A Kolozsvárott élő Nagy Károly, a romániai magyar irodalomban egykor fontos szerepet játszó, tekintélyes munkásíró, Nagy István fia eljuttatta a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez Tények és tettek. Visszaemlékezések (tanúság) c. kéziratát, ezzel a megjegyzéssel ajánl az olvasó figyelmébe: "Apám és mindazok emlékére akik életükben ha hibáztak is, de tiszta szívvel egy emberibb jövőért küzdöttek". A lap szept. 2-tól folytatásokban közölni fogja. Emlékezése után Nagy Károly közreadja édesapjának azt a könyvtöredékét, amelyet önéletrajzi sorozatának V. kötetéből megírt, de amelyeket a fiának naponta el kellett rejtenie, egy esetleges házkutatástól tartva. Nagy Károly előre jelezte, hogy kommunistákról ír s többnyire pozitívan. /Hamarosan közreadjuk: Hogyan látta édesapját Nagy István munkásíró fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2002. augusztus 27.
A politikának semmi keresnivalója az oktatásban és a tudományban, ugyanakkor feladata olyan mechanizmusok kialakítása, amelyek a munkát e két területen előreviszik - mondta Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára a Hungarológia a XXI. században című budapesti konferenciát megnyitó beszédében hétfőn. A kétnapos tanácskozást a Balassi Bálint Intézet továbbképzésként szervezte külföldi egyetemek magyar lektorai és vendégtanárai számára. Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója a tervek között említette egy európai országokban egységesen alkalmazható hungarológiai oktatási rendszer kialakítását. /Hungarológia a XXI. században. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./
2002. augusztus 28.
Kovács László külügyminiszter szept. 4-5-én Romániába, szept. 6-án Moszkvába látogat. A külügyi szóvivő elmondta: Kovács László a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal vendéglátójával, Mircea Geoanaval, és fogadja őt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő is. Kovács előadást tart a román külképviseletek vezetői előtt az új magyar kormány külpolitikai törekvéseiről, ismerteti a magyar külpolitika célkitűzéseit. /Kovács László Romániába látogat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2002. augusztus 28.
Markó lapja, a Népújság A Népszabadságban olvastuk címmel beszámolt a lap vádaskodásáról: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyetlen rendezvényére nagyobb összegű támogatást kapott a leköszönt Orbán-kormánytól, mint amennyit az Illyés Közalapítvány az erdélyi magyarság idei egész éves támogatására utalt át. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a hét végén, Orbán Viktor erdélyi látogatása alkalmával újabb heves támadást intézett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői ellen, akiket azzal vádolt, hogy kisajátították a magyarországi támogatásokat. Tőkés felrótta a szövetség vezetőinek, hogy "monopolizálják" az erdélyi magyar közösség teljes anyagi erejét, s a támogatásképpen kapott összegeket "tetszés szerint használják fel". Tűrhetetlen, hogy az elosztást egy "RMDSZ-es klikk" sajátítsa ki. Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriuma útján idén összesen 221 millió forintnyi támogatást juttatott az erdélyi magyarságnak. Ebből mintegy 200 milliót a hét - oktatás, írott és elektronikus sajtó, önkormányzatok, ifjúság, egyházi és szociális, tudományos és gazdasági - szaktestület útján, nyilvános pályázati alapon osztottak el az illető területek szakmai képviselői. A fennmaradó összeg az alkuratóriumi iroda működését és a szaktestületek költségeit fedezte. Tőkés László az ötnapos nagyváradi református világtalálkozóval kapcsolatos költségekre a leköszönt Orbán-kormány 242 millió forintos támogatást utalt ki. Közvetlenül az Orbán- kormány leköszönése előtt, az Illyés Közalapítvány Budapesten elkülönített "stratégiai alapjaiból" 80 millió forintot juttatott a kolozsvári Easy Alapítvány útján Erdélybe. Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott. Szintén az Orbán-kabinet leköszönése előtt, az Új Kézfogás Közalapítványtól a Krónika napilap 30 ezer dolláros támogatást nyert el. Ehhez adódik az a számtalan kisebb - de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó - összeg, amelyeket a napilap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. A Krónikát a Nagyváradon bejegyzett Krónika Kiadóház Rt. adja ki, amelynek jelenlegi főrészvényese - 82 százalékos arányban - Veres Lajos budapesti lakos, aki - a Népszabadság szerint - Orbán Viktor barátja. A Krónika - a Népszabadság szerint - egész évben látványosan a Fidesz mellett kampányolt. /A Népszabadságban olvastuk. Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2002. augusztus 28.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Kifejtette, hogy a Diszkrimináció Ellenes Országos Tanácsba csak most sikerült bejuttatni az RMDSZ szakértőjét Asztalos Csaba személyében. A belügyminisztériumi illetékesek végre aláírták az egyezséget a kolozsvári református püspökséggel egy olyan ingatlan átadásáról, amely az egyik korábbi sürgősségi kormányrendeletben már szerepelt. Végre megjelent azon további helységek lajstroma, amelyekben az érvényes rendelkezések szerint használható a magyar nyelvű feliratozás. Hatvan valahány településről van szó, amelyek eddig kimaradtak a listáról. Az alkotmány módosításával kapcsolatban Markó éles vitákra számít. Markó leszögezte, hogy figyelmüket a tulajdonnal kapcsolatos ügyekre összpontosítják. Az RMDSZ területi szervezeteitől pontos adatokat fognak kérni a föld- és az erdővisszajuttatás, a birtokba helyezés ügyében. Elkészítettek egy tervezetet az egyházi ingatlanok visszaszármaztatásáról szóló törvény végrehajtási utasításait tartalmazó kormányrendeletre. Markó kiemelte: Tőkés László püspök tapasztalhatta: a nyugati egyházak képviselői nem voltak érzékenyek a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2002. augusztus 28.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint "nem jelentenek újdonságot" azok a kijelentések, amelyeket Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke tett aug. 24-én, miszerint az RMDSZ vezetése monopolizálja az erdélyi magyarság teljes anyagi erejét és nem átlátható módon használja a kapott pénzeket. "Tőkés úr az elmúlt hetekben és hónapokban adott interjúiban is vádakkal illetett bennünket. Nagyon sok RMDSZ-beli kolléga szankciókat szorgalmaz Tőkés úr ellen, én azonban nem kívánom ezt", nyilatkozta Markó Béla a Mediafaxnak. Markó szerint az RMDSZ-en belüli "demokrácia alapja" éppen az, hogy Tőkés "bármikor bírálatokat fogalmazhat meg" a szövetség vezetése ellen, és kijelentheti, hogy az RMDSZ-ben nincs demokrácia. Markó Béla szerint a szövetség "számításaiból" kiderül, hogy az RMDSZ különböző alapítványokban és bizottságokban is tevékenykedő politikusai a Magyarországról érkező támogatásoknak csak a 7 százalékát befolyásolhatták volna. "A fennmaradó 93 százalék a mi bármilyen befolyásunk nélkül jutott el rendeltetéséhez", tette hozzá. /Markóék nem figyelmeztetik a tiszteletbeli elnököt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./
2002. augusztus 28.
