udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 462 találat lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-462
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. június 29.

Együtt Európában a gyermekbarát társadalomért! mottóval Sepsiszentgyörgyön rendezik meg az I. Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált június 29. és július 7. között. A 12-16 év közötti osztrák, magyar és román gyermekek részvételével zajló egyhetes fesztiválon közös nyilatkozatot fogadnak el, amelyben a három állam kormányainak tesznek javaslatot arra: az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye alapján mely területek szorulnak fejlesztésre az egyes országokban. Bálint-Pataki József, a rendezvényt támogató Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke hozzátette: előreláthatólag a nyilatkozatot Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára veszi át a gyermekektől és azt másnap át is adja Medgyessy Péternek és Adrian Nastasenak a két miniszterelnök kolozsvári találkozóján. A HTMH elnöke elmondta azt is: a fesztiválra 15 osztrák, 30 magyar és 20 román gyermeket várnak, de a rendezvénynek lesz egy szlovák résztvevője is. /I. Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./

2002. június 29.

Lészai Bordy Margit mindig hangsúlyozza, hogy szülőfaluja, a Maros megyei Unoka Erdély talán legkisebb települése. A csöppnyi Unoka szimbolikus jelentőségűvé vált számára, ezt mutatja a szülőfalut megörökítő számtalan rajza, pasztellje. Mostani kiállításán Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában az erdélyiség, a szülőföld szeretete nem annyira a konkrét, külső jegyekben, mint inkább a lényegben, a munkák szellemiségében nyilvánul meg. Lészai Bordy Margit pasztellben dolgozik, alkatához talán ez a technika tűnik a legalkalmasabbnak. /Németh Júlia: Lészai Bordy Margit formaritmusai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. június 29.

A hetvenkét éves, Kézdivásárhelyen élő Kosztándi Jenő festőművésznek ítélték oda a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-napok alkalmával Az év művésze címet. Kosztándi Budapesten, az Ernst Múzeumban egy munkájával jelen lesz a július 14-én nyíló Felezőidő - a romániai magyar művészet identitáskeresése, 1965—75 című kiállításon. Sepsiszentgyörgy feleségével, Kosztándi B. Katalinnal és Katalin lányával együtt állított ki. /Iochom István: Az év festőművésze: Kosztándi Jenő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

2002. június 29.

Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./ már a Bolyai Egyetemen elkötelezte magát Ady Endre mellett. Bejelentette, hogy összegyűjti és kötetben kiadja Ady novelláit. Ady-kutatásainak elismeréséül 1979-ben megkapta a Dénes Zsófia által Ady emlékére alapított díjat. Itthon a marxisták mindenünnen kirúgták. Bebörtönözték az Ady-kutató Bustya Endrét, aki szabadulása után szénbányában dolgozott, majd mint kistisztviselő tengette életét, mígcsak Gáll Ernő maga mellé nem vette a Korunkhoz. Sokat szerepelt a Szabadság előlapjában, az Igazságban, az Utunkban, a Kolozsvári Rádióban. Az Igazságban 1975-ben Robotos Imre Csinszka-revíziójának cáfolatát adta közre a lap szeptemberi–decemberi számaiban, nagy sikerrel. Konokul és kitartóan dolgozott szabadulása után is Marosvásárhelyen, majd később Kolozsváron. Vásárhelyen a Teleki Téka bibliográfusaként minden lapot átnézett, és értékes anyagokat publikált, írt Kosztolányi Dezső vásárhelyi útjáról, Móra Ferenc marosvásárhelyi látogatásáról, és közölte Babits Mihály levélváltását Sényi Lászlóval. Bustya Endre több el nem végzett munkát maga után hagyva, elhunyt. Még élhetne, csak most lenne 75 esztendős. /Kovács Ferenc: Bustya Endre emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. június 29.

