A magyar forradalom 50. évfordulójára jelenik meg a Polis Könyvkiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában az 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956–1965 című kötet. A kiadványt Dávid Gyula tanulmánya és egy, a nagyobb pereket adatszerűen bemutató fejezet vezeti be. Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója elmondta, a kolozsvári magyar főkonzulátusáról Szentpéteri István konzul megkereste őt azzal, hogy országos kiterjedésű adatgyűjtést kellene elkezdeni, ennek kiadását támogatnák. Közel 1400 személy az adatait sikerült összegyűjteni. Szükség volt levéltári kutatásra is. Fennmaradt a Magyar Autonóm Tartomány katonai ügyészségének az irattára, ez a marosvásárhelyi Állami Levéltárban van, innen származott 700 embernek az adata. Az egyházközségektől is sok anyag érkezett be. A könyvben a főanyag 1956–1965 között letartóztatottakra és elítéltekre vonatkozik, 1956-nak a romániai utótörténete ugyanis 1965-ig tart. /Köllő Katalin: Könyv az ’56-os politikai elítéltekről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2006. október 6.
Újabb „bokszmeccs” zajlott a Demokrata Párt és az RMDSZ között. Radu Berceanu közlekedési miniszter az alárendeltségébe tartozó Borbély László tárca nélküli területrendezési és közmunkaügyi minisztert megdorgálta korábbi nyilatkozataiért, miszerint a mindenkori román kormány mostohagyerekként bánt Erdéllyel a beruházások szempontjából. Borbély a közlekedési miniszter nyilatkozatára reagálva közölte: továbbra is fenntartja korábbi nyilatkozatát, számokkal tudja bizonyítani, hogy Erdélyben kevesebb beruházást hajtottak végre, mint Románia többi történelmi régiójában. /-or-: DP–RMDSZ bokszmeccs az NLP és a Bechtel részvételével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2006. október 6.
Beiktatták Románia főügyészi tisztségébe október 5-én a magyar férje nevét viselő Laura-Codruta Kövesit, aki eddig a Szeben megyei ügyészségen tűnt ki hatékony munkájával. Kövesi elődje, Ilie Botos azt követően mondott le júliusban, hogy a terrorizmussal és a tavaly Irakban elhurcolt három román újságíró elrablásának megszervezésével vádolt Omar Hajszam szíriai üzletember elmenekült Romániából. /Beiktatták az új főügyészt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2006. október 6.
Az átvilágító bizottság döntésének értelmében Adrian Nastase, Gheorghe Funar és Aleodor Francu nem működtek együtt a Szekuritátéval. A bizottság Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor múltját is átvilágította, és a politikus nem folytatott politikai rendőrségnek minősíthető tevékenységet. /Nem működött együtt Verestóy a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2006. október 6.
Frunda György szenátor az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a kisebbségi keretegyezmény ratifikálására szólította fel a tagországokat. Az RMDSZ-szenátor felhívta a figyelmet, hogy bár több mint egy évtizede elfogadták a nemzeti kisebbségek jogait garantáló konvenciót, csupán négy ország – Belgium, Görögország, Izland, Luxemburg – ratifikálta, és vannak olyan ET-tagállamok, amelyek alá sem írták. Ilyen Franciaország, Törökország, Monaco és Andorra. Frunda György egy úgynevezett minimális standard elfogadását ajánlotta, a politikai, szociális stabilitás, illetve a konfliktusok megelőzése érdekében. A nemzeti kisebbségi jogok biztosítása garancia arra, hogy a kisebbségeket ne tekintsék másodrendű állampolgároknak egy országban, és reális esély az etnikumközi konfliktusok megelőzésére. /(mózes): Frunda György a kisebbségi keretegyezmény ratifikálását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2006. október 6.
Simon Judit, az ÚMSZ főmunkatársa elítélte Orbán Viktort, akinek a Kossuth téri nagygyűlésen kell majd magyaráznia, hogy alkotmányellenes, amit terveztek. Az újságíró szerint az Orbán Viktor által képviselt Fidesz politikája összezárta a kormánypártok és szimpatizánsai sorait és megosztotta az ellenzéket. /Simon Judit: Öngól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2006. október 6.
