Kelemen Lajos történészének szentelt tudományos konferencia kezdődött október 16-án Marosvásárhelyen, amelyen az erdélyi történészek és levéltárosok jeles képviselői vesznek részt. – Végre olyan magyar vonatkozású esemény részesei vagyunk, amelyet nem a magyar, hanem a román állam támogat – mondta Soós Zoltán, a Megyei Múzeum igazgatója. A konferenciát Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke nyitotta meg, aki a nagy elődről, Kelemen Lajos történészről, levéltárosról beszélt. Kelemen Lajos igazi otthona az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ volt, melynek keretében Kolozsváron munkássága nagy részét kifejtette. Az EME titkára, igazgatója, levéltárosa és kutatója volt. Benkő Samu akadémikus is emlékezett a tudósra, majd bemutatták a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Művelődéstörténeti tanulmányok című kötetet, melyet Sas Péter művelődéstörténész ajánlott a közönség figyelmébe. /Mezey Sarolta: Kelemen Lajos öröksége nem csak a szakmabelieké. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./
2007. november 1.
Az István, a király című rockopera bemutatásának 25. évfordulója alkalmából Társulat címmel augusztusban szereposztó show-műsor-sorozat indult a Magyar Televízióban azzal a céllal, hogy megtalálják azokat a fiatal énekeseket, akik először 2008. június 18-án a Budapest Sportarénában, majd augusztus 20-án a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán bemutatják a darabot. A csaknem kétezer jelentkező közül öten a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházból voltak, akik idén tavasszal a Temesváron is színre vitt rockoperában játszottak: Balázs Attila, Borbély B. Emília, Éder Enikő, Kiss Attila és Molnos András Csaba. Az aradi illetőségű, Sarolt szerepére pályázó Éder Enikő a többlépcsős vetélkedő döntőjébe jutott (egyedüliként a Magyarország határain kívülről jelentkezők közül. /(pataky): Éder Enikő a Társulat döntőjében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./
2007. november 12.
Marosludason november 10-én ötödik alkalommal szervezték meg a Gyöngykoszorú találkozót, ahol nyolc együttes lépett fel. A népi táncosok és énekesek seregszemléjén a városban működő Hajdina együttes megalakulásának nyolcadik évfordulóját ünnepelte. A találkozók erősítik magyar közösségünket, ébren tartják nemzeti öntudatunkat, hangsúlyozta Ferenczi Levente, a város alpolgármestere. A nyolcéves a Hajdina néptánccsoport az egyetlen, amely a helyi és a környező falvakbeli ifjaknak értelmes kikapcsolódást és szórakozást tud nyújtani. /Mezey Sarolta: Gyöngykoszorús faültetők. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./
2007. december 18.
Nem lehet egyenlőségjelet tenni minden fedőnevet viselő jelentéstevő közé. A családja miatt megzsarolt ifjú, vagy a börtön kínjait elviselni már képtelen elítélt és az önszántából jelentgető besúgóvá vált törtető között óriási a különbség. Szükség van a kutatásra, akkor is, ha az igazság fájdalmas lehet. A legnagyobb megrázkódtatást a Stefano Bottoni kutatásai nyomán nyilvánosságra került Szilágyi Domokos dosszié jelentette. A költő, a rendkívüli formaművész megmaradt, a nemzeti hős eltűnt. Egy egész közösség megszenvedte a hiányt. Kérdés, hogy csak azokat az informátor-listákat teszik elérhetővé, amelyekben számukra már érdektelen nevek szerepelnek? Az utóbbi hónapok hozadéka, hogy a megfigyelők szervezetüket tovább működtetik. Mára nem az információszerzés a fontos, a besúgó ügynök helyét a befolyásolási ügynök foglalta el. Kísért a gyanú, hogy a hajdani jelentéstevők bármikor hadrendbe állíthatók. /Németh Júlia: Miért? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2008. január 17.
