A Bánát Múzeumnak otthont adó temesvári Hunyadi kastély megroggyant falainak megerősítésekor ásni kezdtek a kastély udvarán. A felújítási munkálatok során, középkori falak maradványaira bukkantak. A kiásott falakat nagy valószínűséggel a magyar Anjou-ház alapítója, Károly Róbert király építtette 1315 körül, amikor hét évre Temesvárra költöztette királyi székhelyét. /Pataki Zoltán: Károly Róbert lakótornyát tárták fel. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
2009. augusztus 26.
Kiskunfélegyházán ötödjére szervezték meg a Magyar–Magyar Tábort. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum három diákja Nagy Zsolt tornatanár vezetésével érkezett a táborba, ott – az Alsószeliből érkezett szlovákiai magyar fiatalokhoz, illetve a kikindai (Szerbia) képviselőhöz és a kiskunfélegyháziakhoz hasonlóan – mindennapjaikról meséltek. A táborban több pályázati lehetőséget, ifjúsági csereprogramot ismertetett. A tordaiak tolmácsolták a Jósika Miklós Elméleti Líceum igazgatónője, Rus-Fodor Dóra köszönetét, Kiskunfélegyháza ugyanis 3000 euróval támogatta a tordai magyar iskola születését. /Ladányi Emese: Tordai diákok a kiskunfélegyházi V. Magyar–Magyar Táborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2009. augusztus 26.
Megrázó riportot készített a kolozsvári pataréti romatelepről a BBC forgatócsoportja, amelyet internetes kiadásban tettek közzé. A közel százfőnyi roma közösség nyomorúságos életéről készült dokumentumfilm a város széli telepen több mint két nemzedék óta tengődő szerencsétlen sorsú családok mindennapjait tárja fel. Az itt élők számára Kolozsvár szemétdombja nem csak otthon, hanem „jövedelmük” fő forrása is: az itt összegyűjtött fém- és műanyaghulladék értékesítéséből tesznek szert valamennyi pénzre, de ugyancsak innen származik a napi betevő falat kicsiknek, nagyoknak. A kolozsvári önkormányzat teljes közömbösséggel kezeli a kérdést. Mivel az ott élők többségének nincs személyazonossági igazolványa, esélyük sincs arra, hogy bármiféle szociális segélyben, orvosi ellátásban részesüljenek. Az egyedüli segítség egy holland alapítványtól származik. /BBC-film a pataréti romák helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2009. augusztus 27.
Szinte kizárólag politikai síkon folyik a tanügy reformról a vita, annak ellenére, hogy a lakosság szempontjából alapvető jelentőségű, mert döntő hatással lesz az elkövetkező nemzedékek sorsára. Az Európai Unió együttműködést vállal a tagországokkal, pénzügyi forrásokat biztosít olyan programok számára, mint az oktatás és nevelés az élet teljes időtartamára. A reform kulcskérdése az, mennyit költhetnek valamely állam polgárainak nevelésére. Az EU-ban átlagosan 5970 eurót fordítanak évente egy diákra (beleértve a főiskolai hallgatókat is), Magyarországon 4008, Romániában 1438 eurót költenek erre a célra. Romániában az utóbbi években a bruttó hazai terméknek legalább 5 százalékát az oktatásra fordítják, azonban az országban ez egy főre eső bruttó hazai termék jóval alacsonyabb, mint az összehasonlításban szereplő országokban. /Czédly József: Oktatási reform – nemzetközi összefüggésekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2009. augusztus 27.
A Új Magyar Szó munkatársa nem ért egyet Sólyom László köztársasági elnök kisebbségvédő módszereivel, néha úgy tűnik, mintha az adott körülményeket rosszul mérné fel, „a határon túli magyarok rokonszenvének elnyerése mintha a célnál is fontosabb volna számára”. A páneurópai piknik huszadik évfordulója alkalmából tartott beszédében viszont nem szólt arról, hogy az Európai Unióban fontos lenne a kisebbségvédelem. Abban egyetértett a cikkíró Sólyom Lászlóval, hogy forduljon a magyarság jobban a jövő felé, ne rágódjon annyit a múlton, beleértve Trianont, mert az nem vezet sehová. A lap hozzátette: „túl sok az önjelölt magyarságkutató, a regös, táltos, sámán”. Azok fordulnak a múltba, akik a jövőért képtelenek tenni valamit. /Sike Lajos: Botlunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2009. augusztus 27.
