udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 451 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 451-451
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. augusztus 5.

Az utóbbi tíz évben Szinérváralja a tolerancia oázisaként szerepelt. Az összlakosságnak nem egészen 20 százaléka a magyar, a németeké pedig elenyészően kicsi, ennek ellenére a helyi önkormányzat s a polgármester pozitív gesztusként háromnyelvű helységnévtáblát tett ki a mezőváros Nagybánya, illetve Szatmárnémeti felőli útmentére. Egy hónapja a Szatmárnémeti felőli oldalról eltűnt a magyar és német nyelvű felirat. Megígérték, pótolni fogják a táblát. Aztán egy hete eltűnt a Nagybánya felőli megközelítő útszakaszról is a névtábla. Egy hónappal ezelőtt, fényes nappal betörtek a helybeli római-katolikus templomba, s felfeszítették a perselyeket. Mivel nem sok pénzt találtak bennük, behatoltak a sekrestyébe, ahol egy aranynak vélt kelyhet akartak elvinni. Mivel úgy látszik szakértők voltak a tettesek, s rájöttek, hogy a tárgy nem színarany, dührohamukban össze-vissza taposták, nyomorították a kelyhet és feltűzték ez egyik oszlopon lévő rácsra. A kevéske pénzt természetesen elvitték. Majdnem ugyanabban az időben, a templom tőszomszédságában lévő Német Fórum épülete mellé odarondítottak. Ebben az épületben van a helyi státusziroda is. /Farkas E. Zoltán: Tempora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2002. augusztus 5.

Brassó megye lakossága az 1992-es számláláshoz viszonyítva 643.261 főről 588.366-ra esett, ebből a román nemzetiségűek száma 553062-ről 512595-re apadt, a magyaroké 63491-ről 51398-ra. Brassó város lakossága, 323.736 lakosról csökkent 283.901-re, közülük a románok száma 256.638 (287.506 volt 1992-ben), a magyaroké 23.381 (31.498 volt). Szakál András RMDSZ ügyvezető elnök szerint egyetlen településen sem esett a magyar lakosság aránya 20% alá, sőt léteznek olyan helységek, ahol nőtt a magyarság aránya, például Bodolán, így nem kell a már feltett helységnévtáblákat leszedni a népességcsökkenés okán. Továbbra sincsenek az intézményeken kétnyelvű feliratok, csupán négy településen (Apácán, Alsórákoson, Négyfaluban és Tatrangon) a húszból. Nedeczky László tanácsos iskolaigazgatói tisztségéről való lemondásával veszélybe sodorta a protokollumot. /(Tóásó Áron Zoltán): Magyarnyelv-oktatás az RMDSZ-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2002. augusztus 5.

Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója közölte: évről-évre nőtt az olvasók száma, elérve 2000-ben a 10 990-es számot, ami akkor a megye lakosságának kb. 16 százalékát jelentette. Amióta bevezették az éves könytárlátogatási díjat (25 ezer lej felnőtteknek, 15 ezer gyermekeknek), kb. 3000-rel visszaesett a beiratkozottak létszáma, de ez nem jelenti az olvasók számának csökkenését - mondotta az igazgató -, azok morzsolódtak le, akik férjüket, feleségüket is felíratták, hogy egyszerre több könyvet tudjanak kivenni. Kiss Jenő a hetvenes évek közepétől áll a Megyei Könyvtár élén. Jelenleg kevés falusi könyvtár működik. Két éve a községi önkormányzatokhoz tartoznak ezek a könyvtárak pénzügyileg, ritkán tartanak nyitva, a polgármesterek a könyvtárosokat mindenféle más munkára fogják, nem biztosítanak pénzt a könyvvásárlásra. A Megyei Könyvtár 200 000 fölötti könyvállománya értékes. Olyan könyveket is megkapnak itt a diákok, ami után hiába kutatnak Kolozsváron, vagy más egyetemi városokban. Kiss Jenő beszámolt arról, hogy az Erdélyben megjelenő magyar könyvek nagy részét sikerül megvásárolni, de a kiadók nem segítenek abban, hogy e könyvek eljussanak a könyvtárakba. Valamikor a Széchényi Könyvtár rendszeresen küldte a Magyarországon megjelenő könyveket, aztán a nyolcvanas években ennek is gátat vetettek, és akkor a további Széchényi-s ajándékcsomagok turisták hátán vándoroltak be a könyvtárba, vagy antikváriumon keresztül. "Volt egy egyezség a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumával, mely szerint az általa támogatott könyvekből a kiadók kötelesek juttatni a Kovászna Megyei Könyvtárnak. Sajnos nem működött ez, mert tudtak ugyan erről az erdélyi kiadók, de a minisztérium nem kérte számon tőlük, hogy küldtek-e vagy sem könyvet." Egyre kevesebb könyvre jut pénz, százmillió lejt kap egy évre a megyei könyvtár állományának gyarapítására, amikor a brailai könyvtár évi egymilliárdot kap. /Éltes Enikő: "Az erdélyi magyar kultúra támogatásáról ne beszéljünk, ha a pénzt nem adjuk hozzá!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2002. augusztus 5.

