Nyugat-Balkán stabilizálásának és demokratizálásának lehetőségeit vitatták meg a Mamaián kétnapos tanácskozásra összegyűlt közép-európai államfők. A tanácskozáson részt vevő Mádl Ferenc államfő a magyar újságírók érdeklődésére elmondta: a fekete-tengeri városban összegyűlt 17 elnök kötetetlen eszmecsere keretében tekintette át, milyen változásokat hoz a térség életében az Európai Unió (EU) tíz tagállammal való bővítése. A másik fő kérdéskör az EU további bővítése volt. A magyar államfő Leonyid Kucsma ukrán elnökkel is megbeszélést folytatott és kérte közbenjárását a beregszászi főiskola problémájának rendezésében, miután a városi tanács szeretné visszavenni a magyar nyelven is oktató intézmény magyar állami pénzen tatarozott épületszárnyát. /Tágabb Európa mellett a közép-európai államfők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2004. május 29.
Pálosi Ferenc lett Magyarország konstancai tiszteletbeli konzulja, megbízólevelét máj. 28-án adta át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Konstancán és környékén mintegy kétezer ember vallja magát magyarnak, a tiszteletbeli konzul elmondása szerint összetartó közösséget alkotnak. A tiszteletbeli konzuli iroda mostantól a református egyház tulajdonát képező Magyar Házban működik, itt van az RMDSZ megyei szervezete is. /Tiszteletbeli magyar konzulátus Konstancán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2004. május 29.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 28-án Sepsiszentgyörgyön kijelentette, hogy az SZDP és az RMDSZ között együttélési viszony van, nem szerelem, Kovászna megyében pedig a kormánypárt a szövetség legnagyobb ellenfele. "A jelenlegi kormánypártban van egy erős nacionalista szárny. Mégis, az SZDP-vel sikerült sokkal jobban együttműködni, mint az előző kormánnyal", mondta Markó. /Markó: Együttélés, nem szerelem. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2004. május 29.
- 2005 derekáig befejeződhet a magyar történelmi egyházak által visszaigényelt mintegy 1700 ingatlan visszaszolgáltatása – jelentette be Markó Béla máj. 27-én Sepsiszentgyörgyön, a magyar egyházak elöljáróival folytatott találkozóján. A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, az egyházaknak cselekvően részt kell vállalniuk a politikában, oly módon, hogy ezáltal hozzájáruljanak az erdélyi magyar érdekvédelmi politizálás egységéhez, megerősítéséhez. Markó bejelentette, várhatóan már a következő hetekben megkezdődnek a tárgyalások az oktatási törvény módosításáról, melynek során rendezni kívánják a felekezeti oktatás megteremtésének jogi hátterét is. /Találkozó a magyar egyházak képviselőivel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./
2004. május 29.
A Magyar Polgári Szövetséget ért sorozatos diszkrimináció valójában az általa képviselt autonómiának szólt, az öntörvényű autonóm politizálást sújtja, jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A helyhatósági választásokon nincs más választásuk, mint az RMDSZ-t támogatni, mondta a püspök. Igazgatótanácsuk nyilatkozatot fogadott el, amelyben értékeli a kialakult helyzetet. Egyes lapok szerint Tőkés László azt állította, hogy Funar jobb, mint kormánypárti ellenjelöltje. Ez szándékos félremagyarázás, hangsúlyozta a püspök. Az SZDP szerint, Tőkés László titkos egyezséget kötött Funarral egymás kölcsönös támogatására. Ez teljesen hamis beállítás, diverzióról van szó. Az EMNT párbeszédet ajánló nyilatkozatára nem érkezett válasz az RMDSZ részéről. A támogatás-politika átment pártpolitikába: a kedvezménytörvény, az oktatási-nevelési támogatás, vagy az egyetem támogatásának az ügye jó példa erre. Az egyházvezetőket abban a formában, ahogyan az előző kormány tette, nem fogadta Medgyessy miniszterelnök. Egyszer fogadták az összes határon túli egyházi vezetőket, ahol azonban nem annyira az egyházak szükségéről, inkább műsoros együttlétről volt szó. Tőkés László számtalan levelet írt a miniszterelnöknek, és a minisztereknek, főtisztviselőknek, amelyekre vagy udvarias, vagy kitérő, vagy semmitmondó választ kapott. – Frunda György RMDSZ-szenátor szerint a román parlament nyitottabb a kisebbségi kérdések iránt, mint a magyar országgyűlés, mert a magyarországiban a kisebbségeknek nincsenek képviselői, miközben Romániában ez adva van. Hogyha Frunda György ennyire leplezetlen módon kampányol a román kisebbség-politikának, akkor összetéveszti a magyar érdekképviseletet a román érdekképviselettel. /Makkay József: Törékeny egység a helyhatósági választásokon. Tőkés László diverziónak tartja a neki tulajdonított nyilatkozatot Funar támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2004. május 29.
