|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 388 találat | lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-388 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. május 28.SajtóközleményJúnius elsején nyílik meg Brüsszelben Székelyföld képviseletének irodája, amelyet közösen hozott létre Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata. Ezzel Székelyföld csatlakozik azon európai tartományok, régiók, megyék és városok hosszú sorához, amelyek saját érdekképviseleti irodával vannak jelen Európa fõvárosában. Korábban többek között a Romániai Megyei Tanácsok Országos Tanácsa, Kolozs és Temes megye is nyitottak irodát Brüsszelben. Mi, erdélyi magyar európai parlamenti képviselõk üdvözöljük, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzati vezetõi - legitim módon - közös európai képviselet mellett döntöttek, mert ezáltal egységes arculattal, egységes stratégiával tudják bemutatni a székelyföldi régiót. A közös iroda létrehozása kifejezi a három megye lakosságának összetartozását, lehetõséget teremt a közös gazdaságfejlesztési és egyéb irányú projektek összehangolására az idegenforgalom, a kulturális cserék, a vállalkozások, valamint a társadalmi élet számos területén. Az iroda munkatársai segíteni tudnak abban is, hogy a megyék önkormányzataival, vállalkozásaival pályázati lehetõségeket ismertessenek, támogatást nyújtsanak a pénzalapok lehívásában. Ez rendkívül fontos tevékenység, hiszen az elmúlt évtizedben az EU-hoz csatlakozott 12 új tagállam közül Románia a maga hét százalékos felhasználási arányával, továbbra is sereghajtó a pénzalapok lehívásában. A gyenge eredmény azt is mutatja, hogy országunk jelenlegi régiós felosztása strukturálisan és intézményileg sem alkalmas a magasabb abszorpcióra. Ezért sürgetõ a régiók átrendezése a történelmi hagyományokat és a belsõ kohéziós erõt figyelembe véve, mert ezekre alapozva prosperáló régiók kialakítására mutatkozik esély - ez olyan cél, amelyet mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogat. Mindezt az önkormányzati vezetõk és a politikusok is tudják, de a törvényhozás egyelõre képtelen túllépni az európai szempontból túlhaladottnak számító szûklátókörûségen. Meggyõzõdésünk, hogy a három megyének egy régióba kell tartoznia, hiszen közös múlt, mûvelõdés és nyelv köti össze õket; jövõjüket, terveiket is közösen kívánják tehát tervezni és alakítani. Határozottan visszautasítunk minden olyan kísérletet, amely belpolitikai haszonszerzésre kívánja felhasználni a Székelyföldi brüsszeli képviseleti iroda megnyitását. Aggasztónak tartjuk, hogy egy régiópromoveálási iroda létrehozása, amelynek közintézmények képviseleteként nincsenek és nem is lehetnek politikai célkitûzései, szélsõséges-nacionalista indulatokat gerjeszt. Egy európai régió brüsszeli jelenléte a normalitás és a mindennapok része. Brüsszel, 2011. május 27. Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselõk. Reggeli �?jság (Nagyvárad) 2011. május 28.Külügyi állásfoglalás a brüsszeli székely irodárólA román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte pénteken, hogy Brüsszelben egy szerinte nem létezõ, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. A tárca errõl szóló közleménye annak nyomán látott napvilágot, hogy heves ellenállást váltott ki csütörtökön a román politikusok körében a bejelentés, amely szerint az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselõ a jövõ héten megnyitja Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben, ami a Magyar Régiók Házában kap helyet. A közlemény szerint az európai uniós gyakorlatnak megfelelõen a tagállamok elismert területi-közigazgatási egységei valóban nyithatnak érdekképviseleti irodát Brüsszelben. Románia maga is bátorítja, hogy a törvényesen létrehozott közigazgatási egységek a romániai törvényes keretek között, tevékenyen képviseltessék magukat európai szinten is, mivel ez értéktöbbletet jelent az európai integráció elmélyítésének terén - áll a közleményben. Hargita és Kovászna megye tanácselnökei, Borboly Csaba és Tamás Sándor tegnap közleményben erõsítették meg a két megye önkormányzata által fenntartott brüsszeli információs és tájékoztató iroda létrehozását. Számos romániai, illetve más országbeli megye, régió rendelkezik ilyen irodával Brüsszelben, és úgy gondoltuk, hogy idõszerû a két megyének is nyitnia ilyet az Európai Unió fõvárosában - olvasható közleményükben. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 28.�?nkormányzati Tanács alakult régiónkbanMájus 27-én tartotta alakuló ülését a Belsõ-Erdély és a Szórvány �?nkormányzati Tanácsa, amelynek elnöke Kalotaszentkirály-Zentelke polgármestere, Póka András György lett - nyilatkozta tegnap délután Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter. Ugyanaznap zajlott a Szövetség Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyet az RMDSZ-platformok tanácskozása elõzött meg. A tanácskozáson a politikai helyzetrõl egyeztettek . A TEKT keretében a tárgyalások az RMDSZ belsõ ügyeirõl, szervezési kérdésekrõl, a közelmúltban indított erdélyi konzultációs folyamatról szóltak. Mint ismeretes, az RMDSZ új alapszabályzata székelyföldi, partiumi és közép-erdélyi önkormányzati tanácsok alakítását határozza meg. Marosvásárhelyen május 20-án jött létre a Hargita, Kovászna és Maros megyék által alkotott székelyföldi tanács. A belsõ-erdélyi mellett a jövõ hét végéig megalakul a nyugati (Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros) megyék részvételével a partiumi önkormányzati tanács is - magyarázta Kelemen Hunor. A politikus kiemelte, hogy a jelenleg zajló erdélyi konzultációs folyamat keretében a visszajelzések többnyire pozitívak. A megkérdezettek szívesen válaszolnak a megfogalmazott kérdésekre, így a június végére megszabott határidõt, a jelenlegi helyzetbõl ítélve, be tudják tartani. Az RMDSZ a feldolgozott válaszok nyomán levont következtetések alapján közép- és hosszú távú politikai stratégiát dolgoz majd ki. A TEKT leltározta a megyei koalíciók mûködésében adódott problémákat is: a nagy többség véleménye az volt, hogy továbbra is meg kell teremteni a feltételeket, illetve tartalommal kell megtölteni az együttmûködési kereteket ahhoz, hogy a kormánykoalíció tovább mûködhessen. - Jelenleg nincs arra irányuló többségi vélemény, hogy ezt a következõ napokban, hetekben újra kellene gondolni - hangsúlyozta Kelemen Hunor. De ez a koalíciós partnerek részérõl is megfelelõ nyitottságot, megértést feltételez - tette hozzá. Mint kiemelte, a koalíciós együttmûködés feltételezi, hogy az oktatási törvény nem módosul majd a szenátusban, illetve a kormánypártok megegyezésének részét képezi a kisebbségi törvény is, amelyet a júniusban véget érõ parlamenti ülésszak keretében kell elfogadnia a képviselõháznak. A TEKT elõkészítõ ülése volt a hétfõi bukaresti elnökségi ülésnek, valamint a június 25-re tervezett, újonnan alakuló Szövetségi Képviselõk Tanácsának. Ezeknek a testületeknek a februári RMDSZ kongresszus után kell meg-, valamint újraalakulniuk. ZAY �?VA Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 28.Szilágyi: Feszültségeket gerjeszt a táblaEgyütt érzünk a román kormány képviselõjének, Kelemen Hunor kulturális miniszternek az állásfoglalásával, és tisztelettel kérjük a kialakult helyzet oly módon történõ rendezését, hogy ez a román-magyar megállapodással összhangba kerüljön, vagyis a Iorga-idézetet tartalmazó táblát távolítsák el - hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Szilágyi Mátyás. A kolozsvári magyar fõkonzul elmondta: kellemetlen meglepetésben volt részük, amikor tudomásukra jutott, hogy a román-magyar projekt keretében felújított Mátyás-szoborcsoportra visszakerült a vitatott tábla. Szilágyi emlékeztetett arra, hogy a bronztábla törvénytelen módon 1992-ben került fel a mûemlékre, és sajnálatos módon, a város történelemi belvárosában hosszabb ideig az intolerancia, a türelmetlenség és a magyarellenes uszítás jelképe volt. Egy román-magyar kormányközi megállapodásáról van szó, amelyben semmilyen rendelkezés nem található arra vonatkozóan, hogy a hírhedt táblát visszahelyezzék a mûemlékre- fejtette ki. Szilágyi Mátyás a magyar fél aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a tábla feszültséget gerjeszt az etnikumközi kapcsolatokban. Hozzátette: teljes mértékben osztják a magyar közösség képviseleti szervezeteinek az állásfoglalását és a magyar közvélemény által megfogalmazott aggályokat. Közölte: a bukaresti magyar nagykövetség és a román külügyminisztérium között a stratégiai partnerség szellemében korrekt egyeztetés zajlik a kérdésben. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete pénteken a román külügyminisztériumban tárgyalt az ügyben, és kifejezte a magyar fél aggodalmát a fenti fejleménnyel kapcsolatosan, illetve reményének adott hangot, hogy a kérdésben gyors megoldás születik. A román külügyminisztérium részérõl teljes nyitottságot és jóhiszemûséget tapasztalunk, amit azonban egyelõre hiányolunk a kolozsvári polgármesteri hivatal, mint a román-magyar kormányközi megállapodás szerzõdõ fele részérõl. Reméljük, hogy a polgármester úr álláspontja kedvezõ irányba fog változni - hangsúlyozta a magyar kormány képviselõje, kifejezve reményét, hogy mielõbb sikerül felszámolni az elõállt törvénytelen helyzetet. A román külügy tegnap délután szintén közleményt bocsátott ki, amelyben jelezte: tudomásul vette Magyarország álláspontját a vitatott ügyben, és kezdeményezte a román mûvelõdési minisztériumnál annak megvizsgálását, hogy törvényes volt-e ez a lépés vagy sem. A bukaresti szaktárca bízik abban, hogy a helyzet a román törvényes elõírások alapján rendezõdik, és nem befolyásolja Románia és Magyarország kiváló kétoldalú kapcsolatait. Szilágyi Mátyás szóvá tette a múlt pénteken Kolozsvár három bejáratánál kifüggesztett ötnyelvû köszöntõ táblák eltávolításának az ügyét is. Véleménye szerint a többnyelvû feliratok Kolozsvár tényleges multikulturális jellegét hivatottak tükrözni. A táblák eltüntetése abból a szempontból sem kedvezõ, hogy a város és lakossága teljes joggal szeretné megpályázni az Európa Kulturális Fõvárosa címet 2020-ban, amit egy ilyen helyzet könnyen ellehetetleníthet - mondta Szilágyi Mátyás, aki szerint alapvetõ európai jog a nemzeti közösségek nyelvének megjelenítése közhelyeken. Tegnap a magyar külügyminisztérium is közleményt adott ki az ügyben, amelyben leszögezik: a polgármesteri hivatal tudtával végrehajtott táblakihelyezés feszültségeket gerjeszt a magyarság és románság kapcsolatában. A külügy szerint a többnyelvû üdvözlõtáblák eltávolítása szintén Kolozsvár multikulturális jellegével ellentétes lépés. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 30.Rendreutasították Magyarország bukaresti nagykövetét KolozsváronEgy csokor virágot helyezett el Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport elé kitett vitatott táblára, a polgármesteri hivatal rendõre azonban felhívta a figyelmét arra, hogy csak a felirat mellé teheti le a virágokat. A nagykövet elmondta: maga is csatlakozott a kolozsvári magyarok interneten meghirdetett akciójához, amelynek kezdeményezõi arra kérték a lakosságot, hogy aki nem ért egyet a tábla elhelyezésével, látogassa meg a szobrot, és virággal takarja el a vitatott feliratot. A kolozsvári Szabadság címû napilap portálja hétfõn közölte, hogy a diplomata egy csokor virágot helyezett el hétfõ délelõtt arra a táblára, amelyet a kolozsvári polgármesteri hivatal tudtával a múlt héten tettek ki a román és a magyar állam által közösen restaurált szoborcsoport elé. A tábla tartalmazza Nicolae Iorga román történésznek Mátyás királyról mondott egyik vitatott idézetét: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult. A lap szerint Füzes ráhelyezte a virágot a táblára, de ez utóbbi õrzésével megbízott önkormányzati rendõr magyar nyelven jelezte neki, hogy csak a tábla mellé teheti a csokrot. A diplomata végül a néhány méterrel odébb lévõ Márton Áron-szobornál helyezte el a virágot. A diplomata elmondta, hogy a rendõr udvarias volt. A tábla elhelyezése ügyében a magyar külügyminisztérium a múlt héten közleményt adott ki, amelyben úgy vélte, hogy a felirat feszültségeket gerjeszt a magyarság és románság kapcsolatában. A román külügyminisztériumban fogadták a múlt héten Füzes Oszkárt. A megbeszélés után kiadott közlemény szerint a román szaktárca jelezte: megvizsgálja a tábla elhelyezésének törvényességét. Elõször 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben �?szak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül. Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot sem hagyta jóvá az országos mûemlékvédelmi bizottság, ezért azt ismét törvénytelenül helyezték el. Ezzel szemben a kolozsvári városháza azt állítja, hogy törvényesen jártak el. MTI Erdély.ma 2011. május 30.Székely lajstrom készülElkészítik a székely katasztert - jelentette be Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki Borboly Csaba Hargita és Lokodi Emõke Maros megyei kollégáival a székelyföldi megyék közös programjai mellett errõl a kérdésrõl is egyeztetett. Elsõsorban a máshol élõk számbavételét tartják fontosnak, azokét, akik itt születtek, de ma már az ország vagy a világ más tájain élnek. Az elképzelés szerint az összeírás önkéntes bejelentkezés alapján történik majd, elsõsorban az interneten, egyfajta székely Facebook készülne melyen keresztül a jegyzékbe kerülõk értesülhetnek az itthoni programokról, eseményekrõl. Olyan rendezvényekrõl nyújtanak majd tájékoztatást, amelyekért érdemes hazajönni, a rendkívül népszerû és ismert csíksomlyói búcsú vagy a Szent György-napok mellett felhívják majd a figyelmet a perkõi búcsúra, gasztronómiai eseményekre, kulturális, mûvelõdési rendezvényekre. A háromszéki megyei elnök szerint egy ilyen névsor jelentõs segítséget nyújthat fontos ügyek népszerûsítésében, támogatásában is. Példaként a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására tett kísérletet említette, így hatékonyan ráirányítható a világ figyelme egy-egy számunkra jelentõs közéleti kérdésre - mondotta. Tamás Sándor szavai szerint a székely lajstrom illeszkedik majd a Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes által meghirdetett programba, õ a nagyvilág különbözõ pontjain élõ magyarok számbevételét, a nagy magyar kataszter elkészítését hirdette meg. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 30.Szórványkonferencia DévánHármas együttmûködés a magyar jövõért Magyarországi együttmûködéssel egészül ki a Szórvány-Székelyföld partnerség - a kétéves �?sszetartozunkprogram kiértékelése mellett errõl szólt a Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvényeként szombaton Déván megszervezett szórványkonferencia. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke gratulált a Szórvány-Székelyföld partnerség kezdeményezõinek, Borboly Csaba és Tamás Sándor székelyföldi tanácselnököknek és Winkler Gyulának, az RMDSZ Hunyad megyei elnökének. Ez olyan kezdeményezés, amelyre évek óta szükség volt, és amely megteremtette a közeledés útját. Az elmúlt húsz évben a politikusok gyakran találkoztak, a szórványközösségek azonban gyanakvással tekintettek a Székelyföldre, utóbbi pedig gyakran nem értette meg a szórványban élõk gondjait. A magyar-magyar együttmûködés kulcskérdése a bizalom, amit egymás megismerésével lehet megerõsíteni, mert a kihívások egységes választ követelnek, mert a székelyföld brüsszeli képviselete nyomán ismét bebizonyosodott, hogy az utóbbi évek fejlõdése ellenére a románság még mindig nem érett meg az etnikai sokszínûség és a történelmi tények elfogadására, fogalmazott az RMDSZ elnöke, kiemelve, hogy az együttmûködés akkor teljes, ha a magyarországi közösségek is bekapcsolódnak. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke felidézte az együttmûködés kezdeteit, amikor a temesvári Marosy Zoltán Hargita megyébe került rövid idõszakra. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint itt az ideje felszámolni a szétszórtságban élõ magyarok bezárkózását, eljött az ideje a nyílt építkezésnek. Az együttmûködés kölcsönösen elõnyös, hiszen amióta megismerték, hogy a végeken milyen erõfeszítéseket tesznek a magyar múlt, a magyar hagyományok megõrzésére, a székelyek is jobban odafigyelnek sajátjaikra. Januárban a magyarországi testvérmegyéket is bevették a közösségépítõ munkába, melynek a Hunyad-Kovászna ága nemrég Fehér és Szeben megyével bõvült ki. A másik ágon Hargita Temes és Beszterce-Naszód megyékkel, valamint a Torda körüli aranyosszéki vidékkel épített ki hasonló partnerséget. A háromszéki tanácselnök kiemelte a lelkes emberek fontosságát, akik a kapcsolatokat mûködtetik, mint amilyen Babos Aranka Hunyad és Demeter László Kovászna megyében. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke emlékeztette az egybegyûlteket, hogy az RMDSZ éppen Déván fogalmazta meg 20 évvel ezelõtt szórványstratégiájának alapjait, melynek folyamatosan új tartalommal kell bõvülnie. Az õszre tervezett népszámlálás újabb politikai célt fogalmaz meg, a 20%-os küszöb csökkentését az anyanyelvi jogok alkalmazásához. A szórványstratégia kiemelkedõ eleme a kétéves Szórvány-Székelyföld program, melyet magyarországi partnerekkel kell háromszögesíteni, fogalmazott az EP-képviselõ. A Téglás Gábor iskolában megszervezett szórványkonferencián ugyanis nemcsak az erdélyi Beszterce-Naszód, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Szeben és Temes megye magyarságának képviselõi vettek részt, hanem a magyarországi Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Zala megye küldöttségei is, valamint Szombathely város vezetõi és Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja. Az erdélyiek az eddigi együttmûködés eredményeirõl és jövõbeli terveikrõl számoltak be, kiemelve a személyes és intézményes kapcsolatrendszer kibõvítését. Magyar Anna, a Csongrád megyei tanács elnöke, valamint Nyitrai András, Kónya István és Laki Tamás, a Bács-Kiskun, Békés illetve Zala megyei tanácsok alelnökei az anyaországiak feltétlen anyagi, erkölcsi és politikai támogatásáról biztosították lelkesen az erdélyieket. A közös célokat zárónyilatkozatba foglalták. Többek között a magyarországi települési, iskolai vagy kisközösségi szintû testvérkapcsolatok kiterjesztése a székely-szórvány együttmûködésre, különösen az erdélyi magyarság megmaradása szempontjából legnehezebb helyzetben lévõ szórvány megerõsítésére. A nemzeti felemelkedés záloga az egymásra figyelés, amint azt a székely-szórvány együttmûködés eddigi tapasztalatai jelzik. Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 30.Hármashatár-nyitás és DKMT-közgyûlés SzegedenSzombaton 14. alkalommal nyílt meg a Magyar-roman-szerb hármashatár és találkoztak a Triplex Confinium határkõnél Csongrád és Temes megye, valamint Vajdaság Autonóm Tartomány képviselõi. A határnyitási ünnepség résztvevõit Magyar Anna Csongrád megyei elnök, a Vajdasági Autonóm Tartományt képviselõ Tomislav Stantic és Adam Crãciunescu Temes megyei alelnök köszöntötték. A három országbeli gyerekek részvételével megrendezett hagyományos mezei futóverseny után Szegeden ülésezett a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió közgyûlése. Hunyad és Békés megyék tavalyi kiválása ellenére az Eurorégió tagjai optimisták az együttmûködés jövõjét illetõen, mert a DKMT-tagok már több mint 100 közös projektet valósítottak meg. A jelenlevõk egyetértettek abban, hogy szükség van az infrastruktúra fejlesztésére, mint például a hármashatárhoz vezetõ utak leaszfaltozására, ahol ugyanakkor megvalósításra vár a Triplex Confinium Ipari Park is. A közgyûlésen Csókási Eszter, a DKMT Nonprofit Kht. ügyvezetõje beszámolt a közös pályázatok helyzetérõl, végül Magyar Anna átadta a DKMT soros elnökének üvegkockát a vajdasági Tomislav Stantic-nak. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 30.Antonescu: az RMDSZ Tõkés László követõjévé váltAz RMDSZ újabb lépést tesz a területi autonomista politika irányába, amelyet egyetlen felelõs politikai erõ sem fogad el - mondta Crin Antonescu liberális (PNL) pártelnök a Székelyföld brüsszeli képviseletére utalva. Az RMDSZ Tõkés László után megy és a román hatóságok cinkos hallgatása mellett újabb lépést tesz a területi autonómiát célzó politika irányába, amelyet azonban minden felelõs politikai erõ elutasít - mondta Antonescu a PNL hétfõi vezetõségi ülése után. A PNL-elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Székelyföldnek képviselete nyíljon Brüsszelben, és azzal vádolta Traian Bãsescu államfõt, Emil Boc miniszterelnököt és Teodor Baconschi külügyminisztert, hogy hallgatólagosan támogatják Tõkés László ezzel kapcsolatos álláspontját. Antonescu egyébként következetesen arról beszélt, hogy az irodát Tõkés László európai parlamenti alelnök, az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentbe bekerült képviselõ kezdeményezésére nyitják meg, holott Tõkés másik két RMDSZ-es képviselõtársával, Sógor Csabával és Winkler Gyulával csupán ünnepélyesen megnyitja az egyébként Hargita és Kovászna megye tanácsa által finanszírozott képviseletet, amely Maros megyét is képviseli majd. Ha csupán a megyék képviseletérõl, vagy Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának irodájáról lenne szó, nem lenne semmilyen probléma. Amikor azonban Tõkés László olyan entitásról beszél, amely nem létezik, ismét csak a területi autonómia gondolata merül fel, amely számunkra elfogadhatatlan - jelentette ki hétfõn Antonescu. A PSD hivatalos állásfoglalást sürget az EP-tõl és az EB-tõl a Székelyföld képvisele kapcsán Folytatta támadásait az USL másik tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is: az alakulat európai parlamenti képviselõi José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság, valamint Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének címzett levélben gerjesztették tovább a magyarellenes hecckampányt. A levélben hivatalos állásfoglalást kérnek a szerintük Európa-és románellenes kezdeményezés kapcsán. Szerintük a székelyföldi képviselet megnyitása a román állam egységének aláaknázását szolgálja. A PSD is felrója, hogy Tõkés László a PDL és a Fidesz támogatásával lett az EP alelnöke, és emlékeztet: a magyar elnökség kezdetén Magyarország olyan szõnyeget állított ki Brüsszelben, amelyen a Habsburg Birodalom 1848-as térképe is látható volt. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 30.Szobrot kapott Leöwey Klára MáramarosszigetenSzületésének 190. évfordulója alkalmából szobrot avattak Leöwey Klára tiszteletére a híres pedagógusról, íróról elnevezett máramarosszigeti gimnázium udvarán. Ez a szobor az elsõ, amelyet Leöwey Klárának állítanak szülõvárosában. A marosvásárhelyi Deák Attila szobrászmûvész alkotta mellszobrot Béres István parlamenti képviselõ, Béres Ildikó igazgató, valamint Vicsay János Máramaros megyei fõtanfelügyelõ-helyettes leplezték le. A mellszobor talapzatán egy Leöwey Klára-idézet, valamint a gimnázium monogramja kapott helyet. Köszöntõbeszédében a fõtanfelügyelõ-helyettes hangsúlyozta a Leöwey Klára elméleti gimnázium eddig elért eredményeit. Ugyanakkor biztatott minden szülõt, hogy bátran merjék magyar iskolába íratni gyermekeiket. Sajnos ma is sokan vannak olyanok, akik a többségi iskolában nagyobb jövõt látnak, mint az anyanyelvû magyarban. Vannak olyan Máramaros megyei települések, ahol ma újra lehetne indítani a magyar tagozatot. Az lesz a miénk, amit ki tudunk harcolni magunknak - figyelmeztetett Kós Károly szavaival Vicsay János fõtanfelügyelõ-helyettes. Leöwey Klára 1821. március 25-én született Máramarosszigeten. �?letének alakulására a legnagyobb hatást a nõk mûvelõdési egyenjogúságáért küzdõ Teleki Blanka gyakorolta, akinek nyomán Leöwey Klára is a magyar nõnevelés céljainak szentelte életét. Leöwey Klára életének egy tragikus baleset vetett véget. Budapesten 1897. április 8-án egy omnibusz elgázolta, s néhány óra múlva elhunyt. Búcsúztatására a magyar fõvárosban került sor, végsõ nyughelye azonban Máramarosszigeten, a református temetõben van. A most avatott szobron kívül Máramarosszigeten Leöwey Klárára emlékeztet egy múlt század elején állított dombormû is, amely a református templomkertben található. Máramarosszigeten 2002-ben nyílt meg a róla elnevezett magyar tannyelvû iskola. Ezzel közel hatvan év után indult újra a magyar tannyelvû oktatás a városban. Az elsõ években az iskola épülete gondozatlan volt, teljes felújításra szorult. Mára a máramarosszigeti magyar iskola a város egyik legjobban fölszerelt és rendben tartott tanintézete. Az iskolában jelenleg közel 300 diák tanul óvodától érettségiig. A gimnázium jövõre ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Zahoránszki Brigitta Krónika (Kolozsvár) 2011. május 30.Együttmûködés a magyar jövõértA Székelyföld-szórvány partnerség magyarországi együttmûködéssel egészül ki - a kétéves �?sszetartozunk program kiértékelése mellett errõl szólt az a szórványkonferencia, amely a szombaton kezdõdõ II. Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvénye volt. A dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban megszervezett szórványkonferencián hét erdélyi megye mellett Szombathely, Bács-Kiskun, Csongrád, Zala és Békés megye küldöttsége is részt vett. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a partnerség olyan kezdeményezés, amelyre évek óta szükség volt, és amely megteremtette a közeledés útját. Az elmúlt húsz évben a politikai vezetõk gyakran találkoztak, a közösségek, az emberek szintjén viszont erre kevesebb lehetõség adódott. A magyar-magyar együttmûködésnek a kulcskérdése a bizalom, ezt egymás megismerésével lehet megerõsíteni - fogalmazott Kelemen Hunor, kiemelve, hogy ez az együttmûködés akkor lehet teljes, ha a magyarországi közösségek is bekapcsolódnak. Számos olyan kihívás van, amelyet csak közösen tudunk megválaszolni - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint azért van szükség az �?sszetartozunk programra, hogy megkeressük azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek nélkül nem teljes az élet, figyeljünk oda egymásra, segítsünk egymáson. Borboly Csaba külön megköszönte a magyarországi partnereknek a rendezvényen való jelenlétét. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte, itt az ideje, hogy vége legyen a szétszórtságban élõ magyarok bezárkózásának, eljött az ideje a nyílt építkezésnek. Amióta megismertük, hogy milyen a végeken élni, a mieinkre is jobban odafigyelünk - fogalmazta meg tanulságként Tamás Sándor, aki elmondta, januárban felkérték a magyarországi testvérmegyéket, hogy kapcsolódjanak be ebbe a közösségépítõ munkába. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 30.�?rök nyugalomra helyezték Cs. Gyimesi �?va professzortSzámos hazai és magyarországi tisztelõje, barátja, kollégája kísérte utolsó útjára szombaton a kolozsvári Házsongárdi temetõben Cs. Gyimesi �?va nyelvészt, irodalomtörténészt, ember- és polgárjogi harcost. A professzor a múlt hét elején hunyt el tragikus körülmények között. Az 1989 elõtti kommunista rendszerben az ellenzéki értelmiség egyik meghatározó alakja volt, az 1989. decemberi változások után közéleti és politikai szerepet is vállalt. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 30.Eltemették Cs. Gyimesi �?vátEltemették szombaton a kolozsvári Házsongárdi temetõben Cs. Gyimesi �?va nyelvészt, irodalomtörténészt, ember- és polgárjogi harcost, aki a hét elején hunyt el tragikus körülmények között. Koporsójánál Jakab Gábor római katolikus pápai káplán imádkozott, és Horváth Levente református lelkipásztor, valamint Berszán István docens, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetõje mondott búcsúbeszédet. Jakab Gábor felolvasta az elhunyt 1984-ben készített végrendeletét, amelyben leszögezte: semmije nincs, csak a lelkérõl rendelkezhet, végakarata pedig az, hogy a katolikus egyház szertartása szerint temessék el. Berszán István közölte: nemsokára kiadják a tudós 65. születésnapjára készült emlékkötetet. A neves professzort utolsó útjára számtalan barátja, kollégája és tanítványa, továbbá Erdély és Magyarország számos településérõl érkezettek kísérték el. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 30.Romániai magyar könyvtárosok találkoztak KolozsváronSzombaton zárult le a romániai magyar könyvtárosok nyolcadik vándorgyûlése, amelynek május 26-28. között a kolozsvári Egyetemi Könyvtár adott otthont. A konferencia a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének egyik legfontosabb rendezvénye, idén választott témája a könyvtári szolgáltatások átjárhatósága és hálózata volt. A mintegy 60 résztvevõ, különbözõ erdélyi könyvtárak (közmûvelõdési, oktatási és tudományos, illetve szakkönyvtárak) képviselõi olyan témákat boncolgattak az elõadások során, mint a könyvtári érdekképviselet és fundraising, digitális gyûjtemények fejlesztése, illetve a kutatás és tudománytermelés, valamint közmûvelõdési tevékenységek erdélyi könyvtárakban. Az idei rendezvényen a hangsúly kifejezetten a problémaközpontú, a mindennapi könyvtári gyakorlat szempontjából kiinduló elõadásokra került, ezért a Hargita Megyei Könyvtár munkatársai (Bedõ Melinda és Berényi Erzsébet) a közkönyvtárak számára beindított Biblionet programról és annak hatásairól, illetve a könyvtárak, könyvtárosok között mûködõ együttmûködési formákról és kapcsolathálóról beszéltek. Bitay Enikõ, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) fõtitkára a könyvtárakban zajló digitális gyûjteményfejlesztés módozatairól, valamint az ehhez kapcsolódó tudományos kutatás formáiról és lehetõségeirõl, Brem Walter, a Codespring informatikus szakembere pedig az átjárható könyvtári rendszerek kiépítéséhez és mûködéséhez szükséges technikai háttér feltételeirõl tartott elõadást. A résztvevõ könyvtárosoknak lehetõségük nyílt más könyvtári és közmûvelõdési hálózatok sajátosságairól is hallani: Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök az Erdélyben mintegy kulturális autonómia szigetként mûködõ Magyar-Ház láncolatról beszélt, Sorina Stanca, a Kolozs Megyei Könyvtár igazgatója pedig az amerikai gyakorlat kapcsán mutatta be a könyvtárak hálózatba tömörülését, a fenntarthatóság érdekében létrejövõ különbözõ partnerségi viszonyokat. A rendezvény több fontos újdonsággal szolgált: elkészült a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapja, amelynek végleges formájáról és további tartalmi fejlesztésérõl tárgyaltak a résztvevõk, valamint egy új, könyvtárosok számára meghirdetett díj (a Váczy Leona Emlékérem és Emléklap) megalapításáról is döntés született. A konferencia alatt Könyvtári kavalkád néven poszterkiállítás formájában lehetett ízelítõt nyerni a résztvevõ intézményekben zajló kulturális, közmûvelõdési és más tevékenységekbõl. Az elõadások után a könyvtárosok megismerkedtek a Kolozsváron mûködõ magyar könyvtári hálózat egy részével (a gyakran egyszemélyes könyvtárként vagy egyszemélyben könyvtárként is mûködõ, elsõsorban civil szervezetek által fenntartott kulturális-információs struktúrákkal, illetve a felhasználói igények mentén szervezõdött nyilvános szakkönyvtári hálózattal): szakmai látogatásra és tapasztalatcserére került sor a Szabédi László Emlékházban az ott található hagyatékok feldolgozása kapcsán, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tárában és a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. A konferencia utolsó napján a résztvevõk tanulmányút keretében látogattak el Bonchidára, hogy a kastély felújítási munkálataival és az ott zajló különbözõ programokkal megismerkedjenek, továbbá Válaszútra, ahol a Kallós Zoltán Alapítvány Szórványkollégiumát, a Kallós Zoltán Múzeumot és Néprajzi Központot látogatták meg. Kovács Eszter Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 30.Nem ismerik el a SzékelyföldetA román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben nem létezõ, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. A tárca közleménye annak nyomán látott napvilágot, hogy az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett EP-képviselõk holnap megnyitják Brüsszelben a székelyföldi megyék uniós képviseletét. A külügyi közlemény szerint az európai uniós gyakorlatnak megfelelõen a tagállamok elismert területi-közigazgatási egységei valóban nyithatnak érdekképviseleti irodát Brüsszelben. Románia maga is bátorítja, hogy a törvényesen létrehozott közigazgatási egységek a romániai törvényes keretek között, tevékenyen képviseltessék magukat európai szinten is, mivel ez értéktöbbletet jelent az európai integráció elmélyítésének terén. Csakhogy a külügyminisztériumi állásfoglalásból egyértelmûen kiderül: Bukarest nem ismeri el Székelyföldet ilyen önálló területi-közigazgatási egységnek. Bejáratott út Ezzel szemben Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hisztériának nevezte a román részrõl érkezõ reakciókat, emlékeztetve, hogy jelenleg Brüsszelben több ezer lobbiiroda mûködik, többek között megyék, régiók és népcsoportok számára. Így van képviseleti irodája Dél-Tirolnak, a belgiumi németeknek, magyarországi fejlesztési régióknak, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének, illetve a megyei tanácsok szövetségének is. Az elmúlt években több romániai megyének, köztük Máramaros vagy Kolozs megyéknek is volt brüsszeli képviselete. Ilyen alapon a háromszéki önkormányzat még 2008 decemberében hozott végleges tanácshatározatot a brüsszeli képviseleti iroda létesítésére, a Hargita Megyei Tanács pedig idén tavasszal döntött errõl. Tamás Sándor szerint a régiók Európájában az is megszokott dolog, hogy különbözõ jogi személyek és társulások nyitnak képviseleti irodát. Székelyföld mint történelmi régió Tamás Sándor szerint a román politikusok