Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 541 találat lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 | 541-541
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. július 29.

A magyar és a román légtér őrzését össze kell kapcsolni, s a két ország közösen fog felelni a NATO keleti légterének védelméért – jelentette ki Mihail Popescu román vezérkari főnök júl. 28-án Veszprémben. – Március vége óta már folyamatos az együttműködés a légtérvédelemben, mert Románia ezt magára vállalta még mielőtt NATO-taggá vált, de a magyar légierő segítsége nélkül ez nem sikerülhetett volna – mondta sajtótájékoztatón Popescu, miután tárgyalt Sági János vezérőrnaggyal, a magyar légierő parancsnokával. A román hadseregnél a közeljövőben nem tervezik nyugati vadászgépek beszerzését, hanem a meglévő MiG-21-es gépeket újítják fel. Korszerűsítésükre már több mint 300 millió dollárt költöttek, s így a gépek 2012-ig hadrendben maradhatnak – mondta. /Magyar–román közös légtérvédelem. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./

2004. július 29.

Most már biztosra vehető, hogy Romániában a búzatermés meg fogja haladni a 6,1 millió tonnát (2003-ban 2,4 millió tonna volt). Petre Dea miniszter szerint ez az utóbbi 15 esztendő legnagyobb búzatermése. A szakemberek szerint az idei búza minőségével sincs baj. /Hecser Zoltán: Rekordtermés gabonából. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

2004. július 29.

A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) honlapján meghirdette az „Információs társadalom – határon túli magyar nyelvű televíziók" címen azt a meghívásos pályázatot, amelyen keresztül elkezdődhet az erdélyi televízió felszereltségének beszerzése. A pályázat keretösszege 330 millió forint. A vissza nem térítendő, 100 millió Ft feletti összegű támogatás elnyerésének feltétele, legalább 200 ezer határon túli magyar háztartás televíziós elérése, és legalább heti 30 óra magyar nyelvű műsor biztosítása. Az IHM a Janovics Jenő Alapítványt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget, valamint a Mozaik Alapítványt, a vajdasági szórványmagyarság kultúrájáért dolgozó szervezetet kéri fel pályázatok benyújtására. /Három határon túli szervezet nyerheti el a 330 millió Ft támogatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. július 29.

Júl. 27-én este Marosfőn megnyitotta kapuit az első Neumann tábor. A magyar Informatika és Hírközlési Minisztérium /IHM/ által szervezett táborban 180 erdélyi és magyarországi középiskolás diák vesz részt. A marosfői tábort Kovács Kálmán, az IHM minisztere, Markó Béla RMDSZ-elnök, valamint Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet alelnöke nyitotta meg. Markó Béla, köszöntőjében az RMDSZ, valamint a minisztérium példaértékű együttműködéséről szólt, majd bejelentette, hogy elkészítették az erdélyi magyar informatikai társadalom stratégiáját. Kovács Kálmán emlékeztetett arra, hogy 2003 májusában megállapodást kötött a minisztérium az RMDSZ-szel, ugyanakkor a többi határon túli kisebbségi szervezetekkel is, amelyben leszögezték a támogatási formákat. A minisztérium segíti a határon túli magyarságot az ismeret átadásában és a kulturális értékek digitális hordozókra való átmentésében. Kovács Kálmán rámutatott, hogy az idén második alkalommal, több helyszínen megrendezett Neumann táborokban négyezer diák vesz részt. A középiskolások számára megrendezett táborok mellett az egyetemi központokban is létrejöttek az e-Magyarország illetve a Neumann klubok. Kovács Kálmán bejelentette: támogatják a Sapientia valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetemeken az informatikai képzést. /(Daczó Dénes): Az első erdélyi Neumann tábor megnyitóján bejelentették: 300 millió forint értékben írnak ki pályázatot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. július 29.

