A Beszterce-Naszód megyei magyar óvónők évente háromszor önképzőkör jellegű tanácskozáson vesznek részt. Idén csak egyet tudtak megszervezni, december 2-án, tájékoztatott Mayla Júlia, az önképzőkör vezetője. A mostani bethleni megbeszélésre 35 óvónő jött el a megye minden sarkából. Beszterce-Naszód megyében többszörösen is hátrányban vannak a magyar óvodák-óvónők, hiszen itt szétszórtan tevékenykednek a pedagógusok. /Sz. Cs.: Tanácskoztak a magyar óvónők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2003. december 3.
Két hete Gyergyószentmiklóson is beindult az Európai Számítógép-használói Jogosítványt biztosító vizsgára felkészítő tanfolyam, a nemzetközileg egységes normák szerint több mint 30 országban működő ECDL Európai Számítógép-kezelői rendszer keretében. A jogosítvány elnyerésére 7 vizsgát kell letenni, melyekre a tanfolyamon felkészítik a résztvevőket. Hargita megyében az ECDL egyetlen akkreditált vizsgaközpontja Székelyudvarhelyen van. Gyergyószentmiklóson 24 hallgatóval indult be a tanfolyam a Salamon Ernő Líceumban. Az érdeklődés nőni fog, mert a vizsga a köztisztviselőknek is kötelező lesz. /Gál Éva Emese: ECDL-felkészítő Gyergyószentmiklóson is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2003. december 3.
Nov. 27-én Koltó és Koltókatalin magyarságát népgyűlésre hívta össze a helyi RMDSZ-vezetőség. Három érdekes téma volt: az RMDSZ-választottak, illetve a gáztársulás és a kábeltévé-társaság beszámolói, végül a közbirtokosság alakulása. Téglás Lajos alpolgármester vállalta úgy a saját, mint az RMDSZ önkormányzati frakciója tevékenységének felsorolását. Phare-pénzekből sikerült majdnem minden udvarba (a házakba egyelőre csak elég kevés portán) a vezetékes ivóvizet bevinni, a közvilágítást is javították, a szemétbegyűjtést általánosították. A szemétbegyűjtés nem megy civilizáltan. A helybéliek álma Koltókatalin külön községgé válása. Az alpolgármester szerint van esély, hogy ez valóra váljék a következő választásokig, mert 15 tanácsosnak nehéz hét nagytelepülés érdekeit egyeztetni, főleg ha a két legtávolabbi helység közt 32 km a távolság. /Farkas E. Zoltán: Népgyűlés Koltón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2003. december 3.
Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte dec. 2-án Székelyudvarhelyen a Tanulók Háza. Ez alkalomból az egykori pionírház hivatalosan is felvette a Cimbora Ház nevet. Szarvas Béla igazgató, valamint a város elöljárói köszöntötték a fél évszázados intézmény jelenlegi és egykori munkaközösségét. Jelenleg 18 szakkör működik tizenkét oktató vezetésével, több mint ezerötszáz diák látogatja a köröket. Az évforduló alkalmából dokumentumfilm, illetve egy kiadvány is napvilágot látott. Az ünnepség a Cimbora Ház Szentimre utcai székhelyén emléktábla-avatással, valamint kopjafa-leleplezéssel ért véget. /Szász Emese: Ötvenéves a Tanulók Háza. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./
2003. december 3.
Huszonöt tagúra bővült választmánnyal kezdheti el - újra - elnöki tevékenységét Tamás Sándor, a kézdivásárhelyi RMDSZ szervezet élén. Az elmúlt hétvégén lezajlott tisztújító közgyűlésen a háromszéki honatyát újraválaszották. Az ügyvezető elnöki teendőket Török Sándor, a város polgármestere látja el. /Kibővült választmány - új-régi elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2003. december 3.
Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő sok települést felkeresett a Kárpát-medencei magyar karácsonyokról szóló verses-zenés összeállításával, melyben a magyar irodalom és népköltészet gyöngyszemei követték egymást. Olyan dallamok, melyek jelen voltak szüleink, nagyszüleink karácsonyváró napjaiban. Az Kilyén Ilka-előadássorozat Hunyad megyei állomásain meglepően kevesen voltak jelen. Felújított templomokban, imaházakban Déván, Vajdahunyadon, Petrozsényban, Lupényban, Vulkánban maroknyi gyülekezet hallgatta előadását. /Gáspár-Barra Réka: Karácsonyi rege. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./
2003. december 3.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron tartott közgyűlésén Muzsnay Árpád Kún Kocsárd-díjat kapott. Kötő József laudációjában kiemelte: Ha van ma valaki Erdélyben a közművelődési munkában, akiről elmondható, hogy annak a közösség iránt elkötelezett szellemiségnek a megtestesülése, amelyet Sándor József vagy Kún Kocsárd örökül ránk hagyott, akkor azt kell mondanunk: az Muzsnay Árpád. Muzsnay Árpád 1989 után talált igazán önmagára: fölesküdött a kisebbségi cselekvő önvédelem katonájává. Amerre járt, szobrok, emléktáblák nőttek ki a földből mögötte. Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Ady Endre, Jakabffy Elemér - Muzsnay mementót állított nekik. Elnyelte volna az asszimiláció Kölcsey Ferenc emlékét szülőfalujában, Sződemeteren, ha Muzsnay nem tevékenykedik. Muzsnay volt, aki megszervezte Ady és Petőfi emlékét idéző zarándoklatokat is. /EMKE-díjban részesült Muzsnay Árpád. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./
2003. december 4.
Ion Iliescu elnök a múlt hét végén Aradon azt mondta, hogy a Szabadság-szobor ügyére találnak majd megoldásokat. Szerinte szóba sem jöhet az RMDSZ igénye, miszerint a Tűzoltó téren egymagában kell állnia a szoborcsoportnak, hanem egy szoborparkban van a helye, olyan szobrok között, "amelyek a románok szabadságtörekvéseit is tükrözik". Szerinte igaz, hogy a magyarok számára ez a szobor a szabadság szimbóluma, a románoknak azonban egészen mást jelent, "a magyar forradalom célkitűzéseinek a megvalósítását". Az elnök úgy gondolta, hogy "ezek a célkitűzések a magyarok egyenjogúságát hirdették a birodalom határain belül, ezek a jogok azonban "a kutyákra és a többiekre nem vonatkoztak". Ezért "a románság egy domináns nemzet agresszív megnyilvánulásának tekinti". Iliescunak az előző választások előtt "a magyar kártya" volt a fő aduja, s a választások előtt szerződést kötött a Vatra Romaneasca elnökével, és a szavazatok fejében hat államtitkári, ugyanannyi helyettes államtitkári és minisztériumi vezérigazgatói állást, illetve prefektusi és alprefektusi kinevezést ígért. Miután megkapta a szavazatokat, egyszerűen "ejtette" a Vatrát, egyetlen ígéretét sem tartotta be. /Mózes Edith: Retorikaváltás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
2003. december 4.
Miután egész évben nehézkesen, akadozva működött az árkedvezményes és ingyenes gyógyszerek biztosítása, december sok gyógyszertár ablakáról le sem szedték a feliratot, miszerint nem bocsátanak ki kedvezményesen orvosságot. /(i): Nincs pénz kedvezményes gyógyszerre. Csak a költségvetés-kiegészítés segíthet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2003. december 4.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén, dec. 3-án, Markó Béla szövetségi elnök többek között beszámolt arról, hogy a magyar kormány erőfeszítéseinek köszönhetően az Európai Unió alkotmány-tervezetébe bekerül a kisebbségek jogainak elismerésére vonatkozó szövegrész, amely eredetileg abban nem szerepelt. Különösen értékelendő, hogy a román kormány is támogatta ezt a javaslatot. Markó kifejtette, az RMDSZ továbbra is azt javasolja, hogy a polgármester-választások legyenek egyfordulósak, és a több mint 50 %-os részvételi küszöb eltörlését támogatja. A Szövetség ugyanakkor továbbra is egyértelműen elutasítja az egyéni választókörzetek bevezetését, mert ez a romániai magyarságot hátrányosan érintené. /Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./
2003. december 4.