Tőkés László püspök értékelte a nagygyűlés történéseit. Nagy eredmény, hogy 13 évvel a Kelet-Közép Európai változások után, a kisebbségi kérdés semmibevételének korszakát követően végre egy európai egyházi gyűlés foglalkozott a kisebbségek helyzetével. A püspök szerint a Református Világszövetség európai területi szervezete megtorpant, megijedt azoknak az ügyeknek a súlyától, amelyeket fölvállalt. Kerülték a kényes és súlyos kérdésekkel való szembenézést, például az egyházi ingatlanügyek kérdését. A püspök emlékeztetett: a debreceni világgyűlésen indítványozták, hogy a világ mintegy 75 milliós reformátusságát képviselő világgyűlés ítélje el a kommunizmust, de akkor ezt elmulasztották. Most nem voltak hajlandók elítélni a kommunizmust. A gyűlés úgy döntött, hogy nagyobb körültekintés szükséges egy ilyen megállapítás meghozatalához. Ezért ezt a kérdést elnapolták. A magyar református egyházak küldöttei által benyújtott indítvány hat pontját nem utasították el, hanem átutalták a most megválasztott európai területi bizottság hatáskörébe. A megelőző hét évvel ellentétben a kisebbségi magyar református képviselet a nullára csökkent, két többségi magyar képviselőt választottak a bizottságba. - A ReformátusVilágszövetségben is várat magára a "teljes rendszerváltozás": olyan főtitkára volt 2000-ig a világszövetségnek, Milan Opocensky, csehországi egyházi ember, aki a kommunizmus bűneit megbocsáthatónak tartotta. Megdöbbentő, hogy a dél-afrikai fajgyűlölet ellen oly következetességgel állást foglaló RVSZ a százmillió halálos áldozatot szedő és ki tudja hány százmillió üldöztetést szenvedő áldozat ellenére elnéző tud lenni a kommunista rendszerrel. Példát vehetnénk a zsidóságról, akik haló poraikban is igazságot követlenek a tömeggyilkosok esetében. /Balla Tünde: "Nem egy protestáns kiállásnak az attitűdje érvényesült". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2002. augusztus 28.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke aug. 24-én Széken kijelentette, hogy az MVSZ nevében kezdeményezni fogja a határon túli magyarok megszámlálását. Patrubány szerint a márciusi népszámlálás eddig nyilvánosságra hozott adatai nem felelnek meg a valóságnak. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a népszámlálás adatait nem kell kétségbe vonni, mivel "nincsenek jelentős hibák, tízezer személlyel több vagy kevesebb pedig szinte elhanyagolható". Rámutatott, a legjelentősebb probléma a magyarok kivándorlása az országból. /Belső népszámlálást kezdeményezne. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./
2002. augusztus 28.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház 2002-2003-as évadterve elkészült. Szabó K. István rendező elmondta: mindig pénzhiánnyal küszködnek, ennek ellenére reménykednek abban, hogy kivitelezhetőek lesznek az előadások. Új színésszel, Szabó Jenővel gyarapodott a társulat, aki Nagyváradról szerződött az udvarhelyi színházhoz. Megpróbálnak együttműködési rendszert kialakítani a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházzal, kölcsönösen játszanának egy bérletes nagyszínpadi előadást, valamint egy gyermekelőadást. /Nagyálmos Ildikó: Hosszú távra érdemes színházat tervezni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./
2002. augusztus 28.
Korondon a XXV. Fazekasvásáron mutatták be a szovátai Józsa András Sóvidék és fürdői című könyvét. A szerző visszatekintett: első munkája, Szovátafürdő története még 1989 előtt megjelenhetett. 89 után Szovátaváros története következett, majd a tavaly jelent meg a Korond története, amely bekerült Korond helytörténeti olvasókönyvébe. Idén Parajdfürdővel foglalkozott, így jelenhetett meg egységesen Korond, Parajd és Szovátafürdő története. /Dávid László: Sóvidék és fürdői. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./
2002. augusztus 28.
A Kolozsváron élő 51 éves Koós Ferenc tulajdonában negyvenhatezer könyv található magánkönyvtárban. Rendszerezett dokumentumgyűjtemény, amelyben a többszázados kötetek mellett mai kiadványok is helyet kapnak. A gyergyóújfalvi származású Koós Ferenc családjában hagyomány a könyvgyűjtés. Koós Ferenc építkezési vállalkozó a kilencvenes évek elején kezdte növelni gyűjteményét. Abban az időben az értékes könyvek, magángyűjtemények, régiségek, művészeti remekművek egyre jobban kezdtek eltűnni Erdélyből: az értékes könyvek magyarországi vagy nyugat-európai antikváriumok felé vették útjukat. Koós Ferenc két kolozsvári tömbházlakásban tartja könyveit. Kutatók, tudósok, ismerősök naponta látogatják Koós Ferenc könyvtárát. Az alapszabály az, hogy kötetet a lakásból nem szabad kivinni: ellenben ott helyben bármilyen módon fel lehet dolgozni, hiszen fénymásoló, számítógép és képleolvasó (szkenner) is van az egyik szobában. Koós Ferenc jelenleg magánkönyvtárat épít Kolozsváron. /Katona Zoltán: Könyvgyűjtemény tömbházlakásban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./
2002. augusztus 28.
