Megjelent az Erdélyi Múzeum legújabb (2007/3–4-es) száma, amelyben a Felvilágosodás, Erdély című konferencián elhangzott előadásokat közölték. A kötet szerkesztői három témakörben – Nyelv, olvasás, filozófia; Iskola, alkotásmódok, szövegtípus; Aranka György és köre – csoportosították a konferencia anyagát. Néhány cím a tartalomból: Berki Timea: A polihisztor viselkedéshagyomány erdélyi magyar tudósok körében; Pavercsik Ilona: Az erdélyi könyvkereskedelem magyarországi kapcsolatairól a felvilágosodás idején; Granasztói Olga: XVIII. századi főúri könyvkultúra maradványai egy elfeledett XXI. századi könyvtárban; Dukai Takács Judit-Hubert Ildikó: Tájélmény egyik deákosunknál. /Erdélyi Múzeum 2007/3-4. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2008. május 28.
Dancu Pál neve nem ismeretlen a szatmárnémetiek előtt. Gépészmérnöki végzettségű, az utóbbi években az Electrolux beruházási osztályán dolgozik. A levéltárakba jár, belemélyedt a történelmi, helyismereti feljegyzések tanulmányozásába. Szlovák, lengyel vonatkozású, zsidósággal kapcsolatos kérdésekkel, származáskutatással, levelezéssel foglalkozott. Érdekelte a származása, elkészítette a családfáját, visszament vele 1720–ig. Felkérték, írja meg a szatmári és a máramarosi szlovák betelepítések történetét. Ez volt az első, önálló kötete, a nagylaki könyvkiadó adta ki. Családja egy része szlovák származású, ő maga magyar nemzetiségűnek vallja magát, de a származása szerint szlovák. Emiatt vállalta, hogy induljon a Romániai Szlovákok és Csehek Szövetsége tanácsosjelöltjeként az idei helyhatósági választáson. Dancu Pál lengyelül megtanult, amikor a szabadságharccal kapcsolatos lengyel dokumentumokat kereste. Az 1848-as szabadságharcról több dolgozatot is írt, foglalkozott a Rákóczi korabeli munkácsi görög katolikus püspökség levelezésével, továbbá a középkori egyházi és világi levelezésekkel. Most jelent meg Szatmár vize című kötete, ez az első műszaki jellegű könyve, egyben helytörténeti jellegű is. /Benedek Ildikó: Tudását, képességét kizárólag konstruktív módon, a közösség érdekében hasznosítja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 28./
2008. május 28.
Múlt héten hivatalos nevet is kapott a nagyszebeni református templom belső terében berendezett kiállítótér: a Református Templom Galériában immár negyedszer nyílt kiállítás. A mostani Képes Krónika. A magyarok második bejövetele címmel a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását nyújtó történeti-művészeti forrásmunkából nyílt tárlat. A házigazda-lelkipásztor, Varró Sándor beszélt a Képes Krónikáról. Guttman Szabolcs, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete tiszteletbeli elnöke, a város főépítésze elmondta, hogy a honfoglalás különböző állomásai megjelölték a helyét a Kárpát-medence később megépítendő településeinek, a városoknak. A nagyszebeni Szórványkollégium diákjainak ebben az évben több mint tíz kiállítást lesz lehetőségük látni-tanulmányozni. Serfőző Levente, a HíD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szólt a Sepsiszentgyörgyi Művelődési Házzal és annak igazgatójával, Hadnagy Miklóssal kialakított partnerkapcsolatról, amely ezt a kiállítást is lehetővé tette. /V. S. : Nagyszeben. Honfoglalás a Református Templom Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2008. május 28.
A Nyugati Jelen szerkesztősége megrendüléssel közölte: az örökkévalóságba költözött kollégájuk, Sipos János újságíró, a Nyugati Jelen temesvári munkatársa. Május 27-én hunyt el, 75 éves lett volna augusztusban. A temesvári fiatalember végzett közgazdászként lett újságíró szülővárosában, az ottani magyar lapnál, a Szabad Szónál – éppen ötven esztendeje, és évtizedeken át szolgálta hűséggel, nehéz körülmények között, a magyarság ügyét. Dokumentum értékű, nagy lélegzetű riportsorozataiban (Az ígéret földjén hontalanul, Patinás cégtáblák) a bánsági szórványmagyarság múltját örökítette meg. Egyik ilyen nagyriportja, a Homokszedők a Böge tükrében 2006-ban az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban látott napvilágot. Amikor a Nyugati Jelen megalakította Temes megyei szerkesztőségét és felkérte Sipos Jánost a vezetésére, az akkor már nyugdíjas kolléga azonnal igent mondott. /Sipos János. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./
2008. május 28.
