Magyarországon vita folyik néhány önkormányzat programjáról, mely szerint a kifizetendő szociális segélyeket közmunkázáshoz kötik. A kisebbségi jogvédő ombudsman jogszerűtlenségről beszélt. Sebestyén Mihály ezzel ért egyet: abból csak jó származhat, ha valaki nem tétlenkedik, nem iszik, nem randalírozik. /Sebestyén Mihály: Segélyprogram. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./
2008. június 26.
Pásztor Gabriella oktatási államtitkár szerint a minőségi iskolázottság mértéke észrevehetően növekvő tendenciát mutat Romániában. A 2002-es népszámlálási adatokhoz képest 2006-ban az aktív lakosság iskolázottsági aránya átlagban 3,4 százalékkal növekedett, míg az elemi végzettségi arány felére csökkent. Az aktív lakosság nyolc és fél millió lakos körül mozog, amiből mintegy 1,2 millióan részesültek felsőfokú képzésben, és 2,3 millióan szakképesítésben. Az elmúlt tanévben mintegy 788 ezer diák végzett, ebből 38 ezren magyarok. A törvény szerint annak, aki felsőfokú képesítésű, a minimálbér kétszeresét kell megkapnia, de a munkaadót nem kötelezik ennek betartására. Magyari Tivadar rektor-helyettes, magyar tagozatvezető elmondta, a legpénzesebb szakmákra felkészítő helyek a legkeresettebbek is az egyetemen, mint például a közgazdaságtan és az informatika. /Pásztor Krisztina, Varga Melinda: Mennyit ér az oklevél? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2008. június 26.
„Nagy segítség volt a magyar szóbelin a diákoknak, hogy idén először szöveggyűjteményt használhattak a vizsgán, és nem kellett fejből elemezni a tételen szereplő prózát vagy verset – értékelte az érettségit Szabó Csilla vizsgáztató bizottsági tag. Kollégája, Kiss Kálmán magyartanár szerint is jól szerepeltek Szatmárnémetiben a magyar érettségizők. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban vizsgáztak a másik két magyar középiskola – a Református Gimnázium és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont – diákjai is. /Babos Krisztina: Leplezett vizsgadrukk. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2008. június 26.
Az anyanyelv megőrzését, a kisebb-nagyobb csoportok szervezésének segítését tűzte ki célul a Művelődés című közművelődési folyóirat. A kolozsvári lapot tizenhét éve Szabó Zsolt főszerkeszti, aki elmondta, napjainkban a színjátszó csoportok és a kórusok jelentősek, utóbbiak talán szervezettebbek, mert az egyházközségekben újraalakultak a dalárdák. Marosvásárhelyen jelenleg kántorképző működik, amelynek végzősei az egyházközségekben szorgalmazzák a közös éneklést. Háromszéken és Hargita megyében is jelentős értéket képviselnek a kórusok. Fontos szerep jut a képzőművészetnek is, nyáron számos művészeti alkotótábort rendeznek. A közösség igényét jelzik a kórustalálkozók, mint például a Nyárád menti, Küküllő menti rendezvények, vagy Kalotaszegen az évek óta rendkívüli népszerűségnek örvendő tordaszentlászlói kórustalálkozó. A tanuló ifjúságot a Magyar Diákszínjátszók Szövetsége (Madipo) fogja össze. Szilágycseh lelkes csapata oroszlánrészt vállal a diákszínjátszók találkozóinak megszervezésében. A Sepsiszentgyörgyön működő Jádzó Egyesület munkája is kiemelkedő. A Művelődés folyóirat neveli a közművelődés utánpótlását. Tavaly, év végén a néprajz, helytörténet és művelődéstörténet ifjú szakemberjelöltjei számára hatodik alkalommal tartották a háromnapos Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáját (Tudek) Kolozsváron. A Művelődés februári és márciusi számának Műhely rovatában kilenc résztvevő dolgozatát közölték. Az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel (EME) együttműködve bekapcsolódtak a Kolozsváron és Tordán szervezett konferenciák munkálataiba is, Aranyosszékről, Tordáról és Torockóról elhangzott előadásokból három lapszámnyit közölt a Művelődés. A konferencia teljes anyagából készült, Keszeg Vilmossal közösen szerkesztett Aranyos-vidék magyarsága című könyv a Kriterion Kiadónál jelent meg. Eredményesnek bizonyult a Mezőség hagyományait feltáró tavalyi konferencia is, amelynek szövegeiből remélhetőleg testes kötet lesz majd. Ugyanakkor értékes munka folyik a nagyenyedi és székelyudvarhelyi diákműhelyekben is. A Művelődés folyóirat nyáron a képzőművészeti táborokkal való együttműködésre fekteti a hangsúlyt. Csepei János, Zilahon élő mérnök szülőfalujában, a Szilágy megyei Ippen kezdeményezett alkotótábort 1996-ban, azóta szoros kapcsolat alakult ki a Művelődés és az IPPART között. Idén Sólyomkőváron augusztus 10–20. között gyűlnek össze a határon inneni és túli képzőművészek, hogy aztán Szent István napján megnyissák az új műveiket bemutató tárlatot. A tábor szakmai vezetője Szabó Vilmos zilahi festőművész. /Bajai Ernő: Eredmények és tervek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2008. június 26.
