Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 605 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 601-605
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. szeptember 5.

Szeptember 4-én közgyűlést tartott a Hunyad megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumában, Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő, Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes és Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök részvételével. Házigazdaként Böjte Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke köszöntötte a pedagógusokat. A reményről beszélt, az alkotó reményről és szeretetről. Déván felépült egy önálló magyar iskola, Petrozsényban, ahol két évvel ezelőtt 6 gyermek járt magyar tagozatra, az idei tanévben 216-an iratkoztak a magyar iskolába. /Gáspár-Barra Réka: RMPSZ-közgyűlés Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2006. szeptember 5.

A múlt hét végén hatodik alkalommal rendezte meg a Szilágybagosi Bánffy Napokat a helyi Bánffy Kulturális Egyesület. Megemlékeztek a település világháborús áldozatairól, fogadták a magyarországi testvérfalu küldöttségét, volt néptánc-vetélkedő, ügyességi verseny stb. Szilágybagos valamikor a Bánffy család legkedveltebb birtoka volt. A művelődési otthonban a Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő zajlott, amelyet 1990 óta minden évben meghirdet a Szilágy Társaság, és minden alkalommal más faluban tartják a döntőt. Most Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató volt a zsűri elnöke. Az ünnepség fénypontja volt azoknak a nyugdíjas pedagógusoknak megjutalmazása, akik 35–40 éve nem csak oktatták a bagosi gyerekeket, hanem egész életüket a községnek szentelték. A két világháborúban elhunyt bagosi áldozatok emlékoszlopánál elsőként Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul rótta le kegyeletét. /Józsa László: VI. Bánffy Napok Szilágybagoson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2006. szeptember 5.

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szeptember 4-én fogadta a DRIFI Alapítvány és az EUSTORY nemzetközi ifjúsági egyesület által szervezett Otthon című történelmi verseny résztvevőit. A beszélgetés központjában a romániai magyarok politikai, társadalmi és történelmi helyzetének elemzése állt. Kelemen előadásában ismertette a romániai magyarok sajátos kisebbségi helyzetét. „A romániai magyarok helyzete javulóban van, de több olyan kérdés van, melyek legitimizálják érdekvédelmi szervezetünk létét. Manapság, függetlenül a nemzetiségi hovatartozástól, az embereket elsősorban jólétük érdekli, ami nem magyar–román, hanem gazdasági kérdés. De az is tény, hogy a jó társadalmi közérzet feltétele a nemzeti identitás teljes jogú elismerése és tisztelete. Romániában elsősorban nem a törvénykezéssel van a gond – bár a kulturális autonómia kérdése mentén kiéleződő viták némileg megkérdőjelezik ezt az állítást –, hanem inkább az alkalmazás terén tapasztalunk aberrációkat” – mondta Kelemen Atilla. /Külföldi diákok tájékozódtak a magyarság helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5/

2006. szeptember 5.

