udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2235 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2221-2235
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. szeptember 21.

Az RMDSZ Hargita megyei szervezete rendezte Gyergyószárhegyen, szept. 21-én a Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozását. Az ismerkedést, a reális helyzetfelmérést tűzték célul, hogy kidolgozhassák a kapcsolattartás módját és javaslatot tegyenek a magyar nyelvű oktatás védelmére. Papp Kincses Emese, az RMDSZ Hargita megyei titkára tartotta a bevezetőt, dr. Demény Lajos történész, szenátor pedig a vitaindító előadást. A hazai oktatás helyzetéről beszélt Bíró István, a Tanügyminisztérium képviselője, a Hargita megyei iskolákról Tánczos Vilmos, a szlovákiai magyar oktatásról Kovács László, a somorjai magyar gimnázium tanára, a kárpátaljairól Balogh Rozália beregszászi tanár, a jugoszláviairól Tóth Lajos, az Újvidéki Egyetem módszertani tanszékének tanára, a magyarországiak nevében Tóth Pál Péter, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszélt. A megjelentek találkoztak az ugyancsak Gyergyószárhegyen ülésező Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaival. A következő napon, 22-én a moldvai csángómagyarokat keresték fel, 23-án pedig részt vettek a zágoni Mikes Kelemen emlékünnepségen. /Borbély László: Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozása Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Dr. Demény Lajos előadásából részleteket közölt a Csíki Lapok. Romániában összesen két osztálynyi óvónőt és tanítónőt képeztek magyarul, évente tehát maximum 36 óvónő és 36 tanítónő kezdhette meg pályáját. Jelenleg több mint 1200 magyar óvónőre és tanítónőre lenne szükség. Ebben az évben húsz liceális osztály indult 850 diákkal. Jelenleg öt önálló és három tagozatos magyar tanítóképző működik. Mintegy 1500 tanítónő és óvónő képesítés nélkül dolgozik, számukra ősztől lehetővé válik az oktatás, szünidő alatt járnak tanfolyamra. Nagyon kevés önálló magyar középiskola van, harcolni kell önálló iskolákért. Maros és Brassó megyét kivéve Erdélyben a magyar nyelvű oktatás hagyományos központjaiban mindenütt létre tudták hozni a magyar iskolákat. Óriási a tanárhiány, 1995-ig több mint 5000 tanár hiányzik a romániai magyar oktatásból, jelenleg még 520 magyartanárra lenne szükség. Demény kifejtette: amennyiben nem sikerül önálló magyar egyetemet létrehozni, akkor az egyházakkal közösen saját magánegyetemet kell kialakítani. /Helyzetjelentés az oktatásról. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 2./

1991. augusztus 20.

A Kárpát-medence magyar nyelvterületein közösségi munkát végző értelmiségiek 1991. aug. 9-20-a között Budaörsön, az Illyés Gyula Gimnáziumban önismereti és vezetőképző népfőiskolán vettek részt. A Magyar Népfőiskolai Társaság, a Határon Túli Magyarok Titkársága, a Székely Kör, a Rákóczi Szövetség támogatásával létrejött népfőiskola résztvevői megvitatták a régió gondjait, a határon túli magyarság legégetőbb kérdéseit, a kisebbségi intézmények helyzetét, a könyvkiadás, a folyóiratcsere lehetőségét, az oktatási törvények, a tankönyvek, a továbbképzés helyzetét, a honismereti táborok, a közgyűjtemények, a kulturális élet finanszírozását, az egyházak megtartó erejét. A résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki és elhatározták, hogy a szervezési forma közösségi háttereként létrehozzák a Balázs Ferenc Népfőiskolai Társaságot, Az anyagi háttér biztosítására alapítvány létrehozását, az anyagi háttér biztosítására Mikó Imre Alapítvány létrehozását tervezik. /Boldizsár Zeyk Imre: Népfőiskola - kisebbségi fórum. = Művelődés (Kolozsvár), 1992. január/

1992. február 21.

