Megkérdőjelezhetővé válhat az a civil szervezet, melynek tagjai között aktív szolgálatban, sőt többé-kevésbé kulcspozícióban lévő rendőrtisztek, nem utolsósorban egykori szekusok is szerepelnek. A sepsiszentgyörgyi Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Ligáról van szó, melynek alapító tagjai között szép számmal vannak ex-állambiztonságiak, rendőr- és katonatisztek. A ’90-es évek elejéről származó Saguna-alapítólevél tagjainak névsorában Cornea Ilie ex-gazdasági kémelhárító, Negrea Petru volt állambiztonsági tiszt és Tesiu Alexandru szekus őrnagy szerepel. Továbbá megtalálható a listán volt állambiztonsági családtagja (Andras Zoe), a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság volt kabinetvezetője, Ivan Nicolae mérnök-alezredes, valamint az 1990–1991 között a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ megyei képviseletét vezető Florescu Ioan katona alezredes, továbbá Oniscu Ioan tartalékos katona alezredes, Iusco Gheorghe tartalékos katona alezredes. Az azóta elhunyt Oniscu s az RNEP-hez állt közel, Iusco pedig a Nagy-Románia Párt elveit vallja. Andras Dorel a ’80-as évek végétől 1989. december 22-ig vezette az állambiztonság lakosságmegfigyelési osztályát, majd 1991–1994 között a megyei hírszerző szolgálatot. Szintén a listán szerepel egy másik rendőrségi elhárító tiszt családtagja, Irimia Elena, Irimia Gheorghe őrnagy felesége is. /Neményi Gábor (Székely Hírmondó): Szekusok a keresztény ligában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./
2005. március 30.
Szabó Sámuel székelyudvarheyi vegyészmérnök személyében új vezérigazgatója van a romániai SAPARD ügynökségnek. Az állást versenyvizsgán nyerte el. /M. J.: Új magyar igazgató a SAPARD-nál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2005. március 30.
Koalíciós egyeztetéssel sikerült ismét kinevezni Sztranyiczki Szilárdot, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal élére. Sztranyiczki az előző mandátumban is ezt a vezetői tisztséget töltötte be. A helyhatósági választások után a Szociáldemokrata Párt (SZDP) az RMDSZ-nek a D.A. Szövetséghez való átállása miatt, bosszúból, leváltotta a magyar vezetőt. Az RMDSZ-nek egyelőre ez az egyedüli vezetői tisztsége, amit sikerült kisajtolnia koalíciós partnereiből. /B. T.: Sztranyiczkit visszahelyezték a kataszter élére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2005. március 30.
Az országos licit helyett ezentúl a kórházak maguk szervezik meg a gyógyszerbeszerzési versenytárgyalást, a gyógyszergyártók, illetve -forgalmazók egy része nem hajlandó a korábbi árakat alkalmazni. Ha az intézkedés mellé a kormány nem rendel több pénzt, megeshet, hogy az eddiginél is rosszabb lesz a kórházak gyógyszerellátása. – Az elektronikus licit megszüntetésével az egészségügyi minisztérium bedobta a törülközőt, a kórházakra bízta, hogy boldoguljanak, ahogy tudnak – ecsetelte a helyzetet Bács Mihály, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója. A megyékre lebontott gyógyszerkiutalás felszámolásával szabad kezet kaptak a gyógyszergyártók és -forgalmazók. A szaktárca megkötése szerint az orvosságokat a tavalyi áron kell idén is beszerezni, a márciusi tapasztalat ellenben azt mutatja, hogy erre nem minden termék esetében van lehetőség. Pénz nincs ilyen többletkiadásra, így a drágább gyógyszerekből a korábbinál kevesebbet tudnak vásárolni. /(fekete): Megszűnt a központosított gyógyszerbeszerzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./
2005. március 30.
Kelemen Attila Ármin Transindex felelős szerkesztője nyílt levélben fordult a MÚRE becsületbírókhoz, akik sérelmezték, hogy ő romániai magyar lapokat szánalmasan ledilettánsozta. Miben nyilvánul meg a mi sajtónk színvonala, kérdezte. Neki nem adtak lehetőséget arra, hogy megvédje állítását. /Kelemen Attila Ármin Transindex felelős szerkesztő: Home jogok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ Előzmény: A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága kifogásolta, hogy a Transindexen 2005. március 3-án közzétett, Nézhetjük című anyagban Sipos Zoltán ezt írta: „A dolog súlyos: az átlagos romániai magyar ugye nem olvas Népszabadságot, sem pedig MaNcs-ot, úgyhogy fel sem tűnik neki, hogy mondjuk a romániai magyar lapok szánalmasan dilettánsak.” /A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága: Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./
2005. március 30.
