A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Kádár Kata balladája nyomán készült Hol jársz, hová mész? című, táncjátékát mutatta be december 1-jén a kolozsvári Magyar Operában. A táncegyüttes erdélyi és magyarországi turnéjának állomásaként, Sepsiszentgyörgy, Szeged, Budapest és Szatmárnémeti után lépett fel a kincses városban. Az Ivácson László által rendezett és koreografált előadás nagy sikert aratott. /(ferencz): Sikeres táncjáték az operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2009. december 3.
„Közösségi portál minden magyar ajkúnak – határok nélkül. Regisztrálj – közénk tartozol!” – reklámozza magát a www.magyarvagyok.com internetes portál. Kitalálója három temesvári fiatal: Kovács Lóránt, Kabai Zoltán és Szász Endre. Aki feliratkozik az oldalra, egyszerre többet is kap – mondják a működtetői. Kapcsolatba léphet más magyarokkal, ismerkedhet, levelezhet, fotókat és videókat tárolhat, eseménynaptárt böngészhet. Az oldal még csak néhány hónapja működik, de már több száz tagot számlál. /Temesvári kezdeményezés magyar közösségépítésre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./
2009. december 3.
December 4-én mutatják be a Me.Dok médiatudományi folyóirat negyedik évfolyamának decemberi számát Kolozsváron. A tudományos kiadvány évente négy alkalommal jelenik meg, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának és az ugyancsak kolozsvári székhelyű MEDEA Egyesületnek a közös kiadványa. A kar Újságírói Tanszékének magyar tagozata által indított lap főszerkesztője dr. Cseke Péter egyetemi tanár, olvasószerkesztője dr. Botházi Mária, a cikkírók palettája a nemzetközi hírű médiakutatóktól az egyetemi hallgatókig terjed. A most megjelenő, 2009/4-es lapszám vezéranyaga dr. Wacha Imre budapesti nyelvészprofesszor retorikáról szóló tanulmánya, de megemlíthető dr. Sas Péternek Kelemen Lajosról (1877–1963), a kolozsvári polihisztorról készült bemutatója is. /A kolozsvári médiatudomány. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2009. december 3.
Az Evenimentul Zilei című lap minisorozatot indított a román történelem epizódjairól, s a legutóbbi rész arról szól, hogy van-e vagy nincs egy ezeresztendős űr ebben a históriában? A megszólaltatott Neagu Djuvara történész lándzsát tört a román kontinuitás-elmélet mellett, de megemlítette, hogy ezen elmélet hiányosságait több neves román történész hamisításokkal, hamis aktákkal pótolta! Az Adevarul című bukaresti lap visszaemlékező sorozatában arról írt, hogy Nicolae Militaru tábornok, akit Ceausescu idejében lelepleztek mint szovjet kémet, s a forradalom első óráiban „véletlenül” hadügyminiszter lett, előre megfontoltan a halálba küldte azokat, akik annak idején hozzájárultak leleplezéséhez. Az a tiszt például, aki felgöngyölítette a szovjet kémhálózatot, „terroristaként” halt meg, máig tisztázatlan körülmények között. – Lemondott Draskovics Tibor magyar igazságügyi és rendészeti miniszter, azzal indokolta távozását, hogy amit vállalt, azt már elvégezte. A témával kapcsolatban Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: ennyi botrány után ideje is volt a távozásnak, de miért nem megy az egész szocialista kormányzat? Börtönbüntetésre ítéltek egy szocialista államtitkárt – olvasható a Magyar Hírlapban. A mezőgazdasági minisztériumban dolgozó Benedek Fülöp a honvédség egykori pákozdi lőterét játszotta át idegen kezekbe. Ez az első bírósági ítélet egy olyan kormánytag ügyében, aki tagja volt a Gyurcsány–Bajnai-kabinetnek, és hivatali minőségében követett el bűncselekményt. /Szondy Zoltán: Bosszút állt a szovjet kém Draskovics Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./
2009. december 3.
A Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztősége a csíkszeredai Tudor Vladimirescu utca 5. szám alá költözött, december 3-án nyitják meg az új székház kapuit. Ez alkalomból bemutatják a 2010-es Székelyföld Évkönyvet, ugyanakkor Márton Árpád-kiállítással nyitják meg az épületben kialakított Székelyföld Galéria Stúdió-termét. /Székházavató a Székelyföldnél. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./
2009. december 4.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Kelemen Hunor ügyvezető elnök írta alá a felhívást, melyben az erdélyi magyarságot felszólították, szavazzon Mircea Geoana államfő-jelöltre, akkor Klaus Johannis személyében egy kisebbségi politikus lesz Románia miniszterelnöke. /Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor ügyvezető elnök: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4., Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2009. december 4.
Az elnökválasztás versenyben maradt jelöltjei /Traian Basescu államfő és szociáldemokrata kihívója, Mircea Geoana/ vitát folytattak december 3-án a parlamentben. A szópárbaj heves, személyeskedő támadásokba lendült. Mircea Geoana elmondta, az államfő minden eddigi szövetségesét „meglincselte”, és nem tartotta be ígéreteit a korrupció elleni harc terén. Basescu gyávának és gyengének nevezte Geoanát, aki „kaméleonszerűen változtatgatja véleményét annak függvényében, hogy éppen mit kívánnak érdekei”. Stabilizálódni látszik a felmérések Mircea Geoana nyolcszázalékos előnye Traian Basescu előtt. Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államelnökjelöltje december 3-án Kovászna és Hargita megyében az RMDSZ-es polgármesterekkel találkozott. Ismertették az RMDSZ álláspontját: a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) összefogva Mircea Geoana jelöltet támogatják azért, hogy az a választások után Klaus Johannist nevezze ki miniszterelnöknek, egy olyan kormány élére, amelynek tagja lesz az RMDSZ is. /Moldován Árpád Zsolt: Mindent vagy semmit. Mircea Geoana és Traian Basescu között dől el az elnökválasztás második fordulója. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2009. december 4.
Az RMDSZ azért támogatja a szociáldemokrata Mircea Geoanát az elnökválasztáson, mert Klaus Johannis miniszterelnökké jelölésének a vállalásával új szemléletet képvisel, míg Traian Basescu tekintélyuralmi, központosított államot akar kiépíteni – fejtette ki az Markó Béla, a szövetség elnöke. Markó megállapította: a Basescut támogató Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ valóban az Európai Néppárt /EPP/ tagja, de a demokraták azelőtt a Szocialista Internacionáléból „igazoltak át”. Egyébként a PD-L és a Szociáldemokrata Párt (PSD) programja között nincs lényeges különbség azon kívül, hogy az egyik baloldalinak, a másik pedig jobboldalinak mondja magát. Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének arra a nyilatkozatára, amely szerint Klaus Johannis csupán a „román kirakatpolitika eszköze”, Markó kifejtette: egy német nemzetiségű politikus esetleges kormányfői kinevezése óriási jelentőségű szemléleti áttörést eredményezhet Romániában. Tőkésnek arra a megállapítására, miszerint Geoana posztkommunista párt jelöltje, Markó emlékeztetett: A PD-L és a PSD egyaránt a Nemzeti Megmentési Frontból származik, amely valóban a Román Kommunista Párt utódpártja volt. /Markó: Geoana új szemléletet képvisel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 4.
Markó Béla RMDSZ-elnököt arról kérdezték, hogy az RMDSZ miért a szociáldemokraták /PSD/ jelöltjét támogatja, amikor a szociáldemokraták egy évvel ezelőtt nem akarta elfogadni az RMDSZ-t koalíciós partnerként, miután a PD-L-vel már megállapodást kötöttek. „Természetesen a PSD-nek is van, amiért szemrehányást tegyünk. Az adott időben nem kötöttünk velük megállapodást, és ők attól való félelmükben utasították el az RMDSZ-t, hogy annak jelenléte a koalícióban megzavarja a két nagy párt közötti egyensúlyt. Így utólag azt mondom, sokkal jobb lett volna, ha megzavarjuk ezt az egyensúlyt, tekintve, hogy mi mindig stabilitási tényező voltunk a koalíciókban” – mondta Markó. Hangsúlyozta azonban, hogy az RMDSZ akkor egyezséget kötött a PD-L-vel és Traian Basescu államelnökkel, és megegyeztek, hogy együtt fognak kormányozni. „Ők szavukat adták, hogy bármilyen körülmények között együtt fogunk kormányozni, tehát megszegték az adott szót” – szögezte le Markó. /Markó: a PSD és a PD-L közül utóbbi szószegő. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2009. december 4.
