránya. Az RMDSZ felhívja területi szervezeteink figyelmét a népszámlálást felügyelő testületekben való részvétel fontosságára. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Közleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./
2002. február 26.
1992-ben, amikor a Mátyás-szoborra durva kezek felszegezték az "igazságos" eszményképét lerombolni hivatott plakettet, a magyarság néma körmenettel tiltakozott. Ekkor született meg az Amaryllis alapítójában, László Bakk Anikóban a Mátyás Napok ötlete. Idén immár tizedszerre gyújtotta meg László Bakk Anikó a Mátyás Napok gyertyáit. Febr. 22-én a Ferencesek templomában az ünnepi mise után, a Schola Gregoriana Monostorinensis énekléssel köszöntötte a X. Mátyás Napok közönségét, majd dr. László Ferenc beszédében emlékezett a templomépítő, a könyvtáralapító, kultúrát pártfogoló igazságos Mátyás királyról. Febr. 23-án a budapesti Kobzos Kiss Tamás és a Canlar együttes török zenével ismertette meg a Mátyás szülőházában összegyűlt érdeklődőket. Febr. 24-én a Zeneakadémián Székely Sebestyén diavetítéses előadása képet nyújtott a reneszánszkori Firenzéről. Ezután a Musica Historica együttes reneszánszkori zenéjére az Amaryllis tánccsoport udvari táncokat mutatott be. /Kulcsár Gabriella: X. Mátyás Napok. Múlt a jelenben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2002. február 26.
Brassóban mindössze két helyen lehet magyar könyvet lehetne vásárolni. Néhány éve a Corvina-könyvespincében nem volt hiány a szakkönyvekből, diákoknak szánt sorozatokból, de manapság az ilyen címek hiányoznak a polcokról. A Brassói Lapok szerkesztőségével egy épületben lévő Pallas–Akadémia brassói könyvesboltban kiderült, hogy nagyon kevés könyvet vásárolnak az emberek, hetente tízet sikerül eladni. Leginkább a gyerekirodalom és a szótárak iránt van kereslet. A szépirodalom senkit sem érdekel. Az üzlet veszteséges, a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó mégis érdemesnek látja fenntartani ezt a kis üzletet. A Simpozion antikváriumba rengetegen hoztak könyveket eladni és sokan vásároltak magyar könyvet. Naponta körülbelül tizenöt-húsz magyar nyelvű könyvet adnak el. /Tóásó Áron Zoltán: A Cenk árnyéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2002. február 26.
Ötven éve alakult a Magyar Autonóm Tartomány. Az egyes helységekben 1952 tavaszán, nyarán, őszén történtek dokumentálása céljából Gagyi József felhívást intézett az olvasókhoz: szeretnék, ha azok, akik emlékeznek rá, megírnák, hogyan történt az új tartomány szervezése, mit írtak, mit mondtak akkoriban a nemzetiségi kérdés megoldásáról. A beérkezett anyagból összeállításokat közöl majd a lap. /Ötven éve. Felhívás az olvasóhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2002. február 27.
