Elhunyt Palotás Zoltán, aki hosszú szellemi száműzetés után az 1989-cel kezdődő korszakban publikálhatott újra. Ismert könyvén kívül száz írása jelent meg hazai és külföldi orgánumokban. Utolsó napjáig tevékenyen dolgozott, még átnézte második tanulmánykötetének kéziratát. /Magyar Nemzet, nov. 14./ Dr. Palotás Zoltán /Nyitra, 1913. febr. 13. - Budapest, 1996. nov. 5./ ismert könyve: Trianoni határok.
1996. november 4.
Ötvennégy éves korában elhunyt Héjja Sándor színművész, a pécsi Nemzeti Színház tagja. 1964-ben szerzett színészi diplomát a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. Héjja Sándor áttelepedéséig, 1988-ig a kolozsvári Magyar Színház vezető színésze volt. Emlékezetesek Sütő András drámáiban nyújtott alakításai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1996. november 12.
Nyilvánosságra hozták az új parlament végleges összetételét. A győztes Demokratikus Konvenció /DK/ és partnere, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ mindkét házban többséggel rendelkezik. A szenátus 143 helyéből 76-ot /53,2 %/ szereztek meg, a további sorrend: a volt kormányzópárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ 41 mandátum /28,7 %/, RMDSZ 11 mandátum /7,7 %, Nagy Románia Pártja 8 mandátum /56,5 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 7 mandátum /4,9 %/. A képviselőház 343 mandátumából a DK az SZU-val 175-öt /51 %/ nyert el, a további sorrend: a volt kormányzópárt 91 mandátum /26,5 %/, RMDSZ 25 mandátum /7,3 %/, Nagy Románia Párt 19 mandátum /5,5 %/, RNEP 18 mandátum /5,2 %/, kisebbségi szervezetek 15 mandátum /4,4 %/. A koalíció fölénye a képviselőházban azért gyengébb, mert a testület kiegészült a 15 nem magyar nemzeti kisebbség képviselőivel, akik a törvény értelmében a választáson elért eredményüktől függetlenül helyet kapnak. - A DK legnagyobb pártja a jobboldali Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /27 szenátori, 82 képviselői mandátum/, elnöke az idős Ion Diaconescu, a tavaly elhunyt Corneliu Coposu harcos- és börtöntársa, a másik a Nemzeti Liberális Párt /16 szenátusi, 25 képviselői hely/. A Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió /23 szenátusi, 53 képviselői mandátum/ korszerű, nyugat-európai stílusú szociáldemokrata pártnak mutatja magát. - Az új kormánykoalíció tagjai ugyanolyan nacionalista ideológiájúak, mint az Iliescu-féle eddigi kormánypárt, csakhogy Iliescu pártja meglevő pozíciókat védelmezett, a DK pártja viszont változást akarnak, ehhez nagyobb bázisra van szükségük. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12., Magyar Hírlap. nov. 12., Kepecs Ferenc: Új pártpaletta Romániában. = Népszava, nov. 12./
1996. november 14.
Elhunyt szülővárosában Brassóban dr. Csákány Béla nyugalmazott egyetemi tanár, a romániai magyar közgazdász-társadalom nagyrabecsült tudósa. 1948-tól a pénzügytan, valamint a pénzügyi jog professzora volt a Bolyai Egyetemen. Közismert a magyar szakszókincs gyarapításában,a román szakkifejezések helyes értelmezése terén kifejtett tevékenysége. Az olvasóközönség is figyelemmel kísérhette Gazdasági kisszótár, majd Zsebenciklopédia címen közölt tanulmányait. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
1996. december 11.
A fiatalon elhunyt, nagy tehetségű költő, Apáthy Géza halálának 20. évfordulóján emlékestet tartottak Brassóban, az Evangélikus Központban, bemutatva Szavaimmal betakarlak című kötetét, amely a Brassói Lapok Alapítvány támogatásával jelent meg. Ez első, egyben posztumusz kötete. Az előszót Lendvay Éva írta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./ Apáthy Géza /Brassó, 1943. aug. 17. - Brassó, 1976. okt. 16./
1996. december 14.
Székelyudvarhelyen ülésezett az unitárius püspökválasztó zsinat, dec. 14-én püspökké választotta dr. Szabó Árpád teológiai tanárt /sz. 1935. ápr. 15./, aki az elhunyt dr. Erdő János utóda lett. Dr. Szabó Árpád 1990 és 1994 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora volt /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./, emellett segédpüspök. A zsinaton segédpüspökké választották dr. Rezi Eleket, az egyházi főgondnokok pedig Balogh Ferenc és dr. Kis György Árpád lettek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 17./
1996. december 23.
