A szenátus megszavazta az új titokvédelmi törvényt, amely súlyos korlátozásokat tartalmaz. Az RMDSZ szenátorai a törvénytervezet ellen voksoltak. A szöveg ezután a képviselőház elé kerül vitára. A törvény "állampolgári kötelességgé" teszi az államtitok védelmét, amelynek révén "az ország iránti hűségét" tanúsítja az állampolgár. A "szolgálati titok" kategóriája az egyes intézmények dolgozóit kötelezi titoktartásra, illetve eltilthatja a sajtót bizonyos információktól. A törvény szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellenőrzi azokat, akik államtitkokhoz juthatnak hozzá. /A szenátus megszavazta. Titokvédelmi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ A román lapok szerint "az államtitok fölötti őrködésre kötelez 23 millió románt" /Adevarul/, illetve "törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot" /Ziua/. Az államtitok megóvásának ellenőrzése a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ feladata, így a törvény az állampolgárokat a testületek való együttműködésre kényszeríti. A gazdasági egységekben külön osztályokat hoznak létre az államtitok védelmére, a hírszerző szolgálat által megerősített személy vezetésével. Az államtitok megsértése kettőtől hét évig terjedő börtönnel sújtható. /Magyar Hírlap, febr. 9./
1996. február 8.
Románia lakossága 1990 és 1994 között becslések szerint 150 ezer fővel, ezen belül 1992 és 1994 között 100 ezer fővel csökkent, írta az Adevarul febr. 7-i számában Vasile Ghetau egyetemi tanár, aki nemzetiségekre lebontva elemzi az 1992. évi népszámlálástól 1994. év végéig megmutatkozott népességfogyatkozást. Az 1992. jan. 7-i népszámlálás adatai szerint a 22,81 millió fős romániai lakosság megoszlása: románok 20 408 500 fő (89,5 százalék), magyarok 1 625 000 fő (7,1 százalék), romák 401 100 fő (1,8) százalék, németek 119 500 fő (0,5 százalék), ukránok 65 800 fő (0,3 százalék), más nemzetiségek 190 200 fő (0,8 százalék). 1995. január 1-jére ezek az adatok a következőképpen változtak: összlakosság 22 712 400 fő. A megoszlás: románok 20 370 000 fő (89,7 százalék) magyarok 1 586 000 fő (7 százalék), romák 408 100 fő (1,8 százalék), németek 96 300 fő (0,4 százalék), ukránok 66 400 fő (0,3 százalék), más nemzetiségek 185 600 fő (0,8 százalék). A román lakosság csökkenése 39,7 ezer fő volt, a magyaroké 39,1 ezer, a németeké 23,2 ezer, a romák száma 7 százalékkal nőtt, az ukránoké 0,6 százalékkal gyarapodott, míg a többi nemzetiségek összlétszáma 4,6 százalékkal csökkent. A román népesség csökkenésének oka a kivándorlás, a csaknem 40 ezer fős létszámapadásból 34 ezer ebből következik. A magyar lakosság fogyásának elsődleges oka a magasabb halandósági arány: a románoknál ez 11,6 fő volt 1000 főre számítva, a magyaroknál 14,7 fő 1000-ből. A romániai magyarság 39 ezer fős létszámcsökkenéséből 30 ezer adódik abból, hogy a halálozási arányszám meghaladja a születésit. /Csökken a lélekszám. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ Gyarmath János is foglalkozott a fogyás tényével. A magyar kisebbség halálozási arányszáma /14,7 ezrelék/ magasabb az országos átlagnál /11,6 ezrelék/. Emellett az elvándorlási kedv sem csökkent. /Gyarmath János: Fák és családfák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./
1996. február 9.
Kovács László külügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozatában cáfolta a bukaresti Adevarul állítását, miszerint a magyar kormány nem akarja a megállapodás akadályainak elhárítását. A román napilap olyan kijelentéseket tulajdonít neki, amelyeket sohasem tett. - A magyar kormány az elmúlt másfél év során konkrét lépésekkel bizonyította, hogy rendezni kívánja viszonyát szomszédaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1996. február 12.
