Szabó Csaba zeneszerzőtől, zenetudóstól jún. 6-án vettek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Marosvásárhelyről elszármazott alkotó május 23-án, hatvanhét éves korában hunyt el. Szabó Csaba 1936. április 19-én Ákosfalván született. 1959-től 1967-ig a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes karmestere, 1963-87 között pedig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola adjunktusa volt. Tanári tevékenysége során számos színpadi, énekkari, kamarazenei, szimfonikus zenei alkotást komponált, a főiskolán vetette papírra zeneetnográfiai kutatásainak eredményeit. Társszerzőjével, Seres Andrással közösen adta közre a Csángómagyar daloskönyv című monumentális kötetet, amelyben - mint az előszóban olvasható - "az 1970-80-as évek moldvai sziget- és szórványmagyarsága énekes és hangszeres kultúrájáról, népköltészetéről" adott áttekintést. Szabó Csaba 1988-tól 1991-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense volt. Elméleti főművét, az Erdélyi harmóniás éneklés a XVIII. században című művét Magyarországra költözése után írta meg; a háromkötetes munka a Magyar Művészeti Akadémia millenniumi pályázatán Arany Díjat nyert. /Elbúcsúztatták Szabó Csaba zeneszerzőt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
2003. június 7.
Megjelent a Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2003/ Nagy Miklós Kund képzőművészekkel folytatott interjúsorozatának harmadik kötete. A kötet 22 Erdélyből elszármazott alkotóval rögzített beszélgetést tartalmaz. Árkossy Istvántól Tóth Lászlóig, Balázs Imrétől Tamás Annáig, Borgó György Csabától Szervátiusz Tiborig, illetve Budapesttől Münchenig, Váctól New Yorkig, Százhalombattától Szentendréig, Barendorfig igen változatos a könyv szereplőinek, helyszíneinek listája. /Impress-könyv bemutatója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
2003. június 8.
Huzsvár László nagybecskereki püspök elmondta, hogy a volt csanádi egyházmegye Szerbiához csatolt része jóval kisebb a temesvárinál mind papjait, mind híveit illetően. A 75-85 ezer katolikust mindössze 25 pap látja el. Sokat tesznek a szórványért, és felélénkülni látszik kapcsolatuk a pravoszláv egyházzal is. A Katolikus Püspökkari Konferencia és a Pravoszláv Szent Szinódus között nemrég lezajlott történelminek nevezhető találkozó pozitív eredményekkel zárult. A fiatalság egy része messze sodródott az egyháztól, ismertette helyzetüket a püspök, a másik rész viszont annál aktívabb, sokan tartoznak valamilyen lelkiségi mozgalomhoz. /Pál József-Csaba: Egymásra utalva - szeretetben. Beszélgetés Huzsvár László nagybecskereki püspökkel. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 8./
2003. június 9.
A nyugati kereszténység egyik legkeletibb bástyájának tartott Mária-kegyhelyen 437. alkalommal tartottak fogadalmi búcsút annak emlékére, hogy a csíki katolikus székelység legyőzte a térítő szándékkal támadó protestáns fejedelem, János Zsigmond hadait. Jún. 7-én több százezer ember vett részt a hagyományos pünkösdszombati zarándoklaton Csíksomlyón. A zarándokokat a kegyhely őrzői, a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány csíksomlyói rendházának lakói fogadták. A kisbazilika jelvényét, a római harci zászlóra emlékeztető labarumot a csíkszeredai Segítő Mária római katolikus gimnázium diákjai vitték. Köszöntő beszédében Jakubinyi György, a Szent István által alapított gyulafehérvári római katolikus egyházmegye érseke a búcsún megjelent hívők sokaságát, az egyházi és világi méltóságokat zarándokként köszöntötte, egyedül Tőkés Lászlót, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökét említette név szerint. - Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja - mondta Jakubinyi érsek. Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és kötelességünk az evangélium tanítását megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni. Az ünnepi szentmisét is Jakubinyi György érsek mutatta be. A koncelebráns Tamás József, az erdélyi főegyházmegye Csíkszeredában székelő segédpüspöke volt. Szentbeszédet P. Bartók Albert ferences szerzetes, hajdani csíksomlyói házfőnök mondott.
2003. június 9.
Az etnikumközi kapcsolatok kutatásának helyzete Romániában címmel tartottak tudományos konferenciát a hét végén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Előadásokat tartott többek között Gabriel Andreescu, az APADOR-Helsinki Bizottság emberjogi szervezet vezetője és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. Horváth István szociológus, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója közölte, a kutatóközpont tíz éve alakult meg, egyik célja pedig összefoglalni a szociológiai kutatásnak azokat a részterületeit, amelyek eddig egymástól szinte függetlenül léteztek. A nyelvszociológiai kutatások terén érdekes eredmények születtek a kétnyelvűség működéséről. "Megtudhattuk, hogy a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarok 60 százaléka fogadja el azt, hogy udvariatlanság magyarul beszélni olyan társaságban, ahol magyarul nem tudó, román személy is jelen van, míg a székelyek körében ez az arány alig 30 százalékos.".Gabriel Andreescu, az APADOR-CH emberjogi szervezet vezetője a politikai megrendelésre készült, értéktelen kutatások veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a moldvai csángókról készült román kutatómunkát hozta fel példaként. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter válaszában elmondta, valóban létezik Romániában a politikai harcban elkötelezett, militáns szociológiai kutatás, ám ez Magyarországra is ugyanúgy jellemző. /Salamon Márton László: Kutatás és politika. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2003. június 9.