A hét végén zajlott Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítvány és a Romániai Magyar Néptáncegyesület által szervezett idei Nemzetközi Néptáncfesztivál és Erdélyi Néptáncantológia. A tizenharmadik alkalommal sorra kerülő néptáncfesztiválra és a második erdélyi néptáncantológiára tizenegy néptánccsoportot válogatott ki a Romániai Magyar Néptánc Egyesület. /D. I. : Szamosújvár. Nemzetközi Néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2008. május 28.
Dedikálással egybekötött könyvbemutatót tart az Egyesült Államokban élő Botos László, a Magyarságtudományi tanulmányok főszerkesztője május 28-án, Kolozsváron, május 28-án, a Református Kollégium dísztermében. A 850 oldalas kötetben a világ 29 magyar történésze, tudósa, kutatója, egyetemi tanára közöl 37 tanulmányt. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2008. május 29.
Az erdélyi magyarság két szék között a pad alá kerülhet, ha enged a megosztásnak: a közösség egyetlen eszköze, egyetlen esélye az egység, ezt pedig nem szabad kiengednünk a kezünkből – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Úgy értékelte, az elmúlt években az RMDSZ munkája nyomán jelentős eredmények születtek, út-, gáz- és vízhálózat épült az erdélyi falvakban, és minden arra mutat, hogy erős önkormányzati, parlamenti és kormányzati jelenléttel ugrásszerű fejlődés érhető el a magyar településeken. Az RMDSZ győzni fog Hargita megyében – szögezte le Bunta Levente, a szövetség székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje. /Markó Béla: „Az erdélyi magyarság két szék között a pad alá kerülhet, ha megoszlik”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./
2008. május 29.
Koncertekkel egybekötött rendezvény keretében zárta május 28-án a kampányt a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. Fellépett a kolozsvári Knock Out, a legendás Korál együttes vezetője, Balázs Fecó és a baróti TransyilMania együttes. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, városi tanácsosjelölt elmondta: a kolozsvári magyarság akkor nyer, ha erős képviselete lesz a megyei és a helyi közigazgatásban. /MPP: Erős, hatékony magyar képviseletet! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke és Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke csalódottan vették tudomásul, hogy az elmúlt másfél hét folyamán László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és kolozsvári polgármesterjelöltje a pozitív kampányra tett ígéretét több alkalommal megszegte. Ennek ellenére az MPP kitartott amellett, hogy a magyar közösség érdekeit nem a szembenállás, hanem az együttműködés szolgálja. „Ennek jegyében a Magyar Polgári Párt kolozsvári és Kolozs megyei elnöksége úgy döntött, támogatja Máté András Levente megyei tanácselnökjelöltet. Meggyőződésünk, hogy a magyar versenyhelyzet pozitív eredményeként magas választási részvételre számíthatunk, és ennek következtében reális esélyt látunk arra, hogy a megye élére magyar tanácselnök kerüljön” – szögezik le. /Az MPP támogatja Máté András Leventét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
