udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2943 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2941-2943
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 5.

Ardeleanu Gavril ezredes, Kovászna Megyei Rendőrség parancsnoka elmondta: 1989. dec. 22-én határozott parancsot kaptak, hogy fegyvert semmiféle körülmények között ne használjanak. Sepsiszentgyörgyön az emberek behatoltak a milícia épületébe, politikai foglyokat kerestek. Baróton és Kézdivásárhelyen a feldühödött tömeg a milícia irattárát elégette. Kézdivásárhelyen megöltek egy milicistát. Néhány milicistát a lakosság nem akar látni, nyilván nagyon durvák voltak, őket áthelyezik máshová. A megyei milícia pár napja a rendőrség nevet viseli. A rendőrség politikamentes testületet jelent, fejtette ki az ezredes. /Simó Erzsébet: A milíciától a rendőrségig. Beszélgetés Ardeleanu Gavril ezredessel, a Megyei Rendőrség parancsnokával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

1990. január 11.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar szakos hallgatóit 1984-től kényszerítették arra, hogy Erdélyen túli, színromán vidékeken tanítsanak. 1984-ben a 29 végzősből 20-at, a következő három évben /1985-1987/ valamennyi végzőst román vidékre nevezték ki. Két évfolyam /1985, 1986/ hallgatói írásban tiltakoztak a minisztériumnál, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsánál és a pártközpontnál, de tiltakozásukat válaszra sem méltatták. E két évfolyam hallgatói közül többen megtagadták azt, hogy távoli vidékeken tanítsanak, román iskolákban. Akik megtagadták a kihelyezés elfogadását, azokat nem lehetett állami intézményhez felvenni. Többen munkások lettek, alkalmi munkából éltek, illetve külföldre távoztak. Néhány példa, mi lett a sorsuk: Szilágyi Gizella virágot árul a kolozsvári piacon, Rózsa Hajnal szövetkezeti bedolgozó Kolozsváron, Vargha Zsolt 1986 óta kosárfonó Nagyszalontán. Hasonló sors várt a tanárképző magyar hallgatóira. A magyar iskolákba pedig román tanárokat neveztek ki. /Dobra Judit tanár: Helyzetkép - rétegfelvételben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

1990. január 13.

A Nemzeti Megmentési Front Kovászna Megyei Tanácsa jan. 13-án egyhangúan megyei polgármesterré választotta Kozsokár Gábor jogászt, alpolgármesterré Pop Dumitru közgazdászt, titkárrá Péter Zoltánt. /Közlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1990. január 13.

A székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi és székelykeresztúri erőszakos cselekményekkel kapcsolatban nyilatkozta Domokos Géza, az RMDSZ elnöke: "a cselekedeteknek nem volt románellenes jellege, miként a dolgot egyes külföldi rádióadók és újságok beállítják." Ezek a híresztelések a román és magyar nép közti igaz közeledést akarják elgáncsolni. /Adevarul (Bukarest), jan. 13., ismerteti: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1990. január 16.

A Romániai Magyar Képzőművészek Szövetsége a Barabás Miklós Céh hagyományait akarja felújítani, megalakítására felhívást tett közzé az ideiglenes szervezőbizottság nevében Baász Imre, Ütő K. Gusztáv és Bob József. A csatlakozni kívánók Sepsiszentgyörgyön jelentkezzenek, az alakuló közgyűlést áprilisra tervezik. /Romániai Magyar Képzőművészek Szövetsége felhívása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

1990. január 21.

Bodor Pál készített interjút Iliescu elnökkel, aki elmondta: "december 22-én és 23-án voltak föllobbanások bizonyos övezetekben, így a Székelyföldön is, például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Úgy tetszik azonban, hogy a nyugalom helyreállt." "... az a tény, hogy román káderek jelentek meg a magyarok lakta vidékeken, a milícián már nem akadt egy fia magyar sem, s a magyaroknak csak a román milicistákkal volt dolguk - kiváltója is volt a mostani fellobbanásoknak. Udvarhelyen egy román szekuritátést, Székelykeresztúron egy román milicistát öltek meg - ámbár Udvarhelyen egy magyar milicista is halálát lelte a forró napokban." Bodor Pál megjegyezte, hogy Hargita megyében a lakosság 80 százaléka magyar, a megye első harminchét tisztségviselőjének 80 százaléka román volt, mégpedig "többségükben más vidékről hozott románok, akik sem a nyelvet, sem a szokásokat, az észjárást és a hagyományokat sem ismerték." Iliescu kifejtette: "Nagyon örvendtünk a magyar kormány, a magyar közvélemény, a magyar sajtó rokonszenvező magatartásának. Kiegyensúlyozott, bölcs tartása volt a magyarságnak." /Magyar Nemzet, jan. 15., átvette: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

1990. január 23.