Az Adevarul bukaresti napilap febr. 12-i vezércikkében újra visszatért Kovács László külügyminiszter bírálatához Budapest számára irritáló a francia-román javaslat címmel. Az Adevarul érvelése ellenére a magyar külügyminiszter jan. 17-i nyilatkozatában nem "kevéssé kívánatosnak" /ahogy fordították/, hanem "kevéssé alkalmazhatónak" mondta a francia-német megbékélési modellt, helyesbített a Szabadság. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
1996. február 13.
Az Adevarul bukaresti napilap febr. 12-i száma - Somogyi Ferenc külügyi államtitkár Bukarestbe látogatása alkalmából - vezércikkben bírálta Kovács László külügyminisztert. A lap szerint a magyar külügyminiszter először elutasította a megbékélés francia-német modelljét, majd mégis elfogadta. Kovács László időhúzásra törekszik, állította az Adevarul. /Magyar Hírlap, febr. 13./
1996. február 20.
A bukaresti Adevarul febr. 19-én beszámolt a Fidesz külpolitikai klubjának a román-magyar kapcsolatokról tartott febr. 16-i vitájáról, amelyen részt vett Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. "Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" cím alatt idézte a lap Németh Zsolt bírálatát a magyar kormány e téren folytatott külpolitikáját illetően. Tőkés László azt vetette Göncz Árpád elnök szemére, hogy nem adott érdemi választ elgondolására, miután a román államvezetés visszautasította a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos javaslatait, Horn Gyula miniszterelnök pedig "csak formális figyelmet fordít ránk". Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat magyarországi parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően - javasolta Tőkés László a vitaesten, amikor megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László hangsúlyozta, nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy nagyon gyors fordulatra van szükség a magyar kabinet kisebbségi politikájában. Orbán Viktor a megbeszélés utáni sajtóértekezleten leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Orbán úgy vélte: egyedül a magyar kabineten múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumokkal kapcsolatban. /"Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
1996. február 20.
A Statisztikai Hivatal hivatalos jelentése szerint az elmúlt évben 32,3 százalékos volt az infláció Romániában. Mindamellett ez az eredmény is jónak számít az 1994. évi mintegy 60 százalékos áremelkedéshez képest, nem is szólva az 1993-as katasztrofális 300 százalékról. A jelentés azonban erős kételyeket támasztott. Az Adevarul című bukaresti lap statisztikákkal igazolta, hogy ha az élelmiszerárak átlagban csak 25,6 százalékkal nőttek is 1994 decemberéhez képest, számos alapvető élelmiszer drágulása messze meghaladta ezt, például a tej 33,4, az édesáruk 42,5, a tojás 55,8, a burgonya 80 százalékkal került többe. A szolgáltatások ára átlagban 40,4 százalékkal nőtt, viszont például a városi közlekedés 60,6, az orvosi kezelés 61,6 százalékkal lett drágább. /Statisztika és valóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
1996. február 26.
A román-amerikai katonai együttműködés fontosságát hangsúlyozta Ion Iliescu államfő, amikor Paul Kaminski amerikai védelmi államtitkár-helyettest fogadta. Az amerikai vendég biztosította az államfőt arról, hogy az Egyesült Államok kész egyezményt kötni az információcseréről, ami a védelmi és haditechnikai együttműködés alapjául szolgálhat. A látogatás idején a bukaresti Adevarul kampányt indított az amerikai Cobra helikopterek tervezett romániai gyártása ellen, mert 96 támadó helikopter román üzemekben történő összeszereléséhez, előállításához szükséges 1 milliárd dollár fedezetét a román államnak kellene előteremtenie. /Román-amerikai haditechnikai együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
1996. március 7.
Az Adevarul tudósított a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány körüli vitáról, tényként közölve a vádakat, azt állítva, hogy Szőcs Géza 13,7 millió forintot "tulajdonított el". A cikk címe: Pénzügyi botrány a magyarság vezetői körében. Alcíme: Az RMDSZ hajdani ügyvezető elnökét, Szőcs Gázát azzal vádolják, hogy törvénytelenül elsajátított 13 770 000 forintot. /Adevarul (Bukarest), márc. 7., Népszava, márc. 8./
1996. március 7.