Szász Jenő Székelyudvarhely polgármestere felavatta fel a 13 alakból álló szoborparkot. Aradon nem vett részt sem Orbán Viktor, sem Tőkés László a szobor újraavatásán. Szász Jenő beszédében azt hangsúlyozta: „mertünk nagyot álmodni akkor is, amikor mások arról próbáltak meg meggyőzni, hogy tanuljunk meg kicsik lenni". Tőkés László református püspök beszédében utódkommunistává tette az egész RMDSZ-t. A püspök a minap épp azt próbálta megmagyarázni, hogy még mindig jobb Funárral tárgyalni, mert neki legalább ugyanaz van a boltjában, mint a kirakatában. „Lefordítva ez így hangzik: taszítsuk hát el az RMDSZ-t minden eddigi munkájával együtt, és vonjuk keblünkre a nyílt antiszemitizmust és magyarellenességet” – magyarázta Markó Attila helyettes államtitkár. /Markó Attila: Ki megy Európába? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2004. május 29.
Funar kampányol. Miután évekig elhanyagolta a város utcáit, a „hitvány kolozsvári bíró" – ahogyan Markó Béla elnevezte – lázas kirakattevékenységbe kezdett: a belváros számos utcáját egyszerre javíttatja. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere – Fey László szerint a hitvány udvarhelyi bíró – is kampányol. Nem elégszik meg egy szoborral, ő egy egész panoptikummal rukkol elő. A szűk nyugdíjasparkban 13 szobornak kell szorongania, az Emlékezés Parkjának nevezték el. Köztük van a legendák Csaba királyfia. Ez kell a népnek!? – kérdezte Fey László. Jó stratégiai érzékkel Orbán belátta, hogy számára kifizetődő erdélyi klientúrába befektetni, állapította meg Fey. Pénzt és fáradságot nem kímélve itt jártak (járnak) a Fidesz vezetői és propagandistái (Orbán Viktor, Németh Zsolt, Kövér László, Bayer Zsolt stb.), és toborozzák a híveket. /Fey László: Kéz kezet mos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2004. május 29.
Ioan Rus kolozsvári polgármester-jelölt máj. 23-án beszédet mondott a Magyar Operában. Elég jól ért magyarul, jelezte. Román létére szégyenkezett, amikor Emil Boc és Gheorghe Funar felesküdött a Bibliára, hogy nem szövetkezik a magyarokkal. Ezzel kirekesztik egy város lakosságának 20%-át. Meglepte, hogy egy magyar politikus támogatja az egyik jelöltet. Rus kijelentette: nem ígér meg semmit. „Olyan helyi önkormányzati programom van, amely önmagában nem rendelkezik sem politikai, sem etnikai színezettel. Nyitott a magyar közösség minden problémájára.” /Ioan Rus beszéde a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2004. május 29.
Máj. 26-án Csíkszentdomokoson egy helybeli polgárőr, a 32 éves G. J. kövekkel betörte a gyógyszertár két ablakát, majd nagykalapáccsal ledöntötte a községközpontban álló Márton Áron-szobrot, letörve a fej egy részét. Eljárást indítottak ellene. /Szoborgyalázás Szentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./
2004. május 29.