„A román hatóságok rémületben tartják a csíkszentmártoniakat: a csíkszeredai ügyészség ezekben a napokban 220 helybélit, a fél falut készül beidézni a júniusban történt incidensek miatt” – nyilatkozta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Néhány héttel később Csíkszentkirályon tört ki konfliktus a helybéli magyarok és romák között, egy késeléses eset nyomán, a helybéliek felháborodtak, amiért a késelő romát nem állították elő a hatóságok. A jogvédő szervezetek önbíráskodással vádolták a két község lakóit, a megye vezetőit pedig azzal, hogy hallgatólagosan vagy akár tevőlegesen támogatja eljárásaikat. Négy roma szervezet a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz fordult segítségért az elüldözött romák ügyében. A „központi sajtó eltorzítva mutatta be az alcsíki helyzetet, a hatóságoknak bűnbakot kellett keresniük. Ezért hívják be most az ügyészségre csíkszentmártoniakat” – vélte Borboly. Borboly cáfolta a Romani Crissnek azt az állítását, mely szerint a Csíkszentkirály melletti erdőkben továbbra is bujkálnak elüldözött romák. /Cs. P. T. : Beidézték fél Csíkszentmártont. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ Csíkszentmártonban a konfliktus azután tört ki, hogy néhány roma lakos a lovait egy megművelt területen legeltette, és amikor a gazda elkergette onnan őket, a romák megverték a terület gazdáját és a fiait. Este több magyar lakos is kiment a romák telepére és kövekkel dobálta be házaik ablakát. Az egyik érintett magyar lakos sérelmezte, hogy Hargita megye prefektusa Bantusztánnak nevezte községüket, és azt állította a magyarokról, hogy nem toleránsak és nem képesek a békés együttélésre. „Nem igaz. Nálunk senkit nem gyilkoltak meg, nem égették fel senki házát, és nem igaz az, amit a sajtóban hangoztatnak rólunk” – szögezte le. /Jánossy Alíz: Tovább gyűrűzik a Hargita megyei romaügy. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2009. augusztus 27.
A Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete szeptember elsejétől abban épületben fog működni, amely az RMDSZ megyei szervezetének is otthont ad. Ebben az épületben működik az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete, a Volt Politikai Foglyok Egyesületének sepsiszentgyörgyi fiókja, valamint az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselőinek – Márton Árpád és Édler András képviselők és Albert Álmos szenátor – az irodája. A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete eddig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kovászna megyei szervezetével működött egy épületben. /Háromszék: egy épületben az RMDSZ és az MPP. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Maros megyében 917 oktatási egységben kezdődik szeptember 14-én a tanév. A megye oktatási intézményei által benyújtott tankönyvigénynek mindössze a 30%-ára elég a szaktárca által kiutalt összeg. A tankönyvhiány arra kényszerítette a tanfelügyelőséget, hogy áttekintse a korábbi években nyomtatott tankönyvek esetleges felhasználását az idei tanévben. /Kevés a tankönyv. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Elbocsátás nélkül csökkentette az állások számát a Kovászna megyei tanfelügyelőség az óvoda- és iskolahálózatban. A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy 146 katedrával kevesebb lesz az új tanévben, mint tavaly, de azt elismerik, ha ennek így kell történnie, jó, hogy nem kerül utcára egyetlen szakképzett pedagógus sem. Országosan húszezer állás megszüntetéséről döntött az oktatási miniszter, ebből Háromszéken száznegyvenhat alkalmazottat érintene, ha a karcsúsítást elbocsátással oldanák meg. A megyei tanfelügyelőség valóságos számháborút folytatott a csökkenthető órák ellen, többek között a kétnyelvű osztályok kivételével ezentúl összevonják a csoportokat az idegennyelv-órákra és bizonyos gyakorlati tevékenységekre, kettő helyett csak egy opcionális tantárgyat választhatnak a diákok stb. /Fekete Réka: Hátraarc a tanügyi reformnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./
2009. augusztus 27.