Közel állóknak érzi azokat, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanahhoz a kultúrkörhöz tartoznak, ez a kötődés természetes, magyarázta Fey László. Akkor van baj, mikor ez a kötődés kizárólagossá válik. Fey hangsúlyozta, „nemcsak az „idegenekkel” szemben nyilvánul meg a társadalmat megosztó őrület, elsősorban Magyarországon. A nacionalista „mélymagyarok” gyűlöletet szítanak azok ellen a magyarok ellen, akiket „hazafiatlannak”, „nem igazi magyarnak” címkéznek, és igyekeznek őket kirekeszteni a közösségből.” „Sajnos, ez az áramlat hozzánk is begyűrűzött”. /Fey László: A nacionalizmus és rasszizmus paradoxonja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2005. március 30.
A Maros megyei prefektúra alkotmányellenesen járt el, amikor megtámadta a balavásári tanács határozatát a népszavazás megszervezéséről a székelyföldi területi autonómia ügyében – jelentette ki március 29-én dr. Kincses Előd ügyvéd, a községi tanács jogi képviselője. Kincses Előd közölte, a törvényszék határozata ellen fellebbeznek. Az alkotmánybíróság március 18-án hozott döntést azokkal az alkotmányjogi kifogásokkal szemben, amelyeket Kincses Előd még tavaly, a választási törvény egyes, a kisebbségi szervezetek választásokon való indulására vonatkozó, diszkriminatívnak tartott előírásaival szemben emelt, és amelyek az ügyvéd szerint felháborító módon megjelennek a nemrég az RMDSZ képviselői által elkészített kisebbségi törvénytervezetben. A kisebbségi törvénytervezet szerint a kisebbségi szervezet tagjai között lehetnek más nemzetiségűek is, de nem haladhatják meg az alapító tagok 25 százalékát. Kincses Előd szerint az „eredetvizsgálat” a „legsötétebb fasiszta időket idézi”. „A kisebbségi törvénytervezet jelenlegi formájában arra enged következtetni, hogy az RMDSZ örökre be akarja betonozni magát a parlamentbe és a pénzelosztó szerepbe” – mondta. Kincses alkotmányjogi kifogásait az alkotmánybíróság elutasította, ezért az ügyvéd az európai Emberjogi Bírósághoz fordul. /(antalfi): „A prefektúra álláspontja alkotmányellenes”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./
2005. március 30.
Az ortodox egyház tulajdonába került a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum épülete, miután a város tanácsa hét eleji ülésén elutasította az épületekben működő cégek vezetőinek kérelmét azon bírósági határozat fellebbezésére, amely a görögkeletieknek juttatta a 7000 négyzetméternyi területet. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az ügy kezdete 1937-ig nyúlik vissza, amikor a város vezetősége az ortodox egyháznak adományozta az értékes belvárosi épületeket, hogy templomot építhessenek. Ez azonban nem történt meg, 1945 után pedig államosították az ingatlanokat. A rendszerváltás után az ortodox egyház visszaigényelte a területet, de a tanács visszautasította kérésüket. Az ortodoxok perre vitték az ügyet, mind első, mind másodfokon vesztettek. A táblabíróság végül a püspökségnek adott igazat. Az ingatlanokban működő cégek az önkormányzathoz fordultak, hogy a tanács kérje a bírósági határozat felülvizsgálatát. Hasonló kéréssel fordult a testülethez az RMDSZ is. A rendkívüli tanácsülésen csupán az öt jelen lévő RMDSZ-es tanácsos szavazott a fellebbezés mellett, négy román tanácsos tartózkodott, a többiek viszont – Petru Filip polgármesterrel együtt – elutasították azt. Petroniu Salajeanul ortodox püspök ígéretet tett arra, hogy nem változtatja meg az ingatlanok rendeltetését. /Balogh Levente: Nem fellebbezte meg a görögkeletieknek kedvező bírósági döntést a nagyváradi tanács. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2005. március 30.