Teljes titoktartás közepette látogatott el Nagyváradra Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, hogy megvizsgálják: a Barokk-palotában kaphatna-e helyet a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, amíg sikerül elköltöztetni onnan a Kőrösvidéki Múzeumot. Markó és Hrebenciuc a helyszínen akart meggyőződni arról, hogy mivel járna a püspökség beköltözése az ominózus szárnyba, ahol többnyire raktárak és restauráló műhelyek vannak. Valószínűleg a hónap második hetében megérkezik a szakemberekből álló minisztériumi csoport, hogy megvizsgálja hová volna alkalmas átköltöztetni a múzeumot. /(Balla Tünde): Markó és Hrebenciuc személyesen tájékozódtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2003. június 9.
Mintegy hetvenezer forint gyűlt össze Magyarországon Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó részére, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal folytatott "da - igen"-perre. A fiatalok 2001. máj. 31-én járultak az anyakönyvvezető elé, ám mivel házasságkötési szándékukat magyar nyelven is kinyilvánították, Vasile Gherman anyakönyvvezető elutasította a házasságkötést, amelynek tényét jegyzőkönyvben rögzítette. Eszerint Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó között azért nem jöhetett létre házasság, mert a felek magyar nyelven fejezték ki házasságkötési szándékukat. Az incidenst követően a fiatalok beperelték az Anyakönyvi Hivatal "anyaintézményét", Kolozsvár polgármesteri hivatalát. Ügyvédjük Eckstein-Kovács Péter szenátor. A per még mindig folyamatban van, tekintettel arra, hogy mindkét fél fellebbezett az első fokon született döntés ellen. A bírósági eljárást közigazgatási perből polgári perré minősítették, emiatt a fiatalok több mint tízmillió lej perköltséget kénytelenek kifizetni, s ehhez segítségért folyamodtak többek között a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságához. /Összegyűlt a da-igen perköltsége. Eredményesnek bizonyult Herédiék segélykérése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2003. június 9.
Immár 12. alkalommal rendezték meg a szászrégeni Zengjen hálaének kórustalálkozót 17 református kórussal. A találkozó megnyitásaként Szászrégen főteréről indultak el a kórustagok, és felvonultak egészen a templomig. Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese arra kérte a kórusokat, hogy vegyenek részt az augusztus 22-23-án Ópusztaszeren megrendezendő Kárpát-medencei Magyar Kórustalálkozón, ahova 8 ország énekesei mennek majd el. Végül az öt egyházmegyéből összesereglettek kóruszászlóikra tűzték a helyi református egyház nőszövetségének tagjai által készített díszes, hímzett emlékszalagot. A résztvevőknek Demeter József megígérte, hogy hamarosan mindenhova ellátogatnak és másfél órás videokazettás bemutatót tartanak a mostani rendezvényen készült felvételekről. /Kórustalálkozó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2003. június 9.
Temesváron 95. életévében elhunyt Boros Béla címzetes római katolikus érsek, a kommunista hatalom által bebörtönzött katolikus főpapok csoportjának utolsó nagy alakja. Életének 95., papságának 70., püspökségének 55., érsekségének 13. évében - így fogalmaz a temesvári római katolikus püspökség közleménye Boros Béla címzetes érsek haláláról. Az érsek hosszas betegeskedés után jún. 6-án éjjel hunyt el. Boros Béla 1908-ban az Arad megyei Erdőhegyen született, 1932-ben Rómában szentelték pappá, és a római Gergely Egyetemen szerzett teológiai és filozófiai doktori címet. 1934-től a temesvári római katolikus papneveldében a bölcsészet és a dogmatika tanára, később az intézmény rektora. 1948 decemberében titokban szentelték a bukaresti nunciatúrán ressianai püspökké, hogy legyen, aki a papi hatalmat az erdélyi püspökök akadályoztatása esetén is továbbadja. Márton Áront és Mazalik Győzőt ugyanis ekkor már letartóztatta a kommunista hatalom. Azért kellett az akkor már nem működő spanyolországi Ressiana püspökévé szentelni, mert a Vatikán az erdélyi egyházmegyékben továbbra is a bebörtönzött egyházfőket tekintette püspöknek. Boros Béla felszenteléséről később tudomást szereztek, 1951 márc. 10-én őt is letartóztatták, aztán néhány hónap múlva egy koncepciós perben kémkedés vádjával ítélték életfogytiglani fegyházra. A máramarosszigeti börtönben éveken át Márton Áron püspök cellatársa volt, ők ketten a vécék tisztán tartásáért feleltek. 1956-tól két és fél évet magánzárkában töltött a Ramnicul Sarat-i börtönben. Ebben az időszakban a folytonos hangos imádkozás mentette meg a tébolyodástól. A magyarul egy szót sem tudó börtönőr is megtanulta a magyar imádságokat - annyiszor hallotta azokat. Több mint 13 évi rabság után 1964-ben szabadult. Első útja a radnai kegytemplomba vezetett. A déli harangozáskor rongyosan, szakállasan érkezett a templomba, másfél óra múlva azonban már misét celebrált Mária oltáránál. Amint egykor felidézte, ez volt élete egyik legboldogabb pillanata. Boros Béla isteni kegyelemnek tekintette megpróbáltatásait. Kínzóiról is szeretettel beszélt. Mint egy interjúban elmondta: "Megbocsátottam nekik. Annak is, aki összeállította a periratokat. Akkor is és minden nap. Esténként értük is imádkozom." Noha felszentelt püspök volt, és 1990-ben II. János Pál pápa címzetes érseki rangot is adományozott neki, 1992-es nyugdíjazásáig a temesvári erzsébetvárosi plébánián segédlelkészként szolgált. Helytállását 1994-ben a magyar állam a köztársasági érdemrend középkeresztjének adományozásával ismerte el. 1990 után Boros Béla több rendben is kérvényezte rehabilitációját, ez ügyben Ion Iliescu államfőhöz is fordult, az erkölcsi jóvátétel azonban eddig nem történt meg. /Gazda Árpád: Egyházfőként káplánkodott. Temesváron elhunyt Boros Béla címzetes érsek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2003. június 9.
