udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. október 12.

Megjelent a Barangolás a Székelyföldön útikönyvsorozat harmadik kötete: Kisgyörgy Zoltán: Kovászna megye (Második bővített kiadás, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda). A szerző bemutatja Kovászna megye tájait: Alsó- és Felsőháromszék, Kászon-völgye, Szentföld, Kovászna és környéke, Bodzavidék, Erdővidék és Székföldje. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

2003. április 12.

Székelyföld régióvá válását Románia nemzeti egysége elleni támadásként értékelik a Kovászna, Hargita, Maros megyei román közösségek ,,képviselői", s elhatározták, ellenlépéseket tesznek. A sepsiszentgyörgyi Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központban Ioan Lacatusu különleges kormányfelügyelő meghívására tartott ápr. 10-i összejövetelen olyannyira indulatosan támadták a magyarokat és az RMDSZ-t, hogy még Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselőnek is sok volt, s adott pillanatban elhagyta a tanácskozás színhelyét. Casunean közbenjárására a tervezetthez képest megszelídített nyilatkozatot fogadtak el, melyet 18, zömében helybeli civil szervezet, 6 Kovászna, egy-egy Maros és Hargita megyei pártszervezet, két bodzavidéki polgármesteri hivatal, valamint a sepsiszentgyörgyi ortodox esperesi hivatal képviselői írtak alá. Összejövetelükről kiutasították az STV román szerkesztősége által küldött magyar nemzetiségű operatőrt. A nyilatkozatban kérték a Székelyföld fejlesztési régió létrehozásának meggátolását, a magyar nyelv ne lehessen hivatalosan elismert az igazságszolgáltatásban és közigazgatásban. A dokumentum szerint a székelyföldi régió kezdeményezése a nem magyar ajkú lakosság mellőzésére irányuló, az állam nemzeti egysége elleni támadás. A román közösség képviselői találkozót kezdeményeztek az államfővel, a parlament és a kormány vezetőségével. Casunean elsősorban a román közösség radikalizálódása miatti félelmét fejezte ki, mert az összegyűltek még a párbeszédre sem voltak hajlandóak. /Szekeres Attila: Székelyföld mint régió. Támadásba lendül a román közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

2004. február 27.

Az autonómiastatútum végre törvénykezdeményezés formáját öltötte, ezzel hat parlamenti képviselő, mintegy megerősítve eredeti mandátumát, egy közösség igényének képviseletét vállalta fel, az aktust tehát a normalitás felé tett lépésként kell értelmeznünk – jelentette ki Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke február 26-án tartott sajtóértekezletén.  Az SZNT Állandó Bizottsága elhatározta, megküldi a tervezetet az Európai Parlament elnökének, az intézmény pártfrakcióinak, a Külügyi Bizottságnak, valamint a Románia integrációjával foglalkozó vegyes bizottságnak, hasonlóképpen figyelmébe ajánlja az Európa Tanács elnökségének, frakcióinak, az EBESZ illetékeseinek, a kérdésben érdekelt neves személyiségeknek, megkeres vele sok képviselőt és intézményt is. Az RMDSZ-bírálatra reagálva, Ferencz elmondta, az RMDSZ-politikusok nem állíthatják, hogy nem kapták meg hivatalosan is a dokumentumot még tervezet formájában, Verestóynak átnyújtották azt, csakhogy nem kívántak részt venni annak vitájában. A benyújtott tervezet kilenc táblázatot és egy térképmellékletet is tartalmaz a települések 2002-es népszámlálási adataival. Az alapelv az volt, hogy csak azt a községet tüntetik fel, ahol a lakosság több mint fele magyar. Összesen 127 községre és városra vonatkozik a közel félezer települést összefogó igénylés, ezek tízezer négyzetkilométernél valamivel nagyobb területet ölelnek fel. Kimarad tehát a Bodza-vidék, benne van viszont Hargita megye teljes egészében, Maros megyének pedig a marosszéki része. A régió összesen 809 000 lakost számlálna, ebből 612 000 magyar és 175 000 román, azaz a magyarság 75,68 százalékot képviselne benne. A tervezett régió mindenben megfelel az EU idevágó ,,szabványának”. /(b. kovács): A politikusok tették dolgukat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

2006. szeptember 4.

