|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 267 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-267 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. április 8.A Sapientia SepsiszentgyörgyönKészül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztési stratégiája, önálló felsõoktatási intézményünk alighanem történetének új fejezetét kezdheti írni a megnyíló évtizedben. Miután kiböjtölte a hét szûk esztendõt (mely nyolc vala), a mai magyar kormányzat támogatásában reménykedve vezetõi bejelentették, megépítik a kolozsvári kampuszt, meg a Marosvásárhely melletti koronkai diákszállót, s úgy néz ki, a továbbiakban bõvíthetõ a szakok kínálata és a diáklétszám is. Sajtóhírekbõl szemelgettem össze a fentieket, s kiolvasni véltem belõlük azt is, hogy a hálózati egyetemként eddig három helyszínt felölelõ intézmény - a fenti kettõ mellett fontos pillér még a csíkszeredai - további székelyföldi terjeszkedése sem kizárt. Ezt erõsítették meg értesüléseim, s emiatt örvendtem meg a szentgyörgyi polgármester sajtóértekezleten bejelentett ilyen irányú tervének. Mezõgazdasági jellegû szakok indításának tervérõl szólt, s úgy véltem, a régió csak üdvözölheti a hírt. Befogadói készségünk kinyilvánításának indokoltsága nem lehet kérdéses, szülõk, tovább tanulni kívánó diákok, politikusok, civil szervezetek és mindenki csak nyerhet abból, ha tanügyi hálózatunk tovább gyarapodik, új lehetõségek nyílnak, miként a pár héttel korábbi híradásban áll: állatorvosi, erdõ- és vadgazdálkodási, valamint mezõgazdasági szakok jöttek szóba. (Ez így pontosabb meghatározás annál, mint ha pusztán agronómiának neveznénk, mely tényleg részben fedi csupán a fentieket). Igen ám, de a terv alig körvonalazódott, máris felléptek az ellendrukkerek, a kerékkötõk, a saját egzisztenciájukat féltõk. Lapunk pénteki számában egy kategorikus hang Nem lesz agronómia Sepsiszentgyörgyön cím alatt kéri számon az újságírón, miért nem tájékozódott alaposabban - azaz miért nem õt kérdezte -, merthogy juszt se lesz semmi abból, amirõl ír. Az illetõ szemlátomást a marosvásárhelyi fejlesztés esélyét félti egy esetleges szentgyörgyitõl. Korábbi tudósítás szólt arról, hogy nálunk is megszólaltak olyan hangok, melyek szerint a már létezõ BBTE-s szakok diákutánpótlását apasztaná meg, aki itt új kínálatával merészelne fellépni... A fejlesztés eltervezõi nyilván tekintettel lesznek arra, hogy a létezõ karoknak is jusson hely a nap alatt. Azt hiszem, a városnak érdemes vállalnia a harcot az új szakirányok meghonosításáért. Ezért maradjunk annyiban: a régió csak igényelheti, hogy egy második egyetem is idetelepedjék, s remélhetõleg közelebbrõl bõvebben is beszámolhatunk az ezt szolgáló újabb fejleményekrõl. B. Kovács András Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 8.�?gyészségi vizsgálat folyik Olosz Gergely ellenA Krónika megbízható forrásokból szerzett információi szerint több mint fél millió euró csúszópénz elfogadásával gyanúsítja Olosz Gergely parlamenti képviselõt az Országos Korrupcióellenes �?gyészség (DNA). Lapunk úgy tudja, az RMDSZ háromszéki honatyája még évekkel ezelõtt az Országos Energiaszabályozó Hatóság elnökeként vette át az összeget annak fejében, hogy közbenjárjon egy dél-romániai cég érdekében, hogy hozzájuttassa a társaságot az elektromos energia forgalmazási jogához. �?rtesüléseink szerint a kenõpénzt a román cég egy Seychelles-szigeteki számláról utalta át egy Bécsben mûködõ tanácsadói cégnek, majd onnan továbbították az energiaszabályozó hatóság elnökéhez. Az összeget két tételben: euróban, majd lejben utalták, a csúszópénz összértéke pedig mintegy félmillió euró. A Krónika úgy tudja, Olosz Gergelyt a megvesztegetõ cég tulajdonosai jelentették fel a nyomozó hatóságnál, amely évek óta gyûjti a bizonyítékokat az ügyben. Lapunk tájékoztatásért fordult az ügyben az ügyészséghez, a DNA-tól azonban azt a választ kaptuk: a 2001/544-es számú, a közérdekû információkhoz való szabad hozzáférésrõl szóló törvény értelmében az általunk kért információk nem nyilvánosak. A Krónika szerette volna megszólaltatni az ellene zajló vizsgálat kapcsán az érintetett is, Olosz Gergelyt azonban csütörtökön többszöri hívásunk ellenére sem sikerült elérnünk, titkárnõje nem tudott információval szolgálni a honatya hollétérõl. Lapunk megtudta azt is, hogy az ügyészség már elrendelte a politikus-vállalkozó vagyonának zárolását. Az RMDSZ elsõ mandátumát töltõ 34 éves, közgazdász-végzettségû parlamenti képviselõje egyébként a törvényhozási tevékenység elõtt jelentõs állami intézményeket irányított. 2005 és 2007 között betöltötte az Országos Urántársaság elnök-vezérigazgatói tisztségét, 2007-ben két hónapig - ugyancsak az RMDSZ kormányzati pozíciójának köszönhetõen - vezette az Országos Gázárszabályozó Hatóságot, majd az év májusában átvette az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) irányítását, és ezt a feladatot 2008 novemberéig látta el. Akkoriban a Gardianul napilap szellõztette meg, hogy a politikus által irányított hatóság vezetõi a havibérüket többszörösen meghaladó összegeket vesznek fel prémiumok, pótlékok és egyéb juttatások formájában: az összesen 250 alkalmazottat foglalkoztató kormányügynökség bérkerete 52,1 millió lejre (15 millió euró) rúgott évente. Vagyonbevallása szerint például Olosz Gergely 2007-ben 115 449 lejt keresett az ANRE elnökeként, igazgatótanácsi és szakbizottsági tagként pedig további 21 ezret. Az ankét nyomán az Országos Feddhetetlenségi �?gynökség (ANI) vizsgálatot indított Olosz vagyongyarapodása kapcsán. Botrány övezte azt is, hogy az RMDSZ-es honatya nem volt hajlandó feloldani öszszeférhetetlenségét, és egy idõben volt parlamenti képviselõ és betöltötte az ANRE elnöki tisztségét is; Olosz végül 2008. október 13-án lemondott az energiaszabályozó hatóság élérõl. �?sszeférhetetlenségi nyilatkozata szerint különben Olosz Gergely kilenc kereskedelmi társaságban birtokol részvényeket, ezek közül több cég áll szerzõdéses viszonyban állami vállalatokkal. A sepsiszentgyörgyi Cleantech Kft. - amelyben Olosz 25 százalékos részvénycsomagot birtokol - például tavaly augusztusban közel 47 ezer lejes, 24 hónapra szóló megbízást kapott a megyeszékhelyen mûködõ Electrica Rt.-tõl takarítási szolgáltatások elvégzésére, az Electrica Distribuþie Transilvania Sud Rt.-vel 66 ezer lej, míg egy másik áramszolgáltató céggel 40 ezer lej értékben kötött szerzõdést. A Kovászna megyei egészségügyi igazgatósággal 25 ezer, míg a szebeni környezetvédelmi õrséggel hatezer lej értékben vállalt takarítási munkálatokat a Cleantech Kft. Tavaly novemberben kiállított vagyonnyilatkozata értelmében a Kovászna megyei politikus több tíz hektár mezõgazdasági, valamint belterület tulajdonosa Háromszéken, ingatlant birtokol Budapesten és Pécsett, lakóházakat és üzlethelyiségeket Sepsiszentgyörgyön, emellett két személygépkocsija van. OTP-bankfiókján 12 ezer euró kamatozik, testvérének 195 ezer lejt adott kölcsön, különbözõ pénzintézetektõl ugyanakkor 2006-tól kezdõdõen 13 ezer lejt és 143 ezer eurót vett fel hitelbe, parlamenti képviselõként tavaly 57 ezer lejt keresett. Olosz Gergely neve azután került be a köztudatba, hogy az RMDSZ februári tisztújító kongresszusán megpályázta a szövetségi elnöki tisztséget. A politikus a nagyváradi fórumon a harmadik helyen végzett Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter után 47 szavazattal. 2011. április 8.Húsz éve küzd hiába a galonyai vadászházért Kemény János báró leszármazottjaVásárolja az erdejébõl lopott fát Kemény János báró leszármazottja, és azzal fût a családtól elorzott galonyai Auguszta Vadászházban, amelyet ma is bérel jelenlegi tulajdonosától, mivel húsz év alatt sem sikerült kiharcolnia az ingatlan restitúcióját, mint ahogy a környéken található erdejét sem szolgáltatták vissza. Nagy Géza nem adja fel, de már nem hisz a román igazságszolgáltatásban. Kétnyelvû cégtábla, magyar címeres postaláda, nemzetiszínû zászló és egy szelíd kutya fogad a Szászrégent Maroshévízzel összekötõ országúttól kissé félreesõ, galonyai Auguszta Vadászház elõtt. A felsõmarosmenti színromán faluban Kemény János báró egykori vadászháza jelenti a térség magyar szigetét. A család ugyan nem kapta vissza az ingatlant, a perben is vesztésre áll, mégis a helikonista és színházi mecénásságáról ismert nemes unokája lakja és kezeli. A Magyarországról hazatelepedett Nagy Géza már a kapuban egyértelmûsíteni szeretné a látogatóban, hogy tulajdonképpen hol is jár. Ezt a nyaralót a kommunisták államosították, és a Kemény család húsz éve küzd a visszaszerzéséért, a demokráciáért - áll a nagykapura kiakasztott feliraton. Mindenki bízott a restitúcióban A galonyai vadászházat a marosvécsi várkastély tulajdonosa és a környékbeli erdõk birtokosa, Kemény János báró és skót-görög származású felesége, Auguszta építette. A nem sokkal Trianon után, a múlt század 20-as éveiben felhúzott épületet az államosítás után különbözõ célokra használták. A kommunizmus és az azt követõ rendszer évtizedeiben mûködött itt óvoda, erdészeti hivatal, kocsma, vendégház, cégiroda. Többnyire a kommunisták pártkuplerája volt itt - fogalmaz a helyiek elbeszéléseibõl kiindulva Nagy Géza. Állítását aligha cáfolhatja valaki, a sokat látó és halló környékbeli lakók számos regével toldhatnák meg. Az épület még jóval '89 elõtt tulajdonost váltott, amikor az állam eladta a fogyasztási szövetkezetek megyei szervezetének. �?n a dédai szövetkezettõl bérelem idestova öt esztendeje - meséli Nagy Géza. - Akkor azért vettem bérbe, mert biztos voltam abban, hogy a család visszaszerzi. Hittem a logikában, a törvényekben és a demokráciában. �?rdekes, hogy a szövetkezet vezetõsége is azért adta ki nekem, mert biztos volt abban, hogy visszakerül a Kemények nevére. Igaz, más ki sem vett volna egy lelakott, per tárgyát képezõ ingatlant. A bérlõi státusba elõlépett Kemény unoka kezdetben havi 200 eurót fizetett a szövetkezetnek. A válságnak köszönhetõen most már csak valamivel több mint száz eurót fizet azért, hogy nagyszülei vadászházában lakhasson. További paradoxon, hogy Nagy Géza nemcsak szerzõdéses viszonyban áll a szövetkezettel, hanem perben is. Azt szeretné elérni, hogy a vitathatatlan tulajdonjog elismerése mellett természetben kárpótolják. Mint mondja, azzal, ha õ megkapja a házat, az állam meg kifizeti a szövetkezetet, mindenki jól jár. Pozitív ítéletek után tagadták meg a restitúciót A visszaszolgáltatási perben egyébként alapfokon a szászrégeni bíróságon a család nyert, de azzal a kitétellel, hogy fizessen tetemes kártérítést a szövetkezetnek. Negyvenmillió forintnak megfelelõ összeget ítéltek meg olyan állítólagos munkálatokért, amit a szövetkezet az évek során végzett. Tudván, hogy humbug az egész, hisz ennyi pénzért új palotát lehet építeni, megfellebbeztük az ítéletet. Másodfokon a Maros megyei törvényszéken