A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) üdvözli az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának jelentését a szlovák államnyelvtörvény módosítása ügyében, és ennek kapcsán szívesen találkozna mind a szlovák kormány képviselőivel, mind Knut Vollebaek főbiztossal – írta július 28-án az Új Szó című pozsonyi magyar napilap. A legfontosabb szlovákiai magyar civil szervezeteket – többek között a Csemadokot, a pedagógus- és a szülői szövetséget, a Fórum Intézetet és a Diákhálózatot – tömörítő SZMK állásfoglalásában korrektnek és kiegyensúlyozottnak minősítette a főbiztos értékelését. Vollebaek jelentése – a szlovák külügy- és kulturális miniszter interpretációjával ellentétben – rámutatott a jogszabály hiányosságaira is. A nyelvtörvény módosítása miatt pedig – a főbiztos szerint – a kisebbségi nyelvek használatát garantáló és szabályozó normákat is módosítani kellene, valamint komplex kisebbségi törvényt kellene létrehozni. A szlovákiai nyelvtörvény záros határidőn belüli visszavonását követeli az erdélyi Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), amely szerint a jogszabállyal megalázták a Felvidéken élő magyarokat. /Az EBESZ-főbiztos jelentését üdvözlik a felvidéki magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
2009. július 29.
Az Academia Catavencu című lapban Viorel Motoc a Steaua-Újpest mérkőzések kapcsán Európa Neandervölgyéről beszélt – teljes joggal. Az Adevarul megkövetette a magyarokat. A magyarok elfeledtek elnézést kérni, írta Bíró Béla. A cikkíró kiterjesztette vádját: ezek a magyar fiatalok mit tanultak Trianonról, a román–magyar kapcsolatokról? Gyakorlatilag semmit. A szülők viszont területrabló oláhokról, tótokról és rácokról beszéltek nekik. Ezt a világképet megerősítik a szomszédos államok kormányainak durván magyarellenes intézkedései. „Épül-szépül a 21. századi Neandervölgy. ” /Bíró Béla: Neandervölgy. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Ez már a második cikk az Új Magyar Szóban, amely ezt állítja /az első Ágoston Hugó: Paradoxonok, júl. 27./, valójában Népszabadságban megjelent a bocsánatkérés: Bocsánat Romániától, Népszabadság, júl. 25.
2009. július 29.
2005-ben az akkori magyar kormány jókora pénzösszeggel járó, magas állami kitüntetést kívánt átadni Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a – többek között – dévai, szovátai árvaházak működtetőjének gyermekmentő tevékenységéért. Böjte Csaba e kitüntetést – 2004. december ötödike miatt – visszautasította. Ekkor jött a magyarországi Bújdosó Janó ötlete: mégiscsak segíteni kellene, a többmillió forintnyi összeget pótolni, összeszedni, átadni: adományozni. Megmutatni, hogy sokan vannak, akik értékelik a szerzetes helytállását, gesztusát. Bújdosó Janó a Born to be Wild magyarországi motoros életmódmagazin hasábjain felhívást intézett az ország motorosaihoz és az eredmény nem is maradt el. Egy tanknyi benzin árát kellett összedobni és azt közös túra keretében eljuttatni Dévára, Böjte Csaba árvaházához. A felhívás sikeres volt: a második túrán, 2006-ban – romániai rendőrségi felvezetéssel – már körülbelül 480 motor lépte át a határt és dübörgött Déva felé. A több kilométernyi hosszúságú, hatalmas konvoj láttán mindenütt megállt az élet. A marcona bikerek az árvák előadásán vettek részt, később motorozni vitték a kicsiket. Egyedülálló hangulat uralkodott, a jókedv és meghatódottság különös keveréke. Böjte Csaba válaszlevelében kiemelte: köszöni, hogy visszaadták neki a hitet abban, hogy e mai világban is megtörténhet: az erős lehajol a gyengéhez, aki érzi, őszintén átölelheti őt. 2007-ben is folytatódott a rendezvény, gyereksereg és lombokból épített kapu fogadta a motorosokat, majd a tavaly megtörtént a nagy áttörés: a magyarországi menethez erdélyi klubok is csatlakoztak. 2009. augusztus 22-23-án indul az idei motorostúra. Most a fő cél Gyergyószárhegyen a Kájoni János gyermekotthonnak történő adományozás. /Nb. : Déva szellemében… Adománygyűjtő motorostúra Böjte Csaba árvaházáért. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./
2009. július 29.
