A borús-esős időjárás ellenére ismét hatalmas tömeg gyűlt össze az idei pünkösdi csíksomlyói búcsún. Összmagyar találkozó, de a kegyhely őrei, a ferences szerzetesek mindig azon őrködtek, hogy a vallásos jelleget megőrizzék. Mára elindult és körvonalazódik a Mariazelltől Csíksomlyóig tartó, a magyar Mária-kegyhelyeket összekötő gyalogos zarándokútvonal. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek elmondta, a kommunista időszakban könyveket hozott barátaival Erdélybe. Az erdélyi egyházmegye egészen az 1923-as román konkordátumig a kalocsai érseki egyháztartomány része volt. Ez a kapcsolat, ezeresztendős múltra tekint vissza. 2004. december 5-e nagy sebet ejtett a határokon kívül rekedt magyarok lelkében. Azonban a nemzet testén esett sebeket is be lehet gyógyítani. Bábel Balázs érsek kimondta: „Bocsánatot kérünk!”. Bábel Balázs elmondta, 2004-ben ő is amellett kardoskodott, hogy minél többen az igent mondják ki a népszavazáson. Megtámadták emiatt. Azt mondták, Jézus olyat, mint ő, nem tett volna. Nos, Bábel érsek azt mondta: Jézus szerette nemzetét annyira, hogy jövendő szomorú sorsára gondolva – megsiratta. Az érsek nem először van Csíksomlyón, óriási élményt jelent itt lenni. Egyházmegyéje és nemzete számára kegyelmet, égi támogatást kér. Bábel Balázs a Regnum Marianum társaság tagja, nem utolsósorban az ifjúság nevelésével is foglalkoztak. A Magyarországi Ökumenikus Bizottság elnökeként vallja, a közös imádság, egymás őszinte megbecsülése, az értékek kölcsönös elfogadása és legfőképpen valamiféle közös, hiteles tanúságtétel a világ előtt szükséges. /Jakab Gábor: A nemzet testén esett sebeket is lehet gyógyítani. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 7./
2009. június 8.
A Magyar Összefogás listája kiváló eredményt el az EP-választásokon. Ez az eredmény komoly támogatást jelent a magyar közösség részéről, és komoly erőt ad nekünk abban, hogy választott utunkon az elkövetkezőkben is tovább menjünk – jelentette ki Markó Béla június 7-én. Az RMDSZ elnöke gratulált Winkler Gyulának és Sógor Csabának, az RMDSZ újból mandátumot nyert EP-képviselőinek, de gratulált Tőkés Lászlónak, a lista első helyezettjének is, akivel, mint fogalmazott, „együtt voltunk, együtt munkálkodtunk az összefogás listájának érvényesítéséért, és ezután is együtt kell munkálkodnunk”. „Az erdélyi Magyar Összefogás listájának jó választási eredménye azt bizonyítja, hogy helyes volt az összefogást érintő korábbi döntés, a magyar választók pedig kellő politikai és erkölcsi érettségről tettek bizonyságot” – vélekedett Tőkés László. A EP-választáson a szavazásra jogosult romániai polgároknak alig 27,21 százaléka vett részt. /Eredményes RMDSZ-EMNT szereplés az EP-választásokon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2009. június 8.
Jóval az országos átlag fölött teljesítettek a június 7-én tartott európai parlamenti választáson az erdélyi és partiumi megyék. Erdélyben a legnagyobb választási hajlandóságot a Hargita megyei szavazati joggal rendelkező polgárok mutattak, itt a felnőtt lakosság 33,46 százaléka járul urnákhoz. Erdélyi viszonylatban a harmadik legnagyobb részvételi arány Kovászna megyében volt, itt a polgárok 30,77 százaléka kívánt élni választójogával. /Átlag fölött teljesített Erdély. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2009. június 8.
Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök szerint eredményes volt a magyar összefogás, hisz több voksot kapott az összefogás listája, mint amennyit a függetlenként induló Tőkés László és az RMDSZ kapott másfél éve összesen. /Szatmáron több mint 46%-ot kapott a közös lista. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 8./
2009. június 8.
