|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 570 találat | lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. január 29.Bűnözők vagy áldozatok?A korrupciós tevékenységet üldöző romániai testületek – DNA, DIICOT, SRI – tevékenységének élénkülésével egyre több magyar név kerül fel a gyanúsítottak és az elítéltek lajstromára, mintha a nevezett testületek gondosan ügyelnének rá, hogy legalább a számonkérésben valós számarányunknak megfelelően szerepeljünk. Igen, sokasodnak az ügyek és az áldozatok, s kívülállókként nehezen ítélhetjük meg, hogy mennyire megalapozottak vagy tendenciózusak a magyar nemzetiségű politikusok és közéleti, gazdasági szereplők elleni eljárások. Megfelelő felkészültség és igazán hiteles információk hiányában nem is tisztünk és jogunk megítélni e kérdést, ám azért annyit szerényen elmondhatunk, néhány esetben nyilvánvalóan ingatag lábakon állnak a vádak. Ez a megállapítás egyértelműen ráillik a hírhedtté vált Mikó-ügyre, melynek egyik fővádlottja, az időközben képviselővé választott Markó Attila ugyan megúszta a letöltendő börtönbüntetéses szentenciát, de közéleti karrierjét mintha makacsul derékba akarnák törni, újabb gyanús és kusza ügyet varrtak a nyakába, olyat, amihez valószínűleg az égadta világon semmi köze nem volt. És ide sorolnám Nagy Zsolt volt miniszter históriáját is. A jelenség tanulsága nem más, mint az a nyilvánvaló intelem, hogy a magyar közszereplőknek tízszeresen kell vigyázniuk a törvényesség akkurátus betartására, mert ellenkező esetben nagyon könnyen keveredhetnek súlyos ítéletekkel járó ügyekbe, még akkor is, ha vétkük, hibájuk nincs arányban a számonkéréssel, s esetleg nincs is valós közük az inkriminált ügyhöz. Van egy másik tanulsága is ennek a történetsorozatnak, mely inkább megállapítás, és felettébb szomorú: igen sok esetben magyar emberek jelentenek fel magyarokat féltékenységből, magán- és csoportérdekekből, esetleg egyenesen politikai nézetkülönbség álruhájába csomagolva. Hát ilyen a Mikó-ügy, ilyen Borboly Csaba hargitai megyetanácselnök históriája, s most a legújabb, Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester esete is, ami méltán borzolhatja a székelyföldi kedélyeket. Mintha valami adok-kapok háború is folyna az RMDSZ és magyar ellenlábasai között: „ha te így, hát én úgy…!” Magyari Lajos Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. január 29.Új év, új tervekSzékelyföld–szórvány kapcsolat Kovászna Megye Tanácsa Összetartozunk Székelyföld–Szórvány Partnerségi Programjának felelősei január 22–25. között bejárták Szeben, Fehér és Hunyad megyék magyarlakta településeinek egy részét. Demeter László és Kiss Csilla programfelelősök igyekeztek eljutni minden olyan helyre, ahol az elmúlt négy év során magyar rendezvényeket szerveztek, átbeszélték az eddigi tevékenységeket, és rögzítették az idei programterveket a helyi közösségszervezőkkel. A körút során Medgyest, Balázsfalvát, Türt, Gyulafehérvárat, Abrudbányát, Lupényt és Dévát látogatta meg a két programfelelős. A helyi magyar lakosság mindenhol örömmel fogadta a partnerségi program által nyújtott lehetőségeket, hálásak voltak az eddigi közös tevékenységekért, egyben újabb ötleteket, kéréseket fogalmaztak meg. Az igénylajstromon többek között diákok közös táboroztatása szerepelt, de kiemelten fontosnak tartották, hogy legyenek helyi magyar napok, a farsangi és szüreti bálokon kulturális műsorokkal lépjenek fel, legyen lehetőség a néptáncoktatók és kézművesek továbbképzésére, szervezzenek képzőművészeti kiállításokat, könyvbemutatókat, színházi előadásokat, ugyanakkor cél a diák- és nyugdíjas kapcsolatok megerősítése is. „Az a legjobb ebben a Székelyföld–szórvány kapcsolatban, hogy nem alá- és fölérendeltségi viszony van, hanem partnerség. Ez abban nyilvánul meg, hogy mindig számíthatunk egymásra. Ha valamiben megegyeztünk, akkor az biztosan úgy lesz, nincsenek kifogások, fölösleges újratervezések. A szórványsorsban élők iránt kevesen érdeklődnek, így nagy segítség, hogy Kovászna Megye Tanácsának munkatársai nem csak egyszer-kétszer látogatnak ide, hanem kitartóan részt vállalnak sajátságos életfeladataink orvoslásában” – mondta Kémenes Lóránt, a Fehér megyei Tür település plébánosa. A körút utolsó momentuma a közös ünneplés volt, a programfelelősök részt vettek a dévai Operettszínházban tartott, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének 25. évfordulója alkalmából megrendezett gálaesten. Demeter László megyei tanácsos, szórványprogram-felelős felszólalásában kiemelte, a hat évvel ezelőtti kézfogás a Hunyad megyeiek és háromszékiek között egymás szemébe néző, és baráti volt, mely azóta is erősíti a két megye magyar közösségének kötelékét. Az Összetartozunk-program idénre is sok tartalmas rendezvényt tartogat, melyek a háromszékieket és partnermegyéik magyar közösségeit is erősítik nemzeti öntudatukban, baráti kapcsolatokban, kultúrában egyaránt. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. január 29.A bíróságé a szóFejlemények Nagy és Mezei ügyeiben Tegnap két DNA-s ügy rázta meg a romániai magyar társadalmat, a Nagy Zsolt exminiszteré és Mezei János gyergyószentmiklósi polgármesteré. Mindkét esetben vannak újabb fejlemények. A rahovai börtönbe szállították kedd este a letöltendő börtönbüntetésre ítélt Nagy Zsoltot és Codruț Șereșt. A két volt miniszter az ítélet kihirdetése után mintegy három órával önként jelentkezett az Ilfov megyei rendőrségen. Miután megkapták a büntetés végrehajtására vonatkozó iratokat, a rendőrök a rahovai börtönbe kísérték őket, ahol 21 napot töltenek karanténban. A Nagy Zsolt börtönbüntetésére vonatkozó döntés indoklására vár ügyvédje, Eugen Iordăchescu, hogy kiderüljön, milyen eszközökkel lehet megtámadni a volt távközlési miniszter ügyében hozott bírói végzést. „Előbb látnunk kell az indoklást, és aztán megvizsgáljuk az ítélet különleges megtámadásának lehetőségét és módozatait, illetve Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságára visszük az ügyet” – nyilatkozta a Transindexnek a védőügyvéd. Közben a Transindex aláírásgyűjtést kezdett Nagy Zsolt érdekében. A felhívásnak tegnap 18 órakor 567 aláírója volt. Ugyanakkor Fall Sándor, a Főtér.ro kolumnistája arra int, hogy inkább várjuk meg a bíróság indoklását: „valahogy nem venném a bátorságot, hogy az ügyeik (mármint a Nagy Zsolté és másoké – szerk.) teljes ismerete nélkül véleményt nyilvánítsak, és ítéletet hozzak róluk és a bírósági döntésekről.” Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ügyében a Marosvásárhelyi Táblabíróság elutasította kedd este a vádlott 30 napos előzetes letartóztatását, mindössze 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el. A bírósági felügyelet a lakhely (település) elhagyásának és megváltoztatásának tilalmát, bírósági engedélyhez kötését jelenti, valamint azt, hogy a gyanúsítottnak időről időre jelentkeznie kell a bíróságon vagy a rendőrségen. Kapcsolódó hír, hogy a gyergyói ügyben érintett, budapesti V. kerület vezetése tudott arról, hogy konfliktus alakult ki a Monturist körül. A vezetőség „jogászokat és igazságügyi könyvszakértőt kért fel. A szakértők a helyszíni vizsgálat és az okiratok áttekintése után arra jutottak: pótolni kell az elmaradt telekkönyvezést, továbbá a mintegy 16 ezer négyzetméter esetén, mely a társaság tulajdonát képezte, vissza kell állítani az eredeti állapotot” – azaz végső soron Mezei ellen foglaltak állást. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. január 29.EMNP-küldöttgyűlés: Szilágyi Zsolt lépéselőnybenÖt jelölt mérkőzhet meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szombati Országos Küldöttgyűlésén az alakulat elnöki tisztségéért. A néppárt megyei szervezetei az elmúlt napokban rendezték meg jelölő közgyűléseiket, amelyeken eldöntötték, kit vagy kiket javasolnak országos elnöknek és alelnököknek a marosvásárhelyi kongresszuson. A megmérettetésen az elnöki posztra pályázhat Hupka Félix, az EMNP Máramaros megyei elnöke, Papp Előd székelyföldi régióelnök, Portik Vilmos Maros megyei elnök, valamint a lemondását tavaly felajánló Szilágyi Zsolt országos alelnök és Toró T. Tibor elnök. Az EMNP vezetősége a tavaly novemberi államfőválasztást követően rendelt el általános tisztújítást az alakulatban. Szilágyi Zsolt, a párt államfőjelöltje a megmérettetés első fordulójában 53 ezer szavazattal az országos szinten leadott voksok 0,56 százalékát szerezte meg, ezt az eredményt pedig a néppárt vezetősége a várakozásaihoz képest rossznak értékelte. A választás másnapján Szilágyi és Toró T. Tibor elnök felajánlotta lemondását, amelyet az országos elnökség ugyan nem fogadott el, de elrendelte az alulról kezdődő általános tisztújítást. Bár az eredeti forgatókönyv arról szólt, hogy a február 15-re összehívott rendkívüli országos küldöttgyűlésig a területi szervezetek körében tisztújítást rendeznek, a választmány úgy döntött, hogy előbb az országos vezetőséget választják meg, a kongresszus időpontját pedig előrehozták január 31-ére. A megyei szervezeteknél szerdán lezárult elnökjelölt-állítási folyamat, valamint a leadott jelölések alapján arra lehet következtetni, hogy az elnöki tisztségre Szilágyi és Toró pályázik a legnagyobb eséllyel. Miközben a partiumi megyék körében egyelőre egyik politikus javára sem dőlt el a mérleg nyelve, a székelyföldi szervezetek igen hangsúlyosan Szilágyi mellett tették le a garast. Az aradi, bihari, szatmári, szilágyi