Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke részt vett a szövetség Bihar megyei küldötteinek jelölő gyűlésén. Kifejtette, hogy az országos vezetés elégedett a problémás megyék közé sorolt Bihar helyi RMDSZ-szervezetének munkájával. Kiss Sándor, a Bihar megyei választmány elnöke kifejtette, elállt attól, hogy bejutó helyet ajánljon a Szilágyi Zsolt képviselőnek a listán, mivel a politikus folytatta az aknakmunkát az RMDSZ ellen. Bihar megyében tíz személyt 373 küldött rangsorolt az október 2-i maratoni nagygyűlésen. A 371 érvényes szavazatból 332-t dr. Pete István szenátor kapott, listavezetőként a szenátusi munka mellett döntött. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki képviselői mandátumért fog indulni, 292 szavazattal lett második. Sóki Béla székelyhídi matematika-informatika szakos tanár 233 szavazatot kapott, ő ugyancsak a képviselőházi munkát választotta. Székely Ervinre 144-en voksoltak, harmadikként neki jutott még befutó hely a képviselői listán. /Balla Tünde: Takács Csaba elégedett a Bihar megyei RMDSZ munkájával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2004. október 6.
A Magyar Polgári Szövetség önállóan, saját jelöltekkel vesz részt a parlamenti választásokon – jelentette ki okt. 5-én Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Tulit elmondta: az MPSZ azért döntött így, mivel “a romániai magyarság nem az RMDSZ, hanem a magyar közösség parlamenti képviseletét tartja fontosnak”. Az MPSZ-alelnök szerint az RMDSZ-előválasztások nem eredményezik a szövetség parlamenti frakciójának megújulását. /Külön úton az MPSZ. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2004. október 6.
Bővített elnökségi ülésen döntenek a Magyar Polgári Szövetség vezetői arról, hogyan vesz részt az MPSZ az őszi választásokon. „Sajnálatos, hogy az RMDSZ elzárkózott az általunk javasolt összmagyar előválasztásoktól. Nem veszünk részt az RMDSZ belső választásain” – jelentette ki Thamó Csaba, az MPSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke. Nagy Pál, az MPSZ országos szervezetének ügyvezetője szerint a polgári oldalt kényszerhelyzetbe hozta az RMDSZ elzárkózása a közös előválasztásoktól. /Zilahi Imre: Stratégiai döntések előtt áll a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2004. október 6.
Bizonytalan a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös jövője. Az egyetemek akkreditációjáról szóló törvény ugyanis kimondja, az egyesítéssel vagy szétválasztással létrejövő új egyetemeknek kötelező módon román tannyelvű karral is kell rendelkezniük. A PKE tanévnyitója alkalmából tartott sajtótájékoztatón Tőkés László püspök, a váradi egyetem életre hívója kijelentette: a Sapientia Alapítvány kuratóriuma magyarországi utasításra levágta a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) teljes költségvetését. Kató Béla, az EMTE működését irányító Sapientia Alapítvány elnöke szerint szó sincs arról, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem támogatásának a megvonásáról döntöttek volna. Csupán a PKE-t működtető alapítvány működési költségeit, irodaköltségeit húzták le a listáról. Tolnai István, aki mind a PUPA, mind a Sapientia kurátora közölte, levélben kérte Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, változtassa meg a finanszírozással kapcsolatos álláspontját. A Sapientia Alapítvány kimutatása szerint a magyarországi támogatás működési költségekre szánt részének több mint harmadrészét (36 százalékát) küldték Nagyváradra a 2003–2004-es tanévben. Ez az első félévben 235,91 millió forintot, a 2004-es költségvetési évhez tartozó második félévben 345,25 millió forintot tett ki. A PKE a múlt tanévben többet kapott működésre, mint a csíkszeredai vagy a marosvásárhelyi EMTE-karok. A 2000–2002 közötti időszakban építkezésre szánt hárommilliárd forintból 966,4 millió ment Nagyváradra, ahol a református püspökség épületét alakították egyetemmé, valamint az Arany János Kollégiumot újították fel és bővítették ki. 2003-ban és 2004-ben a marosvásárhelyi egyetemi campus vitte el a beruházási támogatások nagyobbik felét. A két intézmény távlati összevonásának alapjait a 2000. ápr. 15-én keltezett megállapodás fektette le. Ebben a PKE vállalta, hogy a leendő magánegyetembe intézményként betagolódik, és az akkreditációs folyamat során azzal egységes szervezetet alakít ki. Tőkés László, a PUPA elnöke úgy látta, az apróbb viták ellenére, nem jelent hátrányt a kétfejűség. Tolnai István szerint elméletileg is csak akkor egyesülhet a két egyetem, ha mindkettőt véglegesen akkreditálták. „A végleges akkreditáció megszerzése legkevesebb hét évbe telik, így a legjobb esetben is csak három év múlva vetődhet fel az egyetemegyesítés kérdése – magyarázta Szilágyi Pál, az EMTE rektora. Azt szeretnék, hogy addig töröljék a jogszabályból a román nyelvű fakultás létesítésének a követelményét. Szilágyi Pál szerint előny is származhat a jelenlegi kétfejűségből, mert elképzelhető, hogy a végleges akkreditáció előtti szakaszban egyes EMTE-szakok diákjai a PKE-n államvizsgázzanak. /Gazda Árpád: Összenőnek vagy szétfejlődnek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2004. október 6.
