udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 498 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 481-498
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. január 8.

“Felháborító, hogy olyan közérdekű probléma, mint a Szabadság-szobor felállítása, az SZDP és az RMDSZ közötti viták tárgya legyen. Popa nagyot hibázott és komoly feszültséget okozott Aradon, sőt nemzetközi konfliktusok is kiéleződtek Románia és Magyarország között” – hangoztatta január 7-én Mircea Pantea, a Nagy- Románia Párt /PRM/ alelnöke. /(Sólya): Dorel Popát vádolják a feszültségek miatt. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

2004. január 8.

Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2004. január 8.

Január 7-én Aradon a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ képviselőinek továbbra sem sikerült megegyezniük a Szabadság-szobor ügyében. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott, nem egyezik bele az aradi városi tanács által még 2002–ben megszabott hely (Tűzoltó tér) módosításába. /Holtponton az aradi Szabadság-szobor ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2004. január 8.

Valószínűleg februárban tartják meg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülését a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok részvételével. A tanácskozásnak két kiemelt témája lesz: a gazdasági együttműködés a szomszédos országok különböző (határ menti) régióival a magyar EU-csatlakozás után és a kettős állampolgárság – nyilatkozta a Népszabadságnak Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkára. A MÁÉRT ülésére meghívják mindazokat a pártokat és szervezeteket, amelyek élvezik a szomszédos országokban élő magyar közösségek támogatását. A MÁÉRT várhatóan arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes, magyarok által is lakott szomszédos területek akár közösen pályázhatnak magyarországi régiókkal az uniós pénzekből támogatott fejlesztési projektekre. /Magyar Állandó Értekezlet februárban? Valamennyi szervezetet meghívják. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2004. január 8.

Megvitatta a székelyföldi autonómiastatútum módosító javaslatait a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága január 7-én, Csíkszeredában. Dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közölte, január 17-én Sepsiszentgyörgyön össze hívják a Székely Nemzeti Tanácsot a statútumtervezet jóváhagyása végett. Reményeik szerint február elején kívánják a tervezetet a parlament elé terjeszteni. A Székely Nemzeti Tanács egy küldöttsége január 12-én a Fidesz-frakcióvezetőjével találkozik. /D. B. I.: Készülő statútum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

2004. január 8.

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke nyilatkozott az oktatási támogatás folyósításának új körülményeiről. Az előző tanévben elhúzódott a kifizetés, valamivel több mint egymilliárd forint értékű volt a tavalyi oktatási-nevelési támogatás. A 2003–2004-es tanévre az Iskola Alapítvány fogja meghirdetni a pályázati lehetőségeket. Újdonság az, hogy az Iskola Alapítvány közvetlenül fogja a HTMH-val együtt intézni a támogatást, nem ékelődik be még külön az Illyés Közalapítvány. Az idei költségvetési törvény 1,7 milliárd forintot irányzott elő valamennyi oktatási-nevelési támogatás kifizetésére. Ez valószínűleg nem lesz elég, viszont amennyiben igény lesz rá, a költségvetési tartalékból pótolható az összeg. Ez tavaly is így volt, akkor 1,2 milliárd volt előirányozva, és végül 1, 5 milliárd forintot fizettek ki. Eddig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bonyolította le az oktatási támogatás továbbítását. A 20 ezer forintos oktatási-nevelési támogatáson kívül taneszköz- és tanszertámogatás a középiskolások esetében kb. 2400 Ft körül lesz, illetve főiskolások, egyetemisták számára jegyzettámogatásra, ennek összegét egészen még nem határozták meg, de vélhetően 2800 forint lesz. A pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatása is megmarad. /Takács Éva: Február folyamán lehet pályázni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

2004. január 8.

A múlt hibáiból okulni kell, a szembenállás helyett az együttműködés útját kell járni – hangsúlyozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke január 7-én Madéfalván, ahol megemlékeztek a Madéfalvi veszedelem 240. évfordulójáról. /Megemlékezés Madéfalván. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./ Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint ismét nehéz, sorsdöntő időket élünk, hiszen ma is szembesülnünk kell az elvándorlással. Remélte, hogy az egymás ellen fordulás előbb-utóbb békés együttműködéssé alakul. „Kívánom, hogy a 2004-es esztendő választásai hozzák meg a kívánt eredményt, hogy megmutathassák: a történelem minden vihara ellenére itt vannak, és jogos jussukat követelik békésen, de megalkuvás nélkül. Együtt és nem egymás vagy bárki ellenében. Mi önökkel vagyunk” – mondta. Az ünnepély után a délután folyamán a helyi kultúrotthonban szerveztek szimpóziumot, amelyen részt vett Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő, Szőcs János történész, muzeológus és Kozma Mária írónő. /D. Balázs Ildikó: A múlt hibáiból tanulni kell. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

2004. január 8.