Romániának meg kell oldania intézményi, valamint a civil társadalommal kapcsolatos problémáit, amennyiben a prágai csúcstalálkozón a NATO tagjává kíván válni, szögezte le Bruce Jackson, az Egyesült Államok NATO-bizottságának elnöke febr. 26-án Bukarestben. Utalt a Ion Antonescu marsall szobrainak felállítására irányuló egyes hatósági törekvésekre, emellett a parlamentnek erősebbnek kell lennie, különösen a korrupció elleni harcban. /Intézményi reformok, civil társadalom gondjainak megoldása - ez a NATO-tagjelölt Románia házi feladata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
Febr. 26-án a képviselőház megszavazta a minősített államtitkokra vonatkozó törvénytervezetet, amelyet az ellenzék és az RMDSZ kérésére tárgyalták újra a szakbizottságban, lényegesen jobb jelentést készítve a jogszabályról. Az RMDSZ javaslatára törölték azokat a cikkelyeket, amelyek szerint az állampolgárokat felelőssé tehették volna az államtitkok védelméért, így az államtitkok védelme kizárólag az illetékes intézményekre hárul. Ezt a változatot a képviselőház egyhangúlag szavazta meg. Azokat az RMDSZ javaslatokat, amelyeket nem sikerült a képviselőházi változatba belefoglalni, megpróbálják érvényre juttatni a szenátusi vita során. A törvény elfogadása a kormány törvényhozási prioritásai között szerepelt, hiszen az ország NATO-hoz való csatlakozásának egyik igen lényeges kritériuma az államtitkok meghatározása és fokozott védelme. Az alsóház ugyanakkor megszavazta a rendőrség jogállását szabályozó törvényt, amelynek képviselőházi változata előírja, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság több mint húsz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a rendőröknek ismerniük kell az illető lakosság anyanyelvét. E cikkely elfogadása egyik kitételét képezi az RMDSZ és a kormánypárt között kötött protokollumnak. /Megszavazták a titokvédelmi és a rendőrség jogállását szabályozó törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
A képviselőház febr. 26-án megvitatta a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt által kezdeményezett Mezőgazdaság nevű egyszerű bizalmatlansági indítványt. A beadványt a nagy-romániások is támogatták, a kormánypárt és az RMDSZ azonban ellene szavazott, így a bizalmatlansági indítványt szavazattöbbséggel elutasították. /(M. J.): Hiányoznak a mezőgazdasági alaptörvények. Elvetették az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
Románia és Ukrajna febr. 28-án Bukarestben folytatja a tárgyalásokat az államhatárról, illetve a kontinentális talapzat elhatárolásáról és a fekete-tengeri exkluzív kereskedelmi térségekről szóló egyezmények kapcsán, tájékoztatott közleményében a külügyi tárca. /Román–ukrán államhatár-vita. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
A parlamentben a képviselők febr. 26-án esküt tettek az ország és a nép iránti hűségéről. A képviselők egyenként a szónoki dobogóra léptek és kezükkel a Biblián és az Alkotmányon felolvasták, aláírták, majd átadták a házelnöknek az eskü szövegét. A nemzeti kisebbségeket képviselő Metin Cerchez, Gelil Eserghep és Sali Negiat "Allah engem úgy segéljen!" felkiáltással zárták esküjüket, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselők magyarul is elmondták az "Isten engem úgy segéljen" formulát. Hasonlóképpen, Madalin Voicu néhány szót cigányul is szólt. A képviselők hűséget esküdtek a haza iránt és megfogadták, hogy tiszteletben tartják az Alkotmányt és az ország törvényeit, megvédik a demokráciát, a polgárok alapvető jogait, Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását. A honatyák megesküdtek, hogy becsülettel és hűséggel teljesítik mandátumukat. Toró T. Tibor képviselő a Szabadságnak elmondta: az eskütétel alkalmával lényegében minden magyar