A júl. 29-i felhőszakadás árvizet és komoly károkat okozott Gyergyóditróban: a medrükből kilépő Ditró és Mártonka patakok végigsodortak 600 portán, kidöntöttek kerítéseket, elsodortak kis háziállatokat, megrongáltak gazdasági épületeket, és sok lakásba is befolyt a víz. Az áradat 10 kilométernyi útburkolatban is kárt okozott, s számos kút vizét tette ihatatlanná. /Árvíz Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2002. augusztus 5.

Harminc tánc- és zenei együttes látványos utcai felvonulásával megkezdődött aug. 2-án a Csángó fesztivál és szorosan hozzá tartozó európai régiók kisebbségi folklórtalálkozója Jászberényben. A három napon át zajló program célja az 1991-es kezdet óta változatlan: a Kárpát-medencében, így a határainkon túli magyarlakta területeken illetve az európai országokban élő kisebbségek kulturális hagyományainak, értékeinek közkinccsé tétele. A harminc résztvevő művészeti csoport Erdélyből, a Felvidékről valamint a Kárpátaljáról illetve Európa más részeiből érkezett. Aug. 3-án folklórmisén emlékeznek meg Hodorog Luca moldvai csángó énekesről, aki az 1991-es első fesztiválra betegen érkezett. Saját kérésére a Jászberényben helyezték örök nyugalomra. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

2002. augusztus 5.

Aug. 3-án Kalotaszentkirályon a tudományos ülésszakot Kós Károly emlékének szentelték, az író-grafikus-építész halálának 25. évfordulója alkalmából. Kántor Lajos irodalomkritikus beszélt Kós Károlynak íróbarátaihoz fűződő viszonyáról. Szilágyi István író Kóshoz kapcsolódó személyes emlékeit osztotta meg hallgatóságával. Heim András képzőművész Kós Károly építészi, grafikusi munkásságáról beszélt. Az előadások között népviseletbe öltöztetett ifjú művészek népdalokkal szórakoztatták a közönséget. Aug. 4-én, vasárnap a református templomban Tőkés László püspök ünnepi igehirdetését hallgathatták meg a jelenlévők, majd Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök osztotta meg ünnepi gondolatait a gyülekezettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Kós Károlyra emlékeztek. Ünnepségsorozat Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2002. augusztus 5.

Aug. 4-én megünnepelték a közel félmillió dolláros támogatásból tavaly megvalósított negyvenöt férőhelyes kolozsvári Unitárius Diákotthon átadását. Az amerikai fő adományozók nevében William G. Sinkford a saját hagyományok megőrzését hangsúlyozta. Szabó Árpád unitárius püspök megköszönte a nagylelkű támogatást az amerikai, kanadai, franciaországi, németországi, hollandiai és magyarországi vendégeknek. /Ö. I. B.: Megünnepelték az Unitárius Diákotthon átadását. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2002. augusztus 5.