A vegyes tannyelvű iskolák diákképviseletére vonatkozó javaslataival egészítené ki a közvitára bocsátott oktatási törvénytervezetet a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/. A tervezet elfogadja az iskolai, megyei és országos diáktanácsok létjogosultságát, de szól a kisebbségi diákok érdekképviseletéről a vegyes tannyelvű iskolák esetében. Borzási Sarolta, a Kolozsvári Magyar Diáktanács alelnöke elmondta: fontos kérvényezni a diáktanácsok konzultatív szervként való működését az Oktatási, Kutatási és Innovációs Minisztériumban. A kisebbségi diákképviselőket el kellene fogadni tagként a vezetőtanácsban. /Kisebbségi képviseletet akar a MAKOSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Nemzeti együttes védjegyként működik a „Székelyföldi” márkanév, a védjegyet tartalmazó okirat augusztus 21-én érkezett meg a Hargita Megyei Tanácshoz. Ezelőtt azonban a „Székelyföldi termék” márkanevet a szabadalmi hivatalnál levédte a Székelyföldi Termék Egyesület, amelyet tavasszal jegyeztek be. Azóta már megjelent az első, logóval és sorszámmal ellátott termék, a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát adták ki a T3 Kiadó gondozásában – ezt júliusban sajtótájékoztatón mutatta be Izsák Balázs SZNT-elnök, illetve Tulit Attila kiadóigazgató. A két megyei önkormányzat elnökei nem tudnak a Székelyföldi termék márkanév levédéséről, a két megyei tanács a Székelyföldi név levédését kezdeményezte. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kijelentette: ha bejegyezték a Székelyföldi terméket, meghívják a kezdeményezőket, hogy hangolják össze a dolgokat, ne kerekedjék politikai vita az ügyből. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a termék szót nem is lehet levédeni, ezért maradt a márkanév csak Székelyföldi. Fontos lenne, hogy ne kerekedjenek politikai színezetű viták ebből. /Farcádi Botond: Székelyföldi termékből is kettő lesz? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Augusztus 17-én a tíz gyermek jelentkező közül négyet választottak ki a Tamási Áron nyomán készülő Ábel-előadásban való fellépésre. A hivatásos színház, a Kézdivásárhelyi Városi Színház első bemutatója október 23-án lesz, amikor a Tamási Áron Ábel című trilógiájából Pozsgay Zsolt által színpadra vitt előadást mutatják be. Gergely László a társulat igazgatója. /Iochom István: Indulásra kész a Kézdivásárhelyi Városi Színház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Fennállásának 30. évfordulójához közeledik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, színvonalának köszönhetően bekerült az európai régizene-fesztiválok hálózatába. Idén az anyagi bizonytalanság miatt szinte semmit sem lehetett tervezni. Meg kellene előzni azt, hogy hasonló helyzet alakuljon ki. Létre kell hozni egy kulturális tartalékalapot erre a célra, a civil szféra hozzájárulásával. Közel egy év van rá, hogy anyagi biztonságot teremtsenek a Csíkszeredai Régizene Fesztivál számára, hogy ne kelljen többé értékes jelentkezőket visszautasítani. Többen javasolják, fedjék le a vár udvarát, és akkor örömmel játszhat ott bárki. Sőt, a várudvar egész évben használhatóvá válik. A műemlékvédők ezt biztosan nem fogadják el, mert eredeti formájában kell régi épületeinket, múltunk még meglévő tanúit. A franciák képesek elviselni, hogy a Louvre udvarában üvegpiramist állítottak, a csíkszeredaiak is elviselhetnének egy piramisszerű üvegsapkát a Mikó-vár udvara fölött. Valamilyen megoldásra – a műemlékszakértők véleményét kikérésével – szükség van. /Zsehránszky István: Nem lehet felfüggeszteni. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Egyre több településen tartanak városnapokat, amelyet rövid idő múltán „hagyományosnak” kiáltanak ki. Kolozsváron a polgármester összehívott nemrég egy, természetesen döntési lehetőség nélküli tanácskozást, melyen fölmerült kolozsvári városnapok megrendezésének lehetősége. Kérdés az volt, melyik naphoz lehetne kötni az eseményt? Elhangzott az első javaslat: a legméltóbb augusztus 19-e lenne. Ugyanis Károly Róbert király 1316-ban ezen a napon városi jogokat biztosított Kolozsvár lakosainak. Ez nem megfelelő, hangzott el, hogy miért, az nem derült ki. Jól is néznénk ki, ha Kolozsvárnak a magyar király oklevelében biztosított jogaihoz kötnék a városnapot. A város lakóinak többsége soha nem hallott erről, mert nem mondták el nekik. A második javaslat: július 2-a. 1405-ben Zsigmond király ezen a napon szabad királyi város rangjára emelte, önálló törvényhatósággá tette Kolozsvárt. Erről szó sem lehet! Egyik magyar király után a másik? A két időpont ellen azt hozták fel, hogy a nyári szünidőre elutaztak a városból, az egyetemisták. Ezzel szemben a nyári városnapok föllendíthetnék a város idegenforgalmát, érvelt Asztalos Lajos, a város helytörténésze. /Asztalos Lajos: Kolozsvár napok… avagy mit akartok? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Létezése óta közel nyolcvan éve volt a kapubejárat felett a marosvásárhelyi Teleki Téka szimbóluma, a bagoly, amelyet augusztus 26-án leszerelt a Maros Megyei Múzeum restaurátora, András Tihamér. A bagoly restaurálására a Rotaract-Téka Marosvásárhely ifjúsági szervezet a Félsziget fesztivál alkalmából indította Fizess egy sört a bagolynak című akcióját, amely keretében sikerült összegyűjtenie a restauráláshoz minimálisan szükséges 2000 lejből 1370 lejt. A hiányzó 700 lejjel Markó Eszter bukaresti ügyvéd, a Teleki Téka egykori olvasója egészítette ki az összeget. A Maros megyei múzeum igazgatója, Soós Zoltán felajánlotta, hogy a további, a restauráláshoz szükséges költségeket állja a múzeum. Lázok Klára könyvtáros, a Teleki Téka munkatársa, ötletgazda és a gyűjtés szervezője korábban a Teleki Sámuel-korabeli székek felújítására hívta fel sikeresen a vásárhelyiek figyelmét, most a Félszigetre szórakozni érkező ifjúságot próbálta megmozgatni a közösségi ügy érdekében. /A. E. : Elröppent a bagoly a Teleki Téka kapujáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Augusztus 9–15-e között zajlott Várfalván a III. Aranyosszéki Gyermek Néptánctábor. A nemrégiben alakult Vár Egyesület és az Aranyosszék Néptáncegyüttes hajdani és mai tagjai szervezték a tábort. Tavaly ötvenen voltak, idén százan. A tábor célja, hogy felelevenítse Aranyosszék népzenéjét, néptáncát, ezt végzi Aranyosszék Néptáncegyüttes több mint tizenöt éve. A mostani kis táborlakók közül kerül majd ki az együttes utánpótlása. A tábort működtető maréknyi ember éjt nappallá téve dolgozott. /Szebeni Zsuzsa: Liliput Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Több száz zarándok kereste fel idén is részt az 1944. augusztus 26-i úz-völgyi szovjet betörés napján a sírkertet, emlékezni és fejet hajtani a hazájukat védő katonák előtt. Az itt állomásozó 11. Székely Határőrezred legfőképp fiatalokból álló csapatai nem bírtak a túlerővel. Az egykor itt harcolók immár három és fél évtizede rendszeresen találkoznak ezen a napon, tizenöt esztendeje pedig emlékmű hirdeti a katonatemetőben, hogy az utódok nem felejtenek. Hatvanöt évvel ezelőtt még megünnepeltük Szent István napját, aztán a cselszövéssel és túlerővel szemben nem volt menekvés – emlékezett dr. Szőts Dániel egykori honvéd, az úz-völgyi ünnepségek mindenese. Gergely András csíkszentmártoni polgármester azokhoz szólt, akik félnek a megemlékezéstől. A hatalom jobban tenné, ha a fiatalok kilátástalanságától, a nehéz gazdasági helyzettől, és nem az őseikre emlékező magyaroktól félne, mert az emlékezés a megbékélés csíráját hordozza, csakis erre lehet reményteli jövőt építeni – fogalmazott Gergely András, aki az első világháború olasz és szlovén helyszíneire utalt, ahol példásan őrzik az elesett katonák emlékét, függetlenül attól, hogy az ellenség hadseregében harcoltak-e vagy sem. Idén négy új emlékjelet avattak fel az úz-völgyi panteonban: Mikóújfaluból egy vörös andezitből készült kettős keresztet hoztak az emlékezők, Árkosról újabb kopjafát (ezúttal az ezred katonazenekarának tiszteletére), Szentivánlaborfalváról negyvennégy helybeli honvéd emlékére került kopjafa a temetőbe, Gelencéről pedig Kelemen Dénes által faragott fakereszt. /Ferencz Csaba: Az emlékezés a megbékélés csírája (Úz-völgye). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Daradics Árpád grafikusművész és Sánta Csaba szobrászművész közös kiállítását nyitották meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A két művész együtt diplomázott Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1990-ben. A mostani kiállításon Sánta Csaba népművészeti ihletésű bronzalkotásai és Daradics Árpád fotoprint technikával készült művei láthatók. Daradics Árpád jelenleg Budapesten él, Sánta Csaba szülővárosában, Szovátán lakik, és Székelyudvarhelyen tanít. Sánta Csaba számos szoborral, domborművel gazdagította erdélyi köztereinket, mondta Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész. Sok más szobrász munkáit is Sánta öntötte bronzba, mivel Szovátán vállalkozásként öntőműhelyt működtet. /Máthé Éva: Kettős képzőművészeti tárlat nyílt Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Szatmárnémetiben a Partiumi Magyar Napoknak helyet adó Kossuth-kert régóta megérdemelné, hogy történetét feltárják. Ez a park kicsiben az egész város történelmét tükrözi. A Kossuth-kert érdekes történetét dolgozza fel Szilágyi Orsolya művészettörténész, „A szatmárnémeti Kossuth Kert” című könyvében, amelyet a kolozsvári Teleki Mihály Alapítvány jelentetett meg, a szatmárnémeti Identitas Alapítvány támogatásával. A könyvet augusztus 30-án mutatják be, Partiumi Magyar Napok keretében a Szent István Kör történelmi sátrában. A könyvbemutatót Sárándi Tamás történész, muzeológus „Magyarok és nemzetiségiek. A magyar kormány nemzetiségi politikája 1940–1944 között” című előadása követi. A Szent István Kör a 20. századi magyar történelem fordulópontjaival foglalkozó előadásokat szervez évek óta. 2007-ben a magyar identitás formáiról hangzott el előadás, 2008-ban a világháborúkat követő határmódosításokról és azok hatásáról. /Könyv a Kossuth-kertről. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./
2009. augusztus 28.
Az RMDSZ nélkül szervezik az ötödik román–magyar kormányülést. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnökekijelentette: „mivel nem vagyunk kormányon, nem vették igénybe az RMDSZ javaslatait a napirendi pontok összeállításakor, még nem kell a segítségünk”. Az RMDSZ Markó Attila államtitkárt bízta meg, érje el, hogy kisebbségi kérdések megvitatását is tűzze napirendre a két kormány, de ez egyelőre nem sikerült. A magyar fél hangsúlyozta: az együttes ülés előkészítésénél – az eddigi gyakorlat szerint – bevonják a magyarországi románságot és a regionális együttműködésben érintett polgármestereket, regionális fejlesztési tanácsokat is. /Román–magyar kormányülés RMDSZ nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./ Október 10-én tartják az ötödik román–magyar közös kormányülést, de az esemény helyszínével kapcsolatban még nincs egyetértés Budapest és Bukarest között – közölte Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár a román kormányszóvivő szavaira reagálva, aki október 26-án, a Boc-kabinet ülése után közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják. A szakállamtitkár megerősítette, a magyar fél korábban erdélyi várost – elsők között Kolozsvárt – választotta volna helyszínnek. Cseke Attila szenátor kifejtette: „Az ugyanis az érzésem, hogy a legutóbbi közös kormányülésen kötött megállapodások közül semmi nem valósult meg. ” Tavaly, október 21-én négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői Szegeden, a legutóbbi magyar–román kormányülés után. /Cseke Péter Tamás: Román-magyar helyszínvita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2009. augusztus 28.
