Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 451 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 451-451
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. augusztus 8.

Szalacs falut Zoloch néven már 1067-ben említik. A szalacsi falubejáratnál 1997. aug. 1-jén felállított lármafa évről évre minden augusztus elején lángra lobban, hogy jelezze: megfogyatkozott a magyar, de helyén marad és élni akar. A szalacsiak lármafájának szava a Székelyföldön is párra talált. Esztendők óta megszervezik a lármafa-találkozókat, amelyekre a szalacsiak is eljárnak. Június végén találkoztak a Kárpát-medencéből mindazok, akiknél kimutatható Szent László tudata, élő legendája, és esetleg freskója is megtalálható a településen. Idén Szalacs első díszpolgárait köszöntötték. Balaskó Nándor szobrászművészt posztumusz fogadta díszpolgárává a falu. A Szalacsi Falunapoknak elmaradhatatlan része a hagyományos római katolikus templombúcsú. /Balla Tünde: Szalacs község lármafája óva inti egész Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2002. augusztus 8.

Gyergyóremetén hagyományőrző tábort szerveztek az Illyés Alapítvány, a magyar Nemzeti Kulturállis Örökség Minisztériuma és a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület támogatásával. A gyermekek elsajátíthatták többek között a nemezelést, a csuhéfonást, a bogozást, az udvarhelyszéki varrást, tojásírást, és gyöngyfűzést. A főszervező Mincsai Erzsébet tanítónő volt. /Az első gyergyóremetei hagyományőrző tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2002. augusztus 8.

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány lapjának legfrissebb számát az erdélyi környezetvédelmi mozgalom témája uralja. /Civilfórum / március-június. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

2002. augusztus 8.

Józsa András szovátai tanár szorgos történésze szűkebb hazájának. Legújabb munkája A Sóvidék és fürdői - Korond, Parajd, Szováta /Hazanéző Könyvek, 2002/ című kötet, amely tankönyvként is használható a vidék iskoláiban. A könyv minden fontos tudnivalót tartalmaz a Sóvidékről. /b.d.: Újabb könyv a Sóvidékről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

2002. augusztus 9.

Kelemen Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a népszámlálás részleges eredményeinek ismeretében a szövetség intézkedni kíván a romániai magyarság drasztikus fogyásának megállítása érdekében. Az RMDSZ jelenleg elemzi a magyarság fogyásának okait, ezt követően pedig stratégiákat dolgoz ki a folyamat lassítására, sőt, a külföldre távozottak hazatérésre ösztönzésére. Borbély László RMDSZ-képviselő hangsúlyozta: az alkotmány módosítása csak az RMDSZ támogatásával kivitelezhető. Az RMDSZ országos szinten tárgyalni fog a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) az alkotmánymódosításról. /Meg kell állítani a magyarság fogyását. Csak az RMDSZ támogatásával módosítható az alkotmány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2002. augusztus 9.

Az oktatási miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy kiutasítják a tanügyből azokat, akik a tanügyi véglegesítő vizsgán ötösnél gyengébb osztályzatot értek el, illetve a szakképzetlen pedagógusokat. A kinevezett tanárok magasabb bérhez jutnak, amennyiben felvállalják a fenti okokból eltávolított tanerők óráit, nyilatkozta Ecaterina Andronescu miniszter. Úgy vélte, a gyenge teljesítményt nyújtó tanárok szégyent hoztak a román oktatási rendszerre és a miniszter asszonyra egyaránt. A 28 054 vizsgázó hetven százaléka nem érte el a sikerhez szükséges hetes osztályzatot, ugyanakkor a közel húszezer sikertelen vizsgázó közül közel kilencezer még ötös átlagot sem kapott. Közülük senki sem taníthat a következő tanévben. Amennyiben jövő évi vizsgájuk sikerül, visszafogadják őket a tanügybe. /Nagyobb fizetés a túlórázó tanároknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2002. augusztus 9.

