Temesváron a Szórvány Alapítvány újabb sikeres projekt közepén tart, ugyanis szeptember 26-án a Kós Károly Közösségi Központban átadták a „Helyi Kulturális Értékeket Képviselő Központot”. Ezt megelőzően számos bánsági kulturális intézmény képviselői részt vettek a „Helyi Kulturális Élet Szereplői és Kapcsolatai” című képzésen. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke kiemelte Bánság multikulturalitását, és az itt élő nemzetek egyetértését. /Megnyílt a Helyi Kulturális Értékeket Képviselő Központ. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./
2009. szeptember 28.
Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartották a főegyházmegyei családkonferenciát. Az erdélyi családpasztoráció hétéves múltra tekint vissza. A konferencia meghívottja Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök, családreferens püspök volt. A konferencia megnyitóján Jakubinyi György gyulafehérvári érsek emlékeztetett, hogy a magyarságnak is volt egy szent családja: Szent István, boldog Gizella és Szent Imre herceg. /Takács Éva: Főegyházmegyei Konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2009. szeptember 28.
Harmadik alkalommal rendezett Reneszánsz Kastélyfesztivált a dévai székhelyű Dél-Erdélyért Kulturális Társaság. A hagyományosan több helyszínen – kúriákon, kastélyokban, várakban – zajló rendezvénysor idén a vajdahunyadi várkastélyban kezdődött. A Hunyadiak, illetve még Zsigmond király korának felelevenítésével kezdték műsorukat az est meghívottai: a budapesti Musica Profana együttes. A neves budapesti előadók muzsikáltak nemcsak Vajdahunyadon, hanem a rendezvény másnapján Marosillyén is, majd a szászvárosi református vártemplomban. Marosillyén a szentmisét Leander ferences atya, dévai plébános celebrálta, felelevenítve a reneszánsz kor és eszme jótékony hatását az egyházra. Ebből az időszakból való a déli harangszó bevezetése is, amit Hunyadi János nándorfehérvári diadalának emlékhez kötünk. Marosillyén a rendezvényen a település nagy szülöttjére, Bethlen Gábor fejedelemre emlékeztek. Meghívták a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium képviselőit. A kollégium 1992-ben alakult reneszánsz táncegyüttese, a Collegium Gabrielense, olasz, francia, angol táncokkal örvendeztette meg a közönséget. Szeptember 27-én Szászvároson Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE elnök, ismertetőt tartott a XIII. században épült, és az 1600-as években újraépített református templomról, illetve magáról a 700 éves városról, melynek számbelileg nagyon megcsappant szász illetve magyar közössége. Fellépett a baróti Kájoni Consort Régizene Együttes. /Gáspár-Barra Réka: III. Reneszánsz Kastélyfesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./
2009. szeptember 28.
A Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont munkatársa, Mihály János történész ötletére és Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére a székely szimbólumok régebbi és újkori emlékeinek felkutatását, összegyűjtését céljául tűző székelyföldi szintű munkafolyamat vette kezdetét. Szeptember 24-én megalakult Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport olyan szakemberekkel, akik e területek valamelyikét már hosszú ideje kutatják. Marosvásárhelyről Pál-Antal Sándor történész, Sepsiszentgyörgyről Nagy Balázs történész, Kovászna Megye Tanácsának székelyföldi referense és Szekeres Attila heraldikus, Székelyudvarhelyről Mihály János és Zepeczaner Jenő történészek vesznek részt a munkában. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a Székelyudvarhelyen tartott alakuló megbeszélésen a jelképek identitásmegőrző szerepét hangsúlyozta. /Túros Eszter: Székely szimbólumok leltára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2009. szeptember 28.
A szegénykonyha részére gyűjtöttek élelmiszert, valamint számos vetélkedőn próbálták ki magukat a hét végén a gyergyószentmiklósi ifinapok résztvevői. /Jánossy Alíz: A móka mellett szociális tevékenységet is végeztek a gyergyószentmiklósi ifinapokon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2009. szeptember 28.