Ágoston Hugó kirohant a Fidesz ellen, a narancsosok ellen, akik szerinte a választáson csaltak, kétszer mentek szavazni. – Az utcai politizálás ellen az MDF, vagyis Dávid Ibolya ismét következetesen állást foglalt. /Ágoston Hugó: Narancsfelfújt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2006. október 6.
A Fidesz megtartja nagygyűlését október 6-án a Kossuth téren, mivel az Orbán Viktor pártelnök által szabott határidőn belül a kormánykoalíció nem tett határozott lépést a kormányfő leváltására. Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a jelenlegi helyzetet nem lehet stabilizálni, új helyzetet kell teremteni, ezért minden alkotmányos és demokratikus eszközt fel kell használni, hogy Gyurcsány Ferencet eltávolítsák a hatalomból. Dávid Ibolya ellenzi, hogy parlamenti pártok szervezzék a tüntetést. Konrád György „butaságnak” tartja Sólyom László köztársasági elnök álláspontját a tüntetésekről, aki azt mondta: „az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították”. Konrád Orbán Viktort, a Fidesz elnökét Moliere Tartuffe-jéhoz hasonlította, aki mint mondta, „nagy képmutató” volt, aki erkölcsi bírálattal kerekedik a többiek fölé. „Aki erkölcsbírálattal próbál a politikában hatalmat szerezni, arról többnyire ki szokott derülni, hogy e mögött valami egészen más van” – tette hozzá Konrád. /Magyarország válaszúton. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2006. október 6.
Milliók figyelme összpontosult a magyarországi politikai helyzetre az elmúlt napokban. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „Budapest várhatóan még legalább egy hétig az érdeklődés középpontjában áll majd”. A nemzeti oldal retorikájának nagyobb a keletje Erdélyben, mint a szocialisták vagy a szabaddemokraták üzeneteinek. „Üde színfoltként hatott az az egy-két írás, amelyet a higgadtság jellemzett” – olvasható a cikkben. Az újságíró hiányolta az önálló erdélyi magyar gazdasági, politikai, kulturális és művelődési életet a meglevő kényelmes szokás helyett: a budapesti, illetve a bukaresti szelekhez való igazodást. „A Markó- és a Tőkés-féle politizálás is hozzájárult” ehhez, „a civil értelmiség is magatehetetlenül asszisztált a Budapest–Bukarest közötti vergődésben.” Az újságíró számára „tökmindegy, hogy Gyurcsány marad kormányon, vagy Orbán Viktor ismét megszerzi törvényes módon vagy kevésbé az alkotmányos előírások szellemében a hatalmat”, mert ez „szikrányit se befolyásolja életem”. Azt kellene megvitatni, hogy miként kerültek erkölcsi válságba a politikai osztályok, továbbá van-e ebből kiút. /Borbély Tamás: Elevenbe vágó kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2006. október 6.
Sólyom László köztársasági elnök közleményében kifejtette, a néphatalom gyakorlásának elsődleges eszköze az Országgyűlés, ezért elvárja a pártoktól, hogy a kormányról döntő bizalmi szavazáson mindegyik részt vegyen. A köztársasági elnök ugyanakkor felhívja a frakciók figyelmét, hogy Gyurcsányék indítványa megkerüli az alapkérdést, és nem arról szól, hogy ,,a miniszterelnök megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében”. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által benyújtott bizalmi indítvány valóban nem az őszödi beszédben bevallott hazugság és kormányzati tétlenség apropóján megrendült bizalomról szól. A rendszerváltozás után először lesz bizalmi szavazás a magyar Országgyűlésben, amikor a képviselők Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről és kormányáról szavaznak. A mostani bizalmi szavazást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte. Az MSZP és az SZDSZ támogatja a miniszterelnököt. Eddig egyetlen szocialista képviselő, Jánosi György jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány ellen szavaz. A bizalmi szavazáson az MDF javaslatára név szerinti, nyílt szavazással döntenek a kormány programjáról és a miniszterelnök személyéről. Orbán Viktor szerint Gyurcsány Ferenc hatalomban maradása ,,ezermilliárdokba” fog kerülni a magyar embereknek, erre fog elmenni az adóemelés, a vizitdíj és minden forint, amit most elszednek az emberektől. /Forrongó Magyarország. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./
2006. október 6.
