|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 342 találat | lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-342 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. szeptember 27.Blaga lemondottBár ma reggel, a kormánykoalíció ülésén több RMDSZ-es és PDL-s miniszter is próbálta meggyőzni, vállalja tovább a tárca vezetését, mégis lemondott Vasile Blaga belügyminiszter. Hivatalosan 11 órakor jelentette be becsületbeli lemondását. Elmondta, a belügyminisztérium az egyetlen olyan tárca, amelynek 100%-ban sikerült lehívnmia az EU-s alapokat. Soik pénzről, 600 millió euróról van szó - hangsúlyozta Blaga, majd hozzátette, a Belügyi tárca a legkomolyabb felépítésű intézmény, amelyben továbbra is maradéktalanul megbízik. A tárcavezető kijelentette, a rendőrség pénteki illegális tüntetése kapcsán fenntartja korábban megfogalmazott véleményét: a rendőröknek is jogában áll tüntetni, azonban csakis a törvényes keretek betartásával. Kijelentette, a törvényt megszegő rendőröknek, kivált a tiltakozás szervezőinek felelniük kell tetteikért. Hangsúlyozta, ugyanakkor nem fogadhatja el azt, hogy a belügyi tárca összes intézménye alkalmazottjának megítélését negatívan befolyásolja néhány rendőr rossz döntése. "A rendőrségnek, a csendőrségnek, a tűzoltóságnak és a belügyminisztérium hivatalnokainak meg kell érteniük, hogy munkájuk ugyanolyan fontos, akár a tanároké, vagy az orvosoké" - mondta Blaga, és hozzátette, sajnos nem adhatott nekik nagyobb béreket, mert nem futotta a bérekre áldozható keretből. (hírszerk.) Transindex.ro 2010. szeptember 27.A magyar Országház felsőházi üléstermében tartja munkaülését az SZNTA magyar Országház felsőházi üléstermében tartja november 19-én következő munkaülését a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) - írta a Háromszék. A székelyföldi napilap szerint erről a szervezet Állandó Bizottsága döntött szombati, sepsiszentgyörgyi ülésén. A budapesti eseményre - amelyet a rangos helyszín miatt a testület történelmi jelentőségűnek ítél - meghívni készülnek Orbán Viktor miniszterelnököt, a magyar kormány vezetőit, Schmitt Pál köztársasági elnököt, a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőit, illetve más rangos vendégeket. Az SZNT arra készül, hogy ebből az alkalomból terjeszti elő az anyaországgal szembeni, a Székelyföld autonómiaharcával kapcsolatos, valamint nemzetpolitikai jellegű elvárásait, illetve javaslatait - olvasható a lapban. Az SZNT 2003 októberében alakult Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, szinte egy időben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megszületésével. Az SZNT az erdélyi magyarság többségét képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetésének politikájával szemben jött létre, mint "alternatív" szervezet, amely ugyanakkor megmaradt civil szerveződésnek, ellentétben a Magyar Polgári Párttal (MPP), amely választásokon valóban politikai riválisként jelenik meg a színen az RMDSZ-szel szemben. Az SZNT még Csapó I. József elnöksége idején dolgozta ki a székelyföldi autonómiára vonatkozó "statútumát", kétszer is tartott székely nemzetgyűlést, amelyen a román vezetéshez és az európai fórumokhoz egyaránt felhívást intézett az ügy támogatása érdekében.A romániai magyar sajtó július 7-én idézte Izsák Balázst, a tanács mostani elnökét, aki akkori sajtótájékoztatóján így fogalmazott: először fordult elő, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot a székelyföldi autonómia megteremtésében. Ezt azzal kapcsolatosan jegyezte meg, hogy a szervezet háromtagú küldöttségét előtte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta Budapesten.Izsák Balázs akkor úgy vélte, hogy a magyar állam új hozzáállása következtében elhárulnak az eddigi akadályok, amelyekbe az SZNT az Európai Unió és az Európa Tanács fórumain ütközött, ezeken ugyanis az SZNT fellépéseit mindig annak fényében is megítélik, mennyire áll mögöttük a magyar állam. Az autonómiáért folytatott küzdelemben szerinte fontos lépés a magyarországi politikai fordulat, valamint az, hogy 2011 januárjától fél éven át Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. MTI 2010. szeptember 27.Markó: Szükség van az RMDSZ-ben a változásraMarosvásárhelyen ülésezett szeptember 25-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az ülés első napirendi pontjaként Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartotta meg politikai beszámolóját, amelyben kifejtette, hogy demagógia lenne kilépni a kormányból a népszerűtlenség miatt. Markó szerint az RMDSZ azért vállalkozik folyton kormányzásra, mert programja a magyarság érdekképviseletének ellátására hivatott, amennyiben az RMDSZ valósan ott lehet a megyei és országos szintű döntésekben. A szövetségi elnök a decentralizáció fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte ennek az ősznek a legfontosabb célkitűzése a tanügyi decentralizáció véghezvitele, amelyet akár sürgősségi kormányrendelettel, akár kormányzati felelősségvállalással, de el kell fogadtatni. Külpolitikai célokról is szó esett, Markó elsősorban a Schengen-övezethez való csatlakozás fontosságáról beszélt. A szövetségi elnök megismételte, az RMDSZ nem fogad el semmilyen további megszorító intézkedést, és a szociális háló