A bukaresti Adevarul "Nem tudom" cím alatt vezércikkben intézett új támadást az RMDSZ autonómiakoncepciói ellen, és egy füst alatt Tabajdi Csaba romániai magyar "autonómiaszigetekről" az Új Magyarországnak tett megjegyzését is szóvá tette. Adrian Ursu, a cikk szerzője szerint bármi történik az országban, az RMDSZ-t csak az autonómia célja érdekli. Az RMDSZ személyi elvű autonómiaterve az Adevarul szerint olyan "törvényhozó és végrehajtó szerveket irányoz elő a magyarságnak, amelyek párhuzamosak lennének a jogállam ilyen jellegű szerveivel". Az RMDSZ részéről az "autonóm nemzeti közösség" és más kifejezések csak arra szolgálnak, állította az Adevarul, hogy leplezzék Románia "enklávésítására" irányuló szándékukat. Tabajdi Csaba, a budapesti kormány magas rangú tagja sikerként számolt be arról, hogy Romániában magyar autonómiaszigetek jöttek létre. /Nem tudom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
1996. március 11.
A márc. 11-i román lapok foglalkoztak az SZKT csíkszeredai tanácskozásával. Az Adevarul "Nyílt konfliktus Markó Béla és Tőkés László között" címmel tudósított a következő alcímmel: "Szőcs Géza pénzügyletei még inkább kiélezik az RMDSZ-en belüli vitákat". Ugyanebben a számban Dorin Suciu, a lap budapesti tudósítója "Inog Szőcs Géza sajtóbirodalma" címmel számolt be a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyeiről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
1996. március 26.
Teodor Melescanu külügyminiszter a bukaresti Adevarul és Jurnalul National lapok márc. 26-i számaiban megjelent interjújában azt hangoztatta, hogy Románia már az első hullámmal bekerülhet a NATO-ba. Melescanu a lapokban Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel való prágai találkozójáról nyilatkozott. - A márc. 26-i lapok aggodalommal számoltak be a NATO meg nem nevezett tisztségviselőjének kijelentéséről, hogy Romániának és Bulgáriának nincs esélye a NATO-tagság elnyerésére. /Magyar Hírlap, márc. 27., Új Magyarország, márc. 27./
1996. április 10.
Egy kolozsvári magyar író leleplezése címmel cikket közölt a bukaresti Adevarul, ismertetve Fey László író véleményét, miszerint Szőcs Géza sajtótrösztje révén "sikerrel befolyásolja a romániai magyar közvéleményt, nem éppen szerencsés irányba". Fey László véleményére alapozva, a cikkíró kiemelte, hogy Szőcs Géza monopolhelyzete a romániai magyar sajtóban nem véletlen, hanem "jól átgondolt terv eredménye". Szőcs Géza egy magyar kiadvány megjelentetésére törekedett, amely idővel magához vonzaná a Romániai Magyar Szótól a jó szerkesztőket, hogy ez a lap megszűnjék, és ő rendelkezzen a romániai magyar sajtó fölötti teljes monopóliummal. Fey véleménye szerint ez a cél nagyrészt megvalósult. /Írói leleplezés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
1996. április 16.
Elkészült a román kormány kisebbségi törvényének tervezete. Ez az ötödik, miután az RMDSZ, a Német Demokrata Fórum, a parlamenti kisebbségi képviselők egy csoportja, a Polgári Szövetség Pártja és a Romániai Helsinki Bizottság elkészítette saját tervezetét. Az Adevarul napilap ismertette a dokumentumot. A tervezet jogot biztosít kisebbségeknek saját szervezetekhez, az anyanyelv szabad használatát, az anyanyelven való tanulást, anyanyelvükön fordulhatnak közintézményekhez, azonban ehhez hiteles román fordítást kell csatolni. Kétnyelvű felirat csak ott lehetséges, ahol a lakosság aránya eléri az 50 %-ot. /Új Magyarország, ápr. 16./
1996. április 18.
