udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. február 5.

Február 4-én rendhagyó kiállítás nyílt a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeumban. Az emlékezés útvonalai című vándortárlat egyéni sorsokon, kisemberek visszaemlékezésein keresztül mutatja be az 1933–1949 közötti időszakot. Több európai országban, köztük Romániában fiatalok készítettek interjúkat olyan személyekkel, akik a fasizmus térhódítása és a vasfüggöny legördülése közötti vérzivataros időszakban voltak fiatalok. Romániában 12 interjú készült, az alanyok között erdélyi magyarok is vannak. Az életrajzok, visszaemlékezések – melyek kivonata egy könyvecske formájában is napvilágot látott – alkotják a kiállítás gerincét. Ezek mellett történelmi dokumentumok idézik fel az akkori idők légkörét. A vándortárlatot többek közt Németországban, Franciaországban, Görögországban mutatták be. /Pengő Zoltán: Az emlékezés útvonalai Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

2004. február 8.

Tempfli József nagyváradi püspök a vele készült beszélgetésben beszámolt arról, hogy az egyházmegyében 52 a betöltött plébániák száma, valamennyi plébánián áldozópap, plébános törődik a hívekkel, de ehhez a számhoz hozzá kell adni az oldallagos plébániákat, a mára filiákká zsugorodott közösségeket. Ezek megtartása a jövő papképzése miatt mindennél fontosabb. Tavaly négy papszentelés volt. Idén is négy új lelkipásztora lesz az egyházmegyének, ugyanis a jelenleg tanuló 14 teológusból ennyien fejezik be tanulmányaikat. További öt pap külföldön munkálkodik, többen doktorátusukat készítik. Az elmúlt év megvalósításai között van például a margittai új templom, épül a torony. A Kőrösvidéki Múzeumtól visszaszerzett 7 terem a mindent újrakezdést jelenti. Eddig közel 3 milliárd lejt költöttek a kápolna és a helyiségek felújítására, lévén hogy teljesen elhanyagolt állapotban adták át ezeket. Papíron tizenegy ingatlant kapott vissza az egyházmegye, telekkönyvileg viszont csupán négyet, a többi egyelőre csak gondot okoz. Felajánlották, hogy a fizetendő lakbér fejében az épület fenntartását biztosítsák. A városi járványkórház, vezetősége azonban erre nem hajlandó. /Tüzes Bálint: Gyógyulni fizikailag, javulni lelkileg. Januári beszélgetés Tempfli Józseffel. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./

2004. április 17.

Markó Attila szerint a kétnyelvű feliratok megjelenésekor a többségi sajtó hazaárulással vádolta a kormányzatot, ma már senkit nem zavar a kétnyelvű tábla. Hazaárulás a nagyváradi barokk palota visszaadása, Ion Caramitru akkori művelődési miniszter kijelentette, hogy „majd csak a holttestén át…" Ma már maga a Kőrösvidéki Múzeum igazgatója nyilatkozta azt, hogy a római katolikus egyház az épület jogos tulajdonosa. És az aradi Szabadság-szobor már ott áll, és várja, hogy „Európa két nemzete fejet hajtson előtte”. Markó Attila biztos abban, hogy „ilymódon lassan nemcsak a Bolyai Egyetem két kara, de az önálló állami magyar egyetem sem lesz puszta vágyálom, az autonómia sem lesz hordószónoki fogás...” /Markó Attila: Megbékélő szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2004. június 24.

A Bihar megyei Szentjobbon hatalmas kőfalat szegett meg a markológép a Szentjobbi Apátság tulajdonában levő több hektáros faluszéli telken. A település arról nevezetes, hogy a Szent László király alapította Benedek-rendi apátságában őrizték István király jobbját, a Szent Jobb őrzője innen is kapta nevét. Számos legenda született Szentjobb koraközépkori apátságáról. Ezt mostanáig sokan mende-mondának hitték, pedig Szalárdi János, a XVII. század híres fejedelmi krónikása részletesen leírta Szentjobb várának ostromát. Az eddigi régészeti kutatások alapján elmondható, hogy a 16-17. század fordulójára datálható Bocskai-féle olasz bástyás kővár maradványai kerültek elő. Az sem kizárt, hogy a szentjobbi kolostor tatárjárás utáni építkezései is ugyanezen a területen vannak, tájékoztatott Lakatos Attila, a Körösvidéki Múzeum régésze. /(Balla Tünde): Megtalálták Szentjobb várát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2004. szeptember 6.