Az RMDSZ 2002. november 30-án létrehozta az Ezüstfenyő-díjat, amelyet olyan személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzése, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. 2003-ban 25 magyar személyiség kapott Ezüstfenyő-díjat. A díjazottak egyike Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere. Szatmár megyében összesen 160 jogtalanul elkobzott ingatlant szolgáltattak vissza természetben a volt tulajdonosoknak, amiből 105 esetben ő írta alá a polgármesteri utasítást. /Kinál György: Amit lehetett, visszaadott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2004. január 8.

2003-2004-es tanévtől kezdve a középfokú oktatás terén egy újfajta képzés indult, amelyet hangzatosan a Művészetek és Mesterségek Iskolája (MMI, románul SAM) névre kereszteltek. Célja, hogy az elméletközpontú középiskolai oktatás túlsúlyát egy szakmai képzéssel is együtt járó oktatási formával váltsák fel. Maros megyei szinten szeptembertől 92 MMI-osztályt indítottak (25-öt a magyar tagozaton), s a tanfelügyelőség szándékai szerint az idén szeptemberben 110 osztály közül választhatnak a nyolcadik osztályok végzettjei. A kötelező tíz osztály elvégzését követően a volt inasiskoláknak megfelelő képzést nyerne a tanuló a XI. osztályba felvételizve, és azt elvégezve szakmunkási képesítést, a XII. és XIII. osztályt is sikeresen zárva technikusi minősítést szerezhetne és egyben érettségit. Az iskoláktól függ, hogy miképpen válogatnak a 16 szakterületen lehetséges 45 mesterség között. A magyar osztályok számára próbáltak magyar pedagógusokat biztosítani, de ez nem minden tantárgy esetében sikerült. A legnagyobb gond a tankönyvhiány, valamint az, hogy magyar nyelvű szakkönyvek nem léteznek. /Bodolai Gyöngyi: Szakoktatás három szinten. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

2004. január 8.

A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat vezetője, Kovács Levente, január elsejei hatállyal beadta lemondását, ismét üres a művészeti igazgatói szék. Kovács Levente kiemelte, a lemondás oka: az egyetemi oktatásban négy év teltével most január-februárban zajlanak a vezetőválasztások, az előírás pedig az, hogy egyetemi tanszékvezetőtől felfelé semmilyen oktató nem vállalhat más intézménynél vezető beosztást. A kéttagozatos színházak pénzügyi autonómia nélkül funkcionális zavarokkal küszködnek. Társulatvezetőként Kovács Levente többször került olyan helyzetbe, hogy nem tudhatta, előteremthetők-e az illető produkcióra szükséges összegek. Kárp György ügyvezető igazgatónak egy darabig a Tompa Miklós Társulat művészeti irányítását is fel kell vállalnia. /N. M. K.: Dejà vu-helyzet a színházban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

2004. január 8.

A tömbházfelelősök kémkedtek az ünnepek alatt, megfogadva a kormányajánlást, hogy követniük kell a „lakosságmozgást". A blokkfelelős rajtaütésszerűen ellenőrzi a lakásokat. Megnézi, nincs-e idegen a lakásban, aki fogyasztó, de ez a fogyasztás nem jelenik meg a költségekben. /Oláh István: Idegenjárás, angyaljárás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2004. január 8.

