Az 1924-ben született Nagy Pál mintha örökre vállalta volna fel egy erdélyi Figyelő örökös szellemi magaslesét, ezt mutatja Napló nélkül. Élet, irodalom, egyéb apróságok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007,/ című könyve. Az ő világa, vallja, a Mezőség és a Küküllők mente, Pusztakamarástól Farkaslakáig, Székelyudvarhelyig. (Középen persze Vásárhely.). Az erdélyi magyar közírás (főleg 1918 utáni) erős vonulatának sodrását követi, a Benedek Elek – Kacsó Sándor – Tamási Áron fényutat; igazmondásban, érzékletes, szép magyar stílusban is, méltatta munkásságát Bölöni Domokos. /Bölöni Domokos: Az utolsó székely mohikán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./
2007. február 24.
A 2006-os könyvhétre jelent meg Kovács András Ferenc Álmatlan ég. Versek (2002-2004) /Éneklő Borz, Kolozsvár, 2006/ című kötete. A kis kötet darabjai akkor íródtak, akkor, amikor a költő a Kavafisz-átiratokat véglegesítette és másik nagy költői kísérletén, a Calvus-verseken dogozott, s a Lázáry René Sándor-opuson. /Bogdán László: Kialvatlan vagy, mint a férfikor… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
2007. február 24.
Versantológiát adott ki az unitárius parókia által támogatott Parnasszus irodalmi kör. A körnek semmi köze nincs vallási besoroláshoz, az irodalomkedvelő csapat igazán a szellemi ,,ökumenizmus” jegyében működik. A Visszapillantó tükör címet viselő versantológia tizenhárom szerző verseit, verskísérleteit tartalmazza. A versekben föllelhetők erények és esetlenségek, de közös bennük az őszinte vallomástétel ingere. /Magyari Lajos: Út a Parnasszusra? (Fiatal tollak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
2007. február 24.
Rendhagyó módon szakácskönyvet mutattak be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban február 22-én. H. Szabó Gyula, a kötetet gondozó Kriterion Könyvkiadó igazgatója elmondta: sorozatindítónak szánják a könyvet, amely a Kriterion Konyha első darabja. Készülőben van egy 100 éves kolozsvári szakácskönyv megjelentetése is. /Sándor Boglárka Ágnes: Az egészséges étkezés szakácskönyve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2007. február 25.
Február 17-én harmadszor találkoztak a régió magyar anyanyelvű pedagógusai, katekétái és lelkipásztorai Pásztor Zoltán püspöki helynök vezetésével Kassán. Májusra tervezik a következő találkozót, hogy ismét megtapasztalják az együttlét örömét. /Magyar anyanyelvű pedagógusok, katekéták és lelkipásztorok találkozója Kassán. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 25./
2007. február 26.
Szükség van az egyház jelenlétére a jelenlegi romániai politikai és erkölcsi válság körülményei között – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök a hét végén a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Kovásznán tartott kongresszusán. Cáfolta az egyházakkal fennálló RMDSZ-szembeszegülés vádját. Nem azonosítható maga a református egyház egésze az egyházkerület vezetőségével, hangsúlyozta. Hasonló a helyzet az unitárius egyházzal és a felekezet lelkész-szövetségével. Tőkés László püspök független jelölt kapcsán elmondta, hogy bárhol hiteltelen a nem egységes erdélyi magyar képviselet. /Domokos Péter: Markó Béla: egyházigénylő az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2007. február 26.