Május közepétől új rektora van a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetemnek dr. Geréb Zsolt professzor személyében. Teológiai tanulmányait Kolozsváron és Nagyszebenben végezte, posztgraduális képzésen Bukarestben és a hollandiai Utrechtben vett részt. 1980-tól a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanított, előbb a bibliai nyelvek lektora volt, majd az újszövetségi írásmagyarázat és bibliai teológiai tanszék vezetője, docensi, illetve professzori minőségben. 1994–1998 között az intézet rektora. Négy éve társult tanárként tanított a Partiumi Keresztyén Egyetem teológia-vallástanár szakán. Hosszú éve folyik a PKE különböző karainak, illetve magának az intézménynek az akkreditációja. Felkérték arra, hogy vállalja el a tisztséget. A két református egyházkerület, mint testvér-egyházkerület, köteles egymást támogatni, segíteni. /Csomafáy Ferenc: A Partiumi Keresztyén Egyetem szolgálatában. Beszélgetés dr. Geréb Zsolt rektorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2004. május 29.
A Dosarele Istoriei folyóirat 85-ös számának témája: a vallás Romániában. Ovidiu Bozgan, a Bukaresti Tudományegyetem Történelem Karának adjunktusa A római katolikus egyház a kommunista Romániában című tanulmányával van jelen. Munkájában első ízben közölt a kultusz-államtitkárság irattáraiban mind ez ideig titokként kezelt kordokumentumokat, a római katolikus egyházról, Márton Áronról, Jakab Antalról, Csíksomlyóról a tények alapján szólt. Gondosan összehangolt hadjáratról volt szó, bizonyítják a szocialista országokban alkalmazott, azonos módszerek: a püspökök börtönbe vetése, a kolostorok, felekezeti iskolák felszámolása, az egyházi ingatlanok államosítása, próbálkozások a Szentszéktől független, ún. nemzeti egyházak létrehozására stb. A szerző ezek után rátért az erdélyi, moldvai és bukaresti katolicizmus történetére. Bemutatta, hogyan alakultak meg a nagyváradi, a gyulafehérvári, a csanádi, a szatmári püspökségek, majd a bukaresti (1883) és iasi-i (1884) érsekség létrejöttét. 1948-tól 1988-ig az 1111 katolikus parókiából 637 maradt meg, a hat püspökségből kettő (Gyulafehérváron Erdély és Bukarestben a Regát számára). 1948-ban 1317, míg 1982-ben már csak 685 katolikus pap szolgált, 1950 és 1976 között összesen 24 templom épült; 1988-ban hivatalos adatok szerint a katolikusok lélekszáma Romániában kevés híján másfél millió volt, ebből 850 ezer magyar. (A csángókat a hivatalos statisztika nem számította közéjük.) A diktatúra ösztönzésére áruló papok a romániai független katolikus egyház megteremtésén fáradoztak, például az 1950. szeptember 5-i gyergyószentmiklósi alakuló ülésen. (A kísérlet az állam lelkes támogatása ellenére, épp Márton Áron és körének ellenállásán bukott meg.) A bukaresti román történész korrektségét mutatja, hogy ugyanakkor Valeriu Anania (jelenleg Bartolomeu néven Kolozs és Rév érseke) Pro memoria című, 1992-ben, a Román Ortodox Egyház kiadásában megjelent könyvében – Teoctist pátriárka lelkes előszava után – bemutatja az erdélyi katolikus egyház Trianon utáni történetét, de oly módon, mint a revizionizmus fellegvárát, Márton Áront pedig a magyar sovén-nacionalizmus élharcosaként tünteti fel. A 81. oldalon Anania így összegzi véleményét: „A magyar revizionizmus a katolikus vallás közvetítésével és ennek védelme alatt a román nemzeti szuverenitás alapjainak aláásására törekedett." /Barabás István: Kétféle tükörben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./
2004. május 29.