A román külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozatot tett közzé febr. 21-én este, mely szerint "mély aggodalommal" vettek tudomást a magyar kormány egyes tagjainak nyilatkozatairól. A nyilatkozat Für Lajos honvédelmi miniszter febr. 14-i miskolci beszédét és Entz Géza államtitkárnak a Magyar Hírlap febr. 19-i számában megjelent interjúját támadta, melyek a román állásfoglalás szerint "a szomszéd ország külpolitikai irányulása destabilizáló hatású Kelet-Európa és sajátosan Románia békéjére és biztonságára". A nyilatkozat szerint Für Lajos kijelentette, hogy a kárpát-medencei magyarság védelme a magyar nemzetbiztonság elválaszthatatlan része. A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint ez összeegyeztethetetlen a Helsinki Záróokmánnyal. "Aggodalmunk, amelyet a magyar kormány két tagjának az állásfoglalása után érzünk, onnan ered, hogy azok napnál világosabb revizionista tendenciát fejeznek ki." "Sajnos, ezek a korántsem elszigetelt nyilatkozatok megerősítik a román közvéleményben amúgy is elterjedt véleményt, miszerint a magyar kormánytagok a Romániához kötődő viszonyukat területi követelések rendszerében képzelik el, miáltal alányúlnak mind a román szélsőséges nacionalistáknak, mind a romániai magyar szélsőséges nacionalizmus híveinek." /A Külügyminisztérium nyilatkozatának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ A román külügyi vádaskodás valótlanságát mutatja a Für Lajos miskolci beszédéből való részlet: "Végül, de nem utolsósorban a magyar nemzet biztonságának van egy sajátos, egy különleges, úgy is mondhatnám, hogy csak ránk, magyarokra jellemző feltétele és tényezője. Az nevezetesen, hogy a magyar nemzet itt a Kárpát-medencében egy nyelvnemzetet jelent. Egy olyan nemzetet, amelynek, sajnos, egyharmada a trianoni békediktátummal kisebbségbe került. És a magyar nemzet biztonságának, megtartásának elengedhetetlen része és eleme az egész magyarság megőrzése itt a Kárpát-medencében. A magyar kormánynak és a magyar parlamentnek, bármilyen magyar politikának is ma ebben a rendkívül átmeneti, rendkívül képlékeny korszakban mindent el kell követnie, minden törvényes, minden diplomácia eszközt fel kell használnia annak érdekében, hogy a kisebbségeink veszélyeztetettsége megszűnjön, hogy a kisebbségeink fennmaradásának feltételeit garantálni tudják, garantálni tudjuk. Innen is és a világból egyaránt." /Für Lajost támadják. A kisebbségek védelmében. = Pesti Hírlap, febr. 19./

1992. február folyamán

A moldvai csángók magyarságtudatáról beszélve több körülményt kell figyelembe venni. A moldvai magyarok különböző időszakokban érkeztek mai lakóhelyükre a XIII. századtól a XVIII. Századig. Ebből következik, hogy a Kárpát-medencén belül a magyarság nemzettudatának különböző fázisait hozták magukkal. A másik tényező a több mint egy évszázada erősödő román propaganda, amely a román hivatalosság és a szolgálatába szegődött moldvai katolikus papaság részéről éri a moldvai magyarokat, miszerint ők nem magyarok. A harmadik körülmény, hogy a moldvai magyaroknak nincs értelmiségük. ? A moldvai magyarok magyar voltáról számos dokumentum tanúskodik a XV. századtól kezdődően. /Halász Péter: A moldvai csángók magyarságtudatáról. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

1992. március 22.

Márc. 21-22-én kétnapos kisebbségi diákkonferenciát rendeztek Tahitótfaluban. Több mint 200 kárpát-medencei fiatal jött össze. A konferencia résztvevői felhívással fordultak Európa egyházaihoz, kérve, kormányaikon keresztül támogassák a magyar egészségügyet a Magyarországra érkező betegek gyógyszerellátásában. Ökumenikus összefogást sürgetnek a volt Jugoszlávia templomainak újjáépítésére és a most induló kisebbségi iskolák támogatására. /Magyar Nemzet, márc. 23./

1992. június 16.

