Gencs magyartöbbségű település, három kilométerre fekszik Nagykárolytól, a kommunista hatalom mégis az ellenkező irányban hét kilométerre lévő tiszta román lakosságú Érkáváshoz kapcsolta Gencset, hogy javítsák az összetételt. Ez sikerült is, az akkor még színmagyar Gencs ma már vegyes lakosságú, bár még a magyarok vannak többségben. Abban az egész lakosság egységes, hogy mielőbb válni kellene, mert a községközpont jórészt magához veszi a kávásinál jóval nagyobb gencsi jövedelmet. Erről beszéltek a héten, Varga Attila parlamenti képviselővel való találkozójuk alkalmával. A képviselő támogatásáról biztosította őket. /Sike Lajos: Gencs is válni szeretne! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2004. november 27.
Aláírásgyűjtő-akciót indított az RMDSZ Kolozsváron annak érdekében, hogy a kábeltévék alapcsomagjába magyar adók is bekerüljenek. A kezdeményezés eredményességéről számolt be Kónya-Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke, Bitay Levente, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János alpolgármester és Balló Áron, a Szabadság közéleti napilap főszerkesztője. Az UPC vezérigazgatójának, Mircea Ileának átnyújtották a beadványt, az Astral igazgatója csak a jövő héten tér vissza Kolozsvárra, ezért a magyar adók számának méltánytalansága ellen tiltakozó listát akkor adják át Mindkét társaság pozitívan reagált az igényekre. /Póka János András: A kábeltévézés Robinson-szigete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2004. november 27.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium sorsa egész Erdély érdeklődésére számot tarthat, ugyanis ez a tanintézmény lett Dél- Erdély utolsó oktatási szórványvára. Simon János igazgató örömmel tájékoztatott arról, hogy minden tantárgyat egyetemi végzettséggel rendelkező tanárok tanítanak. Az elmúlt év decemberében az Oktatásügyi Minisztérium egymilliárd lej támogatást utalt ki a központi fűtés korszerűsítésére. A helyi polgármesteri hivataltól 400 millió lejt kaptak az új csövek elhelyezésére. November elejére sikerült a fűtés korszerűsítése, meleg volt az osztályokban. A februárban hozott kormányhatározat alapján az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapta a kollégium épületeinek egy részét. Néhány nap múlva a kollégium átveheti azt a modern konyhának, raktárnak, élelmiszerek feldolgozására szolgáló helyiségeknek helyet adó épületet, mely az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával épült. /Szabó Csaba: Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Átalakulóban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2004. november 27.
Ötödik alkalommal szervezte meg Kolozsváron a kollégiumi napokat a János Zsigmond Unitárius Kollégium, nov. 16–19-e között. A szellemi elődök: Brassai Sámuel, Berde Mózsa, Dávid Ferenc szobránál és János Zsigmond emléktáblájánál koszorúzva sor került az új tanári szoba, valamint egy zöld sarok, a Korall terem felavatására is. Bemutatták a Cipó diáklapot és a kollégium új honlapját, megnyitották Magyar Dóra és diáktársai rajzkiállítását, a kollégium Peregrinus együttese koncertet adott és fellépett a Szamóca néptáncsoport. Az alternatív tevékenységek fogadták a látogatókat, voltak vetélkedők is. /Solymosi Zsolt: János Zsigmond Unitárius Kollégium. Nyitott kapuk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2004. november 27.
Anyanyelve Magyar – avagy Teodidactos (1994–2004) címmel rendezték meg Kolozsváron a Báthory István Elméleti Líceum bentlakásának tízéves születésnapját. A fiúbentlakás legöregebb diákja elkészített egy olyan Erdély-térképet, amelyen minden bentlakó diák lakhelye fel volt tüntetve. Versek hangzottak el, nagyrészt Wass Alberttől, Reményik Sándortól, Dsida Jenőtől és még sok más modern és posztmodern magyar költőtől. /Kudor Viola XI. C: Báthory István Elméleti Líceum. Anyanyelve magyar. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2004. november 27.
Nov. 26-án Aradon, a Jelen Ház nagytermében megkezdődött a Színjátszócsoportok Regionális Fesztiválja, melyet a nagyváradi Partium Színpad nyitott meg. Az Aradi Magyar Színház Alapítvány szervezésében idén első alkalommal rendezik meg a háromnapos fesztivált. /(Nagyálmos Ildikó): Színházi fesztivál a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./
2004. november 27.