Pálfalvi Attila miniszter-helyettes az anyanyelvi oktatás helyzetéről elmondta, hogy a megbukott rendszerben a 80 ezer magyar líceumi tanulóból csupán 33 ezer tanulhatott anyanyelvén, a szakmai oktatásban rosszabb volt az arány: 15 600 magyar tanulóból csak 125-en tanulhattak magyarul. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem feltámasztása mellett, amelyhez hozzátartoznak a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, valamint a Színművészeti Főiskola magyar tagozatai, ugyancsak tagozatként a magyar zeneművészeti főiskola, képzőművészeti tagozat, agronómia és a műegyetemi felsőfokú képzés is beindul magyar nyelven. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

1990. január 23.

Megalakult a Székely Kisgazdapárt szervező bizottsága Gyergyóújfaluban. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

1990. január 28.

Kovászna megyében az 1989/90-es tanévben magyar tannyelvű középiskolai osztályokba 2988-an jártak, 2957 magyar gyermek pedig román iskolákba járt. A megyében 1194 magyar gyermek tanult román szakiskolákban /magyar nyelvű szakiskola nem indult/. Sepsiszentgyörgy városban 3436-an tanultak magyar tagozaton, 190 magyar gyermek pedig román tagozaton az elemiben /I-IV. osztályban/, az V-VIII osztályokban 3577 tanuló járt magyar tagozatra, 227 magyar gyermek pedig román tagozatba. Az újságíró hozzátette, hogy hosszú éveken át nem közölhették az iskolák nemzetiségi megoszlását. /Péter Sándor: A megye nappali tagozatos iskolái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

1990. január 30.

Gyarmath János készített interjút Iliescu elnökkel, megkérdezve, mire utalt jan. 25-i tévébeszédében, amikor elítélte az Erdélyben tapasztalható szeparatista tendenciát. Tisztában van azzal, felelte Iliescu, hogy "a nemzeti kisebbségeket az elmúlt évtizedekben számos sérelem érte, a megbukott rezsim elnemzetlenítő politikájával hátrányos helyzetbe sodorta a magyarokat, németeket, de minden más nemzetiséget is, számos már meglevő joguktól és szabadságjoguktól fosztotta meg őket, ugyanakkor a román tömegek lelkében elültette a nacionalizmus magvait." Amikor a szeparatista tendenciákra utalt, "lehet, nem a legmegfelelőbb kifejezést használtam", tette hozzá, arra gondolt, hogy mindkét fél részéről türelmetlenség nyilvánul meg. A magyar tannyelvű iskolákra utalt? - kérdezte Gyarmath János. "A Front egyértelműen támogatja azt, hogy a nemzeti kisebbségek saját iskolákkal rendelkezzenek, azokat újjáélesszék." - csak a sietséggel nem ért egyet. /Gyarmath János. Exkluzív interjú Ion Iliescu úrral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30., átvette: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

1990. február 1.

A Tineretul Liber jan. 31-i számában Ioan Gavra a legsúlyosabb vádakkal illette dr. Pálfalvi Attila egyetemi tanárt, a leváltott tanügyminiszter-helyettest, szemére hányva, hogy rátért a román és magyar nyelvű oktatás szétválasztására, semmibe véve a két nép érzelmeit. Valójában Pálfalvi csak azokat ellenjegyezte, ahol az iskolai közösségek kérték a szétválást. Gavra azzal vádolja Pálfalvit, hogy kizárólagos etnikai befolyási övezeteket akar kialakítani Erdélyben. Ezt a vádaskodó hangot visszautasítja Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Mi fáj Gavra úrnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./

1990. február 3.

Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség főfelügyelőjével készített interjút a lap. Az ezredes elismerte, hogy voltak a milíciánál beosztásukkal visszaélő milicisták is. Általában a lakosság jelentette a visszaéléseket. Így volt ez Agachi rendőrtiszt túlkapásaival is, ezért az ezredes őt Barótról áthelyeztette Kézdivásárhelyre. Az ezredes így jellemezte Agachi milíciatisztet: életvitele "törvényellenes és túlkapásos" volt. Jöttek a hírek és a névtelen bejelentések arról, hogy Agachi házkutatásoknál a családi ékszerek egy részét elsajátította, hogy zsarolja az embereket, hogy elsajátítja a nem hitelesített aranyékszereket. Azonban a feljelentők nem álltak ki észrevételeik mellett, így nem tudták összeállítani a vádiratot. /Torma Sándor: Rendőrökről ? őszintén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

1990. február 10.