A bukaresti Adevarul ápr. 18-i száma vezércikkben támadta a román politikai élet főszereplőit, Iliescu elnököt, szóvivőjét, Traian Chebeleut, Gheorghe Tinca védelmi minisztert és Dumitru Cioflina vezérkari főnököt. Az említett politikusok a lap szerint "hetet-havat összehordtak" az utóbbi időben, ellentmondásos nyilatkozataikkal "kétségessé tették az ország politikai vonalvezetését, euroatlanti elkötelezettségét". Dumitru Tinu lapigazgató megengedhetetlennek tartja, hogy Cioflina olyan nyilatkozatokat tegyen, amelyeket nyomban vissza kell vonni. Példaként említette Cioflina kijelentését: lehetségesnek tartja egy NATO-n kívüli katonai szövetség újraalakulását. Ezt a Le Figaro úgy értelmezte, hogy Romána híve lenne a Varsói Szerződés felélesztésének. Az Adevarul ellentmondásosnak ítéli meg azt is, hogy Iliescu a hónap elején még kizártnak tartotta az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a román-magyar alapszerződésbe, tíz nap múlva viszont szóvivője, Chebeleu már úgy vélekedett, hogy bizonyos körülmények között lehet utalni erre az ajánlásra. /Magyar Nemzet, ápr. 19./
1996. április 26.
Románia ET-megfigyelőinek újabb jelentését vitatta meg ápr. 25-én Strasbourgban az Európa Tanács jogi bizottsága. A tagok máj. 20-ig tanulmányozzák a szöveget. Adrian Severin képviselő a BBC-nek nyilatkozott: úgy döntöttek, hogy titkokban tartják a jelentés szövegét, hogy a nacionalista-xenofób mozgalmak ne használhassák föl a választási kampányban. A bizottsági döntés ellenére az Adevarul ápr. 26-i száma ismertette a jelentés tartalmát. A dokumentumban negatívumként szerepel a 133 polgármester leváltása, akik szinte mind ellenzékiek voltak, továbbá: az egyetlen papírgyárnak kiszolgáltatottak a lapok, ez gazdasági cenzúrát jelent, nincs haladás a jogtalanul elvett javak visszaadásában, az egyházügyi törvény elkészítésében. A tanügyi törvényt úgy kellene módosítani, hogy a magyar és a többi kisebbség megkapja mindazon jogokat, melyeket a törvény életbelépése előtt élvezett. /Az ET szeme továbbra is rajtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1996. április 29.
Ápr. 29-én Aradon ismeretlen tettes fekete festékkel próbálta eltüntetni az aradi magyarság szimbólumértékű nyomait az aradi vértanúk emlékművének márványtábláján, a Jelen napilap cégtábláján, a Tulipán könyvesbolt cégtábláján /amelynek ablakára az ismeretlen horogkeresztet is festett/, és az aradi általános iskola magyar feliratán. Az RMDSZ Arad megyei vezetősége tiltakozott és vizsgálatot kért. /Valakinek nem tetszik a jelen sem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ Korábban az RMDSZ megyei szervezetének bejáratára felírták: "Le az RMDSZ-szel". Hosszú Zoltán szenátor jelezte, hogy Arad román nyelvű, Adevarul című helyi lapjában a választási kampány kezdete óta számos uszító hangvételű írás jelent meg az RMDSZ és a magyarság ellen. /Provokáló kampánykezdés Aradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
1996. május 3.
A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron élő mintegy 60 ezer roma Funar polgármesterre fog szavazni a júniusi helyhatósági választásokon, mert Funar "cigánybazár" felépítését ígérte meg. Ez a hír furcsa, mert korábban többször is elmarasztalták Funart. /Új Magyarország, máj. 3./
1996. május 7.
Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke élesen támadta a BBC román adását. Az Adevarul jelentette: Nastase a BBC betiltását szorgalmazza, szerinte megfontolandó, hogy a helyi rádióállomások továbbíthatják-e a BBC adásait. "Legyen világos, Nagy-Britannia nem Románia egyik megyéje - hangoztatta. Képtelenségnek tartom, hogy a BBC cselekvően legyen jelen a romániai választási kampányban, az ellenzék oldalán." A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei vezércikkében hasonlóan elítélte a BBC-t, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, máj. 7./ A BBC román szerkesztősége nem áll egyik oldal pártja mellett sem a választási küzdelemben, nyilatkozta Cristian Mititelu, az adás főszerkesztője máj. 7-én, reagálva Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnökének vádjaira, aki szerint be kellene tiltani a BBC átjátszását helyi román adókon. Amennyiben a román médiatanács ezt megtenné, kiderülne, hogy a fő román kormánypárt politikai elkötelezettje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1996. május 11.
