Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni – mondta Sólyom László köztársasági elnök május 4-án Budapesten, azon konferencia után, amely az államfő kezdeményezésére jött létre a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel. Az államfő sajtótájékoztatóján a következőképpen fogalmazott: megerősödött az a tény, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Sólyom László elmondta, hogy a konferencia kifejezetten tudományos jellegű volt, 17 tudományos előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól. Mint kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Hozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a szomszédos országokban. Példaként említette, hogy Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után. A szomszédos országokban élő magyar lakosság képzettsége a többségi lakossággal szemben sokkal rosszabb, a magyar értelmiség szinte hiányzik. A meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni. Kiemelte azt is: „a magyar identitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe”. A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete – közölte. Sólyom László elmondta, a következő tanácskozást őszre tervezik, az 1956-os ünnepségek után, novemberben. Ennek témája a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti különbségek, illetve a többes identitás kérdései. Az államfő hangsúlyozta: a konferenciasorozat nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tevékenységét. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre. A tanácskozáson a határon túli magyar politikai pártok képviselői a továbbiakban sem fognak részt venni. A kettős magyar állampolgárság ügye a konferencián nem merült fel. /Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
2006. május 5.
„Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, elvi álláspontokat tesz közzé” – jelentette ki Sólyom László annak a civil konferenciának a végén, melyet a határon túli magyarok helyzetének a megismerése céljából hívott össze. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a most kezdett konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre. „Nemcsak hogy végighallgatta az előadásokat, hanem mindvégig jegyzetelt, és legalább harminc kérdést tett fel az előadóknak – ecsetelte Székely István, aki a Magyar Kisebbség folyóirat főszerkesztőjeként kapott meghívást a konferenciára. – Úgy érzékeltem, az államfő kezdeményezőként kíván ebben a kérdésben fellépni a magyar társadalom irányába.” Hasonló volt Bakk Mikós politológus következtetése is. „Sólyom László eltökéltnek látszott abban, hogy ezen a területen újrafogalmazza Magyarország és a magyar politika feladatait”. A konferencián a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek 17 civil képviselője tartott előadást. Sólyom László kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. /Gazda Árpád: Továbbra is civilekre alapoz Sólyom László a határon túli ügyekben. = Krónika (Kolozsvár), (erdely.ma). máj. 5./
2006. május 5.
Sólyom László köztársasági elnök azzal a céllal rendezett konferenciát a határon túli magyar képviselők számára, hogy „valós képet kapjon” helyzetükről és gondjaikról. Határon túli szakembereket hívott meg. Simon Judit, az Új Magyar Szó munkatársa kifogásolta, hogy az államfő olyan személyiségeket hívott meg, akik zömükben a magyarországi jobboldalhoz kötődnek, szerinte így kétséges a valós kép. Sólyom László több olyan regionális kezdeményezést szeretne, amelyek európai befektetéseket vonzanának a magyarok lakta térségekbe. Az újságíró szerint az eredmények csak hosszú távon mutatkoznak. A lap kifogásolta, hogy miért foglalkozik a köztársasági elnök közvetlenül, a magyar kormány bevonása nélkül ezzel a kérdéskörrel. Sólyom László magának vindikálja a határon túliak ügyét, kivéve ezt a kérdéskört a baloldali-liberális kormány kezéből. /Simon Judit: Vége a romantikának? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2006. május 5.