Az első erdélyi Neumann tábor marosfői megnyitóját követő sajtótájékoztatón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rámutatott: az SZKT szeptember 4-i ülésén döntenek arról, indít-e saját elnökjelöltet az RMDSZ. Jó lenne saját elnökjelöltet indítani – fogalmazott Markó. Az elnök ugyanakkor kijelentette: a jelenlegi kormány mandátumáig folytatni kívánják az SZDP-vel való együttműködést, azonban az RMDSZ a választások előtt nem fog szövetséget kötni egyetlen román politikai alakulattal sem. A Liberális-Demokrata szövetséggel való együttműködés is lehetséges, amennyiben a ma még létező véleménykülönbségeket lehet tisztázni. Emil Costantinescu, a Népi Akció Párt (NA) elnökének tusnádfürdői kijelentésére reagálva, amely szerint a NA felajánlja listáit a Magyar Polgári Szövetségnek a választásokon való indulásra, Markó kijelentette: jobb lenne, ha Constantinescu egy erős párt létrehozásán dolgozna. Markó ugyanakkor leszögezte: a román pártok egyikének sincs politikai ajánlata a magyar kisebbség fele, ezért elképzelhetetlen az, hogy az RMDSZ politikusok román pártok színeiben indulnának a választásokon a parlamenti helyekért. /(Daczó Dénes): Az RMDSZ saját elnökjelöltet kell indítson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. július 29.

Egységes magyar nyelvű felsőoktatási hálózat kialakítására van szükség Erdélyben, s annak oktatási intézményeit elsődlegesen állami forrásokból kellene finanszírozni – olvasható a Kárpát-medencei Magyar Professzorok VIII. Találkozója résztvevőinek ajánlásában, kérve a magyar kormányt, hogy támogassa a megkezdett beruházások befejezését. Az ajánlás leszögezte: "Minden szakot elsődlegesen állami forrásokból kellene finanszírozni. Minél több szakot az alapképzésben és a mesterképzésben is állami egyetemeken kell működtetni, emellett a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) és az EMTE állami támogatását is el kell érni". Az ajánlás szerint a magyar kormány által nyújtott anyagi támogatás részleges megvonása akadályozza az egyetembővítési munkálatok elvégzését. /További támogatást kértek a magyar kormánytól a Kárpát-medencei magyar professzorok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./

2004. július 29.

Györfi Jenő, a Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak dékánja fogadta azokat a felvételizőket, akik amiatt elégedetlenkednek, hogy az egyetem alkalmazott szociológia és a társadalmi kommunikáció szakán a tavalyhoz viszonyítva csökkentették a helyek számát, és emiatt nem jutottak be az egyetemre. Györfi Jenő arra kérte őket, nyújtsák be írásban panaszukat, amelyet 48 órán belül megválaszolnak. A Sapientia Alapítvány Kuratóriuma a tavalyi 50 helyről 25-re csökkentette a bejutási helyek számát az alkalmazott szociológia szakon, és szintén 50-ről 40-re a társadalmi kommunikáció szakon. Ez utóbbi esetében, az egyetem által kiadott felvételi tájékoztatóban még mindig ötven hely szerepel. /D. Balázs Ildikó: Írásban válaszol az egyetem vezetősége. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

2004. július 29.

Ezekben a napokban tartják a Sapientia–EMTE csíkszeredai karain a Közép- és Kelet-Európai Hinditanárok Második Nemzetközi Konferenciáját, melyen a hindi nyelv tanításának kelet-európai sajátos módszereit beszélik meg, tájékoztatott Bangha Imre indológus, a konferencia szervezője. A konferencia alkalmából az indiai nagykövet üdvözölte, hogy 2003 októberében megalakult a Sapientia Egyetemen a Kőrösi Csoma Sándor Kelet-kutató Központ, melynek keretében lehetőség nyílik a hindi nyelv tanítására. A nagykövet egy 32 könyvből és 22 CD-ből álló csomagot adott át a Kőrösi Csoma Sándor Kelet-kutató Központ vezetőjének, Bangha Imrének, és további támogatást is ígért. A nagykövet elmondta, évente két-három romániai diáknak biztosítanak lehetőséget, hogy Indiában tanulhasson, és ha a Sapientián hindit tanulók biztató eredményeket érnek el, ők is pályázhatnak indiai tanulmányútra. /Takács Éva: Hinditanárok konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

2004. július 29.