Az Európai Emberjogi Bíróság szerint az Agache-ügy elítéltjei diszkrimináció áldozatai voltak. Frunda György RMDSZ-szenátor január 7-én kapta meg az értesítést az Európai Emberjogi Bíróságtól (CEDO), hogy 2007. december 27-én végleges maradt az az ítélet, amelyet szeptemberben jóváhagytak, és amely elmarasztalja a román bíróságokat. Paizs Octavian, Héjja Dezső, Reiner Antal és Konrád János 2001 márciusában beadvánnyal fordultak az Európai Emberjogi Bírósághoz, mert Romániában nem volt esélyük méltányos tárgyaláshoz, a per túl sokáig elhúzódott (1990-től 2001-ig), annak ellenére, hogy ők mindvégig ártatlannak vallották magukat és azt állították, azért ítélték el őket, mert magyarok, tehát etnikai diszkrimináció áldozatai a román bíróságokon. Az Európai Emberjogi Bíróság megállapította, az alperesek nem részesültek méltányos eljárásban, mert a román bíróságok nem fogadták el a bizonyítékaikat és kötelezte a román államot, hogy Paizs Octaviannak 4. 050, Reiner Antalnak 3. 000, Héjja Dezsőnek 1. 050, Konrád Jánosnak 2. 000 eurót fizessen erkölcsi kártérítés címén. Ugyanakkor a román államnak 1. 500 euró perköltséget kell fizetnie. 1989. december 22-én, a forradalom kitörésekor, Kézdivásárhelyen egy körülbelül 300 fős tömeg meglincselte Aurel Agache volt milicistát, aki jogtalanul elkobozta az emberek javait, meghurcolt embereket, nőket erőszakolt meg, illetve azzal zsarolta őket, hogy ha nem fekszenek le vele, akkor férjüket, testvérüket, apjukat bezáratja. /Mózes Edith: Frunda György: Az ártatlanság megállapítása sohasem késő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./
2008. január 28.
Aradon immár harmadízben rendezték meg a farsangi bált – idén az EMKE égisze alatt. Az egyik főrendező, Khell Levente elmesélte, annyi volta jelentkező, hogy a hatszáznál több résztvevőn kívül százaknak nem jutott hely. A magyarok jól érzik magukat egy olyan környezetben, ahol láthatják: még mindig elég sokan vagyunk. Az est műsoros részét Erdélyi Kinga és férje, Janc Sergio tanítványai vezették be három látványos táncukkal, majd Zalatnay Sarolta lépett fel. /Jámbor Gyula: Harmadszor is siker. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./
2008. február 6.
A Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) marosvásárhelyi fiókszervezetének legjelentősebb célja a házi beteggondozó-hálózat kiépítése Marosvásárhelyen és megyeszerte, ahol erre szükség és lehetőség van. A Református Asszisztensképző Iskola diákjai az elmúlt évben Marosvásárhelyen 120 idős, beteg és magányos személyt látogattak és ápoltak hetente. Az alapítvány jelentős munkát vállal a továbbképzésben. /Mezey Sarolta: A DKA a házi beteggondozó- hálózat bővítését szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2008. február 13.
Molnár Kálmán nyugalmazott szilágycsehi lelkész a kommunista éra tapasztalatairól beszélt. Negyvenhét évig szolgált református papként a történelmi Szilágyság több településén. Lelkészi pályafutásának jelentős része a Ceausescu éra utolsó két évtizedéhez kötődik. Molnár Kálmán /sz. Ágya, 1939. júl. 18./ a Tőkés László köréhez tartozó „ellenzéki” lelkészek legjelentősebb szilágysági képviselője. Molnár Kálmánt először 1970-ben idézték be a Securitatéra. Ez gyakorlatilag a rendszerváltásig tartott, időnként kihallgatták. A házkutatás során elvitték több könyvét, így A magyar korona története, Dávid Antal: Erdély nagy romlása című könyveket, de a Felsőbányáról szóló monográfiát is. A diktatúra bukása után soha nem látta volt kihallgatóit, úgy hallotta, hogy szétszórták őket az országban. Egy ismerőse később bevallotta, hogy megzsarolták, rendszeresen jelentette róla. Molnár már 1990-ben, az első nagy lelkészértekezleten kérte a lelkészek átvilágítását. Azt javasolta, hogy aki besúgó volt, ne vállalhasson magasabb egyházi tisztséget. /Makkay József: A Szekuritáté nem volt szégyenlős… = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 13./
2008. február 23.