Dr. Péter Miklós, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezető tanára a vele készült beszélgetésben börtönéveire emlékezett. Harmadéves teológus volt 1956 őszén. A rádióból tudták meg, hogy a budapesti utcai harcokban ottani református teológusok is elestek. A hír hallatán elhatározták, hogy meggyászolják őket. Péter Miklós vette meg a fekete szalagot, melyet két hétig minden teológus hordott. A következő időben mindenütt gyűléseket tartottak és ott el kellett ítélni a magyarországi forradalmat. Péter Miklós több társával nem ment el erre a gyűlésre. Vásárhelyi János püspök mentegette őket, a szekusok kérdésére azt válaszolta, hogy tanulnak szegények, azért nem tudtak eljönni. Vártak 1959 márciusáig, amikor elhatározták a Teológiai Intézet átszervezését, hogy a református, evangélikus, német evangélikus és unitárius kar helyett egységes irányítás alá vonják, egyetlenegy, könnyebben ellenőrizhető rektornak az irányítása alá. Ekkor tartóztattak le több hallgatót. Ürügyül egy középiskolás kislány verseit hozták fel, melyek közkézen forogtak. Jellemző módon vele együtt a tanárnőjét, Imre Magdát is elítélték, amiért nem állította le a lány tevékenységét. 1959. március 15-re időzítették a teológia átkutatását, körülbelül 200 szekus végezte. Egy héttel később tartóztatták le Péter Miklóst. Előzőleg kinevezték helyettes lelkésznek egy Bihar megyei faluba, Biharvajdára. Az ottani lelkészt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, kinevezett utódját behívták munkaszolgálatra, akkor kapta meg a kinevezést, hogy virágvasárnap kezdje el a szolgálatot. Ott tartóztatták le Péter Miklóst, hogy a gyülekezet tanúja legyen, hogy őket is megfélemlítsék. Két hónappal a letartóztatása után volt a tárgyalás. Egyik kihallgatója, Ioan Onac mostanában a teológiára is ellátogat gyógyszert koldulni, a külföldi segélyszállítmányokból. A vád a gyászszalag megvásárlása és elosztása volt. Ezért ítélték 14 év kényszermunkára. Öt és fél évet töltött a szamosújvári börtönben. Az ügyvédet egyszer látta a tárgyalás során, akkor sem beszélhetett vele. Az akkori perrendtartás nem engedte meg, hogy az ügyvéd védencével szóba álljon. A börtönben volt olyan idő, amikor egy 25 ágyas cellában 160-an voltak. Később jobb körülmények közé kerültek. Az első évben a vízzel volt gondjuk, vízvezeték nem volt a cellákban, hordták a vizet, be kellett osztani, egy csupornyi víz jutott az embernek egész napra, inni és tisztálkodni is. Később civilizáltabbak lettek a körülmények. A hasmenés állandó volt és szinte gyógyíthatatlan, ő a hidegtől szenvedett a legtöbbet. 1964-ben amnesztiával szabadult. /Vincze Judit: Erdélyi ötvenhatosok. Virágvasárnapi út a börtönbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29., folyt.: szept. 5./

2006. szeptember 6.