Százötven éve született, és nyolcvan éve hunyt el a nagy székely meseíró, lapszerkesztő és irodalomszervező, Benedek Elek, a szülőfalujában, Kisbaconban működő emlékház pedig negyven esztendővel ezelőtt létesült. E hármas évforduló alkalmából Háromszéken ezt az évet Benedek Elek-emlékévnek nyilvánították, melynek keretében szeptember 25–30. között Benedek Elek-emlékünnepség-sorozat zajlik. A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott megnyitón Tamás Sándor elmondta: 15 millió magyar ismeri Benedek Elek meséit, generációk nőttek fel ezeken a meséken. Gyermek a képzelet és valóság határán, a mese, az olvasás és a tanulás kapcsolódási pontjai napjainkban címen szakmai konferenciát tartottak. Adventre kiadják a Benedek Elek-emlékkönyvet is. Győri Lajos, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének elnöke Mint a mesékben címmel fotókiállítást nyitott meg Sepsiszentgyörgyön, majd a gyermekfolyóiratok szerkesztőinek Kárpát-medencei szakmai találkozója zajlott, ahol a Kolozsváron megjelenő Napsugár és Szivárvány, a vajdasági Jó Pajtás, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, a pozsonyi Kincskereső és Tücsök, az eszéki Barkóca, a kárpátaljai Irka folyóiratok szerkesztői mutatták be kiadványaikat. /Bíró Blanka: Harminckét rendezvény Háromszéken Benedek Elek emlékére. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2009. szeptember 28.
Selyem Zsuzsa író, irodalomkritikus, novellista, publicista volt a nagyváradi Törzsasztal vendége. A problémák és a világ összetettségét mutatja be írásaiban. Selyem Zsuzsa beszámolt irodalomtanári munkásságáról a diáksággal való tapasztalatairól is. „Manapság a szükséges műveltségi alapok hiányoznak a fiatalokból, ami az iskola hibája. Nagyon sok azonban a tehetséges diák, a fiatalok nyitottak, és a hiányosságok pótolhatóak” – mondta el Selyem Zsuzsa. Beszélgetőpartnere Kőrösi P. József volt. /Totka László: Selyem Zsuzsa Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2009. szeptember 28.
Nemrég az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), az Apáczai Csere János Baráti Társaság és a Szabadság napilap rendezésében Sportemlékek néven előadás hangzott a legendás labdarúgó Aranycsapatról és László Ferenc sportújságíróról. Megnyitották a Szabadság székhelyén a László Ferenc sporthagyatékából rendezett és az Aranycsapatról szóló kiállítást. László Ferenc sportújságíró /Kolozsvár, 1930. márc. 10. – Szeged, 2009. máj. 1./ hamvait május 16-án helyezték örök nyugalomra a Házsongárdi temetőben. László Ferenc 18 évesen már a kolozsvári Világosság diáktudósítója, s húszéves korától, 1950-től a kolozsvári Igazság napilap belső munkatársaként a lap sportrovatvezető-szerkesztője volt. Az ötvenes évek elejétől dolgozott a Kolozsvári Rádiónak, amelynek naponta jelentkező sportműsorát 1954–1969 között vezette. 1989 decembere után, nyugdíjazásáig a Szabadság sportrovatvezetője és az újraindult Kolozsvári Rádió sportrovatának oszlopos munkatársa volt. 1997-től, a Kolozsvári Rádió mellett, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának is dolgozott. 1990-től 1992-es vasúti balesetéig, amelyben egyik lábát elvesztette, a Csíkszeredában kiadott Új Sport magyar sportnapilapban is rendszeresen publikált. A Révai Lexikon számára elkészítette erdélyi magyar sportolók pályafutását bemutató több mint ötszáz szócikket, a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, illetve a Romániai magyar ki kicsoda szerkesztésében is aktívan közreműködött. László Ferenc csaknem hatvan esztendőn keresztül írt naponta magyarul sportról Erdélyben. László Ferenc sportolólexikonja és magyar–román–német sportszótára kéziratban maradt. /Tibori Szabó Zoltán: László Ferenc (1930–2009) sporthagyatéka. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2009. szeptember 28.