Egyre nagyobb teret hódít Romániában a bulvársajtó, melynek zászlóvivője eladott példányszám tekintetében egyharmaddal múlja felül négy mértékadó lap eladásait együttesen. A lapok auditálását végző iroda (BRAT) adatai szerint a legolvasottabb napilap a Libertatea. Az első negyedévben naponta átlagosan 230 ezer példányt adtak el, miközben négy mértékadó országos napilapból összesen csak napi 173 ezer kelt el. A négy mértékadó lap között szerepel a két legolvasottabb közéleti napilap is, a Jurnalul National és az Evenimentul Zilei. Mindkét kiadványnak csökkent a napi eladott példányszáma. A Jurnalul Nationalból tavaly több mint 81 ezret értékesítettek, az idén már csak 66 ezret adtak el napi átlagban. Az Evenimentul Zilei eladása a tavalyi 64 ezres példányszámról 53 ezerre esett vissza. A másik két mértékadó napilap, a Gandul és az Adevarul értékesítése alig változott, 28 ezer, illetve 24 ezer eladott példányszámon stabilizálódtak. A bulvárlapok térhódításának másik jele, hogy az elmúlt két évben két új versenytársa akadt a Libertateának. A Click! bulvárlapból 120 ezer példányt adtak el az első negyedévben, a Cancan lapból pedig 92 ezret értékesítettek naponta. /Hódít a bulvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2008. június 26.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete június 24-én két főt tüntetetett ki életmű-díjjal, Nagy Pál irodalomtörténészt, lapszerkesztőt és Farkas Ernő magyar szakos tanárt, volt tanfelügyelőt. A 84 éves Nagy Pál rövid tanári pályafutás után az Igaz Szó, majd A Hét és az Új Élet című lapnál dolgozott szerkesztőként, nyugdíjazását követően is folytatta a munkát, számos tanulmány, publicisztikai írás, antológia szerzője. A 90-es években újjáalakult EMKE Maros megyei szervezetének alelnökeként fáradhatatlanul járta a vidéket, a magyar kultúra értékeit népszerűsítő rendezvényeket szervezett, akárcsak Farkas Ernő magyar szakos tanár, aki húsz évig szaktanfelügyelőként irányította a megyében a magyar irodalom és nyelv oktatását, a legkisebb szórványtelepüléseket is ellátva magyar tankönyvekkel, a pedagógusokat pedig szaklapokkal. /Antal Erika: EMKE-életműdíjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2008. június 26.
Ameddig tart a fesztivál, Kisvárda külön világot alkot. Szakmai megbeszélések folynak, a zsűri tagjai, illetve színházi szakemberek megvitatják az előző napi előadásokat. Direktorok cserélik ki tapasztalataikat, rendezőket győzködnek hogy csak náluk érdemes dolgozni a következő évadban. A színészek szerződés vagy jobb lehetőség reményében tárgyalnak az igazgatókkal. /Simon Judit: Fesztiválország. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2008. június 26.