Harmadszor rendezték meg a Bod Péter Napokat Marosvásárhelyen. Az idei rendezvény központi témájául a szeretetszolgálat kérdését választották. Az első napon, február 20-án előadások hangzottak el, majd bemutatták a Bod Péter önéletírása című kötetet és fényképkiállítást nyitottak meg. A szervező, dr. Ábrám Zoltán, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ igazgatója három előadót hívott meg, akik az egyházon belüli diakóniáról beszéltek. A 18 évvel ezelőtti változás után romjaiból kellett újraépíteni a szeretetszolgálati hálózatot, emelte ki dr. Bustya Dező nyugalmazott lelkész. Megnyílt Pálosi Ferenc fényképkiállítása. A Bod Péter Napok február 21-én a jelent számomra a szeretetszolgálat? című pályázat nyerteseinek díjazásával zárultak, amit dr. Dienes Sándor előadása, a Református Asszisztensképző Iskola tanárainak műsora és farsangi mulatsága követett. /Mezey Sarolta: Bod Péter Napok harmadszor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2008. március 1.
Marosvásárhelyen 1991-ben alakult meg a Magányosok Klubja Lestyán Ferenc plébános áldásával, 90 alapító taggal. Egy célom volt: az egyedül, magányosan élő, és az ebből fakadó lelki problémákkal küzdő embereket összegyűjtsem – mondta Kopacz Imola pszichológus, a klub alapító elnöke. Sikerként könyvelhetik el, hogy sokrétű kapcsolatrendszert alakítottak ki több alapítvánnyal, egyesülettel, együttműködnek a Hit és Fénnyel, az Ügyes Kezekkel, a rákos gyerekeket és szüleiket tömörítő szervezettel, a Máltai Segélyszolgálattal is. /Mezey Sarolta: Tizenhét éve alakult a Magányosok Klubja. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./
2008. március 5.
A Balavásár községhez tartozó Egrestőn sorozatosan meggyalázzák a református temető sírjait. Lovakat kötnek a sírkövekhez, majd virágvázástól ledöntik, a kegyelet virágait ellopják, a fém sírkereteket kirángatják. Az önkormányzat, az egyház, a falubeliek egyértelműen a temető szomszédságában lakó romákat okolják. A romák a faluból rendszeresen lopnak: tyúkot, nyulat, a füstölőkből húst, szalonnát, kolbászt, a gabonásból gabonát, lisztet, a mezőről elviszik a termést, a lovakkal rámennek a búzavetésre, szeméttel töltik meg a falut. Több sírkövet ledöntöttek, a vaskerítéseket kicibálták. Az egyház többször kérte a polgármesteri hivatalt, a rendőrséget, a csendőrséget, tegyenek valamit, de semmi változás nem történt. /Mezey Sarolta: Temetőgyalázás Egrestőn. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./
2008. március 6.
Olajos Péter (MDF), Gál Kinga (FIDESZ), Sógor Csaba (RMDSZ), a felvidéki Duka-Zólyomi Árpád (MKP), és Tőkés László (független) európai parlamenti képviselők sürgős, írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultak a bizottsághoz, a romániai Nagypatakon folyó iskolán kívüli magyar nyelvoktatás ellehetetlenítése, a csángó magyar diákok megfélemlítése miatt. A képviselők beadványa szerint a településen egy bejegyzés alatt álló szervezet a magyar nyelvű oktatás megszüntetését szeretné elérni, megzsarolták és megfélemlítik az oktatásban részt vevő diákokat és szüleiket. A sorozatos fenyegetések hatására a foglalkozáson már csak egy diák vett részt és a tanítók lakhelyét ismeretlenek kővel dobálták meg. A képviselők szerint a fenti eset súlyosan sérti az EU Alapjogi Chartáját. /Magyar EP-képviselők a nagypataki csángókért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
2008. március 14.
