udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 155 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-155
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. január 11.

Az RMDSZ gyergyói területi szervezete jan. 4-5-én politikai kerekasztalt szervezett a gyergyói medence több településén. Minden faluban örültek a megbeszélésnek, sajnálták, hogy eddig ilyen nem történt. Gyergyószentmiklóson jan. 6-án András Imre és Borbély Imre képviselők is megjelentek a megbeszélésen. Borbély Imre felvázolta a bel- és külpolitikai helyzetet, amelyben az RMDSZ politizálni tud. E konszenzusnak lényeges aspektusa az Antall József-i kormánypolitika, amely először vállalt felelősséget 15 millió magyarért. Az RMDSZ támogatja Románia NATO-tagsági törekvéseit. András Imre képviselő a hagyományos közösségek értékválságáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1996. február 14.

A gyergyói medencében 15 ezer munkanélküli van, ez az összlakosság 21 %-át jelenti, közülük jelenleg 4000 fő kap valamilyen segélyt. Ennek ellenére alig akadt jelentkező, amikor magyarországi munkára /munkavállalási engedélyt biztosítva/ kerestek munkásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1996. május 8.

Máj. 8-án Gyegyószentmiklóson tüntettek az anyanyelvi oktatásért, melyen a Gyergyói-medence valamennyi iskolája képviseltette magát. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, kifejtette, hogy nemzeti történelmünk üzenete nem a vesztés, hanem az építkezés. Az oktatásügyben a gyergyói fiatalok példája szimbólummá vált, hétről hétre ébren tartják a tiltakozás lángját. A tüntetésen az ellen is tiltakoztak, hogy az oktatási törvényt az 500 ezer állampolgár aláírásával támogatott nemzetiségi törvénytervezet mellőzésével fogadta el a parlament. A tüntetést a Gyergyói Ifjúsági Szervezetek Koalíciója hívta össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1996. május 18.

Tizedik alkalommal rendezték meg a Gyergyói-medence egyházi kórustalálkozóját máj. 18-án, Tekerőpatakon. A medence kórusain kívül fellépett a borszéki és maroshévízi kórus, valamint a magyarországi Biharnagybajom kórusa is. Mindegyik énekkar faluja népviseletében lépett fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1996. október 29.

Dr. Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/ az RMDSZ képviselő-jelöltje történész, a Gyergyói Népfőiskola létrehozója akinek több mint száz történelmi dolgozata és két szakkönyve látott napvilágot /Gyergyó a történelmi idő vonzásában, 1992-ben és Székely hadszervezet és faluközösség, 1994-ben/, két újabb kötete kéziratban van: Székely társadalom a XVI-XVII. században és a Gyergyóalfalu története. Garda Dezső sokat foglalkozott a közbirtokossággal, törvényi úton vissza lehetne szerezni ezeket a területeket. - Ő alakította meg 1989-ben az RMDSZ-t Gyergyószentmiklóson és részt vállalt az RMDSZ létrehozásában a Gyergyói-medencében. Garda Dezső dolgozta ki a székelyföldi főiskolai hálózat gondolatát. - A választáson a megosztottság nagy veszélyeket rejt. Veszélyes például a Székely Ifjak Szervezetének indulása, amely a Vatra Romaneasca egyik szatelitszervezete, s azt vallja, hogy a székelyek nem voltak soha magyarok, de Nagy Sándor indulása és a magyar független jelölt indulása is veszélyes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1998. január 6.

Megjelent dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb tanulmánykötete, amely román nyelven tárja az olvasó elé a Csíki- és Gyergyói-medence lakosságának társadalmi-demográfiai fejlődését a XVI-XVII. században /Mediu geografic si evolutia socio-demogafica in Bazinul Giurgeului si Ciucului in secoele XVI-XVII./. A könyvet az Alutus /Csíkszereda/ nyomda adat ki. Ez a kötet a szerző doktori disszertációjának változata. Azért adta ki románul, mert jelenleg Hargita és Kovászna megye lakosságát támadások, sértések érik a kormány, az ellenzéki pártok és társadalmi szervezetek részéről, ebben a helyzetben bemutatta, hogy milyen nehézségekkel küzdött meg a székely közösség az évszázadok folyamán. A székelység részt vett Moldova tatár uralom alóli felszabadításában, s a román vajdák küzdelmei a török uralom ellen nem sikerülhettek volna, ha a székelység nem áll melléjük. A székelység ugyanis olyan szervezett katonai erőt jelentett, amelynek felkészültsége megfelelt a különböző korok katonai követelményeinek. Garda Dezső könyvét eljuttatta több parasztpárti, liberális, demokrata képviselőtársának, akik meglepődve tapasztalhatták, hogy a székely társadalom milyen fejlett volt a XVI-XVII. században. /Gál Éva Emese: Egy tanulmánykötet üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1999. január 18.

