A státustörvényről tájékoztató Kolozs megyei irodáknak néhány hete új vezetője van, Konnert Ágnes személyében. A népszámlálás végleges adatait figyelembe véve az igénylések országos átlaga 26% volt, míg megyénkben ez csupán 23,43%-ot tett ki. Országos viszonylatban 372969 magyar igazolványt, 29758 diákigazolványt, 4380 pedagógusigazolványt és 337 oktatói kártyát bocsátottak ki, míg Kolozs megyében 28611 magyar igazolványt, 1987 diákigazolványt, 253 pedagógusigazolványt és 84 oktatói kártyát nyújtottak át tulajdonosaiknak. /Ördög I. Béla: Közömbösebb Kolozs megye magyarsága? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2003. április 26.
A X. Nemzetközi Kárpát-medencei Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népzene- és népviselet-hagyományőrző találkozó kezdődött ápr. 25-én Erdőcsinádon. A háromnapos Gyöngykoszorú-találkozó táncházzal zárul. /Gyöngykoszorú-találkozó Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
2003. április 26.
Ovidiu Pecican Aradon született, Kolozsváron szerzett történészi diplomát. Az erdélyi középkorral kezdett foglalkozni, az írott források értelmezését tartja elsődlegesnek.Az Árpád- és Anjou-kori románokkal foglalkozó könyvében kulturális kérdésként foglalkozott a románok erdélyi jelenlétével. A román történelemtudomány "a hazafiság és a romantika egy nagyon nehezen emészthető keveréke" - vallja Pecican. A románok későn tettek meg dolgokat, ez történt a nemzetállammal is. "Az első egyesülésre, mint tudjuk, csak 1859-ben került sor, akkor is a szabadkőművesek hathatós együttműködésével." Szerinte a magyar-román ellentét megmarad a történelemtudományban, a nézetkülönbségek még fokozódnak is, abban az értelemben, hogy egyre több nézőpont, megközelítésmód alakul ki. E kérdésnek a magyar történelemtudományban négy-öt megközelítése is van. Pecican harcolt az alternatív történelemkönyvekért. Elmondta, hogy néhány szenátor Goebbelsként e könyvek nyilvános elégetését javasolta, akkor elkötelezettjévé vált az ügynek. Szerinte lejárt az etnikai határok ideje, s a globalizáció, az internet világában nincs értelme szétválasztó modellről beszélni. A magyar egyetem kérdésében nem látja okát annak, hogy a román állam miért ne finanszírozzon egy ilyen egyetemet, ha a magyarok ezt akarják. Csupán néhány minimálfeltételnek kell eleget tenni. Ezek a következők: az emberek legyenek jóhiszeműek, a terv irányuljon egy közös célra, és a kapcsolatok legyenek korrektek. A regionális szolidaritás ilyen tervből lett fontos fogalommá. /Ami fontos: legyenek közös terveink. Beszélgetés Ovidiu Pecican kolozsvári történésszel, a Provincia-csoport tagjával. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2003. április 26.
Kilencven esztendeje született Jékely Zoltán költő. Ebből az alkalomból rá emlékeztek az irodalomkedvelők ápr. 24-én, Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban, Jékely Az utolsó szó keresése /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című válogatáskötetének bemutatóján. A versgyűjteményt Vallasek Júlia irodalomkritikus méltatta, kiemelve. Vallasek Júlia szerint a költő a mai napig nem foglalta el az őt megillető helyet az erdélyi magyar irodalomban. /Sándor Boglárka Ágnes: Az utolsó szó keresése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2003. április 26.
Ápr. 26-án Szamosújváron negyedik alkalommal kerül sor a Csodaszarvas nyomában elnevezésű Országos Rovásírásversenyre. A helybeli 51. számú Czetz János cserkészcsapat által szervezett rendezvény re Erdély minden sarkából érkeznek vendégek. Délután a Téka-házban a gyergyószentmiklósi Tölgyesi András Béla rézdomborításaiból nyílik kiállítás, majd ugyanott három érdekesnek ígérkező előadást hallgathatnak meg a résztvevők. A szokásos könyvbemutatón Friedrich Klára-Szakács Gábor Kárpát medencei birtoklevelünk a rovásírás című kötetével ismerkedhetnek meg a jelenlévők. /Erkedi Csaba: Országos Rovásírásverseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2003. április 26.