Magyarországot huszonketten képviselik 2009-től az Európai Parlamentben. A Fidesz-KDNP közös listájára a szavazatok 56,37 százalékát adták le a magyar választópolgárok, ezzel a szövetség 14 helyet szerzett az Európai Parlamentben. Az MSZP 17,37 százalékos szavazataránnyal négy képviselőt küld Brüsszelbe, három mandátumot szerzett a Jobbik, az MDF-nek megmaradt az egy mandátuma. Nem jutott mandátumhoz azonban az SZDSZ, aminek következtében Fodor Gábor pártelnök felajánlotta lemondását. „Az eredmény magáért beszél: 56 százalék, soha nem volt ilyen” – mondta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: ez a győzelem olyan tény, amelynek az igazi jelentőségét még nem tudják felmérni, de az biztos hogy „ennek a győzelemnek az erejével fogjuk megváltoztatni Magyarországot”. A 8. 03 millió választásra jogosult magyar állampolgárból 2. 9 millióan, vagyis a szavazásra jogosultak 36,28 százaléka járult az urnákhoz. /Fidesz-siker Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2009. június 8.
A kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) nyerte meg az európai parlamenti (EP) választást Szlovákiában. A nem hivatalos végeredmény szerint a Smer megszerezte a szavazatok 32,1 százalékát, míg az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) 16,98 százalékot kapott. A harmadik helyen a Magyar Koalíció Pártja (MKP) végzett 11,33 százalékkal, a negyediken pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 10,55 százalékkal. Az EP-be való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt még a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lépte át 8,97 százalékkal, illetve 5,39 százalékkal. A szavazatok alapján a 13 szlovákiai EP-mandátumból öt a Smeré, kettőt-kettőt az SDKU, az MKP és a KDH szerzett meg, míg a HZDS és az SNS egy-egy mandátumot mondhat magáénak. A Magyar Koalíció Pártját az EP-ben a következő öt évben Bauer Edit és Mészáros Alajos fogja képviselni. A magyar pártra összesen 93 750-en szavaztak. A választási részvétel 19,83 százalékos volt, nagyjából három százalékkal magasabb az öt évvel ezelőttinél. /Felvidék két magyart küld az EP-be. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./
2009. június 8.
Szakadás történt a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjában (MKP). Az MKP négy parlamenti képviselője – Bugár Béla, Gál Gábor, A. Nagy László és Bastrnák Tibor – június 7-én kilépett a pártból. A szlovák sajtó szerint a kilépők Híd néven új pártot alapítanak, és soraiba szlovákokat is várnak. Bugár a szlovák hírügynökséggel közölte, hogy a magyar pártból kilépett továbbá az országos elnökség három és az országos tanács 18 tagja, az egyik regionális szervezet elnöke, a regionális tanácsok 32 tagja, kilenc regionális önkormányzati képviselő, hét járási elnök és 24 polgármester. Az MKP-ból való mostani kilépési hullám áprilisban kezdődött. Simon Zsolt, az MKP parlamenti képviselője, az országos vezetés tagja április elején mondott le összes pártbeli tisztségéről, kilépett a pártból is. Április közepén három parlamenti képviselő – Bugár Béla, A. Nagy László és Gál Gábor – jelentette be, hogy kilépnek a frakcióból, de ők a pártot akkor még nem hagyták el. Az MKP-nek a legutóbbi választás eredménye alapján 20 képviselője volt a szlovák parlamentben. /Szakadás a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./
2009. június 9.