A Körösvidéki Múzeum elhelyezéséért felelős megyei egyeztető bizottság alakult. A hét tagú testületnek, amelynek feje Kiss Sándor tanácselnök lett, az a feladata, hogy új székhelyet találjon a nagyváradi intézménynek. Sürgető a feladat, mert öt évig még a barokk palotában maradhat a múzeum, utána az épület visszakerül jogos tulajdonosához, a római katolikus püspökséghez. /(Balla Tünde): Megyei egyeztetők a Körösvidéki Múzeumért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2004. november 6.

Nov. 4-én a nagyváradi római katolikus püspöki palotában újraszentelték a Borromei Szent Károly tiszteletére emelt püspöki kápolnát. Utoljára 1949-ben miséztek a teremben, amelyet az elmúlt félszáz évben a Kőrösvidéki Múzeum tulajdona volt. Tempfli József megyéspüspök megköszönte az RMDSZ segítségét, hogy támogatta a püspökséget. /(Balla Tünde): Kápolnaszentelő a nagyváradi Barokk-palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2005. március 1.

A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) képzőművészeti kara bekapcsolódna Nagyvárad kulturális életébe: kiállításaikkal, vetítéseikkel emelnék annak színvonalát – fejtette ki sajtótájékoztatóján Újvárossy László, a PKE képzőművészeti karának tanszékvezető-helyettese. Most elsősorban az intézmény székhelyén rendeznek kiállításokat, de az egyetem szeretné megnyitni a tíz éve bezárt városi galériát, és valószínű, hogy hamarosan a Kőrösvidéki Múzeummal is együttműködésre lépnek. Magyar nyelvű képzőművészeti egyetem három éve működik Nagyváradon: a 75 diák többek közt vizuális kommunikáció, animáció és videó szakon sajátíthatja el az alapokat. /B. L.: Nyitna a város felé a PKE képzőművészeti kara. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 4.

A nagyváradi Körösvidéki Múzeumban, a hajdani katolikus püspöki palotában a mai napig az egyház számít az első számú közellenségnek. A nagyváradi katolikus püspökség minden szinten megnyerte a palota restitúciójáért folytatott pert, s Tempfli József megyés püspök hét szobát már birtokba is vehetett. A többi száz – egyelőre – másé. Az épület udvarán panteonszerűen állnak egymás mellett a román történelem nagy alakjai, a Krisztus előtti IV. században élt Dromichaitész géta-dák királytól Avram Iancu negyvennyolcas móc vezérig. Furcsák a feliratok. „Hunyadi János nem annyira a magyarok, mint inkább a románok hírnevét öregbítette, mivel közülük származott” – áll a tábla az erdélyi vajda büsztjének talapzatán. Ugyanez a felirat szerepel a múzeum történelmi részlegén a megfelelő helyen, s itt már az is kiderül, hogy az idézet 1501-ből, II. Piusz pápától származik. Igaz, hogy II. Piusz 1464-ben meghalt… A Körösvidéki Múzeum ma is a módszeres történelemhamisítások, magyarság- és egyházellenes indulatok gerjesztésének melegágya. Az 1437-es bábolnai parasztfelkelés például azért robbant ki – állítják –, mert túl nagyok voltak az egyházi dézsmák. A századforduló „elmagyarosító akcióinak” illusztrálására a tanárok járandóságát megállapító, magyar nyelvű törvénycikkely másolatát helyezték az üveg mögé; a román és magyar szövegek közti nyilvánvaló különbséget viszont csak a magyarul is tudók észlelhetik. Az épületből 1948-ban kellett kiköltöznie az egyháznak. A beköltöző görög menekült tönkretették az épületet. Eltüzelték az intarziás parkettát, a stílbútorok lábához kecskéket és juhokat kötöttek. Most az eltűnt tárgyak pótlására nincs esély, és kárpótlásban nem reménykedek. /Lukács János: Lépésenként veszik birtokba a palotát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2005. március 7.