Kolozsváron megszülettek a törvényes keretek a főtéri gödrök betömésére vonatkozóan. Emil Boc polgármester közleményében lehetőségként nevezte meg Kolozsvár központja eredeti európai arculatának visszaállítását. A keleti gödör betömése május elsejéig valósul meg, a nyugatié pedig legkésőbb szeptember 30-ig. /Ördög I. Béla: Megvan az engedély a főtéri gödrök betömésére. Őszre befejezik a munkálatokat – ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2005. március 30.
Bartók Béla születésének 124. évfordulója tiszteletére a múlt héten Bartók Napot tartottak Nagyszentmiklóson a helyi Pro Bartók Társaság, a Bánát Múzeum, valamint a szegedi és temesvári egyetemek zeneművészeti karainak közreműködésével. A megnyitón beszédet mondott dr. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatóhelyettese. A Bánát Múzeum és az MTA Zenetudományi Intézete egy kötetben szeretné megjelentetni Bartók Béla bánsági népdalgyűjtéseinek teljes anyagát. /(Pataki Zoltán): A zeneóriás születésének 124. évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2005. március 30.
A Csibi Istvánnal és bűntársaival kapcsolatos perek egy részét Suceava városába helyezték. Miért? Értelmes választ erre nem lehet adni. Szondy Zoltán újságírónak Csibi István s az általa szerződtetett verőlegények elleni perben kellett megjelennie Suceaván. A Claudiu Sere elleni három rágalmazási és becsületsértési pert összevonták, a vádlott megjelent: büszkén és holtrészegen, harsányan ordította, hogy ő a román nemzetgazdaságot védi Kurkó János ellen, aki Orbán Viktor rokonainak privatizálta Hargita és Kovászna megyét. Ezt a viselkedést mosolyogva tűrte a suceavai bíró, majd újból halasztást rendelet el, ki tudja, hányadszor. Ezután következett Szondy ügye. Csibi István nem jelent meg, nem jött el a craiovai fogházból. Szondynak erről nem szóltak. Előzőleg volt egy tárgyalás, ahová megidézték Szondy Zoltánt, de az idézőre nem írták rá a házszámot, így nem kapta meg. Újra megidézték Suceavára, ekkor pedig elírták a dátumot: február 11-ét írtak az idézőre, holott tizedikén volt a tárgyalás. Mintha valakik azt szeretnék, hogy Csibi István ügyét ne lehessen letárgyalni. /Szondy Zoltán: Bukovinai csavarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./
2005. március 30.
Rendőrségi Szemle címmel jelent meg a Hargita Megyei Rendőr-parancsnokságnak magyar nyelvű kiadványa. A nyolc oldalas színes újság első magyar nyelvű számában, több intézmény vezetőjének, valamint az egyházi vezetők köszöntői olvashatók, amelyeket a rendőrség napja alkalmából küldtek a parancsnokságnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2005. március 30.
Március 25-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában három biológia témájú szakkönyvet mutattak be. Markó Bálint, az EME Természettudományi Szakosztályának elnöke kiemelte, ritkaság magyar nyelven egyszerre ennyi új kiváló tudományos kötettel, egyetemi jegyzettel szembesülni. Fodorpataki László A növények fotoszintézise című könyvében a szerző a szakirodalmat kiegészítette saját kutatásából eredő ismereteivel. Bartók Katalin A növénykórtan alapjai hézagpótló könyv, melyből a kiadó utánnyomásra kényszerült. Kiss Szidónia Humángenetika című kötete főleg pszichológus és pedagógus egyetemi hallgatók számára készült. /Ö. I. B.: Három új biológiakönyv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2005. március 31.
Frunda György szenátor a román felsőház március 29-i ülésén politikai nyilatkozatában valótlannak nevezte Ion Iliescu volt államelnök marosvásárhelyi látogatása alkalmából tett nyilatkozatát, melyben a helybeli magyarokat, a helybeli magyar közösséget hibáztatta az 1990 márciusi eseményekért. Iliescunak államelnöki minőségében ugyanis pontos tudomása volt a tragédiát kiváltó tényezőkről, s most, 15 év multán is történelemhamisításra tett kísérletet. A Securitate tagjai ekkor veszélyeztetve érezték nem csak munkahelyüket, de személyes szabadságukat is. 1990 elején mind gyakrabban jelentek meg újságcikkek Erdély elvesztésének a veszélyéről, az erdélyi szakadár törekvésekről. Marosvásárhelyen előkerültek olyan, regáti lapokban megjelent újságcikkek, amelyek arról számoltak be, hogy „a marosvásárhelyi prefektúrán és a városházán magyar zászló lengedez”, hogy „a magyarok a román fejekkel fociznak Marosvásárhely utcáin”. Hazugságok voltak ezek, de megtették a hatásukat. Március 19-én megtévesztett, leitatott embereket vitték Marosvásárhely központjába bunkósbotokkal, fejszékkel felszerelkezve és szétverték „az erdélyi szakadár központok” egyikét. Akkor kérték Ion Iliescu elnököt, hogy jöjjön Marosvásárhelyre. Nem jött. A marosvásárhelyi események után újra életre hívták a Securitatét, újabb nevén a Román Hírszerző Szolgálatot, s a szekusok zömükben átmentek az új szervezetbe. /Frunda György Iliescu nyilatkozatáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2005. március 31.