Balogh Márton igazgató, Liviu Radu kancellár, Varga Attila egyetemi adjunktus és a közigazgatást képviselő Riedl Rudolf alprefektus jelenlétében okt. 5-én hivatalosan elkezdődött a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti Közigazgatási Kollégiumának 2004–2005–ös tanéve. Elsőévesként hetven fiatal kezdi meg az idei tanévet, a kollégiumnak összesen 250 hallgatója van. Varga Attila képviselő, egyetemi adjunktus románul megtartott beszédét követően, anyanyelvükön is köszöntötte a magyar tagozat diákjait. /(princz): Hetven elsőéves hallgató kezdi meg az idei tanévet a Közigazgatási Kollégiumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./
2004. október 6.
Budapesten, okt. 2-án tartotta soros, háromévente összehívott közgyűlését a 897 tagot számláló Magyar Írószövetség. Elnöki beszámolójában Kalász Márton végigvezetett a nehézségeken, szólva a 2004 januárjától beálló rendkívüli állapotról (Döbrentei Kornél beszéde elleni tiltakozásként rendre léptek ki tagok az Írószövetségből), továbbá arról, hogy a kilépések időszakában a székházat is el akarták venni. A vitában megfogalmazták: annak ellenére, hogy működnek más írószervezetek is, a Magyar Írószövetség az egész magyar írótársadalom érdekképviseleti szervezeteként működik tovább. Turcsány Péter szólt a Magyar Írószövetség és az irodalmi társaságok, az ITÁSZ, a Szépírók Társasága stb. közötti kapcsolatokról, kiemelve az együttműködő írótársadalom fontosságát. Végül a választásokon a 40 év fölöttiek listáján a legtöbb szavazatot kapta Kalász Márton leköszönő elnök, őt követi Lászlóffy Aladár, Mezey Katalin, Jókai Anna, Bella István. Lászlóffy Aladáron kívül további erdélyi választmányi tagok Farkas Árpád, Ferenczes István, Gálfalvi György, valamint Beke György, a 40 év alattiak listáján Fekete Vince, György Attila és Király Zoltán kerültek Erdélyből a választmányba. /Gál Éva Emese: A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2004. október 6.