vehemenciáját valójában a Kovászna és Hargita megyei közös iroda nevében szereplõ Székelyföld szó váltotta ki, bár a román jogrendben használatos a történelmi régiók megnevezése, sõt létezik olyan errõl szóló kormányhatározat is, amelyet éppen Adrian Nãstase PSD-s miniszterelnök írt alá. A történelmi régiók megnevezését használják turisztikai kiállításokon, és különbözõ leírásokban is. Székelyföld is ilyen, hiszen önálló régió volt, az emberek, akik itt élnek a kultúrájuk, hagyományaik, mentalitásuk, érzéseik által Székelyföldhöz tartoznak - mondta Tamás Sándor, aki hangsúlyozta, hogy jogilag nem támadható a Székelyföld kifejezés használta. A román kormány állandó gyakorlata, hogy a kormányzati döntésekben olyan kifejezéseket használ, amelyek általánosan határoznak meg egy földrajzi, történelmi tájegységet. Következésképpen, a vidék ország vagy föld kifejezések - melyeknek ugyanaz a szerepe, mint a fent felsorolt kormányrendeletekben - használata törvényes, mondta a háromszéki tanácselnök, aki szerint a belügyminisztérium egyik egységét, a Brassó megyei sürgõsségi helyezetek felügyelõségét Barcaságnak hívják. Az összetartozás kifejezése �?dvözöljük, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzati vezetõi - legitim módon - közös európai képviselet mellett döntöttek, mert ezáltal egységes arculattal, egységes stratégiával tudják bemutatni a székelyföldi régiót. A közös iroda létrehozása kifejezi a három megye lakosságának összetartozását - olvasható abban a közleményben, amelyet Tõkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula erdélyi magyar EP-képviselõk juttattak el szerkesztõségünkbe. Az aláírók aggasztónak tartják, hogy egy régiót promováló iroda létrehozása, amelynek közintézmények képviseleteként nincsenek és nem is lehetnek politikai célkitûzései, szélsõséges-nacionalista indulatokat gerjeszt. Kovács Zsolt �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 30.Tõkés László: a volt államfõ Trianon gyógyítását hirdetteMádl Ferenc kimondva-kimondatlanul, jelenlétével és szavával Trianon gyógyítását hirdette - írta Tõkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke a volt államfõ halálával kapcsolatban kiadott, az MTI-hez hétfõn eljuttatott közleményében. Az EP alelnökének, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének kommünikéje szerint a volt köztársasági elnök oly idõben állott a nemzet élén, amikor fokozott éberségre és bölcsességre volt szükség a nemzet szolgálatában amikor a Kárpát-medencei magyarságnak éppen olyan nagy szívû és széles látókörû emberre volt szüksége, mint Mádl Ferenc. Olyan emberre - tette hozzá -, akit nem kötnek (...) és nem korlátoznak a - valamikor - mesterséges módon megvont államhatárok aki tudós emberként a szûk pártérdekeken fölülemelkedve az értékek mentén vállalt meghatározó közéleti szerepet és akit nem a magas rangja minõsített, hanem akinek személyisége minõsítette azt a rangot, amelyet a közbizalom révén elnyert. Mádl Ferenc akadémikus, Magyarország volt köztársasági elnöke vasárnap, 81. életévében hunyt el. MTI 2011. május 31.Pengeváltás RomániávalDélután bekérette Románia nagykövetét Németh Zsolt külügyi államtitkár a kolozsvári Mátyás-szobor ügyében. Délelõtt a magyar nagykövet járt a bukaresti külügyminisztériumban, kevéssé baráti beszélgetésen. Az államtitkár a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló, valamint a bukaresti magyar nagykövet feltartóztatásának ügyét említette a diplomatának, s elmondta: ezek az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttmûködésnek. Múlt hétfõn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás-szoborcsoport elõtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértõ, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztõl, amely a következõ: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult. Elõször 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben, �?szak-Erdély Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben, törvénytelenül. A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román mûvelõdési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos mûemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal. Kedden a román külügyminisztériumba kérették a magyar nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjenek tõle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti irodát kedden nyitják meg. fn.hu/MTI Erdély.ma 2011. május 31.Bekérették a bukaresti magyar nagykövetet a brüsszeli iroda miattBekérették a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy tájékoztatást kérjenek tõle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. A dokumentum szerint a találkozón a román fél aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a brüsszeli székelyföldi képviseleti irodának a Magyar Régiók Háza ad otthont. A közlemény szerint a minisztériumban közölték: Bukarest a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a keddi megnyitón. A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti irodát kedden nyitják meg. Létrehozását Winkler Gyula, Sógor Csaba és Tõkés László romániai magyar európai parlamenti képviselõk is támogatják, amit élesen bírált számos román politikus az elmúlt napokban. A román külügyminisztérium már pénteken kiadott egy közleményt, amelyben sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben egy szerinte nem létezõ, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. MTI Erdély.ma 2011. május 31.Kisebbségi törvény határidõreAz RMDSZ számára a következõ egy hónap legfontosabb célkitûzése a kisebbségi törvény elfogadása lesz - szögezte le tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnök. Emlékeztetett: a koalíciós partnerekkel februárban kötött megállapodásban jól meghatározott határidõhöz kötötték a tervezet elfogadását. A jogszabály június végéig történõ elfogadását a Demokrata Liberális Párt is támogatja, de míg az RMDSZ a kormány felelõsségvállalását tartja járható útnak, koalíciós partnereik egyelõre elutasítják ezt a lehetõséget, szerintük nincs szükség a parlamenti vita megkerülésére. A kisebbségi törvény elfogadása része volt annak az együttmûködési megállapodásnak, amelyet a koalíciós alakulatok februárban kötöttek, és amely szerint a tavaszi ülésszak végéig meg kell szavazni a jogszabályt - fejtette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Minthogy a tervezet már hat éve hever a parlamentben, mindenki elmondhatta róla véleményét, így jelenleg sem az ellenzéknek, sem a kormánynak nem lehet semmiféle új érvelése, kifogása a törvény ellen - vélekedett a politikus, emlékeztetve: a dokumentum a Nemzeti Liberális Párt kormányzása alatt került a képviselõk elé, és akkor a liberálisok is támogatták. Nem tartom helyesnek, hogy a kisebbségvédelem kérdése a kormánypárt és az ellenzék közötti csatározás témája legyen - szögezte le. Szerinte parlamenti vitára nincs már idõ, viszont teljes mértékben alkotmányos módszer a felelõsségvállalás a kisebbségi törvény esetében is. A koalíciós együttmûködésrõl Kelemen Hunor elmondta: szükség van a többségre és a fegyelemre a parlamentben, ellenkezõ esetben politikai válság alakulhat ki, ami viszont negatívan befolyásolja a gazdasági életet. Látszólag nincs véleménykülönbség a koalíciós partnerek között a kisebbségi törvény ügyében, nyilatkozatok szintjén legalábbis a Demokrata Liberális Párt is elkötelezte magát a tervezet elfogadása mellett. Gheorghe Flutur, az alakulat alelnöke tegnap leszögezte: a kormánykoalíció a júniusban véget érõ tavaszi parlamenti ülésszak végéig akarja elfogadtatni a képviselõházban a jogszabályt. Az elfogadás módjában azonban, úgy tûnik, nincs egyetértés a hatalmon levõk körében. Flutur ugyanis úgy véli, nem merül fel a parlamenti vita megkerülésével járó felelõsségvállalás procedúrája, hiszen van még idõ a szokványos eljárásra, és a jelenlegi koalíció képes mozgósítani sorait. Flutur tegnap elmondta: munkacsoportot alakítanak, amely megvizsgálja, hogy a törvénytervezet vitáját elölrõl kezdik, vagy onnan folytatják, ahol évekkel ezelõtt elakadt. Flutur közölte: a demokrata-liberálisok munkacsoportja - Roberta Anastase, Ioan Oltean és Daniel Buda - a koalíció képviselõivel együtt szabja meg az elfogadás menetrendjét, illetve döntik el, hogy újrakezdik-e a tervezet vitáját, vagy onnan folytatják, ahol abbamaradt. A munkacsoport a napokban ül össze, hogy elemezze a kérdést - fûzte hozzá. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 31.�?pül a harmadik pillér azaz Székelyföld-Szórvány PartnerségA Székelyföld-Szórvány Partnerség magyarországi együttmûködéssel egészül ki - a kétéves �?sszetartozunk program kiértékelése mellett errõl szólt szombaton a II. Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvényeként szervezett szórványkonferencia. Ugyanakkor a székely-szórvány kapcsolat is bõvült, pénteken Szeben és Kovászna megye képviselõi írtak alá együttmûködési szerzõdést. A Hunyad megyei RMDSZ által szervezett �?sszetartozunk konferencián Kelemen Hunor szövetségi elnök régóta szükséges kezdeményezésként értékelte a Hargita és Kovászna megye által két éve útjára indított szórványprogramot, kiemelve, az együttmûködés akkor lehet teljes, ha a magyarországi közösségek is bekapcsolódnak. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke emlékeztetett, januárban felkérték Háromszék és Hargita testvérmegyéit, kapcsolódjanak be a közösségépítõ programba, mert itt az ideje, hogy vége legyen a szétszórtságban élõ magyarok bezárkózásának, eljött az ideje a nyílt építkezésnek. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke elmondta, húsz évvel ezelõtt Déván szervezte meg az RMDSZ az elsõ szórványtalálkozót, amelyen kidolgozták a szövetség szórványstratégiájának alapjait, és ha ezt ma sikerül kiegészítenünk a magyarországi partnerekkel, úgymond háromszögesíteni, akkor munkánk nem volt hiábavaló. A dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban megszervezett szórványkonferenciára hét erdélyi megyébõl és Magyarországról érkeztek vendégek, a résztvevõk zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben felkérik a magyarországi testvérközösségeket, legyenek partnereink a romániai magyarság megmaradása szempontjából legnehezebb helyzetben lévõ szórvány megtartásában és megerõsítésében. A romániai magyar nemzeti közösség megmaradásának záloga az egymásra figyelés, az együtt dolgozás és egymás támogatása. A székely-szórvány együttmûködés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy még a nyelvi és kulturális szempontból nehéz körülmények között élõ magyar közösségeket is sikerült megszólítani és aktivizálni. Meggyõzõdésünk, hogy ezt a stratégiát folytatni kell, magyar jövõt teremtve a szórványban. Váry O. Péter Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 31.Erõpróba és erõfitogtatásAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megjelenése, az Erdélyi Magyar Néppárt születése a politikai porondon szerfölött megélénkítette a hazai magyar közéletet, és serkentette a román politikai csoportosulások, az új nemzetpolitikával jelentkezõ magyar kormányzat reakcióit is. Ez így rendjén való, amióta nyelvünkre vehettük és gondolatainkba égethettük a langyosokat kiköpi az Isten szállóigévé vált verssort. Aki akár közelebbrõl, akár nagyobb távolságból figyeli közéletünk alakulását, illetve ennek átrendezõdését, az érzékelheti, micsoda erõk és indulatok, minõ emberi gyengeségek ütköznek, micsoda szóerupciók lövellnek politikai port a magasba. A hazai és Kárpát-medencei politikai átrendezõdéseket figyelve fontos folyamatok sodorvonala érzékelhetõ. Elõször is kiépült az erõs szervezeti struktúrával és parlamenti, kormányzati kapcsolatokkal rendelkezõ, pillanatnyilag a kormányzati mérleg nyelveként szereplõ, de az erre-arra lengés képességét is talonban tartó RMDSZ. Most a szövetség a két évtized alatt kiépített érdek-képviseleti monopóliumát látja a hazai és magyarországi térfélen is veszélyeztetve. Képviselõi agresszív megnyilvánulásainak eredõjét, a politikai élet rejtett aknáit legtöbbször itt kell erre alkalmas detektorral keresni. Máris markáns - és ártalmas - szembenállás erõvonala alakult ki az RMDSZ némely képviselõi és a magyar kormányzat új nemzetpolitikáját megjelenítõ politikusai között. Az elmarasztaló szemrehányások a Fidesz ellen, miszerint az RMDSZ-nek szembe kell néznie azzal, hogy Magyarország és a magyar kormány részérõl barátságtalan üzenetek, rossz, szelektív szimpátiák, valamint ellenszenvek alapján meghozott döntések születnek (Markó Béla). Túlzott mértékben negligálják egy erõs magyar képviselet súlyát és jelentõségét a szövetség által is felvállalt (vagy nem errõl van szó?) alapvetõ kérdések, a régiók újraszabása, az autonómia, a kisebbségi törvény összehozásában. Az úgynevezett kiszorítási kísérleteket - nincs más mód - tudomásul kell venni. A demokrácia központok kiépítése, a státustörvény alkalmazásával járó feladatkör átruházása, az oktatási támogatást kezelõ, az RMDSZ által mûködtetett Iskola Alapítvány kisemmizése és a feladatkörnek a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) hatáskörébe való átutalása világosan jelzi, hogy az új magyar nemzetpolitika képviselõi valóban a kialakult RMDSZ hatalmi monopóliumát óhajtják a civil szervezetek bevonásával korlátozni. Ennek oka nem az RMDSZ bukaresti, illetve parlamenti és kormányzati szerepvállalásában, hanem a két évtized során ide-oda, hol a liberális jobb-, hol a balliberális oldal, hol a szocialisták felhajtó- erejének áramlásával sodródó politikában keresendõ. Ugyanez volt tapasztalható a magyarországi kapcsolatokban is. A pártoktól való egyenlõ távolságtartás elve és gyakorlata a határon kívül rekedt magyar nemzetrészek kirekesztésének elfogadását eredményezte. Kitagadtak bennünket a nemzetbõl, de együtt koccintgattak a nagy nemzeti ünnepségeken kitagadóinkkal. �?szre kellene venni, hogy ez a politikai kétlakiság és kétkulacsosság milyen morális károkat okozott és okoz ma is a magyar érdekképviseletnek. Oda kellene figyelni a közvélekedésre is, ehelyett viszont újabb politikai preferenciák körvonalazódnak. Adrian Nãstase jól érzékeli, hogy az RMDSZ romló viszonya a magyar nemzetpolitika képviselõivel, s a hazai magyar kormányzati szerepvállalás közötti magyar vergõdés jó alkalom egyrészt arra, hogy a mérleg nyelvének szerepkörét betöltõ RMDSZ kormányzatból való kilépése a kormány várva várt biztos bukását eredményezze, és politikai ide-oda csapódása a szövetség jó hírnevét hívei körében is további erózió alá fogja. Csapdahelyzet ez, mert például a tanügyi törvény kikezdésének minõsíthetetlen politikai manõvere, a kisebbségi törvény elfogadásának toszogatása - és, ha elfogadják, milyen is lesz ez, mit hoz a konyhára? -, szóval, ha a kormányzatból kilép az RMDSZ, a mai ellenzék politikai mellékvágányai felé sodródik, s tömegbázisának lemorzsolódása miatt a következõ választások alkalmával esetleg a parlamenti bejutási küszöböt sem éri el. Eme sodorvonal áramlásának felerõsödését hajtja az MPP-s hátszél, amely csak az erdélyi jobboldali pártokkal képzel el választási koalíciót, s úgy tûnik, mindenik szekértáborban immár elég sokan érzékelik, hogy alapvetõ kérdésekben együttes fellépésre, választási koalícióra, közös jelöltállításra van szükség, de újfent felerõsödnek - lásd Marosvásárhelyt és Kolozsvárt - a csak a mi jelöltünket támogatjuk önpusztító botorságok. Ennek így nem lesz jó vége. Sylvester Lajos Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 31.Egységes és élõ Kárpát-medencei magyar oktatást!A Kárpát-medencei magyar nyelvû oktatás fontosságát hangsúlyozta Semjén Zsolt hétfõn Budapesten, az �?budai Egyetemen. A magyar miniszterelnök-helyettes bejelentette: már kilencvenezer állampolgársági kérelem érkezett. A kormányfõ kereszténydemokrata helyettese a Kárpát-medencei felsõoktatás magyar képviselõinek részvételével tartott EU-Ped 2011 pedagógusnapi ünnepségen azt mondta: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték; senki nem adhatja az egyetemes emberiségnek azt az értékgazdagságot, amit a magyar nyelv, a magyar kultúra és történelem. Semjén Zsolt hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak az egyetemes emberiséggel szembeni kötelességünk a saját magyarságunk megõrzése, ezért fontos, hogy a Kárpát-medencei magyar oktatás ne elszigetelt, atomisztikus darabokból álljon, hanem egységes és élõ legyen. Kitért arra is, hogy a történelem viharai szétszaggathatták a nemzetet, de ettõl még nyelvileg, kulturálisan, szellemileg egy valóság vagyunk. A miniszterelnök-helyet-tes az egyszerûsített honosításról szóló jogszabály megalkotását felidézve bejelentette: jelenleg a 90 ezredik állampolgársági kérelemnél tartanak. Mint mondta, a Szent István-i örökség lényege az országépítés, de ez nem fog úgy menni, ha csak a parlament meg a kormány építi az országot. Csak akkor mûködik, ha minden nemzetrész, minden kisebb- nagyobb közösség kis Szent Istvánként építkezik - tette hozzá Semjén Zsolt. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára köszöntõjében arról szólt: azon munkálkodnak, hogy a Felvidéken és Kárpátalján is legyen egy-egy akadémiai bizottságuk. Ha nincsenek tanárok, nincsen jól képzett ifjúság - hangsúlyozta. Rudas Imre, az egyetem rektora kiemelte: tiszteletadás ez a nap, tiszteletadás a Kárpát-medencei magyar nyelvû felsõoktatásnak és a magyar nyelvû oktatásban részt vevõknek. Népújság (Marosvásárhely) 2011. május 31.A kormány tanulmányozza a Iorga-idézetes tábla törvényességétFüzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete hétfõn azt nyilatkozta, hogy biztosítékot kapott a román kormánytól, hogy kivizsgálják a kolozsvári Mátyás-szoborra kitett, Nicolae Iorga-idézetes, a magyarság megalázását célzó tábla törvényességét. Füzes hétfõn Kolozsváron mondta el, hogy a Mátyás-szoborra kitett táblának semmi értelme sincs, és reméli, hogy hamarosan eltávolítják. Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó tábla etnikumközi feszültségeket gerjeszthet a városban, és kérte a helyzet rendezését, a tábla eltávolítását. Szilágyi pénteken elmondta: a téma kapcsán egyeztetés zajlik a magyar nagykövetség és a bukaresti külügyminisztérium között. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pénteken büntetõjogi feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen azok ellen akik engedély nélkül helyezték el a Nicolae Iorga-idézetes táblát a Mátyás-szobor talapzatán. Népújság (Marosvásárhely) 2011. május 31.Virággal tiltakozott (volna) a magyar nagykövetA Iorga-idézetét tartalmazó, törvénytelenül kitett táblára, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közösségi rendõre, aki õrzi a táblát, magyar nyelven közölte a diplomatával, hogy nem fedheti el a feliratot a csokorral, a virágot csak melléje teheti. A nagykövet a botrány elkerülése végett a néhány méterre lévõ Márton Áron-szoborhoz vitte a virágcsokrot. Korábban az interneten terjedt az a felhívás, amely arra buzdította az embereket, hogy helyezzenek virágot a Iorga-idézetes táblára, így tiltakozva annak törvénytelen kihelyezéséért. Füzes Oszkár úgy nyilatkozott, hogy biztosították õt arról: a román kormány kivizsgálja a táblaelhelyezés törvényességét, az ügyben pedig baráti megbeszélést folytatott a román külügyminiszterrel is. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 31.Nyilvános levél Kolozsvár PolgármesterénekTisztelt Apostu �?r, Döbbenettel szereztünk tudomást arról, hogy a Kolozsvár határán elhelyezett, magyar nyelvû üdvözlést is tartalmazó táblák eltûntek; ez egy újabb támadás a magyar kisebbség ellen; a magyar nyelven történõ információközlés ugyanis alapjognak számít. Ugyanakkor tudomást szereztünk arról is, hogy az üdvözlõtáblák eltûnésével egy idõben, egy, a magyar kisebbségre nézve sértõ tartalmú tábla került elhelyezésre, ennek a közösségnek a szimbólumánál, a Mátyás-szobornál. Ez a közösség a világháborút követõ idõszakban nagymértékû etnikai tisztogatást élt túl, és a város magyar lakosságának részaránya e sötét idõszak során 50%-ról 20% alá csökkent. A 2007-es Európai Unióhoz való csatlakozás számunkra a reményt is jelentette, hogy �?n szakítani fog elõdjének, G. Funarnak a nacionalista és sovén praktikáival, és ezek a politikai eszközök örökre eltûnnek Kolozsvárról. Kolozsvár hivatalos weboldalán �?n azt is állítja, hogy az �?n által vezetett város egy multikulturális és nyitott város (http://www.primariaclujnapoca.ro/en/). Ezért is nyomatékosan kérjük �?nt arra, hogy határolódjon el ezektõl a diszkriminatív megnyilvánulásoktól, és gondoskodjon a magyar kisebbség jogainak a betartásáról, úgy ahogyan azt Románia az európai egyezmények aláírásával vállalta. Személyes meggyõzõdésünk, hogy a magyarokat ért nacionalista támadások nemcsak a magyar közösségnek ártanak, hanem egész Kolozsvárnak és annak összes lakosának. Szívesen meghívom �?nt Hollandiába, hogy megtapasztalhassa azt, hogy Hollandia miként óvja fríz kisebbségét, és tartja tiszteletben a fríz közösségnek a kisebbségi jogait. Tisztelettel, Dr. Marácz László elnök, Drs. Landman Gábor pénztáros European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Amszterdam, 2011.05.25 Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 31.Nemzetközi konferencia zajlott Nagyváradon, terítéken az identitástípusokA magasabb iskolai végzettségûek és a városon lakók kevésbé toleránsak a kisebbségekkel szemben, mint a többiek. Egy közösség minél vegyesebb etnikailag, annál toleránsabb. Az identitástudattal kapcsolatos kérdéskör szerepelt a napirendjén annak a nagyváradi és határon túli kutatók részvételével zajló konferenciának, melyet a határon átnyúló program keretében szervezett a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) a Nagyváradi Egyetemmel, illetve a Debreceni Egyetemmel közösen. A program az Európai, nemzeti és regionális identitás - elmélet és gyakorlat (angol elnevezésébõl eredõ rövidítéssel ENRI) címet kapta. Ennek keretében valósult meg egy évvel ezelõtt a Nagyváradi Egyetemen az ENRI-konferencia, amelyen több mint száz elõadó vett részt a világ minden sarkából. Nincs szembetûnõ különbség aközött, ahogyan a többségben élõk, tehát Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magyarjai, illetve Bihar és Szatmár megye román lakói vélekednek a kisebbségek jogairól, a romániai megyék magyar lakossága viszont messze a legtoleránsabbnak bizonyul - ismertette egy nagyléptékû kérdõíves kutatás eredményét Adrian Hatos, a Nagyváradi Egyetem szociológusa. �?rdekesség, hogy a magasabb iskolai végzettségûek és a városon lakók kevésbé toleránsak a kisebbségekkel szemben, mint a többiek, és egy közösség minél vegyesebb etnikailag, annál toleránsabb, hangzott el az elõadáson. Az általános bizalom a magyarországi magyarok körében a legnagyobb, és a románoknál a legkisebb mértékû, az itteni magyarok valahol középen állnak, viszont a három kategória közül õk bíznak legkevésbé az állami intézményekben, ami azt mutatja, hogy létezik egyfajta elidegenedés a román intézményrendszertõl - magyarázta Hatos. Kutatásából az is kiderült, hogy a magyarországi fiatalok sokkal kevésbé igénylik a társasági életet, mint a romániai románok és magyarok, míg a negyven éven túli korosztály esetében már nincs különbség. Sergiu Bãlþãtescu, a Nagyváradi Egyetem oktatója szerint csak félig igaz, hogy a magyarok depresszív hajlamúak: igaz, hogy általában sötétebbnek látják a sorsukat, mint a románok, de pontokra lebontva már sokkal boldogabbnak vallották magukat. A boldogság szempontjából mindhárom csoport számára az életszínvonal s a biztonságérzet a legfontosabb. Ezen a találkozón világossá vált, hogy ez a projekt nemcsak kutatást jelent, hanem közös cselekvést, amely összehozza az embereket - fogalmazott a zárókonferencián Balogh Brigitta projektmenedzser, a PKE filozófia tanszékének oktatója. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora azt hangsúlyozta, mennyire változó az identitás kérdése, ezért szerinte a most befejezett programot mindenképpen érdemes lesz folytatni. Hozzátette: fontos, hogy a régió három felsõoktatási intézménye partnert lásson egymásban. Barbu ªtefãnescu, a Nagyváradi Egyetem helyettes rektora is az intézetek közötti jó kapcsolatot méltatta, kiemelve: lényeges, hogy egy régió kérdéseit az adott régió kutatói tanulmányozzák, Bujalos István, a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének igazgatója, aki a projektnek aktív résztvevõje volt, úgy értékelte, a filozófia évezredes alapproblémái, mint amilyen az identitás is, megoldhatatlanok, de semmiképp nem megkerülhetetlenek. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2011. május 31.�?j válaszok az identitás kérdéséreAz etnikai viszonyulásokkal, a különféle diszkrimináció-felfogásokkal, az egyéni és közösségi jólét közötti összefüggésekkel, az identitás mibenlétével, a kollektív hatékonysággal stb. foglalkozott az Európai, nemzeti és regionális identitás (ENRI) elnevezésû projekt, amelyben a Debreceni Egyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Nagyváradi Egyetem szakemberei vettek részt. A zárókonferenciát tegnap tartották meg Nagyváradon, a PKE dísztermében. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott projekt 2009 novemberében indult. A tudományos munkában a föntebb említett három egyetem szociológusai és filozófusai vettek részt. A határ menti zónában, négy megyében (Bihar és Hajdú-Bihar, Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg) végeztek kvantitatív és kalitatív kutatásokat, végeztek kérdõíves felmérést, tanulmányoztak életutakat, emberi sorsokat, készítettek interjúkat egyénekkel és fókuszcsoportokkal. A tegnapi zárókonferencián elõször a moderátor szerepét is vállaló Bernáth Krisztina projektasszisztens, a PKE tanára üdvözölte a résztvevõket. Mint mondta: a bõ másfél év alatt nagyon sok érdekes élményben volt részük a kutatóknak. Azt is megemlítette: már beindították az ENRI 2 projektet, remélik, sikeres elbírálásban részesül az újabb projekt. Balogh Brigitta projektmenedzser, a PKE tanára szólt arról: a projekt olyan közös cselekvés, amely összehozza az embereket. Ez az érzése csak fölerõsödött a márciusi ENRI-konferencián, amelyet szintén Váradon tartottak meg, s amelyre majd' százan jöttek el szerte a nagyvilágból. Sok kutató ismerte meg ennek révén városunkat, régiónkat. Bátor vállalkozás volt a program, melynek során szociológusok, filozófusok dolgozhattak együtt. A kutatómunka során tapasztaltak mind elõrelépéseket, mind megrögzöttségeket. Ez utóbbiba tartozott az, miszerint a szociológusok hajlamosak úgy gondolkodni, hogy a filozófusok elõadásai unalmasabbak, mint az övék - és fordítva. Az elõrelépés pedig azt jelentette: meghallgatták egymást, kérdéseket tettek föl, jókat beszélgettek. Hozzáfûzte: jó kezdet volt, bízik a folytatásban. János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora kifejtette: fontos, hogy térségünkben az itt lévõ tudományos kutatóintézeteinek szakemberei végezzenek régiókutatást. Hangsúlyozta: a három univerzitás valóban partnerként mûködött együtt. Ez volt az egyik legjobban szervezett projektje a PKE-nek, s a kutatást méltónak tartja arra, hogy folytatódjon, hiszen az identitás kérdéseire folyamatosan új válaszokat kell keresni. Barbu ªtefãnescu, a Nagyváradi Egyetem rektorhelyettese is méltatta a három tanintézet közötti jó kapcsolatot. Javasolta: a jövõben a történészeket is bevonhatnák a kutatásba, hisz kimeríthetetlen terület az identitás. Bujalos István, a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének igazgatója megjegyezte: egyszerre örül és szomorkodik. �?rvend, mert a vállaltakat megvalósították: konferenciákat tartottak, kiadványokat jelentettek meg, és élvezték a disputákat. Szomorú is, mert szívesen jött Váradra és várta otthon a vendégeket, és most befejezõdött a projekt. A továbbiakban az egyetemek neves szakemberei ismertették a kutatási eredményeket. Tóth Hajnal Reggeli �?jság (Nagyvárad) 2011. május 31.Egyesülés, a Prut két oldaláról - Romániában még mindig meglehetõsen erõsen él a Moldovai Köztársasággal való egyesülés gondolata, amelynek azonban a Prut túlsó partján fekvõ oldalán már alig akar híveAszimmetrikusan alakultak az évek során Románia és a Moldovai Köztársaság lakosságának kapcsolatai. A testvérnép gondolata az önmagára a nagyobbik testvér szerepkörét kiosztó Romániában még viszonylag széles körökben hódít, a kisebbik testvér státuszára kárhoztatott Moldovai Köztársaságban viszont az önállóság híveinek tábora jócskán megnõtt. A moldovaiak függetlenednének A Soros Alapítvány legfrissebb felmérése szerint Romániában a megkérdezettek közel fele az egyesülés nosztalgikusának tekinthetõ: szerintük a két testvérországnak közös államban kell összeolvadnia. Ráadásul 64 százalékának meggyõzõdése, hogy mindez elsõsorban a moldovaiak érdekét szolgálná. A megkérdezett romániaiak meggyõzõdéssel állították, hogy a közös állam megteremtése a moldovaiaknak is a legfõbb vágya. Mindebbõl a felmérés alapján készült tanulmány szerzõi mindenekelõtt azt a következtetést vonják le, hogy a romániai románok kevéssé ismerik a Pruton túliak gondolat- és érzésvilágát. A Moldovai Köztársaságban ugyanis mindössze a mintacsoport tagjainak három százaléka állította, hogy kívánatosnak tartaná a két ország egyesülését. Ennél jóval többen, 46 százalék a függetlenségben látja országa jövõjét, a Romániával való nagy találkozást pedig legfeljebb az Európai Unió keretében tudná elképzelni. Az egyesülés híveinek kemény magvát egyébként mindkét országban az 51 éven felüli, közepes felkészülési szinttel rendelkezõ, nõs férfiak alkotják. Emellett 25 százalék véleményének megfelelõen az egyesülésnek mindenáron meg kell történnie. Realista önjellemzés Paradox módon, jóllehet Románia lakosságának jelentõs hányada tartja elképzelhetõnek és fontosnak az uniót a Moldovai Köztársasággal, több mint fele voltaképpen teljes közönnyel viszonyul a szomszédos országban zajló eseményekhez, folyamatokhoz. A megkérdezettek alig 11 százaléka állította azt, hogy tisztában van a Moldovai Köztársaság történéseivel, ezzel szemben több mint két harmada ismerte be, hogy egyáltalán nem vagy csak igen kismértékben érdekli, milyen politikát folytat Bukarest a Chiºinãuval fenntartott kapcsolataiban. Némileg ellentmondásos az az adat is, miszerint - bár a romániaiak közel fele az uniót kívánja - a megkérdezettek csaknem háromnegyede azt vallja, hogy a Moldovai Köztársaságnak az Európai Unió tagállamává kell válnia. A Moldovai Köztársaságban élõ román lakosság román állampolgárságának gyors és kivételezett módon történõ megadását 62 százalék támogatja. A tanulmány szerint a Moldovai Köztársaság szimbolikus jelentõségû a romániai románok számára, akik azonban - amint az a felmérés adataiból ugyancsak kiderül - csak kis számban látogatnak el a Pruton túli második román államba. Míg a romániai románok közel egyharmada járt már külföldön, addig a más államot felkeresõk alig nyolc százaléka látogatott el a Moldovai Köztársaságba. A két ország hivatalos nyelvének megnevezése kapcsán nagyjából megegyezik mindkét mintacsoport tagjainak véleménye: egyaránt 74-74 százalék állítja, hogy nem létezik önálló moldovai nyelv, az megegyezik a románnal. Ennek ellenkezõjét mindössze 13 vallja. Viszonylag realista módon jellemzik önmagukat a megkérdezettek a Prut mindkét partján: legrosszabb tulajdonságaik között említik a megosztottságot, a saját erejükben való bizalom hiányát, majd a lustaságot és az intoleranciát említik negatív vonásaikként. Erényeik között a szorgalmat, a vendégszeretetet és a béketûrést sorolják az elsõ helyeken. Fehér folt Egy nem egészen egy esztendõvel, a moldovai CBS-AXA ügynökség által végzett felmérés tanúsága szerint a moldovaiak egynegyede viseltetett ellenérzéssel a romániai románokkal szemben, mintegy 50 százalékuk pedig úgy vélte, országukban túl nagy a demokrácia. A felmérést végzõk mindezt annak tudták be, hogy a szovjet uralom esztendeiben Romániát, illetve a romániai tõkés-földesúri rendszert kiáltották ki a Moldovai Köztársaság legfõbb ellenségének. A romángyûlölethez hozzájárult az a körülmény is, hogy 2001 és 2009 között, a Moldovai Kommunista Párt hatalma idején a románellenességet állampolitikai rangra emelték. Ezzel magyarázható nagyjából az a számadat is, miszerint a megkérdezettek 14 százaléka tartott az ország függetlenségének elveszítésétõl, de az is, hogy a mintacsoport 48 százaléka oroszbarát külpolitikát sürgetett. A Romániával való egyesülésnek a felmérés szerint is mindössze háromszázalékos tábora volt. Besszarábia és Románia egyesülését 1918. március 27-én szavazta meg a moldovai Országtanács. Ekkor 86 képviselõ voksolt igennel, 3 ellenezte az uniót, 36 pedig tartózkodott. A moldovai lakosság kezdetben üdvözölte az egyesülést, hamarosan azonban kiábrándult a nagy testvérbõl. A románok ugyanis - akárcsak az Erdélybe 1940-ben bevonuló magyarok - saját, anyaországból hozott embereikkel töltötték be a legjövedelmezõbb állásokat, a kulcsfontosságú tisztségeket. Mindez úgyszintén nyomot hagyott a két ország testvéri kapcsolatain. A Soros Alapítvány felmérése kapcsán a Moldovai Köztársaság bukaresti nagykövete, Iurie Reniþã nem kis keserûséggel állapította meg a valóságtól nem túl messze esõ igazságot, miszerint országa nemcsak Latin-Amerikában, de Romániában is amolyan fehér foltnak számít. A Külpolitikai Egyesület ügyvezetõ igazgatója, Victor Chirilã pedig leszögezte: jóllehet a két ország egyesülésének gondolata idõrõl idõre a jövõben is elõtérbe kerül majd, politikai szempontból az unió megvalósíthatatlan. Bogdán Tibor �?j Magyar Szó (Bukarest) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