Kolozsváron a Református Kollégium diákjainak jún. 7-i ballagása különleges eseménynek ígérkezett, mivel a végzős osztályok a nemrég visszakapott iskolaépületből mentek át a Farkas utcai református templomba, az ünnepi istentiszteletre, majd szintén az iskolába tértek vissza. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. /(sbá): Elballagtak a református kollégisták. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2003. június 9.
Néhány hónappal ezelőtt új erdélyi kottakiadványok láttak napvilágot, az Arpeggione Kiadó akkor Márkos Albert két kamaraművét adta ki, mindkettőt Buzás Pál gondozásában. Az elmúlt napokban a fent említett kiadó jóvoltából a Márkos Albert (1914-1981) műveinek szentelt sorozat harmadik füzete, A táncban című, hegedűre és zongorára írt kamaramű is napvilágot látott. Az elhunyt zeneszerző fia, ifj. Márkos Albert hegedűművész, a Transilvania Filharmónia koncertmestere, a kottakiadványok bemutatójára kis koncertet szervezett a Zeneakadémián. A nemrégiben Szabolcsi Bence-díjjal kitüntetett zenetudós, dr. László V. Ferenc a szülőföldjéhez mindig hű Márkos Albertre emlékezett. A táncban című, hegedűre és zongorára komponált miniatűr, László V. Ferenc szavaival, ritkaság, amelyben a folklór pentatóniája a természet visszhangjaként ötlik fel. /Kulcsár Gabriella: A táncban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2003. június 9.
Jún. 7-én bemutatták Kolozsváron Gáll Ernő Napló I. /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetet, melyet Gáll Éva és Dávid Gyula szerkesztett. A napló az 1977 és 1990 közötti időszakot öleli fel. Gáll Ernő romániai magyar zsidóként a magyar kultúrát vallotta magáénak. A napló folytatása ősszel jelenik meg. /Ö. I. B.: Napló egy személyiségről és egy korról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2003. június 9.
A Huszonkét év írójának, Mikó Imrének emléket állító kötetet mutattak be jún. 6-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. Balázs Sándor: Mikó Imre - Élet- és pályakép című könyvét dr. Gaal György méltatta, kiemelve: Balázs Sándor munkája visszahozza a köztudatba a méltatlanul elfeledett jogászt, szépírót, közírót. A jelen lévő szerző bejelentette, hogy a kéziratok között kutakodva ráakadt Mikó Imrének Orbán Balázsról szóló regényére, amely most már csak kiadóra vár. /Sándor Boglárka Ágnes: Könyv Mikó Imréről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2003. június 9.
Ön szerint milyen politikai elkötelezettségűek a romániai magyar lapok?" Ezzel a kérdéssel fordult nemrég olvasóihoz a Transindex kolozsvári internetes újság, és kérte fel őket, hogy szavazzanak róla. Egy hónap leforgása alatt nyolcvanan küldték el szavazatukat. A Szabadságról a következő eredmény született: a szavazók 17 százaléka szerint középjobb, 25 százaléka értelmezésében centrum, 28 százalékuk meglátása szerint középbal, 9 százalék olvasatában szélsőbal beállítottságú, 7 százalék szerint pedig független a Szabadság. 14 százalék nem ismeri, vagy nem követi a napilapot. A Szabadságot 1989-es születése óta körülbelül egyenlő arányban tartották ideológiailag bal- vagy jobboldalinak, magyarországi politikai viszonyokat itthonra kivetítve népnemzetinek vagy liberális-kozmopolitának, nemzetietlen szocdemnek vagy magyarkodónak, az RMDSZ erővonalai mentén mérsékeltnek vagy radikálisnak, Tőkés- avagy Markó-pártinak és így tovább. A lap születésétől politikailag és ideológiailag a maga is nagyon heterogén gondolkodású szerkesztőség azt tűzte ki célul, hogy teljesen nyitott és befogadó legyen minden nézet előtt. "Egyetlen irányítottság érvényesüljön a véleményszabadság terén: az, hogy ne legyen politikai-ideológiai síkon irányítottság. Egyetlen kolozsvári helyi-regionális napilapként Erdély fővárosában nem engedhetjük meg magunknak, hogy csoportérdekeket szolgáljunk, vagy hogy odaállítsuk a Szabadságot valaki(k) szekértolójának." A felmérés szerint a Szabadságot 7 százalék erejéig függetlennek tekinti, az előkelő 2. helyet biztosítja a Hargita Népe és a Nyugati Jelen mellett a 80 szavazó listáján. /Balló Áron: Politikailag értelmeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2003. június 9.