Csíkszeredában a bűncselekmények mögött egyre többen Csibi István csíkszeredai vállalkozót, a Neptun Kft. tulajdonosát sejtik, azonban ellene nincsenek terhelő bizonyítékaik a nyomozóhatóságoknak. Boross Károly csíktaplocai római katolikus főesperes elmondta: egyre több adat, vallomás, nyilatkozat utal arra, hogy a székely város közbiztonságának első számú ellenségét Csibi Istvánnak hívják. A városban csupán 2003-ban öt autót, több céglerakatot és szórakozóhelyet gyújtottak fel, brutálisan megvertek üzletembereket és Szondy Zoltán újságírót, aki városi tanácsos is egyben. A rendőrségnek egyetlen tettest sem sikerült eddig azonosítania. László Lászlót és Dankó Sándort 1999-ben verték agyon. A csíkszeredai rendőrség előbb arról számolt be, hogy a két gyanúsított Csibi István alkalmazásában állt, majd néhány héttel később megváltoztatta álláspontját, mondván: a tettesek mégsem neptunosok. Néhány évvel ezelőtt a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csíktaploca polgárai lakossági fórumot hívtak össze, elpanaszolták, hogy nincs nyugtuk a Taplocán megtelepedett Neptun Kft.-től. A fórum után – amelyen élesen kirohant a cég ellen Boross Károly főesperes is – a templom zárral ellátott ajtaját találta tágra nyitva a plébános, majd motorkerékpáros ismeretlenek randalíroztak a településen. A lakossági gyűlést követően hatoltak be verőlegények éjjel két családi házba, és leütötték a fórumon a Neptunt bíráló családfőket, Balázs Dénest és Holló Gyulát. Szondy Zoltánt szept. 17-én három ismeretlen tettes fényes nappal megverte, újabb támadás pedig tavaly karácsony körül érte az önkormányzati képviselőt. Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő maga látott egy autós üldözést, ezért beadvánnyal fordult a belügyminisztériumhoz, ahonnan nemrég kapott választ. Eszerint a rendőrség egy személy ellen bírósági eljárási javaslatot nyújtott be a Csíkszeredai Bírósághoz rongálás alapos vádjával. Ioan Negrusa Hargita megyei rendőrparancsnok cáfolta, hogy a városban terror uralkodna. Csedő Csaba István csíkszeredai polgármester szerint sincs terror veszélye a városban. Csibi István az évek során azonban valóságos cégbirodalmat épített ki. /Rostás Szabolcs: Ki fia a csíkszeredai maffia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

2004. január 8.

Január 10-én Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban bemutatják Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina Erdélyi magyar politikatörténet 1989-2003 között című könyvét. Szervező a Maros megyei Magyar Polgári Szövetség. /Könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

2004. január 9.

Történelmi felelősség terheli mindazokat, akik gyakorlatilag kísérletet tesznek arra, hogy megszűnjön az önálló romániai magyar politikai érdekérvényesítés lehetősége, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora január 8-i sajtóértekezletén, elemezve a polgári köröknek azt a bejelentését, miszerint polgármester-jelöltet állítanak Marosvásárhelyen és több más erdélyi városban. A kormánypárt (SZDP) és az RMDSZ között megkötött protokollumról kifejtette: az egyezménynek voltak jótékony hatásai is, többek között, hozzájárult az ország politikai egyensúlyának a fenntartásához és meghatározó lépések történtek az európai integráció felé. Véleménye szerint nem kellene új egyezséget kötnie a két pártnak, tekintettel arra, hogy 2004 választási év Romániában. /Köllő Katalin: Megszűnhet az önálló érdekérvényesítés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2004. január 9.

Zilahon tartották a partiumi RMDSZ elnökök találkozóját. – Kidolgozzuk a választási programot. E folyamatnak része a mai találkozó is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a megbeszélését követően, melyen megjelentek a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei RMDSZ szervezetek képviselői. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az országos kampánystáb vezetője elmondta: a találkozón résztvevő megyék képviselőivel áttekintették a jelöltállítási folyamat ütemtervét, az RMDSZ kampánystratégiáját és kampány módszereit. /Partiumi RMDSZ elnökök találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2004. január 9.

Az RMDSZ továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság- szobrot a Tűzoltó-téren állítsák fel. A kormánypárt az aradi várban, a szélsőségesek pedig múzeumban helyeznék el az emlékművet. Január 7-én az RMDSZ és az SZDP vezetőinek küldöttsége Aradra utazott, ahol tizenhárom aradi vértanúknak emléket állító szoborcsoport felállításának helyszínéről folytattak megbeszélést. Az SZDP legújabb javaslata szerint a szobrot az aradi várban kellene felállítani, ahol jelenleg a katonaság székel. Markó Béla egyértelműen leszögezte: a Szövetség továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az emlékművet a Tűzoltó-téren állítsák fel, a kormánypárti javaslatról pedig kifejtette, hogy az aradi várral szemben a romániai magyarságnak érzelmi fenntartásai vannak, amiért az emlékművet éppen oda zárták el. /Márciusban állhat a szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2004. január 9.