már úgy nyertünk, hogy semmiféle kártérítést nem kellett volna fizetnünk - idézi a jogi útvesztõ elsõ lépéseit Nagy Géza, aki szerint a szövetkezet is jobban örülne az államtól remélt anyagi kártérítésnek, mint magának az épületnek. S hogy ezt az alperes is így gondolja, kiderül, amikor szóba állunk Valer �?ifrea szövetkezeti elnökkel. Mi már az elsõ pillanatban beleegyeztünk, hogy a család kapja vissza a házát, a román állam meg fizesse vissza nekünk annak ellenértékét meg az évtizedek során eszközölt javításokat - fejtette ki lapunknak �?ifrea. Az elnök nem felejti el nyomatékosítani, hogy az általa vezetett Consum Coop 1969-ben jóhiszemû vásárlóként vette meg az ingatlant az államtól. Errõl a miniszteri tanács döntött - teszi hozzá. Azonban mint kiderült, a Kemények öröme korainak bizonyult. A következõ lépésben a Legfelsõbb Ítélõ- és Semmítõszék újratárgyalásra visszautalta az ügyet Szászrégenbe. Veszítettünk, majd ismét fellebbeztünk, újból Bukarestbe kerültünk, ott egy, a felperesek körében történt haláleset miatt halasztást kértünk, nem kaptuk meg, és végérvényesen elveszítettük a pert - kesereg Nagy Géza, aki nem várja karba tett kézzel a március 3-án hozott ítélet indoklásának kiközlését. Most a családtagok kihagyásával újabb pert indított. Tudja, hogy a vesztes esélyével indul, de valamit mégiscsak remél. Egyelõre idõhúzást - válaszolja. Szerinte még ez is jobb, mint az állam értéktelen értékpapírjaiba csomagolt kárpótlás. Így legalább, amíg a per tart, az ingatlan eladhatatlan - mondja cinkos mosollyal. A Consum Coop elnökét sem boldogítja kimondottan az ítélet. Kérdésünkre, hogy amennyiben mégis megmaradnának az épülettel, mihez kezdenének vele, nem tud választ adni. Belátja: egyelõre fogalmuk sincs. Szeretettel fogadja a betérõket Jelenlegi állapotában az egyszerre akár húsz-huszonkét fõs csoport elszállásolására alkalmas vadászház nem sokat hoz Nagy Géza konyhájára. Ráférne egy komoly tatarozás, de honnan pénz, amikor a perek mindent felemésztettek. Volna még a pályázati lehetõség, az uniós források felkutatása és lehívása, de az csak a tulajdonosnak adatik meg. A bérlõnek meg sem érné. Ezért a vadászház fizetõvendégnek hivatalosan lényegében nincs is nyitva. Aki veszi a túrabakancsot, mert az Istenszékére vagy a funtineli boszorkányok tanyájára kíváncsi, és nem kimondottan kényeztetõ hétvégére vágyik, azt nem érdeklik az efféle apróságok, annak megfelel az Auguszta úgy, ahogy van. Fõleg akkor, ha a fárasztó nap után, egy pohár bor vagy egy üveg sör mellett a házigazdával hányhatja-vetheti meg az összmagyarság sorsát. A búcsúestén Nagy Géza szinte kötelezõ módon fel szokta tenni a kérdést: Ki az, aki egyáltalán nem szavazott, vagy elutasítóan voksolt december 5-én? Bár azt állítja, hogy õsei vadászházába õ csak magyar érzelmû magyarországiakat fogad, egy-két alkalommal kiderült, hogy vendégei közé olyan is vegyült, aki hat évvel ezelõtt az anyaországi munkapiacot ellepõ 22 millió romántól rettegve húzta be az x-et. Az ember tévedhet. Az ilyennek megadom a lehetõséget, hogy itt, a hallban, a társaság elõtt kérjen bocsánatot. Ha megteszi, megbocsátok neki - mondja, majd elárulja, hogy legutóbb egy középkorú férfi szórt hamut a fejére. A filmekbe illõ jelenet díszleteként a falon lévõ fényképrõl mosolygó báró és felesége, Erdély címere, a székelyek zászlója, Nagy-Magyarország térképe, számos vadásztrófea és Wass Albert A víz szalad, a kõ marad idézete szolgált. Lopott fa, saját erdõbõl A vadászház mögötti erdõkbõl a Kemény család még egyetlen szál fát sem kapott vissza. Pedig csupán a Galonya-völgyén 3600 hektárra nyújtottak be igényt. Amint Nagy Géza mondja, a család emiatt is pereskedik. Bérelt vadászházában õ meg a negatív hõmérséklettel volt kénytelen dacolni a hosszú tél folyamán. Borzasztó volt az idei tél, négyszer annyi fát tüzeltem el, mint egy évvel korábban. �?s még így sem volt elég. Pedig egyetlen szobát fûtöttem, s olykor-olykor a hallt - mondja az ingujjra vetkõzött férfi, aki az elmúlt hónapokban annyira hozzászokott a hideghez, hogy neki már fel sem tûnik, amint beszélgetés közben vacogunk. Pedig a kinti hõmérõ higanyszála alig éri el a 9 Celsius-fokot, ami pedig csak egy picivel több, mint amennyit a vadászkastélyban mérhetnénk. Kérdésünkre, hogy télen miért sanyargatta magát, Nagy Géza a tûzifa árát hozza fel. Nem olcsó, sõt drágább, mint a tavaly. Még akkor is, ha azok, akiktõl veszem, lopják. Nagyszüleim erdejébõl, amit, mint említettem, még nem kaptunk vissza. Jönnek éjjel a furgonnal, egy-kettõ, ledobják a tuskókat, aztán mennek tovább - magyarázza a lehetõ legtermészetesebben. Elvégre innen ment el, ide jött vissza: ismeri Romániát. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2011. április 8.Beszélgetés a kommunizmus áldozatainak exhumálásával foglalkozó Marius Oprea történész-régésszelNincs idõ az elméletre, most kellene lépni, amíg a tanúk még életben vannak - hangsúlyozza Marius Oprea, aki a kommunista múlt feltárása kapcsán az Európai Parlamentben szervezett konferencián nyilatkozott lapunknak. A régész az áldozatok exhumálási folyamatáról is beszámolt, rámutatva, ennek célja visszaadni a hozzátartozóknak halottaikat. A Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézet alapítójaként, majd a hasonló nevû központ vezetõjeként ön irányítja a múlt rezsim idején kivégzett ellenállók exhumálását. Mibõl áll ez a munka, és milyen eredményeik vannak? Nem számoltam, hány személyt hantoltunk ki, de 60-70 körül lehet a számuk. Voltak tragikus pillanatok is, például amikor Iuliu Maniu maradványait kerestük Máramarosszigeten, kilenc gyerek holttestére bukkantunk. A városban nemcsak politikai börtön mûködött, hanem kiskorúak intézete is, ahova az elhagyott gyerekeket vitték. Ezek a 80-as években éhen haltak, ezt a törvényszéki orvosi vizsgálat is kimutatta. Nem könnyû ezzel foglalkozni, gyakran találkozunk tragikus történetekkel, de vannak megkapó pillanatok is. �?gy fogalmazhatnék, hogy ez másfajta régészet. Nem olyan, mint amikor a középkori halottakat ássuk ki, akiknek nincs identitásuk. Itt olyan személyek hamvairól van szó, akiknek történetük van, tudjuk az életrajzukat, ismerjük az arcukat. A hozzátartozók kérnek fel - közöttük magyarok is -, hogy találjuk meg eltûnt szeretteiket. Jelenleg Sepsiszentgyörgyön és Maros megyében kutatunk magyar áldozatok hamvai után. Remélem, sikerül megtalálnunk õket. Számunkra a halottaknak nincs nemzetiségük. A hozzátartozók kérnek, hozzuk haza õket. Ez paradox módon furcsa érzéssel jár: boldog vagy, amikor találsz egy halottat. �?rülünk, akárcsak a hozzátartozók, hiszen van, ahol gyertyát gyújtunk. Miután megtaláltuk a meggyilkolt személy holttestét, papot hívunk. Utána jön az ügyész, a büntetõjogász, a törvényszéki orvos, majd következik az újratemetés. Néha elérjük, hogy ez helyben történjen. Ha kényes az ügy, a holttesteket az országos törvényszéki orvosi intézetbe viszik, és utólag adják át a családnak. �?jabban a torra is elhívnak, amikor lejár egy év, hogy kiástuk a halottat. Ilyenkor a közösségeket sokkal nyugodtabbnak találjuk, mint amikor elõször odaérkeztünk, mivel már nincsenek szellemeik. Ez minket is megelégedéssel tölt el, e nélkül nem tudnánk folytatni a munkát, hiszen nagy a lelki nyomás. Másfelõl azonban nagyon izgalmas munka. Beszéltük archeológuskollégáimmal, hogy már nem tudnánk visszakozni, túl sok halott vár arra, hogy megtaláljuk õket. Amíg van erõnk, ezt fogjuk csinálni, majd továbbadjuk a stafétabotot, mert sajnos túl sok a feltárnivaló. - Az exhumálásokat dokumentálják is. Hol láthatók ezek a filmek, képek? - Nemcsak kihantoljuk a kivégzetteket, hanem a hozzátartozók és a hatóságok beleegyezésével mindent, amit náluk találunk, megõrzünk. Így létrehoztunk egy tárlatot, melynek címe Közös nevezõ: a halál. Ezen levetítünk egy filmet az exhumálásokról, vannak képek az áldozatokról, és a náluk talált tárgyakat is kiállítjuk. Nagyon érdekes. Találtunk például egy parasztot, megmaradtak a gombok az ingérõl, a bocskora, és ebben egy kanál meg egy villa. Ki vannak állítva. Volt egy dilemmánk éveken keresztül. Találtunk egy 76 éves férfit, akit lelõttek, és egy mocsárba dobtak 200 méterre a házától, mert befogadott két partizánt. (Akkor meg is betegedtünk, ahogy a holttesttel jártunk, mert a szövetei még lágyak voltak, és nem voltak orvosi kesztyûink.) Találtunk nála egy ollót, és nem értettük, miért volt ott. A választ egy év múlva kaptuk meg, amikor megtaláltuk az általa befogadott partizánok holttestét. �?ket Szamosújvárra vitték, ott megkínozták, levágták a fülüket, orrukat, kitépték a körmüket, majd éjjel elszállították Vasasszentegyed (Sântejude) községbe, és a templom mögött lelõtték õket. Mikor megtaláltuk a hamvaikat, a gyomruk helyén, a medencéjük tájékán egy marék szõlõszem volt. Tehát az idõs férfi elment a szõlõsbe, levágta az ollóval a fürtöket, megvendégelte õket, majd kivégezték mindhármukat. Megtaláltuk az utolsó vacsorájukat. Ez is ki van állítva. A tárlat most Temesváron van, innen Aradra visszük, majd Târgu-Jiuba. Az egész országban hordozzuk, és nagyon sok a látogató. Többek között az enyedi börtönbe is elvittük, és konferenciát tartottam a raboknak. 133-an voltak, két órán keresztül síri csendben hallgatták a történeteimet. Most sokan közülük önkéntesként akarják segíteni a munkánkat. Húsvét után kiássuk a politikai elítéltek temetõjét, és a mostani rabokkal kihantoljuk a volt politikai fogvatartottakat. - A konferencián említette, hogy a hatóságok megpróbálják akadályozni a munkájukat. Hogyan? - Például amikor távoli helyeken találunk halottakat, megtagadják, hogy kiszálljanak a helyszínre. Mert lusták. Egymásra hárítják a felelõsséget, mindenki a másikhoz küldözget. Volt például egy eset, amikor egész éjszaka ott ültünk az erdõben három halottal, mert nagyon messze volt, és senki sem akart kiszállni. Ráadásul más problémák is voltak. A Szekuritáté ugyanis álcázta a gyilkosságokat. Miután megölték az ellenállókat, hamis papírokat állítottak ki róluk. Az említett három áldozat esetében is ez történt, õket Beszterce-Naszód megyében, Várorja (Nepos) faluban végezték ki egy dombon. Kálvária-dombnak hívják. Nagyon meredek, négy órát kell mászni, míg felér az ember. El tudom képzelni, hogy mászhattak fel szegények bilincsben az utolsó útjukon. Miután kivégezték õket, kirakatpert rendeztek, 25 év börtönbüntetésre ítélve õket. Az iratokban az szerepelt, hogy Enyeden raboskodtak, a családok pedig halotti bizonylatot kaptak, miszerint ott haltak meg. Ugyanazon a napon: 1958. augusztus 12-én, 13 órakor, tuberkulózisban. Holott kilenc évvel korábban lelõtték õket. A törvényszéki orvos azt kérdezte tõlem: miért jöjjünk, hiszen már halottak, hogyan öljük meg õket újra? Felmérgelõdtem, és közleményt adtam ki - nálam volt az adathordozó a laptoptól -, miszerint másnap 15 órakor fogom a holttesteket, és elviszem Enyedre, hogy ott eltemessem õket. Ettõl megijedtek. Másnap arra eszméltem, hogy 12 rendõr és 3 ügyész szalad fel a dombon, hogy idõben odaérjen. Álltam a tetõn, és néztem õket, amint öltönyben, félcipõben loholtak felfelé, állandóan megcsúsztak és elestek. Ez volt a bosszúm. Mikor megérkeztek, kikáromkodtam magam a megyei fõnöknek - nehézfiúkat küldtél -, hiszen miután három halott társaságában tölt egy éjszakát, ideges az ember. Ezután szóltam az egyik munkatársnak: hozzál egy-egy sört az uraknak, mert el vannak fáradva. A fõfelügyelõ-helyettes megkérdezte, honnan van ilyen hideg sörünk, csak nem hoztunk hûtõládát? Nézze meg, mondtam. Magára öntötte a sört, amikor meglátta, hol tartjuk. Koszorút raktunk ki belõlük a sírban. Vannak ilyen kis vicceink, a pszichológusok kompenzációs reakciónak hívják. Hiszen a halállal dolgozunk a szó szoros értelmében. A mi nagy elégtételünk, hogy a magunk módján igazságot szolgáltatunk. - A kutatásaik során, gondolom, nemcsak áldozatokat, hanem gyilkosokat is találnak. Mi történik velük? - Találtunk gyilkosokat, az említett három áldozat esetében is megtaláltuk azt a személyt, aki a kivégzõosztagot utasította. Liviu Pongraþiunak hívják, Kolozsváron él, 82 éves, a Szekuritáté nyugalmazott ezredese. 