Elsöprő arányban támogatta Románia és Bulgária EU-csatlakozási szerződésének aláírását és 2007-es csatlakozását március 30-án az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága, de határozatot fogadott el, sürgetve, hogy a két ország tényleges belépéséig még legyen beleszólása a csatlakozási folyamat ellenőrzésébe. Az EP jóváhagyása április 13-án lesz végleges, amikor a plenáris ülés is megszavazza a határozatokat. /Az EP külügyi bizottsága jóváhagyta Románia és Bulgária 2007-es EU-csatlakozását. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
2005. március 31.
Március 31-én a kormány elé terjesztik a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, de az egyeztetések a leendő jogszabály tökéletesítése érdekében a tervezet benyújtása után is folytatódnak – döntötte el március 30-án az RMDSZ és a többi nemzeti kisebbség képviselője a kormánynál lezajlott egyeztető tanácskozáson. A nem magyar nemzeti kisebbségek még nem fejtették ki nyilvánosan álláspontjukat a tervezettel kapcsolatban. Március 30-án érkezett az erdélyi protestáns egyházfők intő nyilatkozata a szerkesztőségbe is. Markó Béla szövetségi elnöknek címzett nyílt levelükben, a püspökök azon véleményüknek adtak hangot, miszerint nem célszerű jelen formájában a parlament elé terjeszteni a tervezetet, hiszen ezt nem előzte meg széleskörű szakmai és társadalmi vita. A nyílt levelet aláíró négy püspök úgy ítéli meg, hogy a dokumentum több tekintetben is visszalépés az 1993-ban elkészített, a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezethez képest, mert nem tesz különbséget az autonóm nemzeti közösségek és a nemzeti kisebbségek között. Ugyanakkor nem ismeri el az egyházak és civil szféra szerepét kisebbségi közösségeink fennmaradásában. Az aláírók szerint „a törvénytervezet súlyos demokrácia deficitet statuál azzal, hogy a reprezentativitás kérdését a politikai monopóliumra törekvés szándékának rendeli alá, amikor a kisebbségi politikai szervezetek bejegyzési kötelezettségeit rögzíti.” A püspökök szerint az autonómiatanácsot a belső választásokon elért eredmények alapján, tehát nem csak a belső választásokat megnyert szervezet képviselőiből kellene összeállítani. Hiányolják, hogy a tervezet nem tartalmazza a nemzetiségek önálló állami egyetem alapítási jogát, valamint az állami támogatást ezek, illetve a felekezeti oktatási intézmények számára. Az Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus, Pap Géza református, Szabó Árpád unitárius és Tőkés László református püspökök által aláírt dokumentum szerint a tervezetnek a magyar nemzeti közösség számára valódi megoldásokat kell tartalmaznia. Kolumbán Gábor, egyetemi tanár (Sapientia) véleménye szerint, amennyiben a törvény jelenlegi formájában elfogadást nyer, ez csakis az RMDSZ egyeduralomra törekvését szolgálná, szervesen folytatná a klientúra építés eddigi gyakorlatát. A Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdemenyezés RMDSZ-platform szerint a kisebbségi törvény-tervezet munkapéldánya jóval alatta marad a szórványban, illetve számbeli kisebbségben élő nem román nemzeti közösségei folyamatos asszimilálását bár lelassító, megmaradását elemi szinten biztosító nyugat- és közép-európai követelményeknek. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője megjegyezte: pozitívum, hogy mielőtt a dokumentum előterjesztésre került volna, az RMDSZ vitára bocsátotta a tervezetet. Ez viszont nem mondható el azokról az autonómiastatútumokról, amelyek az elmúlt években benyújtottak a parlamentben. Markó szerint az RMDSZ egyetért azzal, hogy mellőzzék azt a diszkriminatív kitételt, miszerint csak azon kisebbségi szervezetek számára kötelező a bejegyzési kritériumoknak eleget tenni, amelyeknek nincs parlamenti képviseletük. A törvénytervezet úgy módosult, hogy minden kisebbségi szervezet, tehát az RMDSZ is köteles újra bejegyeztetni magát. Az RMDSZ felvállalta azt a javaslatot is, hogy alkalmazzák a nemzeti közösségek fogalmát a törvényben, azzal a megjegyzéssel, hogy ott, ahol a törvény a nemzetközi jogi értelemben vett kisebbségekről beszél, ezt a terminológiát használja továbbra is, de ott, ahol közösségi jogérvényesítésről van szó, a közösségi kifejezés hangsúlyosan szerepeljen. /Sz. K.: Ma terjesztik a kormány elé a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2005. március 31.