Aki olvasta Gyurcsány Ferenc beszédét, az elsősorban a sorokban hemzsegő trágárságoktól akad ki. A családban nem hallott ilyet, írta Gáspár-Barra Réka, a lap munkatársa. Az erdélyi irodalom ifjú titánjai szintén trágár kifejezésektől hemzsegő könyveket írnak, a nagyközönség, a kritika tapsol nekik. És most sok millió ember felháborodott azon, ahogyan a miniszterelnöke beszél. Fontos lépés a magyar közéletben, hogy végre valaki elkiáltotta magát: a király meztelen! A trágárságok mögötti beszéd hazugságra épül. /Gáspár-Barra Réka: Trágárságok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2006. október 6.
Mandátumuk feléhez érkezve, a nagyenyedi RMDSZ-tanácsosok és az alpolgármester szórólapon számoltak be a helyi tanácsban, illetve a polgármesteri hivatalban kifejtett munkájukról. Ebből megtudhatja a választópolgár, hogy e két év alatt az RMDSZ tanácsosai 13 határozattervezetet nyújtottak be, kettőt közülük elutasítottak. Határozat született a háromnyelvű helységnévtábla kihelyezéséről, Enyed borvárossá nyilvánításáról vagy a Bethlen Gábor Kollégium EU-s pályázati önrészének a helyi költségvetésből való elkülönítéséről. /Takács I.: Szórólapos beszámoló. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2006. október 6.
Folyik a leleplezés, a családtagok szégyenkeznek a besúgó miatt. Ennek a porhintésnek a haszonélvezői azok, akik most a szekusdossziék keltette botrányok zűrzavara mögött csendben rejtőzködnek, az egykori hatalom részesei. Az egykori állampárt tisztségviselői, akik hivatalból kollaboráltak önként és dalolva. „Sokan lettek nyolcvankilenc után hivatásos magyarokká: egykori kommunista párttitkárok, hű párttagok, pártlapok munkatársai, a Ceausescu újraválasztása mellett érvelők” – írta Cs. Gyimesi Éva. Ma nemzeti színekben élveznek az egykoriakhoz hasonló kiváltságokat, halálukig, családjukra kiterjedően kapnak anyaországi apanázst, kitüntetéseket, magas erkölcsi megbecsülést. „Hogyan lehet ma is zavartalanul nemzeti mártírrá avatni a politikai osztály tagjait, a KB póttagját is beleértve?” /Cs. Gyimesi Éva: A „doszáriáda”: porhintés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Cs. Gyimesi Éva a most elhunyt Sütő Andrásra célzott.
2006. október 6.
Aradon a vértanúk között egyetlenegy sem volt, aki kegyelmet kért volna. „Nem vagyunk egyetlen nemzetnél sem elébbre vagy hátrébb valók, és ami most Magyarországon történik, intő példa már a jelenben, s nagyon is az a mostani Európában” – írta Czegő Zoltán. „Arad fölött ezen az őszi napon mindig is kerengtek egyenruhások, civil besúgók nevében a keselyűk, az áldozatra kiéheztetettek.” Most Magyarország erkölcsi válságáról beszélnek megélhetési és sok másmilyen politikusok.” /Czegő Zoltán: Ősz, arados, októberes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./
2006. október 6.