6400 lej nyugdíjat kap kézbe, és a Háborús Veteránok Egyesülete Kolozs megyei fiókjának alelnöke. Azt kértük, hogy a három áldozatot Besztercén temessék el, a hõsök temetõjében, katonai tiszteletadással. Sikerült meggyõznöm a hatóságokat, de a Hõsök Tisztelete Egyesület - amely a romániai hõsi temetõket kezeli - ellenezte, azt állítva, hogy ez csak a háborús veteránoknak jár. Így abban a paradox helyzetben vagyunk, hogy Pongraþiut gyilkosként katonai tiszteletadással temetik majd el a hõsök temetõjében, míg a három ellenállót a kerítésen kívül hantoltuk el. �?s ez Románia, amely elítélte a kommunizmust. Konkrét példákat mondok, amelyek bizonyítják, hogy a kommunizmus elítélése Traian Bãsescu államfõ retorikájában csak politikai lózung, semmi köze a valósághoz. Olyan országban élünk, amely elítélte a kommunizmust, de a tö 2011. április 8.Folyik az elszámoltatási háború az RMDSZ és az EMNT közöttTõkés László európai parlamenti (EP) alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatban válaszolt Kovács Péternek, az RMDSZ fõtitkárának blogbejegyzésére, amelyben utóbbi a Tõkés és a Toró T. Tibor EMNT-ügyvezetõ elnök aláírását viselõ, immár kétrendbeli, az RMDSZ-nek címzett elõzetes felszólításaira reagált. Az EMNT az említett közleményekben a magyar és a román államtól kapott pénzekkel való nyilvános, tételes és összegszerû elszámolásra kérte fel az RMDSZ-t öt évre visszamenõleg. Az EP alelnöke által aláírt nyilatkozat ismét kiemeli: a felszólítás arra irányult, hogy az érdekképviseleti szervezet választói elõtt is számoljon el, mire költi az erdélyi magyar közösség által befizetett adópénzeket. - Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselõit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézbõl odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetbõl, amikor az RMDSZ rövid idõre kiesett a hatalomból, és az Országos Korrupcióellenes Fõügyészség (DNA) rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket - olvasható Tõkés László válaszában. A politikus szerint Kovács Péter elhallgatja azt, ami az EMNT számára rövid kutakodás után kiderült: így például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ - mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete - közel 15 millió lejt (kb. 3,65 millió euró) kapott, a kormányfõtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel (kb. 1,39 millió euró) egészítette ki, adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyûlt össze, azaz majdnem 300 ezer euró. Az adományokat kivéve ezek az összegek - mintegy 5 millió euró - a közösség adójából származnak - részletezi a közleményben Tõkés László. Tõkés László nyilatkozatában kiemeli: az említett összegek felhasználása közérdekû információnak minõsül, vagyis adófizetõ polgárokként, illetve erdélyi magyarokként - akiknek képviseletében az RMDSZ alanyi jogon felveszi a pénzt - a kezdeményezõknek minden alapjuk megvan arra, hogy az RMDSZ megújult vezetõségétõl évi elszámolásainak a nyilvánosságra hozatalát elvárják. Kovács Péter blogbejegyzésében megfogalmazott felvetéseire, melyek szerint elképzelhetõ, hogy az EMNT önkéntesei nem csak kizárólag a könnyített honosítással foglalkoznak, illetve a párttámogató aláírásokat közpénzekbõl fizették, Tõkés László így válaszolt: az EMNT által mûködtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóiknak tartozik. Felszólítjuk Kovács Péter újonnan választott fõtitkárt, hogy tartsa tiszteletben szervezetünk autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiánkat. Ismételten feltesszük a konkrét kérdéseinket, hátha Kovács Péter fõtitkár hajlandó végre érdemben válaszolni ezekre, és nem alaptalan vádaskodásokkal próbálja elkenni azt a tényt, hogy mindezekrõl saját választóik elõtt még soha nem tartották fontosnak és szükségesnek elszámolni - összegzi a politikus. Tõkés László az RMDSZ vezetõségének intézett újabb felszólítással zárta nyilatkozatát: tételes formában, összegszerûen, öt évre visszamenõleg válaszolják meg a nyilvánosság elõtt a közpénzek mennyiségével, igazgatásával, leosztásával kapcsolatos, a korábbi közleményekben már ismertetett kérdéseket. Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 8.Partiumi Egyetemi NapokA Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete idén másodszor rendezi meg az Egyetemi Napokat, melynek jelmondata Hétfõtõl PENtek van. A rendezvány célja összefognai az egyetemen eddig különbözõ idõpontokban megrendezett szaknapokat. A Partiumi Egyetemi Napokat (PEN) idén április 11-18. között rendezik meg, és minden nap más szak mutatkozik be. Hétfõn ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét a rendezvénysorozat, illetve a Teológia és a Magyar szak programjai következnek. Este rendhagyó istentiszteletre kerül sor, melyre minden érdeklõdõt szeretettel várnak a szervezõk. Kedden a Szociológia és a Szociális Munka szak hallgatót és elõadói várják az érdeklõdõket. Véradás, érdekes elõadások, játékok és beszélgetések színesítik a napi programot. Szerdán a Reklámgrafika szak hallgatói készülnek Perdormance-szal(?), ami nemcsak az egyetem hallgatót mozgatja meg, hanem az egész várost is. Nyílt nap Csütörtökön Nyílt nap, különbözõ gimnáziumok és középiskolák végzõs hallgató látogatnak el a Partiumi Keresztény Egyetemre, és ismerkednek meg az egyetemmel, a vezetõséggel, a szakokkal és a hallgatókkal. A Nyílt nap következõ mozzanata a beszélgetéssel egybekötött bográcsozás. Már csütörtökön kezdetét veszi, és pénteken folytatódik a Kárpát-medencei Gazdasági Vetélkedõ, amelyen 5 fõs csapatok mérik össze tudásukat, tehetségüket és talpraesettségüket az ország és a Kárpát-medence különbözõ részeirõl. A kétnapos versenyen a részvevõk érdekes feladatokat kell megoldjanak, de tanulságos elõadásokat is meghallgatgatnak neves elõadóktól. A különbözõ kulturális programok és elõadások mellett számos koncert , játék és buli kerül megrendezésre, amelyre minden érdeklõdõt és résztvevõt szeretettel várnak. Bihari Napló (Nagyvárad) 2011. április 8.Hazudott az �?j Magyar SzóAz RMDSZ bukaresti központi szócsöve kínos magyarázkodásra kényszerült, de nem tudta elhárítani a hazugság ódiumát. Mint kiderült, hamisan állította a lap, hogy a Duna Tv határon túli tudósítói azt nyilatkozták volna: kiéhezteti õket a budapesti közszolgálati csatorna. A megnevezett tudósítók ugyanis felháborodva vették tudomásul, hogy úgy jelent meg nevük és nyilatkozatuk a lapban, hogy meg sem kérdezték õket, illetve ha mégis, manipulálva közölték az általuk mondottakat. Azt mindenki elismerte, hogy késtek a honoráriumok a közmédiumnál zajló adminisztratív átszervezések miatt, de végül mindenki megkapta a járandóságát, a teljesen hiteltelenné vált pártlap viszont ennek ellenére lejárató, dehonesztáló sajtókampányt folytat a megújuló Duna Tv vezetõsége és annak munkatársai ellen. Reggeli �?jság (Nagyvárad) 2011. április 8.Gesztusok és gusztusokAz utóbbi napok változékony idõjárásának és politikai széljárásainak köszönhetõen egészen könnyedén meg lehetett sértõdni, okkal vagy ok nélkül. Ugye, a kolozsvári magyar operában - egy SZKT címû prózai darab elõadása közben - állítólag a magyar diplomaták gyomrát megfeküdte Lakatos képviselõ tenor-humora, ezért ki kellett menniük. Bár utóbb azt is olvastuk, hogy nem tiltakozásul sietett ki a terembõl a nagykövet és a konzulok, de ennek nincs is különösebb jelentõsége. Egy másik bihari politikus, Szabó �?dön egy interjújával vágta ki a biztosítékot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnál, amiért Tõkés László EP-s képviselõre tett epés megjegyzéseket. A volt püspökre pedig Kelemen Hunor RMDSZ elnök neheztelhet, hiszen elõzõ heti egyeztetésüket követõen, amikor meghívta Tõkést beszédet mondani a Mátyás-szobor újraavatásán, másnap már azt olvashatta a hírek közt, hogy Tõkés szerint a pénzek lenyúlásában jeleskedõ RMDSZ viselt dolgai után a magyarországi elszámolóbiztos emberei kellene utánanézzenek. Kelemen persze legfennebb saját magára, önnön naivitására neheztelhet, legalábbis, ha gesztusa után másra számított. Tõkés szavai szokás szerint szinte azonnal kiváltották a pesti visszhangokat, hiszen a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelõs ifjú miniszteri biztos könnyedén és mindenféle bizonyíték nélkül letolvajozta, lecsalózta az oktatási-nevelési támogatás célba juttatásával foglalkozó határon túli szervezeteket. Általánosítva, persze. Ulicsák Szilárd a meg nem nevezett, - de tudjuk, Erdélyben az Iskola Alapítvány az egyetlen szóba jöhetõ - szervezetekrõl azt sugallja, hogy mivel ezek a szervezetek anyagilag érdekeltek minél több jogosultat elkönyvelni, ezért fordulhat(ott) elõ, hogy nem magyar nyelven tanulók, illetve nem magyar nemzetiségûek is hozzájuthattak a pénzekhez. A miniszteri biztosnak különösen az a mondata igazán rokonszenves és európai, amely visszaélésnek tekinti azt, ha magyar oktatásban részesülõ nem magyar nemzetiségû gyermek is kap a forintokból. Ugye, érzékelhetõ, micsoda hozzáértésrõl és érzékenységrõl tanúskodnak a miniszteri biztos szavai. Valószínûleg a két nappal korábbi Tõkés-sajtótájékoztatóról szóló tájékoztató jelentette számára az ügyben az egyetlen forrásanyagot. Arra azonban nem tért ki, pedig sokakat érinthet, hogy a magyar iskolába járó, vegyes házasságokból születettek esetében fél pénz jár majd? Hasznos lenne az ügy szempontjából egy Nemzetiséget Megállapító Minisztériumi Eseti Bizottság, mely a Demokrácia Központok bevonásával tudományosan meghatározza, kiben hány százaléknyi magyar vér csörgedez a