A csíkszeredai Bálint András Alapítvány kuratóriuma dec. 23-án két Hargita megyei újságírót tüntetett ki a két évvel ezelőtt elhunyt ismert erdélyi újságíróról elnevezett emlékdíjával, amely odaítélhető székelyföldi pályakezdő újságírók továbbképzésére és az újságírók tevékenységének elismerésére. A félmillió lej értékű díjat és a százezer lejes könyvutalványt Kovács Attila, a Hargita Népe (Csíkszereda) pályakezdő újságírója és Pintér D. István, az Udvarhelyi Híradó felelős szerkesztője kapta. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 31./
1997. január 13.
A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /EMKES/ jan. 19-én rendezi meg a kolozsvári magyar képzőművészek műveinek kiállítását. Stockholmban, a Magyar Házban tekinthetik meg 38 művész munkáit, köztük már elhunyt művészek is vannak, például Szervátiusz Jenő. A kiállítást, melyet Tamás György szervezett, Tamás Mária és Banner Zoltán nyitják meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
1997. január 25.
Olajos Pál László, a nagybányai RMDSZ elnöke, SZKT-tag, megyei tanácsos 1997. január 27-én rövid szenvedés után elhunyt. Temetése január 29-én, szerdán délben egy órakor lesz a nagybányai katolikus temető kápolnájából. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 28., 954. sz./
1997. február 8.
Elhunyt Nyiredi Piroska színésznő /Szatmárnémeti/, az ötvenes évek legendás színházcsinálóinak egyik tagja. Temetésén Parászka Miklós búcsúztatta. /Elment a színpad daloló nagyasszonya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1997. április 4.
Zonda Attila, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke ápr. 4-én elhunyt. Zonda Attila 1950. aug. 2-án született Marosvásárhelyen. Harmadik elemitől zeneiskolába járt, majd a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett 1969-ben. Ugyanez év őszén sikerrel felvételizett a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola zene szakán, ahol többek között Szász Károly, Kozma Mátyás, Birtalan József voltak tanárai. Itt szerzett diplomájával 1972-től - kisebb megszakítással - 18 évig a máramarosi Hosszúmező községben zenetanárként dolgozott, és nemcsak a község, hanem a tágabb környezet, Máramarossziget, Nagybánya zenei és kulturális életének aktív alakítója volt. Véglegesítő, majd szaktanári vizsga után 1986-ban a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatóriumban megvédte zeneesztétika-filozófia tematikájú szakdolgozatát. 1989. decemberében alapító tagja a Máramarosszigeti RMDSZ-nek, majd 1990. jan. 13-án a Gutinon túli területi szervezet elnökeként részt vett a marosvásárhelyi, febr. 18-án pedig a sepsiszentgyörgyi országos RMDSZ-találkozókon. Ez utóbbin beválasztották az RMDSZ Ideiglenes Országos Vezetésébe. Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusa beválasztotta az országos vezetőségbe, ügyvezető-szervezői minőségben, országos alelnöki hatáskörrel, majd a májusi parlamenti választásokra az RMDSZ országos kampányfőnökévé nevezték ki. 1990. máj. 20-tól 1992. okt. 16-ig ? az első törvényhozási ciklusban ? a máramarosi magyarság parlamenti képviselője. A képviselőház tanügyi szakbizottságában tevékenykedett, majd az RMDSZ központi sajtó- és propagandatevékenységének vezetésével bízták meg. 1992-ben hazaköltözött Marosvásárhelyre, és ugyanaz év novemberében, a Maros megyei szervezet tisztújító közgyűlésén a Maros megyei RMDSZ politikai alelnökévé választották. A társszervezetekkel való kapcsolattartás, az elnökség és a választmány politikai döntéseinek előkészítése, a szervezet sajtó- és propagandatevékenységének megszervezése volt a feladata, szerkesztette az RMDSZ Hírmondót, a Maros megyei szervezet havonta megjelenő kiadványát. 1994-től az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnökévé választják, majd újraválasztották. Ebben a minőségében kitartóan szervezte a megyei RMDSZ tevékenységét. Áldozatos munkájának a korai halál vetett véget. elhunytával súlyos veszteség érte a Maros megyei RMDSZ-t és a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 1001. sz./
1997. április 8.