Jan. 12-én Gyergyószentmiklóson megtartották a II. Civil Fórumot, az Esély Alapítvány szervezésében, amelyen 17 civil szervezet képviseltette magát a Gyergyó-medencéből. Elhatározták, hogy megszervezik a Nyári Civil Napot, amelyen a civil szervezetek bemutatják tevékenységüket a lakosságnak. A résztvevők megegyeztek abban, hogy havonta újságrészt igényelnek a helyi Gyergyói Kisújság hasábjain saját beszámolóik közlésére. /II. Civil Fórum Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

1999. március 30.

A Gyergyói-medence RMDSZ szervezetei is megtartották tisztújító közgyűlésüket. A szavazás eredményeként Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, az SZKT elnöke lett az RMDSZ Gyergyó területi elnöke. /Új Kelet (Gyergyószentmiklós, független információs hetilap), márc. 30. - 13. sz./

1999. május 14.

Április 24-én Gyergyóditró adott otthont a XIV. Gyergyó-medencei Egyházi Kórustalálkozónak, melyen Gyergyóalfalu, Borszék, Gyergyócsomafalva, Ditró, Maroshévíz, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Gyergyótölgyes és Gyergyóújfalu énekkarai vettek részt. /Egyházi kórustalálkozó. = Gyergyócsomafalvi Délhegyalja, máj. - IV. évf. 5. sz./

1999. május 23.

Máj. 23-án ünnepélyes keretek között avatta föl székházát az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány Gyergyószentmiklóson, a város legrégebbi, 1840-ben épült, Gábor Áron u. 18 sz. alatti műemlékházában. A megnyitó alkalmával Kiss Portik Irén néprajzos, az alapítvány elnöke saját gyűjtéséből nyitott kiállítást A Gyergyói medence népi építkezésének deszkakivágásai címmel. A műemlékháznak állandó nyitvatartási programja lesz, otthonra lel benne a néprajzoktatás, a kézművességeket, népi mesterségeket gyakorló tevékenység, tárlatok, kulturális rendezvények egész sora. /Gál Éva Emese: Műemlékház avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1999. június 29.

Gyergyószentmiklóson a helyi Salamon Ernő Líceumban idén 158 tanuló érettségizik, ugyanakkor az idén csak négy IX. osztályt indít az iskola, a korábbi évek öt osztályával szemben, összesen 100 tanulóval. Szilágyi Ferenc igazgatótó közölte, hogy egyrészt kevesebb nyolcadikos tanuló végzett idén a Gyergyói-medencében, másrészt az új tanrend szerint az elméleti líceumok négyféle, különböző profilú osztályt indíthatnak. A száz IX-es hely már betelt a képességvizsgát Gyergyószentmiklóson és a községek iskoláiban sikeresen letevők legjobbjaival. /Érettségi közben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1999. szeptember 3.

Aug. 31-én megtartották az első Gyergyói Diákfórumot a marosfői ifjúsági központban, ahol a Gyergyói-medence diákszervezeteinek képviseletén kívül meghívottként részt vett Minier Gábor, a megyei tanács alelnöke, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Pál Árpád, Gyergyószentmiklós polgármestere, Csíky András, a megyei ifjúsági sportszervezet igazgatója, Kontesveller József, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Csató Judit, az Ifitéka vezetője, Antal Péter gyergyószentmiklósi városi tanácsos és mások. Dézsi Zoltán prefektus elfoglaltságai miatt csak délutánra érkezett meg. A fölszólalók elmondták: bár a Gyergyói-medence adja a legtöbb főiskolást a megyéből, a fiatalok nem térnek vissza, mert nem tudják itt kibontakoztatni képességeiket. Az ifjúsági szervezetek képviselői elmondták, hogy nem munkahely és a kulturális élet hiánya miatt nem vonzó Gyergyó. A tanácskozáson szó volt a ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatok szorosabbá tételéről, a gyergyói főiskola diákjainak bevonásáról a helyi fiatalság életébe és egyebekről. /Diákfórum: menni vagy maradni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1999. december 7.