Ünnepélyes istentiszteleten köszöntötte Marosvásárhelyen a Cserealji Református Egyházközség a 80 éves Varga Lászlót, a gyülekezet első lelkipásztorát /sz. 1928. márc. 17./. Azt az embert, aki Csiha Kálmánnal együtt a kommunista rezsimmel dacolva vállalta az engedély nélküli templomépítést. A lelkész az évtizedek alatt csaknem 500 gyereket keresztelt és több mint 700 fiatalt konfirmáltatott, s a házasságkötések száma is jóval meghaladja a százat. Köszöntötte az általa alapított vegyes kar is. Az ünnepség szervezői meglepetésnek szánták új könyvét, amelyet fia, Varga István mutatott be. A címe: Ezt jól kifogtam!, alcíme: Erdélyben éltem a XX. században. Saját vallomása szerint az önéletírására azért szánta el magát, mert sokat hányatott, változásokon átment élete, családja története jellemző a huszadik század elfelejtődő világára, a jövő nemzedéknek okulniuk kell belőle. Megírta, hogyan lett jogász és lelkész, hogyan jutott el Tövisháttól a pitesti-i börtönig, onnan a Princeton egyetemig, az Indiai-óceán partjáig. /Mezey Sarolta: 80. születésnapján köszöntötték Varga László lelkipásztort. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./
2008. április 21.
Április 19-én a Társulat Sarolt-szerepdöntőjét az aradi Éder Enikő, a Temesvári Csiky Gergely Színház tagja nyerte meg, így júniusban az István, a királyban ő énekli majd Sarolt szerepét. /Éder Enikő énekli Sarolt szerepét! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2008. április 24.
Kerekes Károly és Máté András RMDSZ-képviselők az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyek egyes jogairól szóló kormányrendelet módosítását indítványozták. Kerekes Károly elmondta, többen – főként Brassó és Kolozs megyében a Dél- Erdélyből Észak-Erdélybe menekülni kényszerülők – elutasító választ kaptak. Az elutasított személyek a bírósághoz fordultak, de itt sem születtek egységes döntések. Egyeseknek megadták, másoknak elutasították a kárpótlási igényét. Jogegységesítésre volt szükség. Ez tavaly áprilisban megtörtént: függetlenül attól, hogy az illető személy honnan hová menekült, a jogszabályba foglaltakat neki is élveznie kell. Arról viszont nem rendelkeztek, hogy mi történik azokkal, akiknek már jogerős bírói ítélet van a kezükben. A javasolt törvénymódosítás azt célozza meg, hogy a jogerős bírói ítélettel rendelkező személyek újra kérhessék a kárpótlást. /Mezey Sarolta: Jogorvosló törvénymódosítást sürget Kerekes Károly parlamenti képviselő. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./
2008. május 6.
2006 augusztusában Magyarsároson felavatták a Bandi Dezső nevét viselő falumúzeumot. Tóth Katalin tanítónő hangsúlyozta, hogy a névadóban, a falu neves szülöttében régen megfogalmazódott a múzeumalapítás gondolata, de senki sem vállalt áldozatot érte. A tanítónő férjével, Tóth Gyulával beiratkozott a marosvásárhelyi Népi Egyetemre, ahol elsajátították a múzeumszervezés csínját-bínját. A helyi unitárius egyházközség segítette elképzelésüket. Rendbe tették az egykori kántori lakot, ahová berendezték a falumúzeumot. Értékes bútorok, szőttesek, edények, ládák, könyvek, népviseleti darabok kerültek elő gyűjtésük eredményeképpen. A falumúzeum még két évet sem ért meg békességben, április végén vita alakult ki a Tóth házaspár és Kozma Albert unitárius lelkész között. A lelkész kijelentette, hogy a kulcsot nem bocsátja többé a házaspár rendelkezésére, mert a helybeliek szerint unitárius és nem falumúzeum, amit berendeztek. Tóth Katalin sajnálja, hogy kiutasítják őket abból a múzeumból, amelyet nagy lelkesedéssel hoztak létre. Kozma Albert lelkész szerint pünkösdig megtűrik a tárgyakat, de tovább nem. A tanítónő a közösség érdekében a békesség útját szeretné járni, mert szükség van a múzeumra. /Mezey Sarolta: Kié a magyarsárosi falumúzeum? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2008. május 7.