Az RMDSZ vezetői kampányzáró sajtóértekezleten vonták le május 28-án Kolozsváron az elmúlt időszak tanulságait. Markó Béla az RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozták, hogy az RMDSZ üzenete a legtöbb esetben pozitív fogadtatásban részesült. Markó szinte mindegyik erdélyi megyében megfordult, és személyesen is megtapasztalta, hogy az RMDSZ jelöltjei ajtóról ajtóra, házról házra járva magyarázták el ajánlatukat a közösség tagjainak. Markó szerint nem folytattak negatív kampányt, hanem az elért eredményeket és jövőbeli terveiket ismertették. Markó aggasztó jelenségnek tartja, hogy még 2008-ban is nacionalista kihívásokkal kellett az RMDSZ-nek a kampányban szembenéznie. Temes megyében a szövetség plakátjait magyar nyelvük, Kolozs megyében pedig piros-fehér-zöld színük miatt akarták betiltatni. A szatmári szervezet irodájába pedig betörtek, és a számítógépből adatokat vittek el. Az RMDSZ célja megismételni a négy évvel ezelőtti eredményeket, amikor a szövetségnek 180 polgármestert és több mint kétezer helyi és megyei tanácsost sikerült tisztségbe juttatnia. Kelemen Hunor emlékeztetett, hogy az RMDSZ etikai kódex aláírását szorgalmazta, azt azonban a Magyar Polgári Párt (MPP) sehol nem volt hajlandó aláírni. Az MPP sok helyen mocskolódó, rágalmazó kampányt folytatott, hangsúlyozta. Közölte: Székelyudvarhelyen választási csalástól tartanak. Információik szerint a városban élő romáktól összeszedték a személyigazolványokat, kicserélés végett, és közölték velük, hogy az új igazolványokat vasárnap adják majd ki, amikor majd a nekik járó, ám két hónapja elmaradt szociális segélyeket is kifizetik, ha a megfelelő személyre, az MPP polgármesterjelöltjére voksolnak. /T. Sz. Z. : RMDSZ-mérleg, kampányfinisben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./ Az MPP székelyudvarhelyi szervezete rágalmazásnak nevezte azt az RMDSZ-vádat, hogy Orbán Árpád megpróbálta lekenyerezni a helyi romákat. /Fleischer Hilda: MPP-csalás készül Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2008. május 29.
Az Itthon, Fiatalon mozgalom felkérte az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget, vizsgálja ki, miként gyarapodott Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének vagyona két év alatt több mint 3 millió euróval. Grünstein Szabolcs, a szervezet elnöke szerint a Szász család éves jövedelme 64700 euró. „Ebből két év alatt semmiképp sem lehet 3 millió eurót megtakarítani, hacsak nem nyertek a lottón. Ellenkező esetben felmerülhet a törvénytelenség gyanúja” – magyarázta Grünstein, az RMDSZ tanácsos-jelöltje. Grünsteinék lépését Szász Jenő nem kívánta kommentálni, de bejelentette, több ügyben is rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. Egyet rágalmazásért, a 2008 Székelyudvarhely, polgári kiadvány szerzői ellen, amelyben olyan ingatlanok birtoklását tulajdonítják neki, amelyekről telekkönyvi kivonattal tudja bizonyítani, hogy nincsenek a birtokában. A másik feljelentés szintén ismeretlen tettesek ellen szól, ez a YouTube-ra négy napja feltöltött filmmel kapcsolatos. Ebben az esetben a feljelentés tárgya egy szomszédos ország nemzeti jelképeinek a meggyalázása. A kisfilmben két álarcos alak egy Borboly Csabát, az RMDSZ tanácselnök-jelöltjét jelképező szalmabábut éget, egy magyar és egy árpádsávos zászló társaságában. A harmadik rendőrségi feljelentés okirat-hamisítás miatt született, szintén ismeretlen tettesek ellen. A feljelentés tárgya ezúttal egy hamisított pecséttel és Szász aláírásával ellátott meghívó, amelyet tizenhat szerkesztőség címére küldtek el, és amelyben az áll, hogy a pártelnök, a választások megnyerését követően, egy bécsi fogadásra hívja meg a sajtó képviselőit. /Bágyi Bencze Jakab, Horváth István: Szász vagyonának kivizsgálását kérik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2008. május 29.