A Romániai Magyar Szó átvette a Népszavából az Orbán Viktort támadó cikket, Andrassew Iván tollából. „A lelkekben már megtörtént a magyar nemzet határokon átnyúló egyesítése!" – jelentette ki Orbán Viktor. Andrassew szerint ez nem igaz. Azzal érvelt, hogy az Erdélyből áttelepült embereket következetesen románozza a nép. A Népszava cikkírója azért is támadta Orbánt, mert kijelentette, nem lehet az Erdélyben élő magyarok politikai értékeit figyelmen kívül hagyva paktumokat kötni a romániai elit különböző csoportjaival. Andrassew szerint továbbá kínos és gusztustalan, hogy „pont Orbán méri föl az ottani állapotokat.” A kettős állampolgárság támogatását is csak sunyiságnak látja a cikkíró. /Andrassew Iván: Orbáni egység az egység ellen. A Népszavában olvastuk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. július 29.

Román lapok szerint Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselője egy jún. 22-ével datált értesítést kapott a Legfelsőbb Semmítőszéktől, amelyben azt közlik a képviselővel, hogy a kivizsgálás nyomán megállapítást nyert, miszerint Wass Albert nem tekinthető háborús bűnösnek. A közlemény nyomán dúl-fúl a marosvásárhelyi Hősök Kultusza Egyesület, amely közleményt hozott nyilvánosságra ezzel kapcsolatban. Ebben név szerint is felsorolja azoknak a román, zsidó és magyar áldozatoknak a nevét, akik szerintük a Wass Albert által a magyar katonáknak adott kivégzési parancsok következtében veszítették életüket. Az egyesület felszólította a Legfelsőbb Semmítőszéket, hogy vizsgálja felül azt a közleményt, amit a képviselőhöz juttattak el, és másítsa meg véleményét a Wass Albert-üggyel kapcsolatban. /A Wass Albert-ügy újabb bonyodalmai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. július 29.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) évente szervez riporttábort tagsága számára. A szakmai szervezet egy-egy tájegységet, annak mindennapjait igyekszik bemutatni az újságírás eszközeivel. A eddigi öt riporttábor összegyűjtött anyagából három kötet jelent meg. Kőhalom, Nyárádmente, Kalotaszeg, Erdővidék, illetve a Hargita déli részén található ásványvizek voltak az eddigi témák, idén a Gyimesek kerülnek terítékre. Júl. 26-a óta az újságírók a három gyimesi községben – Gyimesbükkön, Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon – tájékozódnak. /Gyimesi emberek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

2004. július 29.

A szervezők korábban azt állították, távol tartják a politikát az idei rendezvénytől, ennek ellenére a Félsziget fesztiválon jelen lesz Újhelyi István magyar országgyűlési képviselő, az MSZP médiapolitikusa, Zuschlag János /MSZP/országgyűlési képviselő, Nyakó István országgyűlési képviselő, az MSZP szóvivője, továbbá Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese és Kovács Péter, a Miért elnöke. A Félsziget fesztivált korábban nem egyszer érte az a vád, hogy tulajdonképpen a Bálványosi Szabadegyetem „ellenrendezvényeként” hozta létre néhány ifjúsági szervezet, az RMDSZ támogatásával. /B. B. E.: Esőáztatta Félsziget. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

2004. július 29.

Szórványközpont létesül Gyulafehérváron, a református parókián, tájékoztatott Gudor András lelkész. Egy presbiteriánus gyülekezet tagjai harmadszor jöttek el segíteni. Augusztus 15-én hálaadó istentiszteleten avatják fel a multifunkcionális programokat biztosító központot. Az épületben 35-40 férőhelyes szobák lesznek, így csoportokat is tudnak majd fogadni. A nagyterem konferenciáknak és hálaadó istentiszteleteknek, bibliaóráknak, valamint kisebb összejöveteleknek lesz a színhelye. /N. T.: Szórványközpont Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 29./

2004. július 29.