Bodzaforduló vendége volt szeptember 3-án Traian Basescu államfő. A település ünnepére, a folklórfesztiválra hívta meg Gheorghe Baciu polgármester, és az elnök feleségével magánemberként, helikopterrel érkezett Bodza-vidék központjába. Háromszékről elsősorban demokrata és liberális politikusok, intézményvezetők voltak jelen, a megye magyar vezetői távol maradtak. Kiderült, meghívót kaptak ugyan a fesztiválra, de Basescu látogatásáról senki nem értesítette őket. Az államfő hórázni beállt a táncosok közé. ,,Az ország egyik legrománabb vidékén vagyunk, egy olyan megyében, amelyről gyakran mondják, hogy itt a románság kisebbségben érzi magát. Nagyon örvendek, hogy itt magyarokkal és románokkal egy helyen találkozhattam” – mondotta. Az államfő a sajtó elől elzárkózott. /(-kas): Bodzafordulón járt Basescu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2006. november 20.

Újra a törvényszéket járja a Bikfalvi Közbirtokosság. Már tucatnyi peren túl van, de még távol áll attól, hogy jussát megkapja. Területeinek tetemes része Bodza-vidékre esik, s gáncsoskodás gátolja vagyona visszaszerzését. /Szekeres Attila: Ismét gáncsolják (Bikfalvi közbirtokosság). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

2007. március 26.

Gazdaságokat árasztott el, földcsuszamlásokat okozott, településeket hagyott ivóvíz nélkül és háztetőket tépett le, az ország tíz megyéjében okozott károkat a hétvégi vihar. Az árvíz 38 települést érintett, mintegy százötven ház és 800 hektár termőföld került víz alá; 28 személyt kilakoltattak. Gyergyószentmiklóson beljebb ültették az ablak melletti padsorból a gyermekeket, mert félő volt, hogy az épület előtti fenyők kitöri az ablaküveget, mondta el Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium igazgatója. Ilyen körülmények között nem lehetett folytatni a tanítást, az iskola biztonságosabb, hátsó kijáratán vezették ki a diákokat az utcára. A városban húsz fát döntött ki a szél, a Csíky-kertben 300 köbméternyi 80–90 éves fenyő dőlt ki, a temetőben többtucatnyi síremlék szenvedett kárt a rájuk dőlő fák miatt, villanyvezetékek szakadtak le. A háromszéki Bodza-vidéken és Márkosréten mintegy 150 háztartás került víz alá, három iskolában szüntették be a tanítást. A háztartások nagy része Szitabodzán került víz alá. A Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdőn tizenöt gazdaság került víz alá, a Cserna völgyén további öt lakást rongált meg az ár. Máramaros megyében háztetőket tépett le, Beszterce-Naszód megyében több tízezer köbméter fát döntött ki a viharos szél. /Emberáldozatot követelt a tomboló vihar. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

2007. augusztus 16.

Traian Basescu államfő látogatása után négy nappal, augusztus 16-án kerül Háromszék kökösi bejáratánál Székelyföld– Tinutul Secuiesc–Szeklerland feliratú plakát az előzőleg felállított nagyméretű reklámpannóra. A plakáton székely népviseletbe öltözött fiatalok strázsálta székely kapu alatt olvasható a régió háromnyelvű elnevezése. A pannót a Kovászna megyei önkormányzat állította föl, és rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Ennek ellenére a belügyminiszter kijelentette, megvizsgálják a pannó felállításának körülményeit. Demeter János megyei tanácselnök a román többségű Bodza-vidéken is tervez felállítani hasonló, de más feliratozású plakátokat. /Domokos Péter: Székely kapu a megyehatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2008. december 3.

Kovászna megyében az RMDSZ színeiben képviselői, illetve szenátori tisztséget nyert öt jelölt közül hárman első parlamenti mandátumukat szerezték meg. Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-elnök kijelentette: bár a szavazópolgárok egyharmada voksolt, a háromszéki RMDSZ kicsivel jobban került ki a választásokból, mint négy éve, mert nem volt szükség visszaosztásra, hogy mandátumokat szerezzen öt jelöltjük. A Bodzavidéken induló Molnár Gábor is képviselő lehetett volna, ha az emberek nagyobb számban elmennek szavazni. Az RMDSZ Kovászna megyei kampányfőnöke, Tamás Sándor szerint az alacsony részvétel a rágalmazó és negatív MPP-s kampánynak tulajdonítható. Hozzátette: önkritikát is gyakorolnak. Hargita és Kovászna megyében az RMDSZ jelöltjei valamennyi választókerületben nyertek, kivéve egyet-egyet: a visszaosztás során a maroshévízi képviselői kerületben Mircea Dusa, míg a bodzafordulóiban Horia Grama került ki győztesen, mindketten a PSD részéről. /Horváth István, Kovács Zsolt: Háromszéki önkritika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2009. január 7.