Dr. Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Tonk István főgondnok, Kató Béla főjegyző, Gyenge János, az igazgatótanács tagja püspöki vizitáción vesz részt Marosvásárhely egyházközségeiben. A látogatás első állomáshelye a Vártemplom volt. Kevesen jelentek meg a templomban, a nagyvárosi nagy létszámú gyülekezetek egyre inkább távol maradnak az egyháztól és a templomtól. Az egyházkerület 510 gyülekezete közül a vártemplomi 3777 lelket számlál. A nagy gyülekezetek közé tartozik, hiszen az egyházkerület reformátusainak összlétszáma 340 ezer lélek. Apadó gyülekezet, a gyülekezetek 90 százalékában ez a tendencia. Kétszer annyit temetnek, mint amennyit keresztelnek. A templomlátogatás egyházkerületi szinten 18 százalékos. /Mezey Sarolta: Püspöki vizitáció a marosvásárhelyi egyházközségekben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./
2008. május 15.
Eldőlt, kik alakítják a júniusi díszelőadáson az István, a király főbb szerepeit. A Társulat című, tizenkét részes döntő során a határon túli jelentkezők kiemelkedő eredményt értek el: Sarolt szerepét Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze nyerte el, Asztrik megformálója a felvidéki Derzsi György lesz, Koppányt a szintén felvidéki Vadkerti Imre alakíthatja. /Összeállt a Társulat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./
2008. június 18.
Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze alakítja Saroltot az István, a király című rockopera június 18-i díszbemutatóján a Budapest Sportarénában. A mű ősbemutatójának 25. évfordulójára létrehozott előadás három bemutatójára 36 ezer nézőt várnak. A Szikora János rendezte előadás szereposztása a Magyar Televízió 1-es csatornáján közvetített Társulat című műsorban dőlt el a szakmai zsűri és a nézők szavazatai alapján. Éder Enikő a mezőny egyetlen erdélyi színművészeként versenyzett. A díszbemutatón a Szörényi–Bródy szerzőpáros is színpadra lép. A rockoperát augusztus 20-án sugározza a Magyar Televízió, idén bemutatják a szlovákiai Komáromban, jövőre pedig Csíkszeredában. A szereposztás véglegesítése óta a művészek napi tizenhat óra próbával készültek a produkcióra. /A Társulat bemutatja: István, a király. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./
2008. július 24.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen július 23-án tartották a felvételi vizsgát. Dr. Nagy Örs, az egyetem prorektora arról tájékoztatott, hogy idén nagyobb volt az érdeklődés. A meghirdetett helyekre többen jelentkeztek, mint az előző években. A magyar orvos- és gyógyszerészképzés szempontjából fontos, hogy a tandíjmentes helyek felében magyar oktatás folyik. Így meghirdetett 270 általános orvosi helyből 135-ön, a 70 fogorvosi helyből 35-ön, míg a 60 gyógyszerészeti helyből 30-an a magyar tagozat diákjai tanulhatnak. Ugyancsak fele-fele arányban folyik az oktatás a bába- és az asszisztensképzőn, ahol 10-10 magyar hallgatók lesz. /Mezey Sarolta: Több mint kétszeres túljelentkezés a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./
2008. augusztus 22.
Huszonöt évvel ezelőtt született Szörényi Levente és Bródy János szerzeménye, az István, a király. Népszerűsége változatlan az egész Kárpát-medencében. A műnek már kezdetben kultúrtörténeti jelentőséget tulajdonítottak, az István, a királlyal magyar témán és magyar dallamvilágon alapuló rockopera született. A magyar népzene feldolgozása és adaptálása a rockműfaj számára Szörényi Levente felfedezése. A darab a nemzettudatot erősítette. Budapesten az első előadás városligeti helyszínét azóta Királydombnak hívják. Az első előadásokon a színpadot