Hosszantartó betegség után marosvásárhelyi otthonában elhunyt Illyés Kinga Széchenyi-díjas előadóművész /Bereck, 1940. dec. 10. – Marosvásárhely, 2004. júl. 28./, Marosvásárhely díszpolgára. Pályafutása meghatározó részében a marosvásárhelyi színházhoz kötődött, később tanított a Színművészeti Egyetemen is. Önálló estjeivel évtizedek óta járta Erdélyt, az anyaországot és a világ magyarságát. Számosan emlékeznek például Fagyöngy című önálló lemezére, Saint Exupery Kis hercegének előadására vagy az egy-két hónapja több helyütt bemutatott Márai San Gennaro vére vagy a Szent Erzsébet legendája estjeire. Néhány éve Kecskeméten jelent meg az erdélyi magyar költészet gyöngyszemeiből válogatott Útravaló című dupla CD-je és kazettája. Az egyetemes magyar előadóművészet egyik legnagyobb alakja volt, aki egész életét a magyar nyelv és kultúra ápolásának szentelte. Temetéséről később intézkednek. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./ Csaknem hatvannégy éves korában Marosvásárhelyen elhunyt Illyés Kinga színművésznő. Páratlan lelkierővel küzdött hosszú éveken át a kegyetlen betegséggel, mely végül legyőzte őt. Gazdag embernek tekinthetik magukat azok, akik rendelkeznek a szavalatait tartalmazó hanglemezekkel. /Máthé Éva: Csillag volt a színjátszás egén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. július 29.

Júl. 28-án kezdődik Marosvásárhelyen a Félsziget Fesztivál. Esett az eső, további esőzéseket jelentettek. Sorra érkeznek a hátizsákos fiatalok. Lokodi Csaba, a pénzügyi felelős reménykedik. Már több mint ezer, öt napra szóló, 400 ezer lejes jegyet eladtak. Negyvenezer résztvevőre számítanak továbbra is. /(Máthé Éva): Félsziget Fesztivál – 2004. Megázva bár, de törve nem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ A Félszigetre mintegy negyvenezer embert várnak a rendezők. A másodszor sorra kerülő, ötnapos rendezvénysorozaton a romániai és a magyarországi könnyűzene krémje lép közönség elé. A közönség több mint 70 könnyűzene-koncertből válogathat. A Félsziget költségvetése 200 ezer euróra rúg, ennek a felét teszik ki a koncertek. /Félsziget Fesztivál – Marosvásárhely. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./

2004. július 29.

A MADISZ a tizedik alkalommal szervezte meg Szovátán azt a képzőművészeti alkotótábort, ahol 20 erdélyi képzőművészeti középiskolás fiatalt fogadott. Az idén a táborvezető szaktanár Irsai Zsolt volt. Kiss Lóránt grafikus az erdélyi falképek restaurálásáról, a középkori templomok művészettörténeti értékeiről beszélt a táborlakóknak, ifj. Molnár Dénes pedig a vizuális jelképrendszerről. A fiatalok a szovátai Sánta Csaba szobrászművész műtermében láthatták, hogy készülnek a köztéri bronzszobrok. /(vajda): Alkotótábor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./

2004. július 29.

Zajzoni Rab István (1832–1862), a Brassó környéki csángóság bálványa, az önkényuralom éveiben súlyos börtönbüntetést szenvedett, ezért többen e népcsoport mártírjának tekintik. Zaklatott élete, állandó barangolása máig nehezíti szétszóródott műveinek összegyűjtését. Bencze Mihály, Négyfaluban élő matematikatanár huszonöt éven át Zajzoni Rab István műveinek összegyűjtésével, népszerűsítésével foglalkozott. Felkutatta a bécsi, budapesti és az itthoni archívumokat. Mára készen áll a hiánypótló mű: három kötetben Zajzoni Rab István versei, prózai munkái, naplójegyzetei és levelei, valamint a róla szóló tanulmányok gyűjteménye, 900 oldalon: Összegyűjtött írások (Fulgur Kiadó, Brassó, 2004). /Gál István, Brassó: Zajzoni Rab István életművéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. július 30.

Júl. 28-án találkozott Salzburgban öt délkelet-európai állam kormányfője. A házigazda Wolfgang Schüssel osztrák kancellár mellett a tanácskozáson részt vett Fatos Nano albán, Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár, Hari Kosztov macedón, Milo Djukanovics montenegrói és Adrian Nastase román miniszterelnök. Szerbia és Horvátország az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Erhard Busek, a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény osztrák koordinátora úgy vélekedett, hogy az EU prioritása Délkelet-Európa, más irány nincs. – A Délkelet-európai Stabilitási Egyezményt 1999-ben alapították az EU kezdeményezésére. Célja a szóban forgó országok demokráciájának erősítése, a konfliktushelyzetek békés kezelésének, a térség gazdasági fejlődésének és a külföldi befektetők megnyerésének a támogatása. /Délkelet-európai kormányfők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

2004. július 30.