Lakossági fórumon, előválasztáson lehetne dönteni egy közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt személyéről, amennyiben az RMDSZ és a Magyarok Szabad Szövetsége (MSZSZ) elfogadja a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) javaslatát a jelöltek választások előtti megmérettetéséről. Kiss Kálmán MSZSZ-elnök támogatja a lakossági fórum összehívását. Az RMDSZ Kelemen Atilla képviselőt jelöli a polgármesteri tisztségre, az MSZSZ pedig még nem döntött a jelölt személyéről. Információk szerint az MPSZ Donáth Árpád volt főtanfelügyelő-helyettest indítaná a megmérettetésen. Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke bejelentette: a szervezet saját jelölteket állít a helyhatósági választásokon Székelyföld minden olyan településén, ahol erre igény mutatkozik. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, a szervezet egyelőre nem döntötte el, hogy olyan településeken állít-e majd jelölteket, ahol a 20, vagy olyan településeken, ahol a 15 százalékot haladja meg a magyarság számaránya. „Megegyezésre fogunk törekedni a parlamenti választások során” – tette hozzá az elnök. /Demeter Virág-Katalin, Lepedus Péter: Közös magyar jelölt Marosvásárhelyen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2004. január 9.

Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, területi RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálta január 8-i sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) két vezetője, Tulit Attila és Kónya Ádám, mindketten városi tanácstagok. Egyúttal bejelentették, hogy a helyhatósági választásokon külön polgármesterjelöltet állít az MPSZ ,,Sepsiszentgyörgyön és minden olyan településen, ahol erre igény mutatkozik”, Székelyföld-szerte. /(demeter): Külön polgármesterjelölt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

2004. január 9.

Tiltakozik az "RMDSZ pénzosztó monopóliuma" ellen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete, írta a Transindex internetes erdélyi portál. Markó Béla szerint ez a nyilatkozat a "szaktestületekben tisztességesen dolgozó több mint száz értelmiségit sérti". "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete javasolja a romániai magyar nemzeti közösségnek szánt támogatások jelenlegi elosztási rendszerének megváltoztatását. Mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások a hazai civil szervezetek, egyházak, szakmai egyesületek megkerülésével a belterjes politikai szervezetként működő RMDSZ vezetőiből létrehozott testületekhez érkeznek." – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete (kt.) nyilatkozatában, amely Szatmárnémetiben tartott polgári fórumon hangzott el. A kt. az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma és a Communitas Alapítvány gyakorlatát nehezményezi. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke kifejtette, a pályázatokról gyakran politikai és nem szakmai alapon döntenek. Példa erre a Bálványosi Szabadegyetem támogatásának akadályozása, amely szerencsére nem sikerült, vagy a dévai gyermekotthonnal és kollégiummal konkurens iskola felépítésének pénzelése. Magyarországi közalapítványok az oktatási támogatást leszámítva mintegy 1,2 millió, a román állam költségvetése 1 millió dollárral támogatja a romániai magyarságot. Erről az összesen 2,2 millió dollárnyi összegről nincs nyilvános elszámolás, de még belső egyeztetés sem! A jelenlegi egypártrendszer azt eredményezi, hogy a magyar civil társadalom szabad fejlődésére szánt pénz politikai szűrő alapján kerül elosztásra. A kuratóriumokba a csúcsvezetés nevezi ki a tagokat. – Szívesen látnék végre egy összefoglalót a csúcsvezetés pénzügy- és támogatáspolitikájáról – fűzte hozzá a szatmári nyilatkozathoz Szilágyi Zsolt. – Az a támogatás-osztás, amelyre az RMDSZ-nek rálátása van, az a lehető legnyitottabb módon történik – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a szatmári nyilatkozatra. Azonban Markó Béla vezeti az IKA alkuratóriumát és a Communitas Alapítványt is, jegyezte meg Sipos Géza. Markó erre megjegyezte, hogy nem a kuratóriumok, nem is az RMDSZ, hanem a szaktestületek bírálják el a pályázatokat. /Sipos Géza: Lej és forint ide, oda. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

2004. január 9.