képviselő "kettős fogadalmat" tett. Az egyik a hivatalos román eskü (ennek szövegét különben korábban az RMDSZ hasztalan igyekezett módosítani), a másikat pedig magában, saját maga előtt. Toró emlékeztetett arra a pillanatra, amikor 1992-ben Kolozsváron a Szent Mihály-templomban az RMDSZ képviselői és szenátorai az autonómiára, a belső önrendelkezésre esküdtek, és sajnálatát fejezte ki, hogy ebből nem teremtettek hagyományt. /Képviselőházi hűségeskü-tétel . "Isten engem úgy segéljen!" — hangzott el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
Az idén megkötött RMDSZ–PSD egyezmény naptári határidőket is szabott az egyezménybe foglalt célok megvalósítására. Február utolsó napja tehát az RMDSZ–PSD együttműködés első "mérlegképes" napja. Az együttműködés hat, február végi határidejéből kettő teljesült: sor került az ingatlantörvénybe foglalt kárpótlások összegének szabályozására, és kiadták az 1940 és 1945 között etnikai alapon diszkriminált személyek kárpótlására vonatkozó jogszabály alkalmazási előírásait. Nem teljesült az a határidő, melyet a felek a 2000-es földtörvény módosítására szabtak. Kérdés, hogy napirendjére tűzi-e febr. 28-án a kormány azt a további három kérdést – köztük: a himnusz- és zászlótörvény módosítását –, amely szintén határidős "feladata" az egyezménynek. Látható, hogy a partnerinek nevezett viszonyban valójában az RMDSZ a kiszolgáltatottabb fél, állapította meg Bakk Miklós. Ez nem menti fel az RMDSZ-t ama felelősség alól, hogy vitát kezdeményezzen a lehetséges stratégiákról. /Bakk Miklós: Határidők logikája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
Az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása hat pontjának jár le holnap a határideje. Ezek közül kettő teljesült, három teljesülését az utolsó napra reméli a magyar érdekképviselet, az egyik pont teljesítése várhatóan egy hetet csúszik. Az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke, Borbély László bizakodó a többi pont ügyében is. Tavaly november 21-én az RMDSZ parlamenti támogatását élvező Nastase kormány-fogadta el a román állami jelképek használatáról szóló 75/1994-es törvény végrehajtási utasításait. Borbély László szerint a febr. 28-i kormányülésen várható az 1990/100-as törvényrendeletet hatálytalanítása. Úgyszintén az utolsó napon teljesülhet a 2000/137-es diszkriminációellenes kormányrendelettel kapcsolatos kormánypárti vállalás: a diszkriminációs ügyekkel foglalkozó hivatal vezető struktúráiba a magyar kisebbség képviselőit is be kell vonni. /Gazda Árpád: Hatból két ígéret teljesült. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök "politikai indokokra való hivatkozással megtiltotta", hogy a Szövetség székhelyén kerüljön sor a püspök-tiszteletbeli elnök tervezte sajtóértekezletre. Tőkés László "elítéli Markó Béla minősíthetetlen magatartását, és azt a Szövetségen belüli érvényesülő politikai kizárólagosság, valamint a magyar szervezet posztkommunista irányba való elhajlása jeleként értékeli". Tőkés László és védőügyvédje, Kincses Előd sajtótájékoztatót hívott össze csütörtökön,febr. 28-án az Associated Pressel, nevezetesen Alison Mutler AP-tudósítóval szemben folytatott rágalmazási per tárgyában. Az eseményre végül a Társadalmi Párbeszéd bukaresti székházában kerül sor. A tájékoztató központi témája a bukaresti bíróság felmentő ítélete Mutlerrel szemben. /Kizárták Tőkést az RMDSZ bukaresti székházából? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
