Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 581 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 571-581
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. augusztus 4.

Miután az RMDSZ lezártnak tekinti a tárgyalásokat a Magyar Polgári Párttal (MPP) az őszi parlamenti választásokon való együttműködésről, a polgári párt közleményében jelezte: nyitott a további tárgyalásokra. A polgáriak sajnálatuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy önállóan indulnak a parlamenti választáson. Szász Jenő cáfolta, hogy visszautasították az RMDSZ megállapodás-tervezetét. Tőkés László szerint az RMDSZ „megalázó feltételeket diktált” az MPP-nek, amely ilyen körülmények között nem fogadhatta el a szövetség ajánlatát. /Még ajánlgatja magát az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Lezárult az RMDSZ és az MPP közötti tárgyalássorozat, amelynek igazából nem is az eredménye volt érdekes, hanem a folyamat maga. Világossá vált, hogy lehet erőből politizálni, de nem lehet erőből kommunikálni. Az RMDSZ nem tudta elérni, hogy a felelősséget teljes mértékben az MPP-re hárítsa. Az MPP-nek pedig döntenie kell: indít-e – a bejutás esélyével – olyan független képviselőjelöltet, aki arcot tud adni az MPP másságának – az RMDSZ-szel szemben – a parlamentben. /Bakk Miklós: Ernyőből, erőből. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Az RMDSZ tárgyalóasztalhoz ült az MPP-vel. Az RMDSZ úgy értékelhette: abból nyerni fog, ha nyitottnak mutatkozik a „politikai ellenféllel” való tárgyalásra. Az önkormányati választások eredményei alapján az MPP-nek valós esélye csak a sepsiszentgyörgyi választókerületben van. Ezeket figyelembe véve született meg az RMDSZ-javaslat. Szász Jenőék sajátos alkudozási taktikájukkal elérték, hogy a megegyezés „veszélye” egy pillanatig se kísértsen. Az önvizsgálat ideje érkezett el az MPP számára, írta a lap munkatársa. /Székely Kriszta: Önvizsgálat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Sepsiszentgyörgy bejáratainál „Egyetemi város” táblákat a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kirendeltsége vezetőinek kérésére helyezték el. Sepsiszentgyörgyön mintegy 3000 egyetemista tanul, többségük helybéli, de vannak Hargita, Brassó és Maros megyei hallgatók is. A városban tíz éve működik a BBTE kihelyezett tagozata, ahol a közgazdasági, közigazgatási és környezetmérnöki karon közel 1100 diák tanul, és a bukaresti Spiru Haret Tudományegyetem működtet még távoktatási központot mintegy 2000 diákkal. A fiatalok Sepsiszentgyörgyre vonzását szolgálná az épülő egyetemi campus, amelyben 8 tanterem, 24 szemináriumterem, hat laboratórium és három amfiteátrum kap majd helyet, a bentlakás és étkezde 1830 diák befogadására lesz alkalmas. /Bíró Blanka: Egyetemi város? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Az együttműködés jegyében találkoztak augusztus 3-án Csíkszeredában a házigazda város, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely polgármesterei, illetve a Hargita és Kovászna Megyei Tanács képviselői. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, a találkozó kezdeményezője szerint a résztvevők abban állapodtak meg, hogy a találkozóra kéthavonta kerül sor, amikor a két megyét érintő konkrét gondokra keresnek megoldást. Hozzátette, tervezték, de nem jött létre a székely megyei jogú városok egyesülete, ehelyett egy intézményes tárgyalási keretet teremtettek, amely utólag bizonyos közös projektek lebonyolítása érdekében jogi személyiséget is nyerhet. „Együtt szeretnénk dolgozni, mivel tudatában vagyunk annak, hogy nagymértékben rajtunk múlik Székelyföld lakóinak a sorsa” – jelentette ki. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök. A rendezvényről hiányzott Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, akik a kolozsvári RMDSZ-ülésen vettek részt. /Pap Melinda: Székelyföldi polgármesterek találkoztak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Kézikönyv a határon túli magyarokat érintő jogszabályi rendelkezésekről címmel jelent meg az Országgyűlés Hivatalának gondozásában egy kiadvány, amely a határon túli magyarokkal foglalkozó kérdéseket, jogszabályokat és rendeleteket tartalmazza. A kézikönyvet Ódor Bálint és Dr. Törő Csaba szerkesztette. A kézikönyv a következő tudnivalókat tartalmazza: Általános kapcsolati és intézményi rendszer: beutazás Magyarországra, magyarországi tartózkodás, a magyar állampolgárság és más személyállapoti ügyek, személyes adatok kezelése, díjfizetéshez, illetékekhez kapcsolódó szabályok, állami munkamegosztás: együttműködési fórumok és keretek. Legfontosabb támogatási, együttműködési formák: nemzetpolitikai támogatások, gyógykezelés támogatása, utazás és turisztika, tanulás – támogatással, munkavállalás Magyarországon, kulturális, kutatási támogatások, elismerések, a civil szektor erősítése, vállalkozások támogatása, fejlesztése. Mellékletként megtaláljuk a kézikönyvben a hasznos címeket és linkeket: közigazgatási szervek, gazdasági szervezetek, alapítványok határon túli szervezetek elérhetőségeit. Továbbá jogszabályokat, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló országgyűlési határozatot, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, valamint módosításait és az ehhez vonatkozó rendeleteket, a Szülőföld Alapról szóló törvényt és módosításait. /Kézikönyv a határon túli magyarokat érintő jogszabályi rendelkezésekről. = Felvidek. ma, aug. 3./