Tőkés László püspök írásában kifejtette, hogy nagy szükség van a magyar református egyház egysége helyreállítására, a reformátusok egyetemes zsinatának megtartására. Ellensúlyozni kell a történelmi-politikai különállásból fakadó önálló fejlődés és eltávolodás veszélyeit, biztosítva a hitében és nyelvében egy és oszthatatlan magyar református egyház országhatárokon átívelő, de azokat tiszteletben tartó közösségét. /Tőkés László: Útban az egyetemes zsinat felé- A Kárpát-medence népeit szólítva. = Magyar Nemzet, jún. 16./

1992. június 22.

A svájci Crans-Montana üdülőhelyen az Európa jövőjéről tartott nemzetközi fórumon a magyar miniszterek sajtókonferenciát tartottak, s ezen válaszoltak néhány, a magyar-román kapcsolatokkal összefüggő kérdésre. Jeszenszky Géza külügyminiszter kifejtette, hogy a román kormány nem járult hozzá a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. A konzulátus hozzájárulhatna a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere közölte, Románia részesedése a magyar külkereskedelemben a korábbi 10 százalékról egy százalékra esett vissza. Kötetlen megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza Adrian Nastase román külügyminiszterrel. A megbeszélésen Nasatse kifogásolta a magyar külügyminisztériumnak a Kárpát-medencében élő kisebbségekkel kapcsolatos egyes megállapításait. Jeszenszky rámutatott, hogy az idézett szöveg nem a kormány hivatalos álláspontja, hanem más kiadványokból származó idézet. Ugyanakkor a román küldöttség a svájci konferencián dokumentumként terjesztett egy olyan kiadványt, amely viszont magyar történészek által vitatott állításokat tartalmazott. Magyar részről igyekszünk mértékadó magatartást tanúsítani, szögezte le Jeszenszky Géza. /Jeszenszky Géza és Kádár Béla a crans-montanai fórumon. = Új Magyarország, jún. 22./

1992. augusztus 19.

Magyar kormánynyilatkozat jelent meg a magyar kisebbségekről. "Közép-és Kelet-Európa stabilitásának és biztonságának előfeltétele, hogy a különféle (nemzeti, etnikai, vallási és politikai) kisebbségek ne válhassanak az állam hatalmi politikájának áldozataivá. Térségünkben a 20. század során olyan erő- és érdekviszonyok érvényesülnek, amelyek következtében az állam nem mint minden polgár közjavát szolgáló intézmény működött, hanem a többségi nemzet tulajdonává vált. Ennek jegyében a kisebbségekre gyanakvással tekintettek, kétségbe vonták állampolgári lojalitásukat, és a nyelvük, kultúrájuk megőrzésére irányuló törekvéseket nemegyszer az államrend és az államegység elleni támadásnak nyilvánították. A kommunista rendszer összeomlása után helyüket kereső népek és államok sajnálatos módon hajlamosak visszatérni ehhez a kettős mércével mérő nacionalizmushoz, a nemzeti kizárólagosság korszerűtlen eszméjéhez. Ez térségünk demokratikus átalakulásának egyik legnagyobb akadálya." A "nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek, és ellentmondanak az ENSZ alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi kartának." "Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út." A Kárpát-medencében élő magyar közösségek "nem vonják kétségbe az adott államkereteket, azokon belül kívánják megteremteni az önszerveződésükhöz, jogaik gyakorlásához, kulturális autonómiájukhoz szükséges alkotmányos és törvényes formákat. Ebbe a folyamatba illeszkednek a különféle autonómia-elképzelések is. Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet." /Kormánynyilatkozat a magyar kisebbségekről. = Új Magyarország, aug. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

1992. augusztus 22.

Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1992. október 18.

Magyari Lajos költőt, a Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap főszerkesztőjét szenátorrá választották. Az anyaországnak "tennie kell a Kárpát-medence magyar kisebbségi tömegeiért, támogatnia kell az autonómiára irányuló, önrendelkezési törekvéseit, de az illető közösségre kell hagyni és bízni a forma és a megvalósítási mód megválasztását." - jelentette ki. /Mérték (Budapest), okt. 18.