Két intézmény, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), valamint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) között létrejött megállapodás eredményeként újabb életmű került a kolozsvári közönség elé: a zágoni eredetű Kiss Manyi után a kovásznai születésű Ignácz Rózsa író, színész, újságíró, meseíró, műfordító sokoldalú egyéniségével ismerkedhettek meg az érdeklődők Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában. Beszédet mondott Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke és Vetési László református lelkész, szórványügyi előadó. Ha beszélhetünk az erdélyi magyar irodalom nemzeti veszélyeztetettségi részéről vagy irodalmáról, akkor abban Ignácz Rózsának minden bizonnyal előkelő helye van, mutatott rá Vetési László. /Köllő Katalin: Ignácz Rózsa „hazaérkezett” Kolozsvárra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2009. szeptember 28.
Az Interkulturali-THÉ Egyesület meghívására érkezett Kolozsvárra Karátson Endre, Párizsban élő magyar író, irodalomtörténész, műfordító. Szeptember 25-én tartott író-olvasó találkozó keretében Egyed Emese költő, irodalomtörténész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának tanára Otthonok /Jelenkor Kiadó, Pécs, 2007/ című önéletrajzi könyvéről és a műfordításról kérdezte Karátson Endrét. Karátson Endre Budapesten született, az Idegen Nyelvek Főiskoláján tanult, majd az 1956-os forradalom leverése után Párizsba távozott, tanulmányait a Sorbonne-on fejezte be. A lille-i egyetemen tanított, irodalomtörténészként pedig a huszadik század francia irodalmával és a francia irodalom magyarországi hatásaival foglalkozott. Karátson Endre felesége, Nicole Bagarry-Karátson, a kiváló fordító emlékére díjat alapított, melyet szakmai zsűri ítél oda évente az általuk legjobbnak tartott, magyar irodalmi műveket franciára fordító személyeknek. /Ferencz Zsolt: A kincses városban járt Karátson Endre író, műfordító. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2009. szeptember 28.
Az idén érettségizett Balázs Boglár /jelenleg a temesvári képzőművészeti egyetem hallgatója/ első egyéni festészeti kiállítását nyitották meg Gyergyószentmiklóson. A kiállításon volt tanára, Bancsi Edit elmondta, Boglár szinte állandó résztvevője volt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány korábbi években is szervezett képzőművészeti táborainak. /L. H. : „És íme, itt az eredmény. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2009. szeptember 29.
Románia ismét a politikai válság küszöbén áll, miután Emil Boc miniszterelnök bejelentette: megfosztja miniszterelnök-helyettesi és belügyminiszteri tisztségétől a szociáldemokrata Dan Nicát. A szociáldemokraták /PSD/ országos ügyvezető testülete a kormányból való kilépést szorgalmazza. A kormányfő Nica leváltásának okaként felhozta nyilatkozatát, miszerint az elnökválasztás két fordulójának napjára már kibérelték az összes buszt, ami utalás volt az elmúlt években meghonosodott „választási turizmusra”. A nagykoalíciós együttműködési megállapodás szerint a kormányfő csak a szociáldemokraták beleegyezésével válthat le PSD-s minisztert. Ezt az egyezséget most a demokraták felrúgták. A kormányválság ellen foglalt állást az RMDSZ Állandó Tanácsa. /Borbély Tamás: Reng a föld a koalíció talpa alatt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2009. szeptember 29.
Az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel vállalat 30 kilométert leaszfaltozott az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 42 kilométerből, amelynek január elsejéig kell elkészülnie. Párhuzamosan a Berettyószéklak–Bors szakaszon a Bechtel 23 munkaponton dolgozik, köztük a berettyószéplaki völgyhídon. Ez lesz az autópálya legnagyobb viaduktja. /Öt év óriási megvalósítása. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2009. szeptember 29.
Két törvénymódosító javaslatot nyújtott be szeptember 24-én a szenátusban Frunda György szenátor. Az egyik módosítás az ún. „helyi közigazgatási” törvényre vonatkozik, amelyben többek között az szerepel, hogy azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, az illető személyek akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön is fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanács alárendelt szervezeteihez. Ezt a 20%-ot szeretné 15%-ra módosítani a szenátor, lévén, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a romániai magyarság számaránya lényegesen csökkent. A másik módosítás szerint az ÁFA kifizetése az állam felé csak azután történjen, miután a számla értékének a bevétele megtörtént. /Kisebbségi nyelvhasználat bővítése. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2009. szeptember 29.