Az Áldás, népesség konferencián, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte Kárpát-medencei magyar népesedésről szóló konferencián megdöbbentő statisztikai adatok láttak napvilágot: míg Erdélyben 1 millió 431 ezren maradtak, több mint 193 ezer fővel megfogyatkozva az elmúlt tíz évben, addig a Kárpát-medencében egymillió magyarral lett kevesebb. Szilágyi N. Sándor szociológiai felmérései kimutatták, hogy csak Erdélyben 40 ezer fős az asszimilációs veszteség. Az oktatási helyzetképet megrajzoló Halász Ferenc előadásából kitűnt, hogy 15 erdélyi megyében nemcsak hogy fogyatkozott a fiatalok száma, de a beiskolázásuk aránya is csökken. Temes megyében például a múlt tanévben 428 magyar gyermeket írattak román, 482-t magyar óvodába. Az elemiben már romlott az arány: 821-en román, 430-an magyar tagozaton tanulnak, az V.–VIII. osztályban pedig 1272-en román nyelven, és csak 259-en tanulnak magyarul. Kötő József kiemelte: „Minden magyar gyermeket meg kell menteni a magyarság számára”, az új nemzetstratégia kiépítésekor a családok gyermekvállalási kedvét kell ösztönözni. Für Lajos szerint az első konferencián még csak a diagnosztizálás fázisába jutottak. Az előadások után kis munkacsoportokban: gazdasági, településfejlesztési, oktatási és szórvány, család-, egészségügyi, egyházi-karitatív és média szekciókban folyt a cselekvési terv kidolgozása. Elhatározták, hogy évről évre rendszeresen megszervezik a tanácskozást, hiszen évtizedekbe telhet, amíg megfordíthatják a demográfiai mutatókat. /Balla Tünde: Egymillióval kevesebben vagyunk a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2004. október 6.
Lemondott püspök- és parlamenti jelöltségéről Fazakas László margittai református lelkész. Közleményben jelentette be, hogy Tőkés László javára lemond püspökjelöltségéről. Fazakas László a jövőben kizárólag lelkészi szolgálatának és a költészetnek kíván élni. Róla korábban felmerült a gyanú, hogy 1989 előtt együttműködött a politikai rendőrséggel. Kijelentette, hogy az átvilágító bizottság előtt tisztázta magát, nem volt besúgó. /B. E. L.: Fazakas László lemondott Tőkés javára. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2004. október 6.
A szórványmegyében, Beszterce-Naszód megyében Borsos K. László, az RMPSZ helyi elnöke kifejtette, hogy sok fiatal tanító, óvónő, tanár próbál visszakerülni szülőfaluja közelébe. Szinte minden iskolába sikerült szakmai végzettséggel rendelkező pedagógusokat kihelyezni. A megyében is csökken az iskolások száma, de megtartották a 24 iskolát, bár néhány településen, mint Magyarnemegye, Felőr, nem indult első osztály. Besztercén, amely a megyében a legnagyobb magyar iskolaközpont, a magyar osztályok továbbra is szétszórtan, több épületben vannak. Ez azért jelent problémát, mert a román osztályok közé beékelt néhány magyar osztály tanulói szünetben is rá vannak kényszerítve a román nyelvű játékra-beszélgetésre. Szükség lenne a megyében is egy önálló magyar iskolára. Nagy eredmény, hogy Bethlenben megalakult az első magyar nyelvű szakoktatási osztály. /Sz. Cs.: Beszterce-Naszód megye. Derűlátó tanévkezdő stratégia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/
2004. október 6.
Okt. 1-jétől Somesan Stefan Maros megyei főtanfelügyelő menesztette állásából a Marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola igazgatóját, Andrássy Árpádot. Ezzel Marosvásárhely már egyetlen általános iskolának sincs magyar vezetője. A Népújság hónapok óta felhívta a figyelmet az iskola-összevonások és névadások körüli tendenciózus eljárásokra, de senki sem reagált erre. A főtanfelügyelő nyugodtan munkálkodhatott az iskolák jellegének a megváltoztatásán. Andrássy Árpád leváltására az szolgáltatott ürügyet, hogy összevonták a marosvásárhelyi 6-os és 7-es általános iskolákat. Az új iskola élére egy harmadik személyt, a tanfelügyelői tisztséget betöltő Borgovan Ioant nevezték ki ideiglenesen. Andrássy Árpád jogsértésnek tartja a főtanfelügyelő döntését. A többi 6 összevont általános iskola esetében állásában maradt a nagyobbik tanintézmény vezetője, de náluk nem ez történt. Andrássy szerint arra is oda kell figyelni, hogy az iskolák összevonása előtt néhányban többségben voltak a magyar diákok, az összevonás után ez az arány megváltozott. Somesan Stefan főtanfelügyelő szerint az igazgatók leváltása az iskolák átszervezésére vonatkozó törvényes előírásokkal összhangban történt. Az RMDSZ megyei oktatási alelnöke, Dáné Károly közölte: amint tudomására jutott Andrássy Árpád leváltása, rögtön tiltakozott a főtanfelügyelőnél, az RMDSZ megyei elnöke pedig a prefektusnál. A hosszabb távú érdekvédelmet illetően folyamatban van a Romániai Magyar Középiskolai Vezetők Egyesületének bejegyzése. /Antalfi Imola: Nem jó, ha magyar? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2004. október 6.