Méliusz József utolsó éveiben Cédulák címmel készítette - könyvvé kerekedő - napi jegyzeteit. Egy cédulán csak ennyi: "Jordáky levele Anna könyve anyagában". A története: Harag Györgyöt 1952-ben tanulmánya folytatására a moszkvai színművészeti főiskolára küldték volna az illetékes művészeti hatóságok. Már megvolt az útlevele, amikor behívták a KP kolozsvári főtéri épületébe, a művelődési osztályra, és közölték vele: moszkvai tanulmányi kiküldetését visszavonták. Magyarázattal, indoklással nem szolgáltak. Sok év múlva Harag György egy régi ismerőse, különben magyar nemzetiségű állambiztonsági tiszt, immár nyugdíjban, azzal lepte meg a sikeres rendezőt, hogy átadta neki a róla, Harag Györgyről szóló feljelentést. Emiatt történt a moszkvai tanulmányútra jelölés visszavonása. Az állambiztonsági tiszt közölte, hogy Jordákyval állandó kapcsolatban volt. A feljelentés szövegét Méliusz József fordította magyarra. Harag hiányossága gyenge jelleme, ami nem méltó egy kommunistához. Az utóbbi években általában nem vett részt a fontos problémák megoldásában, legtöbbször hallgatott, amikor színészekkel, a színház rendezőivel ideológiai vita támadt. Magatartását megalkuvásnak lehet nevezni. Erre Jordáky példákat hozott. 1949 januárjában a színházat megtisztították a reakciós elemektől, Harag viszont megmentette Lohinszky Lorándot, aki a legreakciósabb volt a fiatal színészek között. 1949-ben a színház ideiglenes igazgatóságában minden politikai és művészeti kérdésben Méliusz Józseféivel azonos nézeteket vallott. Ezért Méliusz József letartóztatása után bírálatban részesült. Harag a Marosi Péter kezdeményezte opportunista politikának híve, a színházban felkarolta a burzsoá gondolkodású egyéneket. Mindez szerepel Méliusz József: Cédulák. Egyszemélyes kávéház. Szávai Géza előszavával. /Pont Kiadó, Budapest, 2002/ című könyvben. /B. D.: Feljelentés Harag György ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

2002. június 29.

Festménykiállítás nyílt jún. 27-én a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában. A képek alkotója, Derner Miklós kereskedelmi üzletvezetőből lett tizenkét évvel ezelőtt színházi díszlettervező és -festő. /Kónya Klára: Közel vinni a festészetet a lélekhez... = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. június 29.

Könczey Elemér karikatúrakiállítása nyílt meg jún. 28-án a Korunk Galériában és ugyanekkor került sor a művész Szöveg nélkül című, az Erdélyi Híradó gondozásában megjelent kötetének bemutatására is. Könczey Elemér karikatúráival a kolozsvári újságolvasók már évekkel ezelőtt, a Szabadságból megismerkedtek. Most megjelent albumában összegyűjtött alkotásai a másik kolozsvári napilapban, a Krónikában naponta megjelenő karikatúráinak legjava, a Korunk Galériában kiállított anyag pedig ennek az albumnak a párlata. /Tibori Szabó Zoltán: Csalafinta görbe tükör. Könczey Elemér karikatúrái a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. június 29.

Jakab Gábor, a Keresztény Szó és a Vasárnap főszerkesztője elemző kötetet írt Mindannyiunk Tízparancsolata címen (Glória Kiadó, Kolozsvár, 2001). A könyv alcíme: Alapvető kötelességeink és jogaink alapokmánya. /Kudelász Ildikó: Rendhagyó könyv a Tízparancsolatról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

2002. június 29.