Rendkívül élesen bírálta a hétvégén Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke és külügyminisztériuma a román hatóságokat. Voronyin a kisebbségekkel szembeni intoleranciával vádolta Romániát, sérelmezve, hogy Bukarest nem ismeri el kisebbségként a moldovai népet, a külügyminisztérium közleményben ítélte el a Bukaresti Ítélőtábla múlt heti döntését, amelyben részben felmentették Ion Antonescu marsallt a béke ellen elkövetett bűncselekmények vádja alól. Adrian Podar bíró szerint ugyanis „a Szovjetunió ellen indított háború legitim volt”. Az ítélet annak a pernek a folyománya, amelyben az Antonescuval együtt halálra ítélt Gheorghe Alexianu transznisztriai kormányzó rehabilitálását indítványozták. A második világháború alatt Transznisztria néven román igazgatás alá vont Dnyeszteren túli területekről Antonescu parancsára több tízezer zsidót és romát deportáltak. Történészek szerint az Antonescu-rezsim idején 270 ezer román és ukrán zsidót, továbbá mintegy 20 ezer cigányt öltek meg a Bukarest által igazgatott területeken. A chisinaui külügyminisztérium szerint a moldovai társadalom megrökönyödve fogadta a hírt, miszerint a bírósági döntés legitimnek nevezte a Szovjetunió elleni háborút. „Köztudott, hogy az Antonescu marsall által indított, úgynevezett felszabadító hadjárat idején a Moldovai Szocialista Szovjet Köztársaság területén 300 ezer zsidót és más nemzetiségű személyt végeztek ki” – áll a közleményben. Chisinau aggodalmát fejezi ki a döntés miatt, amely „drámai precedenst teremt a két ország közötti kapcsolatokban, ugyanakkor pedig komolyan megkérdőjelezi a román igazságszolgáltatás azon képességét, hogy európai szinten lássa el feladatát. ” Voronyin államfő azt sérelmezte, hogy Romániában szigorúan korlátozott az elismert kisebbségek listája, így az általa 10 millió főre becsült „moldovai kisebbséget” nem ismerik el. Hangsúlyozta: jóllehet a román és a moldovai nyelv egyforma, a moldovaiaknak jogában áll nyelvüket úgy nevezni, ahogyan az elmúlt 600 év alatt megszokták, éspedig moldovainak. /Farcádi Botond: Pruton túli idegesség. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 26.
Február 27-én tartja ülését a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma, amelyen a magyarországi és a határon túli magyarok vezetői tanácskoznak majd a közös célokról. A magyarországi támogatási struktúra átalakítása tekintetében az RMDSZ egyik fő szempontja a rendszer kiszámíthatóságának növelése, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács Csaba elmondta: olyan rendszer kialakítását szorgalmazzák, amely az anyanyelvi oktatás működtetésének és fejlesztésének, a kulturális értékek ápolásának, a civil és a szakmai szervezetek normatív támogatását teszi lehetővé, de ugyanakkor odafigyel a kisebb települések, közösségek és intézmények programjaira is, amelyek a szórványban például rendkívül fontosak. Azt szeretnék, ha az anyaországi gazdasági helyezettel összehangolt módon lehetőség nyílna nagyobb projektek támogatására is, például éveken át tartó országos gyűjtemények létrehozására. Kifejtette: helytelen „határon túli magyar kultúráról”, illetve annak támogatásáról beszélni, mert az olyan, mintha „határon túli Ady Endréről” vagy „határon túli Bartók Béláról” beszélnénk, miközben mindegyik az oszthatatlan nemzeti örökség része. /T. Sz. Z. : Normatív anyaországi támogatást szorgalmaz az RMDSZ. Figyelmet kell fordítani a kisközösségek, intézmények programjaira is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 26.