A magyar választók a politikummal szemben megfogalmazott elvárásai elsősorban gazdasági-szociális jellegűek. Többségük szerint az RMDSZ-SZDP együttműködési egyezménynek pozitív a hozadéka, de a két párt között létesítendő esetleges kormánykoalícióval szemben többen bizonytalanok - derül ki többek közt az erdélyi magyarság életkörülményeiről, prioritásairól, a szövetség megítéléséről készült közvélemény-kutatásból. A felmérést ezúttal is a kolozsvári Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja végezte. Az erdélyi magyarok 88,2 százaléka szavazna az RMDSZ-re, amennyiben jövő vasárnap lennének a parlamenti választások. Az RMDSZ támogatóit illetően nincs nagy eltérés a régiók között, a legkevesebb szavazat (82,4 százalék) Közép-Erdélyből, a legtöbb (90,3 százalék) a Székelyföldről érkezne. Az erdélyi magyarok legjobban az egyházban és az RMDSZ-ben bíznak (85,5, illetve 76,3 százalék). A harmadik helyen 74,3 százalékkal a magyarországi tévéadók állnak, a román tévéadók esetén ez az arány alig 51,1 százalék. Legkevesebb bizalmat a Román Hírszerző Szolgálat (17 százalék) és a politikai pártok (18,3 százalék) iránt éreznek. A 2000-es adatokhoz képest az RMDSZ iránt bizalommal fordulók száma közel 5 százalékkal csökkent, növekedett viszont a kormánypárt iránti bizalom (13,1 százalék). A romániai magyar politikusok közül a legtöbben Frunda Györggyel értenek egyet (56,9 százalék). Őt Markó Béla követi (53,5 százalék), majd Tőkés László (39,9 százalék). A megkérdezettek 87,72 százaléka vélekedik úgy, hogy az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt között 2000-ben kötött megállapodás előnyös döntés volt. Egy esetleges RMDSZ-SZDP kormánykoalíció gondolatát 21,7 százalék támogatja, 53,8 százaléknak nincs véleménye erről, alig 3 százalék ellenzi. Az erdélyi magyarok 93,2 százaléka szerint fontos, hogy képviselői ott legyenek a parlamentben. A kérdésre: mely problémák foglalkoztatták a leginkább az RMDSZ-t, a megkérdezettek az anyanyelvhasználat jogának kivívását, az autonómiát, és az egyházi javak helyzetének rendezését jelölték meg. Véleményük szerint legkevesebbet a szociális kérdésekkel foglalkoztak a szövetség politikusai. Arra, hogy ki mennyit gondol a kitelepedésre, a megkérdezettek 77,7 százaléka azt válaszolta, nem fontolgatja a kivándorlást, 18 százaléka passzív, és a helyzet alakulását várja, 2,7 százaléka aktív, és a lehetőségeket keresi, 1,5 százaléka nem tudja, nem válaszol. A kitelepedés a megyei jogú városokban élő magyarok körében a legnagyobb, és a kisebbségben, szórványban élő magyarok körében a legmagasabb, de kiemelkedő méretű ott is, ahol egyenlő a román-magyar arány. A megkérdezettek 23,2 százaléka azért váltja ki a magyarigazolványt, mivel szerintük minden magyarnak kell hogy legyen ilyen igazolványa, 11,9 százaléka viszont a neki vagy a családjának járó kedvezményekért. 13,7 százaléka azt válaszolta, hogy azért, mert a magyarigazolványban azt írja: "magyar vagyok"; 19,3 százaléka úgy véli, az igazolvány valamikor valamire hasznos lehet; 2,1 százalékának a környezete ragaszkodott hozzá, 6,3 százalékának meggyőződése, hogy a dokumentum segíthet, ha valamikor Magyarországon dolgozna, 19, 3 százalék számára a magyar nemzethez tartozás bizonyítékát jelenti, míg 4,3 százaléka másképpen érzi magát ennek tulajdonában, amikor Magyarországra utazik. A státustörvény nyújtotta legfontosabb kedvezményét az interjúalanyok 36 százaléka az utazási kedvezményben látja, 56,8 százaléka az iskolás gyermekeknek járó pénzbeli támogatást tartja fontosnak, 4,4 százalék számára a diákigazolvány, míg 1,5 százaléknak a pedagógusi igazolvány a legfontosabb. 0,9 százalék az ingyenes múzeumlátogatást, 0,4 százalék pedig az ingyenes könyvtárlátogatást tekinti a legjelentősebbnek. /P. A. M., SZ. K.: A magyarok 88,2%-a szavazna az RMDSZ-re. Többségünk nem fontolgatja a kivándorlást - derül ki egy felmérésből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2003. december 4.