A kisebbségi törvénytervezet három bekezdését sikerült elfogadnia szeptember 5-én hosszas vita után a képviselőház illetékes szakbizottságának. Varga Attila képviselő, az emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottság tagja elmondta: a jelenlévők megszavazták, hogy az anyanyelvi oktatási intézmények vezetőségének a kinevezése versenyvizsga alapján történjen, a bizottságban pedig kötelező módon jelen kell lenniük a helyi illetékes oktatási hatóságnak és a kisebbségvédelmi szervezetek képviselőinek. Azt is elfogadták, hogy az oktatási intézmények megszüntetése, illetve azok vezetőinek az elbocsátása csakis a kisebbségi szervezetek beleegyezésével következhet be. Végül elfogadták azt a bekezdést, miszerint az anyanyelvi oktatásra, illetve a nemzeti kisebbségek történelmének a tanítására vonatkozó tantervet csakis a kisebbségi szervezetekkel konzultálva állíthatják össze. /P. A. M.: Bizottsági vita a kisebbségi törvénytervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Traian Basescu államfő saját kezével semmisítette meg dossziéját – állítja Paul Parvu konstancai újságíró. Szerinte 1989. december 22-23-án a jelenlegi államfőt többen látták, amint a Nemzeti Megmentési Front tanácsának több tagjához hasonlóan pecséteket tört fel a Szekuritáté egykori irattáránál. „Léteznek szemtanúk, volt forradalmárok, akik december 22-23-án együtt voltak Basescuval az irattárnál. Két napon át Traian Basescu irányítása alatt állt a Szekuritáté székháza” – nyilatkozta az újságíró az Adevarulnak. Parvu szerint „Basescu a világért sem akart távozni az irattártól”, noha munkája a kikötőhöz kötötte volna. „Többször hívták is, de visszautasította, hogy elhagyja a levéltárat” – mondta az újságíró. Parvu korábban közzétette riportját az interneten, weboldalát azonban vírussal fertőzték meg, a nyilatkozó egykori forradalmárokat pedig névtelenek megfenyegették. Az elnöki hivatal szóvivője cáfolta Parvu állításait mondván, a vádak az államfő lejáratására indult kampány részét képezik. /Basescu elégethette dossziéját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Egymás kezébe adták a kilincset szeptember 5-én a politikusok az átvilágítótestület (CNSAS) székházában. A testület meghallgatta Rodica Stanoiu szociáldemokrata szenátort, egykori igazságügyi minisztert is, aki annyit mondott, megfigyelési dossziéja volt a Szekuritáténál. A testület meghallgatta Dan Constantin Mocanescu független parlamenti képviselőt is, aki bevallotta, hogy 1989 előtt jelentést írt egy romániai származású külföldi állampolgárról. Hangsúlyozta azonban, hogy nem írt alá együttműködési nyilatkozatot. Sorin Antohi neves román történész, a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, a Társadalmi Párbeszédért Csoport (GDS) egyik legaktívabb tagja elismerte, hogy együttműködött az egykori kommunista titkosrendőrséggel. Barátai és ismerősei egy részéről írt jelentéseket 1976 és 1982 között. Az együttműködési nyilatkozat zsarolás hatására született, miután a Szekuritáté az iskolából való kirúgással és börtönbüntetéssel fenyegette meg – állította Sorin Antohi. /Fall Sándor: CNSAS – szembesítés a dossziék titkaival. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Az előzetesen jelzett szándék ellenére nem született meg a nacionalizmust és a szélsőségeket elítélő közös nyilatkozat szeptember 5-én Pozsonyban Göncz Kinga magyar és Ján Kubis szlovák külügyminiszter megbeszélésén. Megállapodtak viszont abban, hogy szeptember 22-én Pozsonyban összeül a kisebbségi kérdéseket felügyelő vegyes bizottság, és szinte biztos, hogy október első harmadában a V4-es kormányok visegrádi találkozóján ott lesz a szlovák kormányfő, Robert Fico is, aki várhatóan kétoldalú megbeszélést folytat Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel. Az előre beharangozott közös nyilatkozatot végül azért nem írták alá, mert a felek szövegtervezete nagyon távol állt egymástól. Közben egyeztetést tartottak a szlovákiai helyzettel kapcsolatos közös vagy egyeztetett fellépés lehetőségeiről az Európai Parlament négy magyarországi delegációjának vezetői, Szent-Iványi István (SZDSZ), Szájer József (Fidesz- MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP) és Olajos Péter (MDF) Strasbourgban. A frakcióvezetők közleményt is kiadtak, amelyben tudatják, hogy „valamennyi résztvevő aggasztónak tartja a szlovákiai incidenseket, amelyek ellentétesek az EU emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó alapvető értékeivel.” /Eredménytelen találkozó. Nem ítélte el nyilatkozatban a nacionalizmust Göncz és Kubis. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Elképzelhető, hogy az RMDSZ jövő évi kongresszusa a kisebbségi törvény elfogadása nélkül is az erdélyi magyarság „autonómiatanácsának” megalakítását kezdeményezi. Erről Markó Béla szövetségi elnök, illetve Markó Attila kisebbségügyi államtitkár is említést tett. Az elgondolások szerint a leendő testület ugyanazokat a hatásköröket látná el az RMDSZ szintjén, amit országos szinten a kisebbségi törvényben rögzített Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa. /Cseke Péter Tamás: Az RMDSZ elébe megy a kisebbségi törvénynek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Megcsonkították és meghamisították a verespataki aranybányára vonatkozó környezeti hatástanulmányhoz készített, a település történelmi részén található kulturális és épített örökség megóvását célzó független szakértői jelentést. Ennek nyomán az azt elkészítő bukaresti szakértők nem vállalják a hatástanulmány vonatkozó részének következtetéseit. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt hetekben szervezett romániai és magyarországi nyilvános fórumokon a közönség hamis dokumentumot vitatott meg. Súlyos vádak, amelyeket az érintett szakemberek a tárca tudomására is hoztak, amelyekre azonban a minisztérium augusztus 12. óta nem válaszolt. /Tibori Szabó Zoltán: Meghamisították a verespataki hatástanulmányt. A nyilvános fórumok jogszerűsége megkérdőjelezhető. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2006. szeptember 6.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint Magyarország fokozatosan, a valós munkaerő-igényhez igazodva nyitja meg munkaerőpiacát a román és a bolgár munkavállalók előtt, Románia és Bulgária uniós csatlakozását követően. Kiss Péter, a szaktárca vezetője elmondta, hogy Magyarország legalább az első két évben élni kíván a tervezet szerint az átmeneti korlátozás lehetőségével, ez azonban csak az egyéni munkavállalókra vonatkozik. Kiss Péter különösen fontosnak tartja az illegális foglalkoztatás elleni fellépést. Az illegális külföldi munkavállalók 80-85 százaléka Romániából érkezik – mondta. /Két év átmeneti korlátozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Magyarországon újra van elnöke a közszolgálati rádiónak, fölmerült a műsorstruktúra átalakításának kérdése. Bizonyos műsorok hallgatottsága eléri a másfél milliót. Igen ám, mondják erre az elemzők, de ez a másfél millió ötvenen felüliekből és határon túliakból jön össze! „Ez már tényleg fáj! Hogy engem besoroljanak a másodrendű magyarok, a bármikor leszavazható, nemzetből kirekeszthető, következmények nélkül megverhető, lebozgorozható társaságba – csak azért, mert elmúltam ötven!” – írta Krebsz István. /Krebsz István: Öreg fogyasztó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2006. szeptember 6.

