Soron kívüli sajtótájékoztatót hívott össze Árus Zsolt, az MPSZ területi szervezetének elnöke Gyergyószentmiklóson, amelyen arról tájékoztatott, hogy az MPSZ-nek a Központi Választási Irodához benyújtott ívei kikerültek az RMDSZ-hez, melynek képviselői több megyében rákérdeznek az emberekre, hogy valóban aláírták-e az ívet az MPSZ indulásához. Az MPSZ ügyvédje ez ellen hivatalosan tiltakozott. Elmondta továbbá, hogy a törvény értelmében a Választási Irodának kellene ellenőriznie az aláírások hitelességét, ehelyett az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt javaslatára úgy döntöttek, hogy az ügyészséghez adják az íveket elbírálás végett. –Az eljárás ellen az MPSZ tiltakozást nyújtott be az Európai Unió bukaresti kirendeltségéhez, valamint a különböző országok nagykövetségeihez is. /Soron kívüli sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2004. október 23.
Újabb hat évre választották meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé Tőkés Lászlót, aki a 95 tagú egyházkerületi közgyűlés 62 szavazatát mondhatta magáénak, ellenfele, Csernát Béla 32 szavazatával szemben. Kovács Zoltán főgondnokot, Érmihályfalva polgármesterét 74 szavazattal választották újra. Az eredmény kihirdetésekor Tőkés László kifejtette: ’89 után helyes úton indult el az egyház, amikor a nemzeti és keresztény értékek védelmét vállalta, ez bizonyítják a most leadott szavazatok is. A nem reá szavazókat nem tekinti ellenségnek, arra szólította fel őket, hogy zárkózzanak fel az egyház ügyeinek képviseletében. A szavazások második fordulójában a lelkészi- és világi főjegyzőt, az elnököket és generálisdirektort, valamint a tanácsosokat választották meg. /(Balla Tünde): Tőkés László marad a Királyhágómellék püspöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2004. október 23.
Tanácskozásra ültek össze a Magyar Ház nagytermében Beszterce város pedagógusai. Jelen volt a magyar oktatásért felelős tanfelügyelő, Balázs Dénes is. Borsos K. László kiemelte, nagy szükség volt e tanácskozásra. Besztercén szükség lenne önálló magyar iskola létrehozására. /Sz. Cs.: Tanácskoztak a pedagógusok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2004. október 23.
Fölényes győzelmet aratott okt. 22-én Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben tartott tisztújításon. Az újraválasztott püspök nyilatkozott a Szabadságnak. Úgy érzi, hogy a mai királyhágómelléki püspök emberi téren nem különbözik az egykori temesvári lelkésztől, próbált hű maradni elveihez. Úgy látja, hogy politikai téren közeledés mutatkozott az RMDSZ és az egyház, valamint személye között. „Erdélyben van esélye a magyar–magyar egyetértésnek, még akkor is, ha bizonyos jelek ellene szólnak. Összegezve: látok esélyt a magyar összefogás megteremtésére” – jelentette ki. /Köllő Katalin: Tőkés: látok esélyt a magyar összefogás megteremtésére. Régi-új püspök a Királyhágómelléken. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2004. október 23.
Új épületben tartják ezentúl az óráikat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem környezettudomány, valamint a fotó-, filmművészet és média szakos diákjai. Az egyetem a nemrég visszaszolgáltatott, a Monostori úti kakasos templom mögött lévő, Déva utca 19. szám alatti épületet béreli az Erdélyi Magyar Református Egyházkerülettől. Az okt. 22-i ünnepi avatón Szilágyi Pál rektor az intézmény terveit ismertette, közölte: jövőtől európai tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok szakot indítanak. A Bocskai-házban maradt az egyetem adminisztrációs személyzete, valamint az egyetem Kutatási Programok Intézete. /B. T.: Új ingatlant bérel a Sapientia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2004. október 23.
Kettős könyvbemutatót tartottak okt. 21-én a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar tanszékén. Mindkét gyűjteményes kötet szerkesztője, illetve egy-egy tanulmányának szerzője Gábor Csilla. A Mindennemű dolgok változása – Hagyományok, források, távlatok című tanulmánykötet a Komp-Press, a Devóciók, történelmek, identitások a Scientia Kiadó gondozásában jelent meg. Gábor Csilla örömét fejezte ki, hogy sikerült megteremtenie egy, a középkori, kora újkori magyar irodalmat kutató műhelyt. A magyar tanszék és a Római Katolikus Teológiai Kar együttműködése termékenynek bizonyult, fiatal kutatók írásai is napvilágot látnak a magyarországi szakemberek kolozsvári előadásait rögzítő fejezetek mellett. /(Rostás-Péter Emese): Hagyományok és változások a magyar tanszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2004. október 23.