hatalmas, nemzeti színű szalag fonta körbe, s minden előadás végén elénekelték a Himnuszt. A cenzúra a darab bemutató előtti felvételére először nem akart támogatást biztosítani. A vezetés „nacionalista őrjöngésnek” titulálta a művet. A magyar lemezgyártás történetében egyedülálló, hogy nem egészen egy év alatt több mint ötszázezer lemezt adtak el, azaz a rockopera még a kiadás évében, 1983-ban gyémántlemezes lett. Híre futótűzként terjedt. A magyarlakta területeken a fiatalok a magyar történelmet kezdték tanulmányozni, hiszen a szlovák vagy a román tananyag összeállítói hallgattak az államalapító magyar szentről. A produkciót többször szerették volna Erdélybe is elhozni, de az állam ellenállása miatt húsz évet kellett várni rá. Több helyszín közül végül a búcsúiról ismert Csíksomlyó fogadta be az előadást 2003-ban. A rockoperát együtt énekelték valamennyien. 2008 tavaszán, a rockopera huszonötödik jubileumának évében a szerzők úgy gondolták, hogy új köntöst, új lendületet adnak a műnek. A kezdeményezést a Magyar Televízió karolta fel, és tehetségkutató műsor keretében kereste az új hangokat és arcokat. A vetélkedő fordulóinak közönségszavazatával nagy küzdelmek után új csapat állt össze A Társulat néven, amelyben egy erdélyi leány és két felvidéki fiatalember is énekes szerepet kapott. Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze Saroltnak a szerepét kapta a zsűritől. A két felvidéki színész közül Vadkerti Imre Koppányt alakítja, Derzsi György pedig Asztrik püspököt. Ahogyan Szörényi Levente egy korábbi interjúban említette: a darab bizonyította már, hogy nem megosztja, hanem összetartja a társadalmat. Most, az előadás végén ének nélkül csendülnek fel a Himnusz hangjai. Mialatt a színészek rendezkedni kezdenek a színpadon, a nézők maguktól, szinte egyszerre állnak fel, és éneklik végig a nemzeti imádságot. /Gebauer Szabolcs: „Szállj fel, szabad madár!” = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./
2008. szeptember 16.
A tanév első napján az Andrássy-telepi Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatának megszüntetése miatt tiltakoztak a szülők. Tiltakozásuk jeléül gyerekeik nem akartak felszállni arra az iskolabuszra, amellyel a marosludasi 1-es iskolába vitte volna őket. A szülők sérelmezik, hogy senki sem tájékoztatta őket arról, hogy az idei tanévtől gyermekeiknek ingázniuk kell, másrészt pedig azt fájlalják, hogy az V-VIII. osztály megszüntetésével elsorvasztják a helybeli magyar nyelvű tanintézményt. Az Andrássy-telepi szülők petíciót nyújtottak be a megyei tanfelügyelőséghez, melyben kérik a Petőfi Sándor Általános Iskola V. -VIII. osztályának további működését. Kali Barna Andrássy-telepi református lelkipásztor elmondta, hogy a szülőkkel iskolakezdés előtt három nappal közölték a hírt – egy póznára kiragasztott plakáton. A lelkész elmondta, egy svájci kapcsolat révén rengeteg pénzt fektettek az iskolába, felújították, korszerű fűtési rendszert szereltek fel. Enyedi Miklós, a Marosludasi 1-es Számú Általános Iskola aligazgatója miniszteri határozatra hivatkozott, ennek értelmében megszűnik az V-VIII. osztály. Azokon a településeken, ahol eddig összevont osztályokban folyt a tanítás, és a minisztérium iskolabuszt utalt ki a tanulók szállítására, az oktatás a következő tanévtől a központi iskolában zajlik. Andrássy-telepen összesen 34 V-VIII. osztályos tanuló van, közülük 15-en már az előző tanévben is Marosludason tanultak, ez évtől további 19 fog ingázni. /Mezey Sarolta: Zűrzavaros tanévkezdés Andrássy-telepen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2008. szeptember 29.