A Gyergyószentmiklóson működő Esély Alapítvány Finn Rolighed Andersen dán egyetemi tanár támogatásának köszönhetően létrehozta a Demokrácia Alapot a Gyergyói-medence középiskolás diákjai számára, melynek hat hónapos programja végén, 2000 júniusában 1 000 000 lejes pénzjutalommal díjazza azt a diákot, aki a legjobban teljesítette a pályázati kiírás feltételeit. A pályázónak jelen kell lennie a havi találkozókon, januárban minimum 10 óra önkéntes munkát kell végeznie egy választott civil szervezetnél. /Demokrácia-díj a fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1995. március 15.

A Duna Televízió egyik kisfilmje a bukaresti magyar konzulátus előtt sorban állókat mutatta be. Nagyon sok gyergyói várakozott, munkavállalási engedélyt kérnek. A gyergyói medencében igen magas a munkanélküliség aránya, olvashatjuk Gál Éva Emese írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

1995. április 7.

A gyergyói medencében Gyergyóditró kivételével minden településen működik gazdakör, a szántóterület hetven százalékát szövetkezeti formában művelik a gazdák. Ezek önkéntes társulások. Egy magyarországi vállalkozó, Koncz Jenő arató- és cséplőgépeket hozott a gazdáknak. A katolikus egyház gépköröket alapít. Már vannak eredményes vállalkozások, a falvakban hús- és tejfeldolgozó üzemek. Az Agrofraternitas és elődje, az Agrocaritas fontos szervezője a térségnek. A fiatal gazdák kiutazhatnak három hónapra bajorországi munkára. Vendéglátóiktól rendszerint használt gépeket kapnak és azokat hazahozhatják. /Új Magyarország, ápr. 7./

1995. május 10.

Domokos Pál Péter 1935-ben a Gyergyói-medence gyermekkórusainak ösztönzésére kórusvetélkedőt szervezett, amelynek vándorzászlója mindig a legjobb kórusnál maradt. 1992-ben Gyergyószentmiklóson újraindították ezt a kezdeményezést, Domokos Pál Péter Kórustalálkozó néven, 1993-ban Gyergyóremetén, 1994-ben Ditróban, idén pedig Gyergyóalfaluban rendezték meg, ahol 13 kórus lépett fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

1995. augusztus 22.

Augusztus 12-án megalakult a Gyergyó-medencei Katolikus Ifjúsági Közösség /GYKIK/, ideiglenes vezetőnek Péter Ritát választották meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1995. augusztus 22.

Augusztus 12-án megalakult a Gyergyó-medencei Katolikus Ifjúsági Közösség /GYKIK/, ideiglenes vezetőnek Péter Ritát választották meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2000. január 12.