Kézdivásárhelyen rendezték meg a felső-háromszéki református kórusok találkozóját. A rendezvény a főtéren, Gábor Áron szobrának a megkoszorúzásával kezdődött. A református templomban a helybeli kórus mellett a bodoki, a baróti, a kalotaszegi Kőrösfő és kantai római katolikus templom énekkara lépett fel, összesen százhetvenöt énekes. A szervezők minden kórust Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhelyről című, képeslapokat bemutató könyvével ajándékoztak meg. /Iochom István: Református kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./
2004. november 27.
Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész az utóbbi évadokban többször lépett fel az opera színpadán. Gyergyóremetén született, Székelyudvarhelyen végezte a tanítóképzőt. Ezután határozta el, hogy színész lesz. Kolozsváron, Csíky András osztályában végzett. Tompa Gábor szerződtette a Kolozsvári Magyar Színházhoz A zenéhez Bencze Gergely Katalin hozta közelebb, aki zenét szerez, tanít, karmester, korrepetál, nagyon sokoldalú. /Köllő Katalin: Egy énekes színész története. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2004. november 27.
A másfél éve megszűnt sepsiszentgyörgyi STV nyomdokába lépő Media 3 tévéstúdiója nov. 29-től híradóval jelentkezik – közölte Szőke György stúdióigazgató és Bokor Gábor főszerkesztő. Ezennel újraéled Sepsiszentgyörgyön a helyi tévézés. A Media 3 részvénytársaságot hat egyesület és alapítvány hozta létre, de különösebb anyagi háttérrel nem rendelkezik. Egyelőre három szerkesztőt, két operatőrt és egy vágót alkalmaztak. Egyelőre csak másodnaponként sugárzott híradóval jelentkeznek, s egy ideig ez csak magyar nyelvű lesz, mivel román szerkesztőt még nem találtak. /(vop): Hétfőtől híradót sugároznak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./
2004. november 27.
A vajdahunyadi “Kapisztrán Szent János Ferences Világ Rend testvéri közössége” újabb négy örökfogadalmassal gyarapodik. Demény Ottilia, Gergely Katalin, Jenei Mária és Zmau Ibolya döntött úgy, hogy miután a képzés és próba idején megerősödtek meggyőződésükben: vállalják, egész életükön át, az evangéliumi életformát, melyet Assisi Szent Ferenc példája és szavai sugallnak. Az ünnepélyes fogalomtételre dec. 2-án kerül sor a vajdahunyadi római katolikus templomban. A vajdahunyadi Kapisztrán Szent János ferences világrend testvéri közössége velük együtt 35 tagot számlál. /Doboly Beatrix: Egész életre szóló fogadalom. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./
2004. november 27.
Nov. 26-án megnyílt Kosztándi Katalin és Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi képzőművészek közös tárlata Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A kiállítás alkalmával ismertették a két művész munkásságát bemutató, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent albumokat is. Kosztándi Katalin beszélt vízfestményei, pasztellképei és grafikái üzenetéről. /Bajna György: Kiállítás és könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./
2004. november 27.
Ferenczes István hosszúverseit tartalmazza legújabb kötete /Minerálnájá pesznyá /Pro-Print, Csíkszereda, 2004/. Ennek egyik darabja, a Didergés, amely a Domonkos István-poéma, a Kormányeltörésben méltó párja, a nyelvében is magányosodó, magukra maradt csángók monológjaiból egyetlen panasszá áll össze: ,,Tatöl nostru / mint vagy a mennyekbe / akképp a fődön es / övéjük az ország / az impöröcia királság / hatalom, dicsőség / Adzsud Isztambul / Budapest Bukarest / mennyei kapuk / nyitatlan nyílanak / mennyei gyortyák / gyújtatlan gyúlanak / münk csak a munka / münk csak nem gondol / eccer se itt / máccor se ott / lett lettem / vót / izé / léleknek lélek / halálnak halál.” A Minerálnájá pesznyá egy romba dőlt világot idéz. Lepusztul a természet, fertőzött víz és levegő. /Bogdán László: ,,…kilöknek egy hazátlan virradatba”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./
2004. november 27.