Hatodik elnöki ciklusát kezdi meg Dávid Ibolya, miután szeptember 27-én ismét az MDF elnökévé választották a párt országos tisztújító gyűlésén, Budapesten. A régi-új elnök mintegy tíz százalékos eredményű parlamentbe jutást ígért. Az MDF viharos előzmények után tartotta tisztújítását: előző nap az MDF vezetősége bejelentette, hogy kizárta soraiból Almássy Kornél alelnököt, aki korábban azzal az indokkal lépett vissza az elnökjelöltségtől, hogy a vele szemben állók közvetítők útján megzsarolták. /Zártkörű MDF-tisztújítás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./ Az MDF országos gyűlésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke meghívott vendégként arról beszélt, hogy: "Az erdélyi magyarságnak ma is nagy szüksége van arra a nemzetpolitikára, amelynek alapelveit a rendszerváltás után a Magyar Demokrata Fórum kidolgozta és életbe ültette. A szomszédságpolitikában és a magyar-magyar viszonyban ma sem lehet jobbat, többet mondani, mint ami akkor kialakult, legfennebb elrontani lehet azt, mint ahogy egyesek meg is próbálkoznak ezzel. " Az autonómia kérdéséről kijelentette: "Ma Európának, sajnos, nincsenek általános érvényű etnikai-kisebbségpolitikai normái, csak érdekei vannak. Koszovóról, Dél- Oszétiáról, Abbháziáról más-mást gondol Európa, és így bizony nehéz eldönteni, hogy mi a jó, és mi a rossz. Legalább nekünk, magyaroknak meg kellene kísérelnünk együtt ugyanazt az álláspontot képviselni, mert így talán a magyar glóbuszon is megvalósulna az egység a sokszínűségben, a különböző autonómia-formáktól a határok nélküli nemzeti együttlétig. " /Ismét Dávid Ibolya az MDF elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról beszélt a Magyar Demokrata Fórum (MDF) tisztújító országos gyűlésén, hogy egy megosztott, önmarcangoló Magyarország nem tud érdemben tenni a határon túli magyarokért, ezért az erdélyi magyarok számára fontos, hogy oldódjon a magyar belpolitikában érzékelhető feszültég. A magyar belpolitika a határon túlról úgy látszik, hogy ezek az események túlságosan lefoglalják a magyarországi pártok figyelmét. Markó szerint ez alól az MDF a kivétel. /Markó önmarcangoló Magyarországról beszél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2008. október 4.
Tizenhárom megye képviselői vettek részt a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) őszi megyei konzultatív tanácsülésén Szamosújváron. A rendezvényt Borzási Sarolta, a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács elnöke, Rés Konrád, az MKT főszervezője és Vetési Imola, a MAKOSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy a MAKOSZ, illetve tagszervezetei az utóbbi fél évben több ezer diákot mozgattak meg rendezvényeiken keresztül. A diákszövetség nyáron Neumann Informatikai Tábort, Diákönkormányzati Szabadegyetemet szervezett, illetve a Félszigeten külön MAKOSZ-sátrat tartott fent. – Jó érzéssel tölt el az, hogy a Makosz oda jutott szakmailag, hogy segíteni tud a felvidéki magyar diákságnak – nyilatkozta Talpas Botond, a MAKOSZ külügyekért felelős alelnöke, a nyári XIV. Diákönkormányzati Szabadegyetemen három felvidéki diák vett részt. /Határon túli magyar diákokat segít a MAKOSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2008. október 6.
Október 4-én volt a Nyárádmagyarósi Polgármesteri Hivatal és a Bekecs Kulturális Szövetség által szervezett bekecsi Lófőnap. A rendezvény az egész községet megmozgatta, jelen volt Markó Béla és a környék polgármesterei is. A Bekecs legmagasabb pontján római katolikus kápolna alapja áll. Három éve építették, a munkálat abbamaradt, a folytatás hátravan. Erdélyben Kisborosnyón és Gyergyóban áll még lármafa, a bekecsi most a harmadik. 1788-ban az Országgyűlés rendelte el, hogy vágjanak utakat, állítsanak lármafákat. Markó Béla rávilágított: Jelképesen egy lármafát avatunk, ami számunkra azt az üzenetet hordozza, hogy őseink képesek voltak odafigyelni más közösségekre, egyik közösség figyelmeztette a másikat a veszélyre. Eleink tudták, hogy külön-külön lehetnek leleményesek, de nem tudnak célt érni. Ezért kellett együttműködniük. Fülöp László meggyújtotta a lármafát. /Mezey Sarolta: Főhajtás a hősök emléke előtt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2008. október 9.
Október 9-én van a romániai holokauszt napja. Marosvásárhelyen, a Kossuth utcai emlékműnél, Izsák Márton szoborcsoportjánál egy nappal korábban tartották a megemlékezést. Négy éve, hogy Romániában e napot hivatalosan a holokauszt napjává nyilvánították. /Mezey Sarolta: Megbocsátani lehet, de feledni soha! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
2008. október 11.