Közel kétezer házat és melléképületet, utakat, vasutakat, telefon- és áramhálózatokat károsítottak meg az árvizek az ország 11 megyéjében. A nagy esőzések miatt több folyó kilépett a medréből, elárasztotta a partot, és földcsuszamlásokat okozott. Bákó megyében a Tatros kiáradása miatt több településen keletkeztek károk. /Az árvizek 11 megyében okoztak jelentős károkat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

2004. július 30.

Nyílt levelet intézett Adrian Nastase miniszterelnök Orbán Viktor magyar exminiszterelnökhöz annak a tusványosi nyári táborban tett kijelentései, illetve sajtónyilatkozatai kapcsán. „Kiábrándultan hallgattam az Ön kijelentését, miszerint Romániában nincsenek normális etnikai kapcsolatok. Ez a megállapítás nem esik egybe sem az itt élő nemzetiségek, sem az európai partnerek véleményével”. Nastase szerint Orbán Viktor hangneme felháborító volt a román miniszterelnök számára. Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy a romániai magyarság vagy bármely más kisebbség a szomszédos országokban politikai viták tárgyát képezze, és politikai ambíciók szolgálatába álljon. /Adrian Nastase elmarasztaló nyílt levele Orbán Viktorhoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2004. július 30.

Iliescu elnök tűrhetetlennek nevezte, hogy a szomszédos Moldovában a szakadár oroszajkú "Dnyeszteren túli Köztársaság" bezáratott három iskolát, ahol latin betűs írásmóddal tanítják a moldován (román) nyelvet, "A tiraspoli hatóságok képesek törvénytelen akciókra, lábbal tiporva a kisebbségek jogait és a nemzetközi egyezményeket" – tudatta véleményét a román államfő. – Románia minden lehetséges diplomáciai eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy folytatódhasson a diákok moldován nyelvű oktatása a Dnyeszteren túli területen, és támogatja Moldovát abban, hogy érvényt szerezzen fennhatóságának a térségben, amely területének részét képezi – hangoztatta a román elnök. /A román elnök tűrhetetlennek nevezte a Dnyeszteren túli iskolabezárásokat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30./

2004. július 30.

Az erdélyi magyarság autonómiájának alapvető fontosságú kérdésében mély a nézetkülönbség a magyar kormány és ellenzék között, pedig a nemzeti egység kialakításával, az EU segítségével Magyarország képes lehet kikényszeríteni az autonómiát Romániában az uniós csatlakozási tárgyalások keretében – jelentette ki júl. 29-én Budapesten Németh Zsolt Fidesz-képviselő. Bársony András MSZP-államtitkár szerint nem tartozik az európai kultúrába, hogy az autonómiát kívülről kényszerítsék Romániára. Németh Zsolt szerint a magyar külpolitika sodródó, erőtlen, koncepciótlan, elvtelen. Hozzátette: a Fidesz az autonómiát az egyetlen lehetséges reálpolitikának tartja, azt a formát, ami képes lehet megállítani a határon túli magyarság számának drámai csökkenését. A politikus szerint a kulturális és területi autonómia Európa második legnagyobb kisebbségének, a magyaroknak ugyanúgy jár Romániában, mint ahogy Nagy-Britanniában a skótoknak, a walesieknek, íreknek, Franciaországban a korzikaiaknak, Spanyolországban a katalánoknak és a baszkoknak, Finnországban a svédeknek, Belgiumban, Dániában és Olaszországban a németeknek, Németországban a dánoknak, Svájcban a rétorománoknak. Németh Zsolt üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szeptember 11-re történt összehívását, és reményét fejezte ki, hogy a rendezvényre a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Szász Jenő elnökölte Magyar Polgári Szövetség is meghívást kap. /Fidesz–MSZP ellentétek autonómia-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2004. július 30.