Szeptember 28-án tartották meg több kolozsvári felsőoktatási intézetben, így a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) is a tanévnyitó ünnepséget. Andrei Marga rektor megtartotta Kilencven év után. Az új egyetem a globalizáció korában című bevezető expozéját. Kettőkor az egyetem központi épületének Aula Magna termében zajlott a magyar tagozat hivatalos megnyitója, amelyre nagyon kevés hallgató jött el. Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint ez annak tulajdonítható, hogy a magyar megnyitóval párhuzamosan a karok is évnyitót tartottak. Andrei Marga közölte, mára a hallgatók száma – a doktorandusokkal együtt – megközelíti az 55 000 főt. A 1993–2009 közötti nagy infrastrukturális beruházás több mint 25 új épületet eredményezett. Magyari Tivadar rektor-helyettes ismertette az újdonságokat: a tavalyi 61 szakhoz képest idén 67-en folyik magyar oktatás, de jövőre talán indul a magyar tannyelvű muzeológia és művelődésszervező szak is. Ebben az évben két és félszeres volt a túljelentkezés a tandíjmentes helyekre, s robbanásszerűen nőtt a magyarországi beiratkozók száma. A most induló magyar elsőévesek közel hetven százaléka tandíjmentesen tanul, míg a román tagozaton a tandíjmentesek aránya negyven százalék körüli. A BBTE vezetőségének magyar tagjai elmondták: nagyobb autonómiára tartanak igényt. Idén van a Bolyai Egyetem felszámolásának ötvenedik évfordulója. A román tagozat tudomásul vette, hogy különböző megemlékezések lehetnek. /Nagy-Hintós Diana: Közel háromezer magyar elsőéves tanul a BBTE-n a 2009/2010-es tanévben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2009. szeptember 29.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia és neveléstudományi kara alkalmazott pszichológia az oktatásban tanszékének Kézdivásárhelyre kihelyezett tagozatán a Bod Péter Tanítóképzőben – mely két évvel ezelőtt egyetemi rangot kapott – szeptember 28-án a Gaudeamus közös eléneklésével tizenegyedik alkalommal nyitották meg az egyetemi évet. Bajcsi Ildikó igazgató elmondta: a három évfolyamon összesen 227 pedagógus és pedagógusjelölt kezdi meg a tanévet. Közülük az első év nappali tagozatára 36-an, a távoktatásra pedig 60-an iratkoztak be. A nappali tagozatra 69-en, a különbözeti évfolyamra 20-an, a távoktatásra pedig 138-an jelentkeztek. Bajcsi Ildikó után dr. Zsigmond Ambrus Ágnes magyartanár mondott ünnepi beszédet. /Iochom István: Tanévnyitó a tanítóképzőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2009. szeptember 29.
A tizenkettedik tanévnyitót történelmi eseménynek nevezte Fazakas József, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozatának igazgatója, mert az egyetem saját épülete egy részének avatóját is jelenti. Sepsiszentgyörgyön 1200 hallgató – köztük több mint 500 elsőéves –, valamint hatvan tanár (huszonöt főállású) kezdi meg az egyetemi évet. /Fekete Réka: Épül az egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2009. szeptember 29.
Szeptember 28-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem két szatmári kihelyezett tagozatán is ünnepélyes keretek között nyitották meg az idei tanévet. A közigazgatási tagozatnak délelőtt, az óvónő- és tanítóképzőnek pedig délután volt a tanévnyitója. A pszichológia és neveléstudományi kar szatmári kihelyezett tagozatának rövid ünnepségén Bura László egyetemi tanár, Hatházi Attila tanár, valamint Végh Balázs Béla adjunktus köszöntötte a megjelent hallgatókat. A 2009/2010-es tanévet 70 elsőéves hallgató kezdte meg a tanítóképzőn. /Tanévkezdés a Bolyain. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 29./
2009. szeptember 29.