A hivatalos végeredmény szerint a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt választási szövetsége (PSD-PC) nyerte a romániai európai parlamenti választásokat, 31,07 százalékos eredménnyel. Az RMDSZ égisze alatt futó „Magyar Összefogás listája” 8,92 százaléknyi szavazatot kapott, így három képviselőt küldhet a brüsszeli törvényhozásba: Tőkés Lászlót, Winkler Gyulát és Sógor Csabát, ugyanazokat, akik az erdélyi magyarságot az EP-ben eddig is képviselték. A választásokon a több mint 18 millió román állampolgárságú választónak csupán a 27,67 százaléka jelent meg az urnáknál. Az erdélyi magyarság az országos átlagnál magasabb, mintegy másfélszeres arányban szavazott. Az eredmény: PSD–PC – 31,07%, Demokrata-Liberális Párt (PD–L) – 29,71%, Nemzeti Liberális Párt (PNL) – 14,52%, RMDSZ – 8,92%, Nagy-Románia Párt–Új Generáció Pártja választási szövetség (PRM–PNG) – 8,65%, Elena Basescu független jelölt – 4,22%, Kereszténydemokrata Nemztei Parasztpárt (PNTCD) – 1,45%, Pavel Abraham független jelölt – 1,03%, Polgári Erő (FC) – 0,40%. Elena Basescu újra belépett a PD–L-be, ezért a PSD-PC és a PD-L egyenlő eredményt tudhat magáénak, 11–11 mandátummal. A PNL 5, az RMDSZ és a PRM–PNG 3–3 mandátumot szerzett. Hargita és Kovászna megyében hatalmas előnnyel győzött a magyar összefogás listája. Hargita megyében a magyar listára szavazott az urnák előtt megjelent választók 89,4 százaléka. Az RMDSZ nyerte el a szavazatok 89,4%-át. Kovászna megyében 82,41 százalékos eredményt ért el az összefogás listája. A magyar lista Háromszéken 1196-al több szavazatot gyűjtött, mint 2007-ben az EP-választáson. Maros megye: az RMDSZ neve alatt futó összefogás listája győzött: 49,3 százalékot /74 516 fő/ kaptak az EMNT és az RMDSZ jelöltjei. Szatmár megye: a magyar lista nyert, a leadott voksok 39,72 százalékát szerezte meg. Biharban is az RMDSZ–EMNT nyert /27,77 %/, Nagyváradon: 37 %. Szilágy megyében is magyar győzelem született: 29,55 %m /22 116 fő/. Beszterce-Naszódban az RMDSZ 6,30%-ot ért el Kolozs megyében: PD-L (46 182 szavazat; 31,01%), RMDSZ (33 525; 22,51%). Kolozs megyében az RMDSZ a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás óta a legjobb megyei eredményt érte el. Az RMDSZ országos vezetősége nevében Markó Béla mondott köszönetet a magyar listára szavazó 431 739 választónak. Markó az EMTE-nek is megköszönte hozzájárulását az összefogás megteremtéséhez. /Egyenlőség a koalíciós partnerek között a hazai EP-választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ A szavazatok 8,9 százalékával megőrizte európai parlamenti mandátumát a választások után a Magyar Összefogás listájának első három jelöltje: Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula. Tőkés László EMNT-elnök örömét fejezte ki, hogy nem okozott csalódást az összefogással járó kockázatvállalás. Románia negyedik legnagyobb alakulata továbbra is az RMDSZ maradt, az ismét feltámadt a Nagy-Románia Párt (PRM) 8,65 százalékkal az ötödik a rangsorban. Európai szinten a kereszténydemokrata-konzervatív Európai Néppártnak várhatóan 267, a szocialistáknak 159 képviselője lesz az Európai Parlamentben. Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, az RMDSZ választási hadiszállásán június 8-án a jelenlévők pezsgőt bontottak és hangosan ünnepeltek. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ–EMNT-együttműködés következő lépése az autonómia-munkacsoport megalakulása és autonómiatervezetek kidolgozása lesz. A Magyar Összefogás listája hat erdélyi megyében – szavazatarány szerinti csökkenő sorrendben: Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar – nyerte meg az európai parlamenti választásokat. Szilágy megyében a 30 százalékos eredményhez 22 116 szavazatra volt szüksége az RMDSZ-listának. Biharban a 35 311 szavazat „csak” 27,41 százalékhoz volt elég, ezzel is az RMDSZ–EMNT közös listája kapta a legtöbb szavazatot. „Itt az ideje, hogy megkezdje működését az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum” – emlékeztetett Tőkés László. /Brüsszeli triumvirátus. Közel 9 százalékot ért el a Magyar Összefogás listája az EP-választáson. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2009. június 9.