A közigazgatási bíróságon támadta meg a prefektusi hivatal Csíkszereda azon határozatát, amelynek értelmében a megyeszékhely bejáratainál elhelyezendő helységnévtáblákra székely rovásírással is felírják Csíkszereda nevét. A prefektúrai indoklás szerint a helyi tanács határozata törvénytelen, ugyanis a vonatkozó jogszabályok szerint azokon a településeken kell elhelyezni a kisebbségek nyelvével is feliratozott helységnévtáblákat, ahol az adott nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A bírósághoz benyújtott dokumentum rámutat, a 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint Csíkszeredában mintegy 150 személy vallotta magát székelynek, így ezek számaránya nem nyújt törvényes jogalapot a székely rovásírásos feliratozáshoz. A bíróság szeptemberre tűzte napirendre az ügy tárgyalását. /A prefektúra beakasztott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./
2009. július 29.
A rohammentősök gyors közbelépésén múlott a csíkszentkirályi André István élete július nyolcadikán, amikor egy helybéli roma férfi, bizonyos G. Gábor többször is megszúrta késével. Az esetből akkor lett országos hír, amikor a tettlegesség másnapján több mint száz helybéli rátámadt a romákra. André István elmondta, perceken múlott az élete. A késszúrások miatt annyi vért vesztett, hogy elájult. Leginkább azt fájlalja, hogy az országos és helyi médiában szenzációként tálalt csíkszentkirályi történet távol áll a valóságtól. André István egy falustársával akart elfogyasztani egy sört az egyik helyi kocsmában. Kötekedő hangnemben hozzá szólt G. Gábor, de látván, hogy részeg, csak annyit mondott neki, hogy most nincs ideje. Ekkor a roma férfi előkapta a kését, és több helyen megszúrta. Andrét bántja, hogy több sajtótermék kocsmatöltelékként festette le őt. Az is bántja, hogy a híradások szerint ő hozzávágott egy széket a késelőhöz. Ez nem igaz. – A roma szervezeteknek a felvonulás helyett azzal kellene foglalkozniuk, hogy segítsenek ennek a kisebbségnek a beilleszkedésben, mondják a faluban. A rendőrségre azért haragszanak a szentkirályiak, mert éveken át tétlenül nézte a romák garázdálkodásait. /Kozán István: A késelés, ami nem úgy volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./
2009. július 29.
„Ez egy abszurd és nevetséges dolog” – nyilatkozta Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke annak kapcsán, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és a Csíki-medence tizenhat polgármestere feljelentette a tanácsnál az Új Magyar Szó internetes kiadását is tartalmazó manna.ro portált. A Hargita Megyei Tanács és a polgármesterek arra kérik Asztalost, vizsgálja meg a Nesze neked csabakirályfizás című, a manna.ro -n megjelent írás több mondatát, és tegye meg a szükségesnek vélt intézkedéseket. Az aláírók közleményük szerint a cikk kifogásolt részei „mélységesen sértőek a csíki székely közösségre nézve, egyben kimerítik a közösség elleni gyalázkodás fogalmát, és alkalmasak a gyűlöletkeltésre”. A közlemény megfogalmazói azzal vádolják a portált, hogy „a kollektív bűnösség elvét etnikai alapon” alkalmazza a csíki térség valamennyi magyar nemzetiségű lakójára. „Az úgynevezett csíki magyar közösség hét év alatt, amióta én a tanács tagja vagyok, egyetlen feljelentést nem tett diszkrimináció miatt. Most egy ilyen dologért képesek voltak megtenni ezt a lépést. Visszataszító” – sommázott Asztalos az ÚMSZ kérdésére. Augusztus 21-én Asztalos hétéves mandátuma is lejár, így ő maga sem kaphatja meg feladatként ennek az ügynek a végigvitelét. Borbolyék feljelentését a kollégiumi elnök szerint nagy valószínűséggel elutasítja majd a testület. A kifogásolt publicisztika a csíkszentkirályi eset kapcsán született, melyek kirobbantó oka az volt, hogy egy késelő roma férfit a rendőrség nagyon rövid előállítás után szabadon engedett, az illető pedig büntetlenül visszatért a faluba. A manna. ro-n megjelent írás kifogásolt passzusai a következők: „Miféle szerencsétlen, nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb”. „A legnagyobb szégyen nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” /S. M. L. : Feljelentés Borboly Csabától. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ A Nesze neked csabakirályfizás című cikk szerzője Parászka Boróka.
2009. július 29.
Nyílt háborút folytat egymással Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilapot, valamint a manna.ro című portált kiadó Scripta Kiadó. Borboly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult a portál egyik írása miatt. A manna.ro-n Parászka Boróka újságíró olyan cikket közöl, amelyben elítélte, hogy a Hargita megyei csíkszentkirályiak rátámadtak a helyi romákra. Borboly több Hargita megyei polgármesterrel együtt kifogásolta, hogy az újságíró egyebek között állatoknak nevezte a romákra támadt csíkiakat. A feljelentők szerint ez a kifejezés „mélységesen sértő a csíki székely közösségre nézve”, és „kimeríti a közösség elleni gyalázkodás fogalmát”, valamint „alkalmas a gyűlöletkeltésre”. Korábban az ÚMSZ több cikket is közölt, amelyben elítélte a megyei tanácselnököt amiatt, hogy az önkormányzat 5 ezer lejjel támogatja a Gyergyószentmiklóson minden évben megrendezett EMI-tábort. Ezen a rendezvényen minden évben felvonulnak a magyarországi szélsőjobboldali politikusok. Az idén a tábor vendége Vona Gábor, a magyarországi Jobbik párt elnöke lesz. Borbolyt élesen bírálta emiatt Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő tanácsadója is. A felek közötti kölcsönös vádaskodások lavinája azt követően indult el, hogy az ÚMSZ-tól több újságíró is a Hargita Megyei Tanács tulajdonában lévő Hargita Népe című napilaphoz szerződött. / B. T. : Háborúzik a Scripta és a Hargita Megyei Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2009. július 29.