további erősítését szorgalmazta: „Nem adunk igazat azoknak, akik szerint ebben az időszakban a szociális kérdések kevésbé fontosak. Igenis, éppen a válság-időszakban van szükség a szociális védelemre, nem szabad megengednünk, hogy a kisnyugdíjakhoz vagy a valóban indokolt szociális támogatásokhoz valaki is hozzányúljon” – hangsúlyozta. Nem az a kérdés, hogy kormányon vagy ellenzékben kell lennie az RMDSZ-nek, a kérdés az, hogy jól kormányoz vagy sem. Ez az igazi alternatíva Markó Béla miniszterelnök- helyettes szerint. A fizetéscsökkentéssel kapcsolatosan a szövetségi elnök elmondta, hogy a 25 százalékos csökkentés december 31-ig érvényes, azonban ez nem azt jelenti, hogy januártól automatikusan minden fizetés az eredeti összegre emelkedik, hanem azt, hogy új szabályokat kell alkalmazni, az RMDSZ álláspontja pedig, hogy ezeknek a szabályoknak fizetésemelkedéshez kell majd vezetniük. A választási törvény módosítását is kezdeményezni fogja az RMDSZ úgy, hogy az arányos, átlátható jelölést és képviseletet ezáltal biztosítsa – mondta Markó. Az RMDSZ X. kongresszusáról beszélve a szövetségi elnök elmondta, hogy február végén egy olyan szervezetet kell továbbvinni, amely a tekintélyét és a befolyását növeli a következőkben. „A tisztújítás 2011-ben van” – hangsúlyozta Markó Béla. „Szükség van az RMDSZ-ben a változásra, szükség van a program újragondolására, az alapszabályzat alapos átgondolására, és szükség van a személyi változásra. Szükség van, de nem minden áron. (…) Én magam támogatni fogom a változás gondolatát, és azt tudom vállalni, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban területi szervezetekkel, platformokkal, minden jelentős politikai tényezővel az RMDSZ-ben ezen dolgozunk, ezt elemezzük és konzultálunk ezekről a kérdésekről, hogy kialakítsunk egy víziót arról, hogy az RMDSZ-nek hogyan kell továbbmennie.” A szövetségi elnök elmondta, hogy személyi kérdésekről még nem kell beszélni, hanem formai, szervezési kérdéseket kell először tisztázni. Frunda György szerint meggondolandó a koalícióban maradás Frunda György szenátor a hozzászólások rendjén az ország helyzetének súlyosságát ecsetelte, majd hozzátette, szerinte a jelenlegi helyzetben nem azt kell tárgyalni, hogy jól vagy rosszul kormányoz az RMDSZ, hanem, hogy ilyen körülmények között vállalni kell a kormányzást vagy sem. „Az én gondolkodásomban arról kell beszélnünk, hogy meddig maradunk még kormányon. És azt hiszem, hogy most, amikor a költségvetés vitája elkezdődik a parlamentben, akkor ezt a döntést meg kell hozni.” Frunda azt kérte, ne a csúcsvezetés szűk köre, hanem az SZKT döntsön a koalícióból való esetleges kilépésről a jövő évi költségvetés elfogadása előtt. A szenátor lapunknak azt nyilatkozta, hogy amennyiben a jövő évi költségvetés előírja, hogy több adót fogadnak el vagy pénzügyi terhet, ha nem lesz benne gazdaságot stimuláló intézkedés, és a megszorítások miatt az állampolgárok továbbra is rosszabbul fognak élni, akkor felmerül a kérdés: érdeke-e az RMDSZ-nek ebben részt venni, és milyen következményei lesznek két év múlva az önkormányzati választásokon? Levelet küldött a Brassai-líceum Czika Tihamér, a Szabadelvű kör képviseletében felvetette a kérdést, hogy mi lesz azokkal az állami iskolákkal, amelyek egyházi ingatlanban székelnek. Czika felolvasta a Brassai Sámuel Elméleti Líceum vezetőségének nyílt levelét, amelyben az áll, hogy az iskola működtetése a János Zsigmond Unitárius Kollégium terem-visszaigénylései miatt lassan lehetetlenné válik. Az iskola Markó Bélához intézett nyílt levelében kérte, hogy keressen az RMDSZ megoldást a fennálló helyzetre. Arra kérték Markó Bélát, hogy látogasson el Kolozsvárra, közvetítsen a felek között, segítsen, hogy Kolozsvár e nagy múltú és hírnevű iskolája megfelelő épületben működhessen tovább. Markó Béla válaszában elmondta, hogy az RMDSZ egyik legnagyobb eredménye az, hogy az egyházaknak visszaszerezték az ingatlanjaik nagy részét, bár sok ingatlan még nincs a kezükben. Markó szerint normális költségvetési körülmények között az állam kellene a magyar állami oktatási intézményeknek épületet biztosítson, azonban, mint mondta, nincsenek normális körülmények. A szövetségi elnök szerint az erdélyi magyarság érdeke, hogy legyenek alternatívák, legyen mind egyházi, mind pedig állami iskola is. „Mindenkitől megértést kérek, ebben az esetben az egyházaktól is, hiába járt le a határidő, nincs mód ebben a pillanatban még egy darabig új iskolát építeni, sem a Brassainak, sem másoknak. Meg kell keresni máshogyan a megoldást, az önkormányzatiakat és másokat is arra kérem, pontosan válsághelyzetben, keressük a kompromisszumot, keressünk megértést és találjuk meg a megoldást” – nyilatkozta Markó Béla. Frunda György felvetéseire reagálva Markó elmondta, hogy ki lehet lépni a kormányból, de szerinte nem hasznos, hiszen kormányon az RMDSZ többet tehet a közösségért, amelyet képvisel. Nagyváradon tartják a X. Kongresszust A Szövetségi Képviselők Tanácsának második napirendi pontja volt az RMDSZ X. Kongresszusának megszervezése. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke javaslatára az SZKT Nagyvárad mellett döntött. Az érvek között az szerepelt, hogy itt tartották az első kongresszust is, legyen itt a tizedik is, valamint a Bihar Megyei RMDSZ sokkal több önrészt vállalt anyagiak terén. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy jelentősen hozzá akarnak járulni a kongresszus megvalósításához. „Azt gondolom, hogy a Bihar Megyei RMDSZ az egyik legjobban saját lábán álló szervezet, és terhet szeretnénk levenni az országos RMDSZ válláról” – mondta a Szabadság kérdésére Szabó Ödön. KISS GÁBOR. Szabadság (Kolozsvár) 2010. szeptember 27.Csuklómozdulatok a tervezőasztalon – Mi készül itt suttyomban? – Eurómilliókat pazarolnának el a vársoközpont átalakításáraA városképi jelentőségű Bémer és Szent László terek átalakítására próbál pénzt szerezni Nagyvárad önkormányzata. Eredetileg amúgy a helyhatóság közel 11 millió eurót pályázott meg városfejlesztés címén a történelmi városközpont tatarozására és modernizálására. Azonban azt a támogatást nem kaphatta meg a megyeszékhely – mondta múlt heti sajtótájékoztatóján az RMDSZ-es alpolgármester. Biró Rozália szerint azért utasították vissza pályázatukat, mert nem önkormányzati tulajdonú épületek renoválása is szerepelt az elképzelésben. No de sebaj, módosították a pályázatot: ennek értelmében mégsem újíttatják fel az újvárosi református, a Holdas, valamint a központi görög katolikus templomot. Az új elképzelésben is szerepel a vár négy épülettömbjének (B, C, D és E) rendbetétele, minderre 7,4 millió eurót fordítanának, további 125 ezret a vártemplomra, 120 ezret az egykori bazárépületre. A módosított elképzelésben a fennmaradó 3,2 millió eurót a két nagy belvárosi tér, a Szent László és a Bémer átalakítására használnák fel, amennyiben a fejlesztési minisztérium az október 25-éig benyújtandó pályázatot jóváhagyja. Ez az elképzelés máris sokakban keltett gyanút és aggodalmat, mert ebbe beleférnek a város több száz éves magyar múltjának kiradírozásra tett kísérletek is, hiszen ez 1919 óta állandó törekvés, ami kisebb-nagyobb sikerekkel járt. Sajnos ma már visszafordíthatatlannak tűnő „eredményeket” is hozott, mint pl. a városalapító király szobrának eltüntetése a főtérről. A város két jellegzetes terének átalakításáról több tervezet is készült. Váradi építészeket kértek fel a javaslatok elkészítésére, köztük magyar nemzetiségűeket is, terveiket az önkormányzat honlapján (www.oradea.ro) is meg lehet tekinteni – mondta Biró Rozália –, majd a lakosság véleményezheti azokat szeptember 29-én, szerdán délután 5 órától a városháza dísztermében egy közvitán. Nos, ehhez képest tegnap, vasárnap délután ezeket a terveket nem találtuk meg az említett – amúgy nem túl áttekinthető – internetes honlapon, vagy pedig úgy eldugták őket, hogy külön számítógépes szaktudást igényel az elővarázslásuk. Egyébként a holnaputáni közvitáról sem küldött egyelőre a sajtónak megerősítő beharangozó hírt a polgármesteri hivatal illetékes osztálya. Az alpolgármester elöljáróban annyit elárult a tervezetekről, hogy a Zöldfa utcát kisajátítanák a gyalogosforgalomnak, a zöld területek elhelyezését is módosítanák. A gépjárművek közlekedését mindenik terv maximálisan korlátozná a belvárosban, erre valószínűleg külön felkérést kaptak a tervezők, ha már a Bolojan-adminisztráció képtelen másként megoldani a parkolási gondokat. Újabb szobrokat a két központi térre állítólag nem terveznek, a jelenlegieket pedig meghagynák, így a zsoldosvezér Mihály vajda ormótlan lovas szobrát is az egykoron a városalapító királyról, Szent Lászlóról elnevezett tér közepén. Amúgy persze a lakosság véleményének esetleges figyelembevételével a helyi tanács határoz az elképzelésekről… Ha megkapja a pénzt az elöljáróság, akár már tavasszal megkezdődhet a terek, utcák, épületek átrendezése, felújítása. M. T. R. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. szeptember 27.Eltérő állspontok az SZTK-nA RMDSZ kormányzati jelenlétének feltétele, hogy tovább megy-e az elkezdett reform, a decentralizáció, hogy sikerül-e elfogadtatni az oktatási törvényt és megvalósulnak-e a Szövetség által támogatott gazdaságösztönző intézkedések. Az RMDSZ-nek az a határozott álláspontja, hogy ezeknek a lépéseknek mihamarabb, még az ősszel meg kell valósulniuk – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó szerint fontos a tisztújítás az RMDSZ-ben, és a programot és alapszabályzatot is újra kell gondolni. Az SZKT döntése értelmében az RMDSZ 10. kongresszusát Nagyváradon tartják 2010 februárjában. Az RMDSZ elnöke a szövetség miniparlamentjének is nevezett SZKT ülésén hangsúlyozta: a kormányzati szerep további vállalásának legfőbb feltétele, hogy folytatódjon a decentralizációs folyamat, felgyorsuljanak a reformok, megszülessenek a hatékony gazdaságélénkítő intézkedések. Leszögezte: a szövetség az idén már nem hajlandó újabb megszorító intézkedésekre, mivel azokra nincs már szükség. Markó felhívta a figyelmet, hogy a következő hetekben-hónapokban több kérdésben sürgősen lépnie kell a kormánynak, így például a szenátusban elakadt oktatási törvénynek még az ősz folyamán meg kell születnie. Az oktatás decentralizációja nemcsak a magyarságnak, hanem az egész országnak az érdeke – fűzte hozzá. Hozzá kell fogni a magyarság számára különösen fontos jogszabályok megalkotásához – folytatta a szövetség elnöke –, tető alá kell hozni a kisebbségi