Szatmár megyei viszonylatban az RMDSZ nyerte meg az európai parlamenti választásokat a leadott voksok 39,64 százalékának /36 516 szavazat/ megszerzésével. A Magyar Összefogás listája 20 ezerrel több szavazatot kapott, mint az RMDSZ és a függetlenként induló Tőkés László együtt a 2007 novemberében tartott voksoláskor. /Elégedett a megyei RMDSZ. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 9./
2009. június 9.
A végeredmény nem igazolta Markó Bélának rögtön a választás utáni kijelentését, hogy az összefogás listája egy százalékponttal jobban szerepelt az idén, mint másfél évvel ezelőtt az RMDSZ és Tőkés együttesen. Ha összeadjuk az RMDSZ-nek a másfél évvel ezelőtti 5,52 százalékát és Tőkésnek a 3,44 százalékát, akkor kiderül, hogy a magyar jelöltek akkor 8,96 százalékos eredményt értek el úgy, hogy akkor 1,79 százalékkal magasabb volt az országos részvétel. Tehát nemhogy magasabb lett volna idén a százalékarány, hanem 0,04 százalékkal a 2007-es szavazás eredménye alatt maradt. Most 431 379 személy voksolt a magyar jelöltekre, 2007-ben viszont 459 462 szavazó támogatta az RMDSZ-t és a református püspököt, ami 28 083 szavazatkülönbséget jelent. A magyar lakosság ismét magasabb arányban járult az urnák elé, mint a románok. /Borbély Tamás: Az érem oldalai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2009. június 9.
Sok EU-s országban arattak sikert a szélsőjobboldali pártok a mostani EU-parlamenti választáson. Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi Karának tanára szerint a közös okok között van a gazdasági recesszió, továbbá olyan problémák, melyekre a középpártok nem találtak megoldást – például a migráció kérdése. Az összefogás listájának sikere cáfolata volt az MPP. /Babos Krisztina: Magyar siker – jobbos előretörés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 9./
2009. június 9.
A marosvásárhelyi Bernády-házban ünnepelte az eredményt az RMDSZ. „Bebizonyosodott, hogy együtt sokkal többet tudunk elérni, mint külön-külön összeadva” – nyilatkozta Markó. A kampánystáb főhadiszállásán nem volt jelen Tőkés László, Szilágyi Zsolt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) többi tagja. „Ők Nagyváradon vannak, de telefonon már gratuláltunk egymásnak” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Tőkés László és Szilágyi Zsolt az RMDSZ– EMNT-lista és a Fidesz győzelmét egyaránt ünnepelte a nagyváradi kampányközpontban. „Míg 2007-ben a pluralitás elve, most a belső demokrácia valósult meg” – hangsúlyozta Tőkés László. /Szucher Ervin, Nagy Orsolya: Külön ünnepelte a közös diadalt az RMDSZ és az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2009. június 9.
Magyarországon az EP-választás a Fidesz nagy arányú győzelméhez és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) látványos vereségéhez vezetett. A 22 mandátumból 14-et a Fidesz szerzett meg, négyet az MSZP, hármat a Jobbik, egyet pedig a Magyar Demokrata Fórum (MDF). A rendszerváltás óta példa nélkül álló, földcsuszamlásszerű jobboldali győzelmet hozott Magyarországon az európai parlamenti választás, írta a Der Standard című osztrák napilap. A Fidesz 56,4 százalékkal egyértelmű győzelmet könyvelhet el. A kisebbségben kormányzó MSZP durva pofont kapott: 17,4 százalékos eredménnyel és négy mandátummal nem csak hogy elveszítette az eddigi kilenc EP-képviselői helyének több mint felét, de a legnagyobb vereséget kénytelen elkönyvelni, amelyet 1990 óta országos választáson elszenvedett. /Fidesz-győzelem és MSZP-vereség Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2009. június 9.