Febr. 10-én mintegy 40 ezer ember tüntetett Sepsiszentgyörgyön a magyar nyelvű oktatásért. Mindenki könyvet és égő gyertyát vitt a kezében. A Székely Mikó Kollégiumtól indult a tömeg. Végül Sylvester Lajos, az RMDSZ megyei vezetője mondott beszédet. /Mátyás Árpád: Békés tömegtüntetés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ A háromszéki magyarság állásfoglalása rögzíti, hogy anyanyelvi oktatást követelnek minden fokon, az óvodától a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemekig. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

1990. február 10.

Magyari Lajos írta a vezércikkben, hogy hat év alatt Marosvásárhelyen az orvosi egyetemen a magyar hallgatók aránya 40 százalékról 8-9 százalékra csökkent. Az egyetem román rektora megjegyezte, hogy lehet engedményeket tenni, de külön magyar tagozat nem lenne helyénvaló. És egy szót sem ejtett arról, hogy ez magyar egyetem volt. /Magyari Lajos: A stallum felelőssége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

1990. február 10.

A csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület jan. 10-én kelt alapszabályzatát közölte a Háromszék. Egyesületi elnök: Salamon Ferenc, alelnök: Haszmann Pál, titkár: Jakab István. /Hogyan is kell? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

1990. február 18.

Febr. 17-18-án Sepsiszentgyörgyön a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ küldöttei jöttek össze, hogy előkészítsék első kongresszusukat. A MISZSZ gyűjtőszervezete az egyes városokban megalakult magyar ifjúsági szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ A MISZSZ Szándéknyilatkozata: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20.

1990. február 18.

Febr. 18-án Sepsiszentgyörgyön találkoztak a csángómagyarok. Kallós Zoltán és Erőss Péter után Duma Ioanel is elmondta elképzeléseit, többen hozzászóltak, így Nagy Emma, Csicsó Péter, Bernárd Antal, Farkas János és Nistor Tinca is. Megállapodtak abban, hogy a csángók a Sepsiszentgyörgyön székelő RMDSZ védnöksége alatt kívánják folytatni tevékenységüket. Harcolni kell a magyar nyelvű oktatás újraindításáért. Kétnyelvű újságot szeretnének indítani. A mostani találkozóra Pusztinából, Klézséről, Diószínből is érkeztek csángók. /Simó Erzsébet: A moldvai magyarok sepsiszentgyörgyi találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./ A találkozóra több mint 200 csángó jött el, jelen volt Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei vezetője és Erőss Péter, a Szórvány Bizottság elnöke is. Többen hangsúlyozták az anyanyelv szabad használatának jogát, az anyanyelvi oktatás visszaállításának szükségességét. /Mátyás Árpád: "Mű nem csak csángók, többek vagyunk: magyarok." Moldvai csángó magyarok tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ A kisebbségellenes erők a Sepsiszentgyörgyre érkező csángók egy csoportját eltérítették, a stadionban hívták őket, ahol Duma Ion hamis jelszavakkal akart hatni: "Se román csángó, se magyar csángó ne, hanem csángók legyünk!" "Román iskolába tanuljunk, de ne legyen románosítás!" Azonban a stadionban gyülekezők is észrevették, itt valami nincs rendben, ezért a többiek után mentek, Erőss Péter csoportjához csatlakoztak. Itt az igazságot keresők hangja dominált. Több felszólaló hitet tett hovatartozása mellett: "...csángó-magyarok vagyunk. Õsi nyelvünk a magyar." - mondta az egyik. "Hozzunk létre egy társulatot az RMDSZ mellett" /Csicsó A., Lujzikalagor/. - "Aki úgy érzi, hogy a helye mellettünk van, csatlakozzék." - szólított fel Erőss Péter. "A központ ne Bákóban, hanem Sepsiszentgyörgyön legyen. Itt van több elszármazott értelmiségi" - javasolta Farkas József Klézséről. Elhatározták, hogy márc. 11-én újra találkoznak. /Szabó M. Barna: A csángókról szórul-szóra. = Hídfő (Székelyudvarhely), márc. 12. - 4. sz./ A román tévében egy fiatalember románul és magyarul is megszólalva kérte, hogy a csángók jöjjenek el Sepsiszentgyörgyre. Több településről érkeztek a megbeszélésre. Sylvester Lajos írta, hogy az RMDSZ szórványügyi bizottsága felkarolta a találkozót. Többn kérték nyelvtanfolyamok szervezését. A pusztinai Erős Ferenc mondta: "Amíg eljő a magyar nyelv, legyen tévéiskola." /Sylvester Lajos: Csángó magyarok Háromszéken. = A Hét (Bukarest), márc. 1./

1990. február 18.