Tíz erdélyi szórványváros óvodai jövőképét vitatta meg mintegy hatvan iskolaigazgató, pedagógus, közösségépítő, polgármester és tanfelügyelő a hét végén a Szórványtengelyek mozgalom 17., tordai vándorgyűlésén. Szabó Csaba, a mozgalom alapítója szerint az eddigi műhelyek terveinek mintegy negyven százaléka megvalósult (együttműködés az óvónőképzők és az óvónőhiányos szórványrégiók között, egymás informálása fontos pályázati ügyekben, kölcsönös képviselet egymás rendezvényein), és ezúttal is számtalan közös terv született, amely derűsebbé tehetné a nagybányai, szamosújvári, besztercei, dévai, medgyesi magyar óvodai jövőképet. A rendezvényen Szabó Csaba és Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, fővédnök átadta a 80 eurós pénzjutalommal járó Őrhely-díjat a tordai Lucian Moceannak és négy testvérének, akiket édesanyjuk nagy áldozatok árán járat magyar tagozatra. /Tíz szórványváros óvodai jövőképe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2009. szeptember 29.
Szlovákia szempontjából történelminek nevezte a nagyobbik kormánypárt, a Smer minisztere azt, ahogy a nyelvtörvény körüli szlovák–magyar vita végződött. Azt mondta, Szlovákia megvédte álláspontját, a magyarok pedig hazugnak bizonyultak. /Szlovákia győzött? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29/
2009. szeptember 29.
Több ezer magyar állampolgár él és dolgozik Romániában, amely sajátos alternatívát kínál a gazdasági és munkaerőpiacon. Erdély emberibb, lassúbb, a román jogszabályok pedig rugalmasabbak – állítják a betelepülők. Egy 2009 júniusában elvégzett felmérés szerint Romániában jelenleg majdnem tízezer olyan bejegyzett vegyes vállalat van, amelynek magyar tőke-részesedése van. „Ezen vállalatok háromnegyed része erdélyi területen működik, s bár akad néhány nagyobb befektetés is, mint például a MOL vagy a Richter Gedeon, többségük egy-két személyes, alacsony tőkéjű kisvállalkozás, cégképviselet” – mondta el Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági attaséja. /Fleischer Hilda, Horváth István: Honfoglalás Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29/
2009. szeptember 29.
Közel 100 millió lejes támogatásról szóló szerződést írt alá Déva önkormányzata a turisztikai minisztériummal, a régi városközpont és a vár idegenforgalmának fellendítése érdekében. Bemutattak sajtó képviselőinek egy 3000 példányban kiadott fényképalbumot. Ebben azonban szó sem esik, mondjuk Dévai Bíró Mátyásról, Dávid Ferencről, Tordai Sándor Andrásról, Téglás Gáborról, Salamon Ferencről, illetve jóformán egyetlen olyan magyar személyiségről sem, aki itt született, vagy akinek meghatározó szerepe volt a város életében. Pontosabban Decebal, Traianus és a mócföldi lázadók mellett említésre kerül Geszthy Ferenc is, mint az első iskola megalapítója, a mai Téglás Gábor Iskolaközpont azonban kimaradt a helyi tanintézmények felsorolásából. Akárcsak a magyar újságok a helyi sajtótermékek sorából. Az album kizárólag román és angol nyelvű szöveget tartalmaz. Annak ellenére, hogy Cosmin Costa polgármester közlése szerint Déva várát havonta közel 3000 turista látogatja, és ezeknek közel 80%-a (!) magyar. /Gáspár-Barra Réka: Százmilliós mese – öt nyelven. Magyarok kifelejtve. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2009. szeptember 29.
Ötödik évadját kezdte a Háromszék Táncegyüttes égisze alatt működő M Stúdió mozgásszínházi műhely, amely hét fiatal színészből álló társulatával Erdélyben ebben a formában ismeretlen színházi műfaj meghonosítására vállalkozott. A társulat egyre ismertebb, idén a kisvárdai Magyar Színházak Fesztiválján díjat nyert az Uray Péter rendezésében színpadra vitt Rómeó és Júlia előadással, számos meghívást kapott, szeptemberben pedig a Goda Gábor rendezte Törékeny című darabbal részt vett a Debreceni Alternatív Színházi Fesztiválon. Az idei évad egyik meghatározó munkája a Hamlet mozgásszínházi adaptációja, amelyet Uray Péter, a társulat művészeti vezetője állít színpadra. Molnár Ferenc Liliom című művét Rusznyák Gábor viszi színre, a díszlet- és jelmeztervezés Bagoly Zsuzsa munkája lesz. /Farcádi Botond: Ötéves születésnapjára készül az M Stúdió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2009. szeptember 29.