A választási részvétel az európai parlamenti választásokon egyre csökken az EU megalakulása óta. /Isán István Csongor: Összefogás és összetartozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./
2009. június 9.
Az utcanevek magyarosítását szeretné elérni a szatmárnémeti önkormányzat RMDSZ-es frakciója, az erre vonatkozó határozattervezetet a következő rendes tanácsülésen tűznék napirendre. A magyar utca- és intézménynevek tekintetében a partiumi megyeszékhelyen 2003 óta pozitív elmozdulás tapasztalható. Az utóbbi években a városi tanács a Bethlen Gábor tér, Kossuth-kert, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Gellért Sándor, Teleki Blanka, Csipler Sándor és Mese utca, Ruha István-átjáró, Ács Alajos Stúdióterem, Gyurkán György Sportterem elnevezéseket hagyta jóvá. Emellett 2004-ben a középületekre is magyar feliratok kerültek. A közeljövőben benyújtandó határozattervezet szerint minden olyan utcanevet lefordítanának magyarra is, amely a nyelv szabályai szerint lefordítható. „A személynevek, valamint a Kárpátokon túli helységnevek kivételével szinte minden utcanévnek van magyar megfelelője is a városban. A Strada Basmelor elnevezés alá már felkerült a Mesék utcája felirat, ennek példájára más, hasonló utcanév is lefordítható. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: Lefordítanák az utcaneveket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2009. június 9.
Több mint tízezren támogatták kézjegyükkel június 8-ig az RMDSZ által a magyar feliratok ügyében kezdeményezett aláírás-gyűjtési akciót – közölte László Attila alpolgármester. A kezdeményezőknek több mint 14 ezer kolozsvári lakos támogatását kell megszerezniük annak érdekében, hogy a tanács elé terjeszthessék a határozattervezetet, mely szerint a kincses város műemlék épületeire kihelyezendő tájékoztató táblákon magyar és német felirat is szerepelne. Az aláírók között meglepően sok a román nemzetiségű személy. Az alpolgármester úgy véli, nem okoz majd gondot az, hogy az aláírásokat nem a polgármesteri hivatal által kiadott ívekre gyűjtik, ezt ugyanis mai napig nem kapták kézhez. Mint mondta, az általuk készített ívek megfelelnek a törvényes előírásoknak. /Pap Melinda: Több mint tízezer aláírás Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2009. június 9.
Elsüvített június 4. úgy, mint a szél Késmárk fölött a kuruc kesergőben. Az akkori Habsburg győzelem után törvényt hoztak a kuruc tárogatók elégetésére, de Trianon, 1920. június 4. kitörlése is elkövetkezik a magyar naptárakban A mostani Magyarországon Trianon, a nemzeti gyásznap szót sem érdemelt a két vezető napilapban, hallgatott az országveszejtő MSZP (volt kommunista) Népszabadság, de a jobboldali Magyar Nemzetben is csupán tíz sor jutott egyik belső oldalon az ország 1920-as ,,kivégzése” (angol történész megfogalmazása) évfordulóján. Naponta és szaporán tárgyalta, taglalta, magyarázta ugyanazon héten mindkét lap, s június negyedikén is a pekingi vérengzés 20. évfordulóját! Akkor a kínai kommunista tankok százezernyi tüntető diák, civil tömegébe gázoltak bele. Lásd Magyarország, 1956. november 4-ét. Nincs, nem volt Trianon, Magyarország boldog ország az Európai Unióban, melyben vígan törölik ki, le a magyarokat Romániában, Szlovákiában. Trianon tilos a magyarországi pártok mindenikének. Magyarországon vidéken megemlékeztek az ország feldarabolásának és kiosztásának rémes idejéről. /Czegő Zoltán: A Trianon szó fönnakad (Pesti posta). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./ Pontosítás: a Magyar Nemzetben van még egy cikk: Trianonra emlékezik az ország.