1974 és 1985 között minden évben több alkalommal tanúskodtam az amerikai szenátus és képviselőház különböző bizottságai előtt az erdélyi kérdésben. Sikerült harminckilenc szenátort megnyerni ügyünknek. A döntő sikert akkor értük el, amikor kezembe kerültek azok a vécépapírok, amelyeket Ceausescu magyar Bibliákból készíttetett. A papírokon még rajta volt a készítő cégek címkéje. A tekercseket a Yale Egyetemen, ahol huszonöt évig tanítottam, alaposan kielemeztük, lefényképeztük, felnagyítottuk úgy, hogy napnál világosabb lett a papírok eredete. Kiszámítottuk azt is, hogy legalább tízezer Bibliát kellett összezúzni ilyen mennyiségű vécépapír előállításához. Azt is meg tudtuk állapítani, hogy a Brit Bibliatársulat melyik évi kiadásából készültek ezek a papírok. A washingtoni Kongresszus épületében két sajtókonferenciát tartottam több mint hetven nemzetközi újságíró, négy televíziós társaság, valamint a képviselők és a szenátorok előtt. Előadásaimnak világra szóló hatása lett. De a legnagyobb hatást a déli szenátorokra tettem, akik többnyire mélyen vallásos választókat képviseltek. Ennek következtében a Romániának adott vámkedvezményt megvonták." Havadtőy Sándor székely pap, a fairfeldi Magyar Református Egyház lelkipásztora, a Yale Egyetem tanára 25 éven át, 1967-től 1992-ig hirdette az igét a Szabad Európa Rádió protestáns félórái keretében. 1991-ben, a Magyar Református Világtalálkozóra érkezett ismét magyar földre: amerikai emigrációjából. Mikor 1948-ban Nyugatra indult, Havadtőy Sándor teológust azzal a megbízással küldték Svájcba egyházi elöljárói és lelkész édesapja - szülővárosában, Kovásznán járva név szerint is említette dr. Nagy András teológiai tanárt, dr. Tavaszi Sándor püspök-helyettest, a jeles filozófust és Vásárhelyi János püspököt -, hogy "tanulmányaim mellett képviseljem az Erdélyi Magyar Református Egyházat a nyugati fórumokon. Ennek a megbízatásnak próbáltam eleget tenni legjobb tudásom és tehetségem szerint az elmúlt fél évszázad alatt." Meglátogatta Kanadát, Dél-Amerikát, ezen a kontinensen Argentína, Uruguay, Brazília, Venezuela református gyülekezeteit, eljutott Ausztráliába és Dél-Afrikába. Kevés lelkipásztornak nyílik lehetősége arra, hogy ilyen hatalmas egységben láthassa, érzékelhesse a széttört nemzet részeit és az anyanyelv erejével összekösse az itt-ott szakadozó szálakat. Havadtőy Sándornak az igehirdetés mellett állandó gondja volt az itthoniak megsegítése, anyagiakkal és lelkiekkel. Rádiós prédikációinak foglalata ez a könyv: Vigasztaljátok népemet. Válogatás a Szabad Európa Rádióban 1967-1992 között elmondott prédikációkból. Kiadja a Közlekedési Dokumentációs Kft. (KÖZDOK), 2001. A kötet gondozója és az utószó írója Beke György. /B. D.: Hazaküldött szavak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
2003. április 26.
A Magyar Demokrata Fórum és az Ifjúsági Demokrata Fórum durva provokációnak tartja, hogy Anyák napján Engedd szabadon a kendert címmel rendezvényt szerveznek Budapesten. Almássy Kornél, az MDF elnökségének tagja és Szabó Zsolt, az IDF elnöke jelezte, hogy tiltakozni fognak Jürgen Köppennél, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetőjénél. Azt kérik tőle: ne tűrje, hogy az Európai Unió színeit, szimbólumrendszerét kihasználva - a tizenkét csillag helyett tizenkét kendermagot feltüntetve - az EU-t a törvények által büntetendő cselekmény elkövetésének népszerűsítésére használják. /Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./
2003. április 27.
A Caritas Hargita megyei programja már 24 településen gondoskodik több mint 1200, ágyhoz-házhoz kötött emberről. Ápr. 10-én Oklándon az otthoni gondozói szolgálat ünnepélyes átadását. Cseke Miklós oklándi polgármester ismertette a település történetét, és a kezdeményezés jelentőségét. Szász János Caritas-igazgató a segítő szándék leleményességét emelte ki, dr. Márton András egyházmegyei programvezető méltatta a programban tevékenykedő közel 60 munkatárs áldozatos munkáját. /Tavaszi ünnep Oklándon. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 27./
2003. április 28.
A Székelyudvarhelyi Fórumon a több mint ezer résztvevő állásfoglalásokat, felhívásokat fogadott el, kifejezte azon véleményét, hogy elege van a 13 éve tartó "kis lépések politikájából", igazi önrendelkezést, az egyházi vagyonok mielőbbi visszaszolgáltatását és területi autonómiát akar. Közel öt órát tartott ápr. 26-án a fórum, amelyet a Királyhágómelléki Református Püspökség és az Udvarhelyi Polgári Egyesület szervezett, s amelyre nemcsak erdélyi magyar településekről, de Magyarországról is érkeztek meghívottak. Szász Jenő polgármester szerint azért van szükség az Erdélyi Magyar Nemzeti Önkormányzat életre hívására, mert az RMDSZ csúcsvezetése feladta a szervezet eredeti céljait, politikai párttá vedlett. Tőkés László egyebek között arról beszélt, hogy a hit és népszolgálat szorosan összefügg. Hangsúlyozta: kezdeményezésük