2008. augusztus 4.

Nagyváradon elkezdődött a VII. Kárpát-medencei Nyári Egyetem. „Egészségesebben kellene élnünk, hiszen a génjeink jók” – közölte Czeizel Endre orvos-genetikus, a rendezvény fővédnöke a megnyitón. A szervezők (Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület, Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete, Rákóczi Szövetség és Temesvári Magyar Diákszervezet) képviselői köszöntötték a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról, Magyarországról és Erdélyből érkezett mintegy 80 fiatalt. „A létszám még nem teljes, 120–130 hallgatóra számítunk” – tájékoztatott Ádám Elvíra szervező. Augusztus 4-től elkezdődnek az irodalom, közgazdaságtan, valamint orvostudomány és egészségvédelem témakörökben zajló szekcióülések. Ezeken bemutatják a Partium és a Helikon című folyóiratokat, szó esik nyugdíjrendszerről és az EU-s források felhasználásáról, valamint a művészetterápiáról és a bioetikáról. /Fried Noémi Lujza: Elkezdődött a nyári egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Füzes Oszkár, az új romániai magyar nagykövet a moszkvai diplomataképző egyetemen végzett. Néhány éves külügyminisztériumi munka után a Népszabadság munkatársa lett. Tud románul. Szeretné, ha a román közvélemény megértené: a romániai magyar közösség nem fenyegetés, nem veszély, hanem kincs az országnak. Túl kell lépni Trianonon, hiszen európai uniós és NATO-szövetségesek vagyunk. Az anyaországiaknak nem kell beleszólniuk abba, hogy milyen utat választ az erdélyi magyarság, hangsúlyozta Füzes Oszkár. A Népszabadság vezető munkatársa volt, most kijelentette: „Vannak dolgok, amelyekben a baloldal áll hozzám közel, és van néhány, amelynél a jobboldal”. /Simon Judit: Füzes Oszkár, Magyarország romániai nagykövete. Állandóan mászkálni fogok. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), aug. 4./

2008. augusztus 4.