1992. október 28.

Nyíregyházán és Beregszászon tartották meg okt. 28-31-e között a Kárpát-medence magyarságának közoktatási fórumát. Az egyes területek képviselői ismertették az anyanyelvi oktatás helyzetét. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 6./ Kiadott állásfoglalásukban szorgalmazták az anyaországi és a határon túli területek oktatási tárcái közötti szerződések megkötését és betartását, adatbázis létrehozását, a pedagógusszövetségek munkájának koordinálását és önálló magyar módszertani központ létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1992. november 13.

A harmadik Érdmindszenti Zarándoklat rendezvénysorozata nov. 21-22-én lesz Szatmárnémetiben és Ady Endre szülőfalujában. 1990-ben A politikus Ady megközelítése volt a címe, 1991-ben Költészet és hit, idén pedig Ifjú szívekben élek címmel a Kárpát-medence fiatalságát hívják meg. Nov. 20-án ökumenikus istentisztelet lesz, majd ifjúsági fórum következik. Nov. 21-én megkoszorúzzák Szatmárnémetiben az Ady-fordító Gabriel Georgescu szobrát, majd Érdmindszentre utaznak. /Ifjú szívekben élek... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

1993. január 22.

Nyilvánosságra hozták az RMDSZ kongresszusának határozatait 13 pontban. Ezek között szerepel: elfogadták az RMDSZ módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSZ tisztségviselőt és a Képviselők Tanácsát, Gazdasági Tanácsot hoznak létre, indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban magyar kisebbségi fórumot rendezzenek, román-magyar kerekasztal összehívását, az RMDSZ részt kíván venni a román-magyar államközi szerződés előkészítésében, javasolják, hogy Románia írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. /Az RMDSZ Kongresszus határozatai. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

1993. február 18.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Magyar Fórumnak, kifejtve, hogy elsősorban a román demokratikus ellenzékkel van együttműködési lehetőségük, azonban a román ellenzéket is áthatja "egy nagyon erős nemzetállami mentalitás." - A visszarendeződés felé mutató jelek érzékelhetők. A gazdasági kerettörvények lehetővé teszik, hogy földtulajdon kerüljön a földművesek kezébe, azonban a kormányzat semmiféle támogatást nem tud adni ezeknek a magángazdaságoknak. - "Az én értelmezésemben mérsékeltnek tekinthető az a politika, amelyik ha tárgyalásos vagy más, békés eszközökkel lehet eredményeket elérni, az esetben nem kíván éles konfliktusba kerülni a vezetéssel." - Elsősorban a kárpát-medencei kisebbségekkel kell kiépíteni a kapcsolatokat. A helyzetet közösen kell elemezni, a megoldások is hasonlók lesznek. /Krajczár Imre: Beszélgetés Markó Bélával, a szövetség elnökével. = Magyar Fórum, febr. 18./

1993. április 17.

Nagykanizsán ápr. 17-én a városért és Délnyugat-Magyarországért létrehozott alapítvány szervezett fórumot, ahol Jeszenszky Géza külügyminiszter tartott előadást, jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke és Pozsonyec Mária, a Muravidéki Magyarok Érdekközösségének elnöke. Jeszenszky Géza kifejtette: a Kárpát-medencében 75 év óta hol tudatos, hol lappangó asszimiláció folyik. A magyar kormány alapelve a lehető legjobb viszony megteremtése a hét szomszéd országgal. Jeszenszkyhez hasonlóan Markó Béla is hangsúlyozta, hogy a megmaradás hatékony eszköze az autonómia. Többször kell találkozni a különböző tájakon élő magyaroknak. Romániával ellentétben Kárpátalján szabadon lenghet a magyar lobogó, mondta Fodó Sándor. Kárpátalján ma már nem a diktatúra és az elnyomás jelenti a veszélyt, hanem a súlyos gazdasági válság, hangsúlyozta. A Mura vidékén mindössze tízezer magyar él, a szlovén többség féltőn gondoskodik róluk, számolt be helyzetükről Pozsonyec Mária. /L. P.: Közös föllépés. = Új Magyarország, ápr. 19./

1993. május 1.