A nyilvánosság előtt írta alá Emil Constantinescu elnök a Vasile Lupu által kezdeményezett, ezért Lupu-törvényként emlegetett, a korábbi földtörvényt módosító jogszabályt. Garda Dezső képviselő, nagyra értékelte Lupu képviselő rendkívüli nyitottságát a magyar kisebbség problémái iránt. A törvényt végül sikerült a magyarság, és főleg a székelyföldi magyarság érdekének előnyös formában elfogadtatni. Garda Dezső ismertette a törvény pár lényegesebb előírását. A törvény lehetőséget biztosít, hogy a megjelenését követő 60 nap alatt az igényjogosultak benyújthassák visszaszolgáltatási kéréseiket. Az érintettek most már kivehetik részvényeiket az állami gazdaságoktól, és ajánlatos, hogy mezőgazdasági társulásokat hozzanak létre, és szabadon gazdálkodjanak az általuk alkalmazott személyekkel. A törvény azt is előírja, hogy az embereknek visszamenőleg kifizessék a részvényeik után járó részesedést. Ez azonban, sajnos, csak elmélet, mert a gyakorlatban valószínűleg nem lesz miből kivitelezni. Ismeretes, hogy a székelységnek az erdők jogi helyzetének tisztázása a megmaradást vagy a pusztulást is jelenthette volna. Igaz, hogy csupán 10 hektár erdőt szolgáltatnak vissza családonként, de az előírások értelmében ennek a régi helyen kell lennie, és feltétlenül erdőt kell visszaszolgáltatni, nem más területet helyette. Közben a famaffia végtelen pusztítást vitt véghez. Hargita megyében például 4 millió fát érintett a kitermelés, de csak 1,6 milliót jelentettek. Az ellenőrzéseknél jöttek rá, hogy hatalmas mennyiséget elloptak. És nem a székelyekről van szó, hanem bizonyos érdekközösségekről. Ennek ellenére kedvező, hogy a törvény lehetővé teszi a teljes közbirtokossági erdők és legelők visszaadását. Sikerült elérni, hogy az 1921-es évi földreform végrehajtása utáni tulajdonjogi állapotot fogadta el a két ház, tehát az 1927-1930 közötti végleges birtokviszonyokat kell visszaállítani. Ez nagyon fontos, hiszen Háromszéken 33 ezer, Csíkban 95 ezer, Udvarhelyen 55 ezer, Gyergyóvidéken pedig 37 500 hektár erdős területről van szó, tehát hatalmas területeknek kell a székelység tulajdonába visszajutnia. A közbirtokoknak úgy kellene működniük, ahogyan a Székelyföldön. Hozzanak létre magán erdészeti hivatalokat, ahol felvállalnák az erdők megfelelő őrzését is, ezt másképp nehéz megvalósítani. A gyergyói medencében minden közbirtok megtartotta már alakuló ülését, és be is lesznek jegyeztetve a bíróságon. Magánerdők esetében a körülhatárolás nehezebben fog menni. Számítani kell arra is, hogy egyesek húzzák majd az időt a törvény gyakorlati alkalmazásánál, hiszen az erdészeti hivataloknak érdeke a fakitermelés, és bogárfertőzöttnek minősített, egyébként egészséges fákat szállítanak külföldre, összejátszva a vámhivatalokkal. Ezért tragikus helyzet alakulhat ki. A birtokba-vevéssel azonban megakadályozható a törvénytelen fakitermelés. /(újvári): Újabb alkalom mezőgazdasági és erdőterület visszaigénylésére A famaffia végtelen pusztítást vitt véghez - állítja Garda Dezső képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2000. január 17.

Jan. 9-én képviselőtalálkozó és közbirtokosságot alakító falugyűlés volt Gyergyócsomafalván, amelyet a hét folyamán hasonló gyűlések követnek a Gyergyói-medence valamennyi településén. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő elmondta, hogy az 1991-es földtörvény életbe lépése után, amikor az egyhektáros magánerdőket visszaadták, sok erdőtársulás jött létre, amelyek viszonylag kis 3-500 hektárnyi erdő fölött gazdálkodtak, s sok helyen vitás helyzetek alakultak ki, azaz a tagság megkérdőjelezte a vezetés tisztességét. Emlékeztetett, hogy egész mandátumuk alatt azért küzdöttek, hogy az erdélyi magyarság teljes egészében visszakapja azt a közbirtokossági vagyont, amellyel rendelkezett, hiszen ezek a területek hatalmas vagyont jelentenek. Háromszéken kb. 33 000 hektár, Csíkban 98 000 hektár, Udvarhely környékén kb. 55 000 hektár, míg Gyergyó térségében Borszék kivételével 37 500 hektár erdőt, legelőt tesz ki a közbirtokossági vagyon. Miután a földtörvény-módosítást mindkét ház megszavazta, újra kell alakítani a közbirtokosságokat, amelyek a székelység megmaradását biztosították a múltban. Az első alakulóülés jan. 9-én Csomafalván volt. A következő napokban minden gyergyói településen közbirtokossági választásokat tartanak. - Minden RMDSZ-képviselő fölvállalta a szervezőmunkát, a csíki medencében Ráduly Róbert, Udvarhely környékén Antal István képviselő, Háromszéken mindhárom képviselő tevékenykedik ebben az ügyben. A közbirtokosságok gyors megalakítására szükséges, mert az Országos Erdészeti Igazgatóság nem tartja be a 112-es kormányhatározat kiírásait, és a visszajuttatandó erdőrészeken továbbra is hatalmas árveréseket folytat bogárfertőzés és egyéb indoklások címén, de érdekes módon a bogárfertőzötté nyilvánított fákat első osztályú rönkfákként szállítják külföldre. /Alakulnak a közbirtokosságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2000. október 31.