A romániai magyarság lelkiismerete szerint döntsön arról, hogy az elnökválasztás második fordulójában Traian Basescu jelenlegi államfőre vagy Mircea Geoana szociáldemokrata jelöltre adja-e szavazatát – mondta az MTI-nek Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő, leszögezve ugyanakkor, hogy ő semmiképp sem adja voksát Geoanára, a „kommunisták utódpártjának” jelöltjére. Tőkés megdöbbenéssel értesült arról, hogy Szász Jenő, az MPP elnöke részt vett a Románia és Erdély egyesülésének évfordulóján rendezett ünnepségen. Tőkés kifejtette: Klaus Johannis csak „díszkisebbségi”, „dísznémet”, bokréta a román politika kalapján, a román kirakatpolitika játékszere, s csupán arra lesz hivatott, hogy legitimálja a posztkommunista román politikát. /Tőkés nem szavazna a „posztkommunista” Geoanára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 4.
„Két német ember. Herta Müller és Klaus Johannis. Az egyiket végletesen traumatizálták romániai szenvedései, a másik arra hivatott, hogy megszüntesse Románia szenvedéseit” – írta lelkesen Ágoston Hugó, az ÚMSZ vezető publicistája. Két román ember. Traian Basecu és Mircea Geoana. Traian Basescu 1990 előtt nómenklaturista volt, Mircea Geoana nem, Traian Basescu elítélte a kommunizmust, Mircea Geoana pedig „meghaladja a kommunizmust, és felvilágosult európaiként gondolkodik. Az egyik destruál, a másik konstruál”. /A sajtó eddig nem tudósított Geoana kommunizmust meghaladó felvilágosultságáról, a cikkíró sem. / Két magyar ember. Markó Béla és Kelemen Hunor. Markó és Kelemen „a pozitivitást és a következetességet mutatja fel erényeinkként. ” Még két magyar ember. Eckstein-Kovács Péter és Tőkés László. „A szánalmasságnak van egy határa, amelyet átlépve a mégoly jeles múltú személyiségek is diszkvalifikálják magukat politikailag – és talán erkölcsileg is. ” Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos „egy ideje az elnök delegált tisztára mosójaként járatja le magát és a magyarokat rendszeresen a tévében. ” A cikkíró nem érti Tőkés László álláspontját „Ami a kommunizmus elleni ádáz harcát illeti, árnyékbokszolás”. /Ágoston Hugó: Választás – emberekben elbeszélve. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2009. december 4.
Traian Basescura fog szavazni a vasárnapi elnökválasztáson, írta Szőke Mária, a lap munkatársa. Basescu volt eddig az egyetlen román államfő, aki nyilvánosan elismerte, hogy a romániai magyarság érdekképviseletében van élet az RMDSZ-en túl is. Az RMDSZ vezetői nem az erdélyi magyarság érdekeit képviselik, hanem a saját maguk boldogulását. Ezért a román nagypártok már nem partnerként, hanem gerinctelen, mindig megvásárolhatóként tekintenek az RMDSZ-re. Az egyetlen lehetőség a kisebbségi pluralizmus, ebből válhat valóságos érdekképviseletet. Az RMDSZ-vezetők ide-oda ingáznak a román nagypártok között, közben alaposan megszedik magukat. Szőke Mária nem kíván asszisztálni az elnökválasztási sakkjátszmában az RMDSZ hintapolitikájához. /Szőke Mária: Basescu és a magyarok. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 4./
2009. december 4.