12. ODFIE Színjátszó-találkozót tartottak a hétvégén. Kilenc csapat versenyzett a hét végén az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) színjátszó-találkozóján Nyárádszentmártonban és Csíkfalván. Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő ODFIE rendezvényének szervezésében egykori színjátszók is tevékenykednek. Sándor Krisztina, az ODFIE főtitkára 1997-ben a homoródalmási csapat tagjaként érkezett a legelső találkozóra, ahonnan Rejtő-előadásukkal első díjat vihettek haza. A több mint kétszáz fellépőt és érdeklődőt fogadó rendezvény fődíját Karinthy Frigyes Tanár úr, kérem című regényéből készült produkciójukkal az alsófelsőszentmihályi csapat nyerte el, és felléphetnek az augusztus 2–9. között Nagyváradon zajló Kárpát-medencei Nyári Egyetemen is. A rendezvény idején megalakult az UART erdélyi fiókja, az Erdélyi Unitárius Alkotók Társasága. Az alapító okiratot Farkas Wellmann Endre költő és az ODFIE vezetősége, Szabó László és Rácz Norbert is aláírták /Bauer dobogós lett. 12. ODFIE Színjátszó-találkozót tartottak a hétvégén. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Augusztus 3-án a városnapok keretében felavatták Borszéken a Borvizek Múzeumát. Az épület hű mása az egykori Lázár-fürdőnek, amely Borszék sok más patinás épületével együtt ment tönkre és tűnt el. A múzemlátogatók közül már csak a nagyon idősek emlékezhettek a Sáska-házra, a hidegvíz-gyógyintézetnek nevezett kezelőegységre, az Ős-forrásra, a Berkovits-féle vendéglőre vagy a Lázár-kertre. /Szucher Ervin: Falon a múlt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Több ezren vettek részt hét végén a kommandói falunapokon. A kétnapos rendezvény egyik fénypontja a nemzetközi cigányfolklór-tábor jubileumi gálaműsora volt. A sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány immár tizedik alkalommal szervezte meg Kommandón a nemzetközi cigányfolklór-tábort, amelynek több mint kétszáz résztvevője mintegy tíz országból érkezett. /Bodor János: Sikeres volt a cigányfolklór-tábor gálaműsora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Sikeresen zárult a Fazekasvarsándi Magyarok Találkozója. Manguci Erzsébet főszervezésében augusztus 2-án istentiszteleten áldották meg a helység magyarjait. A helybeli közösséget erős széthúzás jellemzi, pedig a szórványban kellene együttműködni. Közeleg a templom száz éves évfordulója, Bodonyi Erzsébet felolvasta a történetét, a helybeli magyar iskolások pedig néhány verset szavaltak. Matekovits Mihály emlékezett, 1968 szeptember elsején került Fazekasvarsándra; a magyar tagozat matematika tanáraként helyezték ide. Akkor 22-en voltak pedagógusok. Jelenleg 12 I-IV. osztályos tanulója van a magyar tagozatnak. Fazekasvarsándról évente csupán 1-2 gyermek jön Aradra, a Csikybe, a gimnáziumba. /Sólya T. Emília: Fazekasvarsándi Magyarok Találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

2008. augusztus 4.

A Bözödújfalu megsemmisítésére emlékező XVII. találkozón a falu egykori lakói, az elszármazottak, az együttérzők augusztus 2-án újra meghatottan néztek egymásra. Az emlékfalnál elmondták egymásnak, hol és hogyan élnek. Ferencz István erdőszentgyörgyi plébános és Demeter Erika erdőszentgyörgyi unitárius lelkész beszéde a siratófalnál hangzott el, amelyet a Bécsben élő Sükösd Árpád állíttatott 1995-ben, hirdetve, hogy a tó fenekén Bözödújfalu nyugszik 180 házával, a lakosai pedig a világban szétszórva siratják. /Kilyén Attila: Sosem némulnak el az elárasztott templom harangjai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Négy településen voltak falunapok Szatmár megyében. Mezőpetriben a helyi és nagykárolyi tánccsoportok szerepeltek. Ezen a településen első alkalommal került sor szervezett kulturális programra a falunap alkalmából. Mezőteremen öregfiúk futballtornájával kezdődött az ünnep, amelyet a fúvószenekar és a mazsorettek felvonulása nyitott meg ebben az évben is. Szerényebb körülmények között tartották meg Hadad Napját. Szaniszlón először fordult az elő, hogy nem lépett fel nevesebb együttes a község napján, anyagi okokból. A hagyomány szerint most is megnyílt egy napra a határ Szaniszló és Ömböly között: a két szomszédos település lakosai átsétálhattak egymáshoz látogatóba. Kálmándon augusztus 3-án rendezték meg a megyei fúvóstalálkozót: immár hagyományos módon. /(fodor): Négy falunap és fúvóstalálkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Sikeresek voltak Tordaszentlászlón a falunapok. Augusztus 1-jén táncházzal kezdődött a rendezvény, Tamás Gebe András polgármester magyarul és románul is köszöntötte az egybegyűlteket. Balázs Attila református lelkész aktív szerepet vállalt a bográcsgulyás készítésében. /N. -H. D. : Tordaszentlászlói falunapok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2008. augusztus 4.