A vádlott neve Wass Albert /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel füzet jelent meg. Szakács István Péter kötetének célja: hozzájárulni a négy éve elhunyt író hazai rehabilitációjának elkezdéséhez. Dokumentumok sorakoznak a Wass Albert-dossziéból, amelyek először jelennek meg együtt nyomtatásban. Először tájékozódhat hitelesen az olvasó az úgynevezett Wass Albert-ügyről. Az összeállításban szerepel a Kolozsvári Népbíróság Ítélőtanácsa 1946. évi 1. számú iratcsomójának Wass Albertet és édesapját, Wass Endrét érintő anyaga (románul és magyarul), Wass Évának, az író volt feleségének 1979-ben tett tanúvallomása és az író 1979-ben írt Rövid önéletrajz című írása. /(nagyálmos): Vékonyka füzet Wass Albertről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./
2002. augusztus 28.
A marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány az idén is megszervezi a hagyományos honismereti tábort. A diákok és kísérőik ma a Szászföldre utaznak, majd onnan a Székelyföldön át a Csángóvidéket keresik fel. /Kós Károly Honismereti Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2002. augusztus 28.
Aug. 26-án, immár hagyományosan megemlékező ünnepségekre gyűltek össze az Úz-völgyében csíkiak és a háromszékiek, hogy a világháborúban elesett magyar katonák síremlékénél leróják kegyeletüket. Dr. Szabó József hadtörténész összmagyar temetőnek nevezte a helyet, hisz az ország számos megyéjéből szolgálatot teljesítő katonák estek itt el. Ráduly Róbert parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy nem csak a katonák estek itt el, hanem később a település is, hisz az ötvenes-hatvanas években még iskola működött itt. Az ezeréves határként emlegetett hely. A csíkszentmártoni fúvósok katonadalokat fújtak. /Ferencz Imre: Úz-völgye napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2002. augusztus 28.
Szilágyi Ferenc, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium igazgatója kitartott amellett, hogy egy megkezdett oktatási formát menet közben felszámolni több mint felháborító. Az igazgató sok helyet felkeresett, hogy segítséget kapjon, a megyei tanfelügyelőség csak 20 helyet engedélyezett a szükséges 137-tel szemben /művészeti oktatáson/. Az igazgató szerint 69 tanuló képzőművészeti oktatása megoldható, úgy, hogy az osztályonkénti 1 rajzórát l-gyel megnövelik, mint választott tantárgyat, s a tanár így a költségvetési keretből javadalmazható. Hasonlóan oldható meg 68 tanuló zeneelméleti oktatása. Fennmarad a hangszeres oktatás kérdése. A Csíkszeredai Művészeti Népiskola igazgatója, Péter Csaba, lehetségesnek tartja az iskola gyergyószentmiklósi kirendeltségének kibővítését. Az oktatást azok a tanárok biztosítanák, akik a tanulókat eddig is tanították. /Bajna György: Nem vakációs gondolatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2002. augusztus 28.
Dr. Blazsovszky Károly, Németországba áttelepedett orvos felajánlotta teljes orvosi berendezését a székely nép egészségügyi megsegítésére. Annak idején a kolozsvári egyetemen végezte tanulmányait. Az ajándékozási szerződés létrejött a szárhegyi Kájoni Akadémia Alapítvány közvetítésével. A szállítmány megérkezett rendeltetési helyére, a gyergyószárhegyi Kájoni Akadémia Alapítványhoz, ahonnan azonnal - a használati jog átadásával - átment a helyi körorvosi rendelőhöz. A szárhegyi betegeknek sok esetben nem kell majd a távolabbi klinikákra menniük orvosi szakvizsgálatokra, mert helyben is lehetőség lesz sok ilyen vizsgálat elvégzésére és a betegség megállapítására. /P. Ferencz Ervin OFM, Gyergyószárhegy: Értékes adomány Szárhegynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2002. augusztus 28.