Nyugodt közéletet, működőképes intézményeket és erős kormányt ígér megválasztása esetén Mircea Geoana román államfőjelölt. A Népszabadságnak adott interjújában elmondta: különleges viszonyt építene ki Magyarországgal. Kifejtette, első lépésként a politikai osztályon belüli botrányoknak és veszekedéseknek kell véget vetni. Működőképes intézményekre, erős és hozzáértő kormányra és nyugalomra van szükség. Romániának az Európai Unióban védenie kell nemzeti érdekeit. Fel kell hagyni konfrontációval, és át kell térni az együttműködésre, együttes ülésekre van szükség a magyar, illetve a moldovai kormánnyal. Geoana rámutatott, az RMDSZ a romániai politikai élet fontos hangja, és megbízható partner, nem csupán a magyar nemzetiséget, hanem az egész ország érdekeit tudta képviselni. Arra a kérdésre, hogy szövetségesként tekint-e az RMDSZ-re a következő kormánykoalícióban, kitérően válaszolt: örül, hogy a RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelynek révén az elnökválasztások második fordulójában őt támogatja. Arra a kérdésre, hogy mi az álláspontja a romániai magyar közösség kulturális és területi autonómiaköveteléseiről, Geoana a román alkotmányra hivatkozott: Románia egységes nemzetállam. Mircea Geoana /sz. 1958. júl. 14./ gépészmérnökként kezdte, majd 1993-ban jogi diplomát, 2005-ben pedig világgazdasági doktori oklevelet szerzett. 1991-ben került a külügyminisztériumba, ahol 1994–1995 között vezérigazgató lett. 1996-tól 2000-ig Románia nagykövete volt Washingtonban, 2001-ben pedig az EBESZ ügyvezető elnökévé választották. 2001–2004 között az Adrian Nastase vezette kabinet külügyminisztere volt; 2004-től a román szenátus tagja, 2005 óta a Szociáldemokrata Párt elnöke, 2008 óta pedig a szenátus elnöke. /Tibori Szabó Zoltán: Fel kell hagyni a konfrontációval – nyilatkozta lapunknak Mircea Geoana románállamfő-jelölt. = Népszabadság (Budapest), dec. 4./
2009. december 4.
Jelentős felzúdulást keltett mind a Magyar Polgári Pártban (MPP), mind az erdélyi magyar politikumban, hogy Szász Jenő, a polgári párt elnöke részt vett december elsején Bukarestben, az elnöki hivatalban rendezett fogadáson, amelyen Erdély Romániához csatolását ünnepelték. Ez ellen tiltakozva Tőkés András, a párt országos alelnöke lemondott a szervezetben betöltött tisztségeiről. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint Szász Jenő december elsejei bukaresti „díszmagyarkodásával“ kompromittálta az autonómia ügyét. „A brüsszeli román delegáció engem is meghívott kedden az európai parlamentben szervezett ünnepségre, de természetesen nem mentem el“ – nyilatkozta Tőkés László. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke úgy nyilatkozott: Szász Jenő sokat köszönhet Basescunak. „Az MPP elnöke a jelenlegi államfő közbenjárásával tudott pártot alakítani, így tudott két évig önkormányzati tanácstestület nélkül polgármester lenni és Basescunak köszönheti azt is, hogy információim szerint több büntetőügyi dossziéját mosták tisztára” – mondta Borboly. Szász Jenő pártelnök nem érti Tőkés András alelnök lemondását. „Nem ünnepelni, pezsgőzni mentünk Bukarestbe, és nem is tűztük ki a román kokárdát, mint az ünnepi fogadás résztvevői. /Össztűz Szász Jenőre. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 4.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke néhány párttársával együtt részt vett december 1-jén a bukaresti Cotroceni-palotában tartott fogadáson és tárgyalt Traian Basescu román államelnökkel. Történt mindez december elsején, a román nemzeti ünnepen. 2002. december elsején Medgyessy Péter nevezetű titkosszolgálati ügynök, akkor magyar miniszterelnök Budapesten, a Kempinski Hotelben koccintott Adrian Nastase román kormányfővel a román nemzeti ünnep alkalmából, bizonyítva ezáltal, hogy nincs akkora haza, amekkorát egy „magyar” kommunista el ne tudna árulni. Azon a koccintáson részt vettek és ittak az RMDSZ képviselői, Verestóy Attila és Kelemen Atilla is, írta Szondy Zoltán, miközben az utcán felháborodott magyarok tüntettek. Mit tegyenek ezután azok a magyar emberek, akik többek között azért fordultak a Magyar Polgári Párthoz, mert az RMDSZ vigadott december elsején? Már nem arról szól a verseny, ki a magyarabb, hanem arról, hogy ki az aljasabb? Ki tud többet kapni a nemzetárulásért? – állapította meg a cikkíró. /Szondy Zoltán: /A Kempinskitől Bukarestig. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./
2009. december 4.