Gyergyói Kaláka a Székelyföld fejlődéséért nevet adták szervezői (Amőba Öko Központ, Esély Alapítvány, RegioNet Alapítvány, Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete) annak az együttgondolkodási megmozdulásnak, amelyben azok tudására, számítanak, akik megfogalmazzák a Gyergyói-medencében élők jövőjét A Gyergyói-medence 2015-ben címen meghirdetett vitatémát. A szervezői várják a javaslatokat. /(Bajna György): Kalákában Székelyföldért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./

2000. november 3.

Sok helyen fellép a gyergyószárhegyi CIKA néptánccsoport. Vezetője, Danguly Ervin elmondta, hogy 1996 óta foglalkozik a csoporttal. Elmondta, hogy segítenek egymásnak, közös hétvégi programokat készítenek. Készítettek egy koreografált előadást A tánc címmel. Csoportjuk terjesztette a táncházat, több helyen sikerrel elindították, azóta járnak is a fiatalok. Munkájuk segítségét remélik a bejegyeztetett Cika Alapítványtól. /Gál Éva Emese: Táncházmozgalom a Gyergyói-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2000. november 11.

A közelmúltban megszólalt Gyergyószentmiklóson az első helyi rádióadó. Hodgyai Géza, a rádiót működtető Kabelkon Kft. igazgatója elmondta, hogy régi tervük egy helyi rádióadó beindítása, de a licenc megszerzése nem egyszerű. Megszerzik azt is, hiszen az Új Kelet hetilapot is ők tartják fenn. Kezdetben 7-8 órás helyi műsor tervével indultak, s most már 24 óra lehetséges. Átvették a helyi készítésű műsorokat, amelyekből minél többet akarnak a térség nyelvén közvetíteni. Hodgyai Géza az egész csapat igazgatója, de a rádiónál és az újságnál ezt a feladatot a felesége, Hodgyai Edit látja el. Az Új Kelet főszerkesztője, Péter Csaba is szerepet kap a rádiónál. Már most is nagy a rádió hallgatottsága. - A helyi készítésű műsorokról Hodgyai Edit tájékoztatott. A reggeli műsor fél héttől tízig tart, híreket, érdekességeket, időjárás-jelentést tartalmaz. Elindítják a helyi dolgokkal foglalkozó délutáni műsort, és az esti műsort. Az egész Gyergyói-medencéhez szólnak. /Gál Éva Emese: Az első gyergyószentmiklósi rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2000. május 5.

Naponta érkeznek jelzések, hogy a föld és az erdő tulajdonjogának visszaállítása feszültségek közepette zajlik. Sok helyen az állami erdészeti hivatalok is kerékkötői a tulajdonjog rendezésének. A kormány, a végrehajtói hatalom, amelynek alkotmányos kötelessége a törvények alkalmazása, maga is akadályokat gördít az igazságtétel útjába. Erről beszélt dr. Garda Dezső képviselő, az alsóház mezőgazdasági és az erdőkkel kapcsolatos visszaéléseket kivizsgáló bizottságának tagja, aki a minap sajtóértekezletet hívott össze a Képviselőházban. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy életbevágóan fontos a törvény alkalmazásának felgyorsítása, fel akarta hívni a figyelmet, milyen akadályok tornyosulnak a folyamat útjába. A szakminisztériumban is vannak olyan szakemberek, akik fenn akarják tartani a régi struktúrákat, így például a minisztérium törvényhozási osztályának a vezetője, Machedon, aki a Szocialista Munkapárt egyik vezetője. Megdöbbentő, hogy a kormány olyan sürgősségi rendeletet szándékozott kibocsátani, amely egyfelől alkotmányellenes, másrészt próbálja megakadályozni az erdők tulajdonjogának végérvényes rendezését. A tervezetet Romica Tomescu vízügyi, erdőgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter jegyezte, aláírta a belügyminiszter, egyetért vele az igazságügyi tárca. Egyelőre nem írta még alá a pénzügyminiszter. A tervezet szerint csak állami erdészeti hivatalok hozhatók létre, illetve működtethetők. Holott a már érvényben lévő 141-es törvény kimondja: az erdőtulajdonos választhat, hogy az állami erdészeti hivatallal őrizteti-gondoztatja-e erdejét, azzal köt szerződést, vagy a törvény alapján létrehozott magán erdészeti hivatalokkal. A tervezetben szerepel egy másik kitétel is, amely korlátozza a magyarlakta megyék, helységek erdőtulajdonosainak jogát is. Ennek értelmében, amit most erdészeti alapnak nyilvánítottak, az szentírás. Tehát ha valakinek beerdősödött a kaszálója vagy a legelője, akkor azt most erdőfelületként kezelik, nem pedig a telekkönyvben feltüntetett, fentebb jelzett minősége szerint. Ezeket nem lehet kisajátítani és az állami erdőalap részének nyilvánítani. - Súlyos gondot jelent, ha nem vehető igénybe a magán erdészeti hivatal alternatívája, mert akkor a tulajdonos kiszolgáltatott az állami erdészeti hivatal erdészeinek. - A visszaéléseket kivizsgáló bizottság jelentésében tucatnyi oldalra rúgnak a hatalmas erdőirtások, panamák, a tulajdonosok kijátszása, az állami cégek úgy rabolták az erdőt, ahogy nekik jólesett. - A Gyergyói-medencében már kijelölték, hogy hol létesítenek magán erdészeti hivatalt. Úgy kell gazdálkodni a közbirtokossági erdőkkel, hogy annak hasznát láthassa a faluközösség, mód nyíljon a szegények megsegítésére, az iskolák támogatására. /A föld- és erdőtörvény - a gyakorlatban. Résen kell lenni. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./