Tizenhat polgármester és Borboly Csaba megyei tanácselnök felszólította a Manna szerkesztőségét, hogy kérjen bocsánatot a csíki székely közösségtől Parászka Boróka cikkének két mondatától: „Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb”, továbbá: „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” A Manna elnézést kér, hogy rátapintott: a székelyek anyagilag és szellemileg olyan nyomorult körülmények között élnek, hogy kénytelenek az identitásukkal és büszkeségükkel takarózni, a rendvédelmi hatóságok „évekig le se szarták a helyieket, így azok jogosnak érezték az önbíráskodást”, hogy a térség vezetői az „évek óta romló közbiztonságáról” csak 2009. július 27-én tanácskoztak először, elnézést kér, „hogy magukat nem szólították fel arra, hogy találjanak ki olyan helyben működtethető gazdasági konstrukciókat, amelyekkel el lehet indítani egy cigány családi vagy nagyobb életközösséget az önfenntartás útján”. A a Manna szerkesztői is állatok, mert „nyilvánosan hallgattak eddig a gazdaságilag periférián élő székelyek perifériáján élő cigányok között halmozódó feszültségekről”. Elnézést kérnek, „aki más életére, biztonságára tör, vagy ezt hallgatólagosan megtűri, vagy csak egyszerűen hallgat róla, az saját emberi mivoltát és méltóságát kérdőjelezi meg. Állattá válik. ” /Szabó Tünde: Igen, a Manna szerkesztői is állatok. = Manna. ro, júl. 29./ Előzmény: Parászka Boróka: Nesztek nektek csabakirályfizás. = Manna. ro, júl. 13.
2009. július 29.
Közfelháborodást keltett Parászka Boróka cikke. Adós marad „a helyes keretek megadásával a magyarországi liberálisokhoz hasonlóan: a cigánybűnözés és az etnikai problémák elvi alapú tagadásán túl nem jelenik meg körvonalazottan az a perspektíva, amely akár halvány reményét is kínálná egy megoldásnak. ” Parászka téved, amikor „a cigányok nevében kikért általánosítást gond nélkül alkalmazza a csíki székelyekre, kivételt sem engedve meg egy sorban sem. ” Parászka cikkének hangneme végletekig elfogult, gyalázkodó. A „szöveget felesleges sértések, szimbólumok mocskolása tarkítja. ” – Székelyföld Románia egyik legszegényebb régiója. A súlyos kérdésről beszélgetni kell, mindenáron. Borboly Csabával, aki saját fényezésére feljelentette a magyar portált. A magyar–roma együttélés válság. /Gálffy Csaba: Szembepisálni a széllel, ez a mi feladatunk, és nem is kevés. = Manna. ro, júl. 29./ Előzmény: Parászka Boróka: Nesztek nektek csabakirályfizás. = Manna. ro, júl. 13.
2009. július 29.