Az óradnai magyarság mondhatni Csipkerózsika álmából ébredt, vallotta 1999- ben, az RMDSZ tízéves évfordulóján, a Besztercei Híradónak a helyi vezetőség. Elhunyt Vilicki László, az RMDSZ óradnai szervezetének alapító tagja, áldozatos munkájával a szórványt szolgálta. Évtizeden át volt helyi elnök, és a helyi tanácsban is vállalta a képviseletet. /A szórványért élt, munkálkodott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2004. október 23.
A magyarországi Illyés Alapítvány egymillió forint értékben adományoz magyar nyelvű könyveket a szászrégeni Petru Maior Városi Könyvtárnak. Márton Edit könyvtáros jelezte, az alapítvány képviselői könyvismertetőket tartalmazó nyomtatványokat fognak küldeni, amelyekből a szászrégeni könyvtárosok kiválaszthatják az igényelt példányokat. Jelenleg a Petru Maior Könyvtárban levő könyvállomány 30 százaléka magyar nyelvű. /Egymillió forintos könyvadomány. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
2004. október 25.
Kizárólag oktatási és kulturális téren nyújt támogatást a határon túli románok számára az a törvény, amelyet legutóbbi ülésén fogadott el a kormány, és amely 2005. január elsejétől lép érvénybe. A jogszabály hozzávetőlegesen 12 millió románt érint, ez azonban nem hivatalos adat, ugyanis máig nem készült statisztika arról, hány román él szerte a világon. A törvényt előkészítő Határon Túli Románok Hivatala elnöke, Titus Corlatean többször is hangsúlyozta, hogy „eurokonform” dokumentumról van szó. A törvény értelmében a határon túli románok bármilyen szinten tanulhatnak Romániában, és oktatási ösztöndíjakban részesülhetnek; emellett továbbképzésen vehetnek részt, és megkaphatják a pedagógusoknak járó kedvezményeket; ingyenesen férhetnek hozzá az állami kulturális intézmények szolgáltatásaihoz; szintén térítésmentesen juthatnak vízumhoz, ha „nyelvi, etnikai, vallási és kulturális önazonosságuk” megőrzése érdekében szervezett rendezvényen szeretnének részt venni Romániában. A jogszabály szerint a parlament védnöksége alatt évente egyszer ülésezik külföldön vagy az országban a Románok Világkongresszusa. A kongresszus megválasztja az állandó jelleggel tevékenykedő, jogi személyiséggel rendelkező Románok Világtanácsát. E testület feladata lesz tanácsot adni, és segítséget nyújtani a kormány szakintézményeinek. A Határon Túli Románok Hivatala együttműködik a Külügyminisztériummal, valamint az oktatási és a kulturális tárcával is. A magyar kormánynak nincs kifogása a kedvezménytörvény ellen. /Cs. P. T.: Elkészült a román „státustörvény”. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2004. október 25.
A magyar közösség jövője, az autonómia csupán egy erős, befolyásos magyar parlamenti képviselettel teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje okt. 23-án, Gyergyószentmiklóson. Egy erős parlamenti képviselet megteremtéséhez nem elég a magyarság 80 %-a: november 28-án minden magyar szavazatára szükség lesz – hangsúlyozta Markó Béla. Leszögezte, ideje és lehetősége van a párbeszédnek, de csak azokkal, akik nem a rombolást, hanem a magyarság jövőjét tartják szem előtt. Megerősítette, a napokban találkozik Tőkés Lászlóval, akivel a számos nézetkülönbség ellenére, megpróbálják megbeszélni a vitás kérdéseket. /Minden magyar szavazatra szükség van. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2004. október 25.