A liberális budapesti Magyar Narancs hetilap közölte Parászka Boróka, az A Hét hetilap főszerkesztőjének cikkét. Ebben a lapjában közölt elutasító hangvételhez hasonlóan minősítette a Sólyom László köztársasági elnök által kezdeményezett május 4-i konferenciát. Magyarország és a környező államok között aktív gazdasági, kulturális csere folyik. Ha még mindig ismeretlennek tűnnek a határon túli magyar közösségek a magyar köztársasági elnöknek, az nagy baj. A legnagyobb hibája ennek az akciónak a magyar nacionalizmus, magyarázta Parászka Boróka. Szerinte ez a nacionalizmus szomszédokként csak a Magyarország határain kívül élő magyarokat ismeri el. Nem lehet csak az „ott” élő magyarokat megismerni anélkül, hogy az „ott” élő szlovákokat, románokat ne ismerné meg Magyarország. És Magyarország egyáltalán nem ismeri a románokat, szlovákokat. A Magyarország határain kívül élő magyarok a „magyar nemzetpolitika karanténjában élnek, szimbolikus magyar (teljesíthető és teljesíthetetlen) ígéretek bűvöletében”. Parászka szerint az „elnöki akció megkérdőjelezi a határon túli magyar közösségek demokratikus érettségét és működőképességét is.” A magyar köztársasági elnök a határon túliak „magyarságtudatára” kíváncsi. Parászka megmagyarázta: „A magyarságtudathoz sem a román államnak, sem a magyar köztársasági elnöknek nincs köze. Magánügy.” Parászka sérelmezte, hogy kiket hívtak meg a konferenciára, szerinte azokat, „akik mögött nem jött létre életképes politikai mozgalom, akiket a határon túl nem jogosított fel a képviseletre senki”. A főszerkesztő hozzátette: például Tőkés László Magyarországon kiket és miért képvisel, amikor a határon túliak ügyében felszólal? Parászka szerint a konferenciasorozat „a legradikálisabb reformellenesség”. Románia európai ország; működő civilszférával és működő nyilvánossággal. Kiépíthető egy a közösségi és választói akaratot tiszteletben tartó jószomszédi viszony. „Már ha Magyarország felismeri, hogy a határain kívül nem önjelölt törzsfők és sámánok vezette, félnomád törzsek élnek.” /Parászka Boróka: Sámánok – Az államfő és a határon túli magyarok. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 5./
2006. május 5.
Az érintettség jogán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtószolgálata révén Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke válaszol Kis Tibornak, a Népszabadság április 26-i számában megjelent, Könnytenger című cikkére. A püspök szerint azért szükséges megválaszolni, mert jelenség értékű. „Azon cikkek egyike, melyek méltatlan gúnyolódás tárgyává teszik a nemzeti érzésű határon túli magyarokat. Ebben a tekintetben nem különbözik a hasonló célzatú román gúnyolódásoktól.” Tőkés László és határon túli sorstársai nem „ontanak valóságos könnytengert”. Egyszerűen saját közösségük szempontjából fájlalják a magyarországi választások végkimenetelét. Tőkés László kikérte magának a Fidesz-”vazallus” és a „Fidesz-kuncsaft” becsületsértő kifejezéseket. Szabad meggyőződésből és akaratból, állt ki a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség oldalán. Nem hiszi, hogy ebbéli jogát valaki is megkérdőjelezheti. A határon túli magyarság nem lehet „egyenlő távolságra” azokhoz, akik a 2004. december 5-i népszavazás alkalmával bántó módon ellene kampányoltak, valamint azokhoz, akik egyértelműen melléjük állottak. A „pártalapú klientúrafinanszírozás” gyakorlata nem annyira a Fidesz, hanem sokkal inkább a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok sajátja. Kis Tibor úgy reagált hogy ilyen színű kormányt választottak – kéretik belenyugodni. A klientúrafinanszírozást illetően Kis szerint Tőkés püspökhöz azok az évek állnak közelebb, „amikor még nagy szava volt neki annak eldöntésében, ki kap és mennyit Erdélyben a magyarországi adóforintokból támogatás címen.” /Kis Tibor: Válasz és viszontválasz Tőkés Lászlónak. = Népszabadság, máj. 5./
2006. május 5.
A legionárius mozgalom, a vasgárdista hagyományok felújítói, a Noua Dreapta bevallottan nacionalista és radikális, számos magyarellenes megmozdulást szervező mozgalom szavazást hirdetett arról, hogy kapjon-e autonómiát a Székelyföld. Jelenleg az önállósulást ellenző szavazatok aránya nyolcvanszázalékos, az igeneké 15 százalékos – valószínűleg, mert egy magyar honlap körlevélben hívja fel tagjai figyelmét, kattintsanak a vasgárdisták honlapján az igen szavazatra. A Noua Dreapta Keresztény Fórum legújabb kezdeményezése aláírásgyűjtés, mellyel azt szeretnék elérni, törvény mondja ki, hogy március 15-e legyen ,,a magyar sovinizmus áldozatainak nemzeti emléknapja”. Annyit elértek, hogy honlapjuk nézettsége politika kategóriában első helyen áll, megelőzve a kormány vagy minisztériumok honlapját, heti átlaga pedig jobb, mint a Transindexé. /Váry O. Péter: Autonómiaellenes hadjárat a vasgárdistáknál Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
2006. május 5.