Nincs a világon – beleértve Magyarországot is – még egy rendezvény, amely olyan nagy számú magyart gyűjt egybe, mint pünkösdkor a csíksomlyói búcsú. A kommunizmus idején sok támadás érte a katolikus egyházat. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának titkársága 1949. május 16-án azért ült össze, hogy megvitassa A katolikus agitáció problémái című vitaindítót. Az előzmények: Románia 1948. július 17-én felmondta a Vatikánnal 1927-ben kötött konkordátumot, ettől kezdve kénye-kedve szerint üldözte a római és a görög katolikus egyházat. 1949. augusztus 3-án a tanügyi reform felszámolta a felekezeti oktatást, egyben valamennyi iskoláját államosította. 1949. augusztus 4-én megjelent az egyházak tevékenységét szabályozó 177-es számú dekrétum. Ez legsúlyosabban a katolikusokat érintette, amennyiben tollvonással megszüntette a nagyváradi, szatmári, temesvári és iasi-i püspökségeket, minden felekezetnek megtiltotta, hogy külföldi egyházfőnek rendelje alá magát. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a romániai két katolikus egyháznak meg kellett volna szakítania kapcsolatát a Szentszékkel. Ezt Márton Áron, majd példája nyomán a többi püspök egyhangúlag megtagadta, és ezzel kezdetét vette közismert kálváriájuk: koncepciós perek, börtönévek, zsarolások, a katolikus egység megbontására szervezett „békemozgalom" stb. A pártvezetőség 1948. szeptemberi ülése kötelezte az Oktatási Minisztériumot, hogy az iskolákból távolíttassa el a vallási jelképeket, kegytárgyakat. Két hónap múlva, 1948. november 25-én a titkárság újabb ülésen mérte fel az „eredményeket". Az előterjesztett jelentés több példát hozott fel arra, hogy túlbuzgó káderek „tisztogatása" kiváltotta a lakosság, főképp szülők és tanítók tiltakozását. Kiderült, hogy az ellenállás legfőbb hadállásai a keresztény ünnepi tömegrendezvények, a pártvezetőség elsőnek ezek meghiúsítását vette tervbe. Az 1949. május 16-i pártvezetőségi ülésen jelentést hallgattak meg a közelgő csíksomlyói búcsúval kapcsolatban, az ennek ellensúlyozására a tervezett, úgymond kulturális és sportrendezvények előkészületeiről. A csíksomlyói búcsú idejére motorkerékpár-versenyeket, egyéb sportvetélkedőket, hangosítókkal ellátott folklórműsorokat, filmvetítéseket határoztak el, valamennyit az oltár közelében, hogy minél „hatékonyabban" zavarják a szertartások áhítatát. Anna Pauker javasolta, hogy katolikus papok ellen mint közbűntényesek ellen indítsanak pereket. Gheorghiu-Dej konkrétabb útmutatásokkal zárta a „haditanácsot", a papokat el kell szigetelni vezető személyiségeiktől; a katolikus egyház egységét első lépésként úgy kell megbontani, hogy a papoknak csak egy része kapjon fizetést, később ezeket az irigyelt kiváltságosokat fel lehet használni, hogy belülről kezdeményezzék a Szentszékkel való szakítást. 1949. június 20-án a Securitate őrizetbe vette Márton Áront, majd következtek Alexandru Todea görög katolikus, Anton Durcovici iasi-i, Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspökök és a katolikus hierarchia sok más tagja, de rövidesen sorra került a református, unitárius, evangélikus felekezetek megtizedelése is. /Barabás István: Magyarnak lenni Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2004. május 29.
2002 óta a bethleni Bethlen Egyesület és a kisváros polgármesteri hivatala Teleházat működtet. A Teleház most új székházba költözött: a római katolikus egyházközség jóvoltából egy 50 négyzetméter nagyságú terem áll a teleházasok rendelkezésére. Az új helység felújításában a városi Madisz, valamint a Bethlen Egyesület fontos szerepet játszott. /Székely Emese: Bethlen. Új székházban a teleház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2004. május 29.
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte máj. 28-án gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. Az 1994–95-ös tanévben egy osztállyal indult intézményben ma már 54 óvodás, 68 elemista, 83 V–VIII. osztályos és 153 gimnazista tanul. Az idei végzős (VIII. és XII.) osztályok az utolsók, amelyek nem párhuzamos osztályok, jövő tanévtől minden évfolyamon két-két osztály indul. /Tízéves a gyimesfelsőloki katolikus gimnázium. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./
2004. május 29.
Máj. 28-án Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban nyitották meg a 10 éves a Reménység Szigete – az Erdélyi Gyülekezet története elnevezésű kiállítást, mely 2002 tavaszán készült, a központ 10 éves jubileumára. Elekes András, a Jakab Antal Tanulmányi Ház igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Zalatnay István református lelkész, a Reménység Szigete jelenlegi vezetője emlékezett Németh Gézára, az intézmény megalapítójára. /A Reménység Szigete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./
2004. május 29.