Országszerte gombamódra nőttek ki a földből a kisebb-nagyobb méretű ortodox templomok, viszont a polgárok által befizetett adóból a magyar egyházaknak csak jelképes, töredékösszegeket juttattak. 2001-ben a költségvetéséből, különböző kormányhatározatok alapján egyházi jellegű beruházásokra 113 milliárd lejt irányoztak elő. Néhány példa: 2001. ápr. 12-én hozott, 370-es számú kormányrendelet a Tomis ortodox érsekségnek karbantartásra 10 milliárd lejt utalt ki. Ugyancsak egy áprilisi 409-es számú rendelet értelmében a gyulafehérvári ortodox egyházkerület teológiai iskolája 8 milliárd lejt kapott. A júniusi 591-es számú határozatnak megfelelően a kovásznai–hargitai ortodox püspökségnek, ingatlanvásárlás céljából 5 és fél milliárd lejt juttattak. Ugyancsak júniusi 594-es számú kormányrendelet értelmében az úgynevezett Patriarchális komplexum építkezési munkálatainak folytatására, konszolidációjára, restaurálására, valamint más kultikus épületekre kereken 50 milliárd lejt áldozott a költségvetés. A júliusban kibocsátott 668-as számú rendelet alapján a Tirgoviste-i egyházkerület közigazgatási székházának javítására 4 milliárd lejt hagytak jóvá. A segesvári Sfantul Dimitrie kolostor felépítésére a 699-es rendeletnek "köszönhetően" 2 milliárd lejt költöttek el az adófizetők pénzéből. A a román költségvetésből 2001-ben a határon túli ortodox egyházak intézményeinek támogatására nem kevesebb mint 21,204 milliárd lejt fordítottak. Ugyanakkor az előirányzat szerint a magyar egyházak 600 millió lejt kapnának, leginkább a műemléktemplomok megőrzésére. A tényleges kiutalások csak nagyon kevés esetben valósultak meg. A magyar egyháznak előirányzott 600 millió lej az ortodox egyházaknak átutalt összegnek csupán 0,5 százalékát teszi ki. A lakosság összetétele alapján a magyar történelmi egyházakat az előirányzott összegnek legalább a kétszerese illetné meg. /Baksai Károly: Kevesebbet utaltak ki a magyar egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
Az elmúlt napokban a szenátus kulturális és vallásügyi bizottsága fogadta az ortodox egyház öttagú küldöttségét, melyet Vincentiu Ploiesteanu pátriárka-helyettes vezetett. A találkozót Teoctist pátriárka kezdeményezte azzal a céllal, hogy figyelmeztessék a honatyákat, milyen veszélyt jelent, ha a magyar egyházak visszakapják vagyonukat. Kereskényi Sándor RMDSZ-es szenátor, nevezett bizottság tagja elmondta: Ploiesteanu szerint az elkobzott magyar egyházi vagyonok visszaszolgáltatása felboríthatná az erdélyi konfesszionális egyensúlyt, egyúttal veszélyeztetné a román nemzetgazdaság működőképességét is. A küldöttség tagjai élesen bírálták a magyar egyházak törekvéseit, mely bírálathoz Adrian Paunescu szenátor, a bizottság elnöke is csatlakozott. A találkozón az is szóba került, hogy nem lehet sokáig odázni az ortodox és a görög katolikus egyház viszonyának rendezését sem. /(Sike Lajos): Az ortodoxok félnek, hogy "felborul" Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2002. február 27.
A mezőségi Magyarszováton tartották a Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör gondnok-prezsbiteri konferenciáját febr. 24-én. Közös gondok: fogyó magyarság, elöregedő népesség; kétféle helyzetre utaló konkrétum: miközben Tordatúron a lelkipásztor anyanyelvi oktatást nyújt heti négy órában, Petrozsényban sok magyar gyermek nem tud magyarul. Szabó Árpád püspök megállapította, hogy bár egyetlen egyházközség sem tud önállóan megélni, segítségre szorul, 2001-ben mégis két templomszentelésre került sor: Fehéregyházán a Petőfi-emlékmű szomszédságában, valamint Sepsiszentgyörgyön. Templom épül Marosvásárhelyt, és nagy gond a kolozsvári templom restaurálása. Kiemelt program volt az iskolák fenntartása Kolozsváron, Székelykeresztúron a kollégiumokban. Az 1999-ben visszakapott Brassai Sámuel Kollégiumban a tetőtér beépítésével korszerű bentlakást adtak használatba. - Mindenki igényli a magyar igazolványt. /Fejér László: "Kezünknek munkáját tedd állandóvá". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2002. február 27.