Hevesen támadja a román és a magyar sajtó egy része az Erdélyi Magyar Ifjak augusztusban Gyergyószentmiklóson esedékes táborát, valamint Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, mivel az önkormányzat támogatja a rendezvényt. A támadások sorát az Új Magyar Szó napilap indította el Közpénzek a szélsőjobbnak című július 15-i anyagában, kifogásolva, hogy a Hargita Megyei Tanács támogatja az EMI-tábor megszervezését, amelynek előadói között a magyarországi Jobbik vezetői is helyet kapnak. Kifogásának adott hangot Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, az RMDSZ Szabadelvű kör platformjának vezetője is, erre nyílt levélben válaszolt a szervezet, tiltakozásukat fejezve ki a szélsőséges megbélyegzés ellen. A hét elején a bukaresti Evenimentul Zilei napilapban jelent meg a Magyar szélsőségegesség a román állam pénzén című írás, melyben ugyancsak azt kifogásolták, hogy a Hargita Megyei Tanács 5000 lejjel járult hozzá a tábor finanszírozásához. Borboly Csaba blogján reagált az ellene és az EMI-tábor ellen felhozott vádakra.,,Nem hiszem, hogy székely ifjúságunk, azok a fiatalok, akik ellátogatnak az Erdélyi Magyar Ifjak táborába, szélsőséges gondolkozásúak lennének” –hangsúlyozta: többségük barátkozni, ismerkedni és szórakozni megy, nem kevesen közülük végigjárják a székelyföldi nyári táborokat.,,Azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek, ha véleményüket nyílt vitában alakítják ki, ha megtanulnak érvelni, mérlegelni” – vélte a Hargita megyei önkormányzat elnöke. A vitába a Magyar Ifjúsági Értekezlet /Miért/ is beszállt.,,Nem találunk semmi kivetnivalót abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat” – idézte álláspontjukat az Új Magyar Szó. Hasonló támadások az előző években is voltak, igaz, jórészt csak román oldalról – emlékeztetett Nemes Előd, az EMI háromszéki szervezetének vezetője.,,Néhány, magát liberálisnak nevező hangoskodó képezi a támadók táborát, ők eltörpülnek a sok ezer résztvevő mellett. A tábor programja színvonalas, és minden magyart szívesen látunk, még a kritizáló liberálisokat is” – szögezte le Nemes Előd. Mint mondta, évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, tavaly 15 000-en látogattak el Gyergyószentmiklósra, az idei, ötödik táborban mintegy húszezer résztvevőre számítanak. A szórakozás mellett a résztvevők számára lehetőség adódik megismerni múltunkat, kultúránkat. Az előadások témái között szerepel egyebek mellett a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, a székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, megmaradás a szórványban, az erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia. Az előadók között lesz többek között Bartha József, Bodó Barna, Böjte Csaba, Csép Sándor, Egyed Ákos, Erőss Zsolt, Izsák Balázs, Jankovics Marcell, Kallós Zoltán, Kovács Lehel, Nyisztor Tinka, Tőkés László, Tulit Zsombor, Vincze Gábor, Vona Gábor és Wittner Mária. /Farcádi Botond: Kiknek nem tetszik az EMI-tábor? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./
2009. július 29.
A Csíki-medence polgármesterei által kidolgozott együttélési kódex jobban szolgálja majd a helyi magyar és roma közösség együttélését, mint a Romani Criss nevű cigány érdekvédelmi szervezet tüntetése. A jelen helyzetben a tüntetés vélhetően csak olaj lenne a tűzre. A felszított indulatok csillapítására ugyanis nem biztos, hogy alkalmas lesz a romákat kizárólag áldozati szerepben bemutató érdekvédők megmozdulása, miközben a helyiek azt tapasztalják, hogy a falujukban élő roma közösség bizonyos tagjai rendszeresen megdézsmálják a kerteket, termőföldeket. A roma szervezetet bizonyos, a háttérben megbúvó erők ösztönözhették arra, hogy utcára vonuljon a magyarok „atrocitásai” ellen tiltakozva – olyan erők, amelyeknek érdeke, hogy a magyar és a roma közösség között konfliktus legyen. Természetesen a terménylopásra, a késelésre nem elfogadható válasz az önbíráskodás. Mindezt nem ártana maguknak a hatóságoknak is tudatosítaniuk magukban, az előzményeket nem ismerő, de reflexből fajgyűlöletet és rasszizmust kiáltó, az emberi jogokat szelektíven értelmező megmondóemberekkel egyetemben. Nem lehet a politikai korrektségre hivatkozva elfogadni a megélhetési bűnözés tényét. A hatékony iskoláztatási és munka-helyteremtési programot kell kidolgozni a romák számára. Ez esélyesebbé tenné a kulturált egymás mellett élést. Ahhoz képest legalábbis mindenképpen, mint ha a tulajdonuk védelmében fellépőket vagy a bűnelkövetőket csípőből leállatozzák. /Balogh Levente: Megélhetésiek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./ Előzmény: Parászka Boróka: Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ címen
2009. július 29.
Nagy sikerrel játssza a kolozsvári Állami Magyar Színház társulata Avignonban Visky András Visszaszületés című, Tompa Gábor rendezésében színpadra vitt drámáját. A francia nyelven feliratozott előadást az Avignoni Fesztivál keretében 23 alkalommal adja elő a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata július 8–30. között. Az előadásokat neves európai, amerikai, ázsiai színházi emberek – kritikusok, rendezők, színház- és fesztiváligazgatók – tekintik meg, estéről estére beszélgetések zajlanak az alkotókkal. Július 12-én a konferenciateremben az Identitásaink közepén és határain: Közép-Európák című szakmai megbeszélés meghívottjaként Tompa Gábor a kolozsvári színház Erdélyben, Romániában, a teljes magyar nyelvterületen, valamint Európában elfoglalt helyéről beszélt. /Varga László: Huszonhárom alkalommal játsszák Franciaországban a Visszaszületést. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./
2009. július 29.