Tőkés Lászlót újraválasztották püspöknek. Hat évvel ezelőtt leplezett volt a politika beavatkozási kísérlete, most pedig közvetlen, állapította meg a püspök. Ez az induló jelöltek névsorából is kiderül. Az egyházkerület szinte valamennyi vezető tisztségére azokat választották vissza, akik a korábbi hat évben is e tisztségek viselői voltak. 2001-ben elfogadták az egyházkerület programját, ezt akarják megvalósítani. Emellett elkezdték az egyházkerületi missziói munkaév programját, beindították az Áldás, népesség mozgalmat, 2003 februárjában beindították a nemzeti önkormányzati programot, melynek eredményeként létrejött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. /Gazda Árpád: Az utolsó mandátum kezdődik. Interjú a püspöki tisztségbe újraválasztott Tőkés Lászlóval. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2004. október 26.
Visszautasították a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) aláírásait. Az MPSZ képviselői felháborítónak tartják, amiért az ügyészség beavatkozott a politikai életbe, és úgy vélik, minderre azért volt szükség, hogy megfélemlítsék azokat, akik másképp gondolkodnak, mint az RMDSZ. Az MPSZ vezetői törvénytelennek tartják, hogy a KVI kiadta az RMDSZ-nek az MPSZ-t támogató aláírások listáját. A listák birtokában az RMDSZ több támogatótól is számon kérte aláírását. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót is felkerestek és faggatták őket. Az MPSZ értesülései szerint például a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Dénes szenátor személyesen telefonált Erdei Józsefnek, akitől számon kérte aláírását. Bajusz Katalin nagyenyedi RMDSZ elnökségi tagot az RMDSZ megyei választmányi gyűlésén elítélték aláírásáért. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke hazugságnak nevezte azt az állítást, miszerint munkahelyük elvesztésével fenyegettek volna meg több személyt az MPSZ-támogató listát aláíró nagyenyediek közül. Annak láttán viszont, hogy a helyi RMDSZ egyik oszlopos tagja az MPSZ-nek gyűjt aláírásokat, igenis összehívták a választmányt az ügy tisztázása végett, a jelenlévők pedig elítélték Bajusz Katalin akcióját. Seres Dénes szenátor, RMDSZ-elnök szerint semmilyen megfélemlítő akció nem indult Szilágy megyében, de tisztázni kellett, hogy azok az RMDSZ nyilvántartásában szereplő tagok, akik aláírták az MPSZ-t támogató listákat, továbbra is a szövetség tagjainak tartják magukat. Arra a kérdésre, hogy honnan származtak az aláírókra vonatkozó információk, Seres szenátor elmondta: elsősorban belső MPSZ-körökből, illetve a választási iroda RMDSZ-es tagjától, aki szintén megjegyzett néhány nevet. /Székely Kriszta: Többen nem ismerik el aláírásukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2004. október 26.
A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ közleményben foglalta össze bejegyeztetésének eddigi történetét. Az MPSZ okt. 19-én benyújtotta a Központi Választási Irodához a mintegy 26 000 aláírást. Másnap a Szilágy megyei RMDSZ vezetői Seres Dénes RMDSZ-szenátor irodájából telefonon hívni kezdték az aláírókat. Több személyt nagyenyedi RMDSZ-vezetők munkahelyük elvesztésével fenyegettek meg. A Központi Választási Iroda az ügyészségre utalta az MPSZ aláírásainak ellenőrzését. A Központi Választási Iroda szóvivője, Victor Pascu-Camenita szerint meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az aláírók milyen nemzetiségűek. A kormánypárt bizottsági tagja, Dan Matei Agaton szerint nemcsak az aláírók nemzetiségét kell megvizsgálni, hanem azt is, hogy ezen személyek a legutóbbi népszámláláson magyarnak vallották-e magukat. (A 2001/680-as népszámlálásról szóló törvény szerint a népszámlálás adatai titkosak, és csakis statisztikai célokra használhatók.) Az MPSZ a Központi Választási Irodánál írásban tiltakozott amiatt, hogy az aláírási íveket kiszolgáltatták az RMDSZ-nek. Szilágyi Zsolt független képviselő képviselőházi sajtótájékoztatón bejelentette: politikai megfélemlítés történik az ügyészség és a rendőrség bevonásával. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót felkeresnek, és az aláírásokról faggatták őket. Sipos Imrét például munkahelyén kereste meg Fodor István, az RMDSZ megyei tanácsosa, valamint Kerekes Edit, Zilah város RMDSZ-elnöke. Mindketten azt kérték tőle: vonja vissza aláírását, és adjon írásos nyilatkozatot arról, hogy nem írta alá az MPSZ íveit. Horvát Beáta tanárnőt a "státusziroda" munkatársa, Csillag Alpár kereste meg, és azzal fenyegette, hogy falura helyeztetik, ha nem áll kötélnek. Az RMDSZ irodájába hívatott vagy telefonon felkeresett polgárok közül néhányan magyar nyelvű nyilatkozatban állították, hogy nem írták alá az íveket. Ezeket a személyeket a rendőrség is felkereste. A rendőrség a jelek szerint az RMDSZ-től kapott információk alapján járt el. Okt. 23-án Orbán Mihályt, a Magyar Polgári Szövetség országos elnökségi tagját két civil ruhás rendőr kereste fel otthonában. Elmondásuk szerint Király András Arad megyei RMDSZ-elnök feljelentése alapján járnak el. Nyilatkozatot követeltek Orbán Mihálytól, amelyben kijelenti, hogy az általa gyűjtött aláírások hitelesek. Papp Lajost, a Magyar Polgári Szövetség Szilágy megyei elnökét beidézték a zilahi rendőrségre. Másnap újra kihallgatták. Az Arad megyei rendőrség több aláírót és aláírásgyűjtőt keresett föl az aláírások hitelessége után érdeklődve. Vajon hogyan jutottak az aláírások az RMDSZ-hez? /A Magyar Polgári Szövetség bejegyeztetésének eddigi története. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./
2004. október 26.
Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy politikai döntések fosztják meg a választópolgárokat a választás szabadságától – nyilatkozta Szász Jenő. A Magyar Polgári Szövetség elnöke boszorkányüldözésnek minősítette, hogy az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó szervezet aláírás-listáit az Országos Választási Iroda nem fogadta el. Szász Jenő elmondta, az MPSZ megfellebbezi az Országos Választási Iroda döntését a Legfelsőbb Törvényszéken, majd – akárcsak a helyhatósági választások esetében – a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz kíván fordulni jogorvoslatért. /Salamon Márton László: Szász Jenő: diktátor az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2004. október 26.
Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányának elnöke és Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei elnöke nyílt levelet intézett Kiss Sándorhoz, az RMDSZ Bihar megyei választmánya elnökéhez és Lakatos Péterhez, az RMDSZ Bihar megyei szervezete elnökéhez, kérve őket vessék latba befolyásukat Markó Béla elnök meggyőzésére, hogy a küszöbön álló Tőkés László-Markó Béla találkozó konkrét eredményekkel zárulhasson. A Magyar Polgári Szövetség által gyűjtött aláírások által kiváltott, minden jel szerint RMDSZ-parancsra történő zaklatások még nem értek véget, de a levélírók remélik, hogy a címzettek is elítélik az aradi és szilágysági meghurcolásokat. /Nyílt levél Kiss Sándorhoz, az RMDSZ Bihar megyei választmánya elnökéhez és Lakatos Péterhez, az RMDSZ Bihar megyei szervezete elnökéhez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./
2004. október 26.
Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke nyilatkozott az MPSZ-nek a választásokon való indulásáról. Szilágyi Zsolt emlékeztetett, nyáron felajánlották az RMDSZ-nek, hogy induljon párbeszéd a két politikai erő között, rendezzenek közös előválasztásokat. Az RMDSZ ezt nem fogadta el. Sehol sem rendezték meg az összmagyar előválasztásokat. Az RMDSZ kérésére, az SZDP és a Nagy-Románia Párt támogatásával az ügyészség vizsgálja az aláírásokat. Az MPSZ örömmel vette Tőkés László püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének a közvetítésre vonatkozó javaslatát. /Hiteles erdélyi magyar képviselet kell! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./
2004. október 26.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség örömmel állapította meg, hogy az erdélyi Magyar Polgári Szövetségnek az antidemokratikus és diszkriminatív előírások ellenére sikerült összegyűjtenie a parlamenti választásokon való induláshoz szükséges több mint 25 ezer aláírást. Németh Zsolt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség külügyi kabinetjének vezetője reméli, hogy nem ismétlődik meg a tavaszi adminisztratív eljárás, amely mondvacsinált ürügyekre hivatkozva megakadályozta a szervezet indulását az önkormányzati választásokon. Akkor ez felháborodást váltott ki európai fórumokon: az Európa Tanács Velencei Bizottsága vizsgálta a román választási törvényt, az Európai Néppárt bizottságot állított fel a választások tisztaságának vizsgálatára, az EU országjelentése pedig elítélte a román párttörvényt. A Fidesz megdöbbenéssel értesült és politikai megfélemlítésnek tekinti, hogy a bukaresti Központi Választási Iroda átadta az aláíró íveket az ügyészségnek. Még inkább érthetetlen, hogy a jelek szerint az ívek másoknak – konkrétan az RMDSZ-nek – is birtokába kerültek. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség reméli, hogy a romániai magyarság két, jelentős támogatottságot élvező politikai ereje képes lesz megállapodást kötni. /Ismétlődő zaklatás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./
2004. október 26.
Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy új politikai evangelizációra van szükség, ezt jelzi az RMDSZ programja is. Az autonómia ugyanis önmegvalósítás, és eléréséhez párbeszédre van szükség. Teljes egészében föl kell karolni az autonómiát, s aki ezt nem teszi, annak le kell mondania. Az erdélyi magyarság körében nem egységről, hanem egyetértésről kell beszélni, hangsúlyozta. Ehhez pedig tárgyalni, vitatkozni kell. /Román Győző: Tizenkét apostol vagy egy mameluk. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./
2004. október 26.
Okt. 17-én Kalotaszentkirály-Zentelkén Szent István-szobrot avattak. Az ünneplők a templomból a Zentelkén lévő parkba vonultak, Szent István szobrához, ahol Póka György polgármester köszöntötte őket. Utána Iványi András, Szentkirályszabadja polgármestere beszélt a Szentkirályok Szövetsége nevében. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök beszédében azzal világította meg Szent István történelmi jelentőségét, hogy a nagy egyházszakadás óta ő az első és egyetlen közös szentje a római katolikus és a görögkeleti egyháznak. A szobor leleplezése előtt egy kalotaszegi népviseletbe öltözött lány felolvasta Orbán Viktor köszöntőjét, melyet a volt miniszterelnök Okos Márton kérésére juttatott el az ünneplő közösséghez. /Kalotaszentkirályon a szent király szobra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./
2004. október 26.
Gyergyószentmiklóson koszorúzási szertartással kezdődött október 24-én az 1956-os forradalom emlékezete előtti főhajtás, a római katolikus temetőben álló 1956-os emlékműnél. Beszédet mondott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Dézsi Zoltán alprefektus, Kontesveller József alpolgármester és Rokaly József történelemtanár, aki kiemelte: Magyarországon 22 ezer embert állítottak bíróság elé, és 300 halálos ítélet született, míg Romániában az üldözöttek száma elérte az 50 ezret, Erdélyben a forradalom után 15 embert végeztek ki, 10-et a Szoboszlay-perben, ők is aradi vértanúk. A Volt Politikai Foglyok nevében Bencze Géza emlékezett a hargitai áldozatokra. /(Gál Éva Emese): Az 1956-os forradalomra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2004. október 26.
Az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapta a monostori egyházközséghez tartozó épületet, mely a Monostor úti úgynevezett kakasos templom mögött áll, és azt szimbolikus pénzösszegért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) bérbe adta. Ebben az épületben fognak működni a környezettudományi kar, a fotó-, filmművészet és média kar laboratóriumai, valamint az egyetem kolozsvári részlegének könyvtára és különböző irodák. Dr. Szilágyi Pál rektor beszédében emlékeztetett: nemcsak a tanárok, de a diákok is tevékenyen kivették részüket az épület felújításából. Nagy segítséget kaptak a református egyháztól és a budapesti, német nyelvű Andrássy Gyula Egyetemtől. /Csomafáy Ferenc: Bővülő Sapientia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2004. október 26.
Sikeres volt a Marosvásárhelyi Református Kollégium újraindulásának tizedik évfordulójára tartott ünnepségsorozat. Dr. Csiha Kálmán, akinek püspöksége idején újraindult a kollégium, a karsztvizekhez hasonlította a református oktatás történetét, amely betiltását követően 45 éven át a szívek titkos csatornáiban őrizte a hagyományokat. Székely Emese igazgatónő mondott köszönetet egyháziaknak és világiaknak. A háromnapos rendezvény keretében a romániai egyházi oktatásról tartottak tanácskozást a testvérintézmények vezetőinek részvételével. Kató Béla kiemelte, hogy az erdélyi református kollégiumokban (a szatmári kivételével) nem engedélyezték az osztályok szakosodását, ami nagymértékben rányomja a bélyegét az oktatás színvonalára. Székely Árpád, a kolozsvári kollégium igazgatója tette szóvá, hogy nem sikerült elérni, hogy az egyházi iskolák az elméleti líceumok sorába kerüljenek. /(bodolai): Az egyházi oktatásról tanácskoztak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./
2004. október 26.