Megoldottnak tekinthető a jelenleg még a nagyváradi római katolikus püspöki palotában működő Körösvidéki Múzeum székhelygondja, miután Mona Musca művelődési miniszter és Teodor Atanasiu, a védelmi tárca vezetője megállapodott arról, hogy a közgyűjtemény az egykori magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola Rhédey (Balcescu) parki épületébe költözzék. /Balogh Levente: Palotából kaszárnyába költöznek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2005. április 1.

Nagyváradon az Ady Endre Múzeumnak félszáz éve otthont adó Mülleráj kávéházat az ortodox püspökség tulajdonába helyezte az ítélőtábla. Az Ady-emlékházat működtető Körösvidéki Múzeum mostanáig a városi önkormányzattól bérelte a vármegyeháza előtti ingatlant. Március 31-én a Nagyváradi Ady Társaság tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben a magyar és román művelődési tárca, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ, a városi és megyei önkormányzat, a Magyar Írószövetség és minden jóérzésű magyar támogatását kérik az Ady-múzeum megmentésének érdekében. /(Lakatos Balla Tünde): Mülleráj nélkül maradhat az Ady Endre Emlékmúzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2005. április 27.

Tizenötmillió lej bírságot rótt ki a nagyváradi tanács a római katolikus püspökségre, miután az egyház vezetősége az illetékes hatóságok engedélye nélkül, védett műemléki környezetben fémkerítést állított fel a nemrég visszaszolgáltatott püspöki palota parkjában a bazilika köré. Fodor József püspöki helynök elmondta, a kerítést csupán ideiglenesen állították fel a barokk épületegyüttes szomszédságában, amint a Kőrösvidéki Múzeum teljesen kiköltözik a püspöki palotából, bezárják a park kapuját, és eltávolítják a kerítést. /Balogh Levente: Tizenötmilliós bírság a nagyváradi püspökségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

2005. május 11.

Közel másfél milliárd forintos költséggel, többségében környezetvédelmi és turisztikai projektek valósulhatnak meg a román–magyar határon átnyúló együttműködés, a Phare CBC program keretében. A pályázatok egyik nyertese a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, amely a Fekete- és Fehér-Körös, illetve a Sebes-Körös árvízvédelmének fejlesztésére nyert el félmillió eurót. /Közel másfél milliárd forint határ menti együttműködésre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

2005. július 16.

A július 14-i kormányülésen hozott határozat értelmében a régi nagyváradi hadapródiskola épületkomplexuma a Bihar megyei önkormányzat tulajdonába kerül. Ezzel pár éven belül lehetőség nyílik a Kőrösvidéki Múzeum kiköltöztetésére a Barokk-palotából, s a nagyváradi római katolikus püspökség birtokba veheti régi székhelyét. Cseke Attila államtitkár személyesen vállalta az ügyintézést, ezért sikerült előrébb vinni az egyház és a múzeum ügyét. /Lakatos Balla Tünde: Óriáslépés a Barokk palota ügyében. Múzeumi székhely lehet a váradi hadapródiskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2006. január 20.

Nagyváradon megkezdődött a római katolikus püspöki palotában székelő Kőrösvidéki Múzeumnak a hajdani Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola épületébe történő, több hónapra saccolt átköltöztetése. „Úgy tudom, az iskola dísztermének a falán egy nagy festmény volt látható. Ha nem csal az emlékezetem, az alkotás a honfoglalást ábrázolta, és a hatalomátvétel után nem tüntették el onnan: azt vagy egy vászonnal takarták le, vagy pedig deszkákat helyeztek rá” – áll egy olvasói levélben. A magyar honfoglalókat megörökítő festményre, illetve annak emlékére azonban a lap munkatársai nem leltek rá. A levélíró olvasó arról a Gábor Áron-szoborról is említést tett, amelyet a tanoda udvaráról tüntettek el az illetékesek, még a kommunizmus idején. A kompozíció eredetileg az épület parkosított előterében volt. 1945-ben megszűnt a magyar iskola, ezután eltávolították a szobrot. Az 1942-ben a nagyvarjasi Oláh Sándor által készített szobor nem került vissza a helyére, 1971 óta Kézdivásárhely főterén áll. Hányatott sorsáról a talapzatára felszerelt, majd 2003. június 27-én leleplezett háromnyelvű emléktábla tanúskodik. /Gurzó K. Enikő: Dák leletek váltják fel a magyar honfoglalókat? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 20./

2006. március 27.