Nagyváradon tartották a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének 12. kongresszusát, száznál is több diák vitatta meg az aktuális kérdéseket. A tisztújítás eredményeként a MAKOSZ új elnöke nagyváradi lett, méghozzá Debreczeni Sándor, az Ady Endre középiskola diáktanácsának elnöke. A kongresszuson értékelték az elmúlt évi tevékenységet, új tagokat választottak, illetve programtervet dolgoztak ki, például Kolozsváron kerekasztal beszélgetést, Nagyváradon irodalmi kreativitás versenyt, Déván kosárlabdabajnokságot, a csíkszeredaikak javaslatása pedig vándorkiállítást szerveznek. A MAKOSZ márc. 9-én részt vesz a Magyar Ifjúsági Értekezlet megalakításában. /(Balla Tünde): Nagyváradi a MAKOSZ új elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2002. február 27.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet ötödik alkalommal szervezte meg Székelyudvarhelyen az immár hagyományosnak mondható szavaló- és népdalversenyt. A rendezvényen 51 fiatal indult. Az Unitárius Egyház 6 egyházköréből voltak jelen fiatalok, akik előadásait rangos zsűri értékelte, elnöke Kallós Zoltán volt. /Szavaló- és népdalverseny volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2002. február 27.
A mikelakai 12-es iskola irodalmi köre (Puskel Tünde Emese tanárnő vezetésével) újabb diáklappal rukkolt ki. Jogosan mondjuk, hogy újabbal, hiszen a magyar tagozat hét éve folyamatosan megjelenteti háromszor egy tanévben a Kópé című Arad megyei diáklapot, és a román tagozattal közösen öt éve a MESAJ de PRIMAVARA elnevezésű, román, magyar, angol és francia nyelvű cikkeket tartalmazó kiadványt. Az Ifjúsági Szem szerkesztői ezúttal mind VII. osztályosok A diákok írták, szerkesztették, maguk szedték ki és tördelték be számítógépen, és a sokszorosítás is az ő munkájuk. /Új diáklap — az Ifjúsági Szem. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2002. február 27.
A csíkdelnei Szent János Árpád-kori műemléktemplom az 1300-as években épült. A XV. században készült freskóit az 1930-as években tártak fel. Szecsete László csíkdelnei plébános Tövissi Zsolt tanulmányai alapján pályázatot nyújtott be a magyar Kulturális Örökség Minisztériumához a falképek helyreállítása és konzerválása érdekében. A minisztérium a freskók restaurálására kiutalt 500 ezer forintot. /Kristó Tibor: Restaurálják a delnei templom freskóit. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./
2002. február 27.
Febr. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban László Bakk Anikó és Haszmann Pál jóvoltából a Mátyás Napok alkalmával kiállították Cseh Gusztávnak, a néhai jeles grafikusművésznek a Csernátoni múzeum anyagát képező Hatvan főember és Jeles házak című rézkarc sorozatát. A megnyitón részt vett Cseh Áron konzul, a művész fia, Alföldi László főkonzul feleségével, Kopacz Mária festőművésszel. /N. J.: X. Mátyás Napok. Cseh Gusztáv, az erdélyi grafika megújítója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 28.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke febr. 27-én, heti sajtóértekezletén közölte: az RMDSZ szorgalmazni fogja a magyar nemkormányzati szervezeteknek a népszámlálásban megfigyelőként való részvételét. A demokraták és a liberálisok által benyújtott Mezőgazdaság című bizalmatlansági indítványt az RMDSZ akkor is leszavazta volna, ha a kormánypárttal kötött egyezményben nem szerepelne az erre vonatkozó kitétel, szögezte le Székely Ervin képviselő. /Magyar megfigyelők a népszámlálásban? Mindenképpen a Mezőgazdaság ellen szavazott volna az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2002. február 28.
A március 18-tól induló népszámlálás előtt a népszámlálóbiztos felkeresi a rábízott körzet lakóit. Erre azért van szükség, hogy a biztos közölje a lakósokkal a pontos dátumot, amikor az adatok felvételére jelentkeznek. Az összeírt adatok szigorúan bizalmasak, és kizárólag statisztikai célokat szolgálnak. Azok, akik nem hajlandók válaszolni a népszámláló kérdéseire, téves adatokat szolgáltatnak, vagy az adatokat más célokra használják fel, akár 15 millió lejjel is büntethetők. Az előzetes eredményeket, júniustól ismertetik, míg a végleges eredményeket jövő márciusban közlik. /A népszámláló biztosok kétszer csengetnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