A Csíkvacsárcsi című könyv az első nyomtatott irodalom a felcsíki falu életében; olyan történelmi-társadalmi mű, amely képet nyújt a település múltjáról, adatokkal bizonyítja az itt élő emberek élethez való ragaszkodását, Istenbe vetett hitét. A könyvbemutató máj. 30-án lesz a csíkvacsárcsi általános iskolában. /Könyvbemutató Csíkvacsárcsiban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./
2004. május 29.
Paulovics László 1985-ben települt át Szatmárnémetiből Németországba, Iserlohnba. Paulovics László megörökítette a kortárs magyar írók és az erdélyi szellemiség megalapozóinak arcvonásait. Ezek a munkái a budapesti Vármegye Galéria után most a Györkös Mányi Albert Emlékházban is láthatók. /Németh Júlia: Utak és állomások. Paulovics László kiállítása a Györkös Mányi Albert Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2004. május 29.
Kovásznán 425 esztendős az iskolai oktatás. Kovászna iskolája 1958-ban vált középfokúvá, azóta Orbaiszék legfontosabb tanintézete. A kovásznai oktatás történelmét búvárolta hangyaszorgalommal Könczey Jenő tanár, ennek eredménye A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskola Emlékkönyve. /Medium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004/ Gazda István tanár összeállította a kiadvány mellékleteit, a líceum végzős diákjainak névsorát és a könyv fotóanyagát. Kiváló tanárai voltak az iskolának, köztük Fábián Ernő, Gazdáné Olosz Ella, a kiváló textilművész és pedagógus és a lelkes lokálpatrióta tanár, Zsuffa Zoltán. /Magyari Lajos: Egy százados skóla históriája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./
2004. május 31.
Több százezer zarándok vett részt az idén is a csíksomlyói Mária-kegyhelyen lezajlott máj. 29-i búcsún, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek celebrálta a szentmisét és mondott ünnepi beszédet. Idén – helyi becslések szerint – 350 ezren gyűltek egybe. A csíksomlyói búcsújárókat P. Páll Leó, a Szent Istvánról nevezett erdélyi ferences rend tartományfőnöke köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek emlékeztette a csíksomlyói kegytemplom előtti hegynyeregben egybegyűlteket, hogy az idei búcsú "a 438. nemzeti fogadalomból megtartott zarándoklat". Erdő Péter bíborost, prímást üdvözölve rámutatott, hogy a budapest-esztergomi érsek tulajdonképpen haza érkezett. Hiszen Erdő Péter nagyszülei székelyek voltak, és a székely szimbólumok, a Nap és a Hold bíborosi címerébe is bekerültek. Jakubinyi György felolvasta II. János Pál pápa üzenetét a csíksomlyói zarándokokhoz, amelyben a szentatya tanúságot tett "az erdélyi nép évszázados hűségéről az Evangéliumhoz". Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás kijelentette: Népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hitéhez való ragaszkodásának és a Szűzanya iránti bizalmának és tiszteletének hirdetője és tanúbizonysága ma is ez a világhírű csíksomlyói búcsú, ahol együtt imádkozunk jelenlévők és a zarándoklatunkat távolból kísérők. A bíboros a magyarok anyanyelvének, szokásainak, építészetének, zenéjének, ünnepei világának, színpompás viseletének szépségeit méltatva külön kiemelte a nyelvjárások, a vidékek, tájegységek szokásainak és kultúrájának értékét. Az egyházi tanításban szereplő emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességéről szólva emlékeztetett boldog XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikájára, amely már több évvel ezelőtt az alapvető jogok között sorolta fel "a közösség alkotásának jogát is". Erdő Péter hangsúlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezért tulajdonít a Szentatya olyan nagy fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének. Hangoztatta: a katolikus szociális tanítás a különböző érdekek kiegyenlítését tartja kívánatosnak, mégpedig többek között a nemzetiségi és nemzeti jogok, valamint a kulturális örökség tiszteletben tartása révén. A búcsúra gyalogosan érkeztek a zarándokok Csíksomlyó környékéről és a távolabbi vidékekről. Jelen volt Pomogáts Béla, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /Százezrek a csíksomlyói búcsún. Nyírfaággal, gyalogosan érkeztek a zarándoktömegek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2004. május 31.