A szászcsávási énekkar 1837-ben idősebb Belle József tanítómester vezetésével gyakorolt. Sorra alakultak az énekkarok: 1856-ban a Kolozsvári Népdalnokok, 1867-ben a Kolozsvári Dalkör, 1852-ben a Lugosi Magyar Énekkar, 1856-ban a Bukaresti Magyar Dalárda, 1863-ban a híres Brassai Magyar Dalárda, 1868-ban a Székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, 1872-ben a Kolozsvári Iparos Egylet Dalköre, a Besztercei Magyar Iparosok Dalköre; 1876-ban a Magyarfenesi Férfi Dalárda, 1882-ben a Kolozsvár – Hidelvi Földészek Férfikara, 1888-ban a Tordaszentlászlói Ifjúsági Dalkör. Utóbbiak a Tordán tartott EMKE közgyűlésen 1894-ben szerepeltek. Aradon 1867-ben megalakult Országos Magyar Daláregyesület és meghívta soraiba a tordaszentlászlóiakat. 1971–72 között Almási István népzenetudós főiskolai tanár vezette a tordaszentlászlóiak énekkarát. 1988-ban a száz éves jubileumát ünneplő férfikórus köszöntésére alakult a Tordaszentlászlói Nőikar, vezetését az akkor nyugalomba vonult Guttman Mihály karnagy vállalta el. Idén 19. alkalommal rendezik meg június 28-án a tordaszentlászlói kórustalálkozót. /Guttman Mihály: 120 éves a tordaszentlászlói kórusmozgalom . = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2008. június 26.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt a Csíkszeredából Magyarországra áttelepült két alkotó, Bakos Erzsébet textilművész és Ferencz Ernő szobrászművész közös kiállítása. A tárlat méltatását az egykori iskolatárs, majd kolléga és barát, Márton Árpád csíki festőművész vállalta el. Bakos Erzsébet monumentális mértékű, csodálatos szőnyegszövése már első, csíkszeredai kiállításán fantasztikus volt, emlékeztetett. /Nagy Botond: Színekben szőtt kárpitok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./
2008. június 26.
Emlékezetes üléssel zárta június 24-én évadját az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör. Bemutatták Suplacan Nagy Mónika második, Intrebari fara raspuns – Kérdések válasz nélkül /Gutenberg Univers Kiadó, Arad/ című verseskötetét. Akárcsak az első kötet – Greeri in noapte – Ciripelők az éjszakában – verseit, a mostaniéit is Regéczy Szabina Perle körelnök ültette át magyar nyelvre. A könyvbemutatót a szerző román, Hevesi József, Katona Béla és Regéczy Éva körtagok magyar nyelvű felolvasása zárta. /Kiss Károly: Évadzárás a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2008. június 26.
Tatár Zoltán A Békástól a Lupsáig című könyvét mutatták be a kolozsvári Phoenix könyvesboltban. A kötet a Kolozsvár egykori külvárosait és annak lakóit bemutató sorozat immár harmadik része. Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztőjének méltató szavai után a szerző elmondta: Balogh Edgár gondolatai nyomán arra a meggyőződésre jutott, hogy meg kell örökíteni azokat az értékeket, amelyek a kincses városra jellemzőek, tragédiákat és örömmel tarkított időket egyaránt. Az első kötet, a Kincses külvárosom gyermeki szemszögből tünteti fel a történeteket, míg a Pillantás a Fellegvárról már a szociális vetületű problémákkal is foglalkozik. A harmadik kötetben az élet nehézségei sokkal nagyobb teret kapnak. /Butyka Anna: A könyveknek megvan a maguk sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2008. június 27.
Románia csökkenti a nemzetközi missziókban részt vevő katonái számát – döntötte el június 25-én a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT). A nemzetbiztonsági kérdések megtárgyalására hivatott testület határozatának értelmében Románia jövőre 541 fővel csökkenti a nemzetközi missziók rendelkezésére bocsátható román katonák számát 2008-hoz képest. A CSAT tavaly úgy határozott, hogy 2008-ban 346-tal több katonát küld nemzetközi missziókba a 2007-es létszámhoz viszonyítva. /Kevesebb katonát küldünk külföldre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2008. június 27.