nem irányul az RMDSZ ellen, hiszen soraikban bármelyik RMDSZ-tagot szívesen látják, bizonyíték erre öt parlamenti képviselő szerepvállalása. Tőkés közölte, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakítását kezdeményező testület létszámát 19-ről 31-re bővítették, amelynek ideiglenes, soros elnöke Szilágyi Zsolt. A bejelentett névsor: András Imre, Andrási Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Borsos Géza, dr. Csapó József, dr. Farkas Csaba, dr. Kincses Előd, dr. Sándor József, Egyed József, Ferencz Csaba, Fodor Imre, Gazda József, Izsák Balázs, Katona Ádám, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Sántha Pál Vilmos, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Tófalvi Zoltán, Toró T. Tibor, Tulit Attila, dr. Vekov Károly és Vanek Ferenc. Az operatív vezetőtanács tagjai: Toró T. Tibor, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Boros Zoltán, Márton Zoltán. A fórum részvevői egyhangúlag Tőkés László püspököt az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének minősítették. Toró T. Tibor a belső önrendelkezés fontosságáról beszélt és arról, hogy kezdeményezésükre nagy nyomás nehezül a bukaresti és budapesti baloldali kormányok részéről. Farkas Csaba felhívást olvasott fel, amelyben felszólította a történelmi székely székek egyesületeinek, alapítványainak, polgári mozgalmainak tagjait, hogy vállaljanak cselekvő szerepet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Nagy Pál a közképviseleti jog megsértésének minősítette a székelyudvarhelyi UPE-s tanácsosok önkormányzati testületből való kizárását. Kincses Előd az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény fonákságairól beszélt, Katona Ádám arra emlékeztetett, hogy az EMK/ RMDSZ-platform már 1990-ben célul tűzte ki az autonómia miden szintű megvalósítását, és aki a nemzetközi jog szerint kidolgozta ennek tervezetét, dr. Csapó József volt Bihar-megyei szenátor volt. Felolvasták a gyergyószentmiklósi Rokay József javaslatát, miszerint erdélyi külképviseletet kell létesíteni Strasbourgban, és ismertetni kell a világban mindenütt a magyarságot ért történelmi igazságtalanságokat. Az Amerikai Egyesült Államokból hazatelepült Tamási Gábor a visszakapott, kb. 50-60.000 dollárt érő itthoni vagyonát felajánlotta az alakuló vezetőtestületnek, Harrington-Szántó Anikó pedig 500 dollárt adományozott. Dr. Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd a román nemzethez szóló felhívást olvasott fel, az 1918-as gyulafehérvári Nyilatkozat betartását követelve. /Fülöp D. Dénes: Tőkés Lászlót az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének választották. Megalakult a Nemzeti Tanács kezdeményező testülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 28./
2003. április 28.
Tőkés László püspök az Udvarhelyi Híradó kérdésére, hogy miért kellett a romániai magyar önkormányzatot létrehozni, leszögezte: "Az RMDSZ hivatalos vezetősége a halogatás és a csúsztatás módszerével elszabotálta a Szövetség hármas autonómiára vonatkozó programját, célkitűzéseit. Azt mondják, hogy kis lépésekben valósítják meg az autonómiát, de mi ezt nem így tapasztaljuk. Egyházunkat ez a szükséghelyzet késztette ennek a kezdeményezésnek a beindítására. De mivel nem rendezkedhetünk be politikai tevékenységre, ezt a nagy terhet az egyházkerület válláról most leveszem, és átadom a kiteljesedett, 31 tagú kezdeményező testületnek, mely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításával van megbízva, és melyet egy öttagú elnökség vezet." Nem szándékoznak sem az RMDSZ vezetőit, sem a tagságát kizárni köreikből. Azokra gondolnak, akik kiváltak az RMDSZ-ből, és már választani sem mennek el. Ezeket a kiábrándult embereket akarják meggyőzni, hogy van olyan politika, amelyből nem kell kiábrándulniuk. /Bágyi: Két kérdés Tőkés László püspökhöz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 28./
2003. április 28.
Ápr. 25-26-án megtartották Székelyudvarhelyen a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztivált (ODIF). Közönségdíjat és különdíjat kapott a kiskunfélegyházi Karinthy Színpad. A fesztivál első díját a csíkszeredai Mágamaszk nyerte egy érdekes mozgásjátékkal. A második kategóriában a szakemberek vezette csapatokat értékelték, első helyezést a marosvásárhelyi Csepűrágók kapták Karinthy-lánc című etűdökkel. /Barabás Blanka: Nehéz dolga volt a zsűrinek. ODIF: szép (ön)megvalósítások. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 28./
2003. április 28.
Az ápr. 24-én Piatra Neamton zárult országos kórusversenyen a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum kórusa második lett, karmesterük, Szőts Dániel pedig megkapta a legjobb karmester díjat. A másfél ezer zene- és énekkedvelő diák Piatra Neamt-i versenyén a magyar énekkultúrát egyedül a szentgyörgyiek képviselték. /(fekete): Országos kórusolimpia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./
2003. április 29.