Új időpontban jelentkezik a Magyar Televízió határon túli műsora, a Kárpát Expressz. Augusztus 25-étől a naponta 16. 48-kor (magyar idő), az m1-en jelentkező Kárpát Expressz lényegesen nézettebb idősávban várja az érdeklődőket. Másnap reggel (5. 23 m2, magyar idő) és délben (11. 05 m2, magyar idő) megtekinthetik az ismétléseket. /Új időpontban a Kárpát Expressz az m1-en. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2008. augusztus 5.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács „mély sajnálattal vette tudomásul, hogy türelmes közvetítő erőfeszítései ellenére az RMDSZ és MPP közötti választási együttműködésre irányuló tárgyalások eredmény nélkül értek véget” – áll közleményükben. A tárgyalásra „árnyékot vetett az a körülmény, hogy az EMNT harmadik félként való bekapcsolódását a további megbeszélésekbe mind az RMDSZ, mind az MPP elhárította” – fogalmazott a Tőkés László EMNT-elnök által aláírt dokumentum. Az EMNT továbbra is meg van győződve arról, hogy az MPP megjelenésével „intézményesült politikai pluralizmus fontos értéket jelent az erdélyi magyar társadalom demokratikus berendezkedése szempontjából. /Nem adja fel az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2008. augusztus 5.

Augusztus 4-től nyújthatják be pályázati dossziéjukat az RMDSZ-színekben indulni kívánó képviselő- és szenátorjelöltek. Rangsorolásuk küldöttgyűléseken történik. Kolozs megyének 10 képviselő és 4 szenátor jár a törvényhozásban, ennek megfelelően 10 képviselői és 4 szenátori kerületre osztották fel a megyét. A legesélyesebb az a jelölt, aki a Bánffyhunyad központú, és a magyar többségű kalotaszegi falvakat tömörítő képviselői körzetben indul. Fehér megyét öt képviselői és két szenátori körzetre osztották fel – jelezte Rácz Levente megyei RMDSZ elnök, aki nincs megelégedve a körzetek felosztásával. A magyar többségű Torockót leválasztották Nagyenyed körzettől, és a Mócvidékhez csatolták. Így annak a választókörzetnek, ahova Nagyenyed is tartozik, csak 16,41 százaléka magyar. A két szenátori körzet Nagyenyed és Gyulafehérvár köré csoportosul, Enyeden 10,42, Gyulafehérváron pedig 2,06 a magyarság aránya. Szilágy megyében négy képviselői és két szenátori körzetben szavazhat a lakosság a parlamenti választásokon. Fekete Szabó András szenátor szerint a négy képviselői körzet: Zilah, Szilágycseh és környéke, Szilágysomlyó és környéke, valamint Zsibó és környéke. Szilágycseh körzetében a lakosság több mint fele magyar, ez 99–100 százalékos képviselői mandátumot jelent. A szenátori körzetek közül Szilágycseh-Szilágysomlyó körzetében az RMDSZ jelöltje kaphatja a legtöbb szavazatot, de nem éri el a fele plusz egyet, ezért az újraosztáskor dől el a szenátori szék sorsa. Elmondta: Szilágy megyének 1992 óta folyamatosan van egy képviselője és egy szenátora is a parlamentben. /D. I. – Sz. K. : Jelöltállítási start az RMDSZ területi szervezeteinél. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2008. augusztus 5.