Gyermekprogrammal folytatódott aug. 3-án a Csíkszeredai Városnapok rendezvénysorozata. A Talentum Alapítvány szórakoztató tevékenységekkel vonzotta a gyermekeket. Megtartották a testvérvárosok küldöttségeinek találkozóját. 444 éve keltezték azt a dokumentumot, amely első alkalommal említi Csíkszereda mezővárost. A születésnap alkalmával rendezett városnapok kiemelkedő eseménye az ünnepi tanácsülés, amelyen átnyújtják a város kitüntetéseit. Azt, hogy ma Csíkszeredának egyeteme van, sokban köszönhető dr. György Antalnak, akinek díszpolgári címet adományozott a város. Pro Urbe-díjat kapott a Csíki Játékszín, továbbá a Márton Áron Gimnázium fiú kosárlabdacsapata, amely országos bajnoki címet szerzett. /Takács Éva: Változatos, hangulatos rendezvények. Csíkszeredai Városnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

2002. augusztus 5.

Piskolton ökumenikus istentisztelettel kezdődött a községnap, ezután a kaplonyi fúvósokkal felvonultak a helyi iskola tanulóiból álló mazsorettekkel., majd a színpadon játszottak népszerű slágereket. Felléptek a piskolti és a nagykárolyi iskolások mellett, a nagykárolyi Karma együttes, a piskolti tánciskola, a Magic Dance, a Fair Play és a nagykárolyi Kastélylakók tagjai. Sportrendezvények, ügyességi versenyek követték egymást. /Elek György: Aranykalász-ünnepség és községnap Piskolton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./

2002. augusztus 5.

Aug. 4-én Temesváron a templomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt iktatta be tisztségébe a Millenniumi templom új plébánosát Roos Márton megyés püspök. Tamáskó Péter Pál kanonok személyében az egyházmegye egyik legképzettebb lelkipásztora került a gyárvárosi római katolikus egyházközség élére, ugyanis Rómában egyházjogot végzett és 1972. évi pappá szentelése után tanárként teljesített szolgálatot a Gyulafehérvári Teológián. Az ünnepi szentmisén jelen volt a testvéregyházak több képviselője. A püspök szerint a Millenniumi templom egyike a magyar hívek legjelentősebb vallási központjának. A szegénységben erős hittel győzedelmeskedni tudunk a nehézségek fölött - mondotta -, különös tekintettel arra, hogy a Magyarok Nagyasszonya szeretetében és védelmében reménykedhetünk. /Püspöki mise a Millenniumi templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./

2002. augusztus 5.

Szatmárnémetiben járt Darvay Nagy Adrienne, budapesti színháztörténész és -kutató, szakíró, többek között a Magyarországon jól ismert Critikai Lapok színházi szaklap állandó munkatársa, továbbá szakmai tanácsadója a Vendégségben Budapesten - Határon Túli Színházi Estek eseménysorozatnak. A Nagyváradon született szerző fő kutatási területe a határon túli magyar színjátszás története, illetve a kelet-európai színjátszás. Az ő nevéhez fűződik a Megkönnyezett szabadság címet viselő könyv is, melynek témája a román és magyar színházak közötti kölcsönhatás 1989 és 1999 között. Ő a szerzője az 1998-ban megjelent Bohócruhában című könyvnek is, mely a kolozsvári és a szatmárnémeti színház életén keresztül mutatja be a Ceausescu-diktatúra alatt sínylődő hazai magyar színjátszást. Jelenleg az Északi Színházzal közösen dolgozik egy Ács Alajosról szóló köteten. A kötet a tervek szerint Ács Alajos színészi pályája kezdetének ötvenedik évfordulóján, 2003-ban jelenik meg, mely évforduló egybeesik a szatmárnémeti színház fennállásának fél évszázados évfordulójával. /C. L. Könyv készül Ács Alajosról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./

2002. augusztus 5.

Néptáncgálával kezdődött aug. 2-án a Szamosújvár melletti Kérőfürdőn megrendezett Erdélyi Sokadalom. A Sebesi Karen Attila által vezetett gálán sok tánccsoport fellépett. Aug. 3-án erdélyi magyar gyermeknéptánc fesztiválra került sor, tizennégy gyermekcsoport lépett fel. Délután Kis-Szamos menti Értelmiségi Találkozó címmel kerekasztal-beszélgetés kezdődött, a szórványmagyarság gondjai kerültek terítékre. Pillich László felvetésére, hogy az RMDSZ dolgozzon ki megfelelő stratégiát a szórványvidék oktatási gondjaira, Nagy F. István elmondta: az RMDSZ nem tud kidolgozni stratégiát arra, hogy egy közösség létrehoz-e vagy sem a maga számára magyar tannyelvű iskolát, hiszen ezek a dolgok a helyi közösségek kezdeményezésein múlnak. Az Erdélyi Sokadalom néptáncgálával zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi Sokadalom a szórványvidékekért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2002. augusztus 5.