Rákóczi szabadságharcának zászlóbontására emlékezett ápr. 30-án és máj. 1-jén a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, megkoszorúzták az 1711-es szatmári békekötés helyszínén az egykor Vécsey-ház udvari részére visszakerült emléktáblát. Kárpát-medence magyarságának ismert szervezeteinek és szövetségeinek képviseletében négy ország magyarságának húsz szervezete nevében folyt a koszorúzás. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), máj. 5. - 26. sz./ Az emléktáblát 1908-ban helyezték el, majd sérülten, 1992 szeptemberében újra felavatták. /Balassa Zoltán: A történelem áldásos vihara. = Új Magyarország, máj. 3./

1993. május 13.

Az ukrán-magyar alapszerződés vitájával kapcsolatban az Esti Hírlap körkérdésére válaszolva Markó Béla RMDSZ elnök leszögezte, hogy nem szabad analógiát teremteni az Ukrajnával és Romániával kötött alapszerződés között. Számunkra fontos a kisebbségekkel folytatott konzultáció, mondta. A magyar-román alapszerződés cikkelye tartalmazza azokat a garanciákat, amelyekre a romániai magyar kisebbségnek szüksége van. "Mi személyi és kulturális autonómiában fogalmaztuk meg igényeinket, s programunkban szerepel a helyi és területi önigazgatás elve is." ? jelentette ki Markó Béla. /Udvardy Zoltán: Kárpát-medencei körkérdés. = Esti Hírlap, máj. 13./

1993. május 18.

A keszthelyi Festetics-kastélyban minden évben májusban megrendezett Berzsenyi Helikon napokon a Kárpát-medencében élő kisebbségi magyarság helyzete kerül szóba. Három esztendeje a határon túl élő magyar közösségek képviselői számolnak be életükről. Két éve a kisebbségi magyar írott és elektronikus sajtóról folyt eszmecsere, tavaly a nagyvilág magyar írói gyűltek egybe. /Ennek a tanácskozásnak az anyaga megjelent Magyar írók I. világtalálkozója /Berzsenyi Társaság/ címen/. Az idei tanácskozás címe: Magyar egyetemi tanszékek kisebbségi létben, a társrendező az Anyanyelvi Konferencia. A találkozón a kolozsvári, pozsonyi, nyitrai, ungvári, bukaresti és újvidéki magyar tanszékek oktatói vettek részt. /Pomogáts Béla: Berzsenyi Helikon. = Magyar Nemzet, máj. 18./

1993. július 10.

Töttösy Istvánné dr., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezetője a Kárpát-medence tájain, főleg oktatási rendezvényeken gyakran megfordul. Elmondta, hogy 1985-ben készített bölcsészdoktori disszertációja a Romániai Magyar Népi Szövetség története volt, abban is központi kérdés volt az erdélyi magyar oktatásügy. Amikor 1990-ben a minisztériumba került, arra gondolt, hogy kötelesség határtól függetlenül nyelvhatárban, kultúrhatárban, nemzeti összetartozásban gondolkodva segíteni, hogy megmaradjon a magyar nyelv a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy jelenleg mintegy ezer erdélyi tanul magyarországi egyetemeken, rajtuk kívül egyre több szakközépiskolás is itt tanul, mert otthon a szakoktatás csak államnyelven lehetséges. Szinte minden magyarországi egyetemen és főiskolán tanulnak erdélyiek, többen vannak Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben. Az erdélyi egyetemistáknak mintegy fele Budapesten tanul. Magyarország nem készült fel arra, hogy ennyi erdélyi fog itt tanulni, nem volt elegendő kollégiumi férőhely. Nagyon gyorsan kellett kollégiumot teremteni. A sebtében kialakított kollégiummal sokan elégedetlenek voltak. A határon túli magyar főiskolások taníttatása 127 millió Ft-ba kerül, ez benne van a költségvetésben. Az erdélyi egyetemisták nagy többsége nem akar hazatérni. A jövőben csak húsz erdélyi diákot vesznek fel magyarországi egyetemekre, viszont posztgraduális képzést biztosítanak. Eddig a Bolyai Társaság ajánlás alapján kaphattak ösztöndíjat a Magyarországon tanuló egyetemisták, ez most változik, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget is bevonják a döntésbe. Eddig mindent pénzt elvitt az egyetemisták képzése, posztgraduális képzésre nem futotta. Mostantól ezt is lehetővé teszik, mintegy 140150 jelentkező számíthat kérése elfogadására, három hónaptól egy évig terjedő támogatást kaphatnak. /Sylvester Lajos: Erdélyi diákok ? "odaát". Beszélgetés dr. Töttösy Istvánnéval, a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának főosztályvezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