Ápr. 26-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlésén választották meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa Maros megyei képviselőit. A küldöttek meghallgatták és elfogadták a megyei elnök beszámolóját, a Területi Képviselők Tanácsa, az etikai, ellenőrző és szabályzat-felügyelő bizottságok jelentéseit, megválasztották a TKT-tagokat és elfogadták a megyei alapszabályzatot és programot. Kelemen Atilla megyei elnök beszámolójában az önkormányzatiságról beszélt, kijelentve, hogy a megyei szervezet kritikusan foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy "a Maros megyei önkormányzatok az átlagon felül működtek". Eredményeket értek el a kormánypárttal kötött megyei protokollummal, a Bolyai Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé való visszaállítását említette. Virág György, a megyei önkormányzati tanács elnöke kijelentette: a 215-ös törvény "hangsúlyosan megerősítette a helyi önkormányzatok hatáskörét, de egy költségvetési buktatóval járt együtt. " A hatáskörökhöz a kormány nem adta a szükséges pénzalapokat. Markó Béla szerint az RMDSZ által választott útnak nincs alternatívája. Az erdélyi magyarság számára az egyetlen út: megkeresni az együttműködés lehetőségeit a belpolitikában, valamint a mindenkori magyar kormánnyal és Európával. Azonban Szász Jenő "felvilágosította", hogy van alternatíva. Szász szerint "lehet, hogy fontosabb a több évtizedes magyar jövő Erdélyben, mint az idei krumplitermés". Markó kijelentette: ezek szerint a fórumozók tulajdonképpen a magyar jövő érdekében tesznek, míg a többiek krumplit termesztenek. "Mi a közbirtokossági erdőkért harcolunk, mások a magyar jövőért, mi erdélyi autópályáért, a Sapientia Egyetem bővítéséért, kétnyelvű feliratokért harcolunk, mások magyar jövőt építenek". Végkövetkeztetésként fogalmazta meg, hogy mégsincs alternatíva. Az egyetlen lehetséges út: együtt harcolni a magyar jövőért. Egységre van szükség, hangsúlyozta Markó. A következő négy évben, az úgynevezett alanyi jogon tagságot szerzők mellett Csegzi Sándor, Dáné Károly, Dávid Csaba, Illés Kálmán, Kelemen Kálmán, Péter Ferenc, Benedek Imre, Iszlay Árpád, Gáll Ernő, Náznán Jenő, Balogh József, Kakassy Sándor és Brassai Zsombor képviseli a megyét a Szövetségi Képviselők Tanácsában. /Mózes Edith: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ megyei szervezete. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Nem került fel az RMDSZ területi képviselőinek listájára Fodor Imre, Marosvásárhely egykori polgármestere, jelenlegi alpolgármestere. Fodor - akit egy hónappal korábban kizártak a Területi Képviselők Tanácsából is - úgy vélekedett, hogy áldozatul esett az RMDSZ jelenlegi vezetősége által folytatott politikának, amely a kényelmetlen személyek kizárásán alapul. Elmondta: azt követően érzi magát holtvágányon, hogy az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán szót emelt Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségének megvonása ellen. ,,Noha Tőkés Lászlónak sokszor igaza van, én nem vagyok az általa folytatott politika híve, de nem érthetek egyet az RMDSZ éléről történő eltávolításával sem. Ez a lépés megosztotta a romániai magyarságot" - szögezte le Fodor Imre. /Fodort is ejtették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2003. április 29.
Nem csak Székelyföldről, hanem Szilágyságból, Bánságból is érkeztek autóbuszokkal résztvevők ápr. 26-án Székelyudvarhelyre, a fórumra, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagjait ismertették a szervezők. A 31 tagú bizottság ügyvivő testületét is megválasztották, ennek soros elnöke Toró T. Tibor. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kihangsúlyozta: a legfontosabb kérdés, amelyre választ kell találni az, miként maradhat meg az erdélyi magyar közösség. Szász Jenő elmondotta, hogy a székelyföldi településeken megalakítandó polgári mozgalmakat a közeljövőben olyan szervezetbe kívánják tömöríteni, amely akár a megmérettetést is vállalhatná a 2004-es helyhatósági választásokon. A fórum résztvevői határozatban tiltakoztak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése, valamint Cserehát ügyének megoldatlansága miatt, tiltakoztak az önkormányzás elvének megsértése ellen Székelyudvarhelyen, és elhangzott többek között az a javaslat is, hogy Erdélynek létesítsenek külképviseletet Brüsszelben és Strasbourgban. /Forró-Erős Gyöngyi: Székelyudvarhelyi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Ápr. 26-án tartották a székelyudvarhelyi fórumot, bejelentették, hogy vége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási monopóliumának a romániai magyarság körében. Toró T. Tibor elmondta, hogy a testület egyrészt szakmai munkát folytat az autonómiaprogram kidolgozásával, valamint megszervezi a nemzeti tanácsokat eredményező általános, titkos és közvetlen választásokat. Fél éven, vagy másfél éven belül szeretnék az erdélyi magyar önkormányzat legmagasabb döntéshozó testületét felállítani. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az Udvarhelyért Polgári Egyesület elnöke közölte, hogy hamarosan létrejön egyesületi formában egy olyan civil szervezet a Székelyföldön, amely a 2004-es romániai helyhatósági választásokon Hargita, Kovászna és Maros megyében saját jelölteket kíván indítani. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magára vállalta a Magyar Nemzeti Tanácsért küzdő fórummozgalom beindítását, de most ezt a terhet átadja a kezdeményező testületnek. A következő fórumot május végén Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. Adrian Nastase kormányfő felkérte Tanase Joita főügyészt, hogy indítson ellenőrzést a romániai magyarság területi és kulturális autonómiáját célul kitűző Magyar Nemzeti Tanács létrejöttével kapcsolatban. "A társulási szabadság jogának teljes mértékű tiszteletben tartásával" Adrian Nastase a Tanács alapszabályzata és deklarált célja - a romániai magyarság területi és kulturális autonómiája - miatt kért főügyészi vizsgálatot. /Több ezer résztvevőt vártak.... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Az elhangzott hozzászólásokban megfogalmazták a magyar történelmi egyházaktól, az erdélyi magyaroktól elkobzott ingó és ingatlan vagyon visszakövetelését. Több hozzászóló szerint nem baj, ha a romániai parlamenti választásokon az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: továbbra sem látja, hogy milyen új programot javasolnak a fórum résztvevői ahhoz képest, amit az RMDSZ most is tesz. Szerinte a kezdeményezők között ott van jó néhány olyan személyiség, akik régebben RMDSZ-tisztséget viseltek, de nem tudtak ilyen módon érvényesülni, és most megpróbálnak egy másik politikai keretet alapítani a maguk számára. Arra a hírre, hogy Nastase miniszterelnök kérte a főügyészt: vizsgálja ki a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának körülményeit, Markó kijelentette: "Határozottan elítélem azt, ahogyan a román miniszterelnök viszonyult a fórumhoz. Neki semmi módon nem szabad beleszólnia abba, hogy a mi közösségünkön belül milyen viták vannak. Nem az ő dolga véleményt mondani arról, hogy egy ilyen fórumon milyen programjavaslatok hangzanak el. Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a román miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik." Markó továbbra is kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Az egység azt jelenti, hogy mindenkinek helyet kell adni az RMDSZ-ben, és a szövetségnek valóban úgy kell dolgoznia, hogy minden tisztességes áramlatnak helyet adjon."Markó kijelentette: "mi az autonómiáért dolgozunk, a fórum résztvevői pedig az autonómiáról nyilatkoznak." /Papp Annamária, Szabó Csaba: Vége az RMDSZ választási monopóliumának. Közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választották Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület levelet intézett Asztalos Ferenchez, a Parlament oktatási bizottságának alelnökéhez, melyben elsősorban megköszönte a képviselőnek, hogy közbenjárására a Károli Gáspár Egyetemen diplomavizsgát tett 87 hallgató a magyarországi oklevél mellé átvehette az ennek megfelelő román nyelvű okiratot is. A levélben, melyet Tőkés László püspök és Tolnay István tanügyi előadótanácsos írt alá, "szomorúsággal vegyes felháborodással" szólnak arról, hogy a Tanügyminisztérium és a megyei tanfelügyelőségek nem engedélyezik az általuk kért világi oktatást biztosító osztályok működtetését, arra hivatkozva, hogy a törvény csak teológiai szakképzést nyújtó osztályokról szól. "Kérjük, hogy a képviselő úr sürgősen és hathatósan járjon közbe iskolánk érdekében." A közbenjáró Asztalos Ferenc képviselő kifejtette, hogy tárgyaltak a miniszter asszonnyal, és határozott ígéretet kaptak, hogy az egyházi iskolákban a teológiai osztály mellett megmarad a reál-, illetve humánképzést biztosító világi oktatás is. Asztalos szerint tudathasadásos állapot, hogy Tőkés László püspök az RMDSZ egységét megbontók zászlóvivője, miközben az RMDSZ politikusainak segítségét kérte, hogy az általuk beindított oktatási intézmények zavartalanul működjenek. A lap munkatársa megkérdezte a püspököt, hogy az Asztalos képviselő szerinti tudathasadásos helyzetről hogyan vélekedik. Tőkés László kifejtette: "Miközben mi 14 éve harcolunk egyházi oktatási rendszerünk helyreállításáért, évről évre nem arról szól a történet, hogy hány osztállyal kaptunk többet és hány iskolával alapítottunk többet, hanem arról, hogy mindegyre meg kell köszönnünk az RMDSZ-nek, hogy nem vették el a már létező osztályainkat. Ezt a játékot minden évben végigjátsszák velünk, és bevallom őszintén, hálás is vagyok Asztalos úrnak, amikor közbenjár, hogy nem vágják le az öt osztályunkat, amit tervbe vettek, ugyanis a Partiumban a három iskolából öt osztályt akartak levágni." /Bágyi Bencze Jakab: Asztalos Ferenc a püspök "tudathasadásos állapotáról". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./
2003. április 29.