A Nagyváradi Ady Társaság kiadásában jelent meg Jézus kopogtatott, neki adtam címmel Szűcs László új könyve, amelyet a nagyváradiak számára kedves ferences rendi apáca, Zita nővér, azaz Stoff Magdolna életéről írt. A könyv egy idős apáca élettörténete, a XX. század korrajza és bemutatja az egyháznak a kommunista diktatúra idején betöltött szerepét. Zita nővér a bemutatón elmondta: mindig ott igyekezett kamatoztatni Istentől kapott adományát az árvák, betegek, elhagyottak, Istent keresők, bajba jutottak között, ahová a gondviselés vezette. Fejes Rudolf Anzelm premontrei főapát hozzátette: az ember felfedezi, mi az, amit "Isten művel az emberi lélekkel". A főapát a nővér hittanóráinak hatására lett pappá. Zita nővér Petrozsényben végezte a betegápolást, e hivatása akkor is kenyéradója maradt, amikor felszámolták rendjét, hazatérve Nagyváradra is folytatta és hitre oktatta az ifjúságot. A Securitate eltüntetette a közelmúlt dokumentumait, amelyek az egyház vértanúságáról árulkodhatnának. Ezért sok hasonló vallomásra volna szükség, hogy kirajzolódjon egy még megíratlan egyháztörténet. /Balla Tünde: Hittel a tények ellenében - Zita nővér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2003. június 9.
A Maros megyei EMKE szervezésében jún. 7-én immár második alkalommal került sor Marosvásárhelyen a Gyermek-Gyöngykoszorú-találkozóra, amelyre Marosvásárhelyről és a megye több településéről érkeztek a népi hagyományt tisztelő és ápoló csoportok. Pár órára a székelyruhás, táncos, a kézművességet kedvelő gyerekeké és az őket elkísérő szülőké lehetett a vár. A fellépő tizenhét csoport emléklappal, vidám arccal, sikerélménnyel távozott. /Mezey Sarolta: Gyermek-Gyöngykoszorú. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2003. június 10.
Míg Andrei Marga rektor kolozsvári megaegyetemről álmodik, a magyar tanári kar két új magyar fakultás létrehozásáért lobbizik az Oktatási Minisztériumban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa elé terjesztendő szöveg szerint ha a kormány magyar karokat akar, létesítsen egyet-kettőt, az universitas ugyanis Andronescu miniszter asszony felkérésére nem hoz létre magyar karokat. A magyar tanárok - értékelésük szerint a kisebbik rosszat választva -maguk is aláírták a rektor által kezdeményezett szövegváltozatot, így a szenátus mára várható döntése nem több egyszerű formaságnál. A döntés felelősségét igazából senki nem vállalja. A tanügyminiszter szerint a magyar tanárok kérésének "van jogi alapja", de az egyetemi autonómia elvének szigorú tiszteletben tartásával kéri, az intézmény maga döntsön, akar-e vagy sem magyar fakultásokat. Marga nagyon jól tudja, hogy a Liberális Párt tagjaként nem sok esélye van beleszólni a PSD és az RMDSZ közötti megállapodások tartalmába, a rektor megkerülésével azonban a kormánypárt sem mer döntést hozni. Az egyetemi autonómia hangoztatása nagyon jól jön akkor, amikor igazából senki sem akarja betartani azt, amit aláírt. /Lukács János: Autonómia, a kedvenc kifogás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Szinte teljesíthetetlen feltételeket szab a kolozsvári BBTE vezetősége. "Ha a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt arról, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének" - áll a vegyes bizottság által egyhangúlag elfogadott határozat szövegében. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói többször is írásban javasolták a minisztériumnak a két magyar kar létrehozását. Az egyetem szenátusának magyar tagjai szerint a két magyar karra egyébként is van már precedens, hiszen a református teológia és a római katolikus teológia is a Babes-Bolyai karaként működik. A 11 magyar oktató - köztük Kása Zoltán és Néda Árpád rektor-helyettes, Cseke Péter dékán, Bolla Csaba, Csucsuja István és Nagy László dékán-helyettes - megkeresésére a minisztérium két levélben válaszolt. Az első, máj. 26-án keltezett átiratban Radu Damian, a szaktárca felsőoktatásért felelős államtitkára kérte az egyetem vezetőségét: a magyar tanárok által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Ezt követően jún. 2-án már Ecaterina Andronescu miniszter aláírásával ellátott, Andrei Marga rektorhoz címzett átirat érkezett a minisztériumból, amelyben a tárcavezető ismételten felkéri a BBTE vezetőségét, hozza létre a kért karokat, minthogy "ennek semmilyen jogi akadálya nincs". A miniszter asszony az 1999/151-es törvény 123. cikkelyét idézte, amely szerint "az állami felsőoktatási intézményekben kérésre a nemzetiségek nyelvén működő csoportok, tagozatok, főiskolák, karok létesíthetők". A tárcavezető által idézett törvénycikkellyel szemben az egyetem vegyes bizottsága emlékeztet, hogy az Isarescu-kormány 2000/285-ös rendeletét éppen a BBTE magyar oktatóinak javaslatára hozták, és az egyetem multikulturális jellegéhez ez szolgáltatta a jogi alapot. A rendeletet azonban a jelenlegi parlament érvénytelenítette, a 