Az autonómia, elsősorban a területi autonómia fogalma a román jogban és a politikai közbeszédben sokáig nem is létezett, a történelemkönyvek ma is agyonhallgatják a középkori erdélyi autonómiaformákat. Történelmi tény, hogy az erdélyi szászok 800 évig azért tudták megőrizni anyanyelvüket, sajátos kultúrájukat, legtöbb településük etnikai összetételét, nemzeti identitásukat, mert autonómiával rendelkeztek. Király Károly mondta annak idején, hogy 1990. január 6-án megvolt a lehetőség arra, hogy az autonómia, az erdélyi, romániai magyar közösségi autonómia bekerüljön a politikai közbeszédbe, de Ion Iliescu akkori ideiglenes államelnök Domokos Géza akkori RMDSZ-elnök egyetértésével kihagyta a fogalmat a Nemzeti Megmentési Front kisebbségvédelmi programjából. A későbbiekben pedig az RMDSZ, 1996-os kormányba lépése után a területi autonómia fogalmát kampánytémává züllesztette, írta Kincses Előd. /Dr. Kincses Előd: Az autonómia-küzdelem és a jog. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28., közölte még: Népújság (Marosvásárhely), aug. 28., Krónika (Kolozsvár), aug. 28./
2009. augusztus 28.
Egységes uniós betelepítési rendszert javasol Brüsszel, az Európa Bizottság a jövő héten áll elő az erről szóló javaslattal, amit a soros elnökséget betöltő Svédország is támogat. /EU: egységesítik a betelepítéseket. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2009. augusztus 28.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke nem tartja kizártnak, hogy alakulata saját jelöltet indítson az ősszel sorra kerülő elnökválasztások alkalmával. Az MPP elnöke Sepsiszentgyörgy központjában felavatta az MPP Kovászna megyei szervezetének székhelyét, majd hangsúlyozta, a székelység közképviseleti testülete a Székely Nemzeti Tanács; Markó Béla, Tőkés László és Kelemen Hunor tévednek, ha ezt nem veszik figyelembe. /Kovács Zsolt: Elnökjelöltet indít az MPP? Szászék mindkét székely nagygyűlésre elmennének. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2009. augusztus 28.
A Székely Nemzeti Tanács felkér minden, Székelyföld jövőjéért felelősséget vállaló polgárt, szervezetet, egyesületet, történelmi egyházaink képviselőit, hogy közvetlenül és a médián keresztül is követeljék az erdélyi magyar politikusoktól az SZNT által kidolgozott dokumentumok elfogadását. /Az SZNT az autonómia ügyét képviseli. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./
2009. augusztus 28.
A Magyar Civilszervezetek Szövetsége egy új felelősségvállaló vezetési-struktúrára tesz javaslatot. Ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, Magyar Polgári Párt, Székely Nemzeti Tanács esetében az összekötő nemzeti alapértékek, deklaráltan mindnyájuknál ugyanazok, akkor miért nem lehetséges egy közmegegyezéses stratégia kialakítása? Ennek oka a széthúzás, személyes és kisebb csoportérdekek érvényesítési szándéka mentén. A nézetkülönbségek sem csökkennek, hanem bővülnek (lásd a székelyudvarhelyi–csíkszeredai szeptemberi népgyűlést). Ezért ki kell alakítani egy olyan struktúrát, amely képes felvállalni, képviselni és érvényre juttatni az erdélyi magyar közösség összképviseleti érdekeit. A Magyar Civilszervezetek Szövetsége (MCSZESZ) e mellett kötelezi el magát. A társadalmi szerződés érvényesítése érdekében jönne létre az Erdélyi Magyar Konvent, amely garanciája a romániai összmagyar célok megvalósításának és végrehajtásának. A Magyar Civilszervezetek Szövetségének (MACISZESZ) Igazgató Tanácsa javasolja az Erdélyi Magyar Konvent mielőbbi létrehozását. Az ideiglenes ALAKÍTÓ KONVENT résztvevői között legyenek: – az egyházak vezetői vagy megbízottai; – az RMDSZ vezetői; – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; – Székely Nemzeti Tanács; – Erdélyi Magyar Polgári Párt; – Romániai Magyar Gazdák Egyesülete; – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; – Erdélyi Magyar Pedagógusok Szövetsége; – Romániai Magyar Közgazdász Társaság; – Szociális szervezetek képviselete; – Erdélyi Múzeum Egyesület; – Erdélyi Műszaki Társaság; – Környezetvédelem szervezeteinek képviselete; – Magyar Civilszervezetek Szövetsége. (közmegegyezés szerint az összetétel kiegészíthető, vagy változtatható) Az Alakító Konvent feladata az Erdélyi Magyar Konvent létrehozása feltételrendszerének kidolgozása. Az Erdélyi Magyar Konvent az egész magyarság érdekeit érintő döntéseket hoz. Működési ideje az első hivatalosan elfogadott erdélyi magyar autonómia struktúra létrehozásáig tart. /Civil javaslat a romániai magyarság összefogására. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./ Emlékeztető, hasonló felhívás: Felhívás az Erdélyi Magyar Konvent megalakítására. = Nyugati Jelen (Arad), 2009. febr. 13./
2009. augusztus 28.