A román politikai élet „becalizálását” a választópolgárok elégedetlensége eredményezi, a koalíciós pártoknak pedig komolyan kell venni ezt a jelenséget – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó elmondta: miután megalakul az új magyar kormány, RMDSZ-küldöttség utazik Budapestre. Az RMDSZ elvárja, hogy az új magyar kormány minél hathatósabb politikai segítséget nyújtson az erdélyi magyarság számára – mondta a szövetségi elnök, aki hatékony, átláthatóbb és stabil anyagi támogatást vár a jövőben a kultúra, az oktatás és a szellemi élet területén. Markó fel fogja vetni a magyar miniszterelnöknek: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy Budapest ezentúl a határon túli magyarság számára a mindenkori költségvetés előre meghatározott hányadát fordítsa. Gigi Becali pártjának napról napra nő a támogatottsága. Markó „egyáltalán” nem örvend ennek. Ez jelzés arról, hogy a választópolgárok egy része alternatívát keres, mégpedig a szélsőséges pártok körében. Markó hiányolta, hogy hetek óta nem ül össze a koalíciós egyeztető tanács. Markó szerint sikerült eredményeket elérni az infrastrukturális fejlesztés terén. Gyergyószentmiklós-Parajd, valamint a Csíkszereda–Balavásár–Marosvásárhely útszakasz felújítását említette, iskolákat, óvodákat javítottak az elmúlt időszakban. /Becalizálódó” román közvélemény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2006. május 5.
A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) átadja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS) a birtokában lévő kartotékokat, mikrofilmeket, dossziékat, valamint az egykori Szekuritáté adatbázisát. Ebben állapodtak meg az átvilágító bizottság tagjai Radu Timoftéval, az RHSZ igazgatójával, illetve az intézmény többi vezetőjével. „Megegyeztünk abban, hogy a Popesti Leordeni-i raktárban található mintegy 1 millió 338 ezer dosszié kartotékának átadása tizenöt napon belül megkezdődik. Ezen kívül az RHSZ átadja az összes nem titkosított kartotékot is” – jelentette ki Constantin Buchet, az átvilágító bizottság nagy-romániás titkára. Az RHSZ azt is megígérte, hogy az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátja a besúgók személyes iratcsomóit. Claudiu Secasiu, az átvilágító bizottság elnöke elmondta: a törvény szerint nem csupán az intézményeknek kötelessége átadni a birtokukban lévő iratcsomókat az átvilágító bizottságnak, hanem a magánszemélyeknek is, akiknek a birtokába ilyen dokumentumok kerültek. /Átadják a Szekuritáté adatbázisát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2006. május 5.
Az OTP bankcsoport finanszírozásában valósul meg a Hargita megyei gázhálózat kiépítése és üzemeltetése, a 25 millió eurós beruházáshoz összesen 15,8 millió eurós, több elemből álló hitelkeretet biztosít az OTP csoport. A finanszírozás révén a Hargita Gaz a fejlesztés ütemterve szerint elsőként az alcsíki – a Kárpátok nyugati oldalán elhelyezkedő – településeken, valamint az Udvarhelyi-medencében építi ki a gázszolgáltató rendszert, illetve veszi át a szolgáltatást a gázzal már ellátott településeken. Ezt követően a felcsíki települések és a Gyergyói-medence települései kerülnek sorra, végül Maroshévíz és a még fennmaradó községek. /Székelyföldi gázhálózat OTP-hitelből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2006. május 5.
Még egy államtitkári, vagy legalábbis államtitkári rangú tisztséget kér az RMDSZ a kormányban, miután Madaras Lázár, Mehedinti megye prefektusa benyújtotta lemondását, tájékoztatott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla elégedett a távozó prefektus eddigi tevékenységével. Madaras Lázár egészségügyi okokból nyújtotta be lemondását, az utóbbi két hónapban sokat volt kórházban. /Cseke Péter Tamás: Államtitkári széket kér az RMDSZ Madaras prefektusi posztjáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2006. május 5.