Wass Albert utóélete – Isten kenyere címmel jelent meg a Wass Albert életműve sorozatban a Kráter Műhely 36. kötete, Turcsány Péter szerkesztésében. A kötet a sokak által a XX. század legolvasottabb magyar írójának minősített szerző holtában is folytatódó kálváriajárásának krónikája. Wass Albert magyar állampolgárságának helyreállítása körül kialakult s alantas vita a napjainkban a kettős állampolgárság ürügyén kialakult magyar-magyar polémiának vihart kavaró előszele, állapította meg Sylvester Lajos. Az 1946-ban Kolozsváron apjával együtt koncepciós perben halálra ítélt Wass Albertet a ’70-es években floridai otthonában a román szekuritáté bérgyilkosai akarták eltenni láb alól. Wass Albert 1996. június 24-én, Horn Gyula miniszterelnökségének idejében egykori magyar állampolgárságának elismeréséért és érvényesítéséért a magyar belügyminisztériumhoz fordult. A 90. életévében járó Wass Albertet Kuncze Gábor belügyminisztersége idején 1997. június 26-án a következő megjegyzéssel fizetik ki: ,,...a bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig érvényes”. Wass Albert a megaláztatást nem tudta elviselni – sokak szerint 1998. február 17-én ezért lett öngyilkos. Mások szerint meggyilkolták. /Sylvester Lajos: Nagy emberek nagy vihart kavarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./
2004. november 27.
Amint Vagyok címmel, a Krasznamihályfalvi Református Egyházközség kiadásában, megjelent a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúsági lapja. /Amint Vagyok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 27./
2004. november 27.
A Jelek /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ Baricz Lajos nyolcadik kötete. A múlt héten a lírikus plébános újabb könyvét ezúttal is együtt ünnepelte a marosszentgyörgyi katolikus gyülekezet és a község, illetve a szerző több máshonnan érkezett barátja. /Jelek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./
2004. november 28.
Böjte Csaba szerzetes hitvallását közölte a lap a népszavazásról: „Népünket csakis a szeretet, az önzetlen jóság s a tiszta erkölcs teheti jobbá. Az elutasítás, a kizárás, az elzárkózás sem egy pártot, sem egy nemzetet nem tehet erősebbé, gazdagabbá.” „Árpád vezér a vérszerződésben testvérként befogadott idegen törzseket, és létrehozta a magyar népet. A történelem azoknak a nagyjainknak a nevét őrzi, akik szeretettel fogadták az ajtónkon kopogtatókat. A bezárkózó, testvéreket elutasító, a nemzetet szétvágó politikusok felett nem kell ítéletet mondani, nem kell őket kirekeszteni, hanem imádkoznunk kell értük, hogy értéket, gazdagságot lássanak az egyszerű emberben.” „Én Erdélyben születtem, és Erdélyben akarok meghalni, gyermekeinket a szülőföld iránti szeretetre nevelem, arra, hogy becsülettel dolgozzanak és mindenkivel éljenek jószomszédi viszonyban.” /Böjte Csaba ofm: A határon „túlról" . = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./
2004. november 28.
Nov. 18-án Kolozsváron először gyűltek össze történelmi magyar egyházak lapjainak képviselői, hogy tájékoztassák egymást működésükről és problémáikról. A kezdeményezés és szervezés a kolozsvári Üzenet kéthetente megjelenő református lap érdeme. Ötvös József esperes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze sorolta az erdélyi református kiadványokat: a legrégebbi, folyamatosan megjelenő lap a 2007-ben százéves Református Szemle, az 1989 decemberi fordulat után megjelent Üzenet, az Igehirdető, az Értesítő, a Református Család, Az Út, a Kis Tükör, a Studia. A többi egyház lapjaival közös gond a csökkenő példányszám, a fizetett alkalmazottak kérdése és a lapterjesztés nehézsége. Szabó Mihály rendszergazda a Hírvivő című honlapot mutatta be, amely az Erdélyi Református Egyházkerület 16 egyházmegyéjéhez biztosít elérhetőséget, gyülekezeti adatgyűjtést. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjait, a Harangszót és a Partiumi Közlönyt ifj. Csűry István, a Harangszó főszerkesztője képviselte. Elmondta, hogy a 30 000 példánnyal kezdő, jelenleg 12 000 példányban megjelenő Harangszónak gazdag történelmi múltat kellett felvállalnia, hiszen annak idején, a kommunizmus berendezkedése előtt, több színvonalas református újság jelent meg Nagyváradon. A két római katolikus lapot, a Vasárnapot és a Keresztény Szót, valamint az erdélyi unitárius egyház Unitárius Közlöny című folyóiratát és negyedévi folyóiratát, a Keresztény Magvetőt Jakabffy Tamás szerkesztő ismertette. /Schuller Mária: Nyílt sajtónap. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./
2004. november 28.