Az RMDSZ-nek saját jelöltjeivel szemben is alkalmaznia kell azt a javaslatot, miszerint nem lehetnek képviselő- vagy szenátor-jelöltek azok a személyek, akik az önkormányzati választásokon nem nyerték el a magyar közösség többségének támogatását – mondta Kovács Péter, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. Emlékeztetett, hogy Hargita megyében Szász Jenő nem nyerte el az ottani magyar közösség támogatásának a többségét, így ő nem indulhatott volna a választáson. Ellenpéldaként Borbély László minisztert említette, aki marosvásárhelyi polgármesterjelöltként ugyan veszített, de a voksok 44,87 százalékával elmondható, hogy megkapta az ottani magyarok támogatásának a többségét. Kovács szerint minden hasonló helyzetben lévő jelölt esetében meg kell majd vizsgálni, hogy az önkormányzati választásokon az illető közigazgatási egységben hány százalék a magyarság számaránya, ezt a számot pedig össze kell vetni a jelölt által kapott szavazataránnyal. E szerint számolva Máté András megkapta a magyarok szavazatának a többségét, mert megyei tanácselnökjelöltként 13,05 százalék szavazatot kapott, Kolozs megyében a magyarok számaránya pedig 17,4 százalék. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke viszont nem indulhatna a megmérettetésen e logika szerint, hiszen kolozsvári polgármesterjelöltként a voksoknak csupán a 7,85 százalékát kapta meg, holott a magyarság számaránya 18,9 százalék. /(borbély): MPP-mérce az RMDSZ-re is. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2008. augusztus 5.

Szeptemberben lesz Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma éves plenáris ülése. Ezen az alapszabály értelmében immár a romániai Magyar Polgári Pártnak, valamint Tőkés László EP-képviselőnek is részt kell vennie: „A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a Kárpát-medencei országok országos, vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fóruma. ” Első alkalom lesz, hogy Erdélyből az RMDSZ-en kívül más is részt vehet a KMKF plenáris ülésén. /Bővül a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 5./

2008. augusztus 5.

Megkezdték a kárelhárítási munkálatokat az árvíz sújtotta észak-moldvai megyékben, ahol a jövőben tilos lesz a folyók árterületén építkezni. Kormánybecslések szerint mintegy hatszáz, az árvízben megrongálódott házat kell újjáépíteni. Megkezdődik az árvíz által elpusztított infrastruktúra újjáépítése, a károsultak pedig segélyt kapnak. Traian Basescu államfő kijelentette: az árvízben elpusztult házak újjáépítésének költségeit a kormány állja. /Balogh Levente: Kezdődik az újjáépítés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

2008. augusztus 5.