Felháborító hír, hogy ,,szörnyszövetségre” akarnak lépni az országos nagykoalíció révén diadalmaskodó „megyei” pártok korifeusai, akik egymás között ötven-ötven százalékos arányban akarják „elosztani” vagy „felosztani” a decentralizált megyei és egyéb állami tisztségviselést. Háromszéknek, ennek az 1968-ban összetákolt megyének 68:32 százalék a magyar és román lakosság aránya még ma is. Ez az arány a kommunista éra tömeges betelepítési politikája, illetve a román lakosságú Bodza vidékének a minden földrajzi, gazdasági, ésszerűséget semmibe vevő, Kovászna megyének nevezett adminisztratív térséghez csatolása. A románok számarányukhoz képest most is túlreprezentáltak, ami a decentralizált tisztségeket illeti. Tiltakozni kell ez ellen a politikai, adminisztratív megszállás és nemzeti bekebelezés ellen, hangsúlyozta a cikkíró. /Sylvester Lajos: Készülő szörnyszövetség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

2009. június 6.

Nemzeti önérzetükben sértve érzik magukat a háromszéki románok a Trianon-megemlékezés, Sepsiszentgyörgy polgármesterének bizonyos kijelentése és egyebek miatt – fejtette ki Ioan Solomon a megyei tanács ülésén. A tanácselnök kivédte a vádakat, s hangsúlyozta, együttes erővel inkább a megye fejlesztésével kellene foglalkozniuk, mint átpolitizálni a közgyűlést. A Trianon kapcsán tartott megemlékezéssel kapcsolatban Solomon feltette a kérdést: hogyan lehet megkérdőjelezni egy nemzetközi békeszerződést? Tamás Sándor tanácselnök hangsúlyozta, az ülést ne politizálják át, foglalkozzanak a megye és a települések fejlesztésének kérdéseivel, s ezen együtt kell dolgozniuk. Amennyiben nemzetiségi problémákról kívánnak értekezni, arról is lehet, de külön pontban. Ami a vádakat illeti, visszautasítja azokat. A csíkszeredai tiltakozáson ő is részt vett, s ott semmi kitakarodásra utaló kijelentés nem hangzott el nyilvánosan. Amikor az RMDSZ hatalmon volt, nem tett különbséget a kistérségek között, mindegyikre egyformán figyelt, nem úgy, mint a mostani hatalom, amely például a tanügyi fejlesztésre a megyének szánt pénzt a románok lakta Bodza-vidékre irányítja. Tamás Sándor kifejtette, vegyék tudomásul, hogy Románia nem csak a románoké, hanem az összes állampolgáré, mint ahogyan a Székelyföld sem csak a székelyeké, hanem az összes itt élőé, s együtt kell fejlesztésén dolgozniuk. /Szekeres Attila: Sértve érzik magukat a háromszéki románok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

2009. szeptember 2.

Újabb szép kivitelezésű reklámkiadványait jelentette meg a megyei tanács keretében működő Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület. A Háromszék, a borvíznagyhatalom kétnyelvű kiadványt (térkép és szöveg) előbb Sepsiszentgyörgy turisztikai térképe, majd a Háromszéki Panziók Egyesületének (HPE) reklámkiadványa követte. A sort két új kiadvány folytatja. A Kulturális Háromszék kétnyelvű (magyar, román), melyben színes megyetérképen az egykori három közigazgatási székre, Erdővidékre és Bodzavidékre lebontva mutatják be a vidéket, a népi mesterek műhelyeit, az új és állandó jellegű kiállításokat, a magángyűjteményeket, arborétumokat, a Háromszéki Magyarok Emlékparkját, emlékházakat stb. Az Aktív turizmus Háromszéken című térkép ismerteti a háromszéki gyalogtúrákat szolgáló jelzett turistaösvényeket, a terepbicikli-utakat, a vadász- és lovasturizmus színtereit. Ez az öt idegenforgalmi tájékoztató kiadvány mérföldkövet jelent ebben a témakörben. /Kisgyörgy Zoltán: Kovászna Megye Turizmusáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998