A Mikes-emlékév első rendezvényét febr. 18-án rendezte az író szülőfalujában, Zágonban a kényszerű hallgatás után újraéledt Mikes Kelemen Művelődési Egyesület. A Mikes Kelemenre emlékezünk című műsort sokan megnézték. /Kerekes Mária: Mikes és Zágon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

1990. február 23.

Febr. 4-én megalakult Sepsiszentgyörgyön a háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület. Elnöke Farkas Árpád költő, alelnökök: László Attila és Kisgyörgy Zoltán, ügyvezető titkár: Kiss Jenő könyvtárigazgató. Az újság közölte az egyesület szabályzat-tervezetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1990. február 24.

A moldvai csángóknak a pápához írt, 1982-ben fogalmazott és kijuttatott leveléből közölt a lap részleteket. A moldvai csángó-magyarok jelene és jövője "reménytelenül kiszolgáltatott a román kommunista nacionalizmus könyörtelen elrománosítási szándékainak." "Forrófalván, Bogdánfalván, Klézsén, Nagypatakon, Onestiben, tucatnyi csángó faluban az idősebb nemzedék még ma sem érti, nem beszéli a román nyelvet." "Román tanárok és tanítók veréssel és pénzbüntetéssel büntetik a csángó gyerekeket, ha magyarul netán egy szót is ejtenek. " A "román kommunista vezetés - a világon egyedülálló módon az egyházat, a r. k. vallást, közvetlenül a Vatikánt használja fel nacionalista vágyainak tökéletes megvalósítására. A moldvai csángók ugyanis Szentséges Atyánk leghűségesebb gyermekei, ősi romlatlan hittel, csodálattal, szeretettel és rajongással keresztények. " Ma az egyház vezetői még a tanítókon is túltéve románosítanak. Kitiltják az anyanyelv használatát a templomokból. A magyart az ördög nyelvének tartják. Kérik a pápát szerezzen érvényt annak a pápai rendeletnek, ami előírja az anyanyelven történő misézést. "Mellékeljük a moldvai csángó-magyarok ezernél több aláírással ellátott könyörgő iratát..." /Levél a pápához a csángók ügyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

1990. március 3.

Szeretettel, megbecsüléssel méltatja Tőkés László jelentőségét a Háromszék főszerkesztője. /Magyari Lajos: A Tőkés-jelenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

1990. március 7.

Sepsiszentgyörgyön márc. 7-én alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A gyűlés a gyulafehérvári találkozó hangfelvételének lejátszásával kezdődött. A Háromszék tudósítója, Zsigmond László magnóra vette az elhangzottakat. Igazoltatták, megmutatta a Háromszék megbízólevelét, ennek ellenére el kellett hagynia a helyszínt. /Zsigmond László: Elsősorban állampolgárként. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

1990. március 9.

Márc. 9-én Csíkszeredában országos cserkésztalálkozót szerveztek. A résztvevők megválasztották a vezetőséget. Gyergyószárhegyen májusban tábort szerveznek. /A cserkész becsülete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

1990. március 10.

Folytatásokban közölte a lap Rab Istvánnak, Kovászna megye pártbizottsága volt első titkárának, az egyetlen magyar pártvezetőnek a vallomását, magyarázkodását. Rab István 1982 novemberétől volt a megye első titkára. Parancsot kellett végrehajtaniuk, őket is ellenőrizték... stb. /Torma Sándor: "Robot voltam én is?" Mea culpa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2.- 7. folytatás: márc. 10./

1990. március 11.