támogatás egyénre szabott összegének nemzetpolitikailag helyes meghatározása végett. Csak azt nem tudom, ki néz majd azoknak a szülõknek a szemébe, akik hiába várják majd idõben azt a pénzt, ami a megvádolt szervezetek közremûködésével eddig évrõl-évre hiánytalanul eljutott a jogosultakhoz. Szûcs László Erdélyi Riport (Nagyvárad) 2011. április 9.Csángó kérvényezõk a csíkszeredai konzulátusonElsõ alkalommal kérvényeztek Moldvából csángó magyarok állampolgárságot a csík- szeredai konzulátuson. Há'ha megérnénk va'egyszer! - mondta hajdanában a moldvai csángó és vágya most teljesül, fia magyar állampolgár lesz. A csíkszeredai konzulátoson beszélgetett csángó magyarokkal Oláh-Gál Elvira, a Kossuth Rádió munkatársa. Az állampolgárságot kérõ emberek arról vallottak, hogy mkilyen érzés számukra, hogy magyar állampolgárok lesznek, milyen nehézségekkel járt össze- gyûjteni az igényléshez szükséges dokumentumokat, valamint arról, hogy miben változik majd meg életük, ha legitim magyarok lesznek. Erdély.ma 2011. április 9.Borbély intelmei Tõkés LászlónakBorbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felhívást intézett Tõkés László EP-képviselõ felé, hogy foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáján nyert EP-képviselõi mandátumot mert a romániai magyar közösség nem akarja egy újabb párt létrehozását. Az RMDSZ-es politikus egy februári felmérésre hivatkozva mondta, hogy a magyarság 80 százaléka nem akar újabb pártot, mivel nem értenek egyet a magyar közösség megosztásával. Tõkés László azon felszólítása kapcsán, hogy az RMDSZ számoljon el a magyar és a román kormánytól kapott pénzekkel, Borbély leszögezte: ha az EP alelnökének kételyei támadtak, azokat az RMDSZ képviselõivel tisztázhatja. Elmondta: információi szerint a Demokrácia Központok létrehozását a magyar kormány 800 000 euróval támogatta. Erdély.ma 2011. április 9.Szent István-terv, kalákaCsaba Szent István-tervét olvasom, s bár egyszer sem írja le, lényegét egyetlen kifejezésbe tudom sûríteni: kaláka. Ezzel a tervvel is a nagy tettekre, hasznos cselekedetre sarkalló szerzetes pap, aki nemcsak hitszónok, hanem maga is példa a szükséges és hasznos cselekvésre, tulajdonképpen azokba az értékekbe, abba a közösségi rendbe kapaszkodik, amelyet eleink a falutörvényekbe, a városok és a céhek mûködési rendjébe építve õriztek meg. Az atya eleve int a múltba meredõ, terméketlen nosztalgiázástól, a jelen- és a jövõépítésre összpontosít, de minden gondolata a közösségi építést és a közösségépítést járja körbe. Jómagam érdekes módon egy Erdélyen kívüli országrészben, a Duna-delta �?-Chilia nevû településének térségében, a hatalmas építészeti és természeti roncstelepeket látva döbbentem rá, hogy az ember a japán szigetország földrengéses, szökõáras pusztítása nélkül is hasonló állapotba tudja rombolni és képes meglopni, lepusztítani saját környezetét. Országos és helyi roncseltakarítási és újjáépítési programra van szükség. Rendet kell teremteni a romokon. A konkrét és a lelki romokon is. Ez pedig kalákás munka, szövetkezés nélkül, hit nélkül nem történhet meg. Településeink fizikai állapota és kinézése - tisztelet a kivételnek - katasztrofális. A természeti környezeten ejtett sebek, az erdõk-mezõk pusztulása, a bennünket körülvevõ szeméttenger, amelyet mi hozunk létre, s amelynek eredõje a legtöbb esetben a pénzéhség, a kapzsiság, a hirtelen meggazdagodás vágya, no meg a nyomorba süllyedésnek, a megélhetési lét alá szorulásnak az a közege, amelybe ma népes társadalmi rétegek sodródnak, s az embert emberré tevõ adottságok pusztulásához vezet. Böjte atya mondja egy helyen, hogy ha mindenki egy négyzetméternyi területet takarítana ki maga körül - és ha vigyázna is ennek megõrzésére, fûzöm én hozzá -, hatalmas beruházások nélkül is megváltoznék körülöttünk és bennünk a világ, eltûnne a bogáncskórós, labodás, szétrohadó kerítéses és omladozó házas világ, mérséklõdnének a lelki torzulások. Az atya elképzelése a Szent István-tervvel tulajdonképpen ilyen egyszerû, vállalható és teljesíthetõ teendõkbõl áll. A közösségi építkezésekre és közmunkára, a kalákás egymást segítésre, mert az ember társas lény, illetve annak kell maradnia az önzés világában is. Sylvester Lajos Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 9.Nem csak nyelvi kérdés a megmaradás (�?j csángó cselekvési terv)Az elmúlt tíz év alatt elért eredmények ellenére bizton állítható, hogy a magyar nyelv oktatása önmagában nem elegendõ a moldvai csángó közösségek identitásának megõrzéséhez, szükség van arra, hogy vallási, kulturális, gazdasági, ifjúsági, szociális téren is elõrelépés történjék - hangsúlyozta Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ügyvezetõ alelnöke tegnap azon a Külsõrekecsinben kezdõdött háromnapos konferencián, amelynek célja a tíz évvel ezelõtt megfogalmazott csángó cselekvési terv kibõvítése, a jelenlegi helyzethez igazítása. Miközben a 2000-ben indított magyar oktatási programot sikerült kiterjeszteni huszonnégy Bákó megyei településre, köztük tizenhatban az iskolában is tartanak magyarórákat, a tizenöt évvel ezelõtti helyzethez képest jelenleg több mint tizenháromezerrel (21 százalékkal) kevesebben beszélnek anyanyelvi, illetve második nyelvi szinten magyarul Moldvában. A nyelvi állapot számadatait Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató saját terepmunkája, kutatásai alapján állította össze 2008-2010 között, és mutatta be tegnap a csángó falvakban tanító fiatalok, a keresztszülõprogram képviselõi, néprajzosok, hazai és magyarországi szakemberek jelenlétében. A rendezvényt nem minden meghívott csángó szervezet tisztelte meg jelenlétével, amit a szervezõk (Moldvai Csángómagyarok Szövetsége) többek között amiatt nehezményeztek, mert szándékuk szerint a vasárnap véglegesítendõ cselekvési program végsõ változatába kizárólag olyan célkitûzéseket kívánnak belefoglalni, amelyekkel minden csángó szervezet egyetért. Ma Pusztinán folytatódik a tanácskozás, amelynek elõadói között magyar kormányzati képviselõk, az RMDSZ és az EMNT meghívottjai is szerepelnek. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 9.Kampány anyanyelvünkértHosszabb folyamat elsõ megállójaként zajlott tegnap délelõtt a megyeházán a Magyar nyelvhasználat Háromszéken címû konferencia, mely az elõadások folytatásaként nagyon is gyakorlatias célt követ: a háromszéki magyarok éljenek törvény adta lehetõségükkel, és használják az anyanyelvüket ott, ahol lehetséges. A megvalósításhoz magyar nyelvû ûrlapokat készít a megyeháza, s erre bátorították a jó néhány megyebeli önkormányzat, illetve intézmény képviselõit is a tegnapi elõadás-sorozaton. A nyomtatványok felkerülnek a megyei tanács honlapjára, majd következik az ezek használatára buzdító kampány - hangzott el. Igen, ki kell mondani, célunk az, hogy Székelyföldön az állam hivatalos nyelve mellett regionális hivatalos nyelv legyen a magyar. Célunk az, hogy nálunk is, itthon, Székelyföldön tökéletesítsük a kétnyelvûséget - mondta a konferencia megnyitójában Tamás Sándor megyeitanács-elnök, hozzátéve: hamarosan a beadványokra és egyéb hivatalos papírokra - bár többletmunkát és többletköltséget jelent - kétnyelvû választ ad a megyeháza. A rendezvényen elõadást tartott dr. Benõ Attila egyetemi docens, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet ügyvezetõ elnöke, Vitos Katalin és Kiss Tamás, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, dr. Zsigmond Gyõzõ, a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszékének vezetõje és Nagy Balázs, a megyei tanács munkatársa. Váry O. Péter Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 9.Szembenézés a kommunista múlttalA kommunizmus nem szûnt meg, csak privatizálták - Marius Oprea román történész megállapítása nemcsak Romániára, de a volt kommunista államok többségére érvényes, ez derült ki azon az egész napos brüsszeli közmeghallgatáson, amelyet Tõkés László kezdeményezett egy lett és egy szlovén kollégájával együtt. Jól becsomagolva, ártatlannak tûnõ cím mögé bújtatva: Mit tudnak az ifjú európaiak a totalitárius rendszerekrõl? - történészek, kutatók, politikusok, oktatási szakemberek elemezték a témát. Sandra Kalniete lett EP-képviselõ többpontos, konkrét lépéseket tartalmazó programtervezetet is bemutatott, vázolta, mit kellene tennie Európának, hogy a szavakon túl is megtörténjék a múlt számadása. Ugyanott létrejött egy antikommunista platform, és Romániát érintõen elhangzott, hogy hamarosan egy küldöttség keresi fel Traian Bãsescu államelnököt, és felkérik, támogassa a kommunizmus perének megvalósítását. Európának, az uniónak, az EP-nek ma sem akaródzik a kommunista múlttal való szembenézés, minden ezzel kapcsolatos kérdést igyekeznek szõnyeg alá seperni, az utódpártok a fasizmus rémtetteinek felelevenítésével próbálják bagatellizálni a kommunista diktatúrák emberek millióit elpusztító, megnyomorító tetteit. Sokak számára ma még az is kérdés: lehet-e, szabad-e elítélni a kommunizmust, totalitarista diktatúrának tekinthetõ-e, vagy csupán a sztálinizmus sorolható e kategóriába. Tõkés László EP-képviselõi mandátuma kezdete óta harcol azért, hogy a nácizmus rémtettei mellett a kommunizmus bûneit is ismerjék el emberiség ellen elkövetett bûnként, no meg azért, hogy a deklaratív elítélésen túl sor kerüljön a bûnösök azonosítására, az áldozatok, utódaik kárpótlására. Eltörölni a kettõs mércét Az igen tartalmas konferencia négy témakört dolgozott fel. Súlyt, rangot adott az eseménynek, hogy az indításnál jelen volt Joseph Daul néppárti frakcióelnök is. Tõkés László megnyitójában kiemelte, Európa egysége csak akkor válik valóra, ha megtörténik a múlt integrációja is, igen fontos, hogy a legfiatalabb nemzedékek megértsék, a közös múlt feldolgozása nélkül nem lesz közös jövõnk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a totalitárius rezsimek megítélésében nem használhatunk kettõs mércét aszerint, hogy milyen pártállású diktatúráról van szó. �?szt, lett, litván, lengyel, bolgár rendszerváltó politikusok szólaltak fel, személyes történetek, családi tragédiák tükrében idézték fel az elnyomó rendszer pusztításait, visszatérõ motívumként jelent meg: lehetõvé kell tenni a hozzáférést a titkosszolgálatok archívumaihoz, nem elegendõ a tankönyveket újraírni. A kommunista utódállamok többsége nemzetbiztonsági okok miatt nem hajlandó megnyitni archívumait, ki kell dolgozni azokat a törvénykezési és igazságszolgáltatási eszközöket, amelyek lehetõséget teremtenek a múlt ügyeinek és bûneinek jogi rendezésére. Ha nem ismerjük meg a totalitárius rendszerek pusztításait, nem tudjuk megakadályozni visszatérésüket, állandó veszély fenyegeti a pluralista demokráciát - köszönt vissza majd minden elõadó szavaiból. Jaros³aw Leszek Wa³êsa lengyel néppárti képviselõ, a Béke-Nobel-díjas Lech Wa³êsa volt lengyel államfõ fia személyes, gyermekkori