A tanügyi törvény szerint a 2003-2004-es tanévtől át kell térni a kilencosztályos kötelező oktatásra, A négyéves általános iskolai oktatás egy évvel történő meghosszabbítása helyett a minisztérium azzal az ötlettel állt elő, hogy az óvodák iskolára előkészítő nagycsoportját átviszik az iskolákba, ahol tanítónők foglalkoznak majd a hatéves gyermekekkel. A kísérleti programot egyelőre 12 megyében vezetik be (köztük Maros megyében is), majd a 2003-04-es tanévtől kiterjesztik az egész országra. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő törvénytelennek tartja a kísérlet bevezetését, annál is inkább mivel előzőleg nem kérték ki a parlamenti szakbizottságok véleményét. Kovács Júlia, Maros megyében az óvónőkért felelős tanfelügyelő elfogadhatatlannak minősítette, mivel ezelőtt két hónappal az ország hat megyéjében, köztük Maros megyében is beindítottak egy kísérleti programot, amelynek az a célja, hogy minden öt-hét év közötti óvodás korú gyereket bevonjanak a kötelező foglalkozásba. Eddig ugyanis a 12.057 óvodás korú gyerek 10 százaléka nem járt óvodába. Az óvoda egy jól működő rendszer, amit felborítani több, mint vétek. Az óvónők körében óriási a felháborodás, mivel, ha valóban kötelezővé teszik az előkészítő osztályt, sokan állás nélkül maradnak. A gyermekeknek az óvodában van a helyük, ahol játékosan, a koruknak megfelelő környezetben annyi mindenre meg lehet tanítani őket. /(bodolai): Hatévesen az iskolába. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter asszony bombasztikus kijelentései nagy visszhangot váltanak ki az ország közvéleményében. Megdöbbentő volt az a kijelentése, hogy a címzetes (tituláris) tanári állások betöltésére szervezett versenyvizsgán ötös alatti minősítést elért szakképzett pedagógusoknak nincs helyük a tanügyben, a következő tanévre nem kaphatnak katedrát. A miniszter asszony egy szót sem ejtett arról, hogy a vizsgatételek összeállítása körül sem volt minden rendben, hisz olyan módszertani kérdésekre kellett feleletet adni, amire a tudományegyetemeket, főiskolákat frissen végzett fiatalok nincsenek felkészítve. A legújabb elméleti ismeretekből elégtelenre vizsgázó tanárok között akadnak olyanok is, akik többéves pedagógusi pályafutásuk során bebizonyították, hogy eredményesen tudnak tanítani. Emellett a tanügyben nagyfokú a hiány szakképzett pedagógusokban. /(bodolai): Bombasztikus kijelentések. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

2002. augusztus 9.

Hat hónap alatt a kormány hárommillió dollárt költött el arra, hogy javítson Románia külföldi megítélésén, adta hírül a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2002. augusztus 9.

Borbély László képviselő leszögezte, hogy az alkotmánymódosításra az RMDSZ támogatásával kerülhet sor. Borbély László hozzátette, hogy az RMDSZ az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados parlamenti szótöbbség miatt megkerülhetetlen. Ez pedig a többségi logika elfogadása, következtetett Bakk Miklós. Ezért súlytalanodik el, fullad a politikai konjunktúra részleteibe az RMDSZ alkotmánymódosító "diskurzusa". /Bakk Miklós: Az alkotmányozó RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

2002. augusztus 9.