Július 5-én ül le tárgyalni Markó Béla az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhelyen. A püspök Toró T. Tibor képviselő közvetítésével azt üzente, elfogadja az RMDSZ elnöke által felajánlott egyik időpontot, s a javasolt tárgyalási helyszínt, a vásárhelyi Bernády-házat. /Cs. P. T. : Markó–Tőkés jövő hétvégén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2008. június 27.
„Részemről nem volt és nincs is semmiféle konfliktus, a hozzáértők szerint nagyon erős kampányt folytattunk, az emberekhez szóltunk” – jelentette ki Borbély László marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján a nemrég nyilvánosság elé került levéllel kapcsolatosan, amelyben tíz városi RMDSZ-körzet vezetője azzal vádolta meg, hogy egyszemélyes kampányt folytatott, nem vonta be a tanácsosjelölteket. Szerinte a városi szervezetnek közelebb kell kerülnie az emberekhez. Borbély bírálta a szervezeteket: nem jártak tagdíjat begyűjteni, nem állnak szóba az emberekkel, kevés rendezvényt szerveztek. /Antal Erika: Reformot sürget Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2008. június 27.
„Szerintem profi volt a kampány!” – így reagált marosvásárhelyi választási veresége utáni első sajtótájékoztatóján Borbély László a kampányát bíráló marosvásárhelyi körzeti RMDSZ-elnökök beadványára. A beadványról Borbély a Krónika kérdésére elmondta, az eddig átvizsgált adatok azt bizonyítják, kampánycsapata kapcsolatban volt a körzetekkel. Elismerte, konfliktust váltott ki, hogy a kampánystábja fiatal tagjai szerettek volna helyzetbe kerülni a körzetekben. Arra a kérdésre, hogy miért nem készültek olyan plakátok, amelyeken a polgármesterjelölt együtt van a tanácsosjelöltekkel, Borbély visszavágott: „Én is elvártam volna, hogy a városi tanácsosjelöltek meghívjanak egy közös fotó elkészítésére. ” /Máthé Éva: Borbély elutasítja a vádakat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
2008. június 27.
A választás után nem maradtak abba a viták, vannak kivonulások, nyilatkozatok, levélváltások. Az újságíró Borbély László mellé állt, ugyanis a marosvásárhelyi RMDSZ helyi vezetői azt mondják, hogy a megfelelő együttműködés hiánya gyengítette a kampány hatékonyságát. Az újságíró megkérdezte, miért nem jelezték ezt korábban, ha pedig jelezték, miért nem vette figyelembe véleményüket az általuk erőszakosnak nevezett kampánycsapat. – Szűcs László, a lap főmunkatársa nem vár sokat a Markó–Tőkécs-csúcstól. /Szűcs László: Szembenézés és kibeszélés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2008. június 27.
A Népújság olvasói levelet közölt, melyben a levél írója kiállt Borbély László mellett, elítélve az RMDSZ marosvásárhelyi szervezeteinek beadványát, hangsúlyozva, Borbély László a legjobb jelölt volt, akit a magyarság állíthatott. /Az olvasó írja. Farkas Gábor: Tisztelt szerkesztőség! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./
2008. június 27.
Bukarestben a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottságnak július 13-ig el kell készítenie az egyéni választókerületek térképét, de az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek. A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát. Az RMDSZ elsősorban azt tartaná előnyösnek, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidéket fedjenek le. Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval. A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése: bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer. /Cs. P. T. : A megyéknél a ceruza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2008. június 27.
Június 26-án Kolozs megye összes településén befejeződött a helyi tanácsok megalakítása. Harmadszorra ültek össze a tanácsosok Bánffyhunyadon, Nagyiklódon és Nagykapuson. Az RMDSZ két helyen volt érdekelt az alpolgármesteri tisztséget illetően, Bánffyhunyadon és Nagykapuson. Előbbin az RMDSZ jelöltjének nem sikerült megszereznie az alpolgármesteri tisztséget, Nagykapuson viszont Vincze Bandi György megkezdhette második alpolgármesteri mandátumát. /(hintós): Megalakultak a helyi tanácsok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2008. június 27.