Egyetértés van abban, hogy a négy parlamenti pártnak szándékában áll a kettős állampolgárság érdekében egy minél szélesebb körű elemző munka megkezdése - nyilatkozta dec. 3-án Dávid Ibolya, az általa kezdeményezett megbeszélés után. Az MDF elnöke elmondta, hogy a parlamenti pártok képviselői egyetértettek azzal az állásfoglalással, amelyet a köztársasági elnök megfogalmazott. Mádl Ferenc állásfoglalása szerint "A jog szempontjából (...) nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása, magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül, azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek". Dávid Ibolya tájékoztatása szerint dec. 10-éig létrehozzák a pártok által delegált szakértői csoportot, és felkérték a kormányt, hogy jan. 30-áig bocsássa a négy párt rendelkezésére a már elkészült hatástanulmányokat, elemzéseket. Az egyeztetés után Szent-Iványi István (SZDSZ) azt hangsúlyozta: kiindulópontnak tekintik a köztársasági elnök állásfoglalását. Bába Iván (Fidesz) szerint az alapkérdés a határon túli magyarok megmaradása a szülőföldjükön. Közölte, a Fidesz álláspontja szerint három pillére van ennek a kérdéskörnek: a határon túliak magyar állampolgárságának, vagyis a kettős állampolgárságnak a kérdése, a státustörvény végrehajtása, hatása a határon túli magyarság létére, erősödésére, gyarapodására, és az aktuális autonómiatörekvések. Wiener György (MSZP) szerint figyelembe kell venni az állampolgársági jog, az alkotmányos elvek követelményét, a nemzetközi jogi hatásokat, az Európai Unió alkalmazandó jogelveit. Hozzátette: a Fidesz álláspontjával kapcsolatosan az a véleménye, hogy "az autonómiának a problematikáját nem kellene összekapcsolni a kettős állampolgárság amúgy is hallatlanul bonyolult ügyével". /Egyetértenek Mádllal. Négypárti egyeztetés a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2003. december 4.
Több Kovászna megyei székely tanács dec. 2-án elemezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete által kidolgozott két autonómiatervezetet, és megállapította a két projekt összeférhetetlenségét. Balla Barna, a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács elnöke szerdán elmondta, hogy a két tervezet között radikális különbségek vannak. Szerinte a Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselők által bemutatott változat három törvénytervezetre alapul, bármelyikük parlamenti elutasítása a törvénycsomag egészét érvényteleníti. Ugyanakkor Csapó József autonómiatervezete nem az ország teljes területének, hanem csupán a Székelyföld átszervezését célozza. Egy másik különbség az, hogy míg az SZNT tervezete az autonómiában látja a nemzeti identitás megőrzésének lehetőségét, addig a Kolozsváron bemutatott projekt különleges jogállású régióként kezeli a Székelyföldet. Balla Barna hangsúlyozta, a két szervezet között nincs konfliktus, az SZNT az EMNT részeként működik majd. /Összeférhetetlenek az SZNT és az EMNT autonómiatervezetei? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2003. december 4.
Nov. 29-én Temesváron is kijelölték a küldötteket, akik a temesi Bánságot képviselik dec. 13-án, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári alakuló ülésén. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője elmondta: az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ jeles személyiségeivel tartott egyeztetéseken érdeklődött, hogy felkérés esetén ki vállalná a feladatot. Ennek alapján ő hívtam meg azt a tizenhét embert, akik megbízatást kaptak. Jelen van, többek között, a megyei RMDSZ három alelnöke, a megyei tanácsosok közül Szász Enikő, a városi tanácsosok közül a temesvári Fórika Éva és a nagyszentmiklósi Ambrus Mihály. Az egyházak részéről Fazakas Csaba, a Temesi Református Egyházmegye esperese, Gazda István temesvári református lelkész, Heinrich József plébános, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója, valamint az ifjúsági és szakmai szervezetek, a pedagógusszövetség tagjai, továbbá Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke. Az EMNT törekvése a kulturális-személyi, valamint a területi autonómia egyidejű megvalósításához, mert csak így látják lehetségesnek a magyarság, különösen a diaszpórában élő magyarság megmaradását. Az SZKT egyik határozata megtiltotta az RMDSZ-tisztségviselőknek az EMNT-ben való részvételt. Ez ellen sok területi szervezet tiltakozott, hiszen az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ programját vállalta fel. /Pataky Lehel Zsolt: Jelöltállítás felkéréses alapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2003. december 4.