Remélem, hogy a határon túli magyarok támogatására létrehozott közalapítványok beolvasztása a Szülőföld Alapba nem támogatáspolitikai visszametszést jelent, hanem pusztán igazgatási, adminisztratív reformot – nyilatkozta Pomogáts Béla, a megszűnőben levő Illyés Közalapítvány elnöke. Tavaly szeptemberben lejárt Pomogáts négy évre szóló elnöki megbízatása. Azért maradt még néhány hónapig, mert tudta, hogy az alapítvány meg fog szűnni. Négy év alatt közel négy milliárd forint támogatás jutott a határon túli magyar intézményekhez. Pomogáts felhívta a figyelmet néhány olyan változtatásra, ami véleménye szerint zökkenőket fog okozni. – Az új rendszer szerint nem lesznek határon túli alkuratóriumok, amelyek azért voltak szerencsések, mert ezek a testületek az illető régió igényeinek ismeretében tudtak javaslatot tenni a budapesti kuratóriumnak. A másik változtatás, amit Pomogáts nehezményez, az az elképzelés, miszerint az új rendszer csak a nagy összegű támogatásokat fogja befogadni. – Az Illyés Közalapítványnak egyik fontos feladata éppen az volt, hogy eleget tegyen a csupán néhány tízezer vagy százezer forinttal támogatott programokra, folyóirat- és könyvkiadásra, különböző ünnepségekre, iskolai táborokra vonatkozó számtalan egyszeri, alkalmi kérelmeknek, de amelyeknek fontos szerepe volt, egyféle hálót jelentettek a határon túli magyar kulturális közélet fenntartására. Hogyha ezt a hálót megszüntetjük, fél éven, egy éven belül nagyon sok olyan program meg fog szűnni, amelyet eddig csak magyarországi támogatással lehetett megrendezni. Ha például egy székelyföldi falu vagy egy kolozsvári kulturális társaság rendezni akar valamilyen eseményt, és erre nem fogja megkapni azt a néhány százezer forintos támogatást a magyar költségvetésből, más forrásból nemigen számíthat segítségre. Ez erős sérüléseket fog okozni a határon túli magyar kulturális közéletben – vélekedett az irodalomtörténész. Pomogáts visszautasította azokat a megjegyzéseket, amelyek szerint az alapítvány pénzügyi visszaélésekkel vádolható. Nagy megdöbbenéssel olvasta Fejtő Ferenc párizsi magyar író és történész írását a Népszabadságban. Fejtő vitába elegyedett Bodor Pállal, aki néhány nappal korábban ugyancsak a Népszabadságban bírálatot fogalmazott meg a mai budapesti kormány támogatási politikájáról. Arról beszélt, hogy ez a támogatáspolitika nem felel meg azoknak az elveknek, amelyeket a határon túli magyarokra vonatkozó alkotmányos kötelezettség előír. Fejtő tett egy olyan megjegyzést, miszerint a határon túli magyarokat támogató közalapítványok, az Illyés és az Új Kézfogás Közalapítvány financiális visszaéléseket követett el. Pomogáts ezt elfogadhatatlannak tartja. Pomogáts hangsúlyozta, az Illyés Közalapítvány eddigi tevékenysége minden kritikát kibír. Ezek mögött a vádak mögött politikai szándékok rejlenek, ezeket a vádakat vissza kell utasítani. /F. I. : Tiszta lappal „zárul” az Illyés Közalapítvány története. Pomogáts Béla: Amit eddig tettünk, a nemzeti érdekeket szolgálta. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 26.
A regionalizáció szükséges és elkerülhetetlen közigazgatási intézkedés, a romániai területi-közigazgatási felosztás pedig mesterséges képződmény – jelentette ki a regionalizáció témakörében Sepsiszentgyörgyön szervezett hétvégi vitafórumon Cristian Parvulescu román politikai elemző. /Domokos Péter: Elkerülhetetlen a regionalizáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2007. február 26.
A Magyar Szocialista Párt működésének és politizálásának megújítását tűzte zászlajára az MSZP február 24-25-én megtartott kongresszusa. A párt új elnökévé Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt választották csaknem kilencven százalékos többséggel. A kormányfő előzőleg kikötötte: csak akkor vállalja a vezetést, ha a küldöttek legalább háromnegyede mellé áll. A modernizációs úttal kapcsolatban Horn Gyula volt miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy „olyan sehol nincs, hogy a reformok ekkora támogatást kapjanak”. Horn azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy fejezzék be a Kádár-rendszerrel kapcsolatos megnyilvánulásokat, mert „nem kellenek újabb frontok”. /Sz. L. : MSZP-modernizáció őrült ötletekkel. Gyurcsány Ferencet választotta elnökévé a nagyobbik magyar kormánypárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2007. február 26.