A Habsburgok óta a kelet-közép-európai térségben a stratégia fő eleme a divide et impera elve... Azaz meg kell osztani a térség népeit, nemzetiségeit, érdekcsoportjait, hogy uralhatóak legyenek. Nincs ez másképpen a mai román politikában sem. A kormánypárt egyre gátlástalanabbul alkalmazza az RMDSZ-szel szembeni politikájában a jól bejáratott elvet, szögezte le Bogdán László. Először jön a miniszterelnök, az egekig dicséri, és az integrációs politika fő feltételének nevezi az RMDSZ-szel való együttműködést. Néhány nap múlva egy erdélyi tanácskozáson Dancu miniszter elkényeztetett gyermekhez hasonlítja a magyar kisebbséget, amely állandóan zsarolja a többséget. Jön Tusnádfürdő, Tőkés László kitálal, Nastase ingerülten reagál, s követeli a tiszteletbeli elnök azonnali leváltását, ami már egy kissé a szövetségi elnöknek is sok, leszögezi: az RMDSZ-t nem kívülről irányítják. Megalakul a Diszkriminációellenes Országos Tanács, amelynek vezetőségéből (a héttagú vezetőtestületből) kihagyják a magyarokat, jelesen azt a Markó Attilát, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkárát, akit az RMDSZ elnöknek javasolt. A Toró vezette radikálisok vagy az egyre agilisabb tiszteletbeli elnök most joggal mondhatja: na ugye, mi megmondtuk. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető elnöke ingerült kommentárja szerint az SZDP ismét "nem tartotta be az egyezmény egyik kitételét". Miért? - eddig hányat és hogyan tartottak be, kérdezte Bogdán írásában. /Bogdán László: Oszd meg és uralkodj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2002. augusztus 9.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata kompromisszummal született meg néhány éve: a román tagozat beindítása volt a magyar nyelvű felsőoktatás kialakításának feltétele Háromszéken. Ez megtörtént. A magyar nyelvű felsőoktatást elősegítő, kihelyezett tagozatot adminisztráló és az ügyfelekkel való kapcsolattartásért felelő személy nem tud magyar nyelven eligazítást adni. Azonban jogi problémát is érint: az iratkozók megtévesztése, félretájékoztatása. Az 500 000 lejes iratkozási díj befizetése után derül ki, hogy a jelentkező által megjelölt oktatási formára (látogatás nélküli) a kihelyezett tagozat erre a tanévre nem kapott engedélyt. Miért nincs távoktatási tagozata az egyetemnek? Egy ilyen korlátozás sok embert érint. Ez hosszú távon a háromszéki magyar nyelvű felsőoktatás elsorvasztásához vezethet, hiszen a jelentkezők alacsony száma indokolttá teszi a kihelyezett tagozat felszámolását. Ugyanakkor egyre-másra jönnek létre a román állami vagy magánegyetemek kihelyezett tagozatai Kovászna megyében. Az RMDSZ-nek át kell tekinteni a felnőttképzés helyzetét, hogy jelentőségének megfelelő súllyal foglalhassák bele abba a stratégiai elképzelésbe, amely a magyarság szülőföldön való megmaradását hivatott megerősíteni. /Bereczki Kinga igazgató, Amőba Oktatási Központ, Sepsiszentgyörgy: Magyar nyelvű felsőoktatás Háromszéken - korlátozással? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2002. augusztus 9.

Augusztus első napjaiban hagyományosan népünnepélyt rendeznek Szilágygoroszló mellett a Mihai Viteazul-emlékműnél. A többségi nyelven megjelenő lapok egymásnak adják a stafétabotot, ha magyarokat kell gyanúsítani, szidni s nem ritkán határon túlra küldeni. Most azt írták, hogy az emlékműre nevüket vésők legalább fele Pishto, Joji, Zolly, Enni stb. Cikkíró szerint "Attila ujjlenyomatai" láthatók a domborművön. Nem így írják a magyar neveket, ennek ellenére a román cikkíró utolsó figyelmeztetést adott: hagyják békén a román emlékműveket, mehetnek anyjukba írni, Pannóniába. Az egész országban folyik a szobrokra firkálás. Magyar emlékműveket is meggyaláztak, nemcsak monogramok felkarcolásával. /Fejér László: Pamflet helyett bujtogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2002. augusztus 9.

Kolozsváron Rollinger Ágnes idén lett az RMDSZ belmonostori szervezetének elnöke. A Mócok útja 75. szám alatt található Pro Iuventute Alapítvány székháza a székhelye az RMDSZ belmonostori, a külmonostori valamint a Hajnal negyedi RMDSZ-szervezetének. Az alapítvánnyal együtt évek óta közösen működtetik a Kuckó Játszóházat. Alapítványoktól kapják a szükséges pénzt. Kevesen jönnek el a rendezvényekre. Elkezdték például az értelmiségi találkozókat, az elején nagy volt az érdeklődés, de fokozatosan elmaradtak az emberek. A legsikeresebb rendezvényeik a státustörvényről szóló előadások voltak, akkor teltházzal büszkélkedtek. A belmonostori RMDSZ-szervezetnek elméletileg 2800 tagja van, legalább is ennyi volt valamikor. Nehéz meghatározni a pontos taglétszámot, mivel nagyon nagy a mobilitás, sokan elvándorolnak külföldre vagy más városokba. A lakosság többsége még azt sem tudja, hogy itt a Mócok útján van egy székház, ahová be lehet jönni. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (III.) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2002. augusztus 9.