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2004. április 24-én elfogadott határozatának megfelelően, az Esztergomi Nyilatkozat szellemében, a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek együttműködési megállapodást írtak alá Szegeden a különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítására és demokratikus eszközökkel való képviseletére. A Kárpát-medencei közösségi képviseletek, az EMNT, az SZNT, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Együttműködési Megállapodást kiinduló pontnak tekintve, határozatokat fogadott el a további tennivalókat illetően. A Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek elhatározták a közösségi autonómiaformák iránti közakarat demokratikus eszközökkel való egységes képviseletére hivatott Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, a tanács Brüsszeli Irodájának felállítását, a külügyi kapcsolatok elősegítése végett a Diplomáciai Csoport megalakítását. A Szegeden május 28-29-én a magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében tanácskozó testületek képviselői felszólítják az ET Parlamenti Közgyűlését, az EP-t, az EBESZ-t, hogy a parlamenti demokrácia eszközével szerezzen érvényt a közösségi autonómia jogi kereteinek elnyerésére irányuló igényünknek, és tegye lehetővé, hogy a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek, megkülönböztetés nélkül, hasonló autonóm intézményekkel, jogosítványokkal és hatáskörökkel rendelkezzenek, mint az EU jogállamaiban élő autonóm közösségek. Aláírta: az EMNT részéről – Tőkés László elnök, SZNT – Dr. Csapó I. József elnök, VMDP – Ágoston András elnök, KMKSZ – Milován Sándor alelnök. /Kárpát-medencei magyar szervezetek együttműködése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2004. május 31.
Első alkalommal ballagott a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karon 2000-ben létrehozott magyar vonalának 53 végzős hallgatója. Az ünnepségen részt vett dr. prof. dr. Vincze Mária professzor a kar dékán-helyettese, a magyar kar tiszteletbeli dékánja, dr. Vorzsák Álmos professzor és Nagy Ágnes adjunktus. Ez az első generáció, amely három nyelven sajátította el a tananyagot magyarul, románul és angol nyelven. /(Csomafáy Ferenc): Először ballagtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2004. május 31.
Május 30-án Gyergyószentmiklóson felavatták Bethlen Gábor, a nagy fejedelem mellszobrát, Oláh Szilveszter, Káván élő szobrász alkotását. A szobor támogatói között volt Budapest XVII. kerület önkormányzata és Eger önkormányzata is. A művészt a városért kiemelkedően sokat munkálkodóknak kiosztandó emlékérem, a gyilkostói kápolnában látható, Szent Kristófról készült kisplasztikai munka, a Szent Erzsébet Öregotthon Szent Erzsébet-szobra is dicséri Gyergyószentmiklóson. /Bajna György: Gyergyó újra visszakapta Bethlen Gábort. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./
2004. május 31.
Máj. 28-án több mint 700 ezer forint gyűlt össze azon az adománygyűjtő rendezvényen, amelyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozata rendezett. A rendezvény védnöke, Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök hivatali teendői miatt nem lehetett jelen, de levelet küldött az egyetem vezetőségének. Megjelentek az EMTE tanárai, RMDSZ-es és magyarországi politikusok is. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi tagozatának dékánja nyitóbeszédében elmondta, a Sapientia marosvásárhelyi központjának felépítéséhez mintegy 250 millió forintra (1,5 millió euróra) van még szükség. /Több mint 700 000 forint egy nap alatt a Sapientia támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2004. május 31.
Máj. 30-án a Deportált Mártírok Templomában a Kolozsvári Zsidó Hitközség megemlékezést tartott a kolozsvári zsidóknak náci kivégző táborokba történt deportálása 60. évfordulója alkalmából. Többek között beszédet mondott Menahem Hakohen főrabbi, Iulian Sorin a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének főtitkára, Kallós Miklós egyetemi tanár, valamint Goldner Gábor, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke. /Emlékezés a deportált mártírokra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2004. május 31.