1993. július 18.

Júl. 18-án ünnepélyes keretek között Szentegyházán megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medenci magyar pedagógusok szakmai továbbképzője. Mintegy ezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági pedagógus fogja Erdély különböző városaiban gyarapítani szakmai ismereteit és erősíteni magyarságtudatát. Több magyarországi egyetemi, főiskolai tanár is tart előadásokat. A megnyitón beszédet mondott többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, Sántha Pál, Hargita megyei tanácselnök, Töttösy Istvánné dr., a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Murvai László, a román Tanügyminisztérium osztályvezetője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Ivan Truter, a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1993. augusztus 7.

Aug. 7-én Budapesten megrendezték a határon túli magyar lapok szemléjét. Mintegy hatvan lap szerkesztői jöttek el. Felolvasták Göbcz Árpád köztársasági elnök hozzájuk intézett levelét, Czine Mihály mondott beszédet. Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára és a velük szemben álló szervezet, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Kósa Csaba is hangsúlyozta, hogy történelmi pillanat részesei, hiszen Trianon óta először van így együtt az összmagyar publicisztika. Sajnos nagyon kevesen jöttek el, a magyarországi sajtó képviselői sem érdeklődtek kellőképpen. /Mindössze négy magyarországi lap munkatársai voltak jelen. Csalódottan, keserűen számoltak be az érdektelenségről a megjelent szerkesztők. /Bokor András: Kéregmagyarok. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./ A kisebbségi sajtófesztivál visszhangtalanságáról számoltak be a lapok. Az Esti Hírlap munkatársa, Udvardy Zoltán megjegyezte, hogy ő is jelen volt, annak ellenére, hogy lapja nem kapott meghívót. Elképzelhető, hogy más laphoz sem jutott el a meghívó. /Udvardy Zoltán: Kárpát-medencei sörparti. = Esti Hírlap (Budapest), aug. 10./

1993. október 2.

Ötnapos erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Nahimi Péter kifejtette: útjukkal szeretnék még mélyebbé tenni kapcsolataikat az RMDSZ-szel, hiszen vannak a magyarságnak ebben a térségben közös céljai és érdekei. Szeretnének találkozni az erdélyi magyarság egyházi, gazdasági életének képviselőivel, a sajtóval, írókkal, művészekkel. Az MDF az első pillanattól fogva természetes feladatának tartotta a határokon túli magyarság támogatását. "Pártként is testvérünknek érezzük az RMDSZ-t, annál is inkább, hogy a közelmúltban az RMDSZ ugyanazt a nemzetközi pártközösséget, az EDU-t választotta, melynek mi is tagjai vagyunk, és amelynek Antall József az egyik alelnöke." - mondta. Az anyaország akkor tud a határon túli magyarságért a legtöbbet tenni, ha kellően erős államot hoz létre a Kárpát-medencében. /Gazda Árpád: Nemzet és demokrácia. Beszélgetés Nahimi Péterrel, az MDF alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2-3./

1993. október 8.

Töttösy Istvánné dr., a magyarországi Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Etnikai és Nemzetiségi Főosztályának vezetője nyilatkozatában ismertette a magyarországi helyzetet: a nemzetiségek szabadon, ellenőrzés nélkül tarthatják a kapcsolatot az anyanemzetekkel, a nemzetiségi iskolákba a szomszédos országokból érkező képviselők, iskolaigazgatók szabadon mehetnek be. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kiváló munkát végez, ezt bizonyítja a Bolyai Nyári Akadémia megszervezése: 1400 pedagógust /1000 erdélyi, 200 határon túli és 200 előadótanár/ mozgattak meg a Kárpát-medencében. /Tóth Hajnal: Az anyanyelv használatának joga. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 8./

1993. október 17.