A Magyar Professzorok Világtanácsa, megalakulásának ötödik évfordulóján, ápr. 25-én és 26-án Budapesten rendezték meg a Magyar Professzorok Találkozóját. A résztvevőket, a világ minden tájáról érkezett több száz professzort Mádl Ferenc köztársasági elnök és Magyar Bálint oktatási miniszter köszöntötte. A tanácskozás egyik legfontosabb témaköre az európai uniós csatlakozás nyomán várható feladatokat és elvárásokat érintette. Elhangzott, hogy gyökeres szemléletváltás várható a magyarországi felsőoktatásban, amelynek egyre inkább a tömegoktatás funkcióját kell betöltenie. A fejlett országokban ugyanis a fiatalságnak több mint fele szerez képesítést valamilyen felsőfokú tanintézményben. Az unió országaiban általános a háromszintű oktatási rendszer, amelynek bevezetése elkerülhetetlenné válik Magyarországon is. A világtanácsnak sokkal aktívabban kell részt vennie az oktatási reformfolyamat kidolgozásában, véleményezésében - hangzott el végkövetkeztetésként. /(-h): Ülésezett a Magyar Professzorok Világtanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Minden jó politikai kezdeményezést támogatunk, de az egyházi emberek aktív szerepet nem vállalhatnak a politikai életben - indokolta Potyó Ferenc általános érseki helynök a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye azon körlevelét, amelyben Jakubinyi György érsek a Székelyudvarhelyi Fórumról való távolmaradásra szólította fel papjait. "Minden politikai csoportosulástól egyforma távolságot kell tartanunk, hiszen valamennyi táborban vannak híveink" - érvelt az érseki helynök, hozzátéve: nem kell retorziótól tartaniuk azoknak a papoknak, akik a főpásztori intés ellenére mégis elmentek a fórumra. /L. J.: Potyó Ferenc: távol kell maradnunk a politikától. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Nem lépnek ki az RMDSZ-ből a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsban megalakult Magyar Polgári Frakció tagjai. Albert Álmos polgármester felhívta figyelmüket: határozniuk kell, hova tartoznak.Nem áll szándékunkban kilépni az RMDSZ-ből, egyedül Gazda Zoltán függesztette fel már korábban tagságát - nyilatkozta Sepsiszentgyörgyön Tulit Attila, a helyi tanácsban nemrég létrehozott Magyar Polgári Frakció nevű csoportosulás vezetője. A Magyar Polgári Frakcióhoz a húsz tagú RMDSZ-színekben megválasztott tanácsosból tízen csatlakoztak. Tulit Attila azért mondott le az RMDSZ-frakció élén betöltött tisztségéről, mert a március 14-i rendőrségi razziát követő tanácsülésen a tanács - a frakció előterjesztésével ellentétben - nem szavazta meg a rendőrparancsnokok menesztését követelő határozatot. Tulit Attila hangsúlyozta: a Polgári Frakció tagjai vállalják a politikai érdekképviseletet, szolgálni kívánják a kollektív jogok védelmét, a magyar polgári társadalom megerősödését "Nem az a kérdés, mi hogyan viszonyulunk az RMDSZ-hez, hanem az RMDSZ hogyan viszonyul az EMNT-höz. Nem az RMDSZ-tagsággal, hanem a csúcsvezetéssel van gond" - fejtette ki Tulit. Elmondta, amennyiben lehetetlenné válik az együttműködés az RMDSZ-szel, Erdélyi Magyar Polgári Egyesület néven új alakulattal indulnak az önkormányzati választásokon. /Farkas Réka: RMDSZ-tagok maradnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Ápr. 26-án Kolozsváron a moldvai csángó közösségek kutatásáról tartottak konferenciát. Meinolf Arens a Vatikán csángópolitikájáról rajzolt nem sok optimizmusra okot adó képet, Marius Diaconescu pedig a csángók román eredetét bizonyító úgynevezett Martinas-elméletet zúzta porrá. A németországi Meinolf Arens és a bukaresti Marius Diaconescu történész tartotta a két legizgalmasabb előadást. A rendezvényt - amint a megnyitón Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke elmondta - azzal a céllal szervezték, hogy a különböző, csángókutatással foglalkozó műhelyek megismerjék egymás kutatási eredményeit, és összehangolják munkájukat. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója megemlítette, hogy a magyar csángókutatás a 20. században a csángómentéssel kapcsolódott össze, és ez az összekapcsolódás kedvezőtlenül hatott a tudományos munkára; most már viszont elérkezett annak az ideje, hogy a tudomány el tud vonatkoztatni az érzelmi megközelítéstől. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem tanára a moldvai katolikusok identitáskrízisének okait kutatván a román eredet mítoszát elemezte. A mítoszok kategóriájába sorolta a csángók román eredetének elméletét. Ez azért számít meglepetésnek, mert a Román Akadémia által szervezett tavalyi bukaresti és iasi-i csángószeminárium éppen a csángók román eredetének bizonyítását szolgálta. Diaconescu előadásából kiderült, a román eredetről Iosif Petru M. Pal, a moldvai Ferenc-rend vezetője már 1941-ben, néhány évvel Martinas munkája előtt könyvet adott ki. Ezek a munkák egy olyan korban születtek, amikor a bécsi döntést követően fellángoló román nacionalizmus a moldvai csángókat is megbélyegezte. Magyarságuk miatt a román hatóságok megtagadták a moldvai katolikusok állampolgári iratainak kiállítását, megvonták tőlük a földvásárlás jogát. E súlyos diszkriminációra azzal válaszolt a klérus, hogy hívei védelmében megpróbálta a csángók románságát bizonyítani. E bizonyítási szándék Dumitru Martinas művében csúcsosodott, ez azonban a megírásakor