Márc. 11-én megtartották Sepsiszentgyörgyön a moldvai csángók második találkozóját. Megjelent Kallós Zoltán is, aki személyes jelenlétével akarja nyomatékosítani a csángók ügyének fontosságát. Az országos szervezet központja Sepsiszentgyörgyön lesz, a bejegyzés még nem történt meg. Balázs István javasolta a moldvai és erdélyi magyar falvak közötti testvérkapcsolatok megteremtését, továbbá internátushálózat létrehozását az erdélyi magyar iskolákban a csángó gyermekek továbbtanulása érdekében. Többen sürgették a csángóknak szóló lap megindítását. /Simó Erzsébet: Szervezkednek a csángó-magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./ A legnehezebb a magyar nyelvű misék elérése. Elhatározták: bizottságot alakítanak, hogy ebben az ügyben levelet írjanak a pápának, a levelet Tőkés László vihetné a pápának. A magyar iskolák kérdése sem egyszerű. Először néhány gyermeket el Erdélybe hozni, hogy itt tanuljanak. Csíkszeredába kellene hozni gyermekeket. Székelyudvarhelyre is jöhetnek, ajánlotta fel az ott lakó, a gyűlésen elhangzottakat jegyzetelő Fülöp Sámuel. Szükség van kétnyelvű csángó újságra is. /Szabó Barna: Csángókról szóról ? tettre. = Hídfő (Székelyudvarhely), ápr. 4./

1990. március 14.

A háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület Fábián Ernő kovásznai tanárt, esszéírót kérte fel a márc. 15-i ünnepi beszéd megtartására. Fábián Ernő ablakát 14-én éjszaka betörték. Aznap alakult meg Kovásznán a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A beszédre való felkérés telefonon történt. Megint lehallgatják a telefonokat? - tette fel a kérdést Farkas Árpád. /Farkas Árpád: Ismét dolgoznak?? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

1990. március 14.

Kovásznán márc. 14-én megalakult a Vatra Romaneasca és még aznap meggyalázták a városban Kőrösi Csoma Sándor szobrát. /Magyari Lajos: Vissza, Sándor, Ázsiába! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

1990. március 14.

A kézdivásárhelyi Fémipari Líceum felvette Gábor Áron nevét. Márc. 14-én a líceum előcsarnokában ünnepélyesen elhelyezték Vetró András szobrászművész alkotását, Gábor Áron portréját. /Égető Éva: A felsőháromszékiek tisztelgése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

1990. március 18.

Márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ első kongresszusát. Mintegy négyszáz fiatal gyűlt össze. Smaranda Enache magyarul és románul tartott beszédet, a magyarországi román menekültek nevében Emil Iovanescu beszélt. Felolvasták Sütő András és Király Károly levelét. A MISZSZ márc. 18-án a magyar oktatásüggyel kapcsolatos nyilatkozatot fogadott el és egy állásfoglalást Vatra Romaneasca szervezetről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./ A nyilatkozatban szolidaritást vállalnak az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet ülősztrájkot folytató magyar hallgatóinak követeléseivel, így a Bolyai Tudományegyetem visszaállításával, az önálló magyar iskolahálózat megvalósításával, a Nemzetiségi Minisztérium felállításával, a nemzetiségi törvény kidolgozásával, a magyar nyelv szabad használatával. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./ Az állásfoglalás leszögezi, hogy febr. 10-én a magyar kisebbség békés tüntetést tartott, kollektív jogainak érvényesítéséért, erre válaszolva a Vatra Romaneasca soviniszta, erőszakos /dorongok, kések/ ellentüntetést szervezett. A Vatra által kezdeményezett megmozdulások több esetben fasisztoid jelleget öltöttek. A MISZSZ kéri a kormány állásfoglalását. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

1990. március 20.

Márc. 20-án román tömegek rátámadtak a magyarokra, sok volt a sebesült. Márc. 21-én sok üzemben leállt a munka, magyar és román tömegek vonultak a város központjába, a katonaság kordont vont közéjük. Ismét vidékről hoztak teherautókkal románokat, akik botokkal felfegyverkezve átszakították a kordont és nekimentek a magyar tüntetőknek. Az összetűzésnek halálos áldozatai is voltak, továbbá 465 sebesült. /Romániai Magyar Szó, márc. 21,, 22, Népújság (Marosvásárhely), márc. 20., 21., 22./ Fejszékkel és vasdorongokkal támadtak Marosvásárhelyen a román nacionalisták. A súlyosan sérült Sütő Andrást Budapesten gyógykezelik. /Magyar Nemzet (Budapest), márc. 21./ Marosvásárhelyen vérfürdő volt, kaszákkal ittas emberek támadtak a tömegre, az utcákon sebesültek voltak. /Mi történt Marosvásárhelyen? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2941-2943




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998