Támogatja a kézdivásárhelyi kiskereskedők tiltakozását, és hasonló akciók szervezésére buzdítja a sepsiszentgyörgyieket is az MPSZ sepsiszéki szervezete. Gazda Zoltán elnök kifejtette: egy éve felhívták az önkormányzat figyelmét, hogy készítsenek hatástanulmányt, miként érinti a helyi kiskereskedőket és termelőket a multinacionális cégek terjeszkedése. Erre nem került sor, és az elmúlt egy évben újabb ,,multikat” engedtek betelepedni a megyeszékhelyre. ,,A helyi autonómia megteremtésének egyik alaplépése lehetne egy olyan döntés meghozatala, miszerint a helyi vállalkozókat támogatjuk az idegenek ellenében” – fejtette ki Gazda. Példaként említette a területi autonómiával rendelkező Dél-Tirolt, ahol egységes döntés született arról, hogy kimondottan a helyi cégeket támogatják, és nem engednek be multinacionális vállalkozásokat. /(-kas): A helyi vállalkozókat védik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
2006. május 5.
Sokszor kell megállapítani, hogy ebben a térségben a magyarokat nem szeretik a környező népek. Fel kell tenni a kérdést, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa, hogy „ezért mi mennyire vagyunk hibásak”. Tény, hogy a nagy példányszámú román napilapokban többnyire csak negatív kontextusban említik a magyarokat. Főként akkor, amikor egyetemet, autonómiát, általában valamilyen kisebbségi jog biztosítását követelik. Arra kellene törekedni, hogy a magyar művelődési, kulturális és civil intézmények igyekezzenek együttműködni hasonló román szervezetekkel, javasolta az újságíró. Kolozsvár e tekintetben az élen járhatna. A megmaradáshoz erős önbizalomra van szükség. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete hiába hívta fel a figyelmet a kolozsvári polgármesteri hivatal által meghirdetett, jól fizetett állásokra, senki nem jelentkezett. A kommunista diktatúra elrettentette az elnyomott szegény erdélyi magyarokat a román állami intézményektől. A fiatalok „az idősebb korosztálytól olyan fajta etnocentrizmust láthatnak, aminek az eltanulása végzetes lehet számukra.” „Az etnikumba zárkózottság kóros megnyilvánulása az, amikor rangosnak vélt kulturális rendezvényeken a tucatnyi személyből álló erdélyi szakma – amely esetenként rokoni szálak révén is kötődik egymáshoz – megdicséri egymást.” Arra kellene törekedni, hogy a magyar közéletet a románok előtt is megnyissák. Ez a kétnyelvűség biztosításával érhető el. A kolozsvári magyar értelmiség, pontosabban a Kolozsvár Társaság egyik próbaköve az 1956-os forradalom emlékére tervezett emlékműnek köztéren való felállítása lesz. Ez csakis úgy sikerülhet, ha a szándékot „lekommunikálják a román sajtóval”. /Borbély Tamás: Nyitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2006. május 5.
Ifjúsági szervezetek tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. Huszonöt ifjúsági civil szervezet képviseltette magát azon a szakmai találkozón, melyet a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság (DJT) szervezett Sepsiszentgyörgyön. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke beszédében elmondta, az önkormányzatnak kihívást jelent, milyen módon építi ki kapcsolatrendszerét az ifjúsági civil szervezetekkel. Szakács István, a két hónapja megalakult Sepsibükszádi Ifjúsági Egyesület (SIE) vezetője szerint jó a kapcsolat a polgármesteri hivatallal, támogatásukkal jött létre a SIE is. Székely István, az Ifjúsági Keresztény Egylet (IKE) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke szerint teljes mértékben élvezik az önkormányzat támogatását. Tischler Ferenc, a megyei ifjúsági igazgatóság vezetője közölte, a legközelebbi találkozó kevésbé formális környezetben zajlik. Az aktív csíkszeredai fiatalok szabadidejükben a szórakozóhelyeket látogatják – derül ki abból a szociológiai felmérésből, amelyet a konferencián bemutattak Csíkszeredában. A fiatalok jelentős része a tévékészülék előtt tölti szabadidejét, és ez szinte kiszorít minden más szabadidős tevékenységet. Az ifjúságnak szentelt konferencia a fiatalok életének számos más vonatkozását is érintette. „Nem egymással, Európával vagyunk versenyben” – fogalmazta meg üzenetét a fiatalokhoz Kötő József, az Oktatási Minisztérium államtitkára. A fiatalok cselekvési kedvét elveszik a sikertelen pályázatok, ezek könnyítését kérte Darvas Kozma József csíkszeredai esperes. /Domokos Péter: Fiatalok és helyhatóságok: elindult valami? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2006. május 5.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az elmúlt hét végén tartotta tavaszi műhelytáborát Bonchidán, a Bánffy-kastélyban. Meghívottként jelen volt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének (PKED) elnöke, valamint a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviselője. A magyarországi Civil Sziget és a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor MIT-es programjairól volt szó. Másnap párhuzamosan két-két műhelymunka zajlott, melyek keretében a MIT időszerű programjainak előkészítéséről tanácskoztak. A tavaly első alkalommal létrehozott és Tusványoson megjelent Keskeny út ökumenikus munkacsoport műhelyében a nyári programokról beszéltek. Az Áldás, népesség nevet viselő műhelyben és az Autonómia Ma műhelyben a kapcsolódó programok részleteiről volt szó. Megtartották a MIT küldöttgyűlését. /MIT-műhelytábor a Bánffy-kastélyban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./
2006. május 5.