2001/529-es törvénnyel, így tulajdonképpen a 2000/285-ös rendelet alapján kellene egy olyan törvényt hozni, amely jogi alapot teremt az egyetem multikulturalitásának megteremtéséhez. Catalin Baba, a BBTE szóvivője elmondta, a román, magyar és német oktatási vonal képviselőiből álló vegyes bizottság - a multikulturalitás elve alapján - csak konszenzusos határozatokat hozhat. Baba kifejtette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közintézményként természetesen köteles tartani magát a kormány és a parlament döntéseihez. "Ha kormányhatározat vagy törvény születik a két magyar kar létesítéséről, a BBTE szenátusa köteles ennek alávetni magát. Az egyetemi autonómia elve ebben az esetben nem hivatkozási alap" - ismerte el a szóvivő. Kása Zoltán rektor-helyettes elmagyarázta, miért írták alá a magyar tanárok a vegyes bizottság által megfogalmazott szöveget. "Két lehetőségünk volt. Ha nem írjuk alá a határozatot, hanem kérjük a szenátustól, hogy azonnal bocsássa szavazásra a magyar karok létrehozását, minden bizonnyal leszavaznak. Így legalább életben tarthattuk az - egyébként csekély - reményt arra, hogy a minisztérium saját hatáskörében döntsön a dologról. Igaz ugyan, hogy a kérdés megoldása ezzel halasztást szenved, de azt hiszem, két rossz közül a kisebbiket választottuk". A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg mintegy 6000 diák végzi magyar nyelven a tanulmányait, a különböző fakultások magyar csoportjaiban. A magyar karok létrehozásának kérdését a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásba is belefoglalták, Markó Béla szövetségi elnök pedig több ízben hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása az egyezmény legfontosabb pontja. /Babes-Bolyai: agyő, magyar karok? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 10.
Németh Zsolt képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a vele készített interjúban értelmezte a román állásfoglalást. A román kormány ugyanis a kedvezménytörvény módosító tervezetéről kiadott közleménye szerint a törvénynek továbbra is vannak nem eurokonform elemei. A Fidesz a 2001 decemberében aláírt Orbán-Nastase megállapodást tartja irányadónak. Ebben a megállapodásban a román kormány tudomásul vette a státustörvény végrehajtását, és megfogalmazta konkrét javaslatait. A román állásfoglalással szinte egy időben a magyar parlament egyöntetűen megszavazta Románia NATO-felvételét, és a Fidesz képviselői is emellett szavaztak. A státustörvény módosításának elfogadásához egyszerű parlamenti többségre van szükség, így nagy a valószínűsége, hogy őszi ülésszakán az Országgyűlés elfogadja a tervezetet. Az azonban bizonyos, hogy a Fidesz - amint ismét kormányalakító többséget alkot majd - hatályon kívül helyezi a jelenlegi kormány módosítócsomagját. /S. M. L.: Nem mérvadó a román állásfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 10.
Jún. 9-én a Maros megyei prefektúrán aláírták a 2003. évre szóló megyei együttműködési szerződést a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megyei elnökei. A dokumentumot Ovidiu Natea, az SZDP, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke látta el kézjegyével. A protokollum tartalmazza a szociális védelem, egészségügy, oktatás, egyház fejezeteket. Az aláírást megelőzően vita alakult ki a felek között az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi szakának beiskolázási száma körül. Ovidiu Natea szerint vita volt, de végül megegyeztek a beiskolázási számban az általános orvosin, ahol a magyar fél pluszban nyolc helyet kér, szemben a 62% és 38%-os aránnyal. Kelemen Atilla szerint ez keret, amit meg kell tölteni tartalommal. A lap munkatársa közbevetésére, hogy a tavalyi vállalások nem valósultak meg mind, Kelemen azt válaszolta, hogy gyakrabban kellene elemezni a következő időszak feladatait, kéthetente fognak találkozni. /Mózes Edith: Aláírták a megyei RMDSZ- SZDP protokollumot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ - "Egyszerű RMDSZ-tagként" nyilatkozott Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere az aláírt PSD-RMDSZ megyei protokollummal kapcsolatban. "A protokollum nagyon szép, de határozott ígéretet kaptam Kelemen Atilla és Borbély László parlamenti képviselőktől, hogy ad litteram tartalmazni fog néhány kitételt" - jelentette ki az alpolgármester. Ezek között szerepel az egyházi oktatás támogatása, a 2004/2005-ös tanévben romai katolikus IX. osztály indítása, a Maros megyei archívumban Pál Antal Sándor nyugdíjba vonulása nyomán a megürült helyre magyar nemzetiségű irattáros alkalmazása, utalt a holokauszt-emlékmű feliratozására, amit szégyenteljesnek, Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter által elrendeltnek nevezett, amivel annak idején a zsidó közösség sem értett egyet. /A. I.: Fodor Imre bírálja a protokollumot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./
2003. június 10.