Március 30-án befejezték az RMDSZ megbízott képviselői a kisebbségi törvénytervezet módosítását. A beérkezett javaslatok jelentős részét figyelembe vették, sokat gazdagodott a jogszabály – állította Márton Árpád képviselő. Viták még lesznek, de a módosított változat március 31-én a kormány asztalára kerül, és várhatóan április 14-én fogadja el a kabinet. Az Országos Kisebbségi Tanács háromórás vita során elemezte a kisebbségi törvényt és ennek módosításait. Várhatóan jövő héten a Kisebbségi Tanács jogi bizottsága ismét napirendre tűzi a tervezetet, jelezte Márton Árpád. Márton Árpád szerint a sokak által diszkriminatívnak nevezett akadályokat kiiktatták, sikerült megteremteniük az esélyegyenlőséget. A képviselő szerint a törvény új változatába bekerült az SZNT észrevételei közül néhány, és figyelembe vették Toró T. Tibor javaslatainak egy részét is. /Farkas Réka: Jobb vagy rosszabb? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./
2005. március 31.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége vezetője bejelentette, hogy újabb népszavazás kiírásáért aláírásgyűjtésbe kezdenek a kettős állampolgárság ügyében, közben az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői Mádl Ferencet arra kérték, nyújtson be törvénytervezetet annak érdekében, hogy a határon túli magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozatában kijelentette: az erdélyi magyar történelmi egyházak tovább folytatják küzdelmüket a kettős állampolgárság megvalósítása érdekében. /Egyházak kérése Mádlhoz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2005. március 31.
Az utóbbi években Románia-szerte megnőtt az érdeklődés a demográfiai vizsgálatok iránt. A 2002-es népszámlálás 21 680 974 állandó lakost mutatott ki, ami több mint 1,1 millióval kevesebb, mint 1992-ben volt. A magyar népesség fogyását az elvándorlás, illetve a negatív népmozgalmi egyenleg eredményezte. A 2002-es népszámlálás szerint 1 431 807 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ami mintegy 193 000 fővel kevesebb a tíz évvel azelőtti értéknél. A magyar népesség fogyása 11,8 százalékos volt, szemben az országosan tapasztalható 4,9 százalékkal. A csökkenés Hunyad és Krassó-Szörény megyékben volt a legnagyobb: 1992-hez képest 25 százalékos. Minél nagyobb a magyarságon belül a városlakók aránya, annál nagyobb mértékű volt a két népszámlálás közötti fogyás; másrészt, minél magasabb a magyarság aránya a megyén belül, a fogyás annál kisebb mértékű volt. Vagyis a népességcsökkenés leginkább a városias, illetve a szórványterületeket érintette. A születések és halálozások számát a román hatóságok regisztrálják nemzetiségek szerint is, de az ezzel kapcsolatos adatokat a második világháborút követően nem tették közzé. Az utóbbi években lezajlott kutatások e tekintetben áttörést hoztak, megvásárolták ugyanis az 1992–2002 közötti periódusra a nemzetiségi bontású születési, halálozási és házasságkötési adatokat. A két népszámlálás /1992 és 2002/ között az erdélyi magyarság természetes népmozgalmi vesztesége elérte a 100 ezer főt. Az 1987 és 1991 közötti elvándorlási és menekülthullám, amelynek során kb. 100 ezer magyar hagyta el az országot, illetve az ezt követő kisebb mértékű, de folyamatos elvándorlás (1992–2002 között kb. 70–95 000 fő) amellett, hogy közvetlen veszteségként jelentkezett, nagymértékben hozzájárult a népesség fokozódó elöregedéséhez. Az asszimilációs veszteség abból adódik, hogy „magyar nőknek román gyermekei születnek”, írta Szilágyi N. Sándor, vizsgálatai alapján. Az asszimilációt elsősorban a vegyes házasságokhoz köthetjük. Ez kb. évi 7–12 000 fős vesztesége jelent. /Kiss Tamás szociológus: A népességfogyás általános tendenciái az erdélyi magyarság körében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2005. március 31.