Aug. 25-én tartották a Lozsádon a konfirmációt, két ifjú tett hitvallást. A faluban a magyar oktatás rég megszűnt. Az óvodában szinte mind magyar gyermekek tanulnak, de az oktatás románul folyik. A valaha színmagyar református falu lakosságának ma csak fele arányban magyar, de beszélni egyre kevesebben beszélik anyanyelvüket. /Lozsádon még pislákol a láng. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
2002. augusztus 28.
A haláltábor utóéletéből. A ma 88 esztendős Czumbil István 1944 őszén magyar katonaként megsebesült a fronton. Mire a szovjet-román csapatok bevonultak szülőfalujába, Mezőteremre, ő már befejezte a háborút, és odahaza gazdálkodott. Néhány nap múlva a román csendőrőrmester kidoboltatta, hogy a magyar seregből lemaradtak jelentkezzenek az őrsön, ahol érvényes papírokat kapnak. Jelentkeztek, de nem igazolványt kaptak, hanem menetoszlopba rendelték őket a román csendőrök, és vitték őket a földvári haláltáborba. Csirák János nevű sorstársa emlékezett: 1944 novemberében a mi vidékünkről több emberszállítmányt irányítottak Földvárra, az övéké volt az utolsó. Az előző transzportokból a magyarok közül a fiatalabbakat, erősebbeket kiválogatták és továbbvitték Oroszországba, kényszermunkára. Mire ők utolsókként odaérkeztünk, az oroszok rájöttek, hogy a románok becsapják őket: a románok Erdélyből el akarják távolítani a magyarokat, és a valóságban az összeterelt magyarok nem partizánok, ahogy a románok állították. Az egész földvári tábor csak azért volt, hogy a magyar pusztuljon. És Földváron tényleg nagyon sokan meghaltak. Földváron földbe ásott, náddal fedett viskókban, ugyancsak földből készített ágyakon feküdtek, és nagyon fáztak, mesélte Kún Ferenc börvelyi túlélő. Enni alig kaptak, a tífusz is pusztított. Az idő múlásával egyre sűrűbben kellett temetni. Az 1944. szept. 12-én Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezményben ez állt: "A szövetséges kormányok a bécsi döntésnek Erdélyre vonatkozó határozatát semmisnek tekintik, és egyetértenek azzal, hogy a békeszerződésben történő jóváhagyástól feltételezetten Erdély (vagy annak nagyobb része) adassék vissza Romániának." A szovjetek tehát nem kötelezték el magukat egész Erdély visszaadása mellett, de nem is zárták ki ennek a lehetőségét. Az 1944. szeptember 11-16. között megtartott második quebeci konferencián Franklin Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnöke a következő javaslatot terjesztette elő: Magyarország kapja meg Észak-Erdélyből az Arad-Szatmár határsávot, amely 14 500 négyzetkilométer és 1 millió 98 ezren lakják, Észak-Erdély többi része pedig kerüljön Romániához. - A román kormány azonban mindenáron egész Erdélyt akarta, ezért elhatározta: lépéseket tesz az ügy előmozdítása érdekében. Kezdődött az etnikai tisztogatás, a földvári haláltábor ezt szolgálta. Azután, hogy a román csendőrök sok magyart Földvárra juttattak, 1945 januárjában a szovjetek több ezer férfit és nőt Ukrajnába deportáltak, ahol többségüket évekig a dombászi szénmedencében dolgoztatták. A 89-es fordulat után a volt ukrajnai deportáltak előbb Magyarországról kaptak kárpótlást, majd Romániában is olyan törvény született, amelynek értelmében havi juttatásban részesülnek. A földvári haláltábor túlélői nem kapnak kárpótlást. Czumbil bácsi kérdése előbb a megyei munkaügyi igazgatósághoz, majd a Volt Politikai Foglyok. A Földvárra elhurcolt személyeket román csendőrök gyűjtötték össze, román katonák őrizték egy, a második világháború idején is végig Romániához tartozott Dél-Erdély területén fenntartott lágerben. A Földváron történteket tehát nem lehet a szovjetek nyakába varrni, be kell(ene) ismerni: mindenért, ami itt megesett, az akkori román hatóságokat terheli a felelősség. /A haláltábor utóéletéből. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
2002. augusztus 28.