2009. június 9.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a hét végén elköszöntek az egyetemtől a végzős hallgatók. Marosvásárhelyen csaknem 250 hallgató – a III. éves kommunikáció, pedagógia és informatika szakosok, a kertészmérnöki, mechatronika, automatizálás és számítástechnika V. éves, illetve a bolognai rendszerben tanult IV. évesek vehették át az oklevelet. Murvai Olga, a humán tudományok tanszékének vezetője arra figyelmeztette a végzősöket, hogy ez a három év csupán emelt szintű alapképzésnek számít. Dr. Hollanda Dénes, az egyetem dékánja érdemoklevelet adott át Zala Lászlónak, a NASA nyugalmazott energetikai vezérigazgatójának, aki az elmúlt években az amerikai magyaroktól gyűjtött több tízezer dollárral támogatta a Sapientiát. Utoljára szólt az egybegyűltekhez dékáni minőségében dr. Hollanda Dénes. – Nyolc évvel ezelőtt jóformán semmink sem volt. Most új épületünk van egy 27 hektáros területen, és néhány napja ajánlatot kaptunk egy vállalkozótól kutatóközpont létrehozására, amelynek kétharmadát a Sapientiának adná át – mondta a nyugdíjazás előtt álló intézményvezető. /Nagy Székely Ildikó: Új „termés” a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2009. június 9.
Majd fél évszázados szünet után most először ballagtak önálló magyar, államilag elismert felsőoktatási intézmény végzősei Erdélyben. A Partiumi Keresztény Egyetem kétszázhetven diákja búcsúzott el június 6-án Nagyváradon a tavaly akkreditált intézettől. Az egyetem hét szűk esztendejének vége szakadt – fogalmazott Tőkés László református püspök, EP-képviselő, a PKE elnöke. Tőkés megemlítette: nem csupán az évzárót ünneplik, hanem azt is, hogy éppen tíz évvel ezelőtt jött létre az intézmény. A tervekről beszélt Horváth Gizella, az egyetem rektora. Az eddigi tizenhárom képzési területet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A rektor elmondta, hogy idén 475 helyet hirdetnek meg, amelyből 220 lesz tandíjmentes. /M. T. R. : Ballagtak a PKE diákjai. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./ 50 év után létrejött az önálló magyar egyetem Erdélyben – írták közleményükben a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői egyúttal bejelentve, hogy kihasználva az intézmény akkreditációja által adódó “új lehetőségeket”, új szakokat és mesterképzést indítanak. “Egyetemünk hivatalos állami elismertetése számos előnyt biztosít azáltal, hogy bekapcsolódhattunk az egyetemi világ nemzetközi vérkeringésébe. Partnerintézményekkel kötöttünk együttműködési szerződéseink – Debreceni Egyetem, Corvinus Egyetem, Pécsi Egyetem, Sorbonne Egyetem stb. – hallgatóink és oktatóink számára lehetőséget teremtenek az ún. mobilitási programokban való részvételre” – áll a Tőkés László, Horváth Gizella és Tolnay István aláírta közleményben. Az egyetemet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészet és irodalomtudomány tanszékeinek vezetői közleményben tiltakoztak az általuk indokolatlannak nevezett szakduplázási kezdeményezés ellen. /Magyar irodalom és nyelv szakot, mesteriket indítana a PKE. = Transindex. ro, jún. 9./
2009. június 9.
Életének 54. esztendejében váratlanul elhunyt Tőkés Elek /Bánffyhunyad, 1955. szept. 28. – Kolozsvár, 2009. jún. 6./, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója. 1988-tól volt magyar szakos tanára a Farkas utcai középiskolának, 2000-től pedig igazgatója. Tanfelügyelőként, majd a Vallásügyi Államtitkárság igazgatójaként jelentős szerepet játszott a Kolozs megyei magyar oktatás fejlesztésében. /Elhunyt Tőkés Elek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2009. június 9.