2000. május 19.

A napokban tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Domokos Pál Péterről elnevezett gyermekkórus-találkozót Borszéken. A rendezvényen a Gyergyói-medence több mint 300 tanulója, 12 gyermekkórus és blockflőte-együttes vett részt, ezenkívül megjelent a nyárádszeredai iskola énekkara is. A találkozó vándorzászlóját Gyergyóremete-Csutakfalva vette át, jövőre ők lesznek a találkozó házigazdái. /Gyermekkórus-találkozó Borszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2000. augusztus 17.

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt a 2000/1-es törvény alkalmazásáról. Romica Tomescu miniszter módosítani próbálta a parlamentben megszavazott két törvényt, de mindkettőt sikerült meghíúsítani. A próbálkozások folytatódtak, június-júliusban számtalan leirat érkezett a megyei erdészeti hivatalokba, amelyekben az örökhagyó utáni 10 hektár erdő visszaadását kérték. A Gyergyói-medencében azonban már öt település közbirtokossági aktáit érvényesítették, ami azt jelenti, hogy a tulajdonba helyezéstől már nincsenek messze. Gyergyóújfalu közbirtokossága már megkapta az erdőt, augusztus 1-jén pedig a marosfői erdészeti igazgatóság adta át a zöldaranyat. Hátra van még a birtokigazoló tulajdonpapírok kibocsátása. Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Ditró és Alfalu kéréseit érvényesítette a megyei bizottság. A Csíki Magánjavak esetében Garda Dezső elérte, hogy ebből a közösségi vagyonból a szórványmagyarságnak legyen jövedelme. Nagyon pontos munka szükséges, mert várhatóak a magyar közösség elleni támadások. Júliusban például az országos erdészeti igazgatóság irányításával egy újságírócsoport jött Hargita megyébe, akik ellenőrizni próbálták a megyei bizottság munkáját, s a román sajtóban rosszindulatú értelmezések jelentek meg. Ezek az emberek ugyanazok, akik 90-91-ben megfogalmazták a Hargita-Kovászna jelentést, majd 97-ben a másodikat. Petre Roman külügyminiszter is nyilatkozott: közbe fog járni a törvény módosításáért. A kolozsvári prefektúrán is akadályozzák a munkálatokat. /Gál Éva Emese: "20 település birtokigényét érvényesítették″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2000. szeptember 20.