A moldvai szomszédokkal perlekednek területeikért a székely megyék. A háromszéki Zágon község közel 500 hektár erdővel gazdagodik ezen a héten. György Ervin prefektus elmondta, az állami erdészet szakembereivel azonosították azokat a parcellákat, amelyeket visszamérhetnek a községhez. A tulajdont igazoló dokumentumokból kiderítették, hogy a falu jogosan tart igényt közel 400 hektár legelőre, amely jelenleg a Buzau megyei Gura Teghii településhez tartozik. Az 1968-as megyésítéskor több ezer hektár területet Vrancea, Bákó és Buzau megyéhez csatoltak. A tulajdon-visszaszolgáltatáskor nehézségek merültek fel. A Kovászna megyei magánszemélyek, önkormányzatok, közbirtokosságok, egyházak próbálták visszaszerezni területeiket, igényük jogosságát telekkönyvi kivonatokkal igazolták. Bákó és Buzau megyékben a többéves eljárás eredménnyel zárult, a háromszéki tulajdonosoknak visszamérték az erdőket, legelőket. Viszont évek óta eredménytelenül harcolnak a Vrancea megyéhez csatolt területekért, pereskedés ellenére még egyetlen négyzetmétert sem mértek vissza a Kovászna megyeieknek. A megyehatár menti községek, az ozsdolai, gelencei, berecki és zabolai jogosultak hiába nyújtottak be több tucat visszaigénylést, mellékelve a tulajdont igazoló iratokat, Tulnici település és Vrancea megye földosztó bizottságai azokat sorozatosan visszautasították. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke korábban megfogalmazta, úgy tudja, Vrancea megyében hallgatólagos politikai egyezség született arról, hogy a „magyaroknak” ne adjanak vissza semmit. Újabb megyeközi vegyes bizottság létrehozását kezdeményezi Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Csíkszentmárton és Dormányfalva (Darmanesti) közötti határ megállapítására. A két település határa egyben Hargita és Bákó megye közötti határvonalat is jelenti. 2006-ban a tábor hovatartozása élesztette fel a megyék közötti területvitát. Borbély Károly távközlési miniszter ugyanis – aki akkor az Országos Ifjúsági Hatóságot vezette – rendeletileg a Hargita Megyei Ifjúsági Hatóságnak adta át a tábort. A határozatot azonban a Bákó megyei hatóságok megtámadták. A határvita megoldására 2006 őszén megyeközi vegyes bizottság alakult, a feleknek azonban nem sikerült megegyezésre jutniuk. /Bíró Blanka, Gazda Árpád: Újratermelt határviták. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

2008. augusztus 5.

Mintegy 90 sírt gyaláztak meg augusztus 3-ra virradó éjszaka Segesvár temetőiben ismeretlen tettesek, a legtöbb sírt – 81-et – a katolikus temetőben. Segesváron ilyen mértékű vandalizmus még nem történt. Egyetlen éjszaka 90 sírkövet döntöttek le, 26-ot teljesen összetörtek. /Antalfi Imola: Vandálok a segesvári sírkertekben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

2008. augusztus 5.

A Hargita Megye Tanácsa pályázatán elnyert támogatás jóvoltából két új számítógépet kap a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának (NYÖP) székelyudvarhelyi klubhelyisége. A nyugdíjas klub egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő tevékenysége évek óta a számítógép-kezelői tanfolyam. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Számítógépekkel gazdagodik a nyugdíjasklub. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

2008. augusztus 5.

Lakitelek vendégei voltak maroshévízi fiatalok. A meghívás előzménye: március 15-én a maroshévízi Székely Tanács színvonalas műsorral emlékezett meg az 1848-as forradalom hévízi eseményeiről. Az ünnepségen jelen volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, akinek annyira megtetszett a fiatalok műsora, hogy meghívta őket egy lakiteleki táborozásra, július 28. és augusztus 3. között. A táborozás költségeit a vendéglátók állták. A Csillagtúrák a Tisza mentén elnevezésű táborozáson a fiatalok részt vettek a Magyarok égen és földön című programon, amelyet Zombori Ottó csillagász vezetett. A hévízi fiatalok ismét találkozhattak Lezsák Sándorral és Nagy Alajossal, az 1956-os forradalom részvevőjével, a Mindszenty Társaság tiszteletbeli elnökével. /(Czirják Károly): Lakitelek vendégei voltak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

2008. augusztus 5.

Augusztus 3-án, vasárnap istentisztelettel zárult Hidegszamoson a XIX. Koinónia Tábor. A rendezvény a találkozások, a beszéd és a közösség táboraként határozza meg magát, idei tematikája: A nyelv megszelídítése. Az évek során bekapcsolódtak résztvevők Magyarországról, Hollandiából és Ausztriából is. /(köllő): Koinónia-tábor a nyelv megszelídítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2008. augusztus 5.