A magyarság megosztásának tekintetében nem rózsaszínű a jövőkép, vélekedett Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régiókról szóló kerettörvény tervezetére reagálva. Meglehet, jószándékkal íródott az autonómia-statútum, de a gyakorlati életben alkalmazhatatlan, mert a tömbmagyar székelyföldi és a szórványban levő partiumi megyék lehetőségei az autonómia-építésre teljesen mások. Tulajdonképpen csak Székelyföldön lehet megvalósítani az autonómiát, ezért Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az önkormányzatokat kellene jobban megerősíteni, több jól képzett magyart bevonni a munkába, kialakítva az eurorégiókat, mert hosszú távon ez ad esélyt a magyarság fejlődésére. Az RMDSZ és a Reform Tömörülés viszonyát tisztázó megbeszéléseken a Magyar Polgári Egyesület nem zárta ki azt sem, hogy önálló jelöltet indít a közelgő helyhatósági választásokon, ezért látja megosztottnak lehetőségeinket az elnök. A legutóbbi választmányi ülésen kilátásba helyezték a szövetség munkáját gátló belső ellenzék megregulázását, ezzel kapcsolatban Lakatos Péter elmondta, hogy az Operatív Tanács megkezdte az egyeztetéseket, s a dec. 20-i választmányi ülésen hozzák nyilvánosságra az eredményeket. /(Balla Tünde): Autonómiáról Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2003. december 4.
Helytelen magyarságú és román nyelven is írt vulgáris szavakkal firkálták össze dec. 3-ra virradólag a marosvásárhelyi RMDSZ Dózsa György utcai székhelyén kifüggesztett közönségfogadó programot. A szervezet alelnöke panaszt tett a rendőrségen. A helyszínelő rendőrbiztosok elmondták, a nap folyamán nem tesznek fel kérdéseket a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) irodáiban dolgozó alkalmazottaiknak, erre valószínűleg a következő napokban kerül sor, amikor írásmintát is vesznek. A két párt irodái a marosvásárhelyi városi RMDSZ-szel egy folyosón, egymás szomszédságában működnek. Gál Éva elnök elmondta: a folyosó bejáratához csak az RMDSZ-nek, a PRM-nek és a PUNR-nek van kulcsa. /(antalfi): Szitkozódó firkálmányok a marosvásárhelyi RMDSZ- székház ajtaján. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
2003. december 4.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2003. december 4.
Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának döntése értelmében a Budapestet Székelyudvarhellyel összekötő optikai kábel végpontját a Digital3 helyi tévéadóhoz költöztetik át a Székelyföldi Regionális Tévéstúdiótól. Az intézkedést a kuratórium a Székelyudvarhelyért Alapítvány által működtetett stúdió nem megfelelő kihasználtságával magyarázza. Az évekkel ezelőtt nagyszabású pályázat útján felszerelt udvarhelyi stúdiónál nemrég folytatott ellenőrzést az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának ellenőrző bizottsága. Az erdélyi magyar televíziós munkapontok infrastrukturális megerősödése négy évvel ezelőtt az Illyés Közalapítvány Televízió határok nélkül című pályázata révén valósult meg. A korábbi magyar kormány 600 millió forintos programja keretében 300 milliót a határon túli stúdiók műszaki felszerelésére, 300-at pedig filmek támogatására utaltak ki; Erdélyben a kolozsvári Videopontes Alapítvány, valamint a Székelyudvarhelyért Alapítvány is részesült a pályázati pénzből. A budapesti támogatás révén tavaly novembertől például már nem kellett a távolsági autóbuszok sofőrjeire bízni a székelyudvarhelyi stúdiótól a magyarországi tévék által megrendelt híreket, tudósításokat tartalmazó videokazettákat. A korszerű optikai kábel ugyanis megszüntette a távolságokat, a Duna Televíziónak és az m2-nek az anyaországi tévések munkaritmusában képesek tudósítani, és a Matáv rendszerének közvetítésével élő műsorokat is