A sepsiszentgyörgyi születésű, nagyajtai nevelkedésű Moyses Márton mindössze 29 éves életének történetét legfőképpen a mellette mindvégig kitartó húga, Moyses Éva ismerte. 1970. február 13-án Moyses Márton felgyújtotta magát Brassóban, a Román Kommunista Párt székháza előtt. 1969 telén a prágai egyetemi hallgató, Jan Palach, majd néhány napra rá Budapesten a Nemzeti Múzeum lépcsőin a középiskolás Bauer Sándor, egy év múlva pedig Moyses Márton felgyújtotta magát. Ezt tette a brassói Liviu Babes is 1989-ben, Brassó-Pojánán. - Moyses Márton egyetemi hallgatót 1960-ban tartóztatta le a Securitate. A kiváló képességű fiatalembert a matematikatudományok, az irodalom, a folklórkutatás, a társadalomfilozófia, az atomfizika mellett különféle találmányok is foglalkoztatták. Az 1956-os magyar forradalom idején a baróti gimnáziumból megszökve nekivágott negyedmagával a román—magyar határnak, hogy a szabadságharc oldalára szegődjön. Moyzes 1962-ben kiszabadult a börtönből, nem folytathatta tanulmányait, sőt, állami munkahelyet sem kaphatott, hanem a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak. A lap két részletet közölt a Moyses Márton kálváriáját összeállítani igyekvő, Bűn volt a szó című kötetből. 1960. decemberében Moyzes a marosvásárhelyi Securitate egyik kihallgatója előtt elismerte, hogy ő írta a Holnap forradalom című verset, továbbá a Szomorú beszéd magamról (Barátomnak) és az Igaz emberséggel ölni címűt. Moyzes a börtönben levágta a nyelvét, mert olyasmire kényszerítették, hogy mondja azt, amit nem csinált. Erre a kegyetlenül, érzéstelenítés nélkül visszavarrták a nyelvét. Az öncsonkítás 1962. szeptember 28-án történt. - Moyses Mártont a Szovjet Kommunista Párt Központi Vezetőségéhez Moszkvába írt levelében /1969-ben/ az erdélyi magyarság kérdését is felvetette: Erdély 1944 utáni kérdése olyan problémát jelenthet, amely ,,a kommunista tábor egységét veszélyeztető tényezővé válhat". ,,Az 1944 után kialakult helyzet marxista elemzését sem a romániai, sem a magyarországi kommunisták nem végezték el (Ezért a felelősség kölcsönös.)". Mindkét állam kommunista vezetőségének oda kell hatnia, hogy megkülönböztetett barátság alakuljon ki Románia és Magyarország között, hogy a két állam között levő határ váljon adminisztratív határrá, ne legyen politikai határ, javasolta. - Moyses Márton folklórgyűjtéssel is foglalkozott. ,,A válogatásnál arra törekedtem, hogy olyan termékeket mutassak be, amelyeket a Konsza-gyűjtemény nem közöl (sok esetben a Vadrózsák sem)" — írta. /Benkő Levente: Bűn volt a szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28., jún. 29./

2002. június 30.

Június 8-án ballagtak a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceum hetedik végzős évfolyamának diákjai. Kacsó Márta és Bálint Csilla osztályfőnökök vezetésével a teológia-filológia és a biológia-kémia osztály 45 végzős diákja ballagott. Farkas Ibolya igazgatónő mondott beszédet, majd Jakubinyi György érsek köszöntötte a végzős diákokat. A hagyományokhoz híven az ünnepség résztvevői megkoszorúzták az iskolaépíttető Majláth Gusztáv Károly püspök és Márton Áron püspök szobrát. /Csúcs Mária: Mária segítségével. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 30./

2002. június 30.

Bélfenyéren háromnapos tanácskozást tartottak. A faluban a nemrég visszakapott ingatlanban az egész váradi egyházmegyére kiterjedő oktatási, nevelési intézmény-rendszert tervez Kiss Márton a plébános. Felújították a szinte romos állapotban visszakapott ingatlanok közül a nagyobbat, melynek falai között immár több érmelléki hátrányos helyzetű gyermek lelt második otthonra. /Tüzes Bálint: Gyermekfalu Bélfenyéren. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 30./

2002. június 30.

A román ortodox patriarkátus öt metropoliát foglal magába 10 érsekkel és 13 püspökkel, továbbá 148 esperességet, 12 663 parókiát és filiát, amelyekben 11 909 pap és diakónus szolgál. A román patriarkátus joghatósága alatt működik Románia határain túl és a diaszpórában 3 metropolia (Besszarábiában, Németország és Közép-Európa valamint Nyugat-Európa területén), egy érsekség (az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területén), két püspökség (Magyarországon és Jugoszláviában). A több mint 500 hazai ortodox kolostorban 2810 szerzetes és 4795 szerzetesnő él. Az istentiszteletek tartására 12 509 templom szolgál – ezekből 136-ot a tavaly szenteltek fel. 2001-ben további 162 templom alap-kövét helyezték el, folytatták 867 templom építését és 144 templom festését. Kápolna van 120 kórházban, 61 katonai egységben, 38 börtönben, 20 iskolában, 17 aggmenházban és árvaházban, 3 javítóintézetben. Tizenöt egyetemi központban működik ortodox teológiai fakultás. A hallgatók száma 12 244, közülük 6614 készül pasztorációra. A román patriarkátus ösztöndíjasaként tanul 113 moldovai, 21 ukrajnai, 6 jugoszláviai, 3–3 ausztriai és USA-beli, 2–2 macedóniai, németországi és olaszországi, egy-egy albániai, franciaországi és kanadai fiatal. Öt központi és 53 helyi újságot adnak ki a román patriarkátus területén. A felsorolt adatokat a Szent Szinódus március 12-13-i ülésén hozták nyilvánosságra. /Az ortodox egyház felépítése. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 30./


lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-462




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998