Codrin Munteanu, Háromszék prefektusa a közszolgálati televízióban kifogásolta a megye és a város magyar vezetőinek távolmaradását a román nemzeti ünneptől. Munteanu egy szót sem ejtett az ideérkezett szélsőjobboldali román fiatalok magyarellenes felvonulásáról. Ünnepi beszéde végén csak román nemzettársaitól köszönt el. Csak nekik kívánt hosszú életet. /Bedő Zoltán: Nem a mi ünnepünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
2009. december 4.
Lacatusu Ioan a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója az elmagyarosított románok újra románosítását szorgalmazza. Szerinte a székelyek ősei románok voltak. Ő nem magyarellenes, csupán a román kultúráért harcol, magyarázta. Lacatusu elméletét Mikóújfalu példájával támasztja alá, ahol tudomása szerint 1900-ban ezer román élt, ma már csupán egynéhány. Mikóújfalu legidősebb lakója, a 102 éves Dobrica Gyula elmondta, a vallásuk görögkeleti volt, de nem tudtak románul, nem voltak románok. Itt román nem élt, hangsúlyozta. A helybeli magyar temetőben valóban sok a román hangzású sírfelirat van. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere kifejtette, a névnek valóban romános a csengése. Azonban örmény származásúak. Mikóújfalu polgármestere hevesen tiltakozott Lacatusu állítása ellen, nem igaz, hogy 1900-ban a falunak ezer román lakosa lett volna, ahogy most sincsen száz. A birtokában levő 1893-as dokumentum szerint akkor 1261 magyar, 8 román és 2 más nemzetiségű polgár élt a faluban. A polgármester emlékeztetett: Trianon után a magyar embereket úgy csábították az ortodox hitre, hogy a „megtérteknek” nem kellett adót fizetniük, illetve ingyen földeket kaptak. Ez a magyarázata, hogy az ortodox temetőben annyi magyar név van. A mai napig „olyan román nénikék, bácsikák látogatják a mikóújfalusi ortodox templomot, akik egyetlen mukkot sem tudnak románul. Ha valóban elmagyarosított románok lennének, akkor megtanulták volna nagyapjuktól, apjuktól azt a nyelvet, amelyen a pap prédikál, vagyis feltételezett anyanyelvüket. ” Duna Tv /A Székelyföld szívében élő magyarok ősei románok voltak? = Erdély. Ma, dec. 3./
2009. december 4.
A mezőgazdasági együttműködési koncepció megvalósításának perspektívái, a 2011-es magyar uniós elnökség kulturális vonatkozásai, valamint a KMKF kultúr- és nyelvpolitikai koncepciójának megalkotása voltak a fő napirendi pontok december 3-án Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Kulturális, Oktatási és Tudományos Albizottsága, valamint Gazdasági Albizottsága együttes ülésén. Az albizottságok záró állásfoglalásukban felkérték a KMKF elnökét, Katona Bélát, kezdeményezze a kormánynál a tudományos felmérés elindítását, a határon túli gazdálkodók támogatása lehetséges módozatainak kidolgozását, különös tekintettel a felsőoktatásra, szakképzésre, valamint a KMKF Állandó Bizottságát, hogy vizsgálja meg a KMKF keretein belül a megvalósításban való részvétel lehetőségét. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Segítik a magyar gazdákat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2009. december 4.
Hajdú-Bihar megyei küldöttséget lát vendégül Hargita Megye Tanácsa. A hajdúsági kulturális életből képzőművészeti és népművészeti kiállítás, továbbá a Hajdú Táncegyüttes előadása és folk-rock koncert ad ízelítőt. /T. É. : Vendégségben Hajdú-Bihar megye. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./
2009. december 4.