szerkeszthet az udvarhelyi stáb. A hálózatot jelenleg nemcsak a Székelyudvarhelyért Alapítvány által működtetett stúdió használja, több ízben innen küldik át filmezett anyagaikat Budapestre a Ferenczy Károly vállalkozó tulajdonában lévő Digital3 helyi kábeltelevíziós stúdió, illetve az Interfilm stúdiók munkatársai és más erdélyi tévés tudósítók. A város Hargita terén található épületében ugyancsak a Szász Jenő polgármester által irányított Székelyudvarhelyért Alapítvány működteti azt a regionális tévéstúdiót, ahova a Matávval és az IKA-val közösen aláírt szerződés értemében csatlakoztatták a nagysebességű adatátvitelt lehetővé tévő optikai végpontot. Laborczi Géza, az IKA titkára elmondta: a közalapítvány kuratóriuma szakmai okokból döntött a költözésről, a végleges határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet pedig december 10-i ülésén fogadja el a testület. /Rostás Szabolcs, Zilahi Imre: Költöztetik az optikát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2003. december 4.
Marosvásárhely harcias polgármestere, Dorin Florea dec. 1. tiszteletére a főtéren kiállította - ideiglenesen - Mihai Viteazul szobrát. A prahovai Mihai Viteazul Alapítvány 27 szobormásolatot készített és abból ajándékozott a városnak. Dorin Florea bizonyítani akarta, hogy a városban ki az úr, hogy a magyar lakosság, a magyar politikusok véleményére fittyet hány. A másolat-szobor tehát most egy- két hétig ott ékeskedik. Éjjel-nappal polgárőrség veszi körül. Újságírói kérdésre, hogy miért e nonstop éberség, a városvezető azt mondta: vannak eszementek a városban, akik szeretnek szobrokat gyalázni. Az RMDSZ-frakció a városi tanácsülésen nem járult hozzá ahhoz, hogy a városi laktanya épülete mellett korábban felállított, Antonescunak szánt talapzatra kerüljön a Mihai-másolat. Szerettek volna ígéretet kapni arra, hogy II. Rákóczi Ferenc emlékműve is lesz a városnak, hiszen őt éppen Marosvásárhelyen választották Erdély fejedelmévé. /(Máthé Éva): Közszemlén Vitéz Mihai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2003. december 4.
Ismeretlen tettesek meggyaláztak mintegy harminc sírt a kécsai (Temes megye) katolikus temetőben. A rendőrök három óra leforgása alatt kézre kerítették a tetteseket. A történet folytatása kísértetiesen hasonlít a legutóbbi vajdasági sírgyalázási esethez: a hatóságok kiderítették, hogy a tettes négy helybéli 9-11 éves gyermek, akik beismerték "csínyüket". /(Pataki Zoltán): Sírgyalázás a kécsai katolikus temetőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2003. december 4.
Kolozsváron új székházba költözött az ERMACISZA (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány), melyet a Szent Kamill Otthon felső traktusában alakíthattak ki. Somai József, az ERMACISZA elnöke elmondta, az új feltételek mellett hatékonyabban folytathatják munkájukat. Készülőben az ötödik országos szintű Civil Fórum konferencia, és továbbra is rendszeresen szerkesztik a konferencia nevével megegyező című lapot. A kiadvány közvetíteni hivatott a különböző szervezetek között, tájékoztatni kíván a pályázati és más lehetőségekről. /(Rostás- Péter Emese): Új székházba költözött az ERMACISZA. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2003. december 4.
December 2-án nyílt napot tartott a kolozsvári Gondviselés Egyesület. Az egyesület Vizi Ildikó gyógypedagógus vezetésével 1994-ben kezdte el tevékenységét és középpontjában a fogyatékosok foglalkoztatási rehabilitációja áll. A székhely 1997-ben szövő műhellyel bővült. Az egyesület munkájához állandó támogatóra lelt a Lebenshilfe osztrák alapítvány személyében. /Szima Attila: Nyílt nap a Gondviselés Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2003. december 4.