Egymás elfogadása, a segítőkészség erősítése, a bocsánatkérés vállalása és gyakorlása – egyebek mellett ezekben a témákban tartottak előadásokat a Diakónia Keresztyén Alapítvány mérai szociális programja keretében a máramarosi Rónaszéken tartott tábor résztvevőinek. Első alkalommal szerveztek többnemzedékes nyári tábort. Sebestyén Mária programvezető elmondta, a református diakóniai szolgálat szociális programját Rónaszék katolikus plébániája fogadta be, ami „újabb bizonyítéka az ökumenikus keresztyén kapcsolatnak”. /Benkő Levente: Többnemzedékes táborozás Rónaszéken. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./
2009. július 29.
Az első Koinónia-táborok a fiatal keresztény értelmiséget célozták meg, jelezte Visky András, a Koinónia Kiadó igazgatója. Július 27-én indult a huszadik a tábor, Hidegszamoson. Visky András író, költő, dramaturg kifejtette, az idők során ez a koncepció megváltozott. Az utóbbi öt évben a tábor a Koinónia Kiadó tevékenységi köreibe tartozik, és jóval szélesebb korosztályú közösséghez kíván szólni. A Koinónia táborai elsősorban tematikus táborok. Felolvasás is lesz, Horváth Előd Benjámin és Visky Zsolt fiatal költők mutatkoznak be. Idén a 157 résztvevő olyan neves alkotókkal is találkozhat, mint Forgács Péter Erasmus-díjas filmrendező, valamint M. Tóth Géza Oscar-díjra jelölt animációs filmrendező. A tábor mind a mai napig megtartotta a keresztényi szellemet, minden tábori reggel áhítattal kezdődik. Visky András a Koinónia-tábor legfontosabb célkitűzésének az interdiszciplináris párbeszéd megvalósítását látja. /Sipos M. Zoltán: Huszadik Koinónia-tábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
2009. július 29.
A 80-as években Nagyvárad a progresszív képzőművészeti törekvések egyik gyújtópontja volt. Erről az időszakról és a Dialóg csoportról szól Ujvárossy László Progresszív kortársművészeti törekvések Nagyváradon, a nyolcvanas években címen hamarosan megjelenő könyve, melyet a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói tankönyvként használhatnak. A munka szerzője Ujvárossy László, a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti karának megbízott dékánja, maga is aktív szereplője volt a könyvben bemutatott történéseknek, a Dialóg csoport néven ismert nagyváradi művészi csoportosulás tagjaként. A csoport 1981-ben, tartotta első kiállítását, az utolsó közös tárlatokra pedig 1995-ben került sor, a szentendrei Vajda Lajos Pincében és a budapesti Vigadó Galériában. A másfél évtized alatt a Dialóg csoportban több mint háromtucatnyi művész fordult meg, akik javarészt a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemről kerültek ki, köztük magyar művészek: Jovián György, Onucsan Miklós, Boné Rudolf, Gerendi Anikó, Egyed Judit, U. Kerekes Gyöngyi és Kovács Károly. A csoport művészi eszköztárában szerepeltek konceptuális törekvések, éppúgy mint a folyamatművészet, a performansz, vagy a transzavangárd. A Dialóg csoport tagjai országos visszhangot kiváltó kiállítások résztvevői voltak. A szerző az anyagnak román nyelven való megjelentetését is tervezi. /Pengő Zoltán: A Dialóg csoportról ad ki könyvet Ujvárossy László. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./
2009. július 29.
Egy tehetségkutató körút során fedezték fel Borbáth Károlyt /1931-1980/. Történelem-filozófia szakot végzett, adjunktusként kinevezték a Bolyai Tudományegyetemre, de később félreállították, áthelyezték Nagyenyedre, a Bethlen Gábor Kollégium Dokumentációs Könyvtárába. Később Torockószentgyörgyön, majd szülőfalujában, Vargyason tanított. Máig tisztázatlan körülmények között halt meg. Bajor Andorral szólva „üldözési mániájának” konkrét oka volt. Ugyanis – üldözték. Munkásságára emlékezik a „Maga-felejtő sorsunk halk tudója... ” Borbáth Károly élete és munkássága /Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, 2009/ című kötet. Szécsi Antal, közeli ismerősként, majd kollégaként, a Borbáth Károlyról elnevezett vargyasi iskola igazgatójaként a kötetben a történész életpályáját vázolta fel: „Kis könyvünk szerény próbálkozás arra, hogy ennek a szellemi örökségnek a fellelhető csekély részét átörökítsük az eljövendő nemzedékek számára. ” – írta. /b. d. : Egy kettétört élet emlékezete. Nemzetünk nagy történettudósa lehetett volna. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./
2009. július 30.
Magyarországot is fenyegető ökológiai bomba ketyeg az Erdélyi-szigethegységben, ahol a Fehér megyei Sese-völgyi zagytározóban lévő savas-ciános víz semlegesítése okoz gondot a helyi hatóságoknak. /Ökológiai bomba az Erdélyi-szigethegységben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
2009. július 30.