Méltatlannak tartja Sógor Csaba RMDSZ-szenátor azt az agresszív eljárást, amelynek során két, plakátokat ragasztó fiatalt bekísértek a csíkszeredai rendőrségre. Február 24-én az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) megbízásából plakátoló fiatalemberek kihallgatása három órát tartott, és a fiatalok szerint a rendőrök megpróbálták megfélemlíteni őket. Az autonómiareferendumot népszerűsítő plakátokat elkobozták, és 25 lejes pénzbírságot róttak ki rájuk, mivel engedély nélkül és nem a kijelölt helyen plakátoltak. „Elfogadhatatlannak tartom a rendőrök módszereit: kiabálással, megfélemlítéssel próbáltak ráijeszteni a fiatalokra. Elfogadhatatlan számunkra az is, ahogy ez a bekísérés és kihallgatás történt” – magyarázta Sógor. /Kelemen Tamás: Pénzbírság plakátolásért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 26.
Húszpontos módosító csomagot fogalmazott meg a közoktatási törvénytervezettel kapcsolatosan a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) február 24-én Szovátán megtartott elnökségi ülésén. Lászlófy Pál, a szövetség elnöke elmondta, a tervezet túlzottan őrzi a centralizmus jegyeit. A kisebbségi oktatást illetően javaslataik nem kerültek be a törvénytervezetbe, sőt, a 9-es paragrafus, kötelezőnek mondja ki a románnak mint hivatalos nyelvnek a tanítását. Ez így, tételesen megfogalmazva, eddig nem szerepelt egyetlen előző tanügyi törvényben sem. A pedagógusok azzal egyetértenek, hogy a román nyelv, mint az ország hivatalos nyelve, tanítható legyen, de tanításának kötelező voltát törölni kell a törvényből. Az I-IV osztályon kívül, az V-VIII-ban és főleg a líceumban továbbra is a többségi nemzetével egységes tanterv alapján akarják tanítani a románt, pedig ez nem vált be. Az RMPSZ szeretné azt is, ha az esélyegyenlőség jegyében a nemzetiségek diákjai – így a magyarok is – a többségi nemzethez tartozó társaikkal azonos számú tantárgyból érettségiznének. Jelenleg az anyanyelvi vizsga a kötelező érettségi tantárgyak mellett pluszban szerepel. Számos európai kisebbségi oktatásban annak a kisebbségnek a nyelvéből kell érettségizni, amelyiken az oktatás folyik. /Bögözi Attila: Szakmai vitán a közoktatási törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2007. február 26.
Teoctist ortodox egyházfő azt kérte, hogy a Feddhetetlenségi Országos Ügynökség ne ellenőrizhesse egyházi ember vagyonát. Az ortodox egyház a kommunizmus bűneit elítélő Tismaneanu-bizottság illetékességét is kétségbe vonta, a klérus bűnrészességének megállapítását illetően, és saját bizottságot állított fel, amelyben a kommunizmus bűneihez hozzájáruló egyháziak vétkeit egyháziak vizsgálják ki. Korábban Teoctist pátriárka az átvilágítási törvény hatásköréből is megpróbálta kivonni a papságot, ez sikerült: a szenátus jogi bizottsága által jóváhagyott kiegészítés úgy módosítaná a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanácsra vonatkozó törvényt, hogy a klérus szekusdossziéi egyenesen a vallási felekezetek vezetőihez kerüljenek. /Bogdán Tibor: Mennyei fináncok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2007. február 26.
A Romániai Kereszténydemokrata Mozgalom február 23-án tartotta második kongresszusát, melyen módosították az alapszabályzatot. Az új alapszabály megszüntette a tiszteletbeli és ügyvezető elnöki tisztséget, a tagságnak pedig ajánlja a beiratkozást a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulatba, amely 2001 óta önálló jogi személy. A kongresszuson tisztújításra is sor került. A régi-új elnök Kelemen Kálmán (Kisgörgény, Maros megye), politikai alelnök dr. Bárányi Ferenc (Temesvár), parlamenti kapcsolatokért felelős alelnök Puskás Bálint (Sepsiszentgyörgy), ifjúsági alelnök Tischler Ferenc, gazdasági alelnök Kiss Tibor (Sepsiszentgyörgy). /Kongresszus tisztújítással (Kereszténydemokrata Mozgalom) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./
2007. február 26.