Marosvásárhelyen emlékhangversenyt rendeztek Szalman Lóránt karmester tiszteletére, aki most lenne 80 éves. /Csíky Csaba: Emlékhangverseny. In memoriam Szalman Lóránt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2009. szeptember 29.
Szeptember 26-án a kézdivásárhelyi Vigadó adott otthont a Benedek Elek emlékére szervezett Többsincs Kárpát-medencei mesemondó verseny gálaestjének. Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke köszöntötte az erdélyi, magyarországi, felvidéki és vajdasági mesemondókat. A gálaestet követően a magyarországi Makám együttes lépett színpadra. /Iochom István: A Kárpát-medence legjobb mesemondói Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2009. szeptember 29.
Lényeges előrelépés történt a Hargita megyei szeméttározó ügyében. A gyergyóremetei önkormányzat megszavazta a lerakó létesítését. Elhárult a helyszín hiánya miatti akadály, és a megyei önkormányzat továbbléphet a harmincmillió euró lehívása érdekében. /Hompoth Loránd: Gyergyóremetére kerül a hulladéktároló. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
2009. szeptember 29.
„A Diakónia Keresztény Alapítvány országos szintűvé bővítené a Háromszéken tavaly májusban indított jelzőrendszeres házigondozó-szolgálatát” – jelentette be Tóth Anna projektvezető református lelkész. Az országban elsőként indított rendszer az egyedül élő idős emberek számára nyújt lehetőséget a segélykérésre. Az érintettek egy karórához hasonló készüléket viselnek, ezen van az a „pánikgomb”, amellyel a bajt a diszpécser szolgálat számára lehet jelezni. A segélykérő 20–30 négyzetméteres körzetéből a telefonkagyló felemelése nélkül kezdeményezhet hívást, akkor is, ha földön fekszik és nem tud felállni. A holland alapítvány által 45 ezer euróval támogatott telefonos beteggondozó tavaly 16 személy számára nyújtott segítséget. A háromszéki otthoni idősgondozó rendszerben mintegy ezer személyt látnak el naponta. /Kovács Zsolt: Pánikgomb időseknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29/
2009. szeptember 29.
Második alkalommal szervezte meg a székelykeresztúri Molnár István Múzeum Énlakán azt a konferenciát, amelynek az idén Mesterségek a székely közösségekben címet adták. A rendezvényen – leginkább néprajzkutatók – a hagyományos székely kézműves mesterségekről végzett kutatások eredményeit ismertették. Székelyföldön nagy hagyománya van a kézművesség különböző ágainak, azonban a 21. századra sok minden átalakult, egyes mesterségek kihalnak. A konferencia Czire Alpár Vallomás Énlakához című fotókiállítás-megnyitójával kezdődött. /Antal Erika: Népi mesterségek terítéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29/
2009. szeptember 29.
Második évadját nyitotta meg intézményes keretek között a Székelyudvarhelyen működő Székelyföldi Filharmónia. Az új évadban a tavalyi bérletesek java része visszatért, sőt további igénylőkkel egészült ki a lista, több száz főre bővülve. /Sikeres előadással nyitott a Székelyföldi Filharmónia. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2009. szeptember 29.
A magyar reneszánsz két nagy Bálintja címmel tartott előadást szeptember 27-én, vasárnap a nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében Kobzos Kiss Tamás Magyar Örökség díjas és Deák Endre Tinódi-díjas. Az előadáson Balassi Bálint-versek hangzottak el koboz- és lantkísérettel, valamint Bakfark Bálint művei csendültek fel. A városi önkormányzat és művelődési ház csaknem telt házas rendezvényén Deák Endre házigazda, a nagykárolyi Collegium régizene-együttes vezetője elmondta, ezzel a műsorukkal tavaly októberben debütáltak Budapesten, és azóta már többek között a csíkszeredai régizene-fesztiválon is felléptek. „A múlt héten a szatmárnémeti filharmóniában és a szilágysomlyói Báthory-napokon is előadtuk a két Bálinttól származó darabokat” – mesélte a nagykárolyi művész. /Végh Balázs: Reneszánsz dallamok Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