Matekovics János könyve /Eljutni a túlsó partra, Lehel Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ hatvan riportot és interjút tartalmaz. /Eljutni a túlsó partra. Matekovits János riportkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2002. augusztus 6.

A román titkosszolgálat /SRI/ illetékesei cáfolták, hogy lehallgatták volna az Európai Bizottság romániai delegációja vezetőjének telefonbeszélgetéseit. Jonathan Scheele levelet írt a bukaresti kormánynak, hogy kiderítse, miért hallgatják le a telefonbeszélgetéseit. Mint az AP hírügynökség utalt rá, bár Romániában már 12 éve véget ért a kommunizmus, még mindig nagyon gyakran előfordul, hogy a hatóságok lehallgatják újságírók és köztisztviselők telefonbeszélgetéseit. /Nem hallgatták le az EU-nagykövet beszélgetéseit. Határozottan cáfol a Román Hírszerző Szolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, de még a magyar kormány sem vázolhatta volna pontosabban a romániai és a szlovákiai magyar közösség helyzetét, mint ahogy azt a Magyar Amerikai Koalíció tette az Egyesült Államok szenátusához címzett levelében. Az amerikai magyar szervezet a román és a szlovák NATO-csatlakozás összefüggésében mutatta be a két országban élő nemzeti kisebbségek helyzetét. Államközi megállapodások következtében a magyar kabinet csak mértéktartóan nyilatkozhat e kérdésről, a kisebbségi szervezetek pedig mindkét országban kormánytényezői vagy ahhoz hasonló szerepet töltenek be. A levél valós problémát érint: vajon mennyire őszinte e két ország Nyugat iránti elkötelezettsége, mennyire vehetők komolyan a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartására tett ígéretek. Mindkét ország esetében megfogalmazódott a gyanú, hogy a magyar és a többi kisebbség helyzetének javítására tett ígéretek csupán a pillanatnyi érdekek diktálta lépések, amelyek arra szolgálnak, hogy elaltassák a NATO és az Európai Unió vezetőinek gyanakvását, hogy aztán a sikeres felvétel esetén egy mozdulattal a szőnyeg alá söpörjék a vállalásokat. /Balogh Levente: Magyar lobbi. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ A Magyar Amerikai Koalíció július 25-én levelet küldött szét az amerikai szenátus tagjainak, amelyben arra kérte a törvényhozókat, szorgalmazzák, hogy a Bush-kormányzat "feltételként szabja meg az emberi és kisebbségi jogi kívánalmak teljes betartását, mielőtt Szlovákiát és Romániát NATO-tagságra javasolja". A levél aláírói szerint az említett országok "diszkriminációt alkalmaznak a nemzetiségben élő magyarokkal szemben". /B. K.: Nyomás a NATO-jelölt nemzetekre. Románia és Szlovákia diszkriminációt alkalmaz a kisebbségekkel szemben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

2002. augusztus 6.