A szlovák kormány immár másodszor hazudtolja meg saját ígéreteit - írta a bukaresti Adevarul máj. 11-i száma. Az első ígéret 1994-ben történt, amikor Meciar miniszterelnök biztosította román kollégáját: az ET 1201-es ajánlást nem fogja engedni a magyar-szlovák alapszerződésbe foglalni. Mégis megtette. Most pedig, bár fogadkozott, hogy nem ratifikálja az alapszerződést, amíg a magyar-román alapszerződés meg nem születik, mégis megtette. /Vasárnapi Hírek, máj. 12./
1996. május 28.
A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar újságíró-találkozót szervezett Bukarestben és Szinajában, melyre meghívta a budapesti politikai napilapok /az Új Magyarország kivételével/, a román lapok közül az Evenimentul Zilei, az Adevarul, a Curieriul National, a Cronica Romana, továbbá a Romániai Magyar Szó egy-egy vezető képviselőjét. Több kérdésben közeledtek az álláspontok, mindnyájan hasznosnak tartották a találkozót. Abban egyetértettek, hogy lapjaikból ki kell szűrni a szélsőséges megnyilvánulásokat. /Gyarmath János: Határon átnyúló kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1996. június 6.
A bukaresti Adevarul jún. 5-i száma foglalkozott Trianon évfordulójával kapcsolatos magyarországi megemlékezésrõl. "A magyar parlamentben nyíltan kérik Trianon 'verdiktjének' felülvizsgálatát" címmel ismerteti az Országgyûlés napirend elõtti felszólalásait. Dorin Suciu tudósításának címe: Elítélve Trianont és a szomszédokkal való alapszerzõdéseket, 200 budapesti újságíró és író Magyarország határainak módosítást sürgeti címmel számolt be a MÚK tanácskozásáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
1996. június 6.
Sok szó esett ezekben a napokban arról az alkuról, amelyet Primakov orosz külügyminiszter kötött volna a NATO-val, eszerint Moszkva egyetértene egy korlátozott bővítéssel, amely csak Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot érintené. Igaz, Primakov cáfolta a hírt, de ezt választási megfontolások is indokolhatják, írta az Adevarul jún. 6-i számának vezércikkében Romulus Caplescu. Románia a nagy hiányzó a hét végén Lengyelországban zajló csúcstalálkozón is, amelyen a házigazdán kívül Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia elnökei vesznek részt az osztrák, olasz, német és ukrán államfő mellett. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
1996. június 8.
Románia NATO-belépési stratégiájáról nyilatkozott az Adevarulnak a berlini értekezlet után Melescanu külügyminiszter. Kedvezően ítélte meg a NATO-bővítés szempontjából z elhatározott intézkedéseket. Választási húzásnak nevezte Bob Dole amerikai szenátornak azt a tervét, hogy a felvételnél Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot részesítik előnyben. A Trianon-évforduló kapcsán elhangzott budapesti országgyűlési nyilatkozatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy nem kell dramatizálni ezeket a nyilatkozatokat, több magyar politikus, így Kovács László külügyminiszter is állástfoglalt ellenük. Ezek viszont nem használnak az államközi kapcsolatoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1996. június 29.
Az Adevarul jún. 29-i számában "A magyar külügyminisztérium zavaros kijelentései" címen számolt be a Magyar Televízió jún. 24-i kerekasztal-vitájáról, amelyben Kovács László külügyminiszter, Tőkés László püspök, Tabajdi Csaba államtitkár és Pozsgay Imre nyilatkozott a romániai magyarság helyzetéről. A lap idézte Kovács Lászlónak a román politikára vonatkozó kritikus kijelentéseit, azt is, hogy a miniszter szerint elfogadhatatlan Tőkés László megfogalmazása, hogy Magyarország "azokkal erősíti kapcsolatait, akik elnyomják a romániai magyar kisebbséget." Kovács László megállapította, hogy a kapcsolatok kiszélesítésével párhuzamosan nem javult a magyar kisebbségek helyzete, sőt aggasztó jelek mutatkoznak, "vannak törvényhozási intézkedések, kormányintézkedések, az ottani magyarságot érintő mindennapi atrocitások". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1996. július 13.