A magyar kormány szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai "veszélyeztetik a közalapítvány célját", azaz a határon túli magyarság támogatását, ezért júl. 18-án bíróságon kezdeményezte a kuratórium felmentését. A kuratórium tagjai az elmúlt napokban kaptak értesítést a lépésről. A levélben Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekben illetékes politikai államtitkára megköszönte a kurátorok munkáját, és tapasztalataik átadására bíztatta őket. A IKA kuratóriuma visszautasította a felmentési kereset indokait, és azt várja a kormánytól, hogy pontosan jelölje meg a veszélyeztetés mibenlétét. A kuratórium képviselői azt kérik a kormányzattól, hogy a jogszabályoknak megfelelően kitölthessék mandátumukat, mely október elsején jár le. Veress László, az IKA igazgatója szerint a kuratórium tagjai a rendelkezésükre álló valamennyi jogi eszközzel megvédik szakmai és emberi tisztességüket. /Lukács Csaba: Veszélyeztetik a támogatást? = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

2002. augusztus 9.

A magyar igazolványok iránti igény csökkenése miatt nem hosszabbítják meg a szerződését azoknak, akiket hat hónapra alkalmaztak az erdélyi státusirodákban, nyilatkozta Székely István, a központi tájékoztató iroda vezetője.. A rendelkezés az év elején szerződtetett valamennyi lelkészt érinti. Tőkés László református püspök elfogadhatatlannak tartja az egyházi státusirodák felszámolását. A karcsúsítás a közel száz alkalmazott lelkész mindegyikét érinti, és más civil személyeket is. Székely arról biztosított, hogy a meglévő irodák közül egyet sem számolnak fel, esetleg annyi történik, hogy ahol eddig naponta lehetett jelentkezni, ezután csak minden második vagy harmadik napon fogadják az érdeklődőket. Tőkés László elfogadhatatlannak tartja, hogy a leépítés egységes kategóriaként érinti az egyházi státusirodákat. Székely István szerint nincs szó arról, hogy az egyházak képviselőit mellőznék a státustörvény alkalmazása során. /Lukács János: Nincs már szükség a lelkészekre? Karcsúsítják a státusirodák apparátusát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

2002. augusztus 9.

Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke kijelentette, kérni fogják a prefektúrát, bírságolja meg Segesvár, Marosludas és Radnót polgármesterét, mivel ezekben a városokban nem helyezték el a kétnyelvű helységnévtáblákat. Kelemen szerint a megyében több probléma van a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás alkalmazásával kapcsolatban, köztük bizonyos kétnyelvű helységnévtáblák hiánya, a földtörvény alkalmazásának, valamint az ingatlanok visszaszolgáltatásának késése, illetve az iskolák elnevezésére vonatkozó 1990/100-as határozat eltörlésének elmulasztása. /Megbüntetik a városvezetőt? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./

2002. augusztus 9.

Az Udvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület kezdeményezte Szász Jenő polgármester leváltását, eddig közel nyolcezer aláírást gyűlt össze, jelezte Ferencz István, az egyesület vezetője. /Bágyi Bencze Jakab: Közel nyolcezer udvarhelyi polgár írta alá. Leváltják-e Szász Jenőt? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./

2002. augusztus 9.

Huszonötödik alkalommal nyílik aug. 12-én Homoródszentmártonban az alkotótábor. Nagy Attila szervező, a Homoródmente Művészetéért Alapítvány vezetője elmondta: az ünnepi alkalomra elkészült a Román Viktor szentmártoni születésű képzőművészt ábrázoló bronzplakett, Székely József alkotása, melyet ajándéknak szántak az idei tábor résztvevőinek. A húsz alkotó között van magyarországi és németországi résztvevő is. Közel négyszáz alkotás maradt Homoródszentmártonban a huszonöt évi "termés" eredményeként. 1991-től a Homoródmente Művészetéért Alapítvány szervezi a tábort, a begyűlt alkotások is az alapítvány tulajdonaként szerepelnek. /P. Buzogány Árpád: Huszonötödször Homoródszentmártonban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./

2002. augusztus 9.