Ha az új magyar kormány jelentős mértékben csökkenti a határon túli magyarság oktatására fordítható összeget, veszélybe kerül a négy erdélyi módszertani központ működése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Lászlófy elmondta, hogy az RMPSZ-hez érkező anyaországi támogatások biztosítják az évközi továbbképzők szervezését, a nyári szünetben évi rendszerességgel megtartott továbbképző-sorozatot, a Bolyai Nyári Akadémia finanszírozását, valamint a négy területi módszertani központ tevékenységét. A kedvezménytörvény az idén nyáron 700 erdélyi magyar pedagógus számára tette lehetővé a különböző magyarországi továbbképzőkön való részvételt. A 34 magyarországi intézményben 47 képzésen összesen 1423 magyar pedagógus vett részt a Kárpát-medencéből, a résztvevők mintegy fele erdélyi magyar pedagógus volt. /Támogatásra számítanak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2004. október 6.
A kolozsvári tanács április 29-én kelt határozatával hat magyar utcanevet /Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Dsida Jenő költő, Kós Károly építész, író, politikus, Mikó Imre politikus, történész, mecénás, Móricz Zsigmond író, II. Rákóczi Ferenc fejedelem/ hagyott jóvá. A névjelző táblák kifüggesztésére a napokban kerül sor. Ezeket az új magyar utcaneveket mind a város peremén, új, nyúlfarknyi utcák kapták. Bethlen Gábornak 1964-ig a várfal mellett volt, a róla elnevezett bástyától kiinduló utcája. Ugyancsak addig a Mikó-kerthez vezető utca viselte – még a két világháború között is! – az Erdélyi Múzeum-Egyesületet alapító Mikó Imre gróf nevét. Aránylag fontos utca jutott Móricz Zsigmondnak is. A Rákóczi utat a legtöbb kolozsvári még ma is e néven ismeri. Móricz Zsigmond a Monostor negyed egyik csücskében, Bethlen Gábor a bácsi út mellékén, Dsida Jenő a Hajnal negyed déli nyúlványában, Rákóczi Ferenc, Mikó Imre és Kós Károly a Tordai út vonzáskörében lesz új utcák névadója. /Gaal György: Hat magyar utcanév. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/
2004. október 6.
Első alkalommal szentelnek püspököt Sepsiszentgyörgyön: okt. 8-án iktatja püspöki tisztségébe Adorjáni Dezső Zoltán lelkészt a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház. A tizenhat évig Bukarestben szolgált Adorjáni Dezső Zoltán Mózes Árpád püspököt váltja fel, aki 48 évi lelkészi és tizenkét évi püspöki szolgálat után ez év márciusában vonult nyugdíjba. Az új püspököt a lelkészek által javasolt jelöltek közül a 39 gyülekezet titkos szavazással, nagy többséggel (36 gyülekezet voksával) választotta meg. Adorjáni Dezső /sz. Brassó, 1964. ápr. 8./ édesapja ’56-os börtönviselt evangélikus lelkész. Adorjáni a teológián kívül filozófiát, pszichológiát és irodalomtörténetet is tanult. Bukarestbe került, ahol két évig segédlelkész, négy évig helyettes lelkész, 1994-től mostanáig parókus lelkésze a magyar és a román gyülekezetnek. 1991-től 2000-ig az egyházkerület belmissziói előadója, 1998-tól a brassói egyházmegye esperese, 2000-től az egyházkerület püspök-helyettese, főjegyzője. Adorjáni 1996-tól a tizennégy tagegyházat tömörítő Romániai Felekezetközi Bibliatársulat elnöke, szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok és cikkek szerzője, a kilencvenes években ösztöndíjasként tanult Kasselben, Marburgban, Londonban, a berlini politológián, kutatói munkát is végzett, 1999 óta pedig a rendszeres teológia doktorandusa. – Az elmúlt években gyülekezetet alapítottak Kézdivásárhelyen és Csíkszeredában. /Demeter J. Ildikó: Székelyföldre összpontosít az evangélikus egyház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./
2004. október 6.