Traian Basescu államfő vett azon ünnepségen Kolozsváron, amelyen Bartolomeu Anania érseket beiktatták a metropolita tisztségbe, az új, nyolc megyét magába foglaló Kolozs és Fehér megyei körösvidéki, bihari és máramarosi egyháztartomány élére. Szükséges, hogy a görögkeletiségnek újabb támpontjai legyenek Erdélyben – nyilatkozta az elnök. Székfoglaló beszédében az új metropolita Erdély ortodox gyökereit méltatta, amelyeket a nyolcadik századig vezetett vissza, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy Kolozsvár multikulturális környezet, ökumenikus törekvésekre tett felszólítást. A ceremónián részt vett a képviselőház friss elnöke, Bogdan Olteanu, több szenátor és képviselő, a megyei és a helyi hatóságok, valamint a többi keresztény egyház képviselői. Elkészült a májusra esedékes országjelentés előzetes változata, és annak kitételei igencsak kedvezőek Romániára nézve – újságolta sajtóértekezletén az államfő. Az elnök kijelentette: nem teszi magáévá azokat az érveket, amelyek szerint Erdélyben hasonló helyzet alakulhat ki, mint Koszovóban. Hozzátette: a román kül- és belpolitika egyik hagyományos célkitűzése továbbra is ugyanaz: az egységes nemzetállam összetartása. Az Adevarul című bukaresti napilap közölte Bartolomeu Anania, az új metropolita életrajzát. Ebből kiderült, hogy tagja volt a legionárius mozgalomnak, ezért a kommunisták bebörtönözték. Szabadulásának áraként az új hatalmat kiszolgálta, így kerülhetett az Egyesült Államokba. A román titkosszolgálat volt főnöke, Ion Mihai Pacepa könyvében azt írta róla: Ceausescu megbecsülte besúgói tevékenységéért, aminek célja a bukaresti vezetésű ortodox egyháznak behódolni nem akaró amerikai román közösség bomlasztása volt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Basescu: az új egyháztartomány a nemzetállamot erősíti. Az államfő szerint az erdélyi helyzet nem olyan, mint Koszovóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2006. július 28.

Két héten belül jelentős összeget, mintegy 25 milliárd régi lejt utal ki a minisztérium a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum átköltöztetésére és az új székhely épületének felújítására, jelentette be Nagyváradon Adrian Iorgulescu tárcavezető. A közgyűjteménynek el kell elhagynia a hetvenes évek óta székhelyéül szolgáló római katolikus püspöki palotát, hogy azt a katolikus egyház jogerős bírósági ítélet nyomán visszakapta. Hasonló a helyzet a Bihar megyei könyvtárral is, amely a görög katolikus püspöki palotában működött, és amely szintén a kiürített laktanyakomplexum egyik épületében kap helyet. /Balogh Levente: Milliárdok az új múzeumnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

2006. szeptember 15.

Szeptemberi ülésén a Kriterion Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas nagyváradi képzőművésznek adományozza a 2006. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel nem csupán Jakobovits Miklós festészeti munkásságát jutalmazza, hanem értékmegőrző művészeti írásait, valamint azt a közéleti szerepet, amelyet a nagyváradi Körösvidéki Múzeum főmuzeológusaként, a Barabás Miklós Céh elnökeként, a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként végzett. A Kriterion Koszorút 1995-ben alapították, z idén tizenkettedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész és Egyed Ákos történész, egyetemi tanár. /Jakobovits Miklós a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2007. szeptember 13.