A Kolozs megyei Ajtony községben a községházának helyet adó ingatlant egykori tulajdonosa visszaigényelte. Az Egyesült Államokban élő Sándor István szándékai szerint az ingatlanban hoznák létre a Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke által tervezett erdélyi televízióállomás stúdióját. A tévéstúdió napi 24 órán át sugározna, elsősorban magyar nyelvű műsorokat. A TV-állomás tervét a helyi tanács egy része nem hajlandó elfogadni. A törvény nem engedi meg azoknak az ingatlanoknak a természetben való visszaszolgáltatását, amelyekben jelenleg közintézmény működik. A község vezetője felháborodottan mondta el, hogy az alpolgármester és a tanácsosok egy része a visszaszolgáltatás ellen hangolta a közvéleményt. A terv ellenzői a Nagy-Románia párti Damian Brudascu képviselőt keresték fel panaszukkal, aki ugyancsak a magyar nyelvű televízióadó ellen agitál. A képviselő közleménye szerint az adó veszélyt jelent a környék román lakosságára. /Lázár Lehel: Tévéadó az ajtonyi községházán? = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

2002. augusztus 9.

Nagyváradon ünnepélyes keretek között került sor a frissen végzett lelkészek kinevezéseinek átadására. Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Esperesi Kollégiumának elnöke közölte, hogy a Szatmári Egyházmegye keretén belül négy új lelkészt nevezett ki a püspök. A zsinat legutóbbi döntése alapján azok a lelkészek, akik betöltik a hatvanötödik életévüket, nyugalomba kell hogy vonuljanak. Ettől függetlenül vállalhatnak szolgálatokat ott, ahová meghívják őket. /Elek György: Négy fiatal lelkész a Szatmári Református Egyházmegyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

2002. augusztus 9.

A zabolai Csipkésben a Fábián Zoltán Olvasótáborban közel hetvenen vesznek részt, zömében hatvani diákok, illetve egyetemi hallgatók. A Kézdivásárhely és Hatvan közötti testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően a tábort immáron nyolcadik alkalommal szervezték meg, mindig más-más háromszéki, illetve anyaországi tájegységen. A táborlakók találkozhattak költőkkel, előadást tartott Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Farkas Árpád /a Háromszék főszerkesztője/, Papp Attila és Fekete Vincze. A táborozók ellátogattak Csángóföldre, bejárták Háromszéket, megálltak Csernátonban, ahol Haszmann Pál bemutatta a népfőiskolát és a múzeumot. Zabolán nem maradt ki Pozsony Ferenc néprajzi gyűjteményének megtekintése sem. /Bodor János: Olvasótábor a Csipkésben. Hatvanból hetvenen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2002. augusztus 9.

Aug. 8-án Csíkszeredában, a Corvina Könyvesházban a Béke poraikra... II. dokumentum-emlékkönyv bemutatójára került sor, amelyet dr. Bús János és dr. Szabó Péter szerzők ismertettek. A második kötet a történelmi Magyarország területén elesett és meghalt magyar katonákról és munkaszolgálatosokról készített leltárt, a csaták és katonatemetők színhelyeiről közölt gazdag anyagot. A könyv folytatása az előzőleg megjelent gyűjteménynek, amely a keleti frontokon elesetteket vette számba; a harmadik gyűjtemény majd a nyugati fronton elesett katonáknak állít emléket. A vaskos dokumentumgyűjtemény előkészítésekor a szerzőknek a Hargita Népe is segítséget nyújtott, Honvédsírok nyomában címmel közöltek idevágó cikkeket olvasóink közreműködésével. /Ferencz Imre: Könyvbemutató a csíkszeredai Corvinában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./

2002. augusztus 9.