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő négy diákjával a gyergyói főiskola idegenforgalom- földrajz szakáról 2003 tavaszán sikeresen pályázott a Sapientia Alapítvány tudományos tanácsánál ösztöndíjra egy olyan dolgozat megírásához, amely a Gyergyói medence gazdasági, népességi és társadalmi helyzetének alakulását és lehetőségeit méri fel évszázadokra visszamenően. Garda Dezső elmondta, hogy a 90-es évektől kezdődően nagymértékű hanyatlás következett be a medencében, melynek egyik oka, hogy tönkrement az infrastruktúra. A kis családi gazdaságok nadrágszíj-parcellákon termelik meg a mindennapi szükségletet gabonából és krumpliból, s ezek nem válhatnak jövedelmezőkké. A visszafejlődés leginkább a népességcsökkenésben mutatható ki: a medencében egy évtized alatt településenként 8- 10%-kal csökkent a lakosság, az 1992-es adatokhoz képest. Többnyire a legtehetségesebb emberek hagyták el a medencét. A szociális gondokat az okozza, hogy többnyire nem tartják be a törvényeket. Aki betölt egy bizonyos funkciót, bármilyen visszaélést elkövethet, azt soha senki nem fogja kivizsgálni, mert működik az ismeretségek, kapcsolatok rendszere. /Gál Éva Emese: Válságos helyzet Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2004. január 9.

Vihart kavart egy döntés, mely szerint másfél hónapon belül vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelyből két évvel ezelőtt egy ingatlant vásárolt a városban működő civil szervezetek részére. Az IKA azért döntött így, mert a pályázati cél nem teljesült. Előzőleg az IKA elfogadta az elszámolást . Orbán Attila, az alapítvány igazgatója politikai leszámolást sejt a döntés mögött. Az IKA honlapján megjelent a 2003. évi sikeresen pályázók listája. Máramaros megyéből a listát messzemenően az RMDSZ közeli Németh László Alapítvány vezeti, mely egy napilap megjelentetési költségeire 6 millió Ft-ot kapott, annak ellenére, hogy az IKA új lap indítására eddig nem adott pénzt. És talán az egész erdélyi sajtó nem kapott ennyit összesen. Ugyanakkor templom külső nagyjavítására 100 ezer Ft. elégséges a döntés értelmében. Továbbá a Kolozsváron bejegyzett Progress Alapítvány a 2003. július 10-i döntés értelmében 4 millió Ft-ot kapott "Mi számítunk – népszerűsítő és figyelemfelkeltő kampány a 2002-es romániai népszámlálás alkalmából" című programjára. /(dlf): Elszámolások vagy leszámolások ideje? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

2004. január 9.

A magyarság részaránya sokkal nagyobb a legelesettebb társadalmi réteg, a hajléktalanok között, mint Nagyvárad összlakosságában. Az önkormányzat Gutenberg utcai éjjeli menhelyén hasonló a helyzet, a magyarok itt is nagy többségben vannak. 80 százalék körüli a magyarok aránya, nyilatkozta Ferencz István, az Ecclesia Mater vezetője, miközben Nagyvárad lakosságának 28 százaléka magyar. Volt már eset, hogy emiatt a minisztériumban kellett magyarázkodnia Ferencz Istvánnak. Feltehető, hogy a románok közötti erősebb összetartás, illetve a románok töltenek be olyan vezető pozíciókat, amelyek lehetővé teszik, hogy segítsenek szegényebb társaikon. A szociális támogatásra jogosultak közül is a legtöbb a magyar anyanyelvű roma, őket követik a magyar nemzetiségűek, a legkevesebben pedig a románok vannak. /Pengő Zoltán: Nagyobb a magyar hajléktalanok aránya. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2004. január 9.

Múlt év végéig összesen 20 427 felső-háromszéki polgár rendelkezett magyar igazolvánnyal. Felső-Háromszéken 2859 tanuló rendelkezik diákigazolvánnyal, eddig 300 pedagógusigazolványt és 11 oktatói kártyát osztottak ki. Kézdivásárhelyen csökkent a születések száma /2002-ben 528, 2003-ban 463/, közben 2002-ben 230-an, míg tavaly 231-en haltak meg a városban. /Bartos Lóránt: Fogy a székely a céhes városban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2004. január 9.

Csernakeresztúr az egyetlen magyar többségű Hunyad megyei település. Zömében bukovinai székelyek lakják, akik ellenálltak minden megpróbáltatásnak. Az elmúlt tanévben a csernakeresztúri iskola magyar tagozatán, az összevont 1–4. osztályban összesen 20 gyermek tanult. /A román tagozat diákjainak 30–40%-a is magyar./ A tanügyi törvény értelmében ilyenkor csupán egy tanító alkalmazása indokolt. Traian Parau igazgató szigorúan ragaszkodott a törvényes előírások betartásához. Tóth János plébános nem fogadta el a mostoha körülményeket Hosszas tárgyalások után a Hunyad Megyei Tanfelügyelőség behunyta a szemét egy második tanító tevékenysége felett – ám az állam nem biztosított neki semmiféle fizetést. A tanító, Bajnócki Izsák megérkezett Csernakeresztúrra. Természetesnek tűnt volna, hogy fizetését, ellátását a falu lakossága, vagy a magyarság érdekképviseleti szervei vállalják magukra. Ehelyett Tóth János plébános biztosított a fiatal tanítónak fizetést és szállást. Egy egész évig. Az RMDSZ nem segített. /Chirmiciu András: Csernakeresztúri magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2004. január 9.