A marosvásárhelyi Hidegvölgyben és a közvetlen közelében lévő Legelő utcában két roma iskola működik. Előbbit a pünkösdista egyház és a helyi önkormányzat, másikat, a Szivárványt egy holland alapítvány segít fenntartani. Itt iskolázzák be a telep több mint 700 gyerekéből azt a 210-et, akik óvodás-, illetve elemista korúak. Mindkét iskola sorsa folytonosan bizonytalanságban van, ráadásul mindkét intézményt azzal vádolják, hogy „szegregálják” a roma gyerekeket. Horváth Antal, a hidegvölgyi iskola pünkösdista lelkipásztora és igazgatója tiltakozást nyújtott át a hivatalosságoknak, amiért iskolájukat fel akarják számolni. /Mezey Sarolta: A romákat is óvják a szeparatizmustól? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
2008. november 3.
A Mezőségen négy református lelkész három településen /Mezőbándon, Madarasifeketén és Mezőmadarason/ hívta bibliavasárnapra az érdeklődő híveket. Istentisztelet keretében értékes Biblia-gyűjteményt mutattak be a gyülekezeteknek. Szabó László marosvásárhelyi lelkész a Bibliát alkotó könyvek és részek felfedezésének történetéről, a megtalált kódexekről tartott előadást. A vándorkiállításon felbecsülhetetlen értékű, féltve őrzött bibliákat és imakönyveket állítottak ki, köztük a Váradi Bibliát. A Szentírás világviszonylatban a legnagyobb példányszámú kiadvány. Jelenleg évente 2,6 millió példány kerül ki a nyomdákból. Az előadó kitért a magyar nyelvű fordítóra, Károli Gáspárra, aki 1590-ben adta ki Vizsolyi Bibliát. Az eredeti példányokból 52-t őriztek meg, ebből 28-at Magyarországon és a magyarlakta területeken. (A Teleki Tékában is van egy.) /Mezey Sarolta: Bibliavasárnap a Mezőségen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./
2008. november 29.
Újabb pofon érte a marosvásárhelyi magyarságot. Két és fél éves huzavona után a Maros Megyei Törvényszék november 28-án ítéletet hirdetett: a Ceusescu-rezsim legsötétebb éveiben Calarasilorra átkeresztelt utca nem viselheti újra a Kossuth Lajos nevét. Kerekes Károly ügyvéd, a marosvásárhelyi tanács jogi képviselője szerint az ítélet nem jogerős. 2005 októberében a marosvásárhelyi tanács határozatot hozott, hogy a Calarasilor utca nevét vissza kell állítani az eredetire. A PRM, a Vatra Romanesca, az Avram Iancu Egyesület beadványt fogalmaztak meg, amelynek alapfokon helyt adtak és hatályon kívül helyezték a tanácsi határozatot. Az ügy újratárgyalására azért került sor, mert 2007. március 29-én az Ítélőtábla (Fellebbviteli Bíróság) helyt adott a Kerekes által benyújtott fellebbezésnek, hatályon kívül helyezve a 2006. novemberben hozott alapfokú döntést. A Fellebbviteli Bíróság 11 oldalon sorolta fel mindazokat a törvénytelenségeket, amelyeket 2006-ban a Megyei Törvényszék elkövetett. Többek között: a bíróság tévesen értelmezte a névadásra vonatkozó törvényes rendelkezést, miszerint a prefektúra mellett működő megyei névadó bizottság véleményezése csupán konzultatív jellegű, továbbá a bíróság nem vizsgálta meg, hogy a tanácsi határozat milyen állampolgári jogot vagy közérdeket sért. /Mezey Sarolta: Ítéletet hirdettek a Kossuth utca ügyében: marad a Calarasilor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2008. december 16.
Marosvásárhelyen bemutatták Radványi Hajnal Üzen a Meseország /Hoppá Kiadó, Marosvásárhely/ című, 26 gyerekszíndarabot tartalmazó kötetét. – Szeretettel írtam ezt a könyvet. Kisiskolás gyerekeknek szántam. Célom, hogy a Bibliából ismert történeteket élővé tegyem és dramatizálás által közelebb kerüljenek a lelkivilágukhoz – vallja a szerző, akit a Népújságban a Máltai Szeretetszolgálat és a Magányosok Klubja krónikásaként ismerhetnek az olvasók. /Mezey Sarolta: Üzen a Meseország. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