A kampány eldurvult, egymást támadták a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ politikusai. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint ismeretlenek Nagyváradon, Biró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt nevében kopogtattak be a házakba, számos esetben az RMDSZ jelöltjeinek személyét és családtagjait mocskoló, durván rágalmazó szórólapokat szórtak szét a településeken. Szász Jenő feljelentést tett a „2008, Székelyudvarhely, polgári kiadvány – ingyenes” című nyomtatvány ellen, ez az RMDSZ „lelkén szárad”, mert „hazugságokat, rágalmakat tartalmaz”. Szász Jenőnek tudomása van egy levélről is, amelyben június 7-ére az MPP bécsi fogadásra hívja a sajtó képviselőit Szász Jenő a párt választási győzelmének megünneplésére. „A leveleken a polgármesteri pecsét hamis, és az aláírásomat is odahamisították” – jelentette ki Szász, okirat-hamisítás miatt feljelentést tett a szervezet nevében. Szász ezt az akciót az RMDSZ-nek tulajdonítja. /Durva kampányfinis. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
Bunta Levente székelyudvarhelyi RMDSZ-polgármester-jelölt a vele készült interjúban rámutatott, bízik az udvarhelyiek józan ítélőképességében. Szerinte Szász Jenő rájött: vesztésre áll vele szemben, ezért megpályázta a megyei tanács elnöki székét. /Bágyi Bencze Jakab: Bízik a választó bölcsességében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2008. május 29.
Az RMDSZ-es vezetők több községben is megvesztegették a gazdákat, hogy a szervezetre adják le voksaikat a hétvégi helyhatósági választásokon – közölte Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki kampánytapasztalatáról számolt be Csíkszeredában. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák elnöke közölte, tudomása szerint Antal István Hargita megyei RMDSZ-es képviselő Peteken tett látogatásakor azt ígérte, hogy ha a helyhatósági választásokon az RMDSZ győz, elintézi, hogy ne zárják be a helyi tejcsarnokot, valamint azt is, hogy a tej literéért az eddigi 65 bani helyett az összeg közel háromszorosát kapják majd. Antal István képviselő tagadta a vádat, hozzátéve, Sebestyén Csabát egy varsági kocsmában látta, amint osztogatta az RMGE lapját, az Erdélyi Gazdát, amelyre a magyar államtól kap támogatást, és amelyben a magyar kormányt és az RMDSZ-t is mocskolták. /H. I. : MPP: lefizeti a gazdákat az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2008. május 29.
Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje hangsúlyozta, szándékuk összegyűjteni mindazoknak a szavazatát, akik az idők során lemorzsolódtak az RMDSZ-től. Jól ismeri a vidék gondjait. Az elmúlt hat esztendőben arra kényszerült, hogy járja a falvakat. Amíg az MPP-t bejegyeztették, évente gyűjtötték aláírásokat. Szemléletváltásra van szükség. A képviselőknek kell szolgálniuk a közösséget, és nem fordítva. /Szucher Ervin: A közpénzek elköltését ellenőrizné. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
Lokodi Edit Emőke, az RMDSZ Maros megyei tanácselnök-jelöltje folytatni akarja a négy évvel ezelőtt elkezdett munkáját. Tervei közt szerepel a szállítási infrastruktúra korszerűsítése, a vízgazdálkodás és csatornahálózat fejlesztése, az integrált hulladékgazdálkodási rendszer gyakorlatba ültetése, a megyei egészségügyi intézmények korszerűsítése, a megyei szociális hálózat fejlesztése stb. /Gyergyai Csaba: „Bizonyítottam, és tudom, mit kell tennem. ” = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei tanácselnök-jelöltje elmondta, sok polgármester, alpolgármester felkérte, vállalja a jelöltséget. A Magyar Polgári Párt (MPP) támogatja a megyei tanácselnöki tisztség megszerzésében Máté András RMDSZ-es jelöltet. /Benkő Levente: ”A megye legyen mindenki otthona. ” = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
Szász Jenőt és az MPP-t gúnyolta a lap humoros cikke, néhány kifejezés az írásból: „importutálkozás”, „gyűlölködés”, „anyaszervezetből kigolyózott gengszterkék”, „vátesz politikusunk”… /Szabó Géza: Polgárjenő újabb kalandjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2008. május 29.