Autonómia ott van Európában, ahol többség és kisebbség az autonómia belső tartalmáról is képes érdemi vitát folytatni, majd arról megegyezni – jelentette ki Bársony András /MSZP/ magyar külügyi államtitkár júl. 29-én az MTI-nek, reagálva a Németh Zsolt sajtótájékoztatóján elhangzottakra. – A kisebbség nem tudja kikényszeríteni akaratát, és nem tudja zsarolni a többséget arra, hogy megvalósítsanak egy olyan autonómiaformát, aminek egyébként tartalmi-érdemi kérdéseiben a kisebbségen belül is intenzív vita folyik, közölte Bársony. Az autonómia-vitákat Románián belül, nem pedig a magyar belpolitika színterén kell lefolytatni. Emlékeztetett: az EU koppenhágai kritériumai sehol nem említik az autonómiát a kisebbségi jogvédelem formájaként. /MSZP: Az EU-tag Magyarország nem fogja zsarolni Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2004. július 30.

A napokban   lép életbe egy olyan jogszabály, mely a kormány helyi megbízottját elképesztő hatalommal ruházza fel. A törvény ugyanazon a címen ment át zökkenőmentesen, hogy politikailag semlegesíti a prefektusi hivatalokat, de igazi lényegét a befolyás példátlan koncentrációja teszi.    A jogszabály szerint a prefektus nevezi ki és meneszti a megyei igazgatóságok vezetőit, ő hagyja jóvá azok költségvetését, felügyeli a kormányprogram végrehajtását, ő a közrend fenntartásának fő őre (magyarán a rendőrség és kapcsolt részei neki felelősek), ő nevezi ki a helyi rendőrség parancsnokait, továbbá a prefektus az állampolgári jogok fő védnöke. A törvény szerint a prefektus a kormány helyi képviselője, ,,képviseli a miniszterelnököt és egyenként valamennyi minisztert”. Az RMDSZ nem tiltakozott a hatalmi centralizáció ellen. /B. Kovács András: Az agyoncentralizált állam. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

2004. július 30.

Az RMDSZ Nemzetépítő Platform (NÉP) nyilatkozatban foglalt állást néhány, a romániai magyarságot érintő és általa fontosnak ítélt kérdésben. A Szabadság összefoglalta, és úgy adta közre a platform nyilatkozatát. Kiss János, a Szabadság nyugalmazott szerkesztője írásában /Csak füst, Szabadság, júl. 22./ elítélte a kivonatosan közölt állásfoglalást. A cikkíró nem szereti a NÉP-et (Nemzetépítő Platform), elítélő véleményét harmadszor fejtette ki. Az nem érv, hogy nem tudja, mit is képvisel a platform, szögezte le Vekov Károly, a platform vezetője. „Úgy tűnik, a cikkíró nem szereti sem a nemzet, sem a nemzetépítés szót hallani.” Szerinte, aki más véleményen van, az egységbontó. Kiss János szerint elég, ha Magyarország pénzt ad, mert nincs más, és ne is legyen más kötelezettsége. A Kiss János által hangoztatott be nem avatkozás elve nem fogadható el. „A magyar kormány igenis felelős a mi sorsunkért”, hangsúlyozta Vekov. Vekov kiemelte: „esélyegyenlőség hiányában védelemre van szükségünk, a sajátos jogaink védelmére. Ezért az autonómia és a kettős állampolgárság igénylése.” /Vekov Károly: A vonalon innen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2004. július 30.

Emil Boc kolozsvári polgármesternek rengeteg dolga akadt, a rosszemlékű Gheorghe Funar számtalan megoldatlan kérdést hagyott hátra. A sürgős, megoldásra váró kérdésekben viszont túl óvatos és körültekintő. A megyeszékhely belvárosából például mihamarabb el kell tűnniük a román dominanciát jelképező trikolóroknak. Miért nem lehetett azonnal eltávolítani például azokat a többnyire a belvárosban elhelyezett pannókat, amelyekre a román alkotmánynak a hivatalos nyelvre és ennek használatára vonatkozó cikkelyeit írták ki? Boc nem merészel határozott lépéseket tenni a funári közigazgatási diktatúra magyarságot sértő következményeinek megszüntetésére. Tonut Tene személyében Emil Boc közvetlen munkatársai közé tartozik a kolozsvári vasgárdisták egyik képviselője is. /Kiss Olivér: Szakítani a funári örökséggel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2004. július 30.