törvényt, neki kell látni a gazdasági régiók átszervezéséhez. A koalíciós partnerrel, a Demokrata Liberális Párttal (PDL), eddig korrekt volt az együttműködés – mondta, ám megállapította, hogy abban a pártban az utóbbi időben kiéleződtek a belső konfliktusok. Ez a fő oka annak, hogy bár a parlamentben többséget élvez a koalíció, mégsem képes érvényesíteni akaratát a legjelentősebb kérdésekben. „Ilyen értelemben gyenge, habozó koalíció tagjai vagyunk, az RMDSZ nem fogadhatja el ezt az állandó ingadozást” – szögezte le Markó Béla. Hatékonynak nevezte a magyar miniszterek munkáját, külön hangsúlyozva, hogy az egészségügyben sikerült megvalósítani a kórházi rendszer decentralizációját. A környezetvédelmi tárca élén működő magyar miniszternek köszönhető, hogy a nehéz körülmények között is ki tudták aknázni a lehetőségeket, a kulturális minisztérium élén pedig ugyancsak magyar miniszter érte el, hogy a kultúrát nem szolgáltatták ki a piacgazdasági körülményeknek – fejtette ki a politikus. Markó ismét állást foglalt a romániai magyarság erős és egységes képviselete mellett. Szerinte nem jó, ha ez a közösség különböző pártokra bomlik, furcsállotta, hogy a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a pártalapítás gondolatával kacérkodik. Markó szerint ugyanis ebből az következne, hogy nem működik a magyar összefogás. Márpedig – hangsúlyozta – az RMDSZ és az EMNT között jól működik az egyeztetés (az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum – EMEF – keretében). A februárban esedékes RMDSZ-kongresszussal és saját személyével kapcsolatosan Markó Béla nem kívánt nyilatkozni arról, hogy vállalja-e a jövőben is a szövetség vezetését. Úgy vélte, most még korai „megelőlegezni” azt, hogy mi lesz 2011-ben. Mindenképpen fontosnak tartotta a változásokat és a tisztújítást az RMDSZ-ben, szerinte a programot és az alapszabályzatot is újra kell gondolni. Személyi változásokra is szükség van, de nem mindenáron – tette hozzá. „Én magam támogatni fogom a változás gondolatát, az elkövetkező hónapokban majd ezekről konzultálunk a területi szervezetekkel, platformokkal, a fontos politikai tényezőkkel” – mondta Markó Béla, hozzáfűzve: semmiképpen sem akar kivonulni a közéletből, a felhalmozott tapasztalatokat bármilyen szerepben kamatoztatni kívánja a közösség javára. Frunda György vitába szállt Markóval Kormányon maradni vagy sem, és ha igen, akkor meddig lehet ott maradni anélkül, hogy ezért túlságosan nagy árat kelljen fizetnie az RMDSZ-nek – tette fel a kérdést az SZKT-ülésen felszólaló Frunda György szenátor (képünkön), aki vitába szállt Markó Bélával. Frunda szerint a jelenlegi helyzetben az a fő kérdés, hogy a szövetség maradjon-e a kormányon vagy sem, és ha igen, meddig. Utalt a megszorító intézkedések nyomán megcsappant jövedelmekre, a kisvállalatok tömeges tönkremenésére, az állástalanok számának növekedésére, a kisnyugdíjasok nyomorúságos helyzetére. Ilyen körülmények között Frunda szerint az a kérdés: kell-e továbbra is vállalnia a szövetségnek mindezért a felelősséget, kell-e vinnie tovább „azt a keresztet, amely az emberek elszegényedését jelenti?”. Azzal az elvvel egyetértett a felszólaló, hogy egy kisebbség képviseleti szervének valóban hasznos lehet kormánykoalícióban lennie, de – tette hozzá – nem mindenáron és nem mindent vállalva. Borbély László környezetvédelmi miniszter a Novum Forum platform nevében abban igazat adott Frunda Györgynek, hogy valóban meg kell állapítani: hol van az a határ, ameddig szabad vállalni a kormányzati szerepet. Megjegyezte: az RMDSZ már néhányszor közel volt ehhez a határhoz, például a nyugdíjakat érintő szavazás esetében. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ezt a kérdést a kollektív felelősség szellemében kell elemezni, alaposan megvizsgálva, hogy mi valósult meg a kormányprogramból, és mi nem. Szerinte a következő három hónap ebből a szempontból döntő lesz. Olosz Gergely, a Székelyföldi Frakció nevében maga is úgy látta, hogy az RMDSZ-nek változnia kell. Igaz ugyan, hogy az elmúlt húsz év alatt fontossá, megkerülhetetlenné vált a szervezet, de nem biztos, hogy jelenlegi szervezeti formájában alkalmas-e továbbra is a romániai magyarság érdekeinek képviseletére. Nem tért ki az esetleges személyi változások témájára, de javasolta, hogy állítsák vissza a szövetségen belül a tiszteletbeli elnöki címet. Markó Béla a hozzászólásokra reagálva nem értett egyet Frunda György érvelésével. Úgy vélte, nem lenne helyes, ha a szövetség az ország nehéz helyzetében hátat fordítana, lemondana a kormányzati cselekvésről. Példaként említette, hogy ellenzékből nem lehet jó oktatási törvényt alkotni. Nagyváradon rendezik az RMDSZ-kongresszust Az SZKT szombaton úgy döntött, hogy az RMDSZ tizedik, 2011 februárjában esedékes kongresszusát Nagyváradon rendezik. A testület erről egy ellenszavazattal és két tartózkodással határozott. A szövetség 10. kongresszusának megszervezésére a területi szervezetek Csíkszeredát és Nagyváradot jelölték. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke az ülésen elmondta, a helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy Nagyváradon zajlott a szövetség első kongresszusa is, ugyanakkor a partiumi városnak repülőtere is van, és megfelelőek a kongresszusi küldöttek elszállásolásának és étkeztetésének feltételei is. Krónika (Kolozsvár) 2010. szeptember 27.2016-ban valósul meg Románia új területi felosztásaVasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter pénteken, Besztercén elmondta, még az idén elkezdődik az ország új területi felosztásának kidolgozása, de az 2016-ig nem valósul meg. A Romániai Municípiumok Közgyűlésén Vasile Blaga kijelentette Románia új felosztásának tanulmányi anyaga két, a közigazgatási ágazati programon keresztül finanszírozott projektnek köszönhetően készül el. „Több dolgot is támogatni fogunk, de csak széleskörű közviták után. A közigazgatási kapacitás fejlesztését célzó Ágazati Program keretében két olyan projekt kapcsán hirdetünk versenytárgyalást, amelyek célja Románia felosztása új tervének a kidolgozása. Nem folytathajtuk a jelenlegi helyzetben. Jelenleg 3227 helyi költségvetés létezik, ezek közül 2506 még a béreket sem tudta kifizetni a helyi adókból és illetékekből. Hogyan fejlődjenek a közösségek, ha fennmarad ez az állapot? Akkor sem tudnak projekteket megvalósítani és fejlődni, ha helyi fejlesztési struktúrákba tömörülnek”, fogalmazott Vasile Blaga. A miniszter szerint az illetékes intézményeknek jelentős lépéseket kell tenniük Románia területi újraszervezése érdekében. „Ezt szerintem nem lehet 2012-ben megvalósítani, legfeljebb 2016-ban, de még az idén el kell kezdeni a munkát. Hogy pontosan tudjuk, miként szervezzük meg Románia közigazgatási egységeit, amelyek életképesek lesznek az európai alapok lehívása tekintetében, de nem feltétlenül a jelenlegi, hanem a 2013–2017-es költségvetési keretek között. Végső soron ebbe az irányba kell haladnunk a továbbiakban (…). Sajnos, a nemzeti spőorttá vált jelenség az 1990-es években kezdődött a megszüntetett megyékkel. Aztán mindenki községnek szerette volna látni a faluját, és ez általában sikerült is, aztán a község város kívánt lenni, a városok pedig municípiumok. (…) Ilyesmi országszerte történt, és sajnos így lett 3227 költségvetésünk”, mondta Blaga. A közigazgatási és belügyminiszter Lengyelország példáját hozta fel, ahol 1990 óta a harmadik területi felosztás van folyamatban. „Lengyelországban ma 16 vajdaság, valamivel több, mint 2400 község van, ezek egy része városi, és csak nagyon kevés falusi jellegű. Egy-egy város körül 10 község van, 10-15 000 lakóval. Most a vajdaságok számát 12-re kívánják csökkenteni”, mondta Blaga. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2010. szeptember 27.Pályázatokról és a Napról. - Jankovics Marcell Nagyváradon járt [helyesen: Jankovich!]Nagyváradra látogatott Jankovics Marcell, aki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnökeként az új stratégiákról beszélt szombat délelőtt, művelődéstörténészként pedig a Napról tartott előadást ugyanaznap délután. Felborzolni az eddigi rutint A frissen kinevezett elnök a Partiumi Keresztény Egyetemen tartott sajtótájékoztatót, melyen azokat a pontokat ismertette, ahol változtatásokat szeretne eszközölni. Jankovics korábban – 1998–2002 között – már volt NKA-elnök, most pedig augusztusban lépett hivatalba (az előző elnök, Harsányi László június végén kérte felmentését a megbízatás alól). Jankovics szeretné az előző vezetőség nyolc éves időszakában kialakult rutinszerű pályázati elbírálást „felborzolni”. Felidézte, hogy már a ’98-as időszak alapelve is a piramis-elv volt (vagyis minél nagyobb a piramis alja, annál magasabbra lehet építkezni), melyet most is szeretne gyakorlatba ültetni. „A kicsiket kell támogatni, mert a nagyok nem szorulnak rá”, mondta Jankovics, hangsúlyozva, hogy ez nem jelenti azt, hogy elapróznák a pénzeket. A változtatások sorában a régi-új elnök a területi aránytalanságokat említette elsőként, vagyis a pénzek eloszlását Budapest, a vidék, illetve a határon túliak között (számára mindig is fontos volt az országhatáron kívüli magyarság támogatása). „Idén Budapest 3,2 milliárd forint támogatásban részesült, míg a vidék 1,7 milliárdot kapott, a határon túliak pedig csak 110 milliót vittek” – részletezte Jankovics. Hozzátette: a legtöbb kuratórium döntő többségében budapestiekből áll, és csak kevés helyen képviselteti magát érdemben a vidék, az országhatáron kívülről pedig alig kerülnek be a kuratóriumokba. Arra is rávilágított, hogy nem elég, ha a kulturális alap, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma részéről indul meg a törekvés, fontos, hogy a pályázni vágyók is törekedjenek az együttműködésre. Fontosnak tartja még a korosztályi problémát is: a gyerekkultúra ugyanis „kapogat” támogatást, de nem eleget. Majd a rászorultak köréről beszélt, példaként említve, hogy Magyarországon három nagy könyvkiadó tarol, a kisebbek pedig sorra mennek tönkre. Az utolsó változtatásra váró pont: megszüntetni a korrupciót, a nepotizmust. Az NKA elnök kiemelte még az alkotói pályázatok fontosságát, amit Arany János Toldijával és a Psalmus Hungaricus-szal illusztrált, mindkettő pályázatra készült ugyanis. Hozzátette, nem az a cél, hogy eladhatatlan dolgokat támogassanak. Nem elég például a kiállításra pénzt adni, mert abból az alkotó csak akkor nyer, ha el is tud adni a műveiből. Nap-mese A híres rajzfilmrendező, művelődéstörténész vendéget a