A volt munkaszolgálatos katonák emlékművét avatták fel máj. 30-án pünkösd vasárnapján Csíkszereda központjában. Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek megáldotta az emlékművet. Nagy Ödön képzőművész alkotása ásót és csákányt ábrázol, amellyel az egykori munkaszolgálatosok dolgoztak. Beszédében Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke és Bartos Sándor alelnök emlékezett a kommunista diktatúra kegyetlenkedéseire, amelyek következményeként több mint 500 ezer embert vittek kényszermunkára Romániában. /Emlékművet avattak Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./ A román kommunista vezetés 1950-1961 közötti időszakban 520 ezer embert kötelezett kényszermunka végzésére. A kötelező szolgálat teljesítése közben 40 ezer személy veszítette életét és igen sokan közülük megnyomorodtak, megbetegedtek. Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatosok Szövetségének elnöke elmondta: 2000-ben sikerült bejegyeztetni jogilag is a szervezetet, amelynek 6080 tagja van. A szövetség kezdeményezésére Németh Csaba és Sógor Csaba szenátorok, illetve az RMDSZ képviselet kezdeményezéseként született meg a 2002 májusában elfogadott törvény, amely erkölcsileg és anyagilag is jóvátételt jelent a meghurcoltak számára. /(Daczó Dénes): Emlékművet avattak a volt munkaszolgálatos katonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2004. május 31.
Máj. 28-30-a között tartották Ludason a művelődési napokat, magyar vonatkozású események is voltak. Sikeresnek bizonyult az a népdalvetélkedő, amelyet az 1. Számú Általános Iskola tanulóinak szerveztek, ugyanígy az Andrássy-telepi Petőfi Sándor Általános Iskolában tartott szavalóverseny. Gálaműsor is volt, a helybeli Hajdina és a nagysármási Tulipán néptáncegyüttes lépett fel. Kiss Ibolya, a Mezőség festője, ahogy a nevezni szokták, megnyitotta egyéni tárlatát. Régebbi munkáiból Kolozsváron is látható válogatás. /Ludason művelődési napok zajlottak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./
2004. május 31.
Háromszéken első ízben avattak a jelenlegi jogszabályok által elfogadott címert. Máj. 30-án Sepsibodokon a község címerét avatták fel, az első alkalommal megszervezett Bodoki Napok keretében. A Szekeres Attila által tervezett címer ezüstpajzsának felső mezejében zöld hármas halom utal a Bodoki-havasokra, annak középső, legmagasabbikán ezüst szökőkút jelképezi a község területén található borvizeket, a három medvefej a községért oly sokat tett gróf Mikó család címerére utal. Az uzoni Atlantisz Művelődési Egyesület fúvószenekara is fellépett. /Szekeres Attila: Címerében is él egy közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./
2004. május 31.
Sepsiszentgyörgyön máj. 29-én emléktáblát helyeztek el a Kőrösi Csoma Sándor utcai Kőrösi Csoma Sándor Óvoda falán a névadó tiszteletére. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató méltatta Kőrösi Csoma Sándor munkásságát. Beszédet mondott Albert Álmos polgármester és Prezsmer Imola szaktanfelügyelő. /(vop): Emléktábla Kőrösi Csoma Sándornak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./
2004. május 31.
Máj. 29-én Szatmárnémetiben Ilyés Gyula alpolgármester leleplezte a Kossuth-kert főbejáratánál lévő kőtábla magyar feliratát, így a park a "Gradina Romei" mellett a "Kossuth–kert" nevet újra felvette. Ilyés a városi tanács RMDSZ –frakciójának egyik sikereként könyvelte el, hogy a testület határozata által a város legnagyobb közkertje immár hivatalosan is viselheti történelmi elnevezését. /(princz): Szatmárnémeti: Újra viseli a Kossuth–kert nevet a város legnagyobb parkja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 31./
2004. május 31.
Dr. Molnárfi Tibor A Korona (Regnum Marianum) című kötete összefoglalt minden adatot, amely kapcsolatban áll egyik legjelentősebb nemzeti jelképünkkel, a Szent Koronával. A kötet első kiadása a budapesti Szent István Társulat munkájának eredménye. Most, harmadszorra a kolozsvári Tinivár Kiadó jóvoltából jelent meg. /Ö. I. B.: A Korona (Regnum Marianum). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