Budapesten vendégszerepel a Tomcsa Sándor Színház /Székelyudvarhely/ okt. 26-án és 27-én a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek sorozat keretében. /(bb): A Tháliában a Tomcsa Sándor Színház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 26./
2004. október 27.
Nem jött létre párbeszéd Markó Béla, az RMDSZ és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között, annak ellenére sem, hogy mindkét politikus megbeszéléseket folytatott a közvetíteni próbáló Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. Tőkés László szept. 26-án reggel Szász Jenővel ült közös asztalhoz, majd tizenegy órakor Markó Bélával kezdett tárgyalásokat Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A megbeszélésekből egyértelműen kiderült: Szász továbbra is közös – azaz RMDSZ és MPSZ jelölteket egyaránt tartalmazó – lista összeállítását akarja. Markó ezzel szemben hangsúlyozta, hogy az RMDSZ előválasztásainak eredményeként összeállt listához már nem lehet hozzányúlni. Hozzáfűzte azonban: elképzelhetőnek tartja, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezetek érdekeit a szövetség listáin szereplő jelöltek közül képviselhetnék azok, akik erre vállalkoznak. Tőkés László szerint a találkozók tartalmát az EMNT elnöke által közzé tett nyilatkozat határozta meg. A dokumentumban a püspök leszögezte: a küszöbön álló országos választások ügyében kialakult válságos helyzet megoldása abszolút elsőbbséget érdemel, az erdélyi magyarság számára elsőrendűen fontos, hogy az RMDSZ és az MPSZ egyetértésre jusson egymással. Azt javasolta, hogy a két politikai szervezet az RMDSZ logója alatt közös jelöltlistát állítson a választásokra. Az összefogás és az egység megteremtésének eszközeként és feltételeként azt jelölte meg, hogy az RMDSZ emelje fel szavát az MPSZ-szel szemben foganatosított hatósági zaklatások és antidemokratikus intézkedések ellen, és ítélje el a Szász Jenő vezette szövetségnek a választási szabadságot durván megsértő "diszkvalifikálását". Emellett az RMDSZ-nek – az MPSZ-hez hasonlóan – egyértelmű támogatásban kellene részesítenie a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazást. Tőkés szerint mindezért az MPSZ-nek el kellene állnia a román pártokkal való közös választási listától. – Most is hajlandók vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, habár erkölcsileg elég nehéz feldolgozni azokat a támadásokat, amelyeket ránk zúdított az RMDSZ az elmúlt időszakban – mondta Szász Jenő. Markó Béla viszont elutasítja az MPSZ-szel való párbeszédet. Markó és Tőkés megállapodott abban, hogy folytatják egymással a párbeszédet, és két héten belül sort kerítenek egy újabb találkozóra. /Borbély Tamás: Nem jött létre párbeszéd Kolozsváron Markó Béla és Szász Jenő között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2004. október 27.
Markó és Tőkés találkozójával láthatóbbá váltak a korábbi pozíciók. Markó választási fogásként megpróbálta eladni a semmit – Toró T. Tibor és Sógor Csaba ama jogát, hogy a parlamentbe bejutva ott az MPSZ-t képviseljék. Tőkés kísérlete sem sikerült, hogy a szembenálló felek fölötti centrumot létrehozza, majd abban elhelyezkedve közvetítsen, és visszaszerezze azt az autoritását, amellyel a kilencvenes évek elején rendelkezett. Túlságosan is az erdélyi magyar jobboldal harcos vezetője volt ahhoz, hogy ezt most elfogadják tőle, túlságosan hajlíthatatlan volt ahhoz, hogy hirtelen a kiegyezés emberének tűnjék. Végül az MPSZ sem jutott előbbre. A meghamisított listák története világossá tette: az erdélyi magyar politikai osztály teljes egészében „integrálódott” a román politikába. Az MPSZ a listák meghamisítása után immár a politikai vállalkozók által létrehozott román zsebpártok sorába illeszthető. Az RMDSZ pedig egyre kevesebbeket győz meg arról, hogy ő más, mint a román állam elosztási pozícióit őrző pártkartell többi tagja. /Bakk Miklós: A tisztánlátás ára. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./
2004. október 27.