A Torockói Napok alkalmával látható volt a megújult Néprajzi Múzeum. Ragyogóak a termek, a csodálatos népviseleti darabok új, méltó környezetben jelennek meg. Ughy István, a Pápai Múzeum muzeológusa felajánlotta segítségét. Elhozta a tárlókat a pápai múzeumtól. Ughy István saját kezűleg készítette el a tárlókat, valamint a bábukat. – A pápai muzeológussal a kapcsolatfelvétel már 2001-ben megtörtént, amikor a torockói kohó makettjét néprajzi múzeumunknak ajándékozta – mondja Lassel Ágnes torockói múzeumigazgató. /Takács Ildikó: Megújult a torockói Néprajzi Múzeum. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2006. október 6.
Az Aradi Napok keretében október 5-én Lehoczky Attila, a Csiky Gergely Líceum friss címzetes történelemtanára Kiemelkedő aradi személyiségek a XIX. század második felében címmel, dr. Bona Gábor, a Miskolci Egyetem professzora az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc végnapjairól tartott előadást az RMDSZ-székház zsúfolásig megtelt üléstermében. /(Kiss): Aradi napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2006. október 6.
Október 6-ra, a 13 aradi vértanúra emlékezett a lap. /Péntek László: Gloria Victis! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2006. október 6.
A bukaresti Petőfi Házban köszöntötték a nyolcvanesztendős Demény Lajos történészt. Demény Lajos /sz. Kisfülpös, 1926. okt. 6./ a Szovjetunióban szerzett diplomát történelem szakon, ugyanott doktorált. A Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézet munkatársa volt, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. A Székely Oklevéltár új sorozatának szerkesztője, és a 16. századi székely lustrák (összeírások) együttes, önálló kötetekben való kiadása is az ő szerkesztésében kezdődött meg. Számos tanulmány szerzője. /Demény Lajos 80 éves. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2006. október 6.
1951. október 6-án, 55 éve kezdte meg rendszeres magyar nyelvű adását a Szabad Európa Rádió (SZER), amelyet az amerikai kongresszus hozott létre a második világháború után, a szocialista országok népeinek informálása érdekében. A SZER a legújabb kori magyar történelem egyik jelentős és sajátos eszmei, szellemi, politikai intézménye volt. A kommunista diktatúra négy évtizede alatt fontos szerepet játszott a magyar nép gondolkodásának és magatartásának alakulásában. A SZER 1951 októberétől 1990. november 4-ig napi 19 órán át sugárzott magyar műsort, utána napi 11 óra, majd 1991. április 2-től napi 6 óra volt az adásidő. A rádió több mint 40 éven át töltötte be feladatát: a kommunizmus elbukott. A Szabad Európa Rádió 1993. október 31-én szüntette meg magyar adását. /(dbs): Szabad Európa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2006. október 6.
Hamarosan újból megjelenik a Bernády György városa című, Marosvásárhely múltjáról szóló könyv. Marosi Barna, a könyv szerzője úgy vélte, a XX. század elején alkotó polgármester neve elválaszthatatlan a modern Marosvásárhely megteremtésétől. A bővített, javított kiadású könyvet, amelynek előszavát Sütő András író jegyzi, az októberben megrendezendő Bernády-napok keretében mutatják be. /Újból megjelenik a Bernády György városa című könyv. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2006. október 7.
Traian Basescu államfő kijelentette: olyan le nem ellenőrzött információval rendelkezik, miszerint a Román Hírszerző Szolgálatban (RHSZ) egyetlen tiszt sincs, aki a volt Szekuritáté I. Igazgatóságánál tevékenykedett, hanem csak egy ilyen személy van a VI-os számú Igazgatóságtól, hozzátéve, hogy az utóbbi is rövidesen kérni fogja nyugdíjaztatását. Az államfő hangsúlyozta: az RHSZ-t nem szabad úgy tekinteni, mint az egykori Szekuritáté „jogutódját”. Hozzátette: ma a titkosszolgálatnak teljesen más célkitűzései vannak, mint a volt Szekuritáténak. /Basescu: az RHSZ nem a Szekuritáté. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 7.