Nov. 20-án a Mallersdorfi Ferences Nővérek az Erdélybe való letelepedésük 140. évfordulóját ünnepelték. Ebből az alkalomból szerveztek ünnepséget Székelyudvarhelyen, hiszen az 1991-ben újraalakult nővérközösségnek ebben a városban biztosított rendházat az érsekség. A Mallersdorfi Ferences Nővéreknek jelenleg öt helységben (Székelyudvarhelyen, Déván, Nagyváradon, Szépvízen és Kézdiszentléleken) van szerzetesi közössége. /Gagyi Katinka: Száznegyven éve Erdélyben. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./
2004. november 29.
Bár abszolút többséget nem szerzett, a Szociáldemokrata Párt és szövetségese, a Román Humanista Párt tekinthető a parlamenti választások nyertesének – derül ki a választóknak a szavazóhelyiségekből való kilépésekor felvett adatokon alapuló felmérésekből. /Szociáldemokrata győzelem a parlamenti választásokon. Az exit poll szerint az RMDSZ átlépte a parlamenti bejutási küszöböt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2004. november 29.
A magyarság újra fegyelmezett és felelős választóbázisnak bizonyult, rácáfolva azokra a jóslatokra, miszerint az alternatívák megjelenése összekuszálja a voksolók meggyőződését. A megszavazott bizalom feladatként is értelmezhető: a magyarság parlamenti képviseletét biztosító szövetségnek haladéktalanul el kell kezdenie a tényleges verseny és választás körülményeinek megteremtését. /Csinta Samu: Bizalom és feladat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./
2004. november 29.
Rendőrségi feljelentést tett Bencze Attila székelyudvarhelyi fiatalember, aki azt állítja, hogy Benedek Árpád Csaba, a városi tanács RMDSZ-frakciójának tagja nov. 27-én hajnalban megverte, mert a Népi Akció pártjának plakátjait kívánta kiragasztani. Bencze Attila elmondta, Benedek Árpád Csaba előstör négyszázezer lejt ajánlott fel neki, amennyiben inkább RMDSZ-plakátokat helyez ki, vagy egyszerűen hazamegy. Ő erre nem volt hajlandó, erre Benedek Árpád Csaba és társai nekilökték a kerítésnek, és amikor már a földön feküdt, rúgni kezdték. Mindezt a köztisztasági vállalat közel huszonöt, éppen munkába tartó dolgozója látta. Benedek, aki a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ ifjúsági és sportbizottságának elnöke is, cáfolta, hogy pénzt ajánlott volna fel, továbbá szerinte a fiatalember ittas. Bencze Attila a kórház sürgősségi osztályára ment, ahol megállapították, hogy lábán több komoly zúzódás is van. Ezt követően a fiatalember panaszt a rendőrségen. /Zilahi Imre: Megverték a plakátolót? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./
2004. november 29.
Egy órával az urnák zárása előtt Verestóy Attila, az RMDSZ Hargita megyei szenátorjelöltje megjelent a székelyudvarhelyi Digital3 kábeltévé adásában, és a szavazáson való részvételre buzdította a városlakókat. Nagy Mária Terézia, a Népi Akció képviselőjelöltje alig húsz perccel ezt követően faxüzenetben jelezte a megyei választási irodának az esetet. /Választási törvényt sértett az RMDSZ Székelyudvarhelyen? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./
2004. november 29.