Közleményben adott magyarázatot a Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezetének elnöksége a megyei tanács alakuló ülésének elhagyásáról. A június 25-i alakuló gyűlésen a tisztségek elosztásáról történő további egyezetések céljából kértek volna szót a Magyar Polgári Párt megyei tanácsosai, azonban nem kaptak felszólalási lehetőséget, ezért az MPP tanácsosai elhagyták az üléstermet. „Az RMDSZ részéről tapasztalható erőpolitizálás a többség diktatúráját jelenti. ” A kiadott dokumentum szerint az alakuló ülés folytatása a törvény által előírt 2/3-os kvórum hiányában törvénytelen. Az MPP a további politikai egyeztetések lefolytatására kéri az RMDSZ megyei szervezetének vezetőségét. /Mert nem kaptak szót. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2008. június 27.
Június 21-én, vasárnap 22,30 óra után rendőr segítségével, minden valószínűség szerint féltékenységből, egy Felicia keresztnevű nő megverte a most érettségiző esztelneki Gyergyai Csillát. Gyergyai Csilla elmondta, hogy felhívta Cosmin Stroe, az esztelneki rendőrőrs helyettes főnöke, mondta, hogy beszélni szeretne vele. Este fél 11 előtt pár perccel megérkezett a rendőr Volkswagen Golfjával. Azt ígérte, hogy hamar hazahozza a lányt. Egy elhagyott helyen kiszálltak, ott volt a rendőr barátnője, Felicia. Románul szidták, hogy mit képzel magáról falusi parasztként. Másfél órán keresztül ütötték-verték. A rendőr is verte. Elvették a mobiltelefonját, a rendőr a kártyáját összetörte. A román lány rátérdelt, ütötte, és azt mondta, hogy legszívesebben megölné. Gyergyai Csilla éjfél után ért haza megverve, véresen. Éjszaka a rendőr felhívta, megfenyegette, hogy be ne merjen bemenni a városba, mert kinyíratja. Gyergyai Csilla édesapjával bement a kézdivásárhelyi rendőrfőnökhöz, aki azt javasolta, menjenek törvényszéki orvoshoz. Dr. Vasilita Craciun Vaeceslav törvényszéki orvos megvizsgálta, megállapította, hogy a lány testén tizenhárom ponton van seb. Az orvos a látleletre azt írta, hogy az okozott sebek nem igényelnek orvosi kezelést. Az újságíró megkereste dr. Florin Popát, Kézdivásárhely rendőrfőnökét, aki elmondta, nem lesznek elnézőek a vétkes rendőrrel szemben. /Iochom István: Megvertek egy érettségiző lányt (Rendőrségi túlkapás Esztelneken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./
2008. június 27.
Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke reagált Szondy Zoltán írására, elítélve, hogy a Hargita Népét Szondy saját tulajdonaként kezeli, melyben „korcsmai verekedése után önkényesen tisztára moshatja magát. ” Borboly szerint Szondy Zoltán visszaélt újságírói mivoltával. Az eset tisztázása a rendőrségre, az ügyészségre és a bíróságra tartozik, szögezte le Borboly, felhívta az újságíró figyelmét, hogy ne terhelje a lapot „magánéleti cselekedeteinek kimagyarázásával” – ezt kérte a Hargita Népétől is. Borboly azt tanácsolta, hogy Szondy menjen el Fábián Lászlóhoz, kérjen tőle elnézést. /Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke: Újságírás, politizálás, majd korcsmai verekedés? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2008. június 27.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke június 25-én érkezett Erdélybe. Látogatása első napját Marosvásárhelyen töltötte, ahol Pro Urbe-díjat vett át, és találkozott a város régi-új polgármesterével, Dorin Floreával, valamint önkormányzati vezetőkkel és magyar értelmiségiekkel. A díj átadásakor érdemeként méltatták, hogy kezdeményezésére a két ország parlamenti elnökei között rendszeresek a találkozók, függetlenül attól, hogy a két országban éppen mely politikai irányzat van hatalmon. Június 26-án Kolozsvárra látogatott, ahol magyar közéleti személyiségekkel és önkormányzati vezetőkkel, majd magyar képzőművészekkel találkozott. Erdélyi programja a Kolozsvári Magyar Operában zárult, ahol a Mátyás a vérpadon című rockopera megtekintése előtt a reneszánsz év jegyében mondott köszöntőt. Beszédében köszöntötte a kolozsvári Magyar Operát fennállásának 60. évfordulóján. /A magyar Országgyűlés elnöke Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) diákjaival és rezidens orvosaival találkozott Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A találkozón a csángó származású Ádám Valerián végzős hallgató rámutatott, a MOGYE a magyarság egyik veszélyeztetett végvára, mivel a magyarul tanulók aránya alig éri el az 50 százalékot, míg a magyar oktatóké a 30-at is alig haladja meg. „Az induló tanévben vendégoktatókra van szükségünk Magyarországról az oktatás színvonalának emelésére” – mondta a hallgató. Domokos Lajos rezidens orvos a rezidensi vizsga nehézségeiről számolt be, és a magyarországi részképzések felől érdeklődött. Szili Katalin megígérte, tájékozódni fog erről. /Szili támogatná a magyar orvosokat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
2008. június 27.