202 éve tartotta székfoglaló beszédét az egykori Református Kollégium matematika-fizika-kémia tanszékének első tanára, a 29 éves Bolyai Farkas – hangzott el Bálint István igazgató nyitóbeszédében, ezzel kezdődött a Bolyai-napok színvonalas rendezvénysorozata. Weszely Tibor, a Sapientia Egyetem tanára kiemelte, hogy a XIX. század folyamán sehol nem művelték olyan szinten a matematikát, mint az egykori Református Kollégiumban. A két Bolyai életművének hatását hangsúlyozta Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke. Ezt követően oklevéllel jutalmazták az iskola különböző versenyeken 173 díjat, helyezést elért tanulóját és az őket felkészítő tanárokat. Az eseményre iskolalapot nyomtattak és a diákok alkotását tartalmazó szöveggyűjteményt. A következő napokban további rendezvények lesznek. /(bodolai): Méhkassá vált az iskola. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./
2006. május 5.
A minisztérium jóváhagyta a 2006–2007-es évre érvényes beiskolázási tervet, közölte Albertini Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes. Maros megyében a nyolcadik osztályt végző diákok 39 magyar tannyelvű középiskolai és ipari iskolai osztályba felvételizhetnek megyei szinten. Újdonságnak számít, hogy a Bolyai líceumban közigazgatási osztály indul. Az Unireában is lehet a társadalomtudományokat az angol nyelvvel társítani és természettudomány osztályt terveztek magyar nyelven. Az ipari iskolákban is van bőven kínálat mind a kilencedik, mind a XI. osztályokban. Esti osztályok azonban csak román nyelven indulnak. /(bodolai): 39 magyar tannyelvű osztály. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./
2006. május 5.
A román nyelv és irodalom tanterv megváltoztatását, a tankönyvek kicserélését és a záróvizsgáknak a jelenlegitől eltérő, a nemzeti kisebbségek számára megkülönböztetett követelményrendszer szerinti megszervezését tartja elengedhetetlennek dr. Balázs Lajos egyetemi professzor, másként minden, a román nyelv megtanulására fordított pénz, energia és szellemi erőfeszítés kárba vész. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett tagozatának tanára többek között ezekkel a gondolatokkal indította május 4-én Kovásznán azt a háromnapos szakmai megbeszélést, amelyen tizennégy megye román szakos pedagógusai, szakfelügyelői és az oktatási minisztérium képviselői osztják meg tapasztalataikat a román nyelv és irodalom oktatásának nehézségeiről a kisebbségi iskolákban, illetve tagozatokon. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség kezdeményezésére rendezett, őszig tartó, háromrészes szakképzési sorozat első találkozóján dr. Kötő József, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős államtitkár is jelen volt. Matekovics Mihály, a szaktárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős főigazgatója szerinte a tanácskozáson megfogalmazott következtetéseket az országos tantervi bizottságnak hasznosítania kell. Használható, modern, korszerű románnyelv-ismeretre van szükségük a magyar diákoknak, ehhez szükséges a tantervek, tankönyvek és a vizsgarendszer megváltoztatása – szögezte le dr. Balázs Lajos. /Fekete Réka: A román nyelv oktatása kisebbségi iskolákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
2006. május 5.