nem ütötte meg a kiadhatóság mércéjét. "Ezt a művet javították fel Ioan Coja történész vezetésével és adták ki az 1980-as években, amikor sürgősen kellett csattanós választ adni a Magyarországon feléledő Erdély iránti érdeklődésre" - magyarázta Marius Diaconescu. Meinolf Arens megjegyezte, a pápai levéltárak iratai alapján Rómában banalitásnak számított a népcsoport magyarsága. A kutató szerint a Vatikánnak a 19. század végétől általános törekvése volt a nemzeti római katolikus egyházak megteremtése. Raimund Netshamer bukaresti római katolikus püspököt a 20. század elején egy pápai kihallgatás után azzal az üzenettel bocsátották el: legyetek jó katolikusok, és legyetek jó románok. Ez a törekvés csak fokozódott azt követően, hogy Romániában betiltották a görög katolikus egyházat. Az 1960-as és 70-es évektől az egész szocialista táborból Moldvában építették a legtöbb római katolikus templomot. Arens úgy vélte, a csángók anyanyelvi hitéletének nem kedvez a keleti és nyugati keresztény egyházak egyesítésének római szándéka sem. A Vatikán ugyanis úgy látja, Bukaresten keresztül közeledhet az ortodoxiához. A német kutató példaként hozta fel II. János Pál pápa 1999-es romániai látogatását, amikor a szentatya - engedvén az ortodox követelésnek - nem látogatta meg erdélyi magyar híveit. A konferencián több erdélyi és magyarországi nyelvész, néprajzkutató és antropológus mutatta be kutatásának eredményeit. /Gazda Árpád: Porrá zúzott eredetmítosz. Konferenciát tartottak a csángókutatásról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Marosszentgyörgyön zajlanak a kilencedik alkalommal szervezett népszerű Szentgyörgy Napok rendezvényei. Az ápr. 20-án tartott megnyitóünnepségen a helybeli Török János Általános Iskola tanulói léptek föl dalos-táncos-vásári műsorukkal. Ezután a VI-VII. osztályos kis előadók viszontlátogatásra Jászberénybe utaztak iskolai ünnepségre, a jászalsószentgyörgyi testvértelepüléssel kiépített kapcsolatuk alapján. Szimpóziumot tartottak az idén 175 éve működő marosszentgyörgyi felekezeti oktatás, illetve a 75 évvel ezelőtt indult román állami elemi oktatás kapcsán. Megnyitották a Templomok és iskolák Marosszentgyörgyön című kiállítást. A Marosszentgyörgyi Tavasz nevet viselő kórustalálkozó máj. 1-4. között zajlik. A tízéves marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar fogadja a dalos találkozóra érkező jászberényi és marosvásárhelyi vegyes karokat. /Járay F. Katalin: IX. Szentgyörgy Napok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2003. április 29.
Ápr. 27-én befejeződött a X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen nyolc erdélyi magyar könyvkiadó - Pallas-Akadémia, Pro Print, Kriterion, Kalota, Koinónia, Mentor, Művelődés, Polis -közösen állított ki mintegy 500 kiadványt. A 21 országból érkezett kiállítók mintegy 50 ezer könyvet ajánlottak a közönség figyelmébe. Megtartották az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját is, amelyen 14 fiatal szerző vett részt és köztük a marosvásárhelyi születésű Dragonám György. A könyvfesztiválon Visky András dedikálta Júlia című könyvét, melyet a Magyar Rádió és a Fekete Sas Kiadó gondozott. A fesztiválon Kányádi Sándor is jelen volt, a Romániai Magyar Könyves Céh pavilonjánál dedikált. /Gál Andrea: Nyolc erdélyi magyar kiadó állított ki. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Ápr. 27-én megkezdődtek Sepsiszentgyörgyön a XIV. Szent György Napok. Ez a városünnep, amely a polgármester szerint Erdély legnagyobb ilyen jellegű rendezvényévé nőtte ki magát, számos érdeklődőt vonzott. Ápr. 28-án a vakációzó gyerekek gyűltek össze a színház nagytermében. Délután megnyílt Papp Mihály Gondolatserkentő című kiállítása. A ferencvárosi Leövey Klára Gimnázium diákszínjátszói mutatták be Sütő András Kalandozások Ihajcsuhajdiában című mesejátékát. Este Sütő András Erdélyország, mit vétettem? című könyvét mutatta be a közönségnek. A városi művelődési házban a Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművész Szövetség kiállítására kerül sor. /Farkas Réka: Egy hétig tart a városünnep. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Ápr. 25-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai, valamint Műszaki Tudományok szakosztálya Kerpely Antal Emléknapot rendezett Kolozsváron. Dr. Kozma Erzsébet (Dunaújvárosi Történeti Klub) Kerpely Antal életéről szóló előadásában az 1837-ben Kürtösön született jeles személyiségről megállapította, hogy pályafutása példaértékű a tehetség és szorgalom, a kedvezőtlen körülmények közötti megoldáskeresés tekintetében. A vasolvasztó mérnök nevéhez fűződik a Vajdahunyadi Kohászati Üzemek, a Piski és Vajdahunyad közötti drótkötélpálya, a kudzsiri fémipari üzem megalapítása, és más fémipari létesítmények fejlesztése, számos szabadalom, kísérlet. /Ördög I. Béla: Kerpely Antalra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Mihályfalvi Katalin igazgatónő öt éve tanít Vajdakamaráson, a többségében magyarok lakta faluban. Az idei tanárgárda mind fiatal és lelkes oktatókból áll, akik lelkiismeretesen végzik nevelői hivatásukat. 