Okt. 15-17-e között az RMDSZ küldöttsége Markó Béla elnök vezetésével Kárpátaljára látogatott, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ elnökének, Fodó Sándornak a meghívására. A megbeszélésekről közleményt adtak ki, ebben hangsúlyozták, hogy szükség van a Kárpát-medencén élő magyar közösségek közötti rendszeres kapcsolattartásra, mert ugyanazon nemzethez tartoznak és a nemzeti önazonosság megőrzéséért küzdenek. Az RMDSZ és a KMKSZ szorgalmazni fogja erdélyi és kárpátaljai művelődési, oktatási intézmények közvetlen találkozóit. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

1993. november 1.

Borbély Imre RMDSZ-képviselő az önrendelkezési elvnek a Kárpát-medencében történt jelentkezését elemezte, visszatekintve a kezdetre. Elmondta, hogy az önrendelkezés gondolata már az RMDSZ megalakulásakor felvetődött. Az első kísérlet Katona Ádámnak és csoportjának a fellépése volt 1991-ben, az 1848.as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulója kapcsán. Voltak román autonomista törekvések is. Borbély Imre úgy látja, hogy az erdélyi magyarságnak programjába kell iktatni a területi autonómiát, hogy legyen tárgyalási alap. Megállapította, hogy Felvidéken és Délvidéken is léteznek kollaboráns irányzatok. A Felvidéken egy magát liberálisnak nevező polgári párt mintapéldánya a politikai asszimilációnak. Ez a párt szlovák politikát folytat magyarul. Délvidéken is vannak kollaboráns politikusok. Romániát illetően a Groza- féle politika azt az illúziót keltette, hogy a hatalom kiszolgálásával lehet segíteni. Ezt a magatartás nevezi Borbély Imre jó értelemben labanckodásnak. Sokan úgy tüntetik fel, mintha Erdélyben individualisták és kollektivisták állnak szemben egymással. Ez nem igaz. Az 1992 októberi Kolozsvári Nyilatkozat az önrendlekezésről megadta az irányt. /Beke György: Önrendelkezés a Kárpát-medencében. Beszélgetés Borbély Imre RMDSZ-képviselővel. = Orient Expressz (Bukarest), nov. 1-7./

1993. november 6.

Októberben a magyar Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Nyírbátorban rendezte meg a Kárpát-medence magyarságának második közoktatási fórumát. Eljöttek több európai országból a kisebbségi oktatással foglalkozó nem magyar szakemberek is. Megnyugtató módon működik a kisebbségi oktatás a finnországi svédek, a dél-tiroli németek, a dániai németek, a németországi dánok, a szlovéniai és horvátországi magyarok esetében, a megjelentek beszámolói szerint. Magyarországon és Ukrajnában államilag biztosított a kisebbségi oktatás. Szlovákiában és Romániában hasonló a helyzet: a kisebbség elégedetlen, a hatalom beavatkozási kísérletei aggasztják a kisebbséget. A hatalom egyoldalúan, csak a pozitívumokról tájékoztatja a közvéleményt, a magyar kisebbség követeléseit előjogszerzési kísérletnek tekinti. A felsőoktatás nem kellően megoldott, emiatt fokozatos elsorvadás fenyegeti a középiskolákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6-7./

1993. november 6.