Itthoni és külhoni támogatók jelenlétében 2004. augusztus 14-én avatták fel Lemhényen a gerontológiai központot. A maga nemében egyedülálló egészségügyi létesítmény teljes mértékben elkészült, de a megnyitás még várat magára. Dr. Boga Olivér ny. kórházigazgató, a Báró Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány elnöke kifejtette, a szükséges hivatalos engedélyek megvannak, készen állnak az indulásra. Nem számítottak arra, hogy az RMDSZ-től nem kapnak segítséget. Markó Bélával is beszélt. Markó szánt rá három vagy négy percet. Elvette Bogától a papírokat, és odaadta egyik beosztottjának. Azóta semmi nem történt. Készek az indulásra, de a működtetéshez nem biztosított a pénzforrás. Az állam nem ad ilyesmire pénzt. Akkreditációt és támogatást csak akkor kaphatnak, ha már beindultak. Ez csapdahelyzet. Fő céljuk az, hogy a központ az idősek problémáival foglalkozó metodológiai intézetté váljék. /Iochom István: Nyitásra kész Székelyföld első gerontológiai központja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
2006. május 5.
Hét, kisebbségek nyelvén írt könyvet, köztük három magyar szerző munkáját jelölte díjára a Romániai Írószövetség. Szőcs István Félrejáró ingák, Balázs Imre József Mint egy úszó színház és Vida Gábor Fakusz három magányossága című, 2005-ös művéért – egy szlovák, két szerb és egy ukrán szerzőé mellett – május 15-én a bukaresti Nemzeti Színházban adják át a kitüntetéseket. /Román írószövetségi díjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2006. május 5.
Sík Sándor a magyar katolikus irodalom és tudományosság egyik legjelentékenyebb huszadik századi képviselője: piarista szerzetes, szegedi egyetemi tanár, a magyarországi piaristák tartományfőnöke – emellett kiváló költő és irodalomtudós, akinek nevéhez egy könyvtárra való szépirodalmi, tudományos és hitbuzgalmi munka fűződik, írta róla Pomogáts Béla. A második világháború idején – Észak-Erdély visszacsatolása után Sík Sándor nyarait – 1941 és 1944 között négy alkalommal – a Szociális Testvérek Rendjének marosfői házában töltötte. Ekkor születtek Sík Sándor marosfői versei. Most Pomogáts Béla közreadta marosfői versek válogatását /Vízözön előtt/, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó gondozásában. /Pomogáts Béla: A marosfői nyár békéje. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./
2006. május 5.
Nagy lelkesedés övezi a Haáz Sándor zenetanár vezetésével évente lezajló Filharmónia-napokat, melyet idén tizenötödszörre rendez meg a szentegyházi Gyermekfilharmónia. Szentegyházán május 4–7. között a Filharmónia-napok keretében környékbeli zenekarok, kórusok, táncosok mutatják meg tudásukat. Haáz Sándortól elmesélte, hogy 24 éve működik a Gyermekfilharmónia. /B. B.: Filharmónia-napok Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 5./
2006. május 5.
Marosvásárhelyen megnyílt a Jászságtól Beregig – Népművészeti örökségünk című kiállítás. Három magyarországi megye, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészeti tárgyait, értékeit állították ki. Bónis Johanna, a Maros Megyei Múzeum igazgatója premiernek nevezte ezt a kiállítást. Újdonságnak számít, hogy egy magyarországi vendégkiállításnak ad helyet a Néprajzi Múzeum. A kiállítást a jövőben Csíkszeredán, majd Nagybányán mutatják be. /Barkóczi Noémi: Premier a Néprajzi Múzeumban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./
2006. május 5.
Egy romániai cigánytelepről szól a Dallas Pashamende című film. Mihez kezdünk a csatlakozáskor? Mi lesz velük az Unióban? – kérdezte Cs. Gyimesi Éva. Pejó Róbert Adrián és munkatársai egy cigány közösség lakta kolozsvári szeméttelepen forgattak. A telep lakói a szemétben turkálnak, „folytonosan letejelve a lóvéból az őket kizsákmányoló szemétmaffiának”. A művészfilm az azonosulás lehetőségét kínálja. /Cs. Gyimesi Éva: Uniós lóvét Dallasnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2006. május 5.
Május 4-én Magyar Szolidaritás Szövetsége néven megalakult a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciószövetsége, elnöke Orbán Viktor, társelnöke Semjén Zsolt. „Én vagyok a Fidesz elnöke s most a frakciószövetség elnöke is. Az egész magyar jobboldal összetartásában, a nemzeti erőknek kormányképes állapotban tartásában azért rám hárulnak olyan munkák, amelyeket ma még más nem tud ellátni” – fogalmazott Orbán. /Megalakult a Magyar Szolidaritás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2006. május 5.
Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. jan. 25. – Budapest, 1979. szept. 25.) író, színművész első irodalmi sikerét Anyanyelve magyar (1937) c. regényével aratta. A moldvai és bukovinai magyarság sorsát dolgozta fel regényeiben. A kovásznai alsóvárosi papilak irodalomtörténeti emlékhelynek számít. Falán emléktábla hirdeti: ott született az író és színész Ignácz Rózsa. Az írónőről készült dombormű Vetró András szobrászművész alkotása. Az Ignácz Rózsa tiszteletére berendezett emlékszoba, illetve plakett mellett idén a város újabb emléket, ezúttal egy mellszobrot készül állítani az írónőnek. Az agyagminta a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály szobrászművész műtermében már megtekinthető. Gödriné Molnár Mária, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub egyik vezetője elmondta, hogy 1999-ben avatták az emlékszobát. A bronz mellszoborhoz szükséges összegnek több mint fele összegyűlt közadakozásból. /Dimény Árpád: Szobor közadakozásból. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 5
2006. május 5.
Május 3-án volt a kolozsvári Református Kollégiumi Napok nyitórendezvénye. Nagy Levente iskolalelkész hirdetett igét, majd dr. Székely Árpád igazgató kitért arra, hogy a mostani kollégiumi napokat Szabó Dezső író neve fémjelzi. A zsúfolásig megtelt díszterem közönsége megtekintette az iskola diákjainak munkáit tartalmazó rajzkiállítást. A színjátszó csoport előadta azt a színdarabot, amellyel a gödöllői diákszínjátszó fesztiválon szerepeltek. /Nagy-Hintós Diana Elkezdődtek a kollégiumi napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2006. május 5.
Kolumbán Andor olyan iparos értelmiségi volt, aki mindig szót emelt azokért a jogokért, amelyek minden szabad népet megilletnek. Ahogy azt a koszorúja szalagjára írták: „Barátunk, sorstársunk, harcostársunk, lelkünkben tovább élsz, eszméidet folytatjuk!” – méltatta Krizbai Imre baróti református lelkész Kolumbán Andor tevékenységét, amikor utolsó útjára kísérték. Kolumbán Andor már 1990-ben az autonómia-mozgalom tagja lett, Erdővidéken elsők között csatlakozott Katona Ádám kezdeményezéséhez, az Erdélyi Civil Társadalomért Polgári Tömörülés egyik alapítója, később az Olaszteleki Székely Tanács elnöke. Minden, a székelyeket érintő ügy rendületlen támogatója, a csereháti megemlékezések következetes résztvevője volt. /Csíki Béla: Kolumbán Andor emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
2006. május 5.
Valovits László portréiból rendezett kiállítás nyílik május 5-én Kolozsváron a Korunk Galériában. Bevezetőt mond Kántor Lajos. /Valovits portré-kiállítás a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2006. május 5.
Dr. Bartók Katalin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Kar, Taxonómia és Ökológia Tanszék előadótanára oktatja a „Biodiverzitás konzerválása, természetvédelem Romániában” nevű tárgyat. A magyar részleg egyik legnagyobb problémája a helyi szerkesztésű, romániai vonatkozásokat magában foglaló tankönyvek hiánya. Ezen segített Bartók Katalin, amikor az általa oktatott tantárgyakból tankönyveket írt. A növénykórtan alapjai /Ábel Kiadó/ című tankönyve 2004-ben jelent meg, amelyet most követett Az élő természet védelme, a biodiverzitás védelme Romániában /Ábel Kiadó/ című munkája. Bartók Katalin könyve biztos tudományos alapokat nyújt ebben a témakörben. A könyv a legújabb szakirodalomra épül, szerkezete, nyelvezete könnyen áttekinthető, világos. /Prof. Dr. Péterfi Leontin István, a Román Akadémia levelező tagja: „Az élő természet védelme, a biodiverzitás védelme Romániában”. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2006. május 6.
Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter hangoztatta, bizonyos szolgáltatások ingyenességéről semmiképpen nem mondanak le. Ezeket belefoglalják az orvosi alapszolgáltatás csomagjába. A biztosított egyre nehezebben igazodik el a szabályozások sűrűjében. A betegellátás ingyenessége, azon is múlik, hogy mennyi pénzzel rendelkezik adott hónapban az intézmény, vagy hogy azt az adott szolgáltatást megtéríti-e a biztosító. A háziorvosi rendelőkben kifüggesztik a térítéses tevékenységeket is. /Ú. I.: Egyre kevésbé ingyenes a betegellátás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