A sportpálya visszaszerzéséért utcai demonstrációt hirdetett február 26-ra Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK). Tőkés László püspöke felkérte azokat a nagyváradi magyarokat, akik fontosnak tartják a református gimnáziumot ért sérelem orvoslását, hogy jelenjenek meg. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint az utcai demonstráció tovább bonyolítja majd a sportpályaügyet. A városi tanács RMDSZ-es frakciója ugyanis a testület február 28-i ülésének napirendjére tűzte a témára vonatkozó javaslatát: olyan megoldást kínálnak, amellyel a református iskola és az ortodox egyház is megelégedhetne. Biró Rozália szerint az utcai tüntetés után a demokrata párti tanácsosoknak lesz mivel érvelniük a tanácsülésen az RMDSZ javaslata ellen. Az RMDSZ-frakció szerint az ügy megoldásában az is segíthet, hogy Sofronie Drincek volt gyulai ortodox püspök személyében új vezetője van a nagyváradi, a bihari és a szilágysági ortodox egyháznak. A nyolc nyelvet – köztük a magyart – beszélő egyházfőt február 25-én iktatták tisztségébe. /Gergely Gizella: Használnak vagy ártanak? = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 26.
Gazdasági rendőrségi kivizsgálást kér a gyergyószárhegyi Lázár Társulás annak megállapítására, hogy kit terhel a felelősség a társulás vagyonának gondatlan kezeléséért. A közel 150 gyergyószárhegyi gazdát tömörítő mezőgazdasági társulás rendkívüli ülésén arról is döntöttek, hogy Mincsor Gábor elnököt felmentik tisztségéből, helyette pedig háromtagú vezetőtanácsot és új ügyvezetőt neveztek ki. /Jánossy Alíz: Rendőrséget hívnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 26.
Ráday Mihály, Magyarország neves városvédőjének kezdeményezésére Pro Civitate Varadiensis néven városvédő egyesület alakult Nagyváradon. A civil szervezet alapító tagjai az Ady Endre Emlékmúzeumban tartott sajtótájékoztatójukon elmondták: egyesületük kuratóriumába a magyar történelmi egyházak képviselőit is várják. /Gergely Gizella: Értékmentést vállaltak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 26.
Versösszeállítással kezdődött február 23-án a Kolozsvár Társaság székhelyén a Korunk folyóirat újraindulásának 50. (alapításának 81.) évfordulójára emlékezés. Boér Ferenc színművész műsora az elmúlt évtizedek során a különböző lapszámokban megjelent versekből állt, a teljes összeállítás annak idején Mondj igazat címmel lemez formájában is napvilágot látott. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője tartott megnyitó beszédet, majd átnyújtotta a jelen lévő Pomogáts Béla irodalomtörténésznek az ünnepi Korunk-kötést, amelynek címlapján a következő szöveg olvasható: Elkötelezett régi munkatársunknak, Pomogáts Bélának ezzel a kötéssel fejezzük ki elismerésünket a Korunk újraindulásának 50. évfordulóján. Az ünnepségen, Pomogáts mellett, előadást tartott Egyed Ákos történész, valamint Rigán Lóránd filozófus. A Korunk februári számában egykori szerkesztők szólalnak meg, gyakorlatilag 1957-től 1989 végéig tekintve át azt az időszakot. A lapszámban sikerült Stockholmból, Mexikó városból és New Yorkból is egykori szerkesztőket megszólaltatni, Veress Zoltán, Aradi József, illetve Weiszmann Endre személyében. A hetvenes évek elején ért el a folyóirat a csúcsra, azután megint elkezdődött egyfajta beszűkülés. A lapnál legalább 3–4 besúgó volt – hangsúlyozta a főszerkesztő. Ma már nyugodtan vállalható a legelső, 1926-os februári Korunk számból az, hogy a fasizmus és a bolsevizmus egyforma veszély. Pomogáts Béla előadásában kitért az 1957-es újraindulásra, majd elemezte Gáll Ernő és Balogh Edgár szerkesztői tevékenységét. Egyed Ákos történész hozzászólásában a folyóirat egyik vonulatáról, a történelemírásról értekezett. A történészek addig nélkülözték a közlés lehetőségét, így a folyóirat fórum volt számunkra. /Köllő Katalin: 50 éve indult újra a Korunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 26.