Részeredmények szerint a Demokrata Párt (DS) nyerte a vajdasági parlamenti választást, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tíz képviselői helyet szerzett a vajdasági parlamentben, míg a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egyet. Intő jel, hogy a szerbiai helyhatósági választáson Újvidéken kívül számos más vajdasági magyarlakta városban, így Temerinben, Kikindán, Verbászon, Kúlán és Szenttamáson győzött a Seselj-párt jelöltje. A VMSZ-nek eddig hét polgármestere volt, s a választás után marad négy: Szabadkán, Zentán, Topolyán és Kishegyesen. Kasza József szerint pártja, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. Ágoston András, a VMDP elnöke szerint viszont a VMSZ nagyon rosszul szerepelt. /A DS győzött a vajdasági parlamenti választásokon, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./
2004. október 6.
A Korunk folyóirat szeptemberi számát a kortárs román irodalomnak (és kultúrának) szentelte. /Lapról lapra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/
2004. október 6.
Polgári Élet címmel, új közéleti hetilap lát napvilágot november elsején Székelyudvarhelyen. A Polgári Válasz időszakos kiadvány szellemi utódjának felelős szerkesztője, Zsidó Ferenc elmondta, a polgári értékeket felvállaló újság hasábjain elsősorban az elemző jellegű háttéranyagok, riportok, vélemények kerülnek előtérbe. Az Infomédia Kft. tulajdonában levő 12 oldalas kiadvány péntekenként, Székelyföld nagyobb városaiban fog megjelenni. A lap főmunkatársa Szakács István Péter, valamint Komoróczy György. /Új hetilap a sajtópiacon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./
2004. október 7.
Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította Románia és Bulgária tervezett uniós csatlakozását. A brüsszeli jelentés kimondja: Románia és Bulgária 2007-ben csatlakozhat az EU-hoz, amennyiben végrehajtja az előirányzott reformokat. A bizottság úgynevezett stratégiai dokumentumát még jóvá kell hagynia az EU állam- és kormányfőinek decemberi csúcstalálkozójukon. A bizottság kiemelte az etnikai kisebbségek jogainak garantálását. /Az EB támogatja Románia és Bulgária uniós csatlakozását 2007-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2004. október 7.
Okt. 6-án Aradon a megemlékezésen részt vett – többek között – Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, illetve Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által vezetett ellenzék. Délelőtt a református és a minorita templomban került sor ünnepi szertartásra. Az előbbiben Tőkés László hirdetett igét, az utóbbiban Fodor József érseki helynök. A minorita templomban az RMDSZ vezérkarán kívül részt vett Hiller István, Szili Katalin, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Terényi János új bukaresti magyar nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. Ezután az ünneplők a Tűzoltó térre vonultak, ahol a román és magyar himnusz eljátszása után az idén áprilisban felállított Szabadság-szobor előtt tisztelegtek. Először Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A román kormány nevében Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, a magyar vezetés részéről pedig Hiller István mondott beszédet. Magyar és román részről egyaránt elhangzott a felhívás: ezentúl minden október hatodikán magyarok és románok együtt ünnepeljék a szabadságot a Tűzoltó téren. Délután, a Vesztőhelyen álló obeliszknél tartott megemlékezésen Szili Katalin kifejtette: olyan "határokon átívelő társadalmi szolidaritásra" van szükség, amely arról tanúskodik, hogy "lelki értelemben véve már ma is egységes a magyar nemzet". Markó Béla azt hangsúlyozta: van értelme az összefogásnak. Markó teljes körű autonómia kiépítését ígérte a magyar közösségnek. Tőkés László püspök beszédében szintén a megbékélést és az összefogást sürgette, valamennyi lerombolt és elzárt magyar szobor újraállítását szorgalmazta. Miután a múltbeli elnyomásért a románságot megkövette, az őszinte megbékéléshez azt követelte, hogy a románok is ismerjék el a magyarság sok évtizedes jogfosztottságát és elnyomását. /T. Sz. Z.: Aradon az egység jegyében ünnepeltek. Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét a közönség tapssal honorálta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Tőkés László arra figyelmeztetett beszédében, hogy Arad nemcsak a dicső tábornokok városa, hanem a pusztulásé, a fogyásé is. Míg 1910-ben a város lakosságának 63 százaléka vallotta magát magyarnak, ma a magyarság helyi aránya 13 százalék alá szorult. „A sörrel koccintás hagyományos tilalmától eljutottunk a pezsgős koccintásokig” – utalt a püspök az elvtelennek tartott román–magyar kiegyezésre. /Gazda Árpád: Ünnepi Markó–Tőkés-kontrasztok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Aradon az október 6-i megemlékezések este Koltay Gábornak a Jelen Ház nagytermében levetített filmjével zárultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Polgári Kör szervezésében bemutatott Velünk élő Trianon című filmhez Tőkés László püspök mondott bevezetőt. Romániában már néhány városban – Temesváron, Zilahon és Nagyváradon – bemutatták a dokumentumfilmet, s bár az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert, s a szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását, végül levették a műsorról. “Egy történelmi filmet, amely megmutatja a valóságot, s amelyben történészek, politikusok, szakemberek nyilatkoznak, még ma, 14 évvel a rendszerváltás után sem lehet bemutatni »a magyar királyi tévében«”, mondta a püspök. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája szerint az a fontos, hogy tudjuk a valóságot, s ez a film a magyar nép történelmi öntudatának helyreállítását szolgálja. /(nagyálmos): A velünk élő Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2004. október 7.
Kicsiny, hűséges seregként jellemezte Molnos Lajos városi tanácsos mindazokat, akik évente eljönnek a szamosfalvi obeliszkhez emlékezni az 1849. október 6-án Kolozsváron kivégzett Sándor Lászlóra és Tamás Andrásra, valamint az aradi tizenhármakra. A Házsongárdi temetőben sorra kerülő koszorúzáson, a Tamás András emlékére állított obeliszknél beszédet mondott Kónya-Hamar Sándor képviselő, Máté András városi tanácsos, MKT-elnök, Mátis Jenő, megyei tanácsos és Molnos Lajos városi tanácsos. /Köllő Katalin: Vannak eszmék, amelyek mellé ma is fel lehet sorakozni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2004. október 7.
Kevés marosvásárhelyi magyar emlékezett okt. 6-án a volt Postaréten a Székely vértanúk emlékoszlopánál. A rendezvényt az RMDSZ megyei és városi szervezete rendezte. Nem voltak jelen a parlamenti képviselők, szenátorok sem. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke mondott beszédet, majd Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. /Vajda György: Megemlékezés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2004. október 7.
Szatmárnémetiben a Szent István Kör és az RMDSZ szervezésében emlékeztek okt. 6-án a 13 aradi vértanúra. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium nemrég nyugalomba vonult aligazgatója tartott előadást a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Ezután megkoszorúzták a Zárda–templom falán elhelyezett Gonzeczky János, 1849. október 8–án felségsértés vádjával kivégzett, Szatmárnémetihez kötődő tábori lelkész emléktábláját. /(fodor): Az aradi vértanúkra emlékeztünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./
2004. október 7.
Csíkszeredában okt. 6-án a Millenniumi-templomban szentmisén emlékeztek az 1848–49-es magyar szabadságharc mártírjaira. Székelyudvarhelyen szavalatok hangzottak el diákok előadásában, majd a Magyar Polgári Szövetség képviseletében Szakács István Péter mondott beszédet. A szervező Rákóczi Szövetség részéről Hegyi Sándor református lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket. Gyergyószentmiklóson a köztemetőben emlékeztek meg a 13 aradi vértanúról. A Volt Politikai Foglyok Gyergyói Fiókja által kezdeményezett megemlékezésen az egybegyűltek koszorút helyeztek el Kiss Antal ezredes, a szabadságharc őrnagya kopjafájánál, délután pedig az örmény katolikus templomban emlékeztek a forradalom áldozataira, majd Czetz János honvéd tábornok emlékére állított emléktáblát szenteltek és koszorúztak meg. /Megyénkben is megemlékeztek a szabadságharc mártírjairól. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./
2004. október 7.