A magyar állam a bukaresti nagykövetség közvetítésével 200 dollár értékben ajándékozott könyveket 7 magyar iskolának a Gyergyói-medencéből. Szept. 14-én találkoztak a megajándékozott iskolák igazgatóival Gyergyószentmiklóson. Szabó Béla nagykövet helyettes vázolta a magyar kormánypolitika egyes, határon túli magyarságot érintő vonatkozásait, kitérve a státustörvény és a kettős állampolgárság közötti különbözőségekre, kiemelve Magyarország abbéli törekvéseit, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról. Fölkérésére az iskolaigazgatók vázolták gondjaikat. Kiderült hogy van Ditróban iskola, amelynek még nincs egy számítóképe sem, hiányos az iskolák didaktikai eszközökkel való felszereltsége. A támogatásban Magyarországnak nagyobb figyelmet kellene szentelnie a szórványban levő iskolákra. Mohacsek Ákos maroshévizi iskolaigazgató elmondta, hogy az 1958-ban megszüntetett hévízi magyar iskola 1990-ben alakult újra, a nulláról indulva. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 28%, a diákság aránya ennél kisebb, mert a szülők nagy része már román tagozaton végzett, s hajlamos gyermekét is ide íratni. /Gál Éva Emese: Könyvek a nagykövetségtől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2001. február 28.

Hargita megyében a földtörvény alapján visszaszolgáltatott erdőterületek nagy részén hatalmas pusztítás történik - állapította meg Mircea Dusa prefektus a polgármesterekkel való tanácskozásán. Különösen a Gyergyói-medencében a magánerdők több, mint 50 százalékát kitermelték a tulajdonosok, facsemetét viszont nem ültettek a helyére. E folyamatot azonnal meg kell állítani - hangsúlyozta a prefektus, hiszen természeti és környezeti egyensúly megbomlása következhet be emiatt a közeljövőben. /(Hátsekné Kovács Kinga): Mindannyiunkat meglopnak... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2001. március 6.

Márc. 3-án, Brassóban tartották az Európai Nyelvek Éve rendezvénysorozat megnyitóját. Fellépett többek között a brassói görög közösség hagyományőrző együttese, az Áprily Lajos Középiskola Reiff István által vezetett Búzavirág együttese, a Német Fórum és a Johannes Honterus Középiskola ifjúsági csoportja. Az Európai Unió a 2001-es esztendőt az Európai Nyelvek Évének nyilvánította. Ennek keretén belül mintegy 15 országban szerveznek különböző rendezvényeket. Brassóban a rendezvényen Brüsszelből az Európai Unió is képviseltette magát. Aranyosi István tanfelügyelő és Brassó megyei tanácsos hangsúlyozta, hogy Brassó megyei magyarság számára is lényeges esemény volt ez, mert a megjelent követségek és konzulátusok képviselői láthatták az Áprily Lajos Középiskola Búzavirág együttesét. Badau Tünde, az Áprily Lajos Középiskola aligazgatója arról tájékoztatott, hogy a rendezvényhez kapcsolódó kiállításon az iskola egy kis standdal jelent meg, amelyen Pásztori Klára magyarszakos tanárnő segítségével nagyenyedi szőtteseket, cserép- és faedényeket, csángószőtteseket, gyergyó-medencei ruhát állítottak ki. Hochbauer Gyula, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola magyar tanára nyilatkozta, hogy iskolájuk néhány szőttessel jött el a rendezvényre azon sok száz közül, amelyeket a tavaly februárban állítottak ki Négyfaluban. Rövidesen indul idén a középiskolájuk által nyolcadik éve folyamatosan megszervezett tojáshímző tanfolyam. /Tóásó Áron Zoltán: Elkezdődött az Európai Nyelvek Éve - a rangos rendezvénysorozat megnyitójára az interkulturalitásáról híres Cenk alatti városban, Brassóban került sor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2001. március 13.

Márc. 8-án Hargita megyei tanácsosok és pénzügyi szakemberek, élükön Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel, költségvetési kérdésekről tanácskoztak a Gyergyói-medence polgármestereivel Gyergyószentmiklóson. Zsombor ismertette a megbeszélés lényegét. Normatív rendszer alapján kidolgoztak egy koncepciót, amelyet most egyeztettek a helyi önkormányzatokkal. Fontos, hogy a Gyergyói-medence szintjén megfogalmazzák a koncepciót. Elmondta, hogy márc. 6-án az alcsíki polgármesterekkel találkoztak, délután a felcsíki polgármesterekkel. Másnap a sóvidéki, majd a keresztúri zónában, Bögöz és környéke önkormányzataival találkozott. Márc. 12-én a gyergyóiakkal, délután a Borszék-Holló környéki polgármesterekkel találkoztak. Összegyűjtik az önkormányzatok problémáit és javaslatait, s ezek alapján kialakítják a koncepciót. /Gál Éva Emese: "Begyűjtjük az önkormányzatok problémáit" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-155




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998