Nagyszalontán a helyi önkormányzat birtokba vette a város határában fekvő egykori laktanyaépületeket. Az egykori kaszárnyát idén februárban utalta a kormány a Belügyminisztérium, valamint egy nagyváradi ortodox apácazárda hatáskörébe. A hajdúvárosban hatalmas felháborodást keltett ez a döntés. Végül a belügyi tárca a város tulajdonába adott a 28 ingatlanból huszonötöt, hármat pedig megtart a minisztérium. Török László polgármester elmondta, a volt kaszárnyákba készülnek elköltöztetni a városgazdálkodási iroda egy részét. Hosszabb távon sportlétesítményeket, a nagyváradi egyetem kirendeltségeit, sőt EU-s központot létesítenének a magyar–román határtól mindössze 15 kilométerre fekvő komplexumban. /Rostás Szabolcs: Birtokba vették a kaszárnyákat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2004. július 30.

A Sapientia vezetősége szerint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára elkülönített pénzalapoknak a magyar kormány általi csökkentése megnehezíti az intézmény működését. Szilágyi Pál rektor beszámolt arról, hogy a kétmilliárd forint helyett a Sapientia csak 1,45 milliárd forintot kapott a 2004-2005-ös tanévre. "Magyarország nehéz anyagi helyzetben van, ezért csökkentették a támogatásunkat. Ezért arra kényszerültünk, hogy elhalasszunk bizonyos munkálatokat, és nem fejleszthetjük infrastruktúránkat, laboratóriumainkat a megállapított ütemterv szerint. Gondjaink vannak, de remélem, hogy ez a helyzet nem állandósul" – mondta a rektor. /A Sapientiának pénzgondjai vannak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

2004. július 30.

Sikeresek voltak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem a tanári állásokra meghirdetett versenyvizsgái, folytatják az infrastrukturális beruházásokat, egyes szakokon háromszoros túljelentkezést tapasztaltak, máshol azonban aggasztóan alacsony volt az érdeklődők száma. A csíkszeredai karon működő környezetgazdaságtan szakon meghirdetett 50 helyre alig 15-en jelentkeztek, az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakon pedig az 50 helyre csupán 11-en. A mezőgazdasági szakokat elsősorban a székelyföldi alapfoglalkozás támogatása céljából indították Csíkszeredában. Kolozsváron a fotóművészet-média szakon 20 helyre 64-en, Marosvásárhelyen a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak 40 helyére 169-en jelentkeztek. A következő tanévben több mint 2000 fiatal tanul majd a Sapientián. Az egyetemen 49 sikeres tanári versenyvizsga zajlott. Az oktatók fele már az egyetem keretén belül tevékenykedett. Egyesek magasabb fokozatba léptek, mások pedig új oktatói az intézménynek. Csíkszeredában a tanév kezdetéig a volt csíksomolyói árvaház épületének egyik szárnyát már a tanév kezdetétől használatba veheti az egyetem, Marosvásárhelyen november folyamán tervezik átadni az új campus épületét, Kolozsváron pedig három szak működtetéséhez szükséges kari székhelyt építenek fel. Ebben az évben a Sapientiának 1 milliárd 450 millió forintból kell gazdálkodnia. Korábban 1,8-2 milliárd forint állt az erdélyi magyar felsőfokú oktatási intézmény rendelkezésére. /Kiss Olivér: Infrastrukturális beruházások a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2004. július 30.

A kormány visszalép a határon túli magyarság támogatásában, mondta Németh Zsolt, a Fidesz-frakció külügyi kabinetjének vezetője Budapesten. Mint mondta, a Fidesz támogatja Románia EU-csatlakozását, de minden csatlakozó országnak meg kell felelnie a demokrácia követelményeinek, amelynek részét képezi a kisebbségi jogok biztosítása. Hozzátette: a Fidesz az autonómiát az egyetlen lehetséges reálpolitikának tartja, azt a formát, ami képes lehet megállítani a határon túli magyarság számának drámai csökkenését. /FIDESZ: A kormány visszalép a határon túli magyarság támogatásában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30./


lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 | 541-541




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998