Daniel, Moldova és Bukovina metropolitája lett a román ortodox egyház új vezetője. Szeptember 12-én ült össze a román ortodox egyház választó testülete, hogy megválassza a nemrég váratlanul szívrohamban elhunyt Teoctist pátriárka utódját. Három választási forduló után a román ortodox egyház Szent Szinódusa végül Daniel, Moldova és Bukovina, Bartolomeu, Kolozs, Fehér, Máramaros és Körös-vidék és Ioan, Kovászna és Hargita metropolitáját jelölte a pátriárka tisztségére. A szintén esélyesnek tartott Teofan ugyanis a második fordulóban visszalépett, döntését azzal indokolva, hogy vannak mások, akik alkalmasabbak a tisztség betöltésére. A Szent Szinódus elnökévé Nicolae Corneanut, Bánság metropolitáját választották, így ő már nem indult a pátriárka tisztség megszerzéséért folyó versenyben. Daniel a román ortodox egyházon belül a nyitást és az ökumenizmust vállaló irányvonal képviselője. Mindenki számára meglepetést jelentett az 56 éves Ioan Selejan jelölése, aki a bukaresti műszaki egyetemen végezte egyetemi tanulmányait 1976-ban, és 1980-ban szerzetes lett a Lainici kolostorban. 1994. július 9-én választották meg Kovászna és Hargita egyházmegye püspökének, és 1994. július 20-án szentelték fel a Hargita megyei Maroshévíz kolostorában. Traian Basescu székelyföldi látogatása során a magas rangú egyházi vezetőt is felkereste, aki több alkalommal is arra kérte az államfőt, amikor csak teheti, keresse fel a két megyét, mivel az itt élő románok „saját hazájukban elhagyatottnak érzik magukat”. /Daniel metropolita lett Teoctist pátriárka utódja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Hírek szerint Daniel egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekusdossziéit Ceausescu bukása után elégették. Kapcsolatait az egykori politikai rendőrséggel nyilvánvalóvá teszi az is, hogy a diktatúra idején Svájcban taníthatott – ehhez elengedhetetlen volt a Securitate jóváhagyása. A Temes megyei Barafalván született, Nagyszebenben végezte el az Egyetemi Teológiai Intézetet. Két–két évig Strasbourgban, a Humán Tudományok Egyetemének protestáns teológiai karán, illetve a Freiburg im Breisgau-i Albert Ludwig Egyetemen tanult. 1980-ban lett az ortodox teológiai tudományok doktora, majd a svájci Bossey Ökumenikus Intézet lektoraként tevékenykedett. Ezt követően Daniel néven a sihastriai kolostorban kapcsolódott be a szerzetesi életbe. 1990-ben Iasi érsekévé, Moldova és Bukovina metropolitájává választották. /Daniel az új pátriárka. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2008. augusztus 9.

Idén a számok tükrében a magyar diákok még inkább menekülnek a régió magyar középiskoláitól, s ha az illetékesek nem teszik vonzóbbá az oktatási intézményeket, belátható időn belül már egyetlen magyar kilencedik sem töltődik fel. A Csiky Gergely Iskolacsoportban, Arad megye egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolájában, amelyben az első osztálytól az érettségiig anyanyelvű oktatás folyik, a hat kilencedik osztály közül csak az egyikben, a közgazdaság szakon teltek be a 28 hely. A matematika-informatika (intenzív angollal) szakra eddig 16-an, a filológiára 13-an, a természettudományok szakra 12-en jelentkeztek; a szakmunkásképzőben a mechanika szakon 11, a faipariban csak 5 beiratkozott van. Szakács Ferenc igazgató elmondta: eddig három kilencedik volt az elméleti képzésben, a 2008–2009-es tanévre kértek négyet, amit jóváhagyott a tanfelügyelőség. Az általános iskolát végzettek számát tekintve joggal remélhették, hogy szükség lesz ennyi osztályra: idén 129-en fejezték be a nyolcadikat magyar tagozaton a megye 13 magyar tagozatos iskolájában, azonban közülük elsőre csak 79-en választották a Csikyt. Az iskola mindent megtett, hogy Aradra csábítsa a magyar diákokat. Bemutatkoztak a tanügyi vásáron, nyílt napok keretében behozták a vidéki iskolák nyolcadikosait, akik egy-egy napot a Csikyben tölthettek el. Arad megye északi részén, a Körösök vidékén idén több mint 20-an fejezték be magyar tagozaton az általános iskolát – Nagyzerinden 10-en, Kisjenőben (Erdőhegyen) 9-en, Ágyán 3-an –, de a Csikyt egy sem választotta közülük. Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója szerint az ő érdekükben kísérleteztek idén először magyar kilencedikes osztály beindításával Kisjenőben, amelynek vonzáskörzetében találhatók az említett települések. A Kisjenői Iskolacsoportban lett volna kereskedelmi szakmunkásképző szak magyarul. Minden évfolyamon van legalább egy osztálynyi magyar tanuló Kisjenőn a román osztályokban. Idén 8-an választották a kisjenői magyar szakmunkásképzőt. Temes megyében a magyar iskolákban nyolcadik osztályt végzett gyerekek alacsony száma miatt évek óta csak három magyar nyelvű kilencedik osztály indul. Idén a Gerhardinum Katolikus Gimnáziumban /Temesváron/ nem indulhatott magyar kilencedik, mert mindössze hatan jelentkeztek, jelezte Szabó Péter igazgató. Jövőre szeretnénk elindítani az általános iskolai oktatást a Gerhardinumban, magyar és román nyelven. A román osztályba jelentkezők között 14 magyar nevű diák van, de egyikük sem volt hajlandó átiratkozni a magyar osztályba. A megye legnagyobb magyar iskolájában, Temesváron a Bartók Béla Gimnáziumban viszont összejött mind a három magyar kilencedik osztály, de szabad helyek maradtak bőven. Virginás Tar Judit, a Bartók igazgatója elégedett a kilencedik osztályok összetételével. Egyedül a magyar szakos tanárokból van hiány. Jakab Ilona filozófiatanár borúlátó a magyar középiskolai osztályok jövőjét illetően. „A magyar gyerekek száma évről évre csökken, egyrészt a születések alacsony száma, másrészt az elvándorlás miatt. ” „Az asszimilációnak fokozottan kitett magyar közösségek elsorvadnak, ahol megszűnik a magyar nyelvű oktatás, ott ez a folyamat felgyorsul. ”Hunyad megyében a dévai Téglás Gábor iskolában minden valószínűséggel két kilencedik osztály indul, míg az előző években három osztály volt. A korábban létező szakmunkásképző osztály idén nem indul. Nem sikerült betölteni minden üres helyet a Fehér megyei magyar középiskolákban, sem a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, sem a Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szemináriumban. /Helyosztás kilencedikbe. Népszámosdi. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