Gazda Zoltán sepsiszentgyörgyi városi tanácsos, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének alelnöke kijelentette, az alakulat képviselői megtámadják a közigazgatási bíróságon a sepsiszentgyörgyi tanács határozatát, amelynek értelmében menesztették tisztségéből Bálint József MPP-s alpolgármestert. Gazda szerint Bálint Józsefet „politikai hovatartozása” miatt szankcionálták. /Az MPP visszavág. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2009. december 4.
Új, az eddigiektől jelentősen eltérő nyolcadikos vizsgatételeket hozott nyilvánosságra a minisztérium, de erre a kényszerszabadságolások árnyékában kevesen figyeltek fel. A végzősök román és magyar nyelvből, valamint matematikából vizsgáznak. /Totka László: Iskolai tételkáosz. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2009. december 4.
December 3-án adták át Hargita megye első ingyenes internetes központját a gyimesközéploki községi könyvtárban. A Romániában két éve működő Biblionet program keretében a községi könyvtár négy új számítógépet, szkennert, webkamerákat és fénymásolót is kapott. Kopacz Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatónője szerint a Biblionet program óriási lépést jelent a könyvtárak fontosságának népszerűsítésében is. Eddig Hargita megye 19 könyvtára kapcsolódott be a Biblionet programba, pályázás útján. Könyvtárosképzések is indultak a program keretében. /Sipos M. Zoltán: Biblionet a Gyimesekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2009. december 4.
Gazdag programmal ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját december 2-án a Házsongárd Alapítvány: a Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja védnökségével zajló rendezvény Kolozsváron a Farkas utcai református templomban Pap Géza erdélyi református püspök áhítatával kezdődött, majd Sipos Gábor főlevéltáros, az alapítvány elnökének köszöntője után a kolozsvári Magyar Pedagógusok Kórusának műsora következett. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet igazgató díszokleveleket adott át az alapítvány tevékenységéből részt vállaló személyeknek, majd Németh Júlia műkritikus megnyitotta az erdélyi és határon túli képzőművészek munkáiból szervezett kiállítást. Zárásként Gaal György Tört kövön és porladó kereszten című kötetének ötödik, átdolgozott kiadását méltatta Asztalos Lajos helytörténész. Az elmúlt majd fél évezredben a Házsongárdi temetőből Erdély aranykorát idéző pantheon lett, amelyet kötelességünk óvni és a következő fél évezred számára megőrizni – mondta bevezetőjében Németh Júlia műkritikus. Hangsúlyozta: a Tőkés Erzsébet, a Báthory-líceum tanára által tíz évvel ezelőtt elkezdett munka folytatása érdekében anyagi alapokra van szükség, „ezt szolgálja az a több mint félszáz, erdélyi, magyarországi és külföldi képzőművész és műgyűjtő adományából összeállt kiállítás”. A kiállított munkák megvásárolhatók. Gaal György történész elmondta, hogy a kötet első kiadásának 1993–94-ben Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben alcímet adta, de az ötödik, átdolgozott könyv megjelenésekor örömmel állapíthatja meg: ez az alcím már nem igazán találó. A Házsongárd Alapítványnak köszönhetően sikerült megállítani a további pusztulást, és ebben mindenekelőtt Gergely Istvánné ereje és kitartása rejlik. A Tört kövön és porladó kereszten című kötetet méltatva Asztalos Lajos helytörténész megjegyezte: a könyv egyértelműen mutatja, hogy a történész által végzett munkát tovább lehet, és kell is folytatni. /Ferencz Zsolt: Szilágyi Mátyás: a temetőmentés a közösség élni akarását jelképezi. Tizedik évfordulóját ünnepelte a Házsongárd Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 4.
Kelemen Lajosra, Erdély legendás levéltárosára és történészére emlékeztek Kolozsváron november 30-án. Először Kovács Sándor főesperes köszöntötte a jelenlévőket, majd a kolozsvári Magyar Pedagógusok Kórusa lépett fel. Sas Péter budapesti művelődéstörténész előadása révén betekintést nyerhettek a legendás levéltáros és történész munkásságába. Az emlékesten felköszöntötték Egyed Ákos akadémikust, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökét, aki két héttel ezelőtt ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. /Braica Tünde: Telt házas emlékezés Kelemen Lajosra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 4.