„A mindenkori aradi magyar oktatás elhunyt pedagógusainak emlékére” állíttatott kopjafát nyugdíjazása alkalmából a Matekovits házaspár: Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója és biológiatanára, illetve férje, Mihály matematikatanár, aki a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának vezérigazgató-helyettesi tisztségéből vonul nyugdíjba. A leleplezett kopjafa /Brittich Erzsébet képzőművész alkotása. /Pataky Lehel Zsolt: Kopjafát állíttatott nyugdíjazásán a Matekovits pedagógus házaspár. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./
2009. június 9.
A rendszerváltás utáni évek hagyományához híven június első szombatján adtak találkozót egymásnak a Temesváron magyar nyelvű középiskolát végzett véndiákok és tanáraik. Véndiákokkal telt meg a józsefvárosi Diákház nagyterme. Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója örömteli eseményekről számolhatott be: a 2008-2009-es tanévben a nyár folyamán az új lépcsőház, olvasóterem, könyvtárterem és étkezde mellett elkészülhet a tetőtér beépítése is. Az így keletkező hat új osztályteremnek köszönhetően végre „egy műszakos” iskola lesz a napokban Európai Iskola címet elnyert Bartók Béla Elméleti Líceumból. Az 55 éve érettségizettek nevében dr. Bárányi Ferenc ex-miniszter, az „50 évesek” nevében Higyed Imre színművész, a „40 évesek” nevében dr. Kiss András tudományos kutató, végül a 10. éves osztálytalálkozójukat ünneplők nevében a Toró Tibor szociológus számolt be az érettségi óta eltelt évtized(ek) tapasztalatairól. A találkozó résztvevői egy perces néma felállással adóztak az évek során elhunyt tanárok emlékének: Péter Dezső magyartanárt egy nappal korábban kísérték el utolsó útjára volt tanítványai és tanár kollégái. Következett a magyar iskola legjobbjainak díjazása. /Pataki Zoltán: Ha június első szombatja – akkor Nemzedékek Találkozója! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./
2009. június 9.
Szerzői jogdíjas problémák miatt több magyar nyelvű csatorna sugárzása is veszélybe került az UPC csíkszeredai kábelhálózatán. Az már szinte biztos, hogy jövő hónaptól nem fogható az analóg rendszeren az RTL Klub. Ugyanakkor veszélybe került az ismeretterjesztő műsorokat sugárzó Spektrum, a magyarországi Discovery csatornák, valamint a PAX Televízió csíkszeredai vétele is. A Hír TV sugárzása is kérdőjeles, ugyanis az UPC és a hírtelevízió között megkötött szerződés értelmében nagyon magas összegért továbbítják az anyaországi jobboldalhoz közel álló csatorna műsorát: a kábeltelevízió-társaság több mint egymillió előfizetője közül csak a magyar ajkúak igénylik ezt a szolgáltatást, a szerződést viszont a teljes előfizetők arányában kötötték. /Kozán István: Kevesebb magyar tévécsatorna. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./
2009. június 9.
Hagyománnyá vált, hogy minden év pünkösdjén Szászrégen belvárosi református egyházközsége megszervezi a Zengjen hálaének kórustalálkozót. Ebben az évben 27 vendégkórus lépett fel a templomban, melyeket a szervezők nevében Demeter József lelkipásztor köszöntött. A kétnapos rendezvényen a kórusvezetők emlékszalagot vehettek át a vendégfogadóktól. /Jenei Árpád, Szászrégen: Zengjen hálaének – kórustalálkozó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2009. június 9.
Június 4-én, a trianoni békeszerződés napján felavatták a Kárpát-medence 48. Wass Albert-szobrát a Budapest melletti Pomáz Teleki-Wattay kastélyparkjában. Az avatóbeszédet Turcsány Péter helyi önkormányzati képviselő tartotta. /Bálint Károly szobra Pomázon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2009. június 9.