2008. szeptember 2.

Nem írja alá a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum új székhelyének kialakításáról szóló, 18 millió euró értékű szerződést Radu Tarle, a Bihar Megyei Tanács liberális párti elnöke. Tarle közölte, azt tervezi, hogy a múzeumnak új székhelyet építenek, és a korábbi, RMDSZ-es irányítású megyei tanács által új székhelynek kijelölt egykori hadapródiskola épületébe a megyei tanácsot költöztetné alárendelt intézményeivel és az állami hivatalokkal együtt. Tarle erre vonatkozó elképzelését viszont az RMDSZ nem támogatja, Szabó Ödön megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önkormányzatban a Nemzeti Liberális Pártnak nincs kellő többsége ahhoz, hogy egy ilyen döntést átvigyen. A jelenlegi megyei tanácselnök terveit azért is nehéz lenne gyakorlatba ültetni, mert szeptember 1-től nincs érvényes bérleti szerződés a római katolikus püspökség és a megyei tanács között. A közgyűjteménynek eddig otthont adó püspöki palotát ugyanis visszakapta a katolikus egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 2004-ben peres úton szerezte vissza az épület fölötti tulajdonjogát, melynek egyes termeit ár 2003-ban birtokba vehették. A múzeum 2003-ban ötéves türelmi időt kapott a mintegy 400 ezer darabból álló közgyűjtemény elköltöztetésére. „Megértjük, hogy nincs hová menniük, de arra a hét-nyolc teremre nekünk is szükségünk van. Ha ebbe nem egyeznek vele, nem írjuk alá a szerződést” – nyilatkozta Fodor József vikárius. /Fried Noémi Lujza: Múzeumkálvária Váradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2008. október 28.

Etnikai feszültségkeltésre próbálják felhasználni a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum körül kialakult helyzetet a választási kampány közeledtével – jelentette ki Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alelnöke, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, a Bihoreanul hetilap október 27-i számára utalva. A lap munkatársai ebben Kisst vádolják az Ady-múzeum körül kialakult helyzetért, azt állítva, hogy különböző ingatlanokkal próbálta „lekenyerezni” az ortodox egyház képviselőit, hogy lemondjanak a Müllerájról. A cikk szerint miközben a Kőrösvidéki Múzeumnak ki kell költöznie a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott barokk palotából, a magyarok nem akarnak költözni az Ady Endre Emlékmúzeumból. Az Ady-múzeumot tavaly kapta vissza a nagyváradi ortodox püspökség. Amikor az épületet visszaszolgáltatták, úgy tűnt, sikerül egyezségre jutni a görögkeletiekkel, akik megértették, hogy az Ady-emlékmúzeum személyhez kötődik, nem lehet elköltöztetni. /Feszültséget kelt az Ady-múzeum? = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2008. október 30.