élményein keresztül világította meg a gyilkos rendszert, hogy miként vészelték át édesapja letartóztatását, azt, hogy hétéves kisgyerekként tanára fülön fogva ráncigálta ki a padjából, mert felírta füzetébe az otthon oly sokat hallott szolidaritás szót, s miként tudatosult benne a kifejezés valódi jelentése. Áldozatok és elkövetõk A folytatásban konkrét esettanulmányokkal támasztották alá az addig fõként elméleti síkon zajló értekezést. Sandra Kalniete lett EP-képviselõ, volt külügyminiszter, a közmeghallgatás egyik kezdeményezõje cselekvési tervet is vázolt: ebben szerepel a totalitárius rendszerek politikai és jogi elítélése, illetve a bûnösök felelõsségre vonása. Kiemelte: az EU-nak ehhez biztosítania kell az anyagi forrásokat is. Sandra Kalniete nem véletlenül vált a kommunizmus ádáz ellenségévé, életét döntõen befolyásolta a szovjet diktatúra, családját Szibériába hurcolták (õ maga is ott született), több rokonát megölték. A nyugati államoknak csak a nácizmus rémtetteit kellett elszenvedniük, ám Közép-Kelet Európában a fasiszta megszállást a kommunista terror követte, sokkal hosszabb ideig, súlyosabban befolyásolta a totalitarizmus az itteniek életét - hangsúlyozta. A bolgár Vaszil Kadrinov, a Hannah Arendt Center munkatársa azt vetette fel, hogy hazájában az egykori elnyomók, ügynökök egy része ma jelentõs politikai, gazdasági pozíciót tölt be (Georgi Parvanov államfõt s jó pár diplomatát említett), míg az áldozatok többsége jelenleg is szegénységben él, semmilyen jogi vagy anyagi kárpótlást nem kapott. Hasonló tapasztalatokról számolt be Marius Oprea, a romániai Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézet volt vezetõje, akit félreállítottak ugyan az általa életre hívott intézmény élérõl, de régész-történészként folytatja az egykori áldozatok felkutatását. Hozzátartozók, családtagok, utódok keresik meg, a rendelkezésre álló adatokból kiindulva kutatják fel a titokban, eddig ismeretlen helyeken elhantolt maradványokat. Kivetített képekkel kísért, szenvedélyes elõadása nagy hatást váltott ki: meglátása szerint azonosítani kell az egykori gyilkosokat, a bûnöket emberiségellenes cselekménynek nyilvánítani, az áldozatokat a rendszer nevében ölték meg, nem évülhetnek el a gyilkosságok. Az akkori elnyomók a mai rendszer tagjai, nem volt lehetõség elvágni a szálakat, a folytonosság létezik - mondotta. Nem a kommunizmust kell elítélni, az lehetetlen, a bûnösöket kell bíróság elé állítani - mondotta Marius Oprea. Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselõ arról szólt, a múlt bûnei, bûnösei hogyan szivárogtak át a mába, Magyarország jelenét miként befolyásolják az orosz-MSZP-s összefonódások, gazdasági életére hogyan telepedett rá az orosz maffia. Keveset tudnak a fiatalok a múltról Az oktatással, tantervekkel, tankönyvekkel foglalkozó fejezetben szakemberek mutattak be jól bevált módszereket, interaktív németországi múzeumot, játékos internetes honlapot Szlovéniából, a Szibériai missziónak nevezett tanulmányi kirándulásokat Lettországból. A mûemléknek nem kell feltétlenül hagyományos, statikus formája legyen, a fiatalokhoz a legeredményesebben saját nyelvükön szólhatnak - fejtették ki a szakemberek. Keveset tudnak a mai gyermekek a múltról Németországban, Svédországban, de Romániában is - derült ki a bemutatott kutatásokból. Raluca Grosescu, a Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézet kutatási igazgatója nemrég készült felmérést ismertetett, amelybõl kitûnt, a mai 14-20 év közöttiek számára már történelem a kommunista diktatúra, többségük legfeljebb a jelen válság, korrupció tükrében ítéli azt el. Meghívottként volt jelen, de nyelvi akadályok miatt nem tartott elõadást Dan Voinea katonai ügyész, aki 1989 decemberében Ceauºescuék perében is szerepet kapott, utóbb pedig az akkori áldozatok ügyészének szegõdött, csapatával a temesvári, bukaresti, brassói, konstancai lövöldözések elkövetõit igyekezett azonosítani. Megkeseredett szélmalomharcához csatlakozott Doru Mãrieº, az 1989. December 21. Szövetség elnöke, aki már több ízben tartott maratoni éhségsztrájkot, hogy kicsikarja a román hatalomból az igazságszolgáltatást. Ezernél többen haltak meg '89 decemberében, ám a bûnösök nagy részének, néhány kirakatítélettõl eltekintve, mai napig nem kellett számot adnia tetteirõl. Mãrieº szerint a romániai hatalom képviselõi cinkosságot vállaltak az egykori tettesekkel, ez alól a jelenlegi sem kivétel, hisz Bãsescu ugyan elítélte a kommunizmus bûntetteit, de Dan Voinea félreállítását nem akadályozta meg, a tényleges számonkérést nem tette lehetõvé. Az igazságszolgáltatás nemcsak az idõsek, de a fiatalok szemében is hitelét veszítette. Arra kérte az EP-képviselõket, legalább a meglévõ dokumentumok átmentésében segédkezzenek, Európa története nem lehet teljes ezeknek az országoknak a története nélkül, ehhez szükség van e dokumentumokra - mondotta. A konferencia végén a harmadik kezdeményezõ, Milan Zver szlovén képviselõ fogalmazta meg: a kommunizmusról szóló rendezvénysorozatot novemberben, a soros lengyel elnökség védnök 2011. április 9.Tõkés László: Dûlõre vinni a kommunizmus perét- Hogyan értékeli a konferenciát? Sikerült elérniük céljukat? - Mondanom sem kell, ez egy nagyon mérsékelt konferencia volt, a tankönyvírás címszó alatt közelítettük meg a kommunizmus kérdését, hogy olyanok is eljöjjenek, akik egyébként ezt nem tették volna meg. Felpuhítottuk, megszelídítettük a témát, hogy egyáltalán beszélhessünk róla, és ez nagyon elszomorító, hiszen hol állunk még az elítélésétõl, a tettesek felelõsségre vonásától, az áldozatok kártérítésétõl. Ez megalázó egyébként, hiszen tudjuk, hogy a nürnbergi per a második világháború másnapján beindult. Nincsenek másodrangú áldozatok - szokta mondani Tunne Kelam észtországi antikommunista képviselõ -, csak áldozatok vannak, Ábelek, akiknek a vére az égre kiált. - Van-e valamilyen eredménye a három évvel ezelõtt megkezdett küzdelemnek? - Folytatnunk kell a múlttal való szembenézést. Változás azért történt, hiszen a második világháború lezárásának 50. évfordulóján még nem tudták bevenni a szövegbe, hogy nemcsak fasizmus volt, de 2009 áprilisában nagyon hosszas lobbimunka, háttértárgyalások nyomán sikerült elítélni a XX. század mindkét európai diktatórikus rendszerét. Ezt nagy eredménynek kell tartanom, miként 1975-ben is nagy dolog volt, hogy a helsinki egyezménybe bekerült az emberi jogok kérdése. Ez mára a bibliai mustármaghoz foghatóan nagyra nõtt, és politikai tényezõvé vált. Lassú folyamatról van szó, csakhogy az erdélyi magyarságnak nincs ideje további évtizedeket várni, hiszen a román nacionalista politika idõre játszik. - Van gyakorlati hozadéka a mostani közmeghallgatásnak? - Tulajdonképpen ennek a konferenciának egy bújtatott célja is volt: hogy létrejöjjön, észrevétlenül, az úgynevezett antikommunista platform, kellõképpen szelíd legyen a kezdeményezés ahhoz, hogy az Európai Bizottság támogassa, anyagilag is. Ez megtörtént, és így intézményesíteni lehet ezt a fajta tevékenységet, ha nem is a Wiesenthal Intézet szintjén, de valamilyen formában. Sandra Kalniete képviselõ létrehozta a Történelmi Emlékezet Megbékéltetése nevû munkacsoportot, s bár nem könnyû, valahogy belopjuk az európai köztudatba ezeket a kérdéseket. A másik nagyon jó hozadéka: eldöntöttük, hogy egy öt-hét fõs csoport kihallgatást kér Bãsescu elnök úrnál, dûlõre szeretnénk vinni a kommunizmus perét, gondolom, az elnök fogékony lesz a megkeresésünkre, mert elfogadhatatlan állapot, hogy több mint ezer ember vére kiált az égre, és sehol nincs semmiféle szándék a büntetõjogi felelõsségre vonásra, vagy bár erkölcsi jóvátételre. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 9.A székely társadalom (A székelység népessége 1330 táján)Az 1330-as években a 83 426 fõs székelység a 3,5 milliós magyarságnak mindössze 2,38 százalékát alkotta, míg a székelység mai székelyföldi lélekszáma legkisebb számítással is a magyar nemzet 4,66 százaléka. �?gy vélem, ezek az arányok mutatják, hogy e sorok írója nem túlozza el a székelység lélekszámát a nevezett idõszakra vonatkoztatva, még akkor sem, ha a számításai alapján megállapított székely népesség száma többszöröse a szakirodalomból ismerteknek. Feltevõdik az a logikus kérdés, hogy a korábbi kutatás miért számolt kisebb lélekszámot. Amint a korábbi részben is említettem, ennek egyik magyarázata az, hogy a kutatók csak az oklevelekben szereplõ, 1350 elõtt keltezett településszámot, azaz a székely települések 40 százalékát vették figyelembe, miközben kis lélekszámú faluátlaggal kalkuláltak. Kristó Gyula például a Szabó István által 1960 táján becsült 118 fõs átlagnépességû településmodellt használta számításai alapjául. E kis létszámot beszorozta az oklevelekben említett, plébániával bíró települések számával, és így jutott el a 19-25-28 ezer fõhöz. Az alacsony lélekszám azért nem tûnt fel, mert a szakirodalom a magyarság lélekszámát is alábecsülte. Így például Makk Ferenc az 1200-as évekre vonatkoztatva mindössze másfél milliós népességet valószínûsít. Ehhez hasonló lélekszámot emleget Hóman Bálint is. A demográfusok, a történészek egyszerûen átvették a szakirodalombeli becsléseket, esetleg összeadták õket, és középarányost számoltak. Alaposabb és úttörõ munkát végzett a sepsiszentgyörgyi Bálinth Gyula. �? a plébániák számát, illetve a lehetséges településlétszámot vette alapul. Mivel nem volt történész, ezért elfogadta a 20. század derekán ismert neves szakemberek állításait, akik az Árpád-kor településeit kisebb lélekszámúnak tekintették. Így Bálinth a kis lélekszámú faluátlaggal számolva jut el a 43 000 fõ körüli székely lélekszámhoz. Ez ugyan jóval több, mint a szakirodalomban ismert korábbi adatok bármelyike, de jóval kisebb, mintegy fele annak, amit e sorok írója állít. Bálinth munkája mellett logikus, áttekinthetõ rendszerezést köszönhetünk Egyed Ákos akadémikusnak, de õ is óvakodik a lélekszám meghatározásától. A székelység letelepedésérõl a szakirodalom általában keveset beszél, a korábbi korszak szakemberei azt sugallják, hogy letelepedésük lassú folyamat volt. Így alakult ki az a közismert elképzelés, hogy a székelyek a dél-erdélyi német ajkú lakosság fokozatos kolonizálásával párhuzamosan vonultak a mai Székelyföldre. Talán e spontán vándormozgalom képzete miatt gondolták úgy a kutatók, hogy a székely falurendszer létrejötte is lassú, hosszú évszázadokon átívelõ folyamat eredménye volt. Ezzel magyarázható is lenne, hogy miért csak a pápai dézsmákban szereplõ plébániákat és az oklevelekben 1350 elõtt említett néhány települést vették számításba. Márpedig e sorok írója, újabban Egyed Ákos is, határozottan állítja, hogy az áttelepítések tervszerûek, és nagyon gyorsak lehettek, mert a székelyeket a határvédelmi szempontok erre késztették. Már a letelepítéskor kialakult a késõbbi székely