A hétvégén két alkalommal is elhangzott vezető római katolikus egyházi személyiség szájából a kijelentés: az egyháznak politizálnia kell. Előbb a Julianus Alapítvány jún. 6-i díjkiosztó ünnepségén Csíkszeredában, dr. Czirják Árpád érseki helynök, Kolozs-dobokai főesperes beszélt a romániai magyarság válsághelyzetéről. Felhívta a figyelmet a demográfiai krízisre, az elöregedésre. Társadalmi méreteket öltött az elbizonytalanodás, nincs jövőkép, mondta, majd hozzáfűzve, hogy az egyházak is bezárkóztak a templomok falai mögé. Mindehhez gazdasági és politikai válság társul. Szintén ez alkalommal Tőkés László püspök fogalmazta meg: "Olyan társadalmat akarunk, amely megfelel Isten törvényeinek". Arra a - főként személye kapcsán - gyakran elhangzott kijelentésre, miszerint "az egyház ne politizáljon", Márton Áron római katolikus püspöktől vett idézettel válaszolt: "ez nem politika, itt az életünkről van szó". A jún. 7-i pünkösdszombati búcsús körmenetben dr. Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke beszédében pedig egyértelműen fogalmazott: "Elhíresztelték azt, hogy az egyház nem politizál, ami azt jelentené, hogy az egyház egyszerűen átadja népének a jövőjét avatatlan kezekbe" - cáfolva az állítást. Hangsúlyozta: "az egyház nem csak a papokból áll, hanem az egyház mi vagyunk mindannyian, és hitvalló keresztény tagjai, akiket a közéletbe, a törvényhozásba állítottak, vagy a kormányrúd mellé. Az ő kötelességük, hogy az evangélium tiszta tanítását megvalósítsák a politikában. Ezért minden kereszténynek kötelessége politizálni, részt venni a politikai életben". Felszólította a híveket, "olyan jelöltekre szavazzanak, akik egyházunk, Istenünk törvényei és népünk jövője mellett állnak ki." E gondolatsorhoz kapcsolódik a ferences barát, Albert atya szentbeszédében megfogalmazott intés a közélet szereplőihez: "akár a kormányon vannak, akár a fórumban dolgoznak", "tartsanak párbeszédet egymással". Figyelmeztetett: "akinek a lelkében gyűlölet van, az nem jár az igazság útján, az nem jár az Isten útján". Világosan látszik, hogy a vezető egyházi személyiségek elégedetlenek a közállapotokkal, a keresztény erkölcsöktől távolodónak érzik a politikát. /Sarány István: Egyház és politika. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./
2003. június 10.
Az RMDSZ és a kormánypárt, az SZDSZ Hunyad megyei szervezete jún. 7-én írta alá idei protokollumát az SZDP dévai székházában. Az RMDSZ-t Winkler Gyula parlamenti képviselő, a Hunyad megyei szervezet elnöke, illetve Kövessi Botond ügyvezető elnök képviselte. Winkler Gyula beszámolt arról, hogy a legfontosabb pont a Hunyad megyei magyar tannyelvű oktatás támogatása. Egyrészt az állami intézményekben működő tagozatok, osztályok megtartása minden magyarlakta településen, másrészt a magyar tannyelvű magánoktatás támogatása, a Szent Ferenc Alapítvány tevékenysége, amely három intézményt: magániskolát, bentlakást és család típusú gyermekotthont működtet. A másik fontos célkitűzés a Vajdahunyad-Kalán ipari térség fellendítése. A harmadik fontos kitétele az egyezménynek a mezőgazdasági- és erdőterületek visszaszolgáltatásának befejezése, illetve az egyházi ingatlanok restitúciójának zökkenőmentes és gyors végrehajtása. A vajdahunyadi kastély restaurálási folyamatának támogatása, illetve a zajkányi emlékmű helyreállíta szintén fontos. Winkler Gyula képviselő szerint a 2002-es megyei szintű protokollum 70 százalékos arányban teljesült, legfontosabb kitétele, a tanügyre vonatkozó egyezmény ennél magasabb, 98 %-ban jutott érvényre. /Gáspár-Barra Réka: RMDSZ-SZDP-protokollum Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./
2003. június 10.