Újabb két évig maradhat a nagyváradi barokk palota egy részében a Kőrösvidéki Múzeum, miután elvi megállapodás született az épület tulajdonosa, a nagyváradi római katolikus püspökség és a Bihar Megyei Tanács között. A szerződést azután írják alá a felek, miután a múzeum kiüríti a püspökség által kért termeket. A püspökség kilenc helyiségnek, összesen 600 négyzetméternyi területnek a felszabadítását kérte az épület jobb szárnyában, ennek fejében nem emelik a bérleti díjat, a megyei tanácsnak továbbra is egy eurót kell fizetnie négyzetméterenként. A római katolikus egyház 2004-ben kapta vissza az államosított volt püspöki palotát. /Fried Noémi Lujza: Maradhat a múzeum. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2008. november 11.

Újabb két évig maradhat a Kőrösvidéki Múzeum a nagyváradi barokk palotában: az intézménynek havonta 6100 euró bérleti díjat kell fizetnie az egyháznak a több mint 5500 négyzetméter használatáért. A kétéves bérleti szerződést Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Radu Tirle Bihar megyei tanácselnök mellett Aurel Chiriac múzeumigazgató írta alá november 11-én. Tirle köszönetet mondott a megyés püspöknek amiatt, hogy nem emelték a négyzetméterenként egyeurós bérleti díjat, Tempfli József pedig elmondta, remélhetőleg két-három hónapon belül kinevezik utódját, ezért ragaszkodott a püspökség néhány terem kiürítéséhez. Az Ady Endre Emlékmúzeum ügyében egyelőre nincs változás, tájékoztatott a tanácselnök. /Fried Noémi Lujza: Maradhat a barokk palotában a múzeum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2009. május 7.

A tervek szerint nagyváradi régészek is részt vesznek majd a magyarországi M44-es úttal kapcsolatos ásatásokon, míg a békéscsabaiak a nagyváradi vár feltárási munkálataiba kapcsolódnak be – egyebek között ezt is tartalmazza az az együttműködési megállapodás, amelyet a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Bihar Megyei Körös- vidéki Múzeum vezetője írt alá május 6-án Békéscsabán. A két intézmény a jövőben kölcsönösen kicseréli kiállításait is. 2007 óta él Békés és Bihar megye között az együttműködési megállapodás, amelynek immár része a két megye múzeumai közötti jó viszony is. /Régészeti együttműködés és kiállításcsere. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2009. május 11.

Pénzhiány miatt csak részlegesen tárták fel a Nagyvárad határában a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványait. Egy évvel ezelőtt kezdték el a város melletti domb egyik utcájának közművesítését, amikor kiderült: a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványaira bukkantak a környéken. Lakatos Attila történész, a Körösvidéki Múzeum régésze elmondta, évek óta tudták, hogy az apátság romjai a környéken vannak. A templomkerteket akkoriban temetőként is használták, s az évek során egymásra hantolták a holtakat. Az apátságnak több különlegessége is van: nem sokkal építése után, 1131-ben ide temették II. István királyt – sírját még nem sikerült felkutatni. A váradhegyfoki konvent hiteles hely volt a középkorban: közjegyzői hivatalként szolgált. A 16. században II. Lajos király zálogba adta az apátságot, 1808-ig mások birtokolták, s az épülettel nem törődtek. /Nagy Orsolya: Középkori apátság maradványaira bukkantak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

2009. december 3.