Életének 62. évében, aug. 26-án elhunyt Gion Nándor vajdasági magyar író. A vajdasági magyar prózaírás kiemelkedő alakja 1941-ben született a magyarlakta Szenttamáson. Tizennégy regénye közül a legsikeresebbek a szerbiai területen élő népek XX. századi sorsáról szólnak. Gion Nándor 1963 és 1983 között újságíróként, 1983-tól 1985-ig az Újvidéki Színház igazgatójaként dolgozott, 1985-től az Újvidéki Rádióban főszerkesztői posztot töltött be. 1979 és 1982 között a Vajdasági Magyar Íróegyesület elnöke volt. 1992-ben Magyarországra költözött. 1973-ban adta ki fontos művét, a Virágos katonát. Ezt később trilógiává bővítette, és Latroknak is játszott címmel 1999-ben jelentette meg Budapesten. Legrangosabb irodalmi kitüntetései között szerepel a jugoszláviai Híd-díj (1973), a József Attila-díj (1988), a Soros-életműdíj (1993) és a Márai Sándor-díj (1998). A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja kitüntetést 2000-ben vehette át, ugyanabban az évben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai közé választotta. /Elhunyt Gion Nándor vajdasági magyar író. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2002. augusztus 29.
Aug. 29-én összeül a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő közös bizottság, amelynek napirendjén többek között az alkotmánymódosítás kapcsán kirobbant vita is szerepel. Adrian Nastase kormányfő előrehozott választásokat helyezett kilátásba, ha a tervezett alkotmánymódosítás miatt kenyértörésre kerülne sor a kormánypárt és az RMDSZ között. Ezzel kapcsolatban Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: Nastase az ilyen kijelentésekkel saját pártjának nacionalistáit akarja megnyugtatni, "másrészt pedig minket akar zsarolni". Borbély László ügyvezető alelnök hozzátette: a protokollumnak nem része az alkotmánymódosítás. Ion Iliescu államfő úgy vélekedett: nincs szükség előrehozott választásokra. /Kenyértörés az RMDSZ és az SZDP között? Markó: Zsarolni akar a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2002. augusztus 29.
Aug. 28-án Kolozsváron Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök kezdeményezésére tanácskoztak az RMDSZ vezetői, valamint a történelmi magyar egyházak képviselői. Megvitatták azt a tervezetet, amelyet az RMDSZ fog benyújtani a kormánypárttal való egyeztetésen, tekintettel arra, hogy a kormánynak ebben az időszakban kell elfogadnia az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtási utasításait. Az egyházak képviselői megtették módosító javaslataikat, amelyekkel a jelenlévő RMDSZ-vezetők egyetértettek. /Egységes az RMDSZ és az egyház álláspontja. Az ingatlanok gyakorlati tulajdonba helyezését sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Markó Béla szövetségi elnök összegezte a megbeszélés eredményét. A tanácskozáson más kérdéseket is megtárgyaltak, mint például az erdők és földek visszajuttatásának helyzete, valamint megegyeztek abban, hogy szeptember közepe táján sor kerül egy másik megbeszélésre, ahol az egyházak képviselőivel együtt megtárgyalják a fenti kérdést. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök szerint a megbeszélés pozitívan végződött. Pap Géza református püspök leszögezte: felhívták az RMDSZ figyelmét néhány dologra. Például, mi történik, ha egy egyházi ingatlant közben eladtak? Kolozsváron a Széchenyi tér 1. szám alatti ingatlan az egyház visszakapta, de a telekkönyvezés során kiderült, hogy a polgármesteri hivatal az egész épületet eladta. Hasonló a helyzet, részben Kolozsváron, a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlannal is. Köllő Katalin: Egységes az RMDSZ és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2002. augusztus 29.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen megalakult az a három tagú bizottság, amely megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy helyet tudnak-e biztosítani a Kolozsvári Református Kollégium számára egykori épületében, azaz a jelenlegi Gheorghe Sincai Elméleti Líceumban. A Református Kollégium vezetősége korábban szóvá tette, hogy tanteremhiánnyal küszködnek, és arra kérték a tanfelügyelőséget, próbáljon megoldást találni gondjaikra. Javasolták, hogy a bizottságban az egyház egy képviselője is kapjon helyet, de a kérést nem teljesítették. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a 88/1999-es sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a református egyháznak, amely még 1999-ben telekkönyvezte az ingatlant, ennek ellenére azóta sem vehette birtokába. Az Erdélyi Református Egyházkerület pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a kolozsvári városi tanács és a megyei tanfelügyelőség ellen. A bíróságtól azt kérték, hogy az alpereseket az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására kötelezzék. Ugyanakkor kérték, hogy nyilvánítsák semmisnek a kollégium átadását a helyi önkormányzatnak. A református egyház nemrég alapfokon megnyerte a pert, de tekintettel arra, hogy az ítélet nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a Református Kollégium visszaszolgáltatás tárgyát képezi a kormánypárttal megkötendő helyi együttműködési megállapodásnak, akárcsak a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan vagy a hóstáti földek visszaszolgáltatása. /P. A. M.: Helybentopogás a kollégium ügyében. Egyházi részvétel nélkül alakult bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2002. augusztus 29.
A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ Operatív Tanácsa és ügyvezető elnöksége aug. 27-én, rendkívüli ülésén úgy döntött: azonnali hatállyal felbontja a PSD helyi szervezetével kötött megegyezést, mivel a partner a vállaltakból semmit sem teljesített. Döntéséről a megyei RMDSZ levélben értesítette Markó Béla szövetségi elnököt, kérve, fejtse ki állásfoglalását és kezdeményezze a kialakult helyzet megtárgyalását az országos protokollum-felügyelő bizottságban. /(Kresz Béla): Felbontották a besztecei protokollumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2002. augusztus 29.
Tizenhat tanár és 27 moldvai magyar gyermek vesz részt a hargitafürdői anyanyelvi táborban. Azokról a legjobb eredményeket elért iskolásokról van szó, akik részt vettek a délutánonkénti anyanyelvi foglalkozásokon a moldvai falvakban. Több mint 400 gyermek iratkozott be ezekre az órákra és közel 300-an ki is tartottak a tanév végéig. Idén már két helyen - Klézsén és Pusztinában hivatalosan, az állami iskolába is bevezetik a magyar nyelv oktatását. Két tanár pályázott ezekre az állásokra - Hegyeli Attila és Bilibók Jenő. /(Erdélyi Magyar Hírügynökség): Moldvai magyar gyerekek anyanyelvi táborban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2002. augusztus 29.
Tenni kell valamit az önértékelő magyarságtudat újraélesztése érdekében. Aradon az RMDSZ aktív politikai platformja hívta mindazoknak, akik javaslatokkal előmozdíthatják a közösségépítő program kidolgozását, és tenni akarnak ennek megvalósításáért. A beérkező javaslatok figyelembevételével kidolgozott közösségépítő tervezetüket nyilvános vitafórumokon szeretnék véglegesíteni. Hozz egy szikrát a lánggyújtásra, kérték. /Hozz egy szikrát! = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./
2002. augusztus 29.
Nagybányán aug. 23-án megünnepelték a helyi magyar nyelvű rádiózás tizedik évét a Teleki Magyar Ház dísztermében. 1993 nyarán szólalt meg először Nagybányán, az akkori Cinemar Rádió hullámain, heti egy órás sugárzásban, a helyi magyar nyelvű adás. Simori Sándor, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány vezetője volt a mostani ünneplés moderátora. Hét éve a Darnay Árpád-vezette Galaxia rádió ajánlotta fel stúdióját az adásnak, 2001. december 1-től áttértek a mindennapos sugárzásra. Dávid Lajos, a nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke, az első szerkesztőgárda egyik lelkes tagja emlékezett a kezdet nehézségeire. Ludescher István, a helyi RMDSZ elnöke elmondotta: megbecsülést érdemelnek a mindenkori szerkesztők, akik közül a legtöbben bérezés nélkül, saját szabadidejüket feláldozva dolgoznak vagy dolgoztak a Nagybánya és közvetlen környéke magyar hallgatóságának örömére. /(Farkas E. Zoltán): Tíz év az éterben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2002. augusztus 29.