A Bihari Napló ápr. 8-i számával elérte a 2000. számot. Az első szám 1990. jan. 4-én jelent meg. Előzőleg Nagyvárad magyar napilapja Fáklya néven látott napvilágot. Az ünnepi számban Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az újság azóta elhunyt munkatársaira emlékezett, Bölöni Sándorra, Tőke Csabára, Vilidár Istvánra, Bokor Andrásra és Fekete Attilára. A lapban válogatást közölnek az 1990-1991. években megjelent írásokból. A Bihari Napló 1993 végétől számítógépen készül. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./
1997. április 10.
Elhunyt dr. Pázmány Dénes, a kolozsvári Agrártudományi Egyetem botanika tanszékének vezetője, mikológus, európai hírű tudós, ápr. 10-én volt a temetése Kolozsváron. Megjelenés előtt áll a gombákról szóló könyve a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadónál. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./ Dr. Pázmány Dénes /sz. Kolozsvár, 1931. aug. 15./ Növényhatározó /Kolozsvár, 1983/ című munkáján kívül számos tudományos közlemény, három egyetemi tankönyv és tíz egyetemi gyakorlati jegyzet szerzője
1997. április 11.
Ápr. 11-én éjszaka ismeretlen tettesek sírrongálást követtek el Kolozsváron, a Monostori temetőben. Több mint nyolcvan sírkövet összetörtek. A rombolás egyaránt érintette a magyar és román elhunytak síremlékét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
1997. április 15.
Marosvásárhelyen megtartotta alakuló ülését az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének konzultatív testülete, az Elnökök Konzultatív Tanácsa. Az EKT egyperces csenddel adózott Zonda Attila nemrég elhunyt megyei elnök emlékének, majd megválasztotta a testület elnökét Kolcsár Sándor személyében, továbbá a megyei elnökségben az EKT számára elkülönített hat mandátum betöltésére kijelölt személyeket. A megyei elnökségben Marosvásárhelyről Gál Éva, Gaál Márton, Kiss István, Dicsőszentmártonból dr. Kakassy Sándor, Marosludasról Andrássy Árpád, Szovátáról Németh János vesz részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1008. sz./
1997. április 30.
Ismeretlenek garázdálkodtak Octavian C. Buracu sírjánál, eltüntették a munkásságát méltató emblémát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ A Polgári Szövetség szerint a sírgyalázás mögött politikai szándék húzódik meg. Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület ellen az utóbbi hónapokban elkövetett merényletek arra utalnak, hogy a rendőrség engedékeny szeme előtt egy csoport a hagyományos erdélyi együttélés ellen száll síkra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ 1995. szept. 1-jén elhunyt Octavian C. Buracu, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben nyugszik. Buracu professzor neves emberi jogi harcos, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia következetes szorgalmazója volt. Az 1989. decemberi fordulat után a Kolozs megyei ideiglenes vezetőség elnöke lett, ahol az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. Buracu hozta létre az Interetnikai Párbeszéd Egyesületet, melynek haláláig elnöke volt.
1997. május 13.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa úgy határozott, hogy a Zonda Attila elhunytával megüresedett megyei elnöki tisztség betöltésére június 7-én tartanak megyei küldöttgyűlést. A jelölésekre május 28-ig kerül sor, a javasolt jelölteket legalább egy körzet és egy kerület kell hogy támogassa, önjelölés esetében pedig minimum 500 támogató aláírás szükséges. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 13., 1025. sz./
1997. július 1.
Életének 67. évében elhunyt Andorka Rudolf, a Közgazdasági Egyetem rektora, az Országos Tudományos Kutatási Alap /OTKA/ elnöke, az MTA levelező tagja. A nemzeti minimumról írta egyik utolsó jelentős cikkét a Magyar Hírlapban. Tekintélyes társadalomtudósként tisztelték, az agrárszociológia, a statisztika, a demográfia, a hátrányos helyzetű rétegek kutatásának szakértőjeként. Andorka Rudolf hívő ember volt, az evangélikus egyház világi tisztségviselője. 1956-os tevékenységéért a forradalom leverése után elítélték. Esti tagozaton szerzett a hatvanas években diplomát. /Magyar Hírlap, júl. 2./
1997. július 9.