Tőkés László, Duray Miklós és Ágoston András nyilvános televíziós vitára hívja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a kettős állampolgárság, az erre vonatkozó népszavazás kérdésével kapcsolatban. A miniszterelnök dec. 3-án áll kihívói rendelkezésére. Tőkés László püspök hangsúlyozta: a velünk élő Trianon következményeinek csak akkor vethetünk gátat, ha tudjuk, mi a tennivalónk, ha komoly jövőképünk van, s ha tudjuk, hova adjuk le szavazatunkat. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „erőszakkal vonták meg tőlünk a magyar állampolgárságot", tehát most arról van szó: ebben a vonatkozásban fel tudjuk-e újítani a magyar jogfolytonosságot. Azzal, hogy „817 ezer magyar elindul Budapest irányába és felzabálja Magyarországot. (...) Hogyan merik feltételezni azt, hogy az elszakított magyarság csak vérszívókból áll" – tette hozzá indulatosan. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke azt hangsúlyozta, pártja szerint egy új, demokratikus, EU-tag magyar nemzetállamra van szükség. (MTI) /Nyilvános tv-vitára hívják Gyurcsányt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2004. november 29.
Ma a nemzeti radikalizmus és a bátor hazafiság küzd egymással – jelentette ki nov. 28-án Gyurcsány Ferenc kormányfő az MSZP baloldali tömörülésének budapesti tanácskozásán. Aki azt állítja, hogy Magyarországon egy nagy nemzeti kérdés van, az nem mond igazat. December 5-én nemcsak a szavazólapon szereplő kérdésre kell választ adni, hanem többek között arra is, hogy lesz-e elegendő munkahely, vannak-e még szegénységben élők, tisztességes nyugdíjból élnek-e az idősek, csökkentek-e a társadalmi különbségek, és a dilemmákat a politikai erők meg tudják-e oldani az arra hivatott intézményekben – mondta Gyurcsány Ferenc. Ezekre a kérdésekre a parlamentben kell választ adni, és nem az utcán – tette hozzá. „A mi tisztességünk próbáját nem Orbán Viktornak hívják" – mondta a kormányfő, aki elfogadta a határon túli politikusok nyilvános vitára szóló kihívását. A vitán valóban elválhat a szenny a víztől, és kiderül az is, mi a szenny, és mi a víz – mondta Gyurcsány Ferenc. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arra buzdította a koalíciós pártok szavazóit, hogy pártállástól függetlenül két igennel szavazzanak a dec. 5-i népszavazáson. „Jó szándékkal fordulunk mások felé, hiszen szándékaink nemesek, és így őszintén fordulhatunk azok felé is, akikről tudjuk, hogy számos kérdésben nem értenek velünk egyet" – mondta a politikus. Dec. 5-én arról kell dönteni, hogy abból a szabadságból, ami „nekünk már megvan, adunk-e a határon túli magyaroknak is" – mondta a volt miniszterelnök. /Gyurcsány elfogadta a kihívást. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./
2004. november 29.
A kettős állampolgárság témájáról, a dokumentáció és a tudományosság igényével indított honlapot a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete, a Teleki László Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Jogi Tanszék. A www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu címen elérhető honlap magyarországi és külföldi jogászok, politológusok, szociológusok, történészek részvételével szakmai ankétot indított a témával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében. Emellett elérhetők a Magyarországon és a szomszédos államokban érvényes állampolgársági törvények és egyéb, a kérdéskörhöz kapcsolódó dokumentumok. /Tudományosan a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2004. november 29.
Nem is olyan rég felvetették az ötletet, hogy meg kell adni a kettős állampolgárságot. Azonnal riadót fújtak, hogy Magyarországot 23 millió román árasztja el. Valójában Romániának nincs 23 millió lakója. A MÁÉRT novemberi értekezletén kirajzolódtak a frontvonalak. A határon túli résztvevők egyhangúan a népszavazás kiírása és az "igen" mellett szólaltak fel. Ehhez csatlakozott a magyar parlamenti ellenzék is. Népszavazás tehát lesz, az eredményt azonban nem lehet megjósolni. /Dr. Balogh András: Kettős állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2004. november 29.
Nov. 15–16-án tartotta Harasztiban (Horvátország) a Magyar Református Lelkészegyesületek Szövetsége évi választmányi ülését, melyen a Kárpát-medencében levő magyar református lelkészegyesületek képviselői vettek részt. A választmány felhívást fogalmazott meg a kettős állampolgárságra való népszavazással kapcsolatban. A felhívás szerint a magyar nép igen szavazatával arról tesz tanúbizonyságot több mint nyolc évtized után, hogy ismét egységes nemzetté képes szerveződni, ahol a nemzet minden tagja önszántából magyar állampolgárrá válhat. . A Kárpát-medence református lelkipásztorai felhívnak minden nemzetét szerető magyar állampolgárt, szavazzon igennel a népszavazáson, határon kívül rekedt testvéreink állampolgárságára. /A Magyar Református Lelkészegyesületek Szövetségének felhívása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./
2004. november 29.