Az erdélyi családszervezetek február 24-én Nyárádszeredában tartott találkozójukon megalakították az Erdélyi Családszövetséget. Gazda József irodalomtörténész, négygyermekes családapa beszélt a nagy család szerepéről, majd Benkő Ágota, a Kárpát-medencei Családszövetség elnöke tartott előadást a családszervezetek összefogásának jelentőségéről. A megbeszélést követően döntött a nyolc jelen lévő erdélyi családszervezet képviselője az erdélyi családszervezetek szövetségének megalakításáról, elfogadták az alapszabályzatot, ugyanakkor az Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület elnöke, Csíki Sándor személyében megválasztották az Erdélyi Családszövetség elnökét. /(berekméri): Megalakult az Erdélyi Családszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2007. február 26.
Két néhai unitárius értelmiségi személyiségről nevezték el ünnepi istentisztelet kíséretében a nemrég felépült marosvásárhelyi, kövesdombi unitárius templom épületegyüttesének két termét. A tanácsterem Bözödi György író nevét vette fel, a még épülőben levő ifjúsági termet pedig Balázs Ferenc lelkész-íróról nevezték el. Balázs Ferenc szellemi hagyatékát Kecskés Csaba, az új egyházközség első lelkipásztora elevenítette fel. Bözödi György emlékét Gálfalvi György író idézte fel. Az újsütetű Bözödi György teremben megnyílt Marton Ágota Márta festményeinek tárlata. A két nevet kapott terem névadóját plakettek is megidézik, melyeket Hunyadi László szobrászművész adományozott a kövesdombi unitárius egyházközségnek, /Benedek István: Névadó ünnepség a kövesdombi unitáriusoknál. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2007. február 26.
Ostorcsattogtatással farsangi menet vonult végig Torockón február 24-én. A farsangtemetés évről évre kíváncsi turisták tömegét vonzza az egykori bányász városkába. A Székelykő látványa, a hagyományápolás fontosságát felismerő helyi fiatalság felvonulása minden odalátogatót lenyűgözött. /D. I. : Hagyományos torockói farsangtemetés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 26.
Február 23-án farsangi műsort rendeztek a Kolozsvári Rádió stúdiójában. Az unitárius webrádióval közös Udvartér című ifjúsági műsorban Sánta Emőke, a Kolozsvári Rádió néprajzos munkatársa mesélt a farsangi népszokásokról, majd Kriza Gyöngyike beszámolt a Torockón évről évre megszervezett farsangtemetésről. Fellépett a Szomszédnéni Produkciós Iroda két humoristája, a zenéről pedig a Szászcsávási Cigányzenekar tagjai gondoskodtak. /Dézsi Ildikó: Maskaramustra az Udvartéren. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 26.
Megjelent Beke György: Székelyföld Gyilkos-tó, Szent Anna tava (Barangolások Erdélyben, 8.), a Barangolások Erdélyben-sorozat 8., a Székelyföld-alsorozat 3. kötete. A tízkötetesre tervezett gyűjteményes kiadás egyedülálló vállalkozás a kortárs irodalomban. A szerző ebben a kötetben Gyergyó és Csík régiója történelmi és vallási múltjának, művelődési életének, intézményrendszereinek, kiváló személyiségei munkásságának leírására vállalkozott: Szárhegy, Csíksomlyó, Kájoni János, Vitos Mózes, Márton Áron, Tőzsér-posta, Márton Árpád, Ferenczes István és mások. /Új Könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2007. február 26.
A tavalyi árkosi műfordító műhelyben készült két verseskötetet mutattak be Sepsiszentgyörgyön. Az egyikben – Milionarii timpului címmel – Bogdán László, Fekete Vince, László Noémi, Lövétei Lázár László, valamint Sántha Attila versei láttak napvilágot román fordításban, a másikban pedig – A gyönyör román művészete címmel – román költők strófáinak magyar átköltése jelent meg az Arcus Könyvkiadó gondozásában. /Domokos Péter: Empátiagyakorlatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2007. február 27.