Vogel Sándor ismertette a fordításában, bevezető tanulmányával és jegyzeteivel megjelent könyv kálváriáját. Lefordította Georg Kraus Erdélyi krónika 1608-1665 című könyvét. A történészek szerint ez a munka a 17. századi Erdély történetének egyik legjelentősebb forrása, egyben értékes irodalmi alkotás is. A sajtó beszámolt a könyv megjelenéséről /Magyar Nemzet, 1995. márc. 13. stb/, melyet a budapesti Ómagyar Kultúra Baráti Társaság adott ki. A könyv azonban nem kapható, nem jutott el egyetlen erdélyi magyar intézmény könyvtárába sem, így az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárának sincs példánya belőle. A könyv kiadását az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások /OTKA/ 2,5 millió forinttal támogatta. Benda Kálmán az OTKA elnökeként támogatta a könyvet, azonban ő 1994. márc. 13-án váratlanul elhunyt. Ezután az OTKA főtitkára, Bóta László kizárólagos irányítása alá került a könyv kiadása. Bóta csak kétéves késéssel adta ki a munkát, közben összeveszett mindenkivel, Vogel Sándorral is. Bóta visszautasította azt, hogy a könyv könyvesboltokba kerüljön, a 2800 példányban kiadott könyvet csak személyesen tőle lehet megvásárolni. - Georg Kraus krónikájára nagy szükség lenne Erdélyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1997. július 17.
Tőkés László meleg szavakkal búcsúzott Herédi Gusztávtól, akit a püspök dési éveiben ismert meg. Herédi Gusztáv a legnehezebb években csatlakozott Tőkés Lászlóék magyarságvédő tevékenységéhez. Az elhunyt fáradhatatlan közéleti emberként példát nyújtott hitből, emberségből, kitartásból. /Tőkés László: Herédi Gusztáv családjának és erdélyi gyászolóinak, vigasztalásképpen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./Herédi Gusztáv /Kolozsvár, 1925. máj. 14. - Kolozsvár, 1997. júl. 11./
1997. július 19.
Életének 77. évében júl. 19-én Münchenben elhunyt Tollas Tibor író, a Nemzetőr alapító főszerkesztője, a nyugati emigráció ismert egyénisége. /Népszava, júl. 21./
Tollas Tibor /Kecskés/ /Nagybarca, 1920. dec. 21. - München, 1997. júl. 19./ Ludovikát végzett katonatiszt, 1947-ben bebörtönözték, 1956-ban szabadult, majd Nyugatra távozott, 1957 óta adta ki Münchenben a Nemzetőr című folyóiratot. Több verseskötete jelent meg, továbbá kiadta a börtönben szerkesztett Füveskert című antológiát.
1997. szeptember 3.
Enyedi György és a kelet-közép-európai unitarizmus a XVI.-XVII. században címmel nemzetközi konferencia kezdődött Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az unitárius egyház szervezésében. Szabó Árpás unitárius püspök megnyitójában méltatta a négyszáz éve elhunyt Enyedi György unitárius püspök munkásságát. Benkő Samu, az EME elnöke azt emelte ki, hogy Enyedi György egyike azoknak a külföldet járt erdélyi magyaroknak, aki hazatérve hazája javára próbálta fordítani tanulmányútján elsajátított ismereteit. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
1997. október 22.
22-én Göncz Árpád köztársasági elnök Budapesten, az Országházban 1956-os emlékérmeket adott át azoknak az elítélt, börtönviselt erdélyieknek, akik a magyarországi forradalom megtorlásait követően román börtönökben és lágerekben töltöttek hosszú éveket. Idén huszonnégy erdélyi vehette át a rangos kitüntetést. A kitüntettek nevében Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök köszönte meg a figyelmességet, jelezve: a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága olyan erdélyi bizottság felállítását tervezik, amely felkutatja az '56-os erdélyi elítéltek névsorát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága és a budapesti Erdélyi Gyülekezet támogatásával többnapos magyarországi látogatáson vehettek részt a kitüntetett erdélyi ötvenhatosok, akiket Göncz Árpád kitüntetett. Immár harmadik alkalommal került sor ezekre a kitüntetésekre. Huszonnégyen vehették át most a kitüntetést, rajtuk kívül posztumusz 1956-os emlékérmet adományoztak Ambrus János, Dohi M. Árpád, Ezse Imre, Opra Benedek, Ravasz Győző Viktor és dr. Szikszay Jenő egykori elítélteknek, akik hosszú éveket töltöttek börtönökben, munkatáborokban. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Az erdélyi '56-osok kitüntetése az azóta elhunyt Németh Géza gondolata volt. Három évvel ezelőtt ugyancsak a Reménység Szigetének volt a vendége az első 42 fős csoport, akik elsőnek kapták meg Budapesten az 1956-osoknak járó kitüntetést. Tavaly egy másik csoportot részesítettek elismerésben, a mostaniak zárják a sort. A reménység Szigetén most a kitüntetett erdélyiek elmondták gyötrelmes történetüket. "A magyar szekusok nagyon hitványak voltak. Jobban vágtak, mint a románok." - emlékezett az egyik. /Kristály Lehel: Jobban vágtak a magyar szekusok, mint a románok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./ A most kitüntettek közül 15-en brassóiak, négyfalusiak, olyanok, akik 1956-ban Brassóban tanultak. A magyarországi forradalom hírére 1956. nov. 5-én ifjúsági szervezetet alakítottak, az EMISZ-t /Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség/. A 77 EMISZ-tagot két év múlva, 1958 augusztusában tartóztatták le, amikor legtöbbjük már betöltötte a 18. életévét, hogy felelősségre vonhassák. Több hónapi vallatás után 15 és 25 év közötti börtönre ítélték őket. Köztük volt Mózes Árpád, aki most evangélikus püspök. A bebörtönzöttek hat év múlva, 1964-ben szabadultak, főként a nyugati diplomácia erőfeszítéseinek köszönhetően. - Dr. Szikszay Jenő nem volt ötvenhatos, hanem a magyar kultúra megszállott népszerűsítője. Főbenjáró bűnként rótták fel neki, hogy a Brassói Lapok hasábjain magyar irodalomtörténetet jelentetett meg, amikor a középiskolai tankönyv nem jelent meg. Titokban pedig a nem marxista szempontú magyar irodalomtörténetet írta. Gyanús körülmények között halt meg 1977-ben, felesége ma is állítja, hogy meggyilkolták. Kéziratait elkobozták. Szabó Károly szenátor szerint nincs akadálya annak, hogy Szikszay irodalomtörténetét visszaadják, amennyiben az megvan a Romáén Hírszerző Szolgálat irattárában. /Ambrus Attila: Igazságtételt Erdélyben is! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./
1997. december 13.
Antall József miniszterelnök halálának évfordulóján szeretettel, szívből jött szavakkal emlékezett az elhunytra Lezsák Sándor, az MDF elnöke. /Lezsák Sándor: A miniszterelnök úr. = Magyar Nemzet, dec. 13./
1997. december 20.
Dec. 20-án elhunyt Vasas Samu, a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke, a Kalotaszeg folyóirat főszerkesztője. Temetése dec. 22-én lesz, Bánffyhunyadon. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
1997. december 27.
December 27-én elhunyt Szekeres László /1931-1997/ régész, a szabadkai Városi Múzeum munkatársa. Nagyban hozzájárult Vajdaság, azon belül Szabadka helytörténeti kutatásához. Sokoldalú kutató volt, igazi polihisztor, egy kicsit történész, egy kicsit nyelvész, egy kicsit földrajztudós, de mindenekelőtt régész. Szekeres László volt a VMDK egyik alapítója. /Magyar Szó (Újvidék), dec. 30./
1998. január 3.
Elhunyt Benczédi Sándor ismert kolozsvári szobrászművész. Munkásságára emlékezett Németh Júlia. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Benczédi Sándor /Tarcsafalva, 1912. szept. 6. - Kolozsvár, 1998. jan. 3./
1998. január 14.
A jan. 1-jén elhunyt Vita Zsigmondra emlékezett Szász János. A bécsi döntés után a Romániában maradt dél-erdélyiek éheztek a magyar szóra, hiszen nem maradt magyar újság. Mindentől elzártan éltek. És akkor megjelent a Havi Szemle. A folyóiratot Kacsó Sándor, Olosz Lajos, Szemlér Ferenc, Kakassy Endre és Vita Zsigmond szerkesztette. Ennek a "dél-erdélyi szemlének nemzetiségmentő volt a küldetése. Furcsa, hogy az Új Magyar Irodalmi Lexikon /1994/ nem említi Vita Zsigmond nevét. /Szász János: Vitam et sanguinem. - Levél Sütő Andrásnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1998. január 14.
Jan. 13-án Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt Benczédi Sándor Utunkszéli szobrok című kiállítása. A megnyitón a nemrég elhunyt művészre emlékezett Szabó András múzeumigazgató és János Pál nyugalmazott múzeumigazgató. /Erdély (Sepsiszentgyörgy) független napilap, jan. 14. - I. évf., 9. sz./
1998. február 22.
Febr. 22-én Bukarestben emléktáblát avattak az 1995-ben elhunyt Méliusz József író egykori otthonának falán. Az avatáson Szász János bukaresti író és Albu Zoltán bukaresti református lelkész idézte fel az író életművét. Megemlékeztek Annáról is, az író két hónapja elhunyt feleségéről is. A kétnyelvű emléktábla magyar felirata: Ebben a házban élt és dolgozott 1972-1995 között Méliusz József író, a Román Akadémia tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