és Temes megyei szervezetek valamennyien úgy döntöttek (és ezt lehetővé teszi számukra a párt alapszabálya), hogy Szilágyit és Torót egyaránt javasolják az elnöki székbe, a küldöttek nagyjából fele-fele arányban szavaztak rájuk. Kolozs és Maros megye egyedül Szilágyit, míg Hargita és Kovászna a volt államfőjelölt mellett Portik Vilmost választotta meg elnökjelöltnek. Az EMNP Maros megyei szervezetét irányító Portik szerdán a Krónikának elmondta, az ő neve a marosvásárhelyi közgyűlésen is felmerült, de jelezte: nem tekinti magát a legmegfelelőbb személynek a párt élére. „Szombaton is el fogom mondani, hogy szerintem Szilágyi Zsolt képes megteremteni azt a konszenzust, meghozni a jó irányba vezető változást, amellyel kezelni lehet a néppártban kialakult helyzetet" – jelentette ki lapunknak Portik. Szilágyi Zsolt kérdésünkre elmondta, a hét végén hoz végleges döntést arról, hogy megpályázza-e az elnöki tisztséget. „Megtisztelő a bizalom, ugyanakkor a területi szervezetek és a küldöttek számára is egyértelművé tettem már, hogy meghatározott feltételek mellett vállalom el a megbízatást" – szögezte le Tőkés László európai parlamenti képviselő brüsszeli irodavezetője. Bár Szilágyi nem kívánta nyilvánosságra hozni feltételeit, úgy tudjuk, esetében az a fő dilemma, hogy haza kell költöznie Nagyváradra, miközben jelenleg családjával együtt Brüsszelben él. Toró T. Tibor szerdán lapunknak nem kívánta elárulni, indul-e újabb mandátumért. Érdekes egyébként, hogy a jelenlegi alelnökök közül Papp Elődöt saját szervezete, a hargitai sem terjesztette fel alelnöknek, a Brassó megyei szervezet ugyanakkor elnöknek javasolta. A vásárhelyi kongresszus – amelyen a tisztújítás zárt ajtók mögött zajlik majd – módosítja az EMNP szervezeti és működési szabályzatát, és várhatóan átalakul a párt vezetőségi struktúrája is. Rostás Szabolcs Tőkés László EP-képviselő közleménye és hozzászólása Az Európai Parlament miniplenárisnak nevezett január 28-i brüsszeli ülésén az Unió terrorizmusellenes intézkedéseiről rendeztek közvitát. A kérdés napirendre tűzését az a világszerte nagy felháborodást keltett véres párizsi merénylet tette indokolttá, melyet dzsihádista terroristák a Charlie Hebdo szatirikus gúnylap szerkesztőségében, majd egy helybéli kóser boltban követtek el. Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyek és uniós belügyek biztosa előterjesztésében a szabadság és biztonság kettős összefüggésében komoly intézkedéscsomagot helyezett kilátásba az Európai Bizottság részéről, melyek azonban nem terjednének túl a terrorral szembeni intézkedések „technikáján”, illetve a fennálló helyzet felületi kezelésén. A felszólalók nagy többsége is a terrorizmus visszaszorításának és a fenyegetett szabadságjogok biztosításának a fontosságát hangsúlyozta, a közmondásszerűen elterjedt „Je suis Charlie” jelszó értelmében. Írásbeli hozzászólásában Tőkés László európai képviselő az érem másik oldalára, vagyis arra helyezte a hangsúlyt, hogy a párizsi merényletekért nem csupán magukat a kegyetlen terroristákat, hanem egész liberális törvényhozásunkat és jogrendszerünket is súlyos felelősség terheli, mely – Márfi Gyula veszprémi érsek szavával szólva – „a vallásukhoz ragaszkodó európai polgárokat nem védi meg az olyan durva, ízléstelen – egy normális jog szerint – törvénytelen támadásoktól, mint amilyeneket az említett újság rendszeresen elkövetett”. Erdélyi képviselőnk egy olyan európai jogi rendezést sürgetett, mely az önbíráskodást fölöslegessé téve a szabadságjogokkal való visszaélésnek gátat vet, és védelmet nyújt a sértetteknek – legyenek azok muszlimok, keresztények vagy zsidók. A széles körű vitát várhatóan az Európai Parlament határozati állásfoglalása követi február elején. Brüsszel, Krónika (Kolozsvár) 2015. január 29.Tőkés LászlóEP-képviselő Sajtóirodája H O Z Z Á S Z Ó L Á S a terrorizmusellenes intézkedések vitájához Végighallgatva Dimitrisz Avramopulosz biztos terrorizmusellenes intézkedésekről szóló, egyoldalú előterjesztését, az komoly hiányérzettel tölt el, mivel az egész komplex kérdéskört merő technikai, szakmai és biztonságpolitikai ügyként kezeli, s ennek megfelelően intézkedési javaslatai sem terjednek túl a személyi adatvédelem és a jobb információcsere, a megfelelő infrastruktúra vagy a kifogástalan utasnyilvántartás körén. A bűnelkövetés közvetlen megakadályozására és büntetésére szorítkozva egyetlen szót sem szólt viszont a terrorizmus társadalmi hátteréről és erkölcsi dimenziójáról. A párizsi merényletet feltétel nélkül elítélve és az áldozatok iránt teljes együttérzést tanúsítva azt is látnunk kell, hogy liberális társadalmi berendezkedésünk, valamint elhibázott bevándorláspolitikánk milyen szerepet játszik a jelenlegi helyzet kialakulásában, és hogy nem csupán a terroristákat, hanem egész törvényhozásunkat és jogrendszerünket is súlyos felelősség terheli a történtekért. A szabad véleménynyilvánítás joga nem jelentheti mások hitének és emberi méltóságának a szabad gyalázását. A mozgásszabadság nem jelentheti a terroristák mozgásának az akadálytalan szabadságát. Ezekkel szemben a lelkiismereti és vallásszabadság is olyan európai értékek, melyeket más szabadságjogok gyakorlása nem sérthet. Következésképpen olyan jogi rendezésre van szükség Európában, mely nem csupán a terrorista önbíráskodást bünteti, hanem a hitgyalázásnak és az istenkáromlásnak, más szóval a szabadságjogokkal való visszaélésnek is gátat vet. A hitükben sértettek terrorcselekményeinek ez is egyik hatékony ellenszere és megelőző eszköze lehetne. Brüsszel, 2014. január 28. Tőkés László EP-képviselő 2015. január 29.Cégvezetői kötelességből tett feljelentést Virág ZsoltNem haragból vagy rosszindulatból, hanem cégvezetői kötelességből tett feljelentést – jelentette ki Virág Zsolt a Mezei János polgármesterrel szemben indult DNA-vizsgálat kapcsán. Ugyanakkor azt állítja, hogy nem tőle származnak a DNA bizonyítékai a zsarolási gyanúval kapcsolatosan. Virág Zsolt a megzsarolásról nem kívánt részleteket közölni „Nem vagyok egy DNA-s feljelentő” – mondta Virág Zsolt a gyergyói sajtósoknak. Leszögezte, ő a DNA-nál nem tett feljelentést, hanem a gyergyószentmiklósi ügyészségen nyújtott be kivizsgálási kérelmet, mert a Monturist álláspontja szerint a cég törzstőkéjéből területeket tulajdonítottak el. A Monturist ügyvezetője nem kívánt részleteket közölni a folyamatban lévő kivizsgálást illetően, annyit azonban elmondott, hogy a többségi tulajdonos (Budapest V. kerülete, Belváros-Lipótváros) önkormányzatának utasítására 2013-ban, illetve 2014 elején több jogi és gazdasági átvilágítás is történt a cégnél, különös tekintettel a törzstőkére. Ekkor tapasztalták, hogy 1,7 hektár hiányzik a Gyergyószentmiklós önkormányzata által 1997-ben a cégnek hosszú távra bérbe adott telkekből. A Monturist szerint ezek jogtalanul voltak „eltulajdonítva” különböző közigazgatási végzésekkel. Ennek kivizsgálása végett nyújtották be a feljelentést a gyergyószentmiklósi ügyészégre. Nem negyven-, hanem nyolcoldalas volt a feljelentésük – szögezte le Virág. Arra a kérdésre, miként lehetséges, hogy a területek „eltulajdonításáról” csak tavaly tavasszal értesültek, Virág Zsolt azt válaszolta, hogy a gyergyószentmiklósi önkormányzat nem tájékoztatta ezekről a Monturistot. Többször nyomatékosította, ő a DNA-nál nem tett feljelentést, csak a gyergyószentmiklósi ügyészségen, ahonnan az ügy tavaly ősszel átkerült a DNA-hoz. Közölte, a bejelentés kötelessége volt, mert céget vezet, amelynek érdekeit védenie kell. Hozzátette: hisz a hatóságok munkájában. Felvetődött a kérdés, hogy ha a DNA-nál Virág nem tett feljelentést, miként jutott a korrupcióellenes ügyészséghez a zsarolási ügy. Elmondta, négyszemközt beszélgetett Mezei Jánossal, amikor a zsarolás történt. Kijelentette: ő nem készített hangfelvételt, nem tudja, hogyan szerzett tudomást a DNA erről, de azt igen, hogy van a hatóságnak erre vonatkozó bizonyítékuk. Megjegyezte, fenntartja, hogy Mezei János megzsarolta őt, de nem kívánt erről sem részleteket közölni. Gergely Imre Székelyhon.ro 2015. január 29.Tanácsülésből vitafórumHeves vita alakult ki a sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviselő-testületének csütörtöki soros ülésén. Rodica Pârvan képviselő Antal Árpád polgármester január 24-ei román zászlós felvonulással kapcsolatban tett kijelentését kifogásolta. Rodica Pârvan, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviselő-testületének tagja az Antal Árpád által múlt héten tett kijelentését kifogásolta. A polgármestere úgy fogalmazott: „furcsának tűnik, hogy egyesek Sepsiszentgyörgyön hazafiaskodnak, amikor a Kis Egyesülés Moldva és Havasalföld között történt”. A PSD önkormányzati képviselője nem értette, miért probléma, ha valaki hazafi, de azzal is gondja volt, hogy a kijelentés alapján nem feltételezhette azt a tiszteletet az ünneppel kapcsolatban, amely a román közösséget megillette volna. Rodica Pârvan hozzátette, nem érti, mégis hol kellett volna ünnepelniük a románoknak a Kis Egyesülést. „Most csupán a helyi románság vonult ki az ünnepségre, amelyet egy ugyancsak helyi román fiatal kezdeményezett, s mégsem tetszik” – fakadt ki, megjegyezve, ő inkább meg sem mondja, hogy hol ünnepeljenek a magyarok. Azt is sérelmezte, hogy nem vett részt a polgármester sem az említett román nemzeti ünnepen, sem pedig a december 1-jén szervezett eseményeken. Antal Árpád kifejtette, az, hogy a