Nov. 6-án Kolozsváron tartott előadást Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnöke, megjelent az alelnök, Kolczonay Katalin is. Pomogáts Béla vázolta a szervezet megalakulását: az Anyanyelvi Konferencia először 1970-ben ült össze, egy éve van új neve, azóta önálló jogi személyiség. Az Anyanyelvi Konferenciának van egy Hámos László vezette jogvédő részlege is, amelyet magyar kultúrát, nyelvhasználatot ért diszkriminatív intézkedésekről értesíteni lehet. /Németh Júlia: "Hogy a magyar kultúra éljen, és művelői egymásra találjanak?" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ A kisebbségi magyarságnak jelenleg nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből nem képes fenntartani, több lapnak, folyóiratnak, könyvkiadónak meg kellett szűnnie. A kisebbség megtartása azon múlik, sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatot, az autonómiát. Az egyik legfontosabb feladat az öt országban élő kárpát-medencei magyarság kulturális és lelki integrációja. A kisebbségi magyar intézményrendszer védelme és erősítése elképzelhetetlen a magyar állam, a magyar társadalom tevékeny közreműködése nélkül. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9, 11./

1993. december 22.

Az 1989-es események negyedik évfordulóján Tőkés László püspök ellátogatott Menyőbe, ahol a helyi református gyülekezet fogadta. 1989 decemberében ide hurcolták Tőkés Lászlót. Tőkés László imát mondott Menyő lakosaiért, magyarokért, románokért, békében való élésükért és a Kárpát-medence minden népéért. Innen Diósadra látogatott a püspök. Diósad öregedő falu, az 1992-es népszámláláskor 1126 lelket írtak össze, most alig ezren vannak. /Fejér László: Tőkés László Menyőben és Diósadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1994. január 30.

Jan. 27-e és 30-a között Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke erdélyi körúton vett részt, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli alelnöke társaságában, melynek állomásai: Nagyenyed, Nagyvárad, Nyárádszereda, Marosvásárhely és Barót, de a környező falvakba is ellátogattak. Duray az önkormányzati modellről beszélt. Nagy lelkesedéssel, szeretettel fogadták mindenütt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Nagyváradon politikai fórumot tartottak jan. 28-án, ahol Duray Miklós ismertette a jan. 8-i komáromi nagygyűlés jelentőségét. Több mint 3500 szlovákiai magyar önkormányzati képviselő gyűlt össze ezen a napon, hogy az önrendelkezés mellett voksoljanak. Célkitűzéseik között a területi önkormányzat is szerepel, mondta Duray Miklós. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 8./ Duray Miklós jan. 29-én Marosvásárhelyen részt vett a fórumon Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Tőkés Lászlóval. Markó Béla mutatta be Duray Miklóst, aki azon kevesek közé tartozik, akik 1989 előtt is kimondták azt, amit a Kárpát-medencében élő magyar közösségek éreznek, s azt, hogy a magyarság sorsát meg kell változtatni. Kutyaszorítóban című könyvében a magyarság fájdalmáról szólt, ezért volt veszedelmes ez a könyv nemcsak Csehszlovákiában, de Romániában és másutt is. - A magyar közösségek olyan közös következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságosan jövőjüket. Duray Miklós elmondta, hogy a felvidéki magyarság az utóbbi 75 évben ellenzéki volt. Számbelileg kisebbségben vannak, de ez nem szabad, hogy olyan helyzetet teremtsen, mely jogkorlátozást eredményez. Tőkés László a fogyatkozó lélekszámról beszél. Felvetődött az a kérdés, hogy miért határolta el magát az RMDSZ Katona Ádám autonómia-javaslatától. Markó Béla kijelentette: semmiféle elhatárolódás nem történt attól a gondolattól, hogy a romániai magyarság ki akarja alakítani az autonómiaformákat. Tőkés László úgy vélte, hogy csak a módszerektől volt elhatárolódás. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

1994. február 9.

Febr. 9-én Markó Béla RMDSZ-elnök Kelemen András magyar külügyi államtitkár meghívására Duray Miklóssal, Ágoston Andrással és Fodó Sándorral együtt Székesfehérváron részt vett a Határon Túliak Fórumán, ahol a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzetéről, autonómia-törekvéseiről tájékoztatták a résztvevőket. Az RMDSZ küldöttsége febr. 9-én Budapesten megbeszélést folytatott Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, elemezték az intézményesített kapcsolattartás tapasztalatait, körvonalazták az 1994-es év feladatait az oktatás és a művelődés területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2221-2235




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998