Június 6-án Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius egyházközségben megnyílt a 150 éve született Benedek Elek, a nagy mesemondó emléke előtt tisztelgő Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület kiállítása. A tizenhárom éves Habakuk házilag életre keltett bábfigurái, hősei közül szinte senki sem hiányzott. 1996-ban a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület keretén belül alakult meg a Habakuk. Kézimunkacsoportként indult, tanítóképzős lányok kérésére, akik szerettek volna mesefigurákat készíteni a rájuk bízott gyerekeknek. 1999-ben vettek részt először egy bábjátszó fesztiválon Baróton, azóta a bábozás szenvedélyükké vált. 2003 januárjában váltak önállóan bejegyzett egyesületté – foglalta össze Bartha Julianna, a bábjátszó egyesület elnöke a hazai és Kárpát-medencei fesztiválokon többszörösen kitüntetett Habakuk történetét. /Nagy Székely Ildikó: Ujjaikon mesevilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2009. június 9.
A hét végén kezdődtek a ballagások. Június 6-án, szombaton egyidejűleg búcsúztak el Kolozsváron a Református Kollégium, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, valamint a Sigismund Toduta Zenelíceum tizenkettedikes diákjai. Több mint száz magyar diáknak szólalt meg utoljára az iskolacsengő. A Kolozsvári Református Kollégiumban Székely Árpád igazgató és Tonk Mária, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója mondott beszédet. A Sigismund Toduta Zenelíceum idén tizenkét magyar fiatalt bocsátott útjára. Kállay Tünde igazgatóhelyettes búcsúztatta a diákokat, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban pedig Popa Márta igazgató és Bálint-Benczédi Ferenc püspök. /Ballagás – A hét végén elkezdődtek a ballagások a felekezeti és a magyar tagozatos iskolákban. Elbúcsúztak iskolájuktól a református, az unitárius kollégium és a zenelíceum végzősei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2009. június 9.
135 éve született, 60 esztendeje hunyt el Sényi László császári és királyi kamarás, a Kemény Zsigmond Társaság „ingyenes és mindenes” főtitkára. A marosvásárhelyi református temetőben nyugszik felesége, gr. Toldalagi Anna és több más jeles helybeli személyiség társaságában. A KZST hőskorának meghatározó egyénisége, a két világháború közötti időszak markáns vásárhelyi alakja síremlékén megkopott a felirat. Adamovits Sándor, a Helikon – Kemény János Alapítvány elnöke kezdeményezte, a Kemény Zsigmond Társaság és a Castellum Alapítvány vezetősége felkarolta az ötletet, hogy újrafestessék a sírkő feliratát, és közösen idézzék fel Sényi emlékét. A bensőséges megemlékezésre június 5-én került sor. A sírnál Csíky Boldizsár, a megújult KZST elnöke és Fülöp Géza, a társaság titkára méltatta Sényi László érdemeit. /Sényi Lászlóra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2009. június 9.
Június 9-én Marosvásárhelyen Káli Nagy Lázár visszaemlékezései. Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792-1821 /Mentor Kiadó/ című könyvet mutatja be Lázok János, az emlékirat szerkesztője. /Káli Nagy Lázár visszaemlékezései. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2009. június 9.
A Nagy Imre-per 1958. február 5-én megkezdődött, akkor Radó Zoltán volt a népbírósági tanács elnöke; majd a pert – pótnyomozásra (ami soha nem történt meg) hivatkozva – szovjet nyomásra félbeszakították. Hruscsov átmeneti enyhülési politikáját ugyanis megkérdőjelezte volna egy halálos ítéletekkel terhelt koncepciós per. Az 1958. június 9. és 15. között lezajlott zárt és gyorsított bírósági eljárás során Nagy Imrét és társait a népi demokratikus államrend elleni szervezkedésben való részvétellel, illetve szervezkedés vezetésével vádolták. Figyeltek arra, hogy az MSZMP akkori első titkárának, Kádár Jánosnak a szerepéről ne essék szó, mivel egy ideig ő is a forradalom ügye mellett állt. 1958. június 16-án hajnali öt órakor a Kozma utcai börtönben a vesztőhelyre vezették őket és felolvasták halálos ítéletüket. A Kossuth Rádió 1958. június 16-án, pontban éjfélkor ismertette a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott perről szóló hivatalos közleményt, amely tudatta, hogy az ítéleteket már végre is hajtották. /Nagy Imre-per, 1958. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