A székely nagygyűlés megrendezése körüli vitát a kisstílű, a személyes ellentéteket a közösség érdekei fölé helyező politizálás jellemzi. Nem titok, hogy az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács viszonya enyhén szólva sem nevezhető zökkenőmentesnek. Az SZNT autonómiastatútumát az RMDSZ fércmunkának, kivitelezhetetlen stratégiának tartja. Mindezek ellenére érthetetlen Markó Bélának a Székelyudvarhelyre tervezett nagygyűléssel kapcsolatos sértődött kirohanása. A széthúzás, az ellenségeskedés üzenetét hordozó kudarc azonban már közös lesz, ha az erdélyi magyar szervezeteknek nem sikerül közös nagygyűlést szervezniük. Ezzel szemben a székelyföldi román szervezetek ellenakciója máris sikerrel kecsegtet. /Rostás Szabolcs: Fiaskó. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./
2009. július 30.
Elmarad a Kovászna és Hargita megyei tanács hét végére tervezett együttes ülése. A pártérdekek ismét fontosabbnak bizonyultak a közös székelyföldi ügyeknél. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a Magyar Polgári Párt Hargita megyében jelezte, hogy nem venne részt a közös tanácskozáson, ha az MPP-t nem vonnák be a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés szervezésébe. Ezért döntöttek a halasztás mellett. Kulcsár Terza József önkormányzati képviselő, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke a lap kérdéséből értesült az együttes ülés elhalasztásáról. Elmondta: a polgári frakció tagjai nem kaptak meghívást az együttes ülésre, így nem mondhatták, hogy nem vesznek részt azon. Hangsúlyozta: ők szeretnék, hogy megtartsák az ülést. A halasztás okát firtató kérdésre válaszként Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elküldte azt a levelet, amelyet Thamó Csabától, az MPP Hargita megyei szervezetének elnökétől kapott.,,A két megye közös tanácsülésének a szimbolikus jellegen túl hangot kell adnia annak, hogy közösen szervezzük meg szeptemberben az önkormányzati nagygyűlést, amely pártok feletti összefogást igényel, egymás nélkül nem lehet eredményes. Másként az MPP nem látja értelmét a vasárnapra tervezett közös ülésnek” – áll a dokumentumban. A Hargita Megyei Tanács és a Kovászna megyei önkormányzat közleményében zsarolásnak minősítette az MPP magatartását.,,Sajnálom, hogy Borboly Csaba zsarolásként értelmezte magánlevelemet” – mondta el Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozva: nem annak szánta a dokumentumot. /Farcádi Botond: Ember tervez, a pártpolitika végez (Elmarad a Hargita és Kovászna megyei tanács együttes ülése). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./
2009. július 30.
Az őszre tervezett székelyföldi nagygyűlés hírére a székelyföldi románokat tömörítő Polgári Fórum nagygyűlést kíván szervezni, hogy egységes álláspontot fogadjanak el a régió autonómiatörekvései ellen. Ioan Lacatusu, a Hargita és Kovászna megyei románokat tömörítő Polgári Fórum elnöke szerint a cselekvési tervet annak függvényében dolgozzák ki, hogy a helyi magyar vezetők mit lépnek. Tucatnyi ember vett részt július 29-én Csíkszeredában a román himnusz napja alkalmából szervezett ünnepségen, Constantin Strujan Hargita megyei prefektus felrótta a megyei és városi magyar nemzetiségű választott képviselőknek, hogy nem tisztelik a román állam jelképeit. /M. Á. Zs. : Román reakció(so)k. Székelyföldi románok az autonómia ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
2009. július 30.
Cigány szervezetek, a Romani Cris és az Együtt Közösségfejlesztő Ügynökség felhívására mintegy ötven roma fiatal tiltakozott néhány napja az RMDSZ bukaresti székháza előtt a csíkszentmártoni és a csíkszentkirályi romák üldözése miatt. Vezetőikkel Markó Attila, az etnikumközi hivatal vezetője tárgyalt, azzal nyugtatva a felháborodott cigányokat, hogy ,,a barikád ugyanazon oldalán állunk... ” A roma szervezetek vetetői elsősorban azt kérték, hogy az RMDSZ megválasztott elöljárói ne önbíráskodásra buzdítsanak. Született egy szimbolikus cigány–magyar megállapodás is, ennek ellenére Markó Béla, a RMDSZ elnöke az ügyre reagálva azt fejtegette, hogy a roma szervezetek ,,nem megfelelő helyen keresik az igazságot, mert mi már nem vagyunk kormányon. Most nem velünk, hanem a csendőrséggel, a rendőrséggel, a helyhatósági hivatalokkal, az ügyészséggel kellene egyezkedniük. ” A szimbolikus megállapodás és a tüntetés kapcsán nem esett szó, arról, hogy végül is miért bujkálnak a falvakat környező erdőkben az emlegetett szentmártoni és szentkirályi romák? A valóban nehéz helyzetben lévő cigány családok az éj leple alatt dézsmálják a termést, mire a feldühödött gazdák a maguk módján igyekeznek ezt megakadályozni és elégtételt venni. . A kérdés, hogy a romák jogaiért harcoló szervezetek meg tudják-e akadályozni ezt? /Bogdán László: Roma félelmek avagy hány oldala is van a barikádnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./
2009. július 30.