falurendszer, a székely falvak döntõ többsége. Makk Ferenc Magyarország népsûrûségét a 12. század közepére vonatkoztatva négyzetkilométerenkénti hét fõre becsüli, falvanként 20-40 háznépet számol, amely valójában alig több a honfoglalás kori Kárpát-medencei népességnél. Számomra elfogadhatóbb Kovács Zoltán adata, aki a francia demográfiai kutatásokat figyelembe véve az 1200-as évekre 2,4-2,6 milliós népességet tart valószínûnek. Ha a Makk Ferenc által becsült lakható területtel, a 220 000 négyzetkilométerrel elosztom a Kovács által becsült népességet, akkor az 1200-as években a négyzetkilométerenkénti átlagnépsûrûség 11,8 fõ. 130 évvel késõbb, az 1330-as években Magyarország nagyhatalom, gazdági fejlõdés jellemzi, népessége elérte a 3,5 milliót, a népsûrûség pedig a négyzetkilométerenkénti 15,90 fõt, amely az 1300-as évhez mérve mintegy 25,26 százalékos szaporulatot feltételez. Ha a fenti adatok függvényében a Makk által benépesített területi arányt kivetítjük Székelyföldre úgy, hogy a kétharmados országos arány helyett a székelyek lakta területek felét tartjuk lakhatónak a földrajzi-domborzati viszonyok miatt, akkor talán közelebb járunk a valós lélekszám megállapításához. További kérdés azonban, hogy mekkora kiterjedésû a történelmi Székelyföld? Több jeles kutató adatai közül megemlítem Györffy György (13 500 km2), Orbán Balázs (12 800 km2) és Vofkori László (10 880 km2) számításait. A tévedés elkerülésére, a népesség meghatározására itt is a legkisebb területet, Vofkori adatát vettem kiindulási alapként. Ha a székelyek által benépesített területet, az 5440 négyzetkilométert beszorozzuk a 15,90 õs átlagnépsûrûséggel, akkor 86 496 fõs népességszámhoz jutunk, amely igencsak megközelíti az általam számolt 83 426 fõs székely lélekszámot. Kádár Gyula Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 9.Kétéves a Magyar KözoktatásMásodik éve, hogy Kolozsváron jelenik meg a Magyar Közoktatás - Romániai Magyar Oktatási Figyelõ címû havilap, amely eligazítani kívánja pedagógus-, szülõ- és diákolvasóit az igencsak sajátosnak tekinthetõ romániai magyar nyelvû oktatás, valamint a mindenkori tanítás, tanulás megannyi vonatkozásában. A tanárt és/vagy diákot olykor elkedvetlenítõ, máskor pedig lelkesítõ, kreativitásra ösztönzõ folyamatokat, ezenkívül az iskola és diák, a pedagógus és a diák, valamint a szülõ és gyereke sokszor ellentmondásos viszonyát is meg szeretné vizsgálni a lap - akár ismert, de feledésbe merült, akár új megvilágításban. A Communitas Alapítvány kiadásában megjelenõ 24 oldalas figyelõ ezután is abban kíván segíteni a pedagógusoknak, hogy emberarcúbbá tehessék az oktatást, élményszerûbbé az iskolában töltött idõt nemcsak a diákok, hanem a saját maguk számára is. Az állandó rovatokban megjelenõ írások a romániai magyar oktatás megannyi sajátosságát kívánják tükrözni. Az egyénit és általánosnak mondhatót, a személyeset, a példaértékût, a kis települések és nagyvárosok iskoláit Máramarosszigettõl Székelykeresztúrig és Brassótól Inaktelkéig. Lapunk hasábjain teret adunk oktatási szakemberek, pedagógusok véleményének, sikeres tanítási módszerek bemutatásának, pszichológusok tanácsainak, és nem utolsósorban a diákok meglátásainak is. Ugyanakkor a lap szerkesztése közben egy hatalmas kirakós apró részecskéit kíséreljük meg a továbbiakban is egymáshoz illeszteni: segíteni az olvasóknak képet alkotni arról, milyen ma az oktatás, illetve milyen módszerekkel, apró lépésekkel vagy trükkökkel tehet diák- és ugyanakkor tanárközelibbé. A pedagógusok visszajelzéseit, írásait és a lap népszerûsítésében való részvételüket ezúton is köszönjük. A Magyar Közoktatás megrendelhetõ az [email protected] e-mail címen és a 0264-441401-es telefonszámon. A teljes archívum letölthetõ a www.communitas.ro oldalról. Krónika (Kolozsvár) 2011. április 9.Nyolcvanéves Tempfli JózsefExc. Tempfli József nyugalmazott nagyváradi megyés püspök nyolcvan éve, 1931. április 9-án született a Szatmár megyei Csalánoson A nagyváradi Szent László Líceumban végezte középiskolai tanulmányait (az épületben napjainkban az Emanuil Godju Fõgimnázium mûködik), majd a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben tanult tovább. 1962. május 31-én szentelték pappá, 1982. júniusától szentjobbi apát. II. János Pál pápa 1990. március 14-én nevezte ki Nagyvárad 81. püspökévé. Egyházmegyei kormányzásának tizenkilenc esztendeje alatt közel 20 ezer fiatalt bérmált meg, negyvenhat papot szentelt, és két püspök szentelésén is társszentelõként vett részt. Az összmagyarságért végzett áldásos tevékenységét számos oklevéllel, emlékplakettel és kitüntetéssel ismerték el, a váradi önkormányzat díszpolgárrá avatta. Felveszi a nevét A lelki templomok építése mellett a téglából épült isteni hajlékokról sem feledkezett meg. Visszaperelt az államtól számos ingóságot és ingatlant, például a Kanonok sor teljes épületsorát, a mögötte megmaradt kertterülettel, valamint a Püspöki Palota használati jogát. Az egykori olaszi temetõbõl 118 halottat exhumáltatott, ezek között nemcsak egyszerû papok vagy püspökök voltak, hanem olyanok is, akik Várad és a megye szempontjából jelentõs személyiségek voltak, illetve rengeteg civilt is. XVI. Benedek pápa 2008. december 23-án fogadta el nyugdíjazási kérelmét és nevezte ki utódjául exc. Böcskei László jelenlegi megyés püspököt. sajtóhírek szerint várhatóan május 29-én felveszi a csalánosi általános iskola a községben született fõpap nevét, így szeptembertõl már az új elnevezéssel lehet Bihari Napló (Nagyvárad) 2011. április 9.Tõkés továbbra is tagadja, hogy 800 ezer eurót kapott pártalapításra MagyarországrólTõkés László közleményben fogalmazta meg azzal kapcsolatos elégedetlenségét, hogy az RMDSZ nem adott választ azokra a hét folyamán több ízben is feltett kérdéseire, amelyek az RMDSZ által kezelt, támogatásokra szánt közpénzek elköltésének módját firtatták. Az RMDSZ a hétvégére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellõképpen erõs megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak - fogalmaz a közleményben az EMNT elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ a leginkább azzal tudná kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából ha közzétennék az igényelt adatokat és elmondanák, hogy az elmúlt öt év alatt az RMDSZ, illetve a Communitas Alapítvány hány lejt kapott a lakosság adólejeibõl, ezeket az összegeket mire költötték el, illetve pályázatok révén mekkora összeget ítéltek meg az erdélyi magyar közösségnek, továbbá csatolják a közpénzeket kezelõ alapítványok kimutatásait is, annak bizonyítására, hogy nem szerepel politikus a kifizetések listáján. Ha minden olyannyira rendben van, ahogy azt egybehangzóan állítják, akkor nem értjük, hogy ez miért annyira nehéz számukra. Másfelõl Borbély László ismételten meglebegtet egy 800.000 eurónyi összeget, amit - állítása szerint - a még nem is létezõ Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. Nem tudjuk, hogy honnan vette ezt a summát, lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ - a korábbi évek gyakorlatával ellentétben - az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon - így Tõkés. (hírszerk.) Transindex.ro 2011. április 10.Tanácskozás egy új csángó cselekvési terv kidolgozása érdekébenHúsz éves a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, tízéves a Csángó Oktatási Program és ugyancsak tízéves az elsõ átfogó cselekvési terv. Egy újabb program alapjait rakják le moldvai, erdélyi és magyarországi szakértõk azon a tanácskozáson, amely ma este zárul Pusztinán. Ennek a sokszoros évfordulónak a jegyében zajlik az a tanácskozás Moldvában, Rekecsinben, Frumószán és Pusztinában, amelynek célja elfogadni a második csángó cselekvési tervet. A ma záruló háromnapos konferencián a csángómagyarok civilszervezetei mellett részt vesznek a magyar kormánynak valamint az erdélyi magyarság politikai szervezeteinek, az RMDSZ-nek és a EMNT képviselõi is. A csángó cselekvési terv alapja az együttmûködés, a partnerség mind magyar-magyar, mind magyar-román viszonylatban. Arra a felvetésre, hogy megkerülhetetlen a magyar állam felelõsség vállalása a moldvai magyarság ügyében Szesztai Ádám, a külügyminisztérium stratégiai fõosztályának a vezetõje azt mondta: ma a kérdés nem a felelõsségvállalás - hiszen ezt a nemzetpolitika bizonyítja - hanem az, hogy a történelmi lehetõséget, hogyan sikerül kihasználni. Az új csángó cselekvési terv az anyanyelvi oktatás, hitélet és kultúra mellett kiemelt jelentõségûnek tartja a politikai, a gazdasági és a szociális területre való odafigyelést is. Ma az elhangzott elõadások és javaslatok alapján véglegesítik a cselekvési tervet, a konferencia résztvevõi pedig a pusztinai templomban magyar szentmisét hallgatnak. Kossuth Rádió Erdély.ma 2011. április 10.Egy elfelejtett kolozsvári fõpapHirschler József (1874-1936) egykori kolozsvári fõesperes-plébános emlékét idézi két jeles évforduló kapcsán Sas Péter munkája. Ugyanis idén ünnepeljük a hirschleri alapítású kolozsvári Marianum 100., illetve a néhai fõesperes-plébános pappá szentelésének 110. évfordulóját. A gazdagon dokumentált és archív felvételekkel bõségesen illusztrált könyvben Hirschler József iskolai tanulmányairól, pályaválasztásáról, kolozsvári plébánosi éveirõl, a Marianum leánynevelõ intézet létrehozásáról, az impériumváltás éveirõl, mûvészeti szakírói és szerkesztõi munkájáról és haláláról, illetve temetésérõl olvashatnak az érdeklõdõk. A szerzõ az életrajzi adatok ismertetése mellett külön egységet szentel a Hirschler által írt tanulmányok közlésére. Így többek között képzõmûvészeti, egyházmûvészeti alkotások elemzését, leírását, különbözõ híres helyek - például a vatikáni képtár, Capella di San Lorenzo - rövid bemutatását, illetve különbözõ szentekre vonatkozó írásait - Szent Ágoston; A középkor Orfeusza. Assisi Szent Ferenc halálának hatszázadik évfordulójára - is tartalmaz e fejezet. Egy másik hosszabb egység az Adattár címet viseli és az 1901. július 7-1941. július 17. közötti hivatalos, illetve félhivatalos leveleket, jegyzõkönyveket, kinevezéseket, a fõesperes-plébános temetésén elhangzott gyászbeszédeket és síremlékének kialakítására vonatkozó jelentéseket és terveket tartalmazza, összesen 465 forrásközlést. A 600 oldalas kötet méltó emléket állít a már-már elfelejtett fõpapnak. Dénes Gabriella Sas Péter: Egy reneszánsz lelkületû fõpap. Dr. Hirschler József fõesperes plébános, Verbum, Kolozsvár 2010 Vasárnap (Kolozsvár) 2011. április 11.Programsorozat a magyar kulturális egységért�?lõ Partium néven indul honismereti és kulturális-turisztikai programsorozat a régió jellegzetességeinek és népmûvészetének bemutatására; a felnõtt diákcsere-program egy összmagyar kulturális tér létrehozásával erõsítené a határok fölötti nemzetegyesítést - mondta el Tõkés László, az Európa Parlament alelnöke hétfõn Nagyváradon az MTI-nek. Elkötelezettek vagyunk azért, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltozással egyetemben mûvelõdéspolitikai rendszerváltozás is végbemenjen - fogalmazott. Az �?lõ Partium turisztikai programjait a szervezõ Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh kiterjesztené a Hajdúságra és a Nyírségre is, ebben pedig számítanak a helyi önkormányzatok és kulturális szervezetek mellett a magyar és román kultusztárca támogatására - tette hozzá. MTI Erdély.ma 2011. április 11.Bejegyzés alatt a Pro ZabolaA nyolc alapító tagból álló Pro Zabola társulás 2008. december 26-án szervezte elsõ megmozdulását: a helyi gyerekeket vitték természetjáró túrára. Azóta minden évben elmennek kirándulni, a kezdeti sikerek láttán úgy határoztak, hogy hivatalos egyesületként is bejegyeztetik a Pro Zabolát. Céljuk, hogy segítsék a közösségi szellem kialakulását és a falu kulturális felvirágoztatását. Internetes honlapjukon, a www.prozabola.wordpress.com címen követhetõ a tevékenységük, folyamatosan frissítik a híreiket. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2011. április 11.�?sszefogás a csángó megmaradásért�?sszes hibájával együtt az oktatási program a legsikeresebb megvalósítása a tíz évvel ezelõtt megfogalmazott csángó cselekvési tervnek, amelynek ellenben, a többi stratégiai célkitûzéshez hasonlóan, nincs jövõje politikai és anyagi támogatottság nélkül - összegezhetõ a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által szervezett, tegnap véget ért háromnapos vándorkonferencia meghívottjainak megállapítása. Az MCSMSZ képviselõi segélykérésként fogalmazták meg, a szervezetnek azonnali anyagi támogatásra van szüksége, hiszen a magyar oktatási programban tanítók fizetésére sincs meg a fedezet, és azt is, egy átfogó, az egész csángó közösséget érintõ cselekvési tervért nem vállalhatnak felelõsséget civil szervezetek, szükséges a magyar kormány konkrét és támogató csángóstratégiája. Szesztay Ádám, a magyar külügyminisztérium stratégiai tervezési fõosztályának vezetõje leszögezte, a magyar kormánynak egyértelmû, nyilvánosan bejelentett szándéka, hogy a nemzetpolitikai stratégia részeként megalkossanak egy, a csángókérdést is magában foglaló szórványstratégiát, és a mostani konferencián elfogadott dokumentum valamilyen módon orientálja ezt az építkezési folyamatot. Sógor Csaba EP-képviselõ szerint a személyes kapcsolatokat kell erõsíteni a csángókkal, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, aki a konferencián az RMDSZ országos elnökségét is képviselte, az erdélyi megyék szerepét hangsúlyozta a csángók megsegítésében, Gergely István, az EMNT csángóbiztosa a jövõkép szellemi és lelki tényezõire helyezte a hangsúlyt. A Keresztszülõ-program és a magyar pedagógusszövetség képviselõi további segítségükrõl biztosították az MCSMSZ-t, a felkért szakértõk bemutatták a tízéves magyar oktatást átvilágító elemzést, Bajtai Erzsébet képzõmûvészeti ajándékot adott át négy iskolának, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató a további csángókutatásokra hívta fel a figyelmet. Frumószán versmondó versenyen, vasárnap pedig a Gyögydeák Lajos atya által celebrált magyar misén vettek részt a helybeliek és a meghívottak. Az összegzésben bemutatták a Moldvai Csángó Magyar Közösségfejlesztési Tervnek átkeresztelt, kiegészített feladatcsomagot, amelyet javaslatként ajánlanak a Magyar Állandó �?rtekezlet szórványbizottságának, és amely szervesen épül a tíz évvel ezelõtti, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány által megfogalmazott cselekvési tervre. Célkitûzése a moldvai csángó közösség megõrzése, valamint az érintett civil szervezetek közötti, konszenzuson alapuló munka. Nemcsak közösségi szinten, hanem az egyes emberek miatt érdemes folytatni, amit megkezdtünk, és elsõsorban nem gazdaságilag, hanem szellemileg határozzuk meg magunkat - fogalmazták a közösségfejlesztési terv összeállítói, akik az egység és újjászületés fontosságát hangsúlyozzák, mottóul pedig egy latin mondást választottak: ,,Szükségben az egység, kételkedésben a valóság, mindenben a szeretet. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 11.A hétvége híreiAdatokat követel Tõkés Beszéd helyett számokat és tényeket kért Tõkés László EP-képviselõ április 9-én, szombaton kiadott újabb közleményében. Megfogalmazása szerint az RMDSZ a hét végére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellõképpen erõs megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak. Kifejti, leginkább azzal tudnák kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából ha egészen egyszerûen közzétennék az igényelt adatokat. Nem érti azt sem, honnan vette Borbély László az ismételten meglebegtetett 800 000 eurónyi összeget, amelyet - állítása szerint - a még nem is létezõ Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. Lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ - a korábbi évek gyakorlatával ellentétben - az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon - állítja Tõkés. Kiállt Cseke mellett Boc Az egészségügyi miniszter nem tökéletes, de vállalta az átszervezési folyamatot, annak ellenére, hogy tudta, milyen gyalázkodást vált majd ki. A rendszert tíz éve meg kellett volna reformálni, de ezt nem tették meg mindeddig a különbözõ érdekek miatt - nyilatkozta vasárnap Emil Boc miniszterelnök. A kórházi rendszer átszervezésének nem az az elsõdleges célja, hogy pénzt takarítsunk meg, hanem hogy növelje az orvosi ellátás minõségét. Nagyon sok olyan kórház van, amelyekben, sajnos, naponta halnak meg a betegek - mondotta Boc, aki egy nappal korábban Csíkszeredában is azt nyilatkozta: támogatja az egészségügyi minisztert, hogy megvalósítsa az egészségügyi reformot. Kifejtette, az elmúlt húsz évben mindenki csak leterhelte az egészségügy számláját, sok pénzt költöttek, de senki nem jött ésszerûsítõ javaslatokkal. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 11.Borbély László felhívása: Tõkés László foglalkozzék a magyar összefogással!Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felhívást intézett Tõkés László EP-képviselõhöz, hogy foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáján nyert EP-képviselõi mandátumot mert a romániai magyar közösség nem akarja egy újabb párt létrehozását. Borbély pénteki sajtótájékoztatóján leszögezte: a romániai magyarok többsége nem akar újabb magyar pártot, utalva Tõkés Lászlónak az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását célzó kezdeményezésére. Egy februári felmérés szerint a magyarok 80 százaléka elutasítja egy új párt létrehozását, nem értenek egyet a magyar közösség megosztásával. �?s ez nagyon világos üzenet Tõkés László EP-képviselõ felé, aki az RMDSZ listavezetõje volt - hangsúlyozta Borbély, hozzáfûzve: Tõkésnek magyarázatot kellene adnia arra, hogy az õ felfogása szerint mit jelent a magyar összefogás. Mi egyetértünk azzal, és támogatjuk azt (az összefogást). De, ha õ minden tõle telhetõt megtesz egy új párt létrehozására, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az értesüléseink szerint a Magyar Köztársaság kormányától kapott pénzbõl létrehozza a Demokrácia Központokat, amelyek eszközök azok számára, akik aláírásokat gyûjtenek az új párt létrehozására, amikor Tõkés azzal foglalkozik, hogy feljelentsen minket a magyar kormánynál, és amikor azt kérdezik, hogy honnan származik a pénz, amelybõl a központokat létrehozták, akkor azt mondja, nem tartozik senkire, mert adományokból származik (.). Felhívást intézünk Tõkés Lászlóhoz, hogy foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáin választották be az Európai Parlamentbe. Ha vannak kételyei, velünk tisztázhatja azokat, azzal a szervezettel, amelynek listáin megválasztották - fejtette ki Borbély. Hozzáfûzte: információi szerint a magyar kormány mintegy 800 000 eurót adott a Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Demokrácia Központok létrehozására. Tõkés László EP-képviselõ azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy kisajátította a magyar és a román kormány által a magyar közösségnek szánt pénzeket, és arra kérte a Szövetséget, számoljon el a pénzek elköltésérõl. A magyar kormánytól azt kérte, hogy indítson vizsgálatot az ügyben, az egyházakat arra szólította fel, hogy ne hagyják magukat megvásárolni ezekkel az összegekkel. Az EMNT nemrég közölte, hogy országos szinten összegyûlt az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges 25 000 aláírás. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 11.Elhunyt Pávai GyulaDésen született, 1939. január 17-én. A középiskolát szülõvárosában végezte, majd a Babeº-Bolyai Egyetemen szerzett gyógypedagógus-magyar szakos tanári oklevelet. Bálványosváralján, Árpástón, Enyedszentkirályon, majd Aradon tanító, logopédus, magyartanár. 1990-tõl az újjáalakult Kölcsey Egyesület elnöke, az úgynevezett Kölcsey-csütörtök rendezvényeire számos hazai és magyarországi irodalmárt hívott meg. Az egyesület Ifjúsági Színpadának és Irodalmi Stúdiójának lelkes szervezõje és rendezõje. Elsõ írását az Ifjúmunkás közölte (1964). Helytörténeti írásai, emlékezései, zenekritikái az �?j Szó, Elõre, Romániai Magyar Szó, a Vörös Lobogó, majd 1989 után a Jelen/Nyugati Jelen hasábjain jelentek meg. 1990-ben Péterfi Árpáddal és Ujj Jánossal közösen szerkesztette az újraindított Havi Szemlét, amely négy szám után a Jelen mellékletévé alakult. 