képviselő mennyire tiszteli a magyarságot, jól érződik a magyarok ünneplésére irányuló kijelentésében. Az elöljáró elmondta, ő is egy hazafi, és tiszteli azokat, akik hazafias gondolkodásúak. Elárulta, részt akart venni a január 24-ei, Sepsiszentgyörgyön szervezett eseményen, ám a Sebastian Cucu prefektus által küldött átirat miatt – amelyben az említett Kovászna megyei kormánymegbízott a SIC – Terra Siculorum feliratú pannó eltávolítását kérte – meggondolta magát. A városvezető nem értette, mi lehetett a gondja a prefektusnak a táblával, hiszen azon csak Székelyföld latin megfelelője található, azé a régióé, amely létezett a Kis Egyesülés idejében is. Nincs semmiféle problémája a január 24-ei ünnepséggel, csakis a máshonnan érkező román ünneplőkre vonatkozott kijelentése, ugyanakkor nyilvánosan is bocsánatot kér mindenkitől, akit esetleg megbántott volna, hiszen nem az volt a célja – mondta, hozzátéve, tiszteli a román, a magyar és a székely zászlót is. A vita során több képviselő-testületi tag is elmondta véleményét – többek között Mădălin Guruianu liberális városatya is, aki Rodica Pârvant azon gesztusa miatt nevezte sovinisztának, mert utóbbi megjegyzést tett előbbire amiatt, hogy a román és magyar lobogót ábrázoló melltűt viselt a Magyar Kultúra Napján. Bencze Melinda Székelyhon.ro 2015. január 29.Nemzeti érdek SRI-szemszögbőlAmennyire nagy „játékos-elnök” volt Traian Băsescu, pont annyira akcióban próbált lenni a legfontosabb román titkosszolgálat élén kinevezettje, a héten végre lemondott George Maior. Hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) feje jócskán túllépte hatáskörét, nem újdonság. Jómagam épp ebben a rovatban kifogásoltam tavaly nyáron azt a Maior-interjút, amiben a „titkosszolga” állást foglalt olyan kérdésekben, amelyek nem rá tartoznak: a területi autonómia ügyében, amelyet „19. századi magyar nemzetpolitikai törekvésnek” bélyegzett, s kifejtette, azon lesznek, hogy ezt meggátolják. De az ország „nemzeti érdekét” megfogalmazva szót ejtett az igazságszolgáltatás függetlenségéről, az ország energiapolitikájáról, a Németországgal való viszonyról, az oroszokkal való párbeszédről is – úgy nézett ki abban a pillanatban, mintha elnökjelöltségét készítette volna elő, főleg, hogy meg is lebegtette esetleges lemondásának lehetőségét az elnökválasztás kontextusában. Túlkapását akkor még az RMDSZ nagy öregjei, Borbély László és Verestóy Attila is elítélték, pedig egyikük sem „vádolható” túl autonómiapárti állásponttal. Az elnökválasztás előtt aztán hirtelen mint miniszterelnök-jelölt bukkant fel George Maior neve, méghozzá az államelnökjelölt Victor Ponta rövid listáján, igaz, nem az első helyen. Klaus Johannis székfoglalása után ezért is volt furcsa, hogy az új elnök látszólag nem akart személycserét a SRI élén: közvetetten néhány napja még erre tett utalást. Aztán kipattant a botrány a SRI és az Alkotmánybíróság között, s hirtelen minden megváltozott. George Maior élesen bírálta az Alkotmánybíróságnak azon döntését, amellyel elutasították a bírói mandátum nélküli megfigyelések lehetőségét. Ez már a jelek szerint túl sok volt Johannisnak, ő is észrevette, hogy nyolcéves SRI-igazgatói mandátuma ellenére Maior kevésbé „szakmai”, mint szeretné. Nemcsak beleszól az ország bel- és külpolitikájába, minősíti Románia polgárai egy részének politikai törekvéseit, azzal, hogy véleményt mondott az Alkotmánybíróság döntéséről, a demokratikus berendezkedés egyik alapszabálya ellen vétett súlyosan: a hatalmi ágak szétválasztásáról van szó. Több mint ironikus, hogy a nyáron még az igazságszolgáltatás függetlenségéről papoló Maior éppen az igazságszolgáltatás feletti nyomásgyakorlás miatt veszi kalapját. Ez is csak azt bizonyítja, hogy a legnagyobb román titkosszolgálat feje mennyire opportunista volt. Az sem segített valószínűleg Maiornak, hogy elárulta: beépített ügynököket tartanak a különböző sajtóorgánumok szerkesztőségeiben. Ez persze jó ideje már nem titok: az egykor mérvadónak számító Robert Turcescu televíziós újságíró maga ismerte be, hogy ő is egy ilyen beépített ügynök volt. Maior arra hivatkozott, hogy nincs több sajtóbeli ügynökük, mint a nyugat-európai demokráciákban működő titkosszolgálatoknak. De vajon mi az ilyen ügynökök feladata Európa azon táján? Vajon az-e, hogy kulcspozíciókat szerezzenek a kiadóknál, szerkesztőségekben, s jelentősen befolyásolják a sajtótermékek irányultságát, a médiumok politikáját? Vajon hogy jutott oda a romániai sajtó az elmúlt években, hogy igazi harcos kutyából ilyen vagy olyan politikai és gazdasági érdekek kiszolgálójává váljon, s az újságírói legyen az egyik legjobban lenézett szakma? S mennyi közük van ehhez a saját „nemzeti” érdekeiket védő „titkos” szolgálatoknak? Ne feledjük, ha a sajtó nem látja el hivatását, az a társadalom egészségének igencsak árt. Az ilyen jellegű titkosszolgálati beavatkozás a sajtó dolgaiba nemcsak káros, egyenesen mérgező. Ezért csak csatlakozni tudok a román közszolgálati televízió elnök-vezérigazgatójának felszólításához. Stelian Tănase szerdán nyílt levélben fordult Florin Codlea ideiglenes SRI-vezetőhöz, hogy hívja vissza az ügynököket az intézményből. A vezérigazgató mellett kilenc médiaegyesület is kéri a hírszerzést, hogy vonja ki „munkatársaikat” a médiából. Azt is javasolják a parlamentnek, foglalják bele a nemzetbiztonsági törvényekbe, hogy a hírszerzés többé nem szervezhet be médiában dolgozókat. Nekem úgy tűnik, inkább ez volna a nemzeti érdek, nem az autonómiatörekvések gátolása. Nem igaz, kedves SRI? Rédai Attila | Székelyhon.ro 2015. január 29.Közösen lépnek fel a püspökökNagyvárad- Csütörtökön a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában sajtótájékoztatót tartott Csűry István püspök. Évértékelőjében beszélt az elmúlt év pozitív és negatív vetületeiről is. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Csűry István református püspök úgy fogalmazott: jó hangulatban kezdte az idei esztendőt, melynek alapja, hogy szép eredményeket tud felmutatni, s zajlanak az imaheti alkalmak. Vendégszónokként több istentiszteleten is részt vett, és azt tapasztalta, hogy a gyülekezetek látható módon egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az egyház iránt, érzik azt, milyen fontos Isten elé egy közösség tagjaként kiállni. 2014-ben azonban keserű pillanatok is voltak, melyet tulajdonképpen egy immáron huszonöt éves múltra visszatekintő történet, a visszaszolgáltatott ingatlanok ügye okozott, melynek kapcsán nem csupán a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumról, hanem a zilahi Wesselényi Gimnáziumról is említést kell tenni. Általában elmondható: bár többszöri nekifutások eredményeképpen születtek kedvező döntések is a visszaszolgáltatások terén, mégis úgy tűnik, a román kormány visszavonulót fújt, és az Európai Unió megfelelő intézményei is tehetetlennek bizonyulnak. Ugyan vannak különféle közlemények és nyilatkozatok, mégis az EU-t mintha kevésbé érdekelnék a romániai magyar kisebbség ez irányú problémai. „Az ígéretekkel tele van a padlás, az eddigi konkrétumokat köszönjük, de még rengeteg a hiányosság”- hangsúlyozta az egyházfő. Megjegyezte: az év végén reményre adott okot Klaus Iohannis államfővé választása, ezért következő lépésként ő és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője közösen levelet írtak neki, melyben jelezték az ingatlan-, föld- és erdő visszaszolgáltatásokkal kapcsolatos problémákat. Az átirat megérkezett a címzetthez, de visszajelzés egyelőre nem. Találkozó az államfővel Emellett az erdélyi magyar egyházak püspökei elhatározták, hogy a közeljövőben együttes ülést tartanak a problémáik megvitatása végett. Amennyiben pedig sikerül időpontot egyeztetni a köztársasági elnökkel, együtt felutaznak majd Bukarestbe. Jó hír viszont, hogy az elmúlt időszakban szép sikereket ért a KREK az egyház- és a gyülekezetépítés terén, önerőből és uniós támogatással templomfelújítások kezdődtek vagy fejeződtek be. Sikerült emellett az egyházkerület által működtetett intézmények életében is pozitív változásokat hozni, és az istentiszteletek minőségi megerősítésére kiemelt fontosságú tényezőként tekintenek a továbbiakban is, hiszen „az igehirdetések szintjét emelve áldások sokasága érkezik”. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2015. január 29.Két és fél év börtönre ítélték Péter TündétKét és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán alapfokon a kolozsvári törvényszék Péter Tünde folytatólagosan elkövetett befolyással történő üzérkedés miatt. A vádlott fellebbezhet. A clujust.ro portál beszámolója szerint Kolozs megye volt főtanfelügyelő-helyettesétől 10 300 eurót is elkoboznak, illetve börtönbüntetése letöltése után három évig nem tölthet be köztisztséget. Péter Tünde jelenleg házi őrizetben van. A volt főtanfelügyelő-helyettest tavaly szeptember elsején vették őrizetbe. Azzal gyanúsították, hogy a június elseje és szeptember elseje között összesen 10 300 eurót kért és kapott öt személytől. Ezeknek azt ígérte: befolyását felhasználva ráveszi a vizsgáztató bizottságok tagjait, hogy engedjenek át több diákot a nyári és az őszi érettségin. Bűnvádi pere szeptember 24-én kezdődött. A vádlott mindent bevallott. maszol/clujust.ro 2015. január 29.Román termékként jegyezhetik be a kürtőskalácsotRomán termékként jegyezheti be az Európai Unió az egyik legismertebb magyar édességet. A Nemzetközi Kürtőskalács-szaktestület ugyanis évek óta nem tud dűlőre jutni a magyar hatóságokkal az engedélyezés ügyében – írja a Magyar Nemzet. A szaktestület már jó ideje szeretné megszerezni az Európai Unió hagyományos kiváló termék védjegyét, miután Szlovákia 2006-ban a náluk trdelník néven ismert, a kürtőskalácshoz hasonló édességét már levédette. A magyar dokumentációban élesen elkülönítették a két terméket, a szaktestület kutatásai ugyanis kimutatták, hogy a trdelnik a kürtőskalács kétszáz évvel ezelőtti, karamellizált cukormáz nélküli változatához áll közel. Ha megkapnák az uniós védjegyet, akkor a kürtőskalácsot magyar termékként tartanák számon az EU-ban, azok a sütők pedig, akik betartják a minőségi előírásokat, ingyen használhatnák a tanúsító logót a csomagolásaikon. A silány termékeket pedig nem lehetne többé kürtőskalácsként forgalmazni. Nemzeti támogatás nélkül azonban lehetetlen az uniós bejegyzés. A szaktárca a szaktestület szerint komoly akadályokat gördített az ügymenet elé. A szervezet a Magyar Nemzettel közölte: az első buktatókkal azután szembesültek, hogy olyan tervezetet készítettek, amely komoly minőségi követelményekhez kötné a bejegyzést. Ugyanakkor erről nem tudtak megegyezni a tárca képviselőjével, folyamatos elutasításba ütköztek. Nem említik a székely eredetet. A kürtöskalács csütörtökön kerülhet be a hungarikum minősítés előszobájának számító Magyar Értéktárba. A javaslat vélhetően elnyeri majd a grémium tetszését, az összeállított anyagból ugyanakkor a szakma más képviselői szerint épp a termék történetének lényeges elemei hiányoznak. A különleges technikával készülő édesség ugyanis ezer szállal kötődik a Székelyföldhöz, a beadványban még sincs nyoma ennek. Sebestyén Csaba, a Hungarikumbizottság egyik erdélyi tagja ezért a bizottsághoz és a földművelésügyi miniszterhez is levelet intézett, amelyben kérte, hogy ha már felvesznek egy-egy terméket, szolgáltatást vagy szellemi teljesítményt az értéktárba, akkor a leírásból ne hagyják ki a határon túli vonatkozásokat. A minisztérium több próbálkozás és fellebbezés ellenére is elutasította a szaktestület kérelmét, a szervezet a döntést bíróságon támadta meg. A történtek fényében a székelyföldi sütők fölvetették, hogy ha folytatódik ez a huzavona, kénytelenek lesznek engedni a romániai nyomásnak, a bukaresti mezőgazdasági tárca ugyanis szintén lépne az ügyben. Így előfordulhat, hogy a hagyományos magyar édességet végül romániai termékként regisztrálják majd az EU-ban. maszol/mno.hu 2015. január 29.Nagykorú lett a sepsiszentgyörgyi bábszínházTizennyolc év telt el a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház megalakulása óta, ez idő alatt 30 előadás készült, közülük többet tíz éve tartanak műsoron, mivel még mindig van közönségük, vonta meg az elmúlt időszak mérlegét a társulat vezetője Nagy Kopeczky Kálmán. Hozzátette, hogy az elmúlt 18 év alatt színpadra vitt darabok közül legtöbbet Marék Veronika Surranó és Brekkenő című előadását játszották, de említésre méltó, hogy a Betlehemes angyaljáték című előadás közel 10 évig szerepelt a bábszínház műsorán. 2014 év végén egy újabb ünnepváró előadással bővítették a repertoárt, így az Az Ég ím akkor ölelkezett a Földdel... című betlehemes játékot mutatták be a háromszéki gyerekközönségnek. A társulat 18 évvel ezelőtt a Tamási Áron Színház bábtagozataként indult, mára már Cimborák Bábszínház nevet viseli az intézmény. A társulat szakmai elismerésekkel is büszkélkedik, 2001 szeptemberében a II. Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválján (Nyíregyházán) a Nagy Kopeczky Kálmán által rendezett Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot című előadás megkapta a Legjobb rendezői megoldások díját. 002-ben a Király Kinga Júlia Tejkút című, ugyancsak Nagy Kopeczky Kálmán által rendezett előadással az erdélyi bábszínházak közül a Cimborák Bábszínház elsőként kapta meg a Nemzetközi Bábművész Szövetség egyik legrangosabb szakmai elismerését, az UNIMA Kisdiplomát. 2014 októberében, a Kolozsváron megrendezett PUCK Báb- és Marionett Színházak Nemzetközi Fesztiválján Benedek Elek A szegény ember királysága című előadás a hagyományok korszerű újjáélesztéséért kapott díjat. A sepsiszentgyörgyi bábszínház célja, hogy a város és a megye gyermekközönségét igényes bábelőadásokkal lássa el, így az évadtervek megalkotásában is lényeges szempont, hogy óvodásoknak, kisiskolásoknak illetve középiskolásoknak szóló előadásokat tűzzenek műsorra, mondta Nagy Kopeczky Kálmán. Hozzátette: törekvéseik kiterjednek a népmesék, néphagyományok kiemelkedő jelentőségének, ezek identitásformáló tulajdonságának, kultúraépítő és megőrző jellegének tudatosítására. Elek apó példáját követve a Cimborák Bábszínház közössége kötelességének érzi, hogy foglalkozzon a népmesékkel, és hogy azokat megismertesse a fiatal nemzedékkel. Jelenleg a bábszínház 4 alkalmazottal és 6 bedolgozóval működik, projektenként pedig további külsős szakemberekkel. A Cimborák Bábszínház jelenleg egy újabb előadás megvalósításán dolgozik, ennek bemutatójára 2015. február 15-én, vasárnap kerül sor. A Kányádi Sándor verseiből ihletett Verstől-versig hajt a csordás című bábelőadás erdélyi és moldvai néphagyományokat ötvöz a vers líraiságával, rendezője Demeter Ferenc és Nagy Kopeczky Kálmán. maszol.ro 2015. január 30.Nem indul újra a néppárt elnökségéért Toró T. TiborToró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) decemberben lemondott elnöke kijelentette, nem száll versenybe a szintén leköszönt Szilágyi Zsolt alelnökkel a párt elnökségéért a hétvégi országos küldöttgyűlésen. Toró T. Tibor egy csütörtöki kolozsvári sajtóbeszélgetésen úgy vélekedett, hogy Szilágyi Zsolt elnökké választása konszenzust teremthet a néppártban. „Szívesen adom át neki a stafétát. Nagyon remélem, hogy igent mond, és elvállalja a tisztséget" – jelentette ki az EMNP alapító elnöke. Hozzátette: 25 éve megannyi közös projektben álltak egymás mellett Szilágyi Zsolttal, így ő maga csak akkor száll versenybe az elnöki tisztségért, ha Szilágyi nem vállalja a jelöltséget. Az EMNP területi szervezetei a párt öt politikusát – köztük Szilágyi Zsoltot és Toró T. Tibort – jelölték az elnöki tisztségre. A szombaton tartandó marosvásárhelyi tisztújító küldöttgyűlést azt követően hívták össze, hogy decemberben mind Toró, mind Szilágyi lemondott a pártban betöltött vezető tisztségéről, miután a párt jelöltje a várakozások alatti eredményt ért el a romániai elnökválasztáson. Az EMNP élén eltöltött három év mérlegét megvonva Toró T. Tibor az eredmények közé sorolta, hogy a román párttörvényben megszabott nehezen teljesíthető feltételek ellenére sikerült „zöldmezős beruházásként" bejegyeztetni a pártot, mely a 2012-es önkormányzati, a 2012-es parlamenti és a 2014-es államfőválasztáson is részt vett. „Megkapaszkodtunk az erdélyi politikában, és országosan is kezdtek jegyezni minket" – jellemezte a párt jelenlegi helyzetét a lemondott elnök. Eredményként mutatta be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) fenntartott, a Fidesszel „stabilizált", és a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) kialakított stratégiai partnerséget. A Fidesszel fenntartott kapcsolatról szólva kijelentette, az a megközelítés is hamisnak bizonyult, hogy az EMNP a Fidesz erdélyi „lakájpártja" lenne, és az is, hogy a „Fidesz által ejtett" párt lenne. Toró a kudarcok között említette, hogy a pártnak nem sikerült olyan ütemben növekednie, ahogy szerették volna, nem sikerült egyesíteni „a nemzeti autonomista tábort", és nem sikerült a párt szimpatizánsainak egy „kollektív sikerélményt" nyújtani. Úgy vélte, a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokon az EMNP sikerének a kulcsa, hogy a párt a Magyar Polgári Párttal (MPP) közösen alakítson ki egy olyan politikai pólust, melynek ereje összemérhető a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erejével. Úgy vélte, az EMNP élén bekövetkező vezetőváltás új esélyt adhat ennek a politikai pólusnak a létrehozására. MTI Erdély.ma 2015. január 30.Kit szolgál az egészségügyi kártya?Nem is Romániában élnénk, ha az egészségügyi kártyák bevezetését nem előzte volna meg többszöri halasztás, fejetlenség. Újabb három hónappal tolták ki használatuk kötelezővé tételét, és okkal, mert jelentős mennyiségű kártya mai napig nem került gazdájához, de az orvosoknak, gyógyszerészeknek sem sikerült beszerezniük a leolvasókat – a gyártók, forgalmazók készlete kicsinek bizonyult –, és sok esetben akadozik a rendszer, zárlatot okoznak a hibás chipek. Évek óta készül Románia e nagy egészségügyi reformra, és igen jelentős összeget, 40 millió eurót fordított az új rendszer kiépítésére. Victor Ponta miniszterelnök nem győzte ajnározni, rendkívüli eredménynek nevezte az egészségügyi kártyák bevezetését, mint fogalmazott, „érződik majd a rendszer működésében”. Egyelőre azonban csak a káoszt és fejetlenséget tapasztaljuk, és a kérdések sokaságával szembesülünk: jó lesz ez valakinek, s ha igen, kinek? Már a kártyák kiosztása körül is rengeteg gond adódott, a rendkívül rosszul működő, de monopolhelyzetet élvező román posta csak egy részét juttatta el a címzettekhez, akik a postások munkaideje alatt – reggel nyolc és délután négy között – dolgoztak, állhattak sorba a postahivatalnál, ha egyáltalán megkapták az értesítőt. Kiknek továbbra sincs kártyájuk, most mehetnek a biztosítópénztárhoz, újabb sorok árán talán hozzájutnak, s ha nem megyeközpontban élnek, utazhatnak, buszozhatnak, hogy május elseje után jogosultak legyenek az ellátásra. Mi lesz az idősekkel, a mozgásképtelenekkel? – erre egyelőre nincs válasz. Közben kiderült az is, a kártya a betegek számára nem hoz sok jót. Adataink rákerülnek ugyan (hogy mi, az egyelőre talány), de egyéni azonosító PIN-kód védi, így ha például eszméletlen állapotban találnak ránk az egészségügyiek, forgathatják, nézegethetik, de sem vércsoportunkat, sem allergiáinkat nem tudják leolvasni, sőt, még azt sem, hajlandóak lennénk-e a szervdonorságra. Értéktelen műanyag darabbá válik. Egyre inkább kitetszik, nem minket, sokkal inkább a hatóságokat szolgálja a reform, az orvosokat tudják így nyomon követni, ellenőrizhetővé válik, hány beteget vizsgáltak meg valóban, és biztosítottak voltak-e a páciensek, kiknek recepttel, tanáccsal segítenék gyógyulását. Kiszűrhetővé válnak a biztosítással nem rendelkezők, de a hamis receptet felírók, kiadók is. Tulajdonképpen egy méregdrága ellenőrzőrendszert vezet be az állam a polgárokat segítő reformmozzanat címén. Ha egyáltalán túléli a kezdeményezés a sorozatos halogatást és az ortodoxok átkát a sátáni jelképnek tekintett 666-os számsor miatt. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. január 30.Korodi: együttműködést a kisebbségvédelemben (Európa Tanács és az Európai Unió)Az Európa Tanács és az Európai Unió együttműködési megállapodásának végrehajtásáról született jelentés kapcsán szólalt fel január 28-án Strasbourgban Korodi Attila parlamenti képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén. Felszólalásában a képviselő arra kérte a jelenlevőket, az együttműködésbe foglalják bele azokat a kisebbségvédelmi keretegyezményeket, amelyeket eddig elfogadtak. Kitért arra is, hogy a fent említett két intézmény közötti partnerség létfontosságú. 2007-ben született ugyan az ET és az EU között egy együttműködési memorandum, de konkrét előrelépés nem történt. „Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió csak gazdasági együttműködés tereként működjön. Elfogadhatatlan, hogy egyes uniós állampolgároknak több lehetőségük van, mint másoknak. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Uniónak az az álláspontja, hogy a kisebbségi ügyek az egyes országok egyéni problémái. Egy másfél milliós kisebbség képviselőjeként kérem, hogy az együttműködési memorandumba foglalják bele a kisebbségekre vonatkozó, eddig elfogadott keretegyezményeket.” – fogalmazott a parlamenti képviselő, majd hozzátette: „Mindannyian tudjuk, hogy kisebbségvédelmi eszközök szempontjából az EU-s tagállamok között nagyok a különbségek. És bár teljesen normális, hogy a kereskedelembe helyezett uborkákról sztenderdeket fogadunk el, ez kisebbségi ügyek tekintetében nem lehetséges. Ebben a kérdésben tehát a közös cselekvést tartom szükségesnek.” Korodi Attila Németh Zsolt Fideszes és Kovács Elvira vajdasági képviselőkkel közösen egy módosító indítványt is megfogalmazott, amelyben azt kérték, hogy az unió, együttműködve a tanáccsal elemezze annak lehetőségét, hogy csatlakozzon a kisebbségi keretegyezményhez és a nyelvi chartához. Ezt a javaslatot a plénum elvetette, támogatták viszont három politikusnak azt a kezdeményezését, amelynek értelmében az ET közgyűlése felkéri az uniót, hogy használja a fent említett kisebbségi keretegyezmény, valamint a nyelvi charta monitorizálásából születő jelentéseket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. január 30.Kétéves a Lila Akác EgyesületMásodik születésnapját ünnepelte Gelencén a Lila Akác Egyesület. A tagságot és a meghívottakat az egyesület elnöke és megálmodója, Kocsis Judit kultúrház-igazgató és községi könyvtáros köszöntötte, majd Cseh József polgármester kívánt eredményes munkát, létszámgyarapodást és jó egészséget. A születésnapi összejövetel közös énekléssel és tánccal ért véget. Az egyesület tagjai legközelebb február 7-én a Bodor György Művelődési Otthonban sorra kerülő farsangi mulatságon vesznek részt. (iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. január 30.Veress Miklós hagyatéka2015. január 8-án, 91. évében távozott közülünk Veress Miklós vargyasi festőművész, az önzetlen és rendkívüli egyéniség. 28 évvel volt idősebb nálam, de barátjának tekintett, ami nagyon megtisztelő volt számomra, és úgy éreztem, hogy ő is örül a mi barátságunknak. Amikor tudtam, meglátogattam Miklós bácsit és nejét, Zsuzsika nénit, de legtöbbször szükségszerűen, mert bárhonnan jöttek vendégeim, a programban mindig szerepelt Veress Miklós színvonalas, állandó kiállítása. Mindig szeretettel fogadott, ízes székely beszédével sok mindenről mesélt nekünk. Nehezen, lassan oldódott fel, mindig azt mondta, hogy ő nem a szavak embere, de aztán nagyon érdekes régi dolgokról mesélt: szüleiről, Vargyason töltött gyerekkoráról, a háborúról, a frontról, a szörnyű fogságról (elérzékenyülve, könnyekig meghatódva mondta, hogy ifjúsága legszebb éveit rabolta el a háború és a fogság), mesélt a brassói évekről, nősüléséről, kislányuk, Katica születéséről, művészete kibontakozásáról, a szász Leiter professzorról, akinek sokat köszönhetett, többek között azt is, hogy a festés irányába terelődött a figyelme. De a legnagyobb örömmel a Vargyasra való hazatérésről és a Vargyason töltött alkotó éveiről beszélt... Látogatásaim alkalmával – akár vendégekkel voltam nála, akár egyedül – mindig részletesen bemutatta képeit. A tárlatnak otthont adó helyiségeket ő maga tervezte és építette fel a saját kezével, Zsuzsika néni segítségével. Szívesen ajándékozott értékes képeket vendégeinek, testvértelepüléseinknek, a polgármesteri hivatalnak és munkatársainak, de más intézményeknek is. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy Miklós bácsinak az egész világon vannak ajándékba adott festményei. Pénzért képet senkinek sem adott, csak ajándékba. A festményeit ő maga rámázta be. Összes festményét gondosan bejegyezte egy katalógusba, az elajándékozottakat is felírta. Képeinek száma több ezerre tehető. Rengeteg kiállítása volt Vargyason és idegenben is. Összes képeiről és kiállításairól nem tudok számot adni, de azt tudom, hogy Veress Miklós vargyasi népi festőművész ecsetét a székely-magyar sors ihlette és irányította. Festett ő vidám és szomorú életképeket, sőt, olyan életjeleneteket is, amilyeneket senki más nem örökített meg, még fényképen sem, és írva is kevés maradt fenn róluk. Ha ő nem festette volna meg, örök homály fedné, elmúltak volna nyom nélkül azok az események. De így élni fognak és segítenek a kutató szakembereknek feldolgozni a múltat... Lefestette a szépséges, szeretett székely szülőföldet, óvta, védte a természetet, a környezetét. Festett sok arcképet, rengeteg csendéletet is. Veress Miklós festői stílusa, színvilága páratlan, egyedi és sajátos művészi erővel mutatja be a világot és az embert. Ezeket a festményeket bámulva szépséget, fényt, színt és elbűvölő ragyogást érzünk, és egyúttal elismerést, hódolatot, büszkeséget alkotójuk, Veress Miklós iránt, aki ezzel az életművel gazdagította Vargyas hírnevét, a nemzeti és egyetemes kultúrát. Gazdag munkásságáért, önzetlen adakozásáért, szülőfalujához való ragaszkodásáért Veress Miklóst Vargyas község önkormányzata 2008. július 27-én díszpolgári címmel tüntette ki. 2009. június 16-án a magyarországi Szabadszállás város testülete tiszteletbeli polgárának választotta. A kezdeményezést Csőke József képviselő így indokolta: „Veress Miklós már az első találkozáskor egy festményt ajándékozott a városnak (…) A történelem viharai őt is erősen megtépázták, de mindvégig erőt adott neki magyarságtudata. Az ő szájából őszinte barátsággal cseng a szabadszállási testvéreink megszólítás.” Az indoklás egy nagyon találó Wass Albert-idézettel zárul: „Aki bölcsességgel és igazsággal halad az életben, és nem a maga hasznát nézi, hanem azt, hogy jóindulattal és belátással mit tud használni másoknak, az még sokkal tovább is élhet. Csak a ravaszság, a gyűlölet, a tökéletlenség az, ami elpusztítja az embert.” Veress Miklós a festés mellett időt szakított több száz oldalas emlékiratának megírására is, amit szeretett volna befejezni, kiadatni, publikussá tenni. Hogy ezzel az emlékirattal mi lesz, még nem tudom. Csak a fájdalmat érzem, s csak azt tudom, hogy a kegyetlen halál kiütötte jó öreg barátom, Miklós bácsi kezéből az ecsetet is, a tollat is. Testét magával ragadta, de szelleme, művei itt maradnak örökre köztünk. Tudom, hogy hátramaradt családtagjai, rokonai méltóképpen vigyáznak a drága kincsre. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Miklós bácsi sikeres életpályájának elérésében sok része volt Zsuzsika néninek is, aki egész életében támogatta, szolgálta, kedvező körülményeket teremtett Miklós bácsinak az alkotáshoz. Hűséges társa volt jóban-rosszban. Most mély űr és fájdalom maradt mindannyiunk szívében, akik szerettük, tiszteltük Veress Miklóst. Nyugodjon békében! ILKEI FERENC, Vargyas Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. január 30.Johannis méltányos elbánást kért BrüsszeltőlRomániának a schengeni övezetben van a helye, mert teljes mértékben teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Ezt Klaus Johannis államfő jelentette ki a Bukarestben akkreditált külföldi diplomatákhoz intézett beszédében. Kifejtette, hogy elnöki mandátuma alatt folytatni akarja Románia európai integrációját, így a schengeni csatlakozás és az euró bevezetése továbbra is aktuális célkitűzés marad. Úgy vélte, hogy Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása kizárólag politikai okok miatt késik, és szerinte az EU legnagyobb hiányossága nem gazdasági jellegű, hanem a partnerek közötti bizalom hiányában mutatkozik meg, ami hátrányos megkülönböztetéshez vezet. Rámutatott: Románia kész hozzájárulni a schengeni övezet hatékonyabb működéséhez, és elismerte, szigorúbban kell őrizni az EU határait, ugyanakkor nem sérülhet a szabad mozgáshoz való alapvető jog sem. Szabadság (Kolozsvár) 2015. január 30.Megvásárolja az önkormányzat a negyedik fellegvári műemléketMég az idén befejeződhet a kolozsvári ószer felújítása Él elővásárlási jogának gyakorlásával a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal – szavazták meg a tanácsosok a tegnapi tanácsülés utolsó pontjaként az utólag iktatott tervezetet. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat 100 ezer euróért megveszi a Fellegváron található öt műemléképület közül azt is, amelyet negyedikként bocsátott áruba a tulajdonost képviselő csődbiztos cég. Az öt műemléképület közül kettő tavaly magánkézbe került, a harmadik esetében pedig az önkormányzat még decemberben döntötte el, hogy él az elővásárlási jogával – azt 20 ezer euróért (+ áfa) szerezte meg. A tegnapi több mint ötven napirendi pont között szerepelt az a határozattervezet is, amely a Bábolna/Bobâlnei utcai ószer felújításának műszaki dokumentációját tartalmazta. Erre is rábólintottak a tanácsosok, így ha minden jól halad, a közel ötmillió lejes befektetés – új csarnokok építése, közművesítés, autóparkoló létrehozása – már az idén megvalósulhat. – Számomra sikerélmény, hogy sikerült meggyőzni a kolozsvári önkormányzati kollégákat, hogy a negyedik, a Fellegváron eladásra bocsátott műemlék esetében is éljenek az elővásárlási joggal. A nyugati kaput az önkormányzat 100 ezer euró + áfáért vásárolja meg, a város 2015-ös költségvetésében pedig közel hatmillió lejt különítünk el arra, hogy további műemlékek esetében is élhessünk az elővásárlási joggal – nyilatkozta a sajtónak a tanácsülést követően Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármester. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2015. január 30.Évfordulós gondolatok az RMDSZ-rőlMegalakulásának 25. évfordulóját ünnepli a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az elmúlt időszakban több településen is összejöttek a szervezet tagjai és szimpatizánsai, akik az RMDSZ mellett e két és fél évtized során jóban-rosszban kitartottak. A kolozsvári ünnepségre, a Magyar Operában, holnap kerül sor. Jó alkalom lenne ez az elmúlt huszonöt esztendő történéseinek, cselekvéseinek és mulasztásainak részletekbe menő elemzésére, de persze a napilap szabta terjedelem erre nem lenne elegendő. A gyorsmérleghez azonban nyújthatunk néhány támpontot. A szövetség élete zavaros történelmi körülmények közepette kezdődött. 1990 januárjára az egy hónappal korábbi nemzetiségközi testvériség érzése teljesen elpárologni, a korábbi rendszer nacionalizmusa pedig erőteljesen visszatérni látszott. Februárra már odáig forrósodott a hangulat, hogy a marosvásárhelyi márciusi vérengzés előtt egy hónappal, február 18-án, lapunk hasábjain leírtam: „A nemzetiségek közötti feszültségek is napról napra növekszenek. Ismerősöm szavaival: úgy dühöng a testvériség, hogy csak éppen nem estünk egymás torkának. Igaz, még pogromokról nem kaptunk hírt, s remélve próbáljuk hinni, hogy ez nem idő kérdése. Persze azt is észre-észrevesszük, hogy mellettünk nem éppen a 20. század végén élő európai embertől elvárható módon gondolkodnak. Talán majd rájönnek erre? Idő kérdése?” (Szabadság, 1990. február 18., 1. oldal) A reménykedés dacára márciusban a pogromszerű támadás bekövetkezett. Mára bizonyított tény: az RMDSZ bölcsességén és a haladó magyar és román értelmiség határozott állásfoglalásán múlott, hogy akkor nem Erdély lett a szocializmus bukása utáni első kelet-közép-európai polgárháború helyszíne. TIBORI SZABÓ ZOLTÁN Szabadság (Kolozsvár) 2015. január 30.Magány, szeretethiány, kirekesztettség lírai megközelítésbenKönyvbemutató és kiállítás a Györkös Mányi-emlékházban Szokatlan költői világ tárul az olvasók elé Cseh Katalin Napraforgók a kertben című kötetében, amely tavaly jelent meg a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában: a szerző révén a kolozsborsai elmegyógyintézetben élő betegek szólalnak meg; hiányérzetük, érzelmeik, pillanatnyi benyomásaik, hangulataik fogalmazódnak meg a versekben, ezáltal pedig sok mindent megtudhat róluk a kívülálló. Egyebek mellett azt is, hogy a magány, a szeretethiány és a kirekesztettség ellenére nehezen mondanak le vágyaikról, például intenzíven tudnak és akarnak szerelmesek lenni, s törekednek arra is, hogy változtassanak az életükön. Vincze Tímea, Bodolai Balázs, valamint Cseh Katalin felolvasásai által erről is megbizonyosodhattak mindazok, akik szerdán délután betértek az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházába. FERENCZ ZSOLT Szabadság (Kolozsvár ) 2015. január 30.Erdély tájain – Az EKE 1914–1930 között is működött!Téves megállapítás hangzott el a Duna Tévében Személyes emlékek, feljegyzések, újságcikkek, kiadványok, levéltári adatok egész sora igazolja, hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület az első világháború alatt és után is folyamatosan működött. A hibára az adhat okot, hogy hivatalos bejegyzése a Romániához csatolás utáni zűrzavarban sokáig nem volt lehetséges, hiszen nem léteztek az erdélyi társadalmi realitások szabályozására alkalmas román törvények, szakkifejezések sem mindennek megvalósításához. Önkényes beszüntetésére csak később, a kommunizmus idején került sor. 1989 után Kolozsváron az újraindult EKE tagsága nagy tervekkel és nekibuzdulással szerette volna folytatni elődeink minden tevékenységét. Különböző szakosztályok alakultak (egyesek sajnos csak tervek maradtak), folyt a tervezgetés, ki ahogy tudott, odaállt, vagy éppen gátolta a tevékenységet, sokan még most sem tudják levetkőzni az elmúlt időszak ideológiai nézeteit, beidegződéseit, megszokásait. Ezért is szeretném tisztázni azt a téveszmét, hogy megszűnt volna az EKE 1914–1930 között. Remélem, valahogy a Duna Tv is kijavítja ezt a sajnálatos félreértést. VÁRADI ISTVÁN Szabadság (Kolozsvár) 2015. január 30.Nem elég csak ünnepelniOlvasói levél Huszonöt éves az RMDSZ, és ünnepel, mert bár sokan megkérdőjelezik hitelességét, mondjuk ki, van amit, hiszen értek el eredményeket. De ugyanakkor gyászolnia is kellene a szövetségnek. Igen, gyászolni, az évről évre kiábrándult szavazókat, a be nem tartott ígéreteket, az elszegényített Székelyföldet és az érdekpolitikát. Gyászolnia kellene, hogy 25 év óta még mindig nem sikerült kivívnia a magyarság jogait rendesen, gyászolnia kellene azt is, hogy egy-egy polgármesterük viselkedése, intelligenciája a borospincébe rekedt. Fekete zászlót bonthatna a beképzelt országos vezetőségéért is, akik eladtak minket. Aztán helyezhetne két szál virágot azon emberek jelképes sírjára, akik kénytelenek külföldön megélni, mert idehaza az elszegényedés miatt nem tudnak jövőt építeni. És ha már mindez megvan, ejthetnek pár könnycseppet az erdélyi magyarokért, akiknek száma egyre csak fogy. Varga Béla, Sepsiszentgyörgy Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. január 30.Felmérik Erdély kincseit30 millió forint örökségvédelemre Határon túli örökségvédelmi programja keretében harmincegy millió forintos állami forrást fordít elsősorban kutatásokra, dokumentációs és értékfelmérő munkákra a magyarországi Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ. A programban az intézmény tudományos munkatársai olyan feladatokat végeznek el, amelyek eredményeire alapozva célzottan és felelősséggel lehet nagyobb beruházásokat tervezni, emellett kisebb értékmentő beavatkozásokra is sor kerül. Erdélyi szinten a munkák között szerepel magyar vonatkozású levéltári anyagok digitalizálása, Marosvásárhely műemléki topográfiájának elkészítése, 17–18. századi templomkarzatok restaurátori kutatása. A Teleki László Alapítvánnyal közös feladat az alapítvány által megkezdett munkák folytatása a halmágyi, oltszakadáti evangélikus és a borbereki, kismuzsalyi és marosszentimrei református templomoknál. Emellett elvégzik a siteri református templom, a darlaci evangélikus templom, a nyárádszentlászlói unitárius templom, a körösbányai ferences templom és a türkösi római katolikus templom bizonyos részeinek sürgősségi konzerválását. Konzerválják a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tárolt sepsibesenyői falképtöredékeket is. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. január 30.Egy nagy életA kilencvenéves dr. Szőts Dániel köszöntése Ha most elkezdeném sorolni, hogy mi mindenért illik és érdemes köszönteni dr. Szőts Dánielt, az én öreg Dani barátomat, a mikós véndiákok fővezérét, az Úz-völgyi veterán honvédek örökös térparancsnokát, akkor olyan lajstromot kellene összeállítanom e hasábokon, hogy az egy teljes újságoldalt is megtölthetne. Nem listázok, inkább elmondom azt, hogy amióta megismertem – s az is egy jó kövér emberöltő! – nála kedélyesebb, életvidámabb, optimistább férfiút soha nem ismertem, s ha a titkait kutattam volna, 1968-tól errefelé akadt volna fölfedezni valóm bőven. Merthogy akkor kezdődött barátságunk, s hogy csak akkor, annak egyetlen oka van, a Fennvaló nem sodort addig egymás útjába minket. Először csak az életvidám, kedélyes doktor urat ismertem meg benne, s ez azért volt így, mert legtöbbször fehér asztal mellett, jófajta húsvéti locsolkodások alkalmával váltottunk szót, s idő kellett ahhoz, hogy rájöjjek, egy rendkívül felkészült, a szakmáját magas szinten gyakorló orvostudorral volna dolgom, aki Háromszék tiszti főorvosaként valami kétszázezer ember egészségéért felelős. S nem csak felelős, de felelősséget is érez! Csak később tárult fel előttem szinte „örökösnek” nevezhető tiszti főorvosunk honvédtiszti múltja, mindaz, amin ő gyermekemberként a harctér tűzkeresztségében, a front poklában, a fogság gyötrelmében átesett. Életkedvét, kedélyét töretlenül megőrizve, s egész további életét és szolgálatát közösségének fölajánlva. S ebben még személyes tragédiái, veszteségei sem törhették meg. A kilencvenéves, a kilenc évtizedes elszámolásra készülve Dani bátyám és barátom úgy látta jónak – s ugyancsak jól látta! –, hogy több rövid lélegzetű emlékezés és egyéb írásos közlések után készít egy nagyobb sorsleltárt is, s azt, ahogyan mondani szokták, egy jó fokos könyv formájában adja barátai, gyermekei, unokái, közeli s távolabbi nemzetrokonai, jövendő nemzedékek kezébe. Hátha abból is okulnának, s ő így tehet további szolgálatokat népének, a más, kazalba rakott eddigi szolgálatok mellé. Pályájának, életének e fokos emlékezete, mely Múltam emlékei címet viseli, egy jó bő esztendeje jelent meg, egy nagy élet vallomásos krónikája, számadása, amiben az egymást követő események kövei–téglái közül kisejlik a kötőanyag, az élet liántuma, ami hűség és szolgálat. Hűség a népéhez, örökös szolgálat a neki kirendelt helyen, legyen az honvédő lövészárok, orvosi rendelő, baráti társaság, emlékező és cselekvő véndiákok tanácskozása. Ebben a nagy életben Dani bátyám és barátom mindenütt hagy ott emlékjeleket, szellemieket és anyagiakat egyaránt. Utóbbiakat székelykapuk és kopjafák formájában például, mikről méltán elmondhatjuk, hogy az emlékezet anyagba szilárdult tanúi, az anyagból kisugárzó szellemkövetek. Ezek immáron egyként állnak az Úz völgye honvédtemetőjében, a sepsiszentgyörgyi Templomvár körül, s egyebütt is, ahol Dani bátyánk jónak és illőnek találta felállítani. Az Úz völgyébe tett közös látogatásunk alkalmával egy vers fogant bennem, s azt jó szívvel és tiszta lélekkel ajánlottam Szőts Dánielnek, valamint élő és elesett, elhalt bajtársainak, s zártam volt Horatius latin költő méltán híres sorával: „Dulce et decorum est pro patria mori”, azaz: „édes és méltó a hazáért meghalni”, de most, kilencvenedik esztendejének betöltésekor, ami holnap lészen, magam is kiegészíteném a folytatással: „seddulcius pro patria vivere”, magyarán: „még szebb dolog a hazáért élni”. A horatiusi gondolatnak őnála méltóbb megtestesítőjét aligha ismertem. Magyari Lajos Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. január 30.Magyar értéktárba került a kürtőskalácsEgyszerre erdélyi, székely, valamint magyar értékként került a hungarikumok „előszobájának" tekintett Magyar Értéktárba a kürtőskalács. A budapesti Hungarikum Bizottság csütörtöki ülésén született döntés vélhetően enyhíti a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület között a messze földön ismert magyar édesség bejegyzése kapcsán kirobbant konfliktust, amely azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a terméket Románia regisztráltatja. Három tétellel bővítette a Hungarikumok Gyűjteményét, kilenccel pedig a Magyar Értéktárat a Hungarikum Bizottság – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön Budapesten, a választások után újjáalakult testület második ülését követő sajtótájékoztatón. A hungarikumok sorába került a vizsolyi Biblia – amely az első teljes, magyar nyelvű Biblia –, továbbá a magyar harcosok által a 9. és a 11. század között használt íj, valamint a szegedi fűszerpaprika őrlemény. A tárcavezető az MTI kérdésére az íj hungarikummá minősítését azzal indokolta, hogy ez az egyedi fegyver fontos szerepet játszott a honfoglalás és az államalapítás során zajló harcokban. A Magyar Értéktárba került többek között az Unicum keserűlikőr, a Piros Arany, az Erős Pista ételízesítő, a szatmári szilvalekvár, a bocskai viselet, nem utolsó sorban pedig a kürtőskalács. A mostani döntéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe már 45 tétel tartozik, a Magyar Nemzeti Értéktár pedig mintegy 120 tagúra bővült. A köztudatba Székelyföldről származó süteményként bevonult kürtőskalács különleges státusáról hosszú ideje vita dúl a Földművelésügyi Minisztérium (FM) keretében működő Hungarikum Bizottság, valamint a Nemzetközi Kürtöskalács Szaktestület (NKSZ) között. Az NKSZ 2013-ban javasolta az édesség hungarikummá, illetve az Európán kívül is tekintéllyel bíró Hagyományos Különleges Termékké nyilvánítását. A szervezet célja az, hogy pontosan meg lehessen különböztetni a klasszikus, illetve az olcsóbb alapanyagokból készülő vásári kürtőskalácsokat. Például hogy silány termékeket ne lehessen többé kürtőskalácsként forgalmazni, a terméknek tejet vagy legalább tejport mindenképp tartalmaznia kell, ugyanakkor megkülönböztethető legyen a vajjal, tejjel és tojással készített házi és az olajjal készített vásári változat. A budapesti szaktárca azonban adminisztrációs hiányosságra hivatkozva elutasította az NKSZ mindkét beadványát, többek között azt kifogásolva, hogy hiányzik az idegen nyelvi – például a kínai – leírás, nem készült bemutató kisfilm, és a szükséges két ajánlást sem csatolták a kérelemhez. Hantz Péter, a kürtőskalács-szaktestület képviselője azonban lapunknak úgy nyilatkozott: beadványuk elutasítása mögött az áll, hogy ők ragaszkodnak a minimális minőségi követelményekhez, miközben a minisztérium szerintük engedett volna a gyenge terméket készítő sütők lobbijának. Szerinte olyan, mindenki által ismert és elismert terméknek, mint például a kürtőskalács vagy a Rubik-kocka – amelyeket a világon mindenhol a magyarsággal azonosítanak – nincs szüksége ajánlásra, ezért ezt a két dokumentumot elvi alapon nem szerezték be. A kínai leírás ugyanakkor elkészült, az ismertető szórólapok több nyelven hozzáférhetők. Kisfilmre már nem volt pénzük a kezdeményezőknek, mivel a Hungarikum Bizottságtól semmilyen támogatást nem kaptak. Az NKSZ számára az is felháborodást keltett, hogy a kürtőskalácsot később a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje terjesztette fel hungarikumnak, az összeállított anyagból azonban a szakma más képviselői szerint épp a termék történetének lényeges elemei, például az erdélyi történelmi vonatkozás hiányzik. Emiatt Sebestyén Csaba, a Hungarikum Bizottság egyik erdélyi tagja – a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke – levelében arra kérte a grémiumot és a minisztériumot: ha már felvesznek egy-egy terméket, szolgáltatást vagy szellemi teljesítményt az értéktárba, akkor a leírásból ne hagyják ki a határon túli vonatkozásokat. Vélhetően ez is befolyásolhatta a Hungarikum Bizottság tagjait, akik csütörtöki ülésükön egyszerre erdélyi, székely, valamint magyar értékként iktatták a hungarikumok „előszobájának" tekintett Magyar Értéktárba a kürtőskalácsot. Egyébként a magyarországi huzavona miatt fennál a veszélye, hogy a hagyományos magyar édességet romániai termékként regisztrálják az Európai Unióban. A bukaresti mezőgazdasági tárca már megkörnyékezte a székelyföldi sütőket, hogy „román színekben" jegyeztessék be Hagyományos Különleges Terméknek a forgatott dorongon sütött kürtőst. Az uniós védjegy azt jelenti, hogy a kürtőskalácsot magyar – vagy román – termékként tartanák számon az EU-ban, azok a sütők pedig, akik betartják a minőségi előírásokat, ingyen használhatnák a tanúsító logót a csomagolásaikon. Rostás Szabolcs | Krónika (Kolozsvár) 2015. január 30.Iskolaigazgató-helyettesek menesztése: nem lesz dominóeffektus?Nem kell attól tartaniuk az iskolák vezetésének, hogy tanév közben kell lemondaniuk tisztségükről az igazgatóhelyetteseknek, és dominóeffektustól sem kell tartani – jelentette ki lapunknak Király András. Az oktatási államtitkárt annak kapcsán kérdeztük, hogy az iskolák működését szabályzó rendelet előírása szerint a kevés osztállyal rendelkező tanintézetekben megszüntetnék az aligazgatói tisztséget. Ha alkalmazzák az előírást, lefejezik az iskolákat, ellehetetlenítik a vezetői munkát – panaszolták lapunknak az érintett iskolaigazgatók és helyetteseik. Hargita megyében 12, Kovászna megyében 5 iskolában kellene megválni az igazgatóhelyettestől. Az egyetem előtti tanintézetek szervezésére és működésére vonatkozó, miniszteri rendelettel meghozott, nemrég életbe lépett szabályzat 26-os cikkelye előírja, hogy a működő osztályok száma alapján egy iskolában hány igazgatóhelyettes lehet. Hargita megyében több iskola esetében nem teljesülnek az egy igazgatóhelyettesi tisztség fenntartásához szükséges feltételek, így a rendelet értelmében azokban meg kellene szüntetni az aligazgatói állásokat. Erről a múlt heti tanfelügyelőségi ülésen értesültek az érintettek, az itt hangzottak szerint már február elsejétől megszüntetik a megbízatásukat. Egyelőre kivárnak Bartolf Hedvig, Hargita megye leköszönt, de még hivatalban lévő főtanfelügyelője elmondta: egyelőre kivárnak, így még nem vonta vissza egyik aligazgató megbízását sem, mely egyébként is a tanév végéig szól. Rámutatott: nem ért egyet az előírás tanév közbeni alkalmazásával, hisz ez nemcsak az