A református egyház egyet sem ismer el abból a 14 tanári kinevezésből, amelyeket a zilahi református kollégium szabad állásaira hirdetett versenyvizsgákon nyertek a jelöltek. Tolnay István, az egyházkerület illetékes tanácsosa szerint, amíg a kollégium körüli helyzet nem rendeződik, egyetlen tanári kinevezést sem hagy jóvá az egyházkerület. A minisztérium és az egyházak megállapodása szerint a kinevezésekhez az egyház előzetes beleegyezése szükséges, ezt azonban Zilahon elmulasztották kikérni. A Wesselényi Kollégium egyházi intézmény, s az Oktatásügyi Minisztérium és az egyházak megállapodása szerint senki nem nevezhető ki véglegesen a kollégium katedrájára az illetékes egyházkerület jóváhagyása nélkül. Ezt Alexandru Pocol, a Szilágy megyei tanfelügyelőség személyzeti felügyelője is megerősítette. Tolnay István elmondta, mindeddig csupán egyetlen személy fordult hozzájuk jóváhagyásért. Tolnay szerint Seres Magdolna igazgatónő leváltását, és az iskola egyházi jellegének visszaállítását szeretnék elérni. A kollégium azonban nem marad tanárok nélkül, a véglegesen kinevezett (tituláris) tanárok helyettesítő jelleggel fognak tanítani a kollégiumban. A zilahi Református Kollégium ügye immár évek óta szembeállítja a református egyházat és az RMDSZ Szilágy megyei vezetését. Tőkés László püspök többször is lemondásra szólította fel a gimnázium igazgatóját, Seres Magdolnát, mert úgy véli, az igazgatónő az intézmény visszaállamosításán munkálkodik. Seres Magdolna viszont - aki Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök és szenátor felesége - arra hivatkozik, hogy a versenyvizsgával megszerzett tisztségéből az egyház nem mozdíthatja el. /Deák Zoltán, Lukács János: Bajos kinevezések a zilahi kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ / Seres Dénes szenátor felháborodottan reagált a református álláspontra. Seres szerint a református egyház illetékese, Tolnay István "képzetlen", sohasem tett semmit a kollégium érdekében. Seres kifejtette: "A kollégium állami intézet, melyet az állam finanszíroz és ugyancsak az állam fizeti a tanárokat is. Az ebbe a helyzetbe került tanároknak joguk van megfellebbezni az egyházkerület igazgatótanácsának határozatát." /Pengő Zoltán: Seres: Tolnay István képzetlen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

2002. augusztus 6.

Budapesten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Központjában találtak menedékre, irodára az anyaországban tanuló, dolgozó csángómagyarok, s most közadakozásból 3500 kötetes, magyar nyelvű könyvtárat is kaptak. Irodájukat és így könyvtárukat is két lelkes csángómagyar fiatal vezeti: Ádám Valérian és Bogdán Tibor. Magánszemélyek is hozzájárultak a könyvtár anyagához. /Könyvtár csángómagyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Még a koalíciós kormányzás idején hagyták jóvá a máramarosszigeti önálló magyar középiskola létrehozását, Kötő József akkori tanügyminisztériumi államtitkár idején. Azonban megfelelő épület hiányában beindítása azóta is húzódik. Végül az önkormányzat az erdészeti hivatal főtéri székházát vásárolta meg erre a célra, az épületegyüttes felújítása lassan halad. Medgyessy Péter kolozsvári látogatása és Markó Bélával való találkozása alkalmával is felvetődött a szigeti magyar líceum támogatásának szükségessége. Zahoránszky Mihály, a város alpolgármestere a Magyar Szó megkeresésére elmondta: ha rövid időn belül nem jön meg a beígért támogatás, akkor nem tudják befejezni az első kilenc tanterem kialakítását, és szeptemberben nem indulhat be a tanítás. Az iskolára nagy szükség lenne, mert fogy a máramarosi rész magyarsága, s igen jelentős a beolvadás. /(Sike Lajos): Veszélyben a máramarosszigeti magyar líceum őszi megnyitása! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Megyei jogú város lett a szomszédos Maroshévíz, ugyanez nem sikerült kétszer a nagyobb, népesebb, gazdaságilag jelentősebb erőt képviselő Gyergyószentmiklósnak. Garda Dezső képviselő 1998-ban benyújtotta Gyergyószentmiklós megyei jogú várossá való emelésének törvénytervezetét. Nem kapta meg a megfelelő támogatottságot. Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy Maroshévíz Hargita megye "legrománabb" városa. /B. K.: Szent Illés napján Maroshévíz municípiummá vált. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./

2002. augusztus 6.