1992-ben elnyerte a Ioan Slavici-díjat, 1997-ben a Márki Sándor-díjat. Ficzay Dénes irodalmi hagyatékának rendezését végezte. Szerkesztésében jelent meg Aradon 1997-ben Kató Sándor Megmaradt versek címû kötete, Varga Domokossal társszerkesztésben Feltámadunk! címmel az aradi Kölcsey Egyesület antológiája (Budapest 1997), valamint önálló kiadásban két tanulmánya: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi emlékei, emlékhelyei (Arad 1998); Kálvária a halál után (Az aradi vértanúk földi maradványainak hányattatása. Arad 1998). Több elbeszéléskötet, kisregény, regény szerzõje. Pávai Gyula /Dés, 1939. jan. 17. - Debrecen, 2011. Április 2011. április 11.Belegázoltak a kürtösi katolikus temetõbeMájusban mindent helyre hoznak? Amint azt a Nyugati Jelenben is meghirdettük, szerdán 17 órára lakossági fórumra gyûltek a kürtösi magyarok a helybeli katolikus temetõben. A megjelentek, ft. Zilahi András plébános, Búza Ilona, Ispravnic Julianna, Lucian Mária, Horváth István, Almási Zoltán, Steiner Mária és Hügel János RMDSZ-elnök egymás szavába vágva, keserû szájízzel magyarázták sérelmüket a sajtónak, illetve a jelen lévõ Péró Tamás megyei ügyvezetõ alelnöknek. Vagyis, a temetõ szomszédságban lévõ halastó felöli drótkerítést még tavaly õsszel lerombolták, a halastónál folyt takarítási munkálatokból származó, több teherautónyi iszapot a temetõ hátulsó részére hordták. Ahol az 1944. szeptemberi visszavonulás alkalmával elesett, mintegy 40 honvédnek a pázsittal benõtt sírja domborult. Ezen túlmenõen, a halastónál dolgozók a közelmúltban földutat alakítottak ki maguknak a jelenleg használt részen, a régi temetõ sírjain. A régi temetõ helyét már csak a magában árválkodó központi kereszt jelzi, ahol halottak napján imádkozni szoktak. A szétdúlt kerítés egy-egy oszlopa, rajta dróthálóval még látszik, de a temetõ ettõl zavartalanul átjárható. Ami a katonasírokat illeti, azok külön parcellában elhelyezve, régebben apró keresztek jelezték az ott nyugvóknak a neveit, majd csak a pázsittal benõtt domborulatok maradtak, most azt is betemették iszappal. Ft. Zilahi András plébánostól a temetõ jogi helyzete felõl érdeklõdtünk. Amint elmondta, a mácsai plébániának Kürtös csak a filiája volt, ezért a hivatalos okmányokat Mácsán tartották. Amikor azonban a németek kitelepedése után Mácsát a szentmártoni plébániához csatolták, a kürtösi katolikusok lelki gondozását a szentpáli plébániára bízták. A szentpáli plébános a kürtösi templom mellé történt sekrestyeépítés alkalmával a kulcsot átadta Túry László esperesnek. Ft. Zilahi András viszont csak az anyakönyvet kapta meg, más hivatalos dokumentumokkal nem rendelkezik a templom, illetve a temetõ tekintetében. Természetesen, a temesvári püspökségen hamarosan utána néz a temetõ jogi helyzetének. Ettõl függetlenül sem lehet az egykori temetõbõl így gúnyt ûzni. Ft. Zilahi András szerint a polgármester azt ígérte, hogy a temetõben visszaállítják az eredeti állapotot, sõt, kárpótlásul egy ravatalozó kápolnát is építenek ide. A temetõ ügyében telefonon beszéltünk Aaniþei Nicolae kürtösi polgármesterrel, akinek felsoroltuk az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezménynek a katonasírok kölcsönös oltalmára, ápolására vonatkozó elõírásai, illetve a román és magyar kormányok közötti ugyanerre vonatkozó szerzõdés ellen elkövetett szabálysértéseket. Kijelentése szerint azonban csak a közelmúltban hallott arról, hogy a temetõben katonasírok is vannak. Tehát az alkalmazottai sem tudhatták. Ettõl függetlenül, a dolgot mindenképp helyre hozzák. Május végéig eltakarítják az odahordott földet, újraépítik a kerítést, sõt a ravatalozó megépítése is szóba jöhet. Hogy állja-e szavát, nyomon követjük. Reméljük, megteszi és a temetõben elhantolt katonák és civilek örök álmát hasonló incidensek nem fogják többé háborgatni. Ez nem a kampány helye, viszont mindenképp ide kívánkozik, mert ha a közel 200 lelket számláló kürtösi magyarság az elmúlt helyhatósági választásokon jobban összekapta volna magát, a városi tanácsba képviselõt állíthatott volna, és talán nem jutott volna ilyen helyzetbe a temetõjük. Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 11.Lincshangulat AlsórákosonLincshangulat alakult ki a hétvégén a Brassó megyei Alsórákoson, miután a másfél ezres, románul beszélõ roma közösség több tagja és a község lakói között tettlegességig fajuló konfliktus tört ki. A településen jelenleg fokozott rendõri készültség biztosítja a nyugalmat, mivel pénteken este verekedésbe torkollott az elmúlt hetekben amúgy is pattanásig feszült konfrontáció. A romák három fiatalt vertek meg egy összetûzésben - köztük a polgármester fiát -, majd ezt követõen több, szerszámokkal felszerelkezett helybeli indult el a cigánytelep felé megleckéztetni a vétkeseket. A szemtanúk szerint lincselésre azért nem került sor, mert a jelentõsen megerõsített létszámú csendõrség az utolsó pillanatban közbelépett. Perceken múlt, hogy elkerülték a vérfürdõt Pénteken este Gáspár Tamás polgármester családja születésnapot ünnepelt, amikor a ház elõtt megszólalt az egyik vendég gépkocsijának a riasztója. A zajra egy fiatalember kilépett a kapu elé, hogy leállítsa a vészjelzõt, a kinn várakozó romák azonban leütötték, majd a segítségére sietõ másik két fiatalt is megverték: az egyiket a földre taszították, a másikat kõvel verték orrba. A három fiatal - köztük a polgármester fia - több zúzódással került kórházba, várhatóan ma engedik haza õket. A helyszínre érkeztek a mentõk és a rendõrök, de addig a faluban már elszabadultak az indulatok, többen is úgy nyilatkoztak, lincshangulat volt kialakulóban, tudtuk meg Barát István alsórákosi református lelkésztõl, aki beszámolt a Krónikának a péntek esti történtekrõl. Elmondta, az összecsõdült emberek - körülbelül ötvenen lehettek - szerszámokkal, villákkal, fejszével, feszítõvasakkal, sõt háborús szuronyokkal indultak megleckéztetni a vétkes romákat. A rendõrök, a lelkész és néhány polgár azonban elállták a cigányok által lakottt Borbáth-telep felé vezetõ utat, hogy megakadályozzák az önbíráskodást, a vérontást. A felbõszült tömeg kénytelen volt kerülõ utat választani, a korábban riasztott csendõrök és rohamosztagosok azonban az utolsó pillanatban közbeléptek. A falusiak nem jutottak el a romatelepig, ahol szemtanúk szerint a romák felkészülve várták a támadást. A rendfenntartókra és az addigra megfékezett tömegre a cigányok kõzáport zúdítottak, kénytelenek voltak fedezékbe vonulni. A lelkész szerint lincselésre azért nem került sor, mert a jelentõsen megerõsített létszámú csendõrség közbelépett. Barát István szerint ugyan nem bizonyítható, de arra gyanakszanak, hogy a péntek esti támadás provokáció volt, és felmerült a kérdés, hogy kinek áll érdekében a tervek szerint hétfõtõl életbe lépõ rend- és csendvisszaállító szervezkedés megakadályozása. Barát István a hatóságoktól vár határozott lépéseket, hogy megvédjék az adófizetõket. Folynak a tárgyalások a válságkezelésrõl Gáspár Tamás polgármester a Krónikának elmondta, a pénteki incidens elõre kitervelt támadás lehetett, mert valakik elkezdték híresztelni a romatelepen, hogy az elöljáró bántalmazott egy roma asszonyt. A cigányok szerinte erre az álhírre mentek a házához, hogy leszámoljanak a polgármesterrel. A négy tettest 29 napos elõzetes letartóztatásba helyezték, ám fellebbeztek a döntés ellen. Gáspár Tamás abban bízik, hogy a bíróság nem ad helyt az óvásnak, mert elmondása szerint, ha a bajkeverõk hazakerülnek a faluba, tovább borzolják majd a kedélyeket. A polgármester beszámolt arról is, hogy az elmúlt héten a rendõrség és a csendõrség képviselõi a faluban felmérték, pontosan hol kell járõrözniük. Csütörtökön rendkívüli tanácsülésen megszavazták, hogy õrzõ-védõ céget szerzõdtetnek. Kihirdették, hogy 18 és 60 év közötti önkéntesek jelentkezését várják, akik a biztonságiakat segítik. Elfogadták, hogy a faluban minden állattartó köteles az agrárreferenstõl igazolást kérni, hogy van, amivel eltartania a jószágait - ezzel a fa- és terménylopást próbálják megfékezni. A romáknak ugyanakkor felajánlották, hogy földet adnak nekik a telep környékén. A polgármester kérte, hogy javítsák meg a bekötõutat, hogy a rendfenntartók és a mentõk gyorsabban kiérkezzenek a helyszínre. Ambrus Károly, Brassó megye alprefektusa lapunknak elmondta, Alsórákoson egyelõre a hétvégeken és hétköznapokon este nyolc óra után betiltják az alkoholárusítást, a szekerek és jármûvek mozgását fokozottan figyelik, mindent megtesznek, hogy mérsékeljék a törvénytelen cselekedetek elkövetésének lehetõségét. A prefektúra ugyanakkor kérvényezni fogja a belügyminisztériumtól, hogy a helyi rendõrség létszámát növeljék azokon a településeken, ahol nagyobb a konfliktusveszély, mondta Ambrus Károly. A múlt hét elején elfogadott intézkedések továbbra is hitelesek, és azokat az ütemterv szerint alkalmazzák, a romáknak idõben kiadják a szociális segélyt, a gyerekeknek délutáni foglalkozásokat szerveznek, a rendfenntartók és az önkormányzat képviselõi összehangoltan próbálják megerõsíteni a közbiztonságot. Amint arról korábban helyszíni riportunkban beszámoltunk, Alsórákoson a másfél ezres, románul beszélõ roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartja, fosztogatja a település lakóit. A magyar többségû Brassó megyei község lakói szerint a helyzet odáig fajult, hogy több portán a családtagoknak éjjel felváltva kell õrködniük, mert a fosztogatók napi rendszerességgel törnek be az udvarokra, élelmiszert, háziállatokat és szerszámokat is ellopnak. A Borbáth falurészben élõ romák a Krónikának nem tagadták, hogy lopni járnak, mint mondják, rákényszerülnek a tolvajlásra munkahelyek és állami segélyek hiányában. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2011. április 11.Elrejtené jelöltjeit az RMDSZMinden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövõ évi parlamenti és helyi választásokon - jelentette ki a hétvégén Gyergyószentmiklóson Kovács Péter. Az RMDSZ újonnan megválasztott fõtitkára ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlõ veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte Tõkés új játékszerének egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t. A tagsággal való közvetlen kapcsolattartásra, a választásokra való felkészülésre hívta fel a tagság figyelmét Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára a szövetség Gyergyó Területi Küldöttgyûlésén a hétvégén. Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövõ évi parlamenti és helyi választásokon - szögezte le Kovács. A fõtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlõ veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte Tõkés új játékszerének egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t. Két törpe egymás vállára állva sem éri el a legfelsõ ágat, hogy leszedhesse a gyümölcsöt - érvelt Kovács arra apropózva, hogy a parlamenti választások során a bejutáshoz szükséges választási küszöböt az RMDSZ esélyeit gyengítõ Magyar Polgári Párt, illetve az új, létesülõ Tõkés-féle párt együttesen sem éri el. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a politikusoknak fontos szerepük van a közhangulat alakításában, nekik kell elmondaniuk az embereknek, hogy az RMDSZ döntései mögött komoly érvek vannak. �?ppen ezért a területi szervezet tagjait arra buzdította, hogy közvetlen találkozókon hallgassák meg az emberek gondjait, véleményét. �?j fejezet kezdõdött ugyanis az RMDSZ életében, és a szövetség célkitûzése, hogy visszatérjen az emberekhez - szögezte le az újonnan megválasztott fõtitkár. Az ülésen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök összefogásra szólította fel az egybegyûlteket. Az RMDSZ-nek nem kell tartania a konkurenciától sem Csíkban, sem Gyergyóban, sem Székelyudvarhely térségében. Nincs szükség Csík-Gyergyó-Udvarhely-konfliktusra - fogalmazta meg beszédében az RMDSZ-es politikus. A küldöttgyûlésén egyébként meghallgatták és elfogadták Bende Sándor területi elnök éves beszámolóját, SZKT-tagnak választották Mik József borszéki, Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei, Gábor László gyergyószárhegyi polgármestereket, illetve Barti Tihamért, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnökét. Jánossy Alíz Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