A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság tagjai felhívással fordultak Magyarország minden polgárához, hangsúlyozva, hogy valamennyien az egységes magyar nemzet részének, a magyar nemzethez tartozóknak tekintik magukat. „Számunkra a kettős állampolgárságnak nincs anyagi vonzata, hanem erkölcsi jelentőséggel bír”, hangsúlyozták. Kérésük: „fogadjanak nemzettestvéreikké, szavazzanak „igen"-nel”. /Nyílt levél magyarországi nemzettestvéreinkhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2004. november 29.
A határon túli románok számára a román állampolgárság megszerzését először egy 1991-ben hozott törvény kínálta fel. Ennek értelmében egy külföldi állampolgárnak elegendő volt bármilyen távoli rokont „felmutatni" a visszahonosításhoz. Ők azonban kettős állampolgárként nem rendelkezhettek a határon belüli románokat megillető valamennyi joggal. A tavaly ősszel elfogadott alkotmánymódosítás azonban már lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárok is betölthessenek felelős állami posztokat. Kivételezett helyzetben vannak a moldovai románok: ők bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon is elnyerhetik a román állampolgárságot. Nem hivatalos adatok szerint a román állampolgárságot kapott besszarábiai száma eléri a félmilliót. Valamennyi román állampolgár, így a román okmányokat szerzett moldovaiak is, rendelkeznek szavazati joggal a romániai választásokon. A külföldi állandó lakhellyel rendelkező személyekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármely olyan román állampolgár számára, aki a választások idején külföldön tartózkodik. Számukra Románia külképviseletein biztosítják a szavazás lehetőségét. Szlovákia jogrendjében nem fordul elő a „kettős állampolgárság" kifejezés. Az állampolgárságról szóló törvény azonban úgy fogalmaz, hogy kedvező elbírálásra számíthat az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy, aki nem áll más állam állampolgári kötelékében, vagy ha mégis, akkor bizonyítani tudja, hogy az adott államban már kezdeményezte az állampolgári kötelékből való kilépés hivatalos folyamatát. Ukrajnában Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt korainak nevezte a kettős állampolgárság bevezetését, de az állampolgárság megváltozásának egyszerűsítése mellett foglalt állást a választások előtti kijevi sajtóértekezletén. Janukovics kormányfő kettős állampolgárságot és az orosz nyelv hivatalossá tételét ígérte az Ukrajnában élő többmilliós orosz kisebbség, illetve az orosz ajkú ukránok szavazótáborát megcélozva. /Hogy „áll a bál" a szomszédoknál? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2004. november 29.
Elérkezett az idő, hogy a magyarság új nemzetpolitikát dolgozzon ki magának. Nem célszerű továbbra is erőltetni, hogy a határon túli magyarság mindenáron megmaradjon a szülőföldjén, írta Major Nándor /Újvidék/. A magyarság létszáma és arányszáma évtizedek óta rohamosan csökken minden egykori szállásterületén. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy hosszabb távon a magyarság együttesen jól elférne Magyarországon. Szervezett formában lehetővé kell tenni, hogy a mind nagyobb számban távozók boldogulhassanak Szerbiában a jelenlegi helyzet miatt az ifjabb nemzedék magyarjainak egy része távozni akar. Kettős állampolgárság híján a szerbiai magyar fiatalok fő kivándorlási irányává ismét Kanada és Ausztrália válik. Szerbiában csaknem mindenki, aki akar, kaphat kettős állampolgárságot. Számtalan szerbiai állampolgárnak van boszniai vagy horvátországi állampolgársága is. A szerbiai szlovákok közül is sokan rendelkeznek szlovákiai állampolgársággal. A szerbiai románok is fennakadás nélkül hozzájuthatnak romániai állampolgársághoz. És ebből egyik ország sem csinál gondot. (Népszabadság / nov. 23.) /Major Nándor író, Újvidék: Tágas hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