Becslések szerint a román kommunista rezsim több mint egymilliárd dollárt zsebelt be az egykori Nyugat-Németországtól a romániai szász és sváb kisebbség kiárusításáért. A román hatóságok a rendszerváltás után húsz évvel sem hozták nyilvánosságra az erről szóló dokumentumokat, mivel feltételezések szerint az egykori emberkereskedelemben érintett politikusok egy része ma is aktív szerepet tölt be a közéletben. A hosszan tartó titkolózás már csak azért is furcsa, mivel a kommunizmus rémtetteit elítélő Traian Basescu államfő mandátuma alatt a volt kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté több mint kétmillió dossziéja került át a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS). Marius Oprea történész, a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) vezetője szerint beszélni kell erről, felelősségre kell vonni a kisebbségek kiárusításában szerepet vállaló, ma is élő személyeket, tettükkel kimerítették az emberkereskedelem fogalmát. Németországi újságírók és kutatók szerint Bukarest először nem is az 1965-ben hatalomra került Nicolae Ceausescu vezette diktatúra, hanem jóval korábban, a Gheorghe Gheorghiu-Dej fémjelezte rezsim idején ajánlotta fel a Német Szövetségi Köztársaság vezetőinek, hogy fejenként ezer dollárért hajlandó kiengedni az országból a német ajkú polgárokat. Az egykori román kémfőnök, az 1978-ban az Egyesült Államokba disszidált Ion Mihai Pacepa tábornok Vörös horizontok című könyve szerint az emberkereskedelembe Gheorghiu-Dej kezdett az ötvenes években a romániai zsidók kiárusításával, amelyet aztán Ceausescu „vitt tökélyre” a következő évtizedekben, kiterjesztve az „üzletet” a németekre is. „Olaj, zsidók és németek a mi legfontosabb export árucikkeink” – hangoztatta szűk baráti körben Ceausescu, aki kortól, iskolázottságtól, szakmától, alkalmazástól és családi állapottól függően szabta meg az illető kisebbségek „eladási értékét”. Ennek megfelelően a hetvenes években például Izrael 2000 és 50 ezer dollár közötti összeget fizetett egy-egy romániai zsidó személyért. Az NSZK külügyminisztériumának államtitkára, Karl Carstens akkori – az ország későbbi államfője – által aláírt 1963-ból származó dokumentuma azt javasolta a bonni pénzügyi tárcának, hogy különítsen el százmillió márkát százezer romániai német „kiváltására” – vagyis ezer márkát minden egyes erdélyi szászért és svábért. A bonni kormány többnyire bőröndbe rejtve, készpénzben juttatta el a vételárat a személyesen Ceausescu, valamint elnyomó gépezete, a Szekuritáte csúcsvezetői által koordinált román emberkereskedőknek, ugyanakkor az anyaországukba emigráló németek külön fizettek kérvényük mihamarabbi elbírálásáért (mindezt közvetítőknek nevezett szekusügynököknek), majd pedig a román állampolgárságról való lemondásuk jóváhagyásáért. Az évek során Bukarest többször felsrófolta a tarifát, így a hetvenes években az NSZK 5–10 ezer márkát fizetett egy egyetemi hallgatóért, 11 ezret egy felsőfokú végzettséggel rendelkező személyért és háromezret egy szakképzett munkásért. Nem hivatalos németországi becslések szerint 1967, a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok helyreállításának éve és 1989 között Románia mintegy 1,5 milliárd márkát (akkori árfolyamon 1,2 milliárd dollár) zsebelt be Nyugat-Németországtól az erdélyi szászokért cserébe. Emiatt az 1956-ban még közel 400 ezer főt számláló romániai német kisebbség létszáma az 1992-es népszámlálásra 111 ezerre apadt, számuk pedig jelenleg alig haladja meg a 60 ezret. Hasonló a helyzet a zsidók vonatkozásában: népszámlálási adatok szerint a második világháború idején mintegy 400 ezer romániai zsidó élte túl a holokauszt borzalmait, számuk 1961-re 225 ezerre, 1968-ra pedig százezerre apadt. Az 1992-es népszámláláskor alig több mint 9000-et, a 2002-es összeírás során ugyanakkor 6179 zsidót regisztráltak (1989 után már többnyire önként távoztak az országból). /Rostás Szabolcs: Romániai kisebbségek exportja. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 4.