Magyar, román és nyugati szakértőkkel készíttetett Románia és Magyarország jelentést a verespataki bányaprojekt környezeti hatástanulmányáról. A szakértők csoportjának egyes tagjairól kiderült, hogy érdekeltek a projekt megvalósulásában, s jelentésüket sem a magyar, sem a román kormány nem tekinti kielégítőnek, hivatalosnak. Felmerül a kérdés: miért kell költségvetésből olyan szakértők sokszori utaztatását, szállását és ellátását fizetni, akik nem képesek komoly, megalapozott, elfogadható jelentést készíteni? Negyedik alkalommal találkozott február 23-án Nagyváradon a magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság szakértői csoportja. /Tibori Szabó Zoltán: Verespataki szakértősdi az adófizetők pénzén. Olyan jelentést finanszíroztak, amelyet senki nem tekint mérvadónak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2007. február 27.
A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) égisze alatt a múlt hét végén Bukarestben miniszteri szintű tanácskozást rendeztek. Az ICPDR 13 Duna menti országnak a Duna védelmére létrehozott nemzetközi szervezete, amelynek munkájában az Európai Unió is részt vesz. Románia idén vette át az ICPDR soros elnökségét. Haraszthy László, aki a magyar környezetvédelmi és vízügyi tárca szakállamtitkáraként képviselte Magyarországot, elmondta: az 1994-ben létrejött Duna-egyezmény országai először találkoztak ilyen magas szinten. /Betartanák az uniós vízügyi normákat. Tizenhat ország minisztere tárgyalt Bukarestben a Duna és a Fekete-tenger állapotáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2007. február 27.
Szeptember 27-én tartja Budapesten alakuló ülését a Szülőföld Alapról szóló törvény alapján létrejövő Regionális Egyeztető Fórum (REF), a magyar miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetőinek konzultációs testülete. Az ülésen az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, illetve Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács vezetője képviseli. A tanácskozást megelőzően Gémesi Ferenc, a nemzetpolitikáért és a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáért felelős szakállamtitkár elmondta: a Szülőföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élő magyarságnak, s arról már egyetértés alakult ki, hogy a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élő magyarság a létszámarányossági elvtől eltérő, nagyobb támogatásban részesül. /Cseke Péter Tamás: Alakuló ülését tartja a REF. Az új testület az Állandó Értekezlet örökébe lép. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2007. február 27.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elérte valamennyi célját: pártelnökké választásával megerősítette a hatalmát, a heterogén Magyar Szocialista Pártot rábírta, hogy hitet tegyen az ő nevével fémjelzett reformprogram mellett. A magyarországi baloldalon a gyurcsányi virtus összhangot teremtett. A legnagyobb kormánypárt elnöke egyben a kormány feje is, ez teljességgel megszokottnak tekinthető, írta az ÚMSZ. Az ország válságban van, és ezért erős kezű, hatalomkoncentráló vezetőre van szüksége. „Ez lehet most Magyarországon a nyerő formula” – írta Salamon Márton László. /Salamon Márton László: V mint virtus. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2007. február 27.
”Öt évvel ezelőtt azzal a reménységgel gyűltünk össze a Terror Háza Múzeum megnyitására, hogy a hazánkat megnyomorító szégyenletes diktatúrákat örök időkre ennek a szürke háznak a falai közé zárjuk. Mélyen meg voltunk győződve arról, hogy gyermekeink már csak a történelemórákon és a rájuk következő múzeumlátogatások során értenek majd meg valamit abból, miképpen is működhettek a diktatúrák – mondta beszédében Schmidt Mária történész február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján. – Legrosszabb pillanatainkban sem gondoltuk, hogy néhány év múlva a demokrácia díszletei között újra megtanulunk félni. Hogy visszajön az az idő, amikor véleményünket sokszor még a családtagjainkkal sem osztjuk meg, és gyanakodva nézünk szomszédjainkra. Hogy a szabadság kiürült politikai közhellyé válik számunkra” /A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./