A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, a Gödöllői Szent István Egyetem, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda Város Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa tudatja, hogy dr. György Antal egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, alapítványi elnök, Csíkszereda díszpolgára, a Pro Hargita 2002 és Julianus-díjas, számos tudományos és közéleti kitüntetés és elismerés birtokosa január 6-án elhunyt. Személyében a Székelyföld és az összmagyarság kiváló egyéniségét veszítettük el, olvasható a közleményben. Dr. György Antal tudományos munkásságával, a székelyföldi magyar nyelvű felsőoktatás iránti felelősségével, a szülőföld agráriumának fejlesztéséért kifejtett fáradhatatlan tevékenységével maradandóan beírta nevét a magyar nép nagyjai közé. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2004. január 9.

Megvonta tevékenyének tavalyi mérlegét a székelyudvarhelyi Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport. A zöld szervezet életében a 2003-as volt az első olyan év, amikor tervezett tevékenységeink igen nagy része megvalósult, jelentette ki Péter Pál, a munkacsoport elnöke. Az Agora apolitikus civil szervezet, amely pályázatokból, adományokból tartja fenn magát, és ezekkel a támogatásokkal működteti programjait, amelyek a természetvédelem, a környezeti nevelés és a hulladékgazdálkodás kérdéskörével foglalkozik. Legjelentősebb tavalyi programjukra Phare-pályázatot nyertek, és amelyet két fő partnerrel, a gyergyószentmiklósi Naturland Egyesülettel és az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulással bonyolítottak le. Létrehozták honlapukat www.green-agora.ro címen. /Kiss Edit: Mérleg az Agorától. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

2004. január 9.

Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász eddig több mint harmincszor mutatkozott be egyéni kiállításokon; a most Csíkszeredában, a Kriterion Házban látható tárlat anyaga előzőleg a brassói Reménység Házában került bemutatásra. Kovács Géza számos belföldi és külföldi csoportos tárlaton is jelen volt. Kovácsolt munkái, kompozíciói öt díjat kaptak. Négy monumentális alkotása áll köztereken: Vaján, Vigántpetenden, Cserszegtomajon és Nagyatádon. A Román Képzőművészeti Szövetség és a Magyar Szobrász Társaság tagja. Kovács Géza vaskompozíciói sajátos színfoltját jelentik az erdélyi képzőművészetnek. /Sánta I. Géza: Kovács Géza szobrai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

2004. január 9.

Hagyományához híven, a Lendvay Márton Színjátszó Kör idén is zenés- humoros szilveszteri összeállítással állt elő Nagybányán. „A függöny mögött..." c. szórakoztató műsort Simori Sándor állította össze, rendezte és konferálta. Az előadás sikeréhez hozzájárult a Papp Zoltán és Balogh György által koreografált tánccsoport is. /(tami): A függöny mögött... = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

2004. január 9.

Szilágyi Domokos (1938-1976) erdélyi költő Plugor Sándor (1940-1999) grafikusművész rajzaival illusztrált Öregek könyve című, 1976-ban Bukarestben közreadott verseskönyvének a hasonmás kiadását jelentette meg a veszprémi Kollázs Kiadó, amely a magyar kultúra napja tiszteletére január 22-én Sepsiszentgyörgyön, Kolozsvárott, Budapesten és Veszprémben mutatja be a kötetet. – A kötet nem jelenhetett volna meg Horváth Balázs veszprémi országgyűlési képviselő támogatása nélkül – jelezte Nagy Károly, a könyvkiadó vezetője. /Szilágyi Domokos hasonmás–kötete a magyar kultúra napjára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./

2004. január 9.

Tavaly ősszel jelent meg Alsósófalváról Andrási Benedek nyugdíjas tanár által írt monográfia. Megjelenését az alsósófalvi közbirtokosság és Hargita megye Tanácsa támogatta. /Fülöp D. Dénes: "Lakosságának nagy része dalos kedvű". Alsósófalva monográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 481-498




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998