A bihari biciklisverés következményeiről soha egyértelmű válasz nem fog érkezni a bukaresti hatóságok részéről. Ha az eset közvetlen tanúi, határőrök csak hosszas unszolásra tették meg az első lépéseket, akkor mi várható a távolabbiaktól? Több forgatókönyv is felvázolható az utóbbi kilencven esztendő tapasztalatai alapján. A szlovákiai és délvidéki esetek kapcsán méltán nyugtalankodott a közvélemény, hogy ebből a sorból miként maradhat ki a funárióta román társadalom? Hosszas megfontolás után döntöttek úgy, hogy a legegyszerűbb megoldáshoz kell folyamodni, biciklistákat kell verni. A pártatlan vizsgálat majd kideríti, hogy a biciklistákat senki sem verte vagy rugdosta meg, sőt ők alkalmaztak erőszakot a védtelen bihari polgárok/elvtársak ellen. Az esetnek azonnal visszhangja támad Magyarországon. /(Sebestyén): Bihari pontok – ma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2006. szeptember 6.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Csíkszépvízen rendezett nyári táborán közéleti, kulturális témájú előadások hangzottak el. A tagszervezetek (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Románia Magyar Cserkészszövetség) képviselőin kívül jelen voltak az Erdélyi Magyar Ifjak és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének vezető tagjai is. A tábor egyik legfontosabb részeként a résztvevők elemezték a július végén lezajlott, Tekerj rá! jelszavú, az autonómia népszerűsítésért szervezett székelyföldi biciklitúrát. Terveket körvonalaztak az autonómia ügyének mozgalom szinten történő népszerűsítésére, emellett a politikum irányába megvalósuló nyomásgyakorlás módozatai is szóba kerültek. Dr. Pap Kincses Emese a Sapientia Egyetem tanára a kulturális globalizáció veszélyeit latolgatta előadásában. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért egyesület elnöke nemzetpolitikai helyzetképet vázolt fel. Végül tisztújítást tartottak, a korábbi elnökséget megerősítették tisztségében: Sándor Krisztina elnök, Bardócz Csaba és Hupka Félix alelnökök, Tarr Margit titkár maradtak a MIT élén a következő egy évre. /III. MIT-tábor: tovább az autonómiáért! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Az ötvenhatos elítéltek rehabilitációjára vonatkozó törvénytervezeten dolgozik az RMDSZ, közölte Sógor Csaba szenátor, aki ezzel kapcsolatban politikai nyilatkozatot is felolvasott a parlamentben. Az RMDSZ azt szeretné, ha az őszi közös kormányülésig a parlament elfogadná a törvényt. A közös kormányülésen ez a kérdés is napirenden lesz. Sógor Csaba rámutatott, hogy a térség többi államában már régen rendezték a rehabilitáció kérdését, csak Romániában nem. Eddig csak egyénileg lehetett kezdeményezni a rehabilitációt. /Isán István Csongor: Rehabilitálnák az ötvenhatosokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Az öt kontinensen fogható, idén 14 éves Duna Televízió augusztus 31-én ötezredik adásnapjához érkezett. A világ magyarságához szóló műholdas televízió ötlete a Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg. A Duna Televíziót az UNESCO 1999-ben a világ legjobb kulturális televíziójának járó Camera-díjjal tüntette ki. A Duna Televízió első tematikus csatornája, a Duna II Autonómia 2006. április 16-tól sugározza műsorát Európában, valamint Kis-Ázsia és Észak-Afrika egyes részein. A lélekbéli része a fontosabb: mit jelent az erdélyi magyaroknak ez az egész napon át működő képi szolgálat, ez a „nekünkmagyar” égi csatorna. Lehet fanyalogni, lehet acsarogni is, egyet nem lehet: elvitatni ennek az intézménynek az érdemeit a magyarság eszméltetésében, európai tudatának formálásában, kiteljesítésében. /B.D.: Duna Televízió 5000. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Szlovákiában ismeretlen elkövetők letépték a Gömör központjának számító Rimaszombat magyar nyelvű helységnévtábláit. Ladislav Hladovec, a régió közútjait karbantartó felügyelet vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy a bűncselekmény összefügghet a Szlovákiában kialakult kisebbségellenes közhangulattal, mert korábban ilyen jellegű bűncselekmények csak elvétve fordultak elő, most azonban egyre gyakoribbak. /Magyar helységnévtáblákat téptek le. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Constantin Ciobanu megyei ügyész kihallgatta az almásréti áramlopás kapcsán tanúként beidézett Réthi Csabát, Réthi Miklóst és Vatány Csabát. A kihallgatást követően Réthi Csaba elmondta: furcsa módon azt tapasztalta, hogy az iratcsomó nagyon megvékonyodott, az ő tízoldalas feljelentő nyilatkozata sem volt benne. A rendőrség az almásréti rendőrvilláknál dolgozó három napszámos ellen is vádat emelt az áramlopás miatt, hiszen ők is ott voltak, és tudtak a dologról. Ők a rendőröktől kapták az utasítást, hogy a karókat szereljék fel a villanyvezetékre, nem jószántukból lopták az áramot – hangsúlyozta Réthi, aki azt sem érti, hogy a kézdivásárhelyi villanytelep három munkatársa által tetten ért Aurel Blajt meg sem említették. Réthi azt is kifogásolja, hogy az ügyészség a rendőrök ellen valló Tóth Gábort nem hallgatta ki, és a büntető jegyzőkönyvet aláíró Dimény H. Árpád újságíró sem szerepelt a tanúk között. Az ügyész azt tanácsolta Réthiéknek, fogadjanak védőügyvédet, mivel a következő kihallgatás már az ő jelenlétében lesz. Réthi úgy látja, hogy az áramlopás miatt végül is ők hárman fognak bűnhődni, és az áramot lopó rendőröket tisztára mossák. /(Iochom): Az ügyészségen megkezdődött a tanúk kihallgatása (Lemhényi áramlopó rendőrök). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