Egy időre befejeződtek az ásatások a szépfalui archeológiai tábor területén. A munkálatokat tavaly azzal hagyta abba az aradi és kolozsvári régészekből álló kutatócsoport, hogy bebizonyosodott: nem Glogovácon volt a bizerei apátság, mint ahogy jó száz évvel ezelőtt Márki Sándor állította, hanem itt, Szépfalu határában, a helybeliek által török kút néven ismert területen. A török kút szinte teljes épségében a felszínre került. Aug. 26-án dr. Adrian Rusu (Kolozsvári Történelmi és Régészeti Intézet) és más régészekből, valamint történelem szakos egyetemi hallgatókból álló munkacsoport ismertette a befejeződött feltárási munka eredményeit. A bizerei apátságról - mint királyi kolostorról - a dokumentumok először 1183-ban tesznek említést. A település a 16. században a török invázió és a vallási reformok miatt elnéptelenedett. Az apátsági templom falai is a felszínre kerültek. Két templom romjaira bukkantak. Az első feltehetően a 11. század végén, a 12. elején épülhetett, és a felszínre hozott épületelemek alapján mozaik padozattal, fehér márványoszlopokkal, sárga és vörös csempedíszítéssel rendelkezett. Az 1150 után helyreállított második templom dekorációja már szerényebb volt. Az oltárhoz tartozó egyetlen tárgyi emlék se került felszínre. Az idei feltárás eredménye az apátság melletti, világi rendeltetésű épület. Az idei ásatások során azonosították az apátsági temetőt is, melynek minden csontváza felnőtt férfiről vall. Teljes feltárásról a hiányos anyagi források miatt jelenleg aligha lehet szó. A templomnak mindössze 15 százalékát, a temetőnek egy nyolcadát ásták ki. A szakemberek bemutatták a nagyon gazdag leleteket: oszlopfejek, portáltöredékek, kerámia és vörös márvány padozatdarabkák. /Puskel Péter: A bizerei apátság és a török kút. Szenzációs régészeti leletek a szépfalui ásatáson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./
2002. augusztus 29.
Alig valamivel több, mint száz kilométerre Temesvártól található a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ iskolatábora. Ötödik esztendeje, néhány lelkes tanár és volt diák jóvoltából, tudományos összejövetel színhelye is, ahová az ország szinte valamennyi magyar iskolájának érdeklődő fiatalját meghívják, de a jelentkezők között mindig van külországi vendég is. A táborhelyet támogatásként bocsátja a rendelkezésükre az iskola, a Bartók Béla Alapítvány. Jó csapat jött össze, alkalmas az elmélyült kísérletezésre. /Sipos János: Tudományos diáktábor a hegyek lábánál. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./
2002. augusztus 29.
Szept. 1-jén, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében emlékeznek meg Káposztásszentmiklóson a református templom építésének 800 éves évfordulójáról. Az ünnepélyre hazavárják az elszármazottakat is - tájékoztatott Adorján István lelkipásztor. /800 éves a káposztásszentmiklósi templom. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./
2002. augusztus 29.
Szávai Géza /Budapest/ hajdanában a bukaresti Hét szerkesztője, többkötetes prózaíró, kritikus és kiadói ember Sepsiszentgyörgyön beszélt az általa létrehozott hiánypótlásra vállalkozó Pont Kiadóról. Szávai Géza, amiután bemutatta a Pont Kiadót és könyveit, átadta a Pont Fix igazgatójának, Szonda Szabolcsnak a könyveket, a Pont-kiadványokat ezentúl Sepsiszentgyörgyön lehet megvásárolni. /Éltes Enikő: Pont, s ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