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szorosabb kapcsolatot szeretne ápolni a Bihar megyei és a partiumi önkormányzatokkal, ezért első lépésként március 29-re tanácskozásra hívta 35 magyarlakta bihari település polgármesterét, alpolgármesterét. Az önkormányzati vezetők megjelentek Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok, érmihályfalvi polgármester invitációjára. Tőkés László elmondta: az egyház fokozott közéleti szerepvállalása indította az első találkozó megszervezésére. Határozattervezetet dolgoztak ki a további együttmunkálkodásra, várhatóan májusban Érmihályfalván partiumi egyházi önkormányzati találkozó lesz, amelyre Partium valamennyi önkormányzati vezetőjét meghívják. /(Lakatos Balla Tünde): Önkormányzati tanácskozás a református püspökségen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2005. március 31.
A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban címmel, április 4-5. között, kétnapos konferenciát tartanak Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A jelzett témakörben végzett kutatások erdélyi vezetője, Bíró A. Zoltán, a KAM regionális és Antropológiai Kutatások Központjának igazgatója elmondta, hogy hároméves kutatási programról van szó, amelyet Berényi Dénes akadémikus, professzor vezetett. Ebben a programban, minden olyan országból részt vettek kutatók, ahol kisebbségben magyarok élnek, és amely országokba oktatási, kutatási, fejlesztési támogatás irányult. Ez a konferencia ennek a hároméves kutatási programnak az eredményeit mutatja be. A programban egy komplex kutatási módszertan alapján készültek a felmérések. Átfogó statisztikai összegzés is készült az 1990–2000 közötti időszak magyarországi támogatásairól, ezt Egyed Albert /Budapest/ végezte. Szociológiai kutatás készült a DOMUS programról, amely 1-3 hónapos magyarországi szakmai utakat tesz lehetővé. A kutatásjellegű támogatások nagyon jelentősnek bizonyultak, és ezek a személyekre vagy intézményekre szabott kutatási pénzek nagyon nagy szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar tudományban jelentős szakmai eredmények születtek. A 2000-ig terjedő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a legnagyobb eredmény a magyarországi időszaki részképzéseknél várható. /Daczó Dénes: Mennyire voltak gyümölcsözőek a támogatások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2005. március 31.
A kovásznai tanács napirendjén szerepel egy terület odaítélése az ortodox egyháznak. Hogy mekkora területről van szó, és milyen célra kérte az egyház, erre nincs adat, így az RMDSZ frakciója nem tudott konkrét álláspontot kialakítani. Kiszivárgott információk szerint az ortodox egyház olyan területet szeretne megszerezni templomépítésre, amelyre a Pitroff család is igényt tart. /(bodor): Az ortodox egyház újabb templomot építene (Kovászna) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./
2005. március 31.
A Földes-ügy visszhangjával kapcsolatban Demény Péter megjegyezte: „Az ember csak kapkodja a fejét a Stefano Bottoni tanulmányára érkezett reakciókat olvasva.” Szabédi László és Hajdu Győző. Az erdélyi magyarság e két legenda mögé bújik.” Az egyik az Abszolút Pozitív, a másik az Abszolút Negatív, az erdélyi magyarság kettejük közé helyezte el magát. Demény szerint egy egész nemzet lapít és hallgat. Akik beszélnek, őszintén bevallják – mások bűneit. /Demény Péter: A lánc meg a szemek. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 31./
2005. március 31.