A szlovákiai nyelvtörvény záros határidőn belüli visszavonását követeli a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület (KREK), amely szerint a jogszabállyal megalázták a Felvidéken élő magyarokat. A KREK aggodalommal és felháborodással értesült a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvényről, amelynek értelmében büntetni lehet a magyar nyelv nyilvános használatát. A XXI. században elfogadhatatlan a kisebbségben élők figyelmen kívül hagyása, az Európai Unió tagállamai közé éket vernek a bukott rendszerekben is szégyenletes jogszabályok. /Vonják vissza a szlovák nyelvtörvényt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./
2009. július 30.
„Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem működik egyetlen jogilag kifogásolható szak sem” – szögezte közleményében Dávid László, az egyetem rektora. A rektor az Új Magyar Szóban megjelent cikket kifogásolja, miszerint a Spiru Haret magánegyetem körül kirobbant akkreditációs botrány begyűrűzött az erdélyi magyar egyetemekre is. A Felsőoktatás Minőségbiztosítását Felügyelő Ügynökség (ARACIS) nyilvánosságra hozta azoknak az egyetemeknek a listáját, ahol az akkreditációs eljárás még nincs lezárva, vagy ahol az engedélyeztetés problémákba ütközött. A listán a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem több szakja is szerepelt. A Sapientia rektora ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a Sapientia szakjainak akkreditációja az előírt ütemben és módon folyik. Jelenleg 9 olyan szak van, amely rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel, a további szakok vagy akkreditálás alatt állnak, vagy a következő tanév lezárását követően lehet kérni az engedélyeztetésüket. Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a felsőoktatási intézmények akkreditációs folyamata kétlépcsős: a tanítás beindítása az ideiglenes működési engedély megszerzéséhez kötött, egy adott szak végleges akkreditálását pedig a harmadik kifutó évfolyam végzése után kell kezdeményezni. Ezzel magyarázható az a tény, hogy jelenleg nem rendelkezik mindegyik szak végleges működési engedéllyel. A 2008/2009-es tanév végén újabb hat szak teljesítette a törvényes előírásokat, ezek akkreditációs kérvényezése folyik. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettes azzal kapcsolatban, hogy fogadja-e az egyetem mesteri képzésre a Spiru Haret végzőseit, elmondta, elsősorban a felkészültségre és a tudásra kíváncsi az egyetem. Ha a Tanügyminisztérium kifejezetten nem tiltja az áthallgatást, és nem nyilvánítja érvénytelennek a magánegyetem által kibocsátott diplomákat, akkor a BBTE nem támaszt akadályt a hallgatók elé. /Sapientia: mi tiszták vagyunk! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
2009. július 30.
A napi munka vagy tanulás után az ország lakosságának körülbelül 90 százaléka tölti szabadidejét a televízió előtt, az emberek többsége legalább egy héten egyszer bevásárolni megy, és nagyon sokan hallgatnak zenét kikapcsolódásként – mutat rá egy nemrégiben készült tanulmányában a GfK Románia. A televízió miatt a családtagok eltávolodnak egymástól, és egyre kisebb hangsúlyt kap az együttlét. Péter László szociológus szerint 1989 után Románia a „boldog tévénézők országa” lett. A felmérés szerint a megkérdezettek 39 százaléka soha nem olvas, 41 százalékuk pedig havonta mindössze egy alkalommal. /Ferencz Zsolt: Románia 1989 óta a „boldog tévénézők országa”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2009. július 30.
Népszavazás kiírását javasolja a Pro Europa Liga Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester eltávolítása érdekében – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki szerint a városvezető több szabálysértést is elkövetett az önkormányzat élén. Florea folyamatosan megtagadja a sajtó tájékoztatását a közérdekű témákkal kapcsolatban. Benedek István, az RMDSZ vásárhelyi elnöke szerint a szövetség képviselői nem zárkóznának el egy ilyen referendum támogatásától. A kezdeményezéshez egy település szavazati joggal rendelkező állampolgárai 25 százalékának az aláírására van szükség, és a kezdeményezést a prefektushoz kell eljuttatni. A Pro Europa Liga a napokban levélben fordult Maros megye prefektusához, Marius Pascanhoz, amelyben jelezte: a Dorin Florea vezette marosvásárhelyi önkormányzat több szabálysértést is elkövetett az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy Marius Pascan prefektus a polgármester pártfogoltja, jó barátja. „A törvény nem írja azt elő, hogy a prefektusnak kötelessége kiírni a népszavazást, ha összegyűlne a szükséges mennyiségű aláírás” – tájékoztatott Smaranda Enache. Azonban egy ilyen kezdeményezésnek igen komoly, országos visszhangja lenne. /Máthé Éva: Eltávolítanák Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./
2009. július 30.