2006. szeptember 6.

A bevált igazgatói és adminisztrációs teendők továbbvitelével kívánja folytatni korábbi igazgató tevékenységét Tamás Levente, a Csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium újonnan kinevezett igazgatója. Tamás Leventét, a kilenc éve a Márton Áron Gimnáziumban tanító földrajztanárt kérték fel az igazgatói állás betöltésére. Farkas Ibolya korábbi igazgató pedig rendi kötelezettségeinek eleget téve egy időre Amerikába utazik. Az új tanévben az iskola jelenleg 425 diákot tart számon, de még zajlanak a különbözeti vizsgák. Tizenöt osztállyal, négy alsó és tizenegy felső tagozatos osztállyal indul a tanév. /Antal Ildikó: Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Új igazgató az iskola élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2006. szeptember 6.

„Dévai gyerekmentőként” Erdélyben és külföldön egyaránt ismert Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke immár több mint tíz éve az erdélyi magyar árva és szegény gyerekek mentőangyala, hiszen Erdély-szerte több mint 40 intézményben 1300 gyereknek nyújtanak „testi és lelki táplálékot, magyar identitást és jövőt”. Csaba testvér 1992-ben tette az első lépéseket az árvák és szegények felkarolására, amikor a maga köré gyűjtött, utcán tengődő gyerekekkel beköltözött a dévai ferences kolostorba és azt gyermekotthonná alakította. Azóta Erdély-szerte kiépült a védőháló, s ma gyermekotthont működtetnek Déván, Szászvárosban, Szovátán, Petrozsényban, Torockón, Zsombolyán, Szárhegyen, Nagyszalontán, Kolozsváron, Kőrisbányán, Sóváradon és Illyésmezőn is. Két típusú otthon létezik, az egyik a gyermekotthon, ahol az árva gyerekek laknak, akiknek teljes ellátást, taníttatást biztosítanak. E központokban a csoportok nagycsalád modellre épülnek, 8-10 gyerekkel foglalkozik egy nevelő. A másik típus a napközi otthon, ahol ebédet, tanszereket, ruhát és délutáni oktatást biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akik otthon rossz körülmények között élnek, azonban „ha a család már nem tudja ellátni a gyerekeket, akkor befogadjuk őket az otthonba. Összesen 600 bentlakó gyerekünk van és további 700-nak biztosítunk napközi otthonokban ellátást” – tájékoztatott Böjte Csaba. „Nevelőink munkakönyves alkalmazottak, mellettük azonban nagyon sok önkéntes tevékenykedik, akik jóindulatból jönnek és gondoskodnak az apróságokról. Úgy érzem, ha Isten megengedte, hogy gyerek legyen valahol a világon, aki azért sír, hogy valaki ölbe vegye, akkor kell lennie olyan személynek is, aki azt szeretné, hogy ölbe vehessen valakit” – vélekedik a szerzetes. A gyerekek a legkülönbözőbb utakon kerülnek az alapítványhoz. Mindenképpen megpróbálják a családokat összetartani. Az általuk gondozott gyerekeknek 20%-a roma nemzetiségű. Az alapítvány 2002-től Magyarországon is be van jegyezve, onnan is jönnek adományok. /Menyhárt Borbála: Árvák és szegények gondviselője. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2006. szeptember 6.