Sipos Gábor 1990-es írásával szól hozzá a Földes-ügyhöz, ezt az írását akkor nem közölte a kolozsvári Szabadság napilap. Kántor Lajos a Szabadság 1990. január 4-i számában a „tiszták” vádaskodását hallva megkérdezte, hogyan maradhattak tiszták egy mocskos korban? Úgy, felelte Sipos Gábor, hogy a Duna-csatornában dolgoztak, börtönben éheztek. „Tiszták” a kuláklistával nyomorított földművesek, a főnököknek alávetett munkások, a belső emigrációba vonult értelmiségiek. /Sipos Gábor: Hol voltak a „tiszták”? = A Hét (Marosvásárhely), márc. 31./
2005. március 31.
Ötvenkilenc éve, 1946-ban húzták föl először a függönyt, csendült föl az első szó a színpadon Marosvásárhelyen. Akkor egy város fogott össze, hogy színháza legyen. Színházi Lyukasórát szervezett március 29-én Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság a Kultúrpalotában. A Színházi Világnap alkalmából a színház volt a téma: az egykori, legendás Székely Színház. Kárp György színművész üdvözölte a Lyukasórán megjelent egykori kollegákat a Székely Színházból: Szabó Ducit, Mende Gabyt, Székely M. Évát. /Nagy Botond: Emlékhozók szelleme. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
2005. március 31.
Nagyszentmiklóson Bartók Béla születésnapja, március 25-e tiszteletére a szülővárosban immár hagyományosan megtartott Bartók Nap rendezvényei a világhírű zeneszerző köztéri szobránál kezdődtek. Toró T. Tibor parlamenti képviselő méltatta az esemény jelentőségét, fellépett a Pro Amicitia fúvószenekar és a Bartók Béla Énekkar. Megkoszorúzták a Jecza Péter készítette Bartók-szobrot. Az évfordulóra elkészült a Nákó-kastélyban berendezett Bartók Béla-emlékkiállítás felújítása. A hangversenyt Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke vezette. /(Szekernyés Irén): Bartók nagyságához méltón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2005. március 31.
Április 11-én, József Attila századik születésnapján ér véget a Dévai Eminescu–Petőfi Iskolában a Minden nap egy vers című irodalmi főhajtás a költő emléke előtt. Deák Piroska tanárnő kezdeményezésére február elseje óta az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályokban minden magyaróra egy József Attila-vers bemutatásával kezdődik. Így a több mint két hónapig tartó megemlékezés során 127 vers hangzik el az iskola falai között. /József Attila-emlékév. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2005. március 31.
A dévai helytörténeti kör folytatta az erdélyi nagyasszonyokról elkezdett előadássorozatot. Deák Piroska tanárnő ezúttal az aradi származású, Hunyad megyében is élt legendás nagyasszonyról, a szabadságharc ruszkabányai hősnőjéről, Maderspach Károlynéról tartott előadást. Az előadó, aki részt vett a ruszkabányai jubileumi emlékünnepségen, most beszélt a Ruszka-hegység bányavidékének fejlődéséről, valamint a Maderspachék bánya- és vasműtársulatáról. /Schreiber István: Előadás a szabadságharc legendás nagyasszonyáról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2005. március 31.
Érdekes első világháborús leletanyagra bukkantak a nagyváradi várban, amikor a XVIII. századi besorozó központ épületének tetőszerkezetét javították. A mennyezetbe szalma közé ékelve leltek rá a várban 1914-1918 között állomásozó 70-es számú gyalogsági ezred nyilvántartására. Azóta rendszerezték a leletanyagot – tájékoztatott Dumitru Noane történész, várgondnok. A német nyelvű iratok a besorozások, dezertálások, sebesülések, szabadságolások krónikái. A korabeli kaszárnyai élet apróbb kellékei, régi térképek, kitüntetések is kikerültek a törmelékből. Kiderült: valószínűleg évtizedekkel később tetőszigetelőként használták föl az iratokat. /(Lakatos Balla Tünde): Hadtörténet mennyezetbe zárva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2005. március 31.
Elhunyt Pusztai Kálmán /Kolozsvár, 1944. jún. 7. – Kolozsvár, 2005. márc. 27./ páratlan hivatástudattal rendelkező professzor. 1966 óta tanított az egyetemen, 1992 óta egyetemi tanár, nyolc éven át volt a Számítástechnikai és Automatizálási Kar dékánja, és utolsó pillanatig vezette a számítástechnikai katedrát. Az oktatásnak és a kutatásnak szentelte életét. Szakkönyvei és egyetemi jegyzetei jelentek meg magyarul és románul. /Dr. Radu Munteanu professzor, mérnök, a Kolozsvári Műszaki Egyetem rektora: In memoriam Pusztai Kálmán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