Erdély Romániához csatolása és Nagy-Románia megalakulása 1918 és 1920 között megbénította az erdélyi magyarság közéletét. Az éledezés 1921 körül kezdődött, azután a nemzeti (kisebbségi) autonómia és az államok konföderációja lett az a két legfontosabb törekvés, amit a romániai magyarság el akart érni. Száraz György munkája Erdély múltjáról, jelenidőben címmel jelent meg a nyolcvanas években. Könyvében megpróbált képet kialakítani a román-magyar viszonyról. Művében számos idézet szerepel arról, hogyan fogadták Trianont és a román Egyesítést a kortársak: magyarok, németek és románok. Botlik József Erdély tíz tételben (1918-1940) című munkája 1988-ban szintén összegzést készített, ugyanígy az Erdély rövid története /Budapest, 1989/ című kötet. Paál Árpád, a kolozsvári Napkelet főszerkesztője például így írt lapjában 1921-ben: „A magyar népkisebbségeknek mindenütt olyan önálló nemzettestekké kell válniok, melyek szervesen beilleszkednek az utódállamok közéletébe. ” Paál hozzátette: „A törzsmagyarságot is, az összes környező államokat is a történelem sodra hajtja az egyedül lehetséges kibontakozás irányába, a népek testvériségének államszövetségi intézményesítése felé. ” 1921. január 23-án Kolozsváron jelent meg Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István híres röpirata, a Kiáltó szó Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros magyarságához. Ebben olvasható: „Fölébredtünk. Látni akarunk tisztán. Szembe akarunk nézni az Élettel, tisztában akarunk lenni helyzetünkkel. Ösmerni akarjuk magunkat. Számba kell venni erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni... Kiáltok! Neked: Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Ébredj kétesztendős álmodból, szemedet nyisd ki, nézz széjjel és állj az új életben tusakodni akarók közé. A rohanó idő füledbe harsogja: elég a passzivitásból. (…) Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. ”1919. szeptember 6-án Temesváron a romániai németek képviselői gyűltek össze. Megfogalmazták: „Alkotmány alkotandó, amely örök időkre biztosítja a romániai németség jogát arra, hogy politikailag mint egységes nemzet szervezze magát, s ennek alapján követhesse nemzeti, kulturális és gazdasági törekvéseit. ” Az erdélyi szászok már 1919. január 8-án a Szász Nemzeti Tanács medgyesi gyűlésén kijelentették, hogy „Erdély szász népe is nemzeti jövője garantálását remélve, állást foglal Erdély és Románia egyesülése mellett”. A román politikus, Iuliu Maniu biztosította őket „a szorgalmas szász nép nemzeti jogainak védelméről és tiszteletben tartásáról”. Az erdélyi románok nem voltak kezdetben egységesek Erdély kormányzásával kapcsolatban, az észak-erdélyi görög-katolikus románok voltak bizalmatlanok a regáti politikusokkal szemben. Az Erdély rövid története című könyv összefoglalta a Trianon utáni helyzetet: „A román nyelv uralkodóvá tételét minden eszközzel szorgalmazták. A hely- és utcaneveket a magyar többségű helyeken sem lehetett magyarul kiírni, sőt időnként a magyar nyelvű publikációkban sem, a kétnyelvű cégtáblákat megadóztatták, végül megszüntették. A bíróságokon 1921-től románul tárgyalták az ügyeket, románul nem tudó ügyfelek tolmács útján beszélhettek. Minden hatósági beadványt az állam nyelvén kellett megfogalmazni. A nyilvános helyeken megjelentek a feliratok: Csak románul szabad beszélni. ” hvg. hu /Kisebbségek Nagy-Romániában: kiáltottak, de hova? = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 3./

2009. december 23.

A Bánság és a Körösök vidéke után Szatmárt is elérte az olasz „területhódítás”: van olyan település, amelynek határában a földek egynegyede külföldi kézben van. Szatmár megyében a külföldiek által felvásárolt mintegy hétezer hektár termőföldnek (a művelhető terület öt-hat százalékának) nagyobb része olasz vállalkozók tulajdonában van. Eközben Magyarországon egy 2011-ig érvényben lévő moratórium szerint külföldieknek egyenesen tilos a földvásárlás, amelyet Jakab István, az ottani gazdaszervezet elnöke – egyben fideszes parlamenti képviselő – meghosszabbítana. „A romániai földárak igencsak el vannak maradva az ausztriaiaktól, de még a magyarországiaktól is, így nagyon megéri a külföldieknek itteni területeket felvásárolni” – mondta Tánczos Barna, az Állami Birtokok Ügynöksége volt vezetője. Számos külföldi úgy játssza ki a bürokráciát, hogy itteni barátja, üzlettársa vagy éppen rokona neve alatt bérel. Az olaszokat inkább a gabonaneműek termesztése és az állattenyésztés érdekli, a németek megjelentek a borvidékeken is. /Sike Lajos: Napszámos saját földön. Egyre több mezőgazdasági terület kerül külföldi tulajdonba Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998