aligazgatókat, hanem az őket helyettesítő pedagógusokat is érinti. Ha ugyanis az aligazgatók visszatérnek a katedrához, akkor a helyükön eddig dolgozók maradnak állás vagy elegendő óraszám nélkül. Elmondta: egyelőre pontosítást kért az oktatási tárcától, hogy lehet-e a rendelkezést halasztani következő tanév kezdetéig, lévén hogy mind nagy iskolákat érint a probléma, ahol bőven van munka. Ultimátum a fejkvóta miatt Ultimátumot kaptak a minisztériumtól a megyei tanfelügyelőségek, hogy bele kell férniük a fejkvótarendszer alapján kiszámolt bérkeretbe – mondta el lapunknak Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint a héten minden megye főtanfelügyelőjét behívatták a szaktárcához az új beiskolázási számokról egyeztetni. „Ultimátumot kaptunk, hiszen az elmúlt években például Kovászna megye sem az előírt pedagóguslétszámba, sem a költségvetésbe nem fért bele. Tavaly két alkalommal kaptunk költségvetés-kiegészítést, hogy ki tudjuk adni a béreket. Idén viszont bele kell férnünk a keretbe” – magyarázta. Elmondta, megpróbálják folyamatában megoldani az átszervezést és a jóváhagyott beiskolázási terv alapján megszervezni a felvételiket. Keresztély Irma szerint míg a kétnyelvű iskolákban kevesebb osztály esetén is engedélyezett az aligazgató, az egynyelvű iskolák hátrányban vannak. A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott: az új szabályzat szerint egyértelmű, melyik iskolában kell egyedül elboldogulnia az igazgatónak, és hol segítheti egy-két vagy akár három helyettes a munkáját. „Ha februártól változtatni kell, és esetleg megszűnik az aligazgatói tisztség, minden iskolában egyéni megoldásokat kell alkalmazni” – magyarázta a főtanfelügyelő. Az a szerencsés helyzet, ha az aligazgatónak kinevezett tanár óráit szétosztották a kollégái között, mert akkor csak a pluszórák szűnnek meg, de ha helyettest vettek fel, neki a munkaviszonya is megszűnik, tette hozzá. Kovászna megyében öt aligazgatói állást kell megszüntetni a rendelet értelmében. Abszurd határ Hargita megyében tizenkét középiskolát érint a rendelet. Alkalmazása esetén Csíkszeredából a Márton Áron és a Segítő Mária Gimnáziumban, a térségből pedig a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskolában kellene megszüntetni az igazgatóhelyettesi tisztséget. Az általános iskolák közül csupán egy maroshévízi román tannyelvű általános iskola nem teljesíti az aligazgatói tisztség fenntartásához szükséges feltételeket. Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Pedagógiai Líceumban és a Marin Preda Gimnáziumban, Székelykeresztúron a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban, valamint a Zeyk Domokos Iskolaközpontban szűnnének meg az aligazgatói állások. A Márton Áron Gimnáziumban 24 osztály működik, eggyel kevesebb annál, ami a szabályzat szerint kell ahhoz, hogy egy igazgatóhelyettessel működhessen az iskola. Juhász András Réka aligazgató szerint abszurd ez a határ, hiszen ha megnézik, hogy osztályaik többsége maximális, 27–31 diák közötti létszámmal működik, akkor több diákjuk van, mint más, 25 osztállyal működő iskolának. Jelentősen megnehezítené az iskola vezetését és az oktatási tevékenység megszervezését az aligazgatói állás megszűnése a székelykeresztúri középiskolában, a Zeyk Domokosban is. Pávai Gyöngyvér, a tanintézet vezetője elmondta, számos profilú szakközépiskoláról lévén szó, nagyon komplex a tanintézet működtetése, így egyelőre nem lát megoldást arra, miként tudnák az aligazgatót nélkülözni. „Reméljük, a minisztériumban újragondolják az intézkedést, és legalább szeptemberig elhalasztják az életbe léptetését” – mondta az igazgató. „Nem lesznek módosítások” Az óhajt Király András oktatási államtitkár már kész tényként erősítette meg lapunknak. Nem lesznek módosítások, szögezte le a szakpolitikus, aki szerint a szabályzat 2011 óta érvényben van. „Tulajdonképpen nem változott semmi. A kétnyelvű iskolák esetében vagy azokban az iskolákban, ahol bentlakás is működik, érvényben vannak különböző szorzók, melyek lehetővé teszik, hogy akár kevesebb osztályszám esetén is segíthesse helyettes az igazgató munkáját” – mondta lapunknak Király András. Hozzátette: tanév közben amúgy sem kell dominóeffektustól tartani, azaz attól, hogy aligazgatók menesztése miatt az őket helyettesítő pedagógusok katedra nélkül maradnak. Bíró Blanka, R. Kiss Edit, Széchely István Krónika (Kolozsvár) | 2015. január 30.Pályázati pénzből újul meg a Kölcsey Ferenc FőgimnáziumPályázati úton újítanák fel a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium épületét. A projektet, melynek kivitelezéséhez a Regionális Operatív Programból kívánnak pénzt lehívni, csütörtöki ülésén hagyta jóvá a városi tanács. A Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonában lévő épületet a városi önkormányzat bérli az iskola számára, a központi ingatlan azonban igen rossz állapotban van. Amint arról több ízben beszámoltunk, a Kölcsey-gimnázium három éve volt kénytelen elhagyni régi ingatlanját, a református egyház ugyanis visszakapta a Kálvin téren lévő egykori fiúiskola épületét, melybe a 90-es években újjáalakult református gimnáziumot költöztette. Maskulik Csaba városi tanácsostól megtudtuk, a tanintézet által jelenleg használt épület felújítását célzó tervezetet a katolikus püspökség készíttette, és a dokumentáció szerint a szükséges munkálatok értéke eléri a 31 millió lejt. Az épületet kívül-belül tatarozni kívánják, kivételt csak a körülbelül két éve megjavított tető képez. Az önkormányzati képviselő lapunknak elmondta, a tervek szerint manzárdosítják is a tanintézetnek otthont adó épületet, melyet naponta körülbelül ezer diák látogat. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2015. január 30.Vádemelés Nagy Péter Tamás ellenVádat emelt csütörtökön az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Nagy Péter Tamás, a mezőgazdasági minisztérium korábbi államtitkára és Virgil Găman volt minisztériumi főtitkár ellen. A hónap elején előzetes letartóztatásba helyezett egykori tisztségviselőket csúszópénz elfogadásával, valamint okirat-hamisítással és pénzmosásra való felbujtással vádolják. A DNA szerint Nagy és Găman összesen 177 ezer lej (40 ezer euró) csúszópénzt kért és kapott a bukaresti Romexpo kiállítási központ vezetőitől a tavaly október 29. és november 2. között megrendezett Indagra mezőgazdasági vásár szervezési jogának odaítéléséért. Krónika (Kolozsvár) 2015. január 30.Diakóniai áttérés a profizmusraNagyvárad- Csütörtökön a KREK-székházban sajtótájékoztatót tartott a református egyházkerület vezetősége. Egyik téma a diakóniai szolgálat volt, illetve a reformáció 500. évfordulójáról is szó esett. Csűry István püspök kifejtette: az elmúlt tizenöt esztendőben, tehát már generális direktorként kiemelt fontosságot tulajdonított a diakóniai szolgálatnak, 2010-ben pedig, amikor püspökké választották, a programjában elsőrendű feladatként jelölte ki. Hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy az amatörizmus irányából a profizmus felé induljanak el, hiszen a diakóniának három arca van, vagyis egyaránt feltételez egyház politikai irányítást, missziós küldetést és kivitelezést. Új pászmákra van igény, nem lehet ezen szolgálatot leegyszerűsíteni csupán nehéz helyzetben levő emberek megsegítésére, árva- és öregotthonok alapítására és működtetésére, vagy cigány misszióra, hanem a gyermekekkel, az ifjúsággal és a felnőttekkel kapcsolatos munkát is fel kell vállalni, minden téren. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elmúlt években nyitottak a nyugat irányába is, német, holland, angol, skandináv és brit partnerekre leltek. Úgy fogalmazott az egyházfő: tisztázni kell azt a félreértést, hogy a diakónia valamiféle különálló tevékenységet jelent, mert a diakónia a KREK szerves része, mely a gyülekezetek közösségteremtő erejéből kiindulva az intézmények és a nemzetközi civil szervezetek segítségére támaszkodva működik úgy, hogy minden résztvevő fél megtalálja a maga helyét és szerepét. Reformáció Farkas Zsolt közigazgatási előadó tanácsos arra hívta fel a figyelmet: elég ellátogatni a Kolozsvári úti központba, hogy szembetűnjön a cigány missziós tevékenység sikere, az elért eredmények önmagukért beszélnek. Ugyanakkor az otthoni házi gondozási programjuk annyira elismert, hogy még a román állam sem tudta a szubvenciót megtagadni. Emellett a Lámpás Alapítvány szép projektet bonyolít le a családon belüli erőszak témájában, ha minden a tervek szerint alakul, három év múlva menhelyet tudnak nyitni a gyermek és a nő áldozatok számára. Az elhangzottakat Vinczéné Pálfi Judit missziói előadó tanácsos azzal egészítette ki, hogy az idős gondozási programjuk is hatékony, s nem csupán továbbképzéseket szerveznek az alkalmazottaik számára, hanem munkatársi találkozókat is. Egy másik témára áttérve, de érintve az egyházkerület tevékenységéhez, Csűry István püspök bejelentette: nem csupán a világi hatalom, tehát Németország és Magyarország kormánya készül a reformáció 500. évfordulójára, hanem a Magyar Református Egyház Generális Konventjének közössége is, közös istentiszteletek, találkozók, kiállítások, mobilalkalmazások szerepelnek a tervek közt. Ehhez kapcsolódik a KREK azon ötletbörzeszerű felhívása is, hogy akiknek javaslataik vannak, írásban továbbítsák a [email protected] e-mail címen. Ciucur Losonczi Antonius Reggeli Újság (Nagyvárad) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