Az Adevarul júl. 13-i számában a régi kommunista központi pártlapból, a Scanteiából ismert Dumitru Tinu vezércikkében támadta a budapesti tanácsozáson /Magyarország és a határon túli magyarság/ elfogadott közös nyilatkozatot úgy, hogy megcsonkítva idézte az autonómiára vonatkozó mondatát, számot sem vetve azzal, hogy abban a "szülőföldön való megmaradásról" van szó. Dumitru Tinu puskaportól szagló dokumentumnak nevezte a nyilatkozatot, amely Jugoszlávia feldarabolására emlékeztet, figyelmeztette a román diplomáciát, amely "szinte bedőlt Budapest szirénhangjainak". A cikk így zárul: "Nekünk pedig nincs jogunk úgy tenni, mintha nem látnók a dolog súlyosságát és nem szabad lekicsinyelnünk azokat. A NATO-val vagy nélküle, a nemzeti érdek, az egységes nemzetállam megvédése fölötte van a konjukturális meggondolásoknak." - Tehát NATO-n kívül... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1996. augusztus 16.
Iliescu elnök az Adevarulnak nyilatkozott: szerinte az ET 1201-es ajánlása nem került be az alapszerződés szövegébe, csupán annak függelékében szerepel. "Mi nem változtattuk meg álláspontunkat." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ Gheorghe Funar, a kisebbik kormánypárt elnöke közleményében kifejtette, hogy az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben. Szerinte a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. A gyors aláírást ellenzi a legjelentősebb ellenzéki tömörülés, a Liberális Párt is, mondván: "a kiszámíthatatlan következményekkel járható "dokumentumról nem dönthet a leköszönés előtt álló kormány. /Magyar Hírlap, aug. 17./
1996. augusztus 16.
Iliescu elnök az Adevarulnak nyilatkozott: szerinte az ET 1201-es ajánlása nem került be az alapszerződés szövegébe, csupán annak függelékében szerepel. "Mi nem változtattuk meg álláspontunkat." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ Gheorghe Funar, a kisebbik kormánypárt elnöke közleményében kifejtette, hogy az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben. Szerinte a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. A gyors aláírást ellenzi a legjelentősebb ellenzéki tömörülés, a Liberális Párt is, mondván: "a kiszámíthtatlan következményekkel járható "dokumentumról nem dönthet a leköszönés előtt álló kormány. /Magyar Hírlap, aug. 17./
1996. augusztus 17.
Vajon a külügyminisztérium figyelmen kívül hagyta Ion Iliescu elnöknek nemrég tett kijelentését, miszerint Románia nem hajlandó az 1201-es ajánlást belefoglalni az alapszerződésbe? - tette fel a kérdést az Adevarul munkatársa az államelnöknek. Iliescu elnök kijelentette: az 1201-es ajánlást nem a szerződésbe foglalják bele, hanem a függelékbe. A magyar fél ezt korábban megtagadta, most viszont beleegyezett ebbe. A függelékben leszögezik, hogy az 1201-es nem jelenti a kollektív jogok és a területi autonómia elismerését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./
1996. augusztus 17.
Vajon a külügyminisztérium figyelmen kívül hagyta Ion Iliescu elnöknek nemrég tett kijelentését, miszerint Románia nem hajlandó az 1201-es ajánlást belefoglalni az alapszerződésbe? - tette fel a kérdést az Adevarul munkatársa az államelnöknek. Iliescu elnök kijelentette: az 1201-es ajánlást nem a szerződésbe foglalják bele, hanem a függelékbe. A magyar fél ezt korábban megtagadta, most viszont beleegyezett ebbe. A függelékben leszögezik, hogy az 1201-es nem jelenti a kollektív jogok és a területi autonómia elismerését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./