Bűnszervezet támogatása és zsarolásra való felbujtás gyanújával vádat emeltek a kolozsvári CFR futballklub tulajdonosa, Pászkány Árpád Zoltán ellen a Szervezett bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT) ügyészei. Az ügyészek állítása szerint Pászkány jelentős anyagi támogatás fejében saját üzleti érdekeinek kiszolgálására, illetve üzleti ellenfelei lejáratására használta fel a Gazeta-sajtótröszt kiadványait. Az ügyészeknek adott tanúvallomásában a Gazeta de Cluj egyik volt alkalmazottja számolt be arról, hogy Pászkány Árpád pénzzel is támogatta a lapcsoport kiadványait. Az összegek ellenértékeként a Gazeta lapjai hevesen támadták azokat a vállalkozókat, akik ellenérdekelt félként vettek részt olyan versenytárgyalásokon, ahol a magyar üzletember is versenyben volt. /Vádat emeltek Pászkány Árpád ellen a Gazeta-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./
2009. július 30.
Sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének volt elnöke, a Maros Vízügyi Igazgatóság volt igazgatója három vizsgálati szerv zárójelentését, melyek egyhangúan alátámasztják, hogy megalapozatlannak bizonyultak a még az igazgatói megbízatása alatt ellene a sajtóban felhozott vádak. A Cuvantul Liber című helyi napilap egész sor törvényszegéssel vádolta meg a volt intézményvezetőt. Végül mindhárom vizsgálati szerv megalapozatlannak találta a Dávid ellen felhozott vádakat. A vizsgálat eredményeivel az igazgatóságnak kellett volna a nyilvánosság elé állnia. Dávid azért tárta a nyilvánosság elé a vizsgálati eredményeket, mert a vádak részben az RMDSZ-t is illették, lévén, hogy politikai egyezség nyomán volt ő az intézmény vezetője. A tájékoztatón a marosvásárhelyi RMDSZ jelenlegi elnöke, dr. Benedek István a testvérvárosi küldöttségek utazási költségei kapcsán a napokban kirobbant sajtóbotránnyal kapcsolatos álláspontját ismertette. Jómaga tíz éve nem vett részt egyetlen küldöttségben sem, de kiállt amellett, hogy a testvértelepülési kapcsolatokat ápolni kell. Ezek a kapcsolatok hasznosak lehetnek, az együttműködésben gazdasági és idegenforgalmi lehetőségek vannak, amikből a város hasznot húzhat. /(benedek): Dávid: minden vádpont hamis volt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./
2009. július 30.
A székely lobogó eltávolítását követelte a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületéről Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az Antal Árpád elöljárónak elküldött levelében. Munteanu hangsúlyozta, tilos kitűzni másfajta lobogókat, kivéve, amikor hivatalos állami látogatót fogadnak a hatóságok. A kék-ezüst székely zászlót tavaly év végén tűzték ki a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületére. /Kovászna megye prefektusa a székely zászló levételét kéri. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./
2009. július 30.
Egyetlen tanácsos sem kommentálta, hogy az önkormányzati ülésen levették a napirendről a túlzások, elírások miatt a magyarság körében felháborodást keltett, Arad statútumáról szóló határozat tervezetet, de az ülés után Bognár Levente alpolgármester elmondta, hogy főként ennek a fejezetnek a kijavítása miatt halasztották el a voksolást. /Irházi János: Némi RMDSZ-nyomásra. Átírják Arad statútumát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./
2009. július 30.
Előkészületben a tanügyi reform törvénycsomagja, mielőtt azonban megszületne az átszervezés, a megújulás terve, 12 000 (a szakszervezetek szerint 20 000) tanügyi alkalmazott elbocsátásáról adott ki rendeletet a minisztérium. Osztályösszevonásokra, az óraszámok minimálisra csökkentésére szólították fel a megyei tanfelügyelőségeket, és csatolták a listát, hol, hány alkalmazottal kevesebbnek jut fizetés ősztől. A miniszter asszony védekezett: a szakképzetlen tanárokat igyekeznek kiiktatni a rendszerből, ésszerűsíteni próbálják az osztályok létszámát. Nem a nagy gyermeklétszámmal működő városi iskolákban, hanem az eldugott településeken, falvakon van tanárgond. Leépíthetik a szakképzetleneket, de ősztől nem lesz, aki oktassa a gyermekeket. Háromszéken külön gondot jelentenek az egy-két gyermekkel működő román osztályok. Kapkod az oktatási miniszter, próbál megfelelni a kormányfő diktálta elvárásoknak. Nincs pénz, és még nagyobb baj, koncepció sincs. /Farkas Réka: Kátyúban a tanügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./