A 89 éves, Mezőség apostolaként emlegetett Kövesdi Kiss Ferenc nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanárt az Egészségügyet, Tudományt és Oktatást Támogató Alapítvány, az Akadémia ETOT Kuratóriuma - "a magyar nép oktatásáért és neveléséért nyújtott kiemelt szintű szolgálatai elismeréseként" - a Doctor honoris causa címmel jutalmazta. Kövesdi Kiss Ferenc /Székelykövesd, 1913. jún. 29./ néptanító, költő. A Mezőség Orbán Balázsaként tisztelik mindazok, akik szívükön viselik a tájegység szórványmagyarságának sorsát. Hosszú élete során három verseskötetet is megjelentetett (Derengő tüzek, 1977; Reménységdajkáló, 1977; Beszélgetés a csönddel, 1995). Olvasói körökben a legnagyobb hatást mégis egy, a Mezőségről és annak jövőjéért szóló, kiáltó, monográfia-részleteket, verseket és veretes publicisztikákat tartalmazó Még szólnak a harangok! című, a Magyar Református Presbiteri Szövetség kiadásában 1995-ben napvilágot látott kötete révén érte el. A Reménység Dajkáló Kör szervezésében immár tizenhárom mezőségi szórványtalálkozót tartott, nem beszélve a számos ifjúsági találkozóról, s mindezt úgy, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezetén és a Vártemplomi gyülekezeten kívül senki anyagi támogatására nem számíthatott. Kövesdi Kiss Ferenc most próbál anyagi támogatást szerezni az Akié a gyermek, azé a jövendő című, a mezőségi szórványmagyarság problémáit megvilágító füzetecske kiadásához. Kövesdi Kiss Ferenc nem talált kiadót monumentális munkájához: Riadóra szól a harang a címe, s a Mezőség 147 településének monografikus leírását tartalmazza. A kötet 1300 gépelt oldalnyi terjedelmű, amihez 700 dokumentumértékű fénykép is tartozik. Szerinte csak akkor menthető meg a mezőségi magyarság, ha a fiatal magyar házaspárok minél több gyereket vállalnak. "Mindehhez hit és megfelelő anyagi háttér szükséges, de az első elengedhetetlen." A Mezőségen megszűnnek a magyar iskolák gyermekhiány miatt. Évente százszámra cserélnek gazdát az eddig magyar tulajdonos által birtokolt házak, gazdaságok. Ezek legalább egy részének az egyház általi felvásárlását s a gazdálkodást, ezáltal a helyben maradást és gyermekeket vállaló fiatal családoknak a későbbi tulajdonba helyezés reményében történő felajánlást tartja szükségesnek. /Szentgyörgyi László: A Mezőség apostola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Boros Ernő nagykárolyi publicista, a Szatmári Friss Újság szerkesztője "Mindennap eljött a halál" című dokumentumkötete harmadfélszáz oldalon át foglalkozik a második világháború után Észak-Erdélyben bekövetkezett magyar- és németellenes, politikai indíttatású atrocitásokkal, különös tekintettel a Szatmár megyéből a barcaföldvári román királyi fogolytáborba hurcolt ártatlan emberek százainak kálváriájára. A jobbára az oral history módszerével készült, alaposan dokumentált kötet az Otthonom Szatmár megye sorozat 15. köteteként jelent meg a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE kiadásában, s a korabeli feljegyzések, naplórészletek mellett a túlélők és utódok visszaemlékezéseit tartalmazza el egészen a Földváron két évvel ezelőtt felállított, majd leromboltatott emlékmű történetéig és a román történelemhamisítás máig ható jelenségeinek feltárásáig. /Felejthetetlen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./

2002. augusztus 6.

A Csíkszentmártoni Ifjúsági Társaság második alkalommal szervezett egyhetes tematikus tábort az Úz völgyében. Fő témájuk: A székely határőrök nyomdokain. A résztvevők megismerkednek a határőrség intézményével, a határőrség úz-völgyi világháborús cselekedeteit is rekonstruálják. A Tenni közösen próbálunk mottójú táborozás - bekapcsolódás a nemzetismeretbe. A résztvevők a magyarság honfoglalás kori harcművészetéről is hallgattak előadást, az úzi temetőben a katonasírokat rendbe rakták. Élményeiket kiadványba foglalják. /Tábori kis trakta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

2002. augusztus 6.