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség különféle vétségek – pl. az iskolaépület elhanyagolt állapota – valamint a tavaszi megmérettetésen való sikertelen írásbelije miatt nem kívánja megerősíteni Kósa Máriát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatói tisztségébe, és felkérte a líceum vezető testületét, tetszése szerint három személyt javasoljon az intézmény élére. A líceum tantestülete nem tágított: kitart Kósa Mária mellett. /Nagy-Hintós Diana: Holtponton az igazgató-vita a Brassai-líceumban? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Újabb hat esztendőre választotta meg vezető testületét a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. A közgyűlési tagok harmadik alkalommal szavaztak bizalmat Antal Zoltán székelykeresztúri lelkésznek, aki 1994 óta immár harmadik mandátumát kezdi meg az egyházmegye espereseként. A tisztújító gyűlést Székelyudvarhelyen, a belvárosi református lelkészi hivatal Bocskai István Közösségi Házában zajlott. Az udvarhelyszéki református közösség az elmúlt időszakban két templom újraavatását ünnepelte. Elsőként augusztus 24-én – Tőkés László királyhágómelléki református püspök jelenlétében –, a bikafalvi istenháza nyitotta meg újra kapuit a hívek előtt. A tavaly augusztusi árvíz során megrongálódott templomot egy év alatt újították fel, jórészt anyaországi adományokból. Néhány nappal később Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke avatta fel a hodgyai református templomot. Az árvíz járta létesítményt hazai és magyarországi szervezetek, köztük a Magyar Nemzeti Bank hathatós támogatásával sikerült újjáépíteni. Az újjáépítéssel egy időben fényképes bemutató füzet, valamint Hodgya monográfiája is napvilágot látott. /Szász Emese: Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Csatószegen 2005 szeptemberétől újra működik a Kolonics István Kulturális Egyesület. A 2006-os tervek között szerepel a Teleház-indítás is. Ezen terv megvalósításában nagy segítséget jelent a Hargita Megyei Tanács támogatása, amelyet pályázati úton nyert ez az egyesület. A Kolonics István Kulturális Egyesületnek is az a célja, hogy a község fiatalságának és akik még igényelnék, kielégítse ezen szükségletét. /Kolonics István Kulturális Egyesület, Csatószeg: Induló Teleház Csatószegen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Liviu Popa, Bihar megye rendőrfőkapitánya azt állította, hogy a magyarverők maguk is magyarok voltak. Érmihályfalva közelében két debreceni kerékpározót bántalmaztak helyi lakosok. /Both Abigél: Magyarok voltak a magyarverők. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Újra megnyitják a mészkőbányát a háromszéki Vargyason. Harminc új munkahelyet, a helyi közbirtokosságnak pedig tonnánként kétszázalékos jövedelmet hozhat a világon ritkaságszámba menő vargyasi mészkő. Vargyas község közbirtokossága, illetve a német-osztrák érdekeltségű, sepsiszentgyörgyi székhelyű Lasselsberger Kft. többszöri egyeztetés nyomán szerződést kötött: utóbbi húsz évre bérbe veszi a község határában évek óta kihasználatlan, a közbirtokosság tulajdonába nemrég visszakerült mészkőbányát. /Benkő Levente: Kőből és fából teremtenek megélhetést. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2006. szeptember 6.

Tavasszal mutatták be a bukaresti televízió magyar műsorában és a Duna Televízióban Xantus Gábor Nagyenyedi vándorok című dokumentumfilmjét, amely Fenichel Sámuel és dr. Sáska László nagyenyedi véndiákok életútjáról szólt. Nemsokára a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtárában helyezik el Fenichel Sámuel naplóját, amelyet nemrég adtak ki Budapesten. /Dvorácsek Ágoston: Fenichel Sámuel távoli rokona Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2006. szeptember 7.