A hétvégén immár nyolcadik alkalommal szervezték meg Déván az Adventi koszorú versmondó versenyt. A házigazda szerepét betöltő Téglás Gábor iskolacsoport pedagógusai ezúttal meghívták a versenyre a tanintézmény valamennyi testvériskoláját. Az aradi csikysek, a szilágycsehiek és csíkszeredaiak nem tudtak eljönni, de vendégül láttak néhány diákot a tordai Jósika Miklós Iskolából, illetve Magyarországról. A megyéből is szép számban jelentkeztek versenyzők, számolt be Kun Gazda Kinga, magyar szakos tanárnő, a versmondó verseny lelkes szervezője. /Gáspár-Barra Réka: VIII. Adventi koszorú versmondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2009. december 4.
Orendi Éva grafikusként a nyolcvanas években, a Hargita napilapban megjelent karikatúrái révén vált közismertté. Régebben kiállításai voltak, egy ideje viszont eltűnt. Amióta állatvédelemmel foglalkozik, kevés ideje marad a rajzolásra, magyarázta. Orendi Évának /sz. Székelyudvarhely, 1948. jún. 3./ több mint egy évtizeden át a Hargita Népe közölte karikatúráit. Több kiadványt illusztrált. Később állatvédő lett, a kóbor kutyák részére létrehozta az önkormányzat segítségével Csíkszeredában a Pro Animalia Alapítványt. /Jánossy Alíz: A beszédes karikatúráktól a kóbor kutyák pártolásáig. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 4.
László Károly – akit több nemzedék Puki bácsiként ismer – 1936. június 18-án született Brassóban. 1958-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, és hamarosan a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház egyik vezető tagja lett. Főként karakterszerepekben tűnt ki. Rendezéseket is vállal, főként mesejátékok, gyermekdarabok színpadra állítását. Tizenegy évvel ezelőtt alapította meg a Mesekaláka gyermekszínházat, amellyel a magyar gyermekirodalmat népszerűsíti. Korán elhatározta, hogy színész lesz. A színház magamutogatással kezdődik és szolgálattal folytatódik, vallja. A Mesekalákát azért hozta létre, mert korábban a színházban sok mesét rendeztem, és egy idő után ezek az előadások már nem kellettek a teátrum vezetőségének. Akkor László Károly kiment az utcára, mondván, ott is tud szólni a gyerekekhez. Végül a stúdióteremben kapott helyet. Amikor a Mesekaláka megszűnt, ő akkor is járt tovább, vitte a meséket, a megzenésített verseket, a dalokat beteg gyerekekhez a kórházba, óvodákba, otthonokba. Jövő év elején jelenik meg a Komédiás-gyónás című kötete. Ez vallomás, megírja benne a kudarcait és tévedéseit. /Bíró Blanka: Színház magamutogatástól szolgálatig. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 4.
Magyar filmklubot szervez a nagyváradi Metrion és a Posticum Egyesület azzal a céllal, hogy a magyar filmtermés egy-egy alkotását a rendező jelenlétében mutassák be az érdeklődőknek. A Fekete Sas-palotában működő Szabadság moziban a 2009/2010-es évad első filmjeként Lakatos Róbert Bahrtalo! című filmjét választották a szervezők. /A Bahrtalo! Váradon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 4.
Magyarországon, Földesen hatodik alkalommal szervezte meg az ott működő Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ a Kárpát-medencei magyar vőfélyek találkozóját. Háromszék színeit az albisi Kicsid Tibor és a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal vőfély képviselte. /(Kgy. Z.): Háromszékiek a Kárpát-medencei magyar vőfélyek találkozóján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