A nagyenyedi Balog István nyolcadik éve fáradhatatlan szervezője Nagyenyeden az augusztusban zajló nemzetközi alkotótábornak. Grafikáiból és festményeiből nov. 30-án nyílott kiállítás a Kairói Nemzetközi Kulturális Központban az ottani román nagykövetség támogatásával, december 1-jén pedig a Bombay Artist Centre-ben nyitották meg tárlatát. /Horváth Gyöngyvér: Határtalan nagyenyedi képzőművészet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2003. december 4.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei kolozsvári közgyűlésén tizennégy, az erdélyi kulturális és művelődési életben kimagasló szerepet vállaló személyiségnek adott díjat. Ennek keretében részesült - többek között - Spectator díjban Stanik István, az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap főszerkesztője, Both Aranka pedig az erdélyi magyar néphagyományok ápolásáért kapta meg az EMKE Kacsó András díját. Az erdélyi magyar népi kultúra értékeinek intézményes megőrzése és ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért Gazda Klára a Bányai János díjat, Muzsnay Árpád közösségmegtartó és közművelődési munkásságáért a Kun Kocsárd díjat vehette át. Az EMKE Buzás Pálnak ítélte a Nagy István díjat a magyar zeneirodalom értékeinek népszerűsítése terén végzett több évtizedes zongoraművészi és zenepedagógiai munkásságáért, Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője pedig népfőiskolaszervező munkásságáért Balázs Ferenc díjban részesült. /Erdélyi kulturális díjak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./ Nemes Levente a Bánffy Miklósról, Fülöp Zoltán a Kovács Györgyről, Fábián Enikő a Poór Liliről elnevezett, a színművészet terén elért eredményeket jutalmazó díjat kapta. A Szentgyörgyi István-díjat László Károly, a Szolnay Sándor-díjat Paulovics László, a Monoki István-díjat Szabó Klára, a Balázs Ferenc-díjat Garda Dezső, a Mikó Imre-díjat Székely Zsuzsa vehette át. A farkaslaki Tamási-ház hűséges gondozásáért Tamási Erzsébet vehetett át oklevelet. A közgyűlésen újra az egyesület alelnökévé választották Matekovits Máriát, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatóját. /K. ZS.: Átadták az EMKE 2003-as díjait. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2003. december 4.
Dec. 3-án Marosvásárhelyen bemutatták dr. Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi püspök Gyülekezetépítés című könyvét. - Olyan szellemi munka ez a könyv, amely már évszázadok óta késik az Erdélyi Református Anyaszentegyház történetében, méltatta Fülöp Dénes nyugalmazott lelkipásztor. Megírója 48 évnyi szolgálat tapasztalatát gyűjtötte össze. Egy közösséghez szól, írója ezt a közösséget félti. A szerző elmondta, mi indította a könyv megírására. - Úgy gondolom, hogy kegyelmi időben élünk. Ez nem más, mint idő a felkészülésre, és amely időnek vége szakad. Magyarország számára hamarabb vége lesz, mint számunkra. Ahogy Magyarország belép az Egyesült Európába kisebb kisebbséggé válik, mint amilyenek mi vagyunk Erdélyben. Nem külső, hanem belső elnyomás vár rá: az uralkodó közszellem diktatúrája. Amerikában sok helyen karácsonykor nem szabad kitenni a betlehemi jászolt, mert az sérti a nem keresztény vallásúakat. Ausztráliában ugyanezért nem tartanak az iskolákban karácsonyi ünnepélyt, és még sorolhatnám. Egy lelkileg felfordult világba érkezünk majd. Magyarországon 1956 óta hatmillió abortuszt követtek el. Ha ez nem történt volna meg, az ország ma nem egy elöregedő nemzet országa lenne. Lakosságát 2020-ra hatmillióra becsülik, a statisztikai adatok alapján pedig 200 év múlva születik meg az utolsó magyar... Püspökként végiglátogatta a világ majdnem összes magyar református gyülekezetét. Mindenhol azt tapasztalta, hogy ahol jól megszervezett gyülekezet volt, ott erős magyar közösség maradt. A kisebbségi sors kibírásában az egyháznak jelentős szerepe van. Hangsúlyozta: Istenközeli, minőségi nemzetté kell válni. Az erdélyi református egyház nem tudott annyi reformátust megkeresni, ahányat a román népszámlálás. Nem szabad az egyháznak a napi politika mocskolódásaiba belemennie. És mindig meg kell mondani az igazat. Németországban megszüntették az iskolai vallásoktatást, és az egyház egy szót sem szólt. Csiha Kálmán ezt árulásnak tartja. /Nagy Botond: Egyházépítő könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
2003. december 4.