A magyar alkotmánybíróság elutasította a kettős állampolgárság ügyében ügydöntő népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogásokat, s ezzel helybenhagyta a parlament szeptemberi egyhangú döntését. Ismeretes, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöksége 2003. augusztus 18-án döntött arról, hogy a kettős állampolgárság ügyében népszavazást kezdeményez. A határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyében az MVSZ népszavazási kérdése: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelemre – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafus szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" Patrubány Miklós szerint december 5-én, a kórházak privatizációjáról szóló ügydöntő népszavazással egy időben az emberek kinyilvánítják véleményüket a kettős állampolgárság ügyében is. Az MVSZ elnöke egy milliárd forintot kér a kettős állampolgárság ügyének népszerűsítésére. /Kiírhatják a népszavazást kettős állampolgárság-ügyben. Egymilliárd forintot kér Patrubány kampányra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2004. október 27.
Okt. 26-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ismertették az RMDSZ államelnökjelöltjének programját. Markó Bélát Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke mutatta be, hangsúlyozva, a szövetségi elnök az az ember, aki megbízhatóságával, szavahihetőségével, következetességével helyt tud állni, és aki az RMDSZ új politikai programjának, a közösségi autonómiát is magában foglaló programnak méltó képviselője lesz. Markó Béla jelezte, olyan országot szeretnének az RMDSZ politikusai, amelyben nem elképzelhetetlen a magyar elnök sem. Az államelnökjelölt programjáról Kötő József ügyvezető alelnök, a programot ismertető füzet szerkesztője tájékoztatott. A rendezvényen bemutatták Markó Bélának A magyar dilemma /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, tanulmányokat, interjúkat, beszédeket tartalmazó kötetét. /Antal Erika: Bemutatták Markót, a jelöltet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./
2004. október 27.
Az utóbbi napokban a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) több rágalmazó, a romániai és a nemzetközi közvéleményt félretájékoztató nyilatkozatot, állásfoglalást hozott nyilvánosságra a parlamenti választásokra összeállított tagsági névjegyzékkel kapcsolatban – olvasható az RMDSZ ügyvezető elnöksége okt. 16-án kiadott nyilatkozatában. A központi választási irodához (BEC) beérkezett jelzések nyomán megállapították, hogy az MPSZ által benyújtott listán számos esetben hamis vagy érvénytelen az aláírás. Ennek alapján döntött a BEC, hogy törvénysértés történt, és az MPSZ nem indulhat a választásokon. /Félretájékoztat az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2004. október 27.
Nem vehet részt a november végi választásokon az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), mivel az Országos Választási Iroda (BEC) elutasította a szervezet támogatóinak aláírását tartalmazó listákat. A BEC az MPSZ listáit az ügyészségre küldték át az aláírások hitelességének megvizsgálása céljából. Rendőrségi nyomozást folytatattak az ügyben. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke elmondta: a BEC nem bizonyította jogerősen, hogy az MPSZ aláírási listái hiteltelenek lennének. Hozzátette: az elmúlt napokban több tucat embert hívtak be az RMDSZ irodáiba, megfélemlítve őket. Szilágyi szerint ez esetben nem jogi, hanem politikai döntésről van szó. Szilágyi emlékeztetett arra, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök már a múlt héten tudta, hogy mi lesz a BEC döntése. Szilágyi szerint Markó egyik nyilatkozatában már akkor azt mondta, hogy az MPSZ-nek nem sikerült összegyűjtenie törvényes módon a szükséges számú aláírást. /Az Országos Választási Iroda szerint: Nem vehet részt a választásokon az MPSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2004. október 27.
Rekordsebességgel ellenőrizte a prefektúra a sepsiillyefalvi önkormányzatnak az autonómiaügyben kiírandó népszavazásról szóló határozatát, és Horia Grama kormánymegbízott felszólította a testületet annak visszavonására. Sepsiillyefalva tanácsa okt. 20-i ülésén határozott arról, hogy kiírja a népszavazást, melyen arról kérdezik meg az illyefalvi polgárokat, akarják-e Székelyföld mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves, törvény általi létrehozását és Illyefalva ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását. /(Szekeres): A prefektus megtámadta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./