Május 28-án ballagtak a Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika-Informatikai Kara Csíkszeredai Informatikai Tagozatának végzős hallgatói. A tizenöt végzős már a bolognai rendszer szerint végezte tanulmányait, vagyis hároméves képzésben részesült. Az 1999-ben beindult kihelyezett tagozaton eddig 139-en végeztek, és 127 személy szerzett oklevelet. Jelenleg 54 hallgatója van az oktatási intézménynek. /Ballagtak az informatikusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./
2008. május 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületi közgyűlése megdöbbenéssel értesült azokról a hivatalos kormányzati és sajtóbeli támadásokról és vádaskodásokról, melyek legutóbb a Partiumi Keresztény Egyetemet, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, illetve az ezeket alapító erdélyi egyházakat vették célba. Határozottan visszautasítják a finanszírozó állami kormányhivatal főfunkcionáriusának azon minősítését, mely négy pilléren nyugvó erdélyi egyetemi rendszerünket „négy önálló kiskirályságként” aposztrofálja. A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola alapítása (1990), majd a nyomába lépő Partiumi Keresztény Egyetem létrehozatala (1999) óta nagy áldozatvállalással segítették az oktatást. A közgyűlés visszautasítja a pénzbeli haszonszerzésre vonatkozó rágalmakat, melyek a régi rezsimre jellemző egyházellenesség rossz emlékét idézik. A közgyűlés azonosulásul dr. Geréb Zsolt rektor és Tolnay István megbízott egyetemi elnök állásfoglalásával, melyet a nevezett vádaskodások cáfolataként hoztak nyilvánosságra. A közgyűlés elrendelte, hogy a méltánytalan rágalmak cáfolására készítsenek átfogó összesítést arról a fenntartói támogatásról, melyben 1990–2008 időszakában az egyházkerület részesítette a Sulyok Főiskolát, majd a Partiumi Egyetemet. Az egyházkerület a Sulyok István Református Főiskolát 1995–1999 között összesen 414 745 dollár végösszeggel támogatta. /Határozati kivonat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése 2008. május 23-i ülésének jegyzőkönyvéből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
Petrás Mária népdalénekes, keramikus a Bákó megyei Diószénen született, a brassói népfőiskola grafika szakán tanult. 1988-tól kényszerűségből szabadúszó lett, rajzaiból, festményeiből tartotta fenn családját. 1990-ben Magyarországon telepedett le. A csángó hitvilágot idéző köztéri munkáit, domborműveit és autentikus énekhangját egyaránt kedveli közönsége. Marosvásárhelyen nemrég a Bartók vonósnégyessel és a Muzsikás együttessel lépett fel. Petrás Mária nem járhatott magyar iskolába. A romániai rendszerváltás után, harminckét évesen jutott el Magyarországra, ekkor tanult meg magyarul írni-olvasni. Budapest mellett, Pomázon él. Régebben gyakrabban járt haza, szülőföldjére, mostanában ritkábban, mert megalapították a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványt, és a teendők lefoglalják. Az alapítvány célja a moldvai csángómagyar családok, gyermekek, diákok, hátrányos társadalmi helyzetűek segítése. Magyarországon énekesként és keramikusként ismertebb, mint szülőhazájában. /Antal Erika: A zene, akár egy szentmise. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
Kászoni Zoltán halbiológus 80 éves, ennek ellenére egymás után jelennek meg Székelyföld és Erdély vonzatú könyvei. Egy ideje Budapesten él. Magyarországon és Romániában húsz könyve jelent meg, ebből tizenhárom magyarul, hét román nyelven. Születési évfordulója alkalmából a budapesti szaklapok testes életpálya- és életműméltatásokkal köszöntötték. Az első magyar nyelvű halászati szakkönyvet Romániában Kászoni Zoltán írta (1959), de nemcsak a halászat és a vadászat a szenvedélye, hanem az erdélyi magyar múlt, Erdély nagyjainak tisztelete is. Kászoni Zoltán Baróton született 1928. január 22-én, édesapja, Kászoni Gáspár nevét viseli a Baróti Múzeum. Halbiológusi és halászati mérnöki képzést szerzett. Nagy szakmai karriert futott be. Erdély, Bánság és a Partium halászati felügyelője, majd a bukaresti Halászati Kutatóintézet laborfőnöke, később igazgatója. Másfél évtizedig halászati államtitkár, a román óceáni halászflotta egyik létrehozója, az óceáni halászatot személyesen is szervezte meg. Hosszú ideig a Román Országos Vadász- és Horgászegyesület alelnöke, később, egy híján másfél évtizedig ennek főtitkára. Gyermekei a Ceausescu-diktatúra idején sorra elhagyták az országot, ezért őt megbízhatatlannak nyilvánították, bukaresti állásából eltávolították. Szülőföldjére visszaérkezve Sepsiszentgyörgyön a megyei vadászati és horgászati szférában dolgozott. /Sylvester Lajos: Kászoni Zoltán bátyánk szöges bakancsa (A túlélés esztendei) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./
2008. május 29.