A Sapientia Egyetem teletömi az erdélyi magyar üzletemberek zsebét címmel számolt be az Adevarul román napilap jún. 7-i száma az erdélyi magyar magánegyetem ingatlanvásárlásairól. A Kolozsvár történelmi központjában álló Bocskai-ház az 1998-ban csődbe jutott Bankcoop román takarékszövetkezet tulajdonában volt. 2000 szeptemberében a bank felszámolását végző Price Waterhouse Coopers nyilvános árverésen adta el az épületet Pászkány Árpád Zoltán kolozsvári üzletembernek, aki 272 ezer dollárt ígért a Bocskai-házért. A Sapientia Alapítvány nem vett részt az árverésen, ehelyett nem sokkal később egymillió dollárért megvette az épületet az új tulajdonostól. Az Adevarul szerint az alapítvány a vásárlás előtt nem mérte fel, milyen leromlott állapotban van a ház, így annak felújítási költségei - a lap által meg nem nevezett források szerint - további 760 ezer dollárt tettek ki. Az Adevarul már 2001 végén, a Sapientia egyetem indulását követően is részletesen foglalkozott a magyar magánegyetem nagyberuházásaival. Akkor a csíkszeredai oktatási helyszín számára vásárolt Hargita szálloda adásvételi ügyletéről számolt be. A lap megírta, hogy két erdélyi magyar üzletember mintegy 400 ezer dollárért vásárolta meg az összesen három szállodával rendelkező Bradul társaság részvényeinek többségét, majd a Sapientia Alapítvány néhány hónappal később 2 millió dollárért vásárolta meg az új tulajdonosoktól a három szálloda egyikét: a csíkszeredai Hargitát. /Az Adevarul szerint: a Sapientia magánegyetem teletömi az erdélyi magyar üzletemberek zsebét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 10.
Az Agache-ügy egyik Magyarországon tartózkodó szereplőjének, Paizs Ottó nyugdíjából a felperes Agache Aurel Dionisienak, a néhai milicista fiának bankszámlájára júliustól bizonyos összeget /nyugdíja egyharmadát/ utalják át. Eddig csak Héjja Dezső betegnyugdíjából érkezett havi rendszerességgel mintegy négyszázezer lej a Feketehalmon élő Agache család számlájára.Jún. 9-én ismét elhalasztották Agache Reiner Antal ellen kezdeményezett pere tárgyalását. Ifjabbik Agache perrel akarja behajtani Reiner "adósságát", mely egy májusi inflációs kiegészítés után 76 471 447 lejre rúg. Az esztelneki lakóhellyel rendelkező férfinak - a 2001-ben véglegesített bírósági döntés szerint - erkölcsi kártérítés és perköltség címen kellene kifizetnie a pénzt a Kézdivásárhely főterén 1989 decemberében meglincselt milicista családjának.A megyében élő ingatlanbecslő szakember különféle okokra hivatkozva visszautasították a bíróság felkérésé a ház felértékelésére, ezért a bíró úgy döntött, hogy egy brassói iroda munkatársához fordulnak. /Bartos Lóránt: Visszatartják Paizs Ottó nyugdíját. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 10.
Rácz Sándor, az 56-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Csapó József volt RMDSZ-szenátor kíséretében kéthetes körútján számos székelyföldi települést látogat meg. A tervek szerint mindenhol történelmi és aktuális politikai témákat felvető, nyilvános találkozókon vesz majd részt. A maga is földműveléssel foglalkozó Rácz egyben a Magyar Földvédő Mozgalom elnöke is, és ebben a minőségében fejti ki álláspontját a magyar föld és a magyar földműves jövőjéről Magyarország EU-csatlakozása után. A körút első, jún. 9-i állomása Székelykeresztúr. A Munkástanács volt elnöke első ízben utazik Székelyföldre, és összesen kilenc településen szeretne a helyiekkel találkozni, hogy az 56-os forradalom, az autonóm magyar gondolkodás és a székelyföldi önkormányzatiság témáiról beszélgessen el velük. Jún. 10-én Gyergyószentmiklóson, másnap Kovásznán, 13-án Kézdivásárhelyen, 14-én Baróton, 17-én Sepsiszentgyörgyön 18-án Székelyudvarhelyen, és végezetül 19-én Csíkszeredában lesz a három személyiségből álló csoport. /Z. I.: Székelyföldön, magyar földről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 10.
Jún. 9-én a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon végleg tisztázódott a szovátai Fenyő (Bradet) Szálló jogi helyzete. A legfőbb ügyész visszavonta korábbi beadványát, amellyel semmisségi eljárást indítványozott egy korábbi legfelsőbb bírósági ítélet ellen. A privatizációs szerződést 2001. máj. 18-án kötötte meg a Salina Invest Rt. és az Országos Vagyonkezelő Ügynökség (APAPS), amely értelmében a szovátai fürdővállalat négy szállodája, a gyógykezelő és negyven villa, azaz a fürdővállalat részvényeinek 82,17 százaléka a Salina Invest tulajdonába ment át. A Szováta jó ürügy lett arra is, hogy a román nacionalista erők támadást indítsanak a magyarországi tőke megjelenése ellen. - Az igazság győzött Bukarestben - jelentette ki Wisky Péter, a Salina Invest, illetve Fülöp Nagy János, a fürdővállalat vezérigazgatója. Az új tulajdonos tavaly hozzákezdett a Szováta Szálló és a gyógykezelő központ felújításához. A privatizációs szerződés értelmében az elmúlt évben 4,1 millió dollárt fordítottak a felújításra. Tavalyhoz képest óriási a változás, civilizáltabb, kulturáltabb üdülőtelep várja a Szovátára érkezőket. /A Fenyő Szálló (is) a szovátai fürdővállalaté. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./
2003. június 10.