Az orosházi önkormányzat eltávolíttatta azt a fakeresztet, amelyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom állított fel advent alkalmából. Hegedűs Mária, Orosháza város jegyzője az MTI megkeresésére telefonon elmondta, hogy a fakeresztet a mozgalom az önkormányzat tulajdonát képező területen állította fel, s erre nem rendelkeztek engedéllyel. "A lebontott keresztet őriztetjük, és írásban értesítjük a mozgalom tagjait, hol és mikor vehetik át" - mondta Hegedűs Mária. /Eltávolított fakereszt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2003. december 5.
A szenátus vezetése dec. 4-én megtiltotta az újságírók belépését a felsőház főépületébe, amelyben a szenátori irodák és a szakbizottságok üléstermei vannak. A szenátusi akkreditációval rendelkező újságíróknak eddig szabad bejárásuk volt a plenáris ülésekre és bizonyos szakbizottsági ülésekre is. Az újságíróknak a központi épületbe ezentúl csak szenátori meghívóval lehet belépniük. /Kitiltották a sajtót a Szenátusból. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2003. december 5.
Románia áll az első helyen, messze megelőzve a többi csatlakozó országot, az uniós támogatások elsikkasztását illetően - áll az Európai Sikkasztás-ellenes Hivatal (OLAF) éves jelentésében. Romániában rendszeresen sikkasztottak el összegeket a PHARE-, ISPA- és SAPARD-pénzekből. Ezen esetek száma megközelíti a hatvanat, míg Litvániában 16, Lengyelországban 10 és Bulgáriában 9 ilyen sikkasztási esetet regisztráltak. /(c): Romániában tűnik el a legtöbb EU-s támogatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 5./
2003. december 5.
Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke kijelentette: a Nagy-Románia Párt (PRM) az egyetlen alakulat, amellyel a Szociáldemokrata Párt (PSD) semmilyen szín alatt nem hajlandó együttműködni a választások után. "Bár akadnak értékes emberek a PRM-ben, a pártnak rendkívül kedvezőtlen a megítélése Európában, amit nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni" - magyarázta Vacaroiu. Hozzátette, ha az RMDSZ-szel együtt nem tudnak majd parlamenti többséghez jutni, akkor a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), vagy más alakulattal lépnek szövetségre. Vacaroiu azt követően nyilatkozott, hogy a sajtóban spekulációk jelentek megy egy "titkos PSD-PRM egyezségről". Corneliu Vadim Tudor PRM-pártelnök - a Ziua lap szerint - titokban találkozott a PSD vezetőivel, akiknek megígérte, kész együttműködni velük. A kormánypárt cserében azt kérte, hogy a nagy-romániás pártlista első húsz helyére saját embereit állíthassa. Így, ha nem is hivatalosan, de a PRM a parlamentben támogatja majd a kormánypártot. /Vacaroiu cáfol. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2003. december 5.
A határon túli magyarok számára egyedül az autonómia jelenthet esélyt a közösségként történő tartós megmaradásra; ezt sem a kedvezménytörvény, sem a magyar állampolgárság kiterjesztése nem szavatolhatja - mondta az MTI-nek Brüsszelben az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Németh Zsolt (Fidesz - MPSZ) azután beszélt erről, hogy a brüsszeli Magyar Ház Közéleti esték című rendezvénysorozatának keretében előadást tartott a nemzeti érdekérvényesítés és az EU viszonyáról. Úgy vélekedett, hogy a határon túli magyarság körében az állampolgárság kiterjesztésével és az autonómiával kapcsolatos törekvések felerősödését "befolyásolta a szocialista kormány e kérdéshez való érzéketlen viszonyulása és a státustörvény megcsonkítása". /Németh Zsolt az autonómia fontosságáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