Újból védelmi miniszter lehet Teodor Atanasiu azt követően, hogy az ügyészség úgy döntött, nem kezdeményez bűnvádi eljárást ellene. Atanasiu visszavonta korábbi nyilatkozatát az Irakban állomásozó román katonák visszavonásáról. Traian Basescu államfő úgy nyilatkozott, hogy a törvényes előírások szerint a döntéstől eltelt 45 napon belül vissza kell helyezze tisztségébe Atanasiut. A napokban Eugen Badalan nemrég leváltott vezérkari főnök hivatali visszaéléssel vádolta meg a védelmi minisztert. /(borbély): Visszakerülhet Atanasiu a honvédelem élére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 7.
Nagyváradon ülésezett a román–magyar környezetvédelmi vegyes bizottság, melyen részt vett Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter és román kollégája, Sulfina Barbu is. Persányi elmondta: Románia számára okozhatják a legnagyobb károkat a verespataki aranybányaterv környezeti gondjai, de Magyarországnak is kiemelkedő érdeke, hogy a határon semmilyen szennyeződés és ne jusson át. /B. T.: Verespatak: Romániának kockázatos az aranybánya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 7.
Radu Berceanu, a Demokrata Párt alelnöke kijelentette, amennyiben a liberálisokat nem vakítaná el a demokratákkal és Traian Basescu államfővel szembeni gyűlölet, és elfogadnák, hogy előzetes választásokat tartsanak, akkor ebben az esetben a D.A. Szövetség megszerezhetné a parlamenti többséget, és megszabadulhatnának az RMDSZ-től és a Konzervatív Párttól. /Berceanu: előzetes választásokkal kizárhatnák az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 7.
Gheorghe Funar, NRP-s szenátor bűnügyi pert indított mindazok ellen, akik azon rendezvényeken vettek részt, amelyeken a területi autonómiát követelték, jelentette be a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor. A csíkszeredai találkozón, ahol a területi autonómiáról tárgyaltak, az RMDSZ mind az 50 állami tisztségviselője, minisztere, prefektusa részt vett. „Mindegyiküket ki kell rúgni és bűnvádi eljárást indítani ellenük”, húzta alá Vadim Tudor. Az NRP elnöke hozzátette, megunta, hogy a romániai kulcstisztségeket „szemtelen és műveletlen” kisebbségiek töltsék be. „Semmi bajom a kisebbségekkel, de tartsuk be az arányokat”, húzta alá az NRP elnöke. Mindezeket azok után közölte, miután más két „kisebbségiről”, Claudiu Saftoiuról és George Maiorról beszélt, akiket az RHSZ és külföldi titkosszolgálat /SIE/ élére nevezett ki a parlament. Vadim Tudor a két titkosszolgálati vezetőről kifejtette, hogy „dilettánsok” és mindketten roma nemzetiségűek. /Funar pert indított az autonómia-rendezvények résztvevői ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2006. október 7.
– Túlreagálták a székely polgármesterek együttműködési nyilatkozatát a politikusok – vélekedett sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célkitűzései között természetesen szerepel az autonómia. A szenátor nem ért egyet a Konzervatív Párt (KP) által Monica Macovei igazságügyminiszter ellen folytatott lejárató hadjárattal. Azokkal az értelmiségiekkel szimpatizál, akik a Ziua napilapban közzétett nyílt levélben kérték Tariceanu miniszterelnököt, határolódjon el Dan Voiculescu Macovei ellenes nyilatkozataitól. A szenátor aggodalmát fejezte George Maior újdonsült titkosszolgálati vezető miatt, akinek közismertek kapcsolatai az olyan személyiségekkel, mint Larry Watts és Ion Talpes. Maior nem szimpatizál a magyar kisebbséggel. /kb: Eckstein kifogásolja az RMDSZ Macovei-ellenes magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 7.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a Demokrata Párt (DP) azt akarja, akkor 2007-ben előrehozott választásokat fognak tartani. A politikus kifejtette: az RMDSZ nem támogatja az előrehozott választások megszervezését, de más alternatíva nem létezik. A kisebbségi törvénytervezetről szólva, az RMDSZ elnöke elmondta: szükség van egy kisebbségi törvényre, mivel az európai integráció „kiolt” ugyan régi vitákat, de nem fogja megoldani a kisebbségek nemzeti identitásával kapcsolatos gondokat. /Markó: ha a DP akarja, lesz előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 7.