Négymillió tonnás, azaz az utóbbi tíz év átlagát hozzávetőleg 10 százalékkal meghaladó burgonyatermésre számítanak, a gazdák az alacsony felvásárlási árakra panaszkodnak. Románia – Németország és Lengyelország után – Európa harmadik legnagyobb burgonyatermelő országa, az évi egy főre jutó, 92,2 kilogrammos lakossági fogyasztás szempontjából az unió negyedik legnagyobbika. /Domján Levente, Horváth István: Mennyit ér a székely pityóka? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2008. június 27.
A lap munkatársa Debrecenbe ment, szürkehályog-műtétre. Sietett megjegyezni, hogy az „Orbánék által kitalált magyar igazolvány itt fabatkát sem ér”. Ki kellett fizetni az ezer eurót. Szatmárnémetiből a fél város Fehérgyarmatra jár szülni, a nagykárolyiak Nyírbátor környékéről hordják a meggyet, almát, s a Partium városaiban egyre több magyarországi ács, kőműves, szerelő dolgozik. Az újságíró hozzátette: „pesti politikusok jönnek és győzködnek, kire szavazzunk. ” /Sike Lajos: Integráció. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2008. június 27.
Alföldi Róbert színész, rendező, a Budapesti Nemzeti Színház igazgatója, a zsűri elnöke a kisvárdai színházi találkozóról elmondta, a fesztiválra érkezett előadások alkotta kép nem tér el a magyarországitól, vannak értékelhetetlen és vannak megrázó előadások. /Simon Judit, Kisvárda? Alföldi: széles a skála. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2008. június 27.
A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn, évek óta a megszokott helyszínen szervezik meg a Szépteremtő Kaláka nyári alkotótábort, melynek célja a népművészeti hagyományok ápolása. Tizenkettedik alkalommal szervezték meg az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete révén az alkotótábort. A Szejke Szépteremtő Kaláka idei rendezvényén negyvenkét gyerek tanulta a hagyományos népi mesterségeket, közölte Bán Erzsébet táborvezető. /Szász Emese: Tizenkettedszer Szépteremtő Kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2008. június 27.
Magyar alkotók műveiből nyílt kiállítás Bukarestben az elnöki /cotroceni-i/ palotában, a kultúrák közti párbeszéd európai éve alkalmából a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet, a bukaresti magyar nagykövetség és a román elnöki rezidencia közreműködésével. /Oborocea Mónika: Ismeretlen művészek? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2008. június 27.
Június 25-én felavatták a Várad című folyóirat nagyváradi székházát. Az épületet megyei művészeti központként tartják nyilván, és itt fog működni majd a szerkesztőség. Az előző, Kanonok sori „lapcsinálda” helyén visszaállítják a Horváth Imre költő hagyatékával berendezett emlékszobát – sorolta Szűcs László főszerkesztő. Bemutatták a Várad 150 oldalas, összevont, idei negyedik-ötödik számát. /D. Mészáros Elek: Székházavató barátok közt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2008. június 27.
Arany János szülővárosának, Nagyszalontának egyik vonzereje a neves szülött emlékére a Csonka toronyban kialakított múzeum. Zuh Imre múzeumigazgató szerint az intézmény látogatottságának jót tett az uniós csatlakozás. Az igazgató idén már hatvanhat csoportnak tartott rendhagyó irodalomórát, és bőven akadt egyéni látogató is. /Fried Noémi Lujza: Későn és korán érkezőknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