A nagyváradi írók doyenjeként tisztelt és a nyolcvannegyedik születésnapját a napokban ünneplő, F. Diósszilágyi Ibolya új kötetét /A búsképű lovag kalandjai/ aug. 2-án mutatták be a váradi Illyés Gyula Könyvesboltban. A könyv hősei a 16. századi hajthatatlan különc lovag utódai. Méltatta a kiadványt Implon Irén író, újságíró, ugyanakkor utalt az írónő műfajilag és tematikailag is változatos munkásságára, tartalmas életútjára. Terveivel kapcsolatban F. Diósszilágyi Ibolya elmondta, hogy újabb könyvtervek születnek benne, szeretné például papírra vetni élete nehéz pillanatait, és amiket magyarként átélt, vagy mindazt, amit életében isteni gondviselésként megélt. /A búsképű lovag kalandjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2002. augusztus 10.

Az RMDSZ vezetőségének kártérítést kellene követelnie a kommunizmus alatt elkobzott egyházi ingatlanokért ahelyett, hogy a kormánypárt szövetségeseként viselkedne, és támogassa a romániai elnyomó rendszert - jelentette ki Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Budapesten, ahol részt vett a Magyar Reformátusok Világszövetsége augusztus 6-án tartott rendes évi választmányi ülésén. Tőkés László kijelentésére reagálva Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Rompresnek adott nyilatkozatában leszögezte: Tőkés László vádjait alaptalannak tartja figyelembe véve, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás értelmében konkrét lépések történtek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozóan. Az ügyvezető elnök szerint a kormánypárttal folytatott együttműködés során sikerült megteremteni a tulajdon-visszaszolgáltatás jogi alapját. /Megkérdőjelezhetők Tőkés vádjai. Takács Csaba a tiszteletbeli elnök kijelentéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2002. augusztus 10.

Pénzelosztási botrány fenyegeti az RMDSZ-t - írta a Magyar Hírlap. Mind többen állítják, hogy a szövetség vezetői az úgynevezett Communitas Alapítvány révén főleg hozzájuk közel álló intézményeket , lapokat támogattak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjúja szerint mindez hamis vádaskodás, s nem kizárt, hogy a "támadók" valójában védekezni akarnak. Nem tagadta, hogy a Markó által irányított lap is kapott pénzt, ám jelezte, ez csak egy kiadvány volt a megannyi támogatott közül. Takács szerint az RMDSZ-nek a Magyarországról Erdélybe érkező pénzek hét százalékára van csupán rálátása. "Valóban felmerül a kérdés, hogy a fennmaradó 93 százalékot ki és hogyan osztotta el" - jegyezte meg. /Pénzügyi vita az RMDSZ-ben. Az ügyvezető elnök cáfol a Magyar Hírlapban. = Szabadság (Kolozsvár), aug.10./

2002. augusztus 10.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Kónya-Hamar Sándor elnök nevében büntető feljelentést tett Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ellen, jelentette be aug. 9-én Kónya-Hamar Sándor képviselő. A megyei RMDSZ a Büntető Törvénykönyv 248-as cikkelyének értelmében közérdek ellen való hivatali visszaélés bűncselekménye elkövetésével vádolja a polgármestert. A feljelentés két vádpontot fogalmaz meg: 1. A 2001/215 sz. törvény előírásainak rosszhiszemű megszegése, amely, mint köztudomású, biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban ott, ahol az adott nemzetiség számaránya meghaladja a húsz százalékot. A törvény életbelépésétől a jelen büntető feljelentés megfogalmazásáig Kolozsvár polgármestere nem tartotta be ezen törvény előírásait, holott a 2002-es népszámlálás végleges adatait csak 2003-ban hozzák hivatalosan nyilvánosságra. A második vádpont a következőképpen hangzik: A polgármesteri hatáskör nem megfelelő, illetve hibás végrehajtása a 2002-es népszámlálás lebonyolításakor, valamint ennek eredményei megváltoztatására irányuló megrontó tevékenység folytatása, egyes állampolgárok fenyegetése által. Kónya-Hamar Sándor aug. 9-én benyújtotta fellebbezését a polgármesteri hivatalhoz a megyei elnök nevére kiállított 4 800 000 lejes büntetés ellen, amellyel a városháza ellenőrző szervei sújtották. A Kolozsvár határain elhelyezett helységnévtáblák összemázolásával a polgármesteri hivatal ugyanis a Kolozs megyei RMDSZ-t vádolta. Kolozsváron, a polgármester megnyilvánulásai olyan abszurd szintet értek el, amelyet sem politikai, sem jogi, sem polgári értelemben nem tudtunk elfogadni. Jelezte a képviselő. /Köllő Katalin: Büntető feljelentés a polgármester ellen. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete végre akcióba lépett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2002. augusztus 10.