A máramarosi magyar nyelvű oktatás a többi magyarlakta megyéhez viszonyítva jól áll: Máramaros az egyedüli megye, ahol az idén nőtt a magyar osztályok és a beiskolázott magyar tanulók száma. Ugyanakkor Máramarosszigeten sikerült beindítani a Leövey Klára magyar gimnáziumot, összegezte a megyei helyzetet Cziple Aurél máramarosi főtanfelügyelő-helyettes. 2002 októberében egy főtanfelügyelői konzílium "nagyon jó"-nak minősítette a munkáját, idén a megyében ő kapta a legnagyobb pontszámot. Ezután májusban kiszállt egy miniszteri ellenőrző bizottság, mely megállapította: "elégtelennek tartjuk a főtanfelügyelő-helyettes tevékenységét, ezért javasoljuk a leváltását". A bizottság tagjai nem beszéltek vele. Négy román kollégáját akarták rábírni arra, hogy ellene hamisan tanúskodjanak, amit ők visszautasítottak.Cziple Aurél azonnal fellebbezett a minősítés ellen. Az RMDSZ-hez fordult ügyében. Ludescher István területi elnök közölte: "Tudok róla, mert felhívott a prefektus, mert téged meneszteni kell. Nem támogathatunk." Ez nagyon bántja őt. Kérte, hallgattassák meg őt és ha tényleg valamit rosszul csinált,, akkor váltsák le. Cziple Aurél rájött: az RMDSZ akar tőle megszabadulni. Ha valami jól megy, azt el kell rontani. Felajánlották: mondjon le és megúszhatja a hercehurcát. Ő ezt elutasította. Azt akarja, hogy mindenki lássa: valójában mennyire nem törődik az RMDSZ a máramarosi magyar oktatással. Ugyanezt csinálták az elődjével is: addig szekálták a magyar főtanfelügyelő-helyettest, míg nem bírta idegekkel és lemondott. /Bölönyi Zoltán: Ha a fa túlnő a bokron... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./
2003. június 10.
Egy éve ismeretes, 200 ezerrel kevesebben vannak a magyarok Romániában. "Nagybányán nem is olyan rossz a helyzet", a máj. 9-én tisztújítónak nevezett RMDSZ-közgyűlésén bejelentették: a város magyarsága 25 ezerről "csak" ötezerrel csökkent 20 ezerre a tavalyi népszámlálás adatai szerint. Székely József tanárnak készítette azt a statisztikát, amely a nagybányai történelmi egyházak összesített anyakönyvi adatait tartalmazza az 1952-2002 közötti időszakra, tízéves intervallumokra felosztva, tekintettel a keresztelők és a temetések számára. Íme: 1952-ben 262 keresztelő, 155 temetés, 1962-ben 284 és 137, 1972-ben 425 és 161, 1982-ben még 371 és 257, majd 1992-ben 234 keresztelő és 347 temetés, 2002-ben pedig 113 és 310. A magára hagyott civil társadalom egymagában nem boldogul. Az Európai Unió és az Egyesült Államok által mélységesen korruptnak minősített bukaresti hatalom segítségével megtett apró lépések zsákutcába vezetnek, és az új alternatíva ideje elérkezett, állapította meg Bölönyi Zoltán. /Bölönyi Zoltán: Kisebbségi sors(talanság). = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./
2003. június 10.
Tordán Balogh András főiskolai hallgató cserkészcsapatot akar létrehozni. A kisdiákok a római katolikus egyház ferences templomának udvarán gyűltek össze. Balogh András ismertette velük a 6-8 hónapos, úgynevezett "cserkész jelölt" periódust. Tervei szerint csapatukat idővel majd a kolozsvári 117-es Donát Csapat avatná fel. /Ladányi Emese Kinga: Cserkészcsapat a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 10.
Jún. 6-án a csengő utoljára szólította a tordai Teodor Muresanu Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulóit. Öt osztály végzett idén, amelyből egyetlen magyar tagozatú, 24 tanulóval. Sajnálatos módon, a hagyományt megbontva - annak ellenére, hogy a magyar tagozat osztályfőnöke félig magyar anyanyelvű - az útravalóban magyar szó nem volt hallható. /L. E. K.: Ballag már a "kisdiák"... Nem volt magyar nyelvű búcsúztatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 10.
Jún. 6-a ünnepséget szerveztek a Bihar megyei Hegyközcsatáron a Benedek Elek Általános Iskolában, a névfelvétel alakalmából. Stark Erzsébet iskolaigazgató hangsúlyozta: "Benedek Elek ragaszkodott szülőföldjéhez, legyen ez példa mindannyiunk számára" - Pető Csilla szaktanfelügyelő, a Bihar megyei RMDSZ oktatási bizottságának vezetője emlékeztetett, hogy a bihari iskola-névadások 1998-ban kezdődtek, amikor az érsemjéni általános iskola Kazinczy Ferencről elneveztetett. A 140 gyermeket számláló csatári iskolában egyúttal a nyolcadikosok ballagtak. /(Balla Tünde): Benedek Elek iskola Hegyközcsatárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