Tőzmiske község önkormányzata, illetve a Simonyi Társaság augusztus 2-3-án ismét nagyszabású rendezvénysorozattal rukkolt ki a Simonyi napok alkalmával. Az első napon lovasbemutató és a fogathajtó verseny volt, több mint száz résztvevővel a táncosok színes, toborzó felvonulása a főutcán. Több együttes lépett fel. Másnap, vasárnap, a katolikus templomban megtartott ökumenikus, kétnyelvű istentiszteleten magyarul Hegedűs János plébános és Deák Bálint helybeli, németül Walter Sinn evangélikus-lutheránus lelkész hirdetett igét. A Simonyiak Emlékházának udvarán leleplezték a 13 kopjafát, illetve a svéd gránitkőből készült emlékművet. A Deportáltak Egyesületének nevében Contras Magdolna románul elmondott beszédében felidézte 1945. január 14-ét és 15-ét, amikor az országból 75-80 ezer németet vagy német szimpatizánst deportáltak Szovjetunióba „málenkij robotra”, ahol jelentős részük embertelen körülmények között elpusztult, a többiek évekig szenvedtek a nemzetiségük miatt, egész életre testben, lélekben megnyomorítva tértek haza. A kényszermunkára hurcolt 59, közülük ott elhunyt 13 simonyifalvi emlékére a Balogh Csaba közreműködésével egy-egy kopjafát faragó Brittich Erzsébet képzőművész személyes indíttatású beszédben ismertette elhurcoltatásuk történetét. Dan Vasile Ungureanu családi érintettség okán szólott a Baraganba történt deportálásokról. Leleplezték a szögesdróttal övezett, a tetején eltört, fekete gránitoszloptól megosztott emlékművet. /Balta János: Simonyifalvi napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

2008. augusztus 5.

Augusztus 2-án három új taggal bővült a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjazottjainak köre. Marosvásárhelyen a Szabadi Úti Református Egyházközség gyülekezeti központjában Adorján Kálmán lelkész, a Református Mentőmisszió és Bonus Pastor Alapítvány programkoordinátora, Becsky Borbála pszichológus, a FA- MILIA Családsegítő Centrum vezetője és Kun-Kriza Ilona, a KUN Humanitárius Társaság alapítója és munkatársa részesült erkölcsi-anyagi elismerésben. /Díjátadás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

2008. augusztus 5.

Mátyás király-díjjal tüntették ki Csíksomlyót, a ferences kegytemplomot és búcsút. A díjat a Magyar Művészetért Díj kuratóriuma és a Herendi Porcelán-manufaktúra Zrt. idén Mátyás királlyá koronázásának 550. évfordulója tiszteletére alapította. Csíksomlyó, a ferencesek gondozta Mária-kegyhely és a csíksomlyói búcsú – Székelyföld, Erdély, a moldvai csángók és a világ magyarságának legnagyobb zarándokhelye. Az hitre való buzdításával érdemelte ki a Mátyás király-díjat.,,A kegytemplom, a ferences rend, az a hihetetlen alázat, szervezőkészség, óriási szervezőerő, amellyel ebben a nyomorult világban és elnyomorított világban oly sok embert részesítenek szeretetben, jövőben ott van minden nemzetét szerető ember szívében, mert először is ez a legnagyobb magyar egység" – mondja Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke. A díjat és az elismeréssel járó, porcelánból készült Mátyás-szobrot Péter Artúr ferences rendházfőnök vette át. /Mátyás király-díj Csíksomlyónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

2008. augusztus 5.

Ezen a héten hatalmas sárga sátrakban várják az érdeklődőket Kolozsváron a Szcientológiai Egyház önkéntesei. A résztvevők mintegy 20 előadást hallgathatnak meg olyan témákról, mint a munkahelyi gondok megoldása, az életkörülmények javítása vagy a családi konfliktusok kezelése. Az elmúlt hónapokban a vándorprogram Bukarestben és más román nagyvárosokban is bemutatkoztak. Amint hirdetik, a Szcientológiai Egyház, mára világméretűvé nőtte ki magát, és 114 országban mintegy 100 ezer önkéntest foglalkoztat. /Kolozsváron a Szcientológiai Egyház. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 571-581




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998