Ötödik születésnapját ünnepli az idén a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió. Marossy Zoltán, az RMDSZ Temes megyei tanácsosa szerint egyesek sikertörténetnek nevezik a DKMT-t, mások szerint felszínes, nem túl sikeres kezdeményezés. Szerinte az igazság középen van. Először, a Kárpátok Eurorégió kapcsán botrány kerekedett, embereket váltottak le bukaresti nyomásra. Azóta Bukarest is másként viszonyul ehhez a kérdéshez. /Ötéves a DKMT Eurorégió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2002. augusztus 10.

Mintegy 250 nemzeti színű, koronás címerrel ékesített zászlót indít útjára a határon túli magyarok számára a Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik). Fey László megjegyezte: ez sok hazaffyas, látványos rendezvénnyel jár, szerinte ez a szervezőknek politikai karrierjük szempontjából hasznos lesz. A cikkíró kifejtette: A koronás címerrel ellátott zászló állami szimbólum, melynek helye van Magyarország nagykövetségén, más helyen és alkalommal viszont jelenléte támadható. Fey visszamenőleg is bírált: hiba volt tavaly- tavalyelőtt a millenniumi zászlókkal tüntetni az utódállamokban. A millenniumi ünnepségek a magyar államiság ezer éves évfordulójára emlékeztettek, hozzátette: "már nem tartozunk a magyar államhoz. Az erre való leghalványabb utalás is a revizionizmus vádját vonja maga után." /Fey László: A kibicnek semmi sem drága! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2002. augusztus 10.

Vajdahunyadon a Christiana posztliceális asszisztensképző, magyar tannyelvű iskola hirdet felvételit. 25 helyre jelentkezhetnek 30 év alatti érettségizett fiatalok. Az iskolát a helyi Római katolikus Plébánia működteti, a diákoknak benntlakást is biztosít. /Vajdahunyadon magyar tannyelvű asszisztensképző várja a diákokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2002. augusztus 10.

Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke közleménye leszögezte: tekintettel arra, hogy olyan intézmény elnöke, amely az Illyés Közalapítvány (IKA) részéről rendszeres támogatásban részesül, természetes jogának tekinti, hogy figyelemmel kövesse az Alapítvány helyzetének alakulását. Megállapítja: a Kuratórium megújulását, összetételét megfelelő előírások szabályozzák. Fontos, hogy egy olyan személyiség álljon az intézmény élén, aki jól ismeri a támogatások alanyait, azok gondjait, céljait, létfeltételeit. "Pomogáts Béla évtizedek óta nemcsak "rajta tartja a szemét" a határon túli magyarokon, hanem közöttük él, állandó jelenlétével hozzájárul eme közösségek integrációjához, "utazó nagykövetként" a keleti és nyugati, északi és déli végek között egyetlen együttérző és együttgondolkodó közösséggé alakítja a szétszórtakat. Amilyen örömmel fogadtam, hogy ő lesz a megújuló Kuratórium elnöke, olyan aggodalommal értesültem arról, hogy mégsem vállalja ezt a megbízatást. A határon túliak többségének kívánságát és érzelmeit fejezem ki, amikor azt mondom, hogy szeretném, szeretnénk, ha az alapítvány képviselője olyan feltételeket teremtene számára eme fontos feladatkör betöltése során, amely biztosítaná az ő erkölcsi-szakmai elveinek az érvényesülését valamennyiünk boldogulására" - áll a közleményben. /A MÚRE támogatásáról biztosítja Pomogáts Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 451-451




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998