Időszaki kiállítás nyílt Kolozsváron, az Erdélyi Történeti Múzeumban A forradalomra emlékezve 1848–2008. címmel, melyben az erdélyi szabadságharc idejéből ránk maradt emléktárgyakat mutatják be. Korabeli fegyverek, egyenruhák, személyes használati tárgyak, kéziratok, zászlók, kitüntetések láthatók, melyek az akkor egymással hadakozó feleket, magyarokat, illetve osztrákokat és románokat szolgálták 1848–1849-ben. Ioan Piso múzeumigazgató azt emelte ki, hogy céljuk egyensúly-arányú helyzetben bemutatni annak az erdélyi háborús viszálynak mindkét oldalát, amely részét képezte az 1848-as, egész Közép-Európát lángba borító forrongás-hullámnak. A tárlaton láthatók többek között honvédcsákók, honvédtiszti tarsolytáskák, kardok, Bem József lovaglóostora, pecsétnyomója, Petőfi Sándor pohara stb. /Forradalmi emléktárgyak kiállítása a történelmi múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
A Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) által kiadott öt könyv bemutatóját rendezték május 27-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Pozsony Ferenc, a házigazda elnök felkérésére Vargha Mihály, a múzeum igazgatója az 1879-ben alakult sepsiszentgyörgyi múzeum terveiről szólt. Megújulás előtt áll a határon túli legnagyobb magyar tudományos intézmény: fiatalítja szakembergárdáját, javítja gyűjteményes anyagának feldolgozottságát. Az Orbaiszék változó társadalma és kultúrája című kötet, Kinda István és Pozsony Ferenc szerkesztésében, a Csángó Néprajzi Múzeumnak tavaly Zabolán megtartott konferenciáján elhangzott kérdéseket dolgozza fel. Az Acta Siculica a múzeum 2007-es vaskos évkönyve, amely, Kinga István szerkesztő szerint, ötven tanulmányával sok fiatal szerzőnek nyújtott régészeti-történelmi és néprajzi közlési lehetőséget Székelyföld vonatkozásában. A Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. két kötetét Tánczos Vilmos mutatta be. A Laczkovits Emőke és Szőcsné Gazda Enikő által szerkesztett kiadvány a 2005-ös hetedik vallásügyi konferencia anyagát tartalmazza, az 51 tanulmányból 30 erdélyi vallási témájú. Kovács Zsolt a Fehér János által szerkesztett és írt Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) című kötetet ismertette, amely egy művelődéstörténeti sorozat ötödik láncszeme. Végül Vargha Mihály Almási Tibor: Gyárfás Jenő című könyvét mutatta be, amely a székelyek Munkácsyjának állított emléket. /Háromszéki könyvparádé. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
Puskás Attila szerkesztésében és jegyzeteivel jelent meg édesapja, néhai Puskás Lajos Börtönnaplója. /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, Múltidéző sorozat/. A könyv törzsanyaga a Börtönnapló, fontosak a kiegészítő megjegyzések, magyarázó szövegek és lábjegyzetek. A naplóíráshoz szükséges papírt Puskás Lajos felesége juttatja be a szamosújvári lágerbörtönbe: az elemózsiás kosár fülét vászonnal betekerte, ez alatt lapult a papír. Ez 1947-ben történt, a börtönviszonyok nem torzultak el, mert később ez elképzelhetetlen lett volna. Puskás Lajost a Magyar Népközösség jogutódjaként 1941-ben megalakult Tízes Szervezet volt kolozsvári elnökeként tartóztatták le. Nem tetszett a hatalomnak Puskás Lajosnak a cserkészmozgalomban vállalt szerepe, a moldvai csángókkal kiépített s a magyarországi kapcsolatai sem, ezért a börtönből való szabadulása után is állandó megfigyelés alatt tartották. A szintén börtönviselt Puskás Attila jegyzeteiből az apját figyelő ügynök-besúgókra is fény derül. A titkos dossziékban fellelhető dokumentumokból Puskás Attila kihámozta az ügynökök kilétét, sőt, azt is felfedezte, hogy volt köztük kettős ügynök is, aki egyrészt jelentette a szekuritáténak a Börtönnapló meglétét, másrészt a börtönviselt Puskás Lajossal egy olyan ,,változatot” készített, amely ártalmatlannak tűnt, s az eredeti helyett ez került a biztonságiak kezébe. A Dossziék című fejezet válogatott dokumentumokat tartalmaz Puskás Lajos több ezer oldalas, négykötetes szekus iratcsomójából. /Sylvester Lajos: Puskás Lajos: Más jövőt álmodtam (Börtönnapló a kommunista hatalomátvétel évéből) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./
2008. május 29.