Posticum elnöke, Csernák Béla köszöntötte később, ismertetve a délutáni programot: a Napról szóló előadást az Ének a csodaszarvasról című animáció vetítése követte, amit kötetlen beszélgetés zárt. A nagyon érdekes, meglepő összefüggésekkel és párhuzamokkal teli egyórás előadásában Jankovics a népmesék, a görög mitológia, a perzsa források Naphoz köthető összefüggéseiről, a napistenekről alkotott képről, Toldiról, a naptárak a Nap körforgásához kötött voltáról, az időmérésről és a tündérmesék szereplőiről mesélt. Olyan összefüggéseket vonultatott fel, melyeket a több mint ötvenfős közönség nagy része ámuló tekintettel, beleegyező bólogatással, vagy éppen elismerő mosollyal fogadott. Többek között a korai vallásoknak az égitesteket istenekkel azonosító jellemzőjéről beszélt, Héraklészról és Perszeuszról mesélt, és a Napkultusz és a kereszténység találkozását is említette: december 25. nem csak a kis Jézus, de a rómaiak pogány vallásában a Nap születésének dátuma is. Erre később vissza is tért: a régi magyar naptárak az újévet ettől a dátumtól számoltak, és így az összes hó elnevezése értelmet kap. „November Szent András hava. Miért neveztek volna el egy hónapot a hó utolsó napjáról?” – tette fel kérdést Jankovics. Szerinte a mesékre jellemző hetes szám, az aranyhaj, a legyőzhetetlen jelzők a napistenekre asszociálnak, és úgy gondolja, Toldit egyenesen napisteni tulajdonságokkal ruházta fel Arany. De volt még szó a Nap másik szent számáról, a 22-ről, arról, miért nem honosodott meg magyar területeken a digitális óra és a tündérmesék jellegzetes elemeiről. Még a beszélgetés elején elmondta: ő a hetvenes években, a János Vitéz című animációja után bolondult bele a mesékbe, felesége révén pedig megismerte Berze Nagy János magyar mesekatalógusát, a magyar népmesék rendszerezését. A másfélórás animáció megtekintése után, amelynek témája a magyarok története az egészen ősi mitológiai teremtéstörténetektől kezdve Géza fejedelemig, igen összetett szimbólumrendszerrel felépítve, rövid beszélgetés következett, mely a filmről inkább az ősmagyarok történetére terelődött. Jankovics azért elmondta, valamennyire történelemlecke lett ez a film, amit főleg gyerekeknek szánt. Reméli, hogy a sok információ képileg „beég”, és magukénak fogják tekinteni. Majd a film elején látható teremtésmitológia forrásáról beszélt, melyhez szarvasmondákat válogatott össze és nagy segítségére volt Képes Géza műfordító munkássága. Freund Emese. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. szeptember 27.Az RMDSZ feltételekkel marad a harmatgyenge koalícióbanA RMDSZ kormányzati jelenlétének feltétele, hogy tovább megy-e az elkezdett reform, a decentralizáció, hogy sikerül-e elfogadtatni az oktatási törvényt és megvalósulnak-e a Szövetség által támogatott gazdaságösztönző intézkedések. Mindezeket a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök hozzátéve, hogy az elvárásoknak még ősszel teljesülniük kell. Az oktatási törvény elfogadásának halogatása kapcsán tudatta, hogy az RMDSZ rendkívül elégedetlen, hiszen bár van koalíciós többség, ez mégsem tudja minden esetben érvényesíteni akaratát. „A szövetség egy gyenge, habozó koalíció tagja, és az RMDSZ nem fogadhatja el az ingadozást” – idézi az RMDSZ-Tájékoztató a szövetségi elnököt. Mint mondta, ugyancsak még az ősszel el kell kezdeni a kisebbségi törvény és az ország új régiós felosztására vonatkozó jogszabály vitáját is. Ragaszkodnak továbbá az általuk kezdeményezett gazdaságösztönző intézkedések gyakorlatba ültetéséhez, mint amilyen a minimáladó eltörlése, kisvállalkozások kedvezményes hitelezése, a napszámosmunka egyszerűsített nyilvántartása és az infrastrukturális beruházások folytatása. A szövetségi elnök élesen bírálta mindazokat, akik azt vetik az RMDSZ szemére, hogy együttműködik a „népnyúzó” Demokrata–Liberális Párttal és Traian Băsescu államfővel, holott alig egy éve éppen ők, többek között az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői buzdították a magyarokat a Băsescura való szavazásra. Az EMNT pártalapítási felvetését „furcsállja” Markó, mert ez arra utalhat, hogy a magyar összefogás nem működik, pedig szerinte működik és jól is működtethető, és nincs szükség a magyar közösség pártokra bontásának, hanem az egységes érdekképviseletet kell erősíteni. A februárban esedékes kongresszus feladatairól szólva szükségesnek tartotta az alapszabályzat és a program módosítását, a személyi változtatásokat nemkülönben azzal a feltétellel, hogy megmaradjon az egyetértés, és sem neki, sem másnak ne kelljen kivonulnia a politikából. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. szeptember 27.Markó az RMDSZ-kongresszusról: én a változást támogatomMarkó Béla, az RMDSZ elnöke az SZKT szombaton, Marosvásárhelyen tartott ülésén kijelentette, támogatja a változást és a megújulást szövetség vezetőségének szintjén, a 2011 februári kongresszuson, de csak akkor, ha „garanciát” kap arra nézve, hogy ezáltal az RMDSZ „előrelép”. Markó azt mondta, a 2011 februárban megrendezésre kerülő RMDSZ-kongresszuson a szövetségnek meg kell felelnie annak az elvárásnak, hogy még erősebbé váljon. „Válaszoljon arra az elvárásra, hogy még egységesebb és még erősebb legyen, hogy megteremtsük a magyar közösség számára a saját érdeke megjelenítésének lehetőségét”, mondta Markó. A szövetségi elnök úgy véli, az RMDSZ vezetőségében változásra van szükség a program, az alapszabály és a vezetőségbeli személyek tekintetében. „Mondtam, hogy 2011-ben megújul a vezetőség, és úgy gondolom, hogy újra kell gondolni a programot, az alapszabályt és személyi változásokra is szükség van. De nem mindenáron. Csak akkor, ha képesek leszünk a változtatásra és ha a platformok is egyetértenek. Én támogatom a változás gondolatát”, fogalmazott Markó. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a következő hetekben a szövetség minden politikai tényezőjének ki kell alakítania „egy közös elképzelést az RMDSZ jövőjéről, arról, hogy hogyan kellene előrelépni”. „Azt hiszem nem kell visszavonulnom a politikai életből vagy a közéletből sem nekem, sem másoknak, akik tapasztalatokra tettek szert, a közösségnek hasznosítania kell ezeket a tapasztalatokat. Együtt megbeszéljük, milyen szerepünk legyen, és a kongresszus majd meghozza a döntéseket. Én a változás mellett vagyok, de nem mindenáron, csak ha megfelelően előkészített és ha garancia van arra, hogy ezáltal a szervezet előrelép”, fogalmazott Markó. Mediafax. Nyugati Jelen (Arad) 2010. szeptember 27.A kormányból kilépés nem alternatívaÜlésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa Szombaton az SZKT határozatot fogadott el az RMDSZ X. kongresszusának helyszínéről. Két település pályázott a kongresszus megszervezésére: Csíkszereda és Nagyvárad. Az ügyvezeto elnökség Nagyváradot találta megfelelőbbnek. A tanácskozás napirendjén a szövetségi elnök politikai tájékoztatója és a kongresszusi előkészületekre vonatkozó határozatok elfogadása szerepelt. Alternatívák Markó Béla politikai tájékoztatójában megpróbált visszatekinteni a kormányzás kilenc hónapjára, s választ adni azokra a kérdésekre, hogy miért vállalkozott az RMDSZ kormányzásra, mi volt az az esély és cél, amiért vállalták az elmúlt időszak nehézségeit, mit tettek az elmúlt időszakban és melyek a következő időszak prioritásai. Első helyen az oktatási törvény elfogadását és a tanügyi reformot említette, amelyet már rég el kellett volna fogadni, de egy „gyenge, habozó koalíciós partnerrel” nem sikerült. Markó szerint az őszön meg kell születnie a törvénynek, ha kell, sürgősségi kormányrendelettel vagy akár kormányzati felelősségvállalással is. Fontosnak nevezte a kisebbségi törvényt s a fejlesztési régiók újrafelosztását. Ezenkívül elmondta, hogy a minimáladó eltörlését október 1-jére ígérték. Kijelentette: a megszorító intézkedések megszülettek, a költségvetést egyensúlyba hozzák, más intézkedésekre nincs szükség. Külpolitikai célkitűzésként a schengeni rendszerbe való bekerülést említette. A kormányból való kilépést nem nevezte alternatívának, véleménye szerint az alternatíva az: jól vagy rosszul kormányozni. Beszélt arról, hogy a fizetések csökkentése december 31-ig tart, de ez nem jelenti azt, hogy december végén automatikusan visszatérnek a régi bérezéshez, hanem új szabályokra van szükség. A kongresszusi előkészületekről szólva mondta, hogy 2011 februárjában tisztújítás lesz, ő maga támogatja a változás gondolatát, de mindenekelőtt arról kell közös víziót kialakítani, hogy az RMDSZ-nek hogyan kell továbblépnie, ezt tekinti saját feladatának az elkövetkezendőkben. Figyelmeztetett, hogy a választás 2011-ben lesz, ennek az SZKT- nak nem kell személyi kérdésekkel foglalkoznia, hiszen „forró ősz áll előttünk”, az egyre gyengülő, belső konfliktusoktól marcangolt PD-L mellett „nem engedhetjük el a gyeplőt”. A hozzászólásokból az körvonalazódott, hogy az RMDSZ-nek kormányban kell maradnia. A legélesebben Frunda György szenátor bírálta ezt az álláspontot. A vita részleteire holnapi lapszámunkban térünk vissza. Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely) 2010. szeptember 27.„Talentumokat” várnakTehetséggondozás a vásárhelyi alapítvány programjainak a célja Óvodásoknak, kisiskolásoknak szervez tehetséggondozó foglalkozásokat Marosvásárhelyen a Talentum Alapítvány, szeptember végéig írathatják be a programra gyerekeiket a szülők. A jó képességű, az iskolában jól tanuló gyerekeket támogatják, akik előmenetelét a családban fellépő anyagi és más gondok – mint a munkanélküliség, az alkoholizmus, vagy a távol dolgozó szülők hiánya – gátolják. Az Esély elnevezésű program szükség esetén anyagi segítséget is nyújt; célja, hogy segítsen a gyerekeknek abban, hogy hátrányos helyzetüket leküzdjék, és képességeiket fejleszthessék. „Az alapítvány másfél évtizede sikeresen működik ezen a területen” – mondta el lapunknak Kacsó Erika pszichológus, az alapítvány munkatársa. Az október 11-én kezdődő foglalkozások keretében az óvodásoknak általános képességfejlesztő csoportot indítanak, ahol a kicsiket játékosan tanítják angolul, fejlesztik a zenei hajlamukat, a rajzkészséget, de barkácsolás, gyerektorna és környezeti nevelés is várja őket. A Zenebona Palota célja az óvodás gyermekek általános zenei készségének, a ritmusérzék, zenei hallás fejlesztése sok játékkal és közös énekléssel. Az iskolások a színjátszó csoportban személyiségfejlesztő és szocializációt elősegítő tevékenységekben vesznek részt. A pszichológus szerint már az