Traian Basescu államfő tagadta azt, hogy megsemmisítette volna iratcsomóját, mondván, hogy a forradalom idején a constantai Polgári Hajózási Felügyelőség székhelyén tartózkodott. – Nem jártam soha a Szekuritáté egyik irattárában sem. Mindaddig nem tudtam arról, hogy létezik iratcsomóm, amíg nem kezdődött el a nyilvános vita ezzel kapcsolatban – mondotta az államfő. – Soha nem működtem együtt a Szekuritátéval, nem szolgáltattam adatokat egyetlen kollégámról sem, és nem volt fedőnevem – nyilatkozta Basescu. /Basescu: nem semmisítettem meg az iratcsomómat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2006. szeptember 7.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) besúgóinak listáját kéri a Pro Europa Liga – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki a SRI-hez fordult, hogy saját jelenkori dossziéjáról is tudomást szerezzen. Az SRI azonban titkosnak minősítette a kért információkat. Ezek után Smaranda Enache nem tudhatta meg, hogy megfigyelés alatt áll-e vagy sem, illetve telefonját lehallgatják-e. Szerinte nem elegendő, hogy a politikum által létrehozott átvilágítótestület – teljesen szubjektív és szelektív módon – mindössze a szekus besúgók nevét hozza nyilvánosságra. A liga vezetője hangsúlyozta, hogy az átvilágítóbizottság tagjainak egyénre szabott döntéseket kellene hozniuk. „Szervezetünk határozottan visszautasítja a kollektív bűnösség elvét. Mindenkit külön, de azonos szabályok szerint kellene vizsgálni” – vélekedett Smaranda Enache. A Pro Europa Liga társelnöke szerint a volt szekusoktól és besúgóktól meg kell vonni a több tíz millió lejes nyugdíjat, az adókedvezményeket, az állami kitüntetéseket. Smaranda Enache megerősítette Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd felvetését, miszerint a romániai magyar kisebbség tagjait fokozottan figyelte a Szekuritáté. „A hatalom úgy tekintett a magyar kisebbségre, mint valami belső ellenségre, akit tanácsos ellenőrzés alatt tartani” – fejtette ki a szervezet társelnöke, aki ezzel magyarázza a magyar nemzetiségű besúgók meglehetősen magas arányát. Törvénytelen és fölösleges adatgyűjtést végez a Védelmi Minisztérium – állítja Haller István, a Pro Europa Liga keretében működő Emberjogvédelmi Iroda vezetője. A hatóságok olyan kérdőív kitöltésére kötelezik a sorozásra behívott, a katonai kötelezettség alól már mentesült fiatalokat, melyben az általános adatokon kívül személyes kérdésre is kíváncsiak. Ilyen például az a kérdés, amely az illető külföldi tartózkodásainak dátumát és célját firtatja. /Szucher Ervin: Smaranda Enache: adják ki a SRI besúgóit is. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

2006. szeptember 7.

A rendőrség rendben találta az átvilágító bizottság két képviselőjének, Mircea Dinescunak és Cazimir Ionescunak az elszámolását, de továbbra sem tisztázódott két egykori és egy jelenlegi bizottsági tag helyzete. Név szerint a testület volt elnökéről, Gheorghe Onisoruról, Aurel Picuról és a testület jelenlegi tagjáról, az RMDSZ jelöltjéről, Csendes Lászlóról van szó. A vizsgálat kiderítette, hogy a szolgálati kiszállások során a szóban forgó személyek nem számoltak el hiteles iratokkal bizonyos pénzösszegeket. Csendes László a sajtóból szerzett tudomást a személyét ért vádról. Egyáltalán nem lepődik meg ezen a helyzeten, hiszen 2002-ben például azzal gyanúsították meg, hogy aláásta Románia nemzetbiztonságát. – Megpróbálnak megfélemlíteni, és bizonyos körök megkísérelnek sarokba szorítani, hogy ne merjünk olyan döntéseket hozni, amelyeket a lelkiismeretünk diktál – mondotta Csendes László. /Kivizsgálják az átvilágító bizottság költekezését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2006. szeptember 7.

Román Nemzeti Bank (BNR) szeptembertől engedélyezi külföldieknek a rövid lejáratú értékpapírügyleteket, ezzel – 60 év után először – teljesen konvertibilissé teszi a lejt. A pénzügyminiszter gyorsan javuló adatokról számolt be, a jegybank elnökhelyettese pedig úgy látja, hogy a gazdaság kész az EU-tagságra. A januárban végrehajtott liberalizálás nyomán a külföldiek lehetőséget kaptak az egy évnél hosszabb lejáratú, lejben jegyzett értékpapírokkal végrehajtandó ügyletekre. Most ezt a korlátozást is eltörölték, egyúttal a román állampolgárok számára is engedélyezték, hogy külföldi értékpapírokkal kereskedjenek. /M. M.: Konvertibilis lett a lej. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 601-605




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998