A Boldizsár Béla "őrmester" által vezetett bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság tíz tagja is részt vett az 1848/49-es szabadságharc szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesületének meghívására a szőregi csata 153. évfordulója alkalmából megrendezett IV. nemzetközi huszár- és hagyományőrző találkozón. A rendezvény fénypontja a szőregi csata színhelyén korhű öltözetben megrendezett hadijáték volt, melyen a hagyományőrzők három csatát elevenítettek fel. /Iochom István: Bélafalvi honvédek Szegeden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Székelyföld "ostroma" a trianoni békediktátum szentesítése óta folyik, szögezte el Magyari Lajos. Hogy mi történt a kommunista érában, azt mindannyian tudjuk, a cél változatlan maradt, csupán az eszközök cserélődtek. Székelyföld harmadik "ostroma": 1990 márciusa. Jelei: "a hírhedett Har-Kov Jelentés, a csíkszeredai ortodox püspökség fölállítása, a román csontok újbóli keresgélése a székelyföldi temetőkben, a marosfői ortodox szuperkolostor megépítése és az ott évente tartott konferenciák, a székelyudvarhelyi Cserehát-incidensek, román megyevezetőknek a székely megyékre való oktrojálása, a földek és erdők visszamagánosításának következetes szabotálása, a már régen megcsonkított megyeterületek további "csipegetése", a gazdasági és pénzügyi kulcspozíciók mohó megszállása" ... Aztán: csendőrlaktanyák, kaszárnyák... /Magyari Lajos: Székelyföld "ostroma". = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Augusztus első szombatján, 3-án idén is összegyűltek emlékezni a bözödújfalusiak. A falurombolás áldozatául esett település lakói ezen a napon visszatérnek a vízzel elárasztott falu feletti domboldalban állított emlékműhöz. Az ökomenikus istentisztelet vezérmotívuma a hűség volt. Az idei találkozón jelen volt dr. Jancsik Jenő, nyugalmazott kolozsvári egyetemi professzor, aki könyvet állít össze a bözödi történelmi-, család- és helynevekről. E munka megjelenése jövő márciusra várható. /(Bögözi Attila): A hűség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2002. augusztus 6.

A Romániai Magyar Szó jelezte, hogy ezentúl átveszi Andrassew Iván "budapesti íróbarátunk és munkatársunk" Népszava napilapnál hetente megjelenő írását. /Andrassew-jóslatok a magyar politikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Égig érő fa címmel a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a magyarországi Történelemtanárok Egyletének szegedi csoportja az elmúlt héten Szegeden továbbképző programot szervezett romániai (bánsági), vajdasági és dél-magyarországi pedagógusok számára. A program öt napon át tartott, a részvétel ingyenes volt, az anyagi hátteret az Apáczai Csere János Közalapítvány, valamint a szegedi és a Csongrád megyei önkormányzat biztosította. Az előadók között volt dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Bodó Barna temesvári egyetemi tanár, dr. Papp György kanizsai nyelvész, egyetemi tanár és dr. Gabrity Molnár Irén szabadkai egyetemi tanár. Károlyi Attila, a program moderátora fontosnak tartja azt, hogy hamarosan elkészüljön és felkerüljön a világhálóra a régiótörténeti kronológia és a testvértelepülési kronológia. A régión belül partnerkapcsolat szükséges a tanintézetek között. Egyben erősíteni kell a népfőiskolai hálózatot és a teleházak rendszerét. /Máthé Éva: Regionális pedagógus- továbbképzés - Szegeden. Magyarazonosság és a szülőföld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Ismeretlen személyek a hétvégén festékkel bemázolták Csíkszereda Brassó felőli bejáratánál elhelyezett két helységnévtáblán szereplő román nyelvű feliratot. A tönkretett táblákat leszerelték és újakkal helyettesítik majd. /Helységnévtábla-mázolás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Az Erdélyi Könyv Egylet kiötlője és értelmi szerzője a stockholmi Veress Zoltán. Az Erdélyi Könyv Egylet eddig tizenkét kötetet adott ki, valamennyi erdélyi szerzők műveit tartalmazza. A legújabb kötet /Évek az ezerszázból/ betekintést nyújt az erdélyi magyar történészek műhelyébe. Húsz történész és művelődéstörténész munkáit fogja egybe ez a kötet. Jó lenne, ha erdélyi könyvesboltokba is eljutna ez a fontos könyv, melynek szelleme beépülhetne a történelmi oktatásba. Az EKE könyvei nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, de az egyik könyvkiadó vállalhatná az újrakiadást. /Bereczki Károly: Igaz könyv históriánkról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Napjainkban számos állami és magán tanintézmény sorra zárja kapuit, mert nem tudja magát fenntartani. Az Unitárius Egyház mégis óvodát indít Kolozsváron. Az egyháznak megtartó ereje van. /Ősztől beindul az Unitárius Egyházi Óvoda. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 451-451




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998