Pusztuló nemzetünk megújulásának alapköveit kell leraknunk, mondotta Krizbai Imre református lelkipásztor a Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki széki vezetősége által október 5-én rendezett fórumon, melyen meghívottként részt vett az RMDSZ helyi vezetőségének néhány tagja, valamint Márton Árpád képviselő is. Szabó Miklós széki elnök előszóként elmondta, a tanácskozás célja, hogy politikai partnert szerezzenek még a Románia Európai Unióhoz csatlakozása előtt szervezendő népszavazáshoz. A referendumra legkésőbb december közepéig kellene sort keríteni. Márton Árpád értékelte a nyílt és felelősségteljes beszélgetést, melynek tanúja lehetett. A népszavazás után Krizbai Imre szerint létre kell hozni az erdélyi magyarság parlamentjét, mely mandátumának egy éve alatt tárgyalásokat folytat majd a román kormánnyal, s ha az elzárkózik az önrendelkezés jogi alapját megteremtő folyamattól, akkor ez a testület a nemzetközi fórumoknál fog képviseletet biztosítani. /(hecser): Népszavazás a jövőért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
2006. október 7.
Erdély-szerte megemlékeztek az 1948–1949-es magyar forradalomról és szabadságharcról. A központi rendezvényeket az idén is Aradon tartották, ezeken részt vett Göncz Kinga magyar külügyminiszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is. Kolozsváron a Házsongárdi temetőben Tamás András honvéd alezredes síremlékét koszorúzták meg, majd a szamosfalvi obeliszknél koszorúztak az RMDSZ megyei szervezetének vezetői. Markó Béla minden olyan kezdeményezést ellenez, amely az aradi Román – Magyar Megbékélés Park nevének vagy rendeltetésének megváltoztatására vonatkozik. Dorel Caprar, az aradi SZDP elnöke bejelentette: pártja a Román–Magyar Megbékélési Park statútumának megváltoztatására vonatkozó projektet fog javasolni a városi tanácsban. A szociáldemokraták multi-etnikumú parkot akarnak. /Egykor meghaltak szabadságért, egyenlőségért, testvériségért. Kegyeletteljes megemlékezés az aradi vértanúkra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 7.
A történelmi múltra, a szabadságért életüket áldozókra való emlékezés alapvető feltétele annak, hogy a magyarság határoktól függetlenül is megőrizhesse nemzeti önazonosságát és kereszténységét – ezt az alapgondolatot fejtette ki október 6-án Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének évfordulóján tartott szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. Idén is nagy tömegben érkeztek a magyar közösség tagjai Erdély különböző helyeiről és Magyarországról is. A szertartáson részt vett Göncz Kinga külügyminiszter és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is. Jakubinyi György mondanivalójának lényege az volt, hogy csak az a nép, csak az a nemzet képes megtartani önazonosságát, amely nem felejti el történelmi hőseit, azokat, akik életüket adták a szabadságért. Az ünnepség a Megbékélés Parkjában, a két évvel ezelőtt újra köztérre helyezett Szabadság-emlékműnél folytatódott, Göncz Kinga és Markó Béla beszédet mondott. Magyarország azt kívánta és kívánja, hogy a magyar és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségi változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza – hangoztatta Göncz Kinga külügyminiszter. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása a romániai magyarok számára még fontosabb, még nagyobb távlatokat nyitó esemény lehet, mint a többségi nemzet számára. „Még semmi sincs rendben. Látjuk, mi történik Szlovákiában és mi van Magyarországon, hogy még semmi sincs rendben Európának ebben a részében. Itt, Romániában sem igazán szabad, nem igazán egyenlő, nem igazán testvér még a magyar” – fejtette ki Markó Béla. /A vértanúkra emlékeztek Aradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