Nagyváradon kevesen vettek részt okt. 6-án a Nagysándor József tábornok szülőházánál tartott rendezvényen. Az RMDSZ-t Szabó Ödön megyei alelnök képviselte, utána Tempfli József római katolikus megyés püspök mondott beszédet. /Alacsony részvétel és aktuálpolitikai szónoklatok az erdélyi megemlékezéseken. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2004. október 7.
Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Magyar Polgári a nemzeti gyásznap előestéjén, okt. 5-én emlékezett a várad-olaszi református templomban, ahol Hermán M. János lelkipásztor hirdetett igét. Dr. Fleisz János történész Nagysándor József honvéd tábornok élettörténetét ismertette. /(Balla Tünde): A szabadságharc áldozataira emlékezik Bihar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2004. október 7.
Okt. 6-án Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parki honvédemlékműnél egy virágszállal és egy gyertyával emlékeztek az aradi vértanúkra. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Tanács és Magyar Polgári Szövetség által szervezett rendezvényen Kónya Ádám mondott beszédet. /(a. l.): Nemzeti gyásznap Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
2004. október 7.
Okt. 6-án Kézdivásárhelyen A szülőföld szerepe a XX. század lírájában címmel szavalóversenyre került sor, majd a résztvevők kezükben egy-egy szál gyertyával a Vigadó elé vonultak, ahol az aradi vértanúkra emlékeztek. /Iochom István: Az aradi Golgotára emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
2004. október 7.
Okt. 5-én, az aradi tizenhármakra való emlékezés napjának előestéjén, Klapka György 48-as honvédtábornok temesvári emléktáblájánál hajtott fejet a temesvári magyarság. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Klapka György emlékét Toró T. Tibor parlamenti képviselő elevenítette fel. Az Új Ezredév református kórus fellépésével befejeződött az emlékezés. /Pataki Zoltán: „Románoknak és magyaroknak más missziója is van, mint hogy egymással harcban álljanak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2004. október 7.
Okt. 6-án a kézdivásárhelyi bíróságon újra elnapolták az ifjabbik Agache által kezdeményezett pert, mely Reiner Antal esztelneki házának megosztását célozza. /(Iochom): Újabb halasztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
2004. október 7.
Újabb nyílt levélben fordult a Hargita megyei önkormányzathoz Borsos Géza volt testületi tag, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke. Ezúttal az SZNT által kezdeményezett, a Székelyföld területi autonómiáját célzó referendum kiírásával kapcsolatban a testület ülésén elhangzottakra reflektált, azt állítva, hogy a testület tagjait félrevezették: „Senki nem kérte Hargita Megye Tanácsát arra, hogy a ‘Székelyföld területi autonómiájáról’ írjon ki népszavazást”, a beadvány szerint, arról kellene megkérdezni Hargita megye lakóit, igénylik-e, hogy a parlament sarkalatos törvényt alkosson „Székelyföld Területi Közigazgatási Autonóm Régió létrehozásáról. Ugyanakkor akarja-e, hogy települése e régióhoz tartozzon?". Az aláíró szerint a beadványban javasolt szöveg a következő volt: Akarja-e Székelyföld, mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozását és a község ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását? Borsos Géza sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a testület vita nélkül söpörte le a kérdést a napirendről. /Újabb nyílt levél Hargita Megye Tanácsához. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./
2004. október 7.
Nyáron a Bálványosi Szabadegyetem előestéjén, amelynek Orbán Viktor másfél évtizede állandó résztvevője, váratlanul megjelent Medgyessy Péter, és számára nyélbeütöttek egy találkozót, amelyre az ,,érdeklődőket”, akárcsak jó húsz évvel azelőtt, buszokkal fuvarozták. Az előző évben a marosvásárhelyi Félsziget-fesztivált szervezték rá a tusványosi szabadegyetemre. Szili Katalin Szatmárnémetiben járt, nem beszélt a kettős állampolgárság kérdéséről, és szó sem esett az autonómiaügyről. Orbán Viktor viszont a nagyváradi Áldás – népesség rendezvényen elmondta, hogy bízik a kettős állampolgárságról kiírt népszavazás sikerében. Szólt arról is, hogy a kettős állampolgárság és az autonómia ügyét nem szabad pártpolitikai szintre lehúzni, ez össznemzeti kérdés, nem választási ciklusfüggő/Sylvester Lajos: Áldás helyett békétlenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