Május 27-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban mutatták be Cseh Katalin A virágárus bácsi /Ábel Kiadó, Kolozsvár/ című verseskötetét. Cseh Katalin elmondta, a versek elsősorban gyerekeknek íródtak. Bodó Márta szerint ez a kötet nem csak gyermekeknek íródott, hanem minden kolozsvári magyarnak, akik szeretnek nosztalgiázni arról, hogy milyen is volt a régi idők kincses városa. /Ciupe-Osváth Diána: A virágárus bácsi. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
Nagy érdeklődés kíséretében mutatták be május 27-én Kolozsváron Lévai Anikó új szakácskönyvét. Orbán Viktor feleségének könyve, amely A konyhaablakból címet viseli, egyszerre szól ételről és életről. A könyv egyben önéletrajz is, amelyben az Orbánék házasságának húsz éve alatt összegyűjtött receptek mellett természetesen helyet kap a férj és öt gyerekük is. Csép Sándor újságíró, az MPP kolozsvári tanácsosjelöltje elmondta: „Öt gyermek és egy politikus férj mellett könyveket publikálni nem mindennapi dolog. Örvendek, hogy e könyvön keresztül az Anikó családja bemutatására is megadatott a lehetőség. ” A gasztronómiai témájú könyv ismertetését egy elsősorban jogi beállítottságú könyv bemutatása követte, amelyben Lévai Anikó, társszerzőként, a pénzügyi jogról ír. A jogerő legyen veled című könyv – amelyben Szili Katalin írását is olvashatjuk – elsődleges célja a jogi intézmények bemutatása. A könyvbemutató után Bakk Miklós politológus Régiók és autonómiák címmel tartott előadást, majd a Lévai Anikó receptje alapján készült halászléből lakomáztak a jelenlevők /Fleischer Hilda: Élettel paprikázott ételek. Lévai Anikó könyveit mutatták be Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2008. május 29.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör május 27-én rendhagyó könyvbemutatót tartott. Serban Foarta és Eszteró István temesvári költők Concertino /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című kétnyelvű verseskötetét Regéczy Szabina Perle műfordító, az irodalmi kör elnöke méltatta. Serban Foarta Mic concert la patru maini (Négykezes kiskoncert) című ciklusát Eszteró István fordította magyarra, míg Eszteró István Hatkezes kiskoncert (Mic concert la Sase maini) című sorozatát Serban Foarta és felesége, Gábos Ildikó ültette át román nyelvre. Csak hárman (!) voltak kíváncsiak az eseményre, pedig a Nyugati Jelenen kívül két aradi román nyelvű napilapban is hírt adtak róla. / Kiss Károly: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2008. május 29.
Resicabányán a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtárban a rekkenő hőség ellenére mintegy húszan gyűltek össze Fülöp Lídia idén megjelent két könyvének bemutatójára. Makay Botond mutatta be a két kötetet. Az Ipics-apacs gyermekverseket tartalmaz. A másik könyv Úti élmények Ceutától Lugosig (1978) című útinapló volt. Eljött a könyveket megjelentető lugosi Nagard könyvkiadó igazgatója, Simion Nemes is. /Irodalmi délután Fülöp Lídiával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2008. május 30.
Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