1998-ban még összevont osztályok működtek a gimnáziumban, három évvel később csak két osztály működött összevonva, és egy évre rá sikerült mind a négy szintet külön választani. Az elemi iskolában 36 diák tanul, a gimnáziumban pedig 42. Csupán hat elsős van az iskolában, és a jelek szerint az elkövetkező tanévekben fennáll annak a veszélye, hogy nem indul első osztály. Jövőre csak két tanítónőnek lesz állása a faluban, mivel mind a négy elemi osztály önállósága megszűnik. Nehéz úgy jó eredményeket elérni, hogy minden évben változnak a tanárok. Az iskolában vannak már számítógépek, van nyomtató, szkenner, tévékészülék, videó. A Kallós Alapítvány is segítette őket. Márciustól iskolai lapjuk is van, a Schulee-lap. Az iskola veszélyben van. Néhány év, és megszűnhet, pedig az egyetlen magyar nyelvű iskola a környéken. Ide nemcsak a falubeli gyerekek járnak, hanem a magyarpalatkaiak is. Ugyanakkor ide járhatnának a keszüi diákok, és a környező falvak még elvétve megmaradt magyar gyerekei. A nagy gond a szállítással van. Sem a magyarpalatkai, sem a keszüi gyerekeknek nincs rá lehetőségük, hogy a szállításért fizessenek; különben sincs szállítási eszköz. A magyarpalatkai református lelkész saját személygépkocsijával hozza-viszi a hat falujabeli gyereket. Jövőre azonban kilenc palatkai gyerek jönne a vajdakamarási iskolába. Ők már nem férnének be a kiskocsiba. Az iskola az idei tanévben öt ötödikes keszüi gyermeket veszített el, szintén a közlekedési gond miatt. Vajdakamarásnak nagy szüksége lenne tehát egy mikrobuszra. Az igazgatónő elmondta: a megyétől hiába várnak támogatást, mivel Magyarkályán, a községközpont tavaly kapott egy mikrobuszt a községi iskolák használatára. A magyarkályáni iskola azonban kisajátította a közlekedési eszközt, Vajdakamarás pedig hoppon maradt. Az elkövetkező években összevonhatják a gimnáziumi osztályokat, és esetleg teljesül a magyarkályáni iskola igazgatójának az a terve, hogy a vajdakamarási önálló magyar iskolát a községközpontba költöztesse. /Valkai Krisztina: Veszélyben a Mezőség magyar gimnáziuma. Látogatóban a vajdakamarási iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
A község településeinek összes házába eljut a Kalotaszentkirály Község Híradója. A kétnyelvű lap három havonta jelenik meg. Az áprilisban megjelent negyedik szám beszámol a tavalyi költségvetésről, a közpénzek pontos felhasználásáról, s táblázatban közli a Polgármesteri Hivatal alkalmazásában álló személyek havi bérét. /(ke): Megjelent az áprilisi községi híradó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
A bánffyhunyadi Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kós Károly Kulturális Egyesület és a kőrösfői RMDSZ idén is megszervezi az immár hagyományossá vált Riszegtetői Ifjúsági Majálist. Május 3-án várják a kirándulni, szórakozni vágyókat. Idén is lesznek játékos vetélkedők lacikonyha és két csoportban népdalverseny. /Riszegtetői Ifjúsági Majális. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Az elmúlt hat hét alatt Kolozsváron három református lelkészi lakásba törtek be ismeretlen tettesek, jelentős károkat okozva. A rendőrség egyik betörésről sem értesítette szokásos napi sajtóértekezletén az újságírókat. A legsúlyosabb betörést az Iriszi Református Egyházközség lelkészi hivatalában követték el. Nagy Levente lelkész és felesége az egész házat felfordítva találta: a fiókok és a szekrények tartalma a földre borítva, a szobák feldúlva. /Makkay József: Református parókiákra törtek be. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
A múlt hét végén a cserkészek ellepték Szamosújvárt. Az ország 16 helységéből gyűltek össze, hogy részt vegyenek a negyedik alkalommal kiírt, Csodaszarvas nyomában elnevezésű országos rovásírás-versenyen. A szervezőknek, a helybeli Czetz János cserkészcsapatnak köszönhetően a háromnapos találkozó jól sikerült. Több mint 140-en vettek részt a versenyen. Gazdag és változatos program várta a résztvevőket /kézműves foglalkozások, kiállítás, előadások, könyvbemutató és baráti megbeszélések/. A könyvbemutatón Friedrich Klára/Szakács Gábor Kárpát-medencei birtoklevelünk - a rovásírás című kiadvánnyal ismerkedhetett a népes közönség. /Erkedi Csaba: Csodaszarvas nyomában Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Immár 3. alkalommal szervezték meg a Szentgyörgy-napokat Csíkszentgyörgyön ápr. 25-27-e között. A falunapok megmozgatják a civil szervezeteket, jó alkalmat nyújtanak arra, hogy olyan, a köz dolgait érintő témák is vitafórumok tárgyát képezzék, mint a vidékfejlesztés - e vonatkozásban Gergely András, a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Iroda munkatársa tartott előadást. Voltak kulturális és sportrendezvények, az Árvácskák együttes, a színjátszó csoportok és a néptáncosok sikeres volt. Csíkszentgyörgy Község Ifjúsági Egyesülete immár harmadik alkalommal jelentette meg a Gátkötők című, a húsvéti ünnepeknek és a falunapoknak szentelt kiadványát. /Kristó Tibor: Csíkszentgyörgyi Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2003. április 29.
Ápr. 27-én, a vasárnapi istentisztelet alatt eddig ismeretlen személyek betörték a szatmárnémeti Láncos-templom egyik ablakát. Az eseményt rendőri feljelentés követte, az üvegen át bedobott követ Kereskényi Sándor szenátor személyesen vitte el a kapitányságra. /(princz): Egy héttel a református temetői incidens után. Betörték a Láncos-templom ablakát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./