A döntő ütközeten, „a megmaradásért folytatott küzdelmen már túl vagyunk, de hogy sikerre tudjuk vinni Magyarországot, azokon a küzdelmeken még nem” – mondta hallgatóságának Orbán Viktor Fidesz-elnök a budapesti Polgárok Háza fennállásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. „Egy óriási feladat áll előttünk: szép dolog, hogy fel tudtuk építeni a Polgárok Házát, de a feladat most az lesz, hogy felépítsünk egy másikat, egy 93 ezer négyzetkilométeres épületet, a magyarok régi-új otthonát” – jelentette ki telt ház előtt Orbán Viktor. /Orbán: a magyarok régi-új otthonát kell felépíteni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
2009. augusztus 28.
Jóváhagyta a Kovászna Megyei Tanács azt a határozattervezetet, melynek értelmében Kovászna, Hargita és Maros megye közösen dolgozza ki a három megyét átfogó szociális stratégiát. /Farcádi Botond: Közös szociális stratégia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./
2009. augusztus 28.
Lemondott a moldovai kormány, be Zinaida Greceanii miniszterelnök, mert a neki bizalmat szavazó parlamentet feloszlatták, és azóta már megválasztották az új törvényhozást. Greceanii az új parlament alakuló ülésén, augusztus 28-án nyújtja be hivatalosan lemondását, de ügyvezetőként hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. /Lemondott a moldovai kormány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2009. augusztus 28.
A Hargita megyei tanács nem adott engedélyt a gyergyóditrói szienitbánya megindítására. Borboly Csaba, a testület elnöke elmondta, mindaddig nem adnak engedélyt, amíg hiányos a dokumentáció. „Az elmúlt években rendezett népszavazások alkalmával a helyi lakosság nagy része ellenezte a bánya létrejöttét. Gyergyóditró lakossága akaratának érvényt kell szerezni!” Borboly jelezte, hogy személyesen kapott ügyvédi felszólítást: engedélyezze a bánya létrehozását, ellenkező esetben pert indít ellene az olasz beruházó. /Nem engedélyezik a szienitbányát. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2009. augusztus 28.
Megromlott a magyar–roma viszony Erdélyben. Rabló gazemberek! – szitkozódnak a magyarok. Rasszisták! – skandálják a Csíkszeredába tüntetni jött bukaresti romavédő szervezetek vezetői. 1990 márciusában, amikor a titkosrendőrség által félrevezetett hodákiak Bolyai Jánost meggyilkolni jöttek Marosvásárhelyre, Sütő Andrást bántalmazták, és a maroknyi magyart bekerítették a főtéren, megjelentek a cigányok: „Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok!” Nem szégyellem, hogy könnyekkel a szememben írom le ezeket a sorokat! Ám megvallom, szorongással is a szívemben: hol rontottuk el? Miért váltak el útjaink? A székelyföldi cigányok a magyaroknál is nyomorúságosabb körülmények közt élnek. A székelyek igyekeznek megvédeni azt a keveset, amit nadrágszíjparcelláikon megtermelnek, a romák meg elcsenni azt a szinte semmit, amivel egyik napról a másikra eltengődhetnek. Át kell felelősen átgondolni a történteket. Jóval nehezebb lesz a megegyezés azokban a falvakban, ahol a magyar lakosság mellé néhány éve még nomád életet élt romák telepedtek le. /Ambrus Attila: Hol rontottuk el? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