iskoláskorban fontos a magabiztos fellépés, amihez, ha szép beszéd is társul, a siker félig biztosított. A színjátszás hozzájárul az önkifejezés, a mozgáskészség fejlesztéséhez, az izgalmak levezetésének elsajátításához is. A Törpingáló Klubban Kántor Zita képzőművész várja a gyerekeket, hogy a festészet, a grafika titkaiba avassa be őket. Szórakoztató feladatokkal a matematikai-logikai gondolkodást fejleszti a Hókuszpók fejtörő csoport, amely keretében a szakemberek a feladatmegoldó készség, a kreatív gondolkodás kibontakozását segítik elő. A felsorolt foglalkozások akár arra is kitűnőek, hogy felkészítsék a gyerekeket a művészeti iskola első, vagy ötödik osztályába való felvételi vizsgákra. A szakemberek, pszichológusok, oktatók, pedagógusok, képzőművészek a szülőkkel is megbeszélik a programokat, az órarend és a csoportok kialakítása érdekében. Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 27.Újratemetés Tehát egymás ócsárlása még egy olyan ügyben is jellemző, mint a végtisztesség megadása.A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó egyik szobájában, könyvek társaságában beszélgetünk. Nem Nyirőről, de látom, itt van ő is, hiszen a kiadó eldöntötte, hogy sorozatként újra kiadja életművét. Mialatt erről-arról folyik a szó, eszembe jut, hogy a napokban olvastam egy közleményt: a székelyudvarhelyi polgármester Madridból jövőre haza szeretné hozatni a katolikus papságból egyszer kilépett, majd a spanyol fővárosban mégiscsak szerzetesként elhunyt, meglehetősen ellentmondásos életpályát bejárt író hamvait. Mi sem természetesebb, hiszen a Budvár alatt járt iskolába, magyarországi és erdélyi olvasók ezrei éppen a könyvei nyomán képzelték el, hogy milyen az igazi, hamisítatlan székely, ráadásul már egy szobra is áll abban az Emlékparkban, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Székelyudvarhely az egy lakosra jutó hasonló műalkotások tekintetében Erdély élenjáró városa legyen. Az író utolsó művében szintén arra célzott, hogy nem szeretne idegen földben pihenni, következésképpen az utókor nagyon is kegyeletteljes cselekedetet hajt végre, amennyiben a hazahozatal különböző alapítványok és magyarországi diplomaták segítségével sikerül. Végre egy olyan elképzelés – gondoltam magamban –, amelyben mindenki egyetért a helyi magyar politikai feszültségektől megszabadulni képtelen Küküllő-parton. De tévedtem. Megfeledkeztem arról, hogy a polgármester RMDSZ-színeket képvisel, következésképpen minden szándéka vagy ballépés vagy utánzás lehet. Mármint az MPP szerint. Nyirő József hamvait ugyanis – szögezte le a következő közlemény – a helyi polgáriak már 1995-ben haza akarták hozatni, és ennek érdekében meg is tették a szükséges diplomáciai lépéseket. Tehát nem csupán a közigazgatási tisztségek betöltése, az infrastruktúra, az ingatlan-vásárlások, a vadásztársaságok, a helyi közlekedés, helyi kommunikáció, helyi fürdő, a helyi közép- és felsőoktatás ügyében és minden más helyi ügyben lehet egymásnak esni, hanem az egymás ócsárlása és a közös fellépés hiánya még egy olyan ügyben is jellemző, mint a végtisztesség megadása egy sokáig tiltott és nemzedékek által ma sem, vagy csak nagyon felületesen ismert erdélyi írónak. Szomorú. Mert mindeközben – akár RMDSZ, akár MPP keltezéssel – az általuk székely anyavárosnak nevezett helységben beszélnek a legtöbbet a székely autonómiáról. Vajon ilyen lenne ez az autonómia? Ahol egy döntéshozó, várost irányító testület egyetlen kérdésben sem tud megegyezni? Ahol az érdekcsoportok mindegyre egymásnak feszülnek és mindenekelőtt a másikat szeretnék a padlóra teríteni? Ahol az életre-halálra folyó küzdelem közönsége csak akkor tudja hallatni a hangját, ha az egyik vagy a másik félhez szegődik és nincs semmiféle lehetősége saját, hétköznapi érdekeinek az érvényesítéséhez és saját vezetőinek az ellenőrzéséhez? A múlt héten Budapesten egy németországi alapítvány szervezésében, (ki)válogatott meghívottakkal, autonómia-konferenciát szerveztek, és a kiadott közleményből a média csipegetett. Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét csak nagyon kevesen idézték, pedig nagyon közérthetően, mindenféle politikai ömlengés nélkül roppant fontosat mondott: az előrehaladás első lépése nem a többség jó szándéka és nyitottsága, hanem az, hogy a saját közösségen belül szót lehessen váltani és szót lehessen érteni egymással. Amíg ez nem sikerül, addig sehol nem lesz autonómia. A szót értés nem jelent föltétlenül egyetértést. De legalább hasonló irányú törekvést igen. És ebben nem a románok gátolnak meg, és még kevésbé Székelyudvarhelyt, közkedvelt MPP-s jelző szerint a legmagyarabb várost. Hanem valami más. A kivagyiság. Az úrhatnamság. A kisdiktátori hajlamok. Az olyan törekvések, amelyek a demokrácia teljes mellőzésével valamiféle központosított, kézi vezérlésű államként képzelnék el a területi autonómiát, ahol mindenkinek az a jó, amit magyarul mondanak meg neki. Ez azonban nem így működik. És ha nem változtatunk ezen az alapálláson, akkor nem is fog. Még akkor sem, ha netalán Nyirő József majdani székelyudvarhelyi sírjánál mind az RMDSZ, mind az MPP dicséri majd a saját érdemeit. Székedi Ferenc. Új Magyar Szó (Bukarest) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
