udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-30 | 31-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. június 23.

Jún. 23-án Kalotaszeg, Aranyosszék és Kolozsvár dalosai léptek fel a tordaszentlászlói kórustalálkozón. Az RMDSZ és a Közép-Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /KEMKE/ rendezésében zajlott le a találkozó. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1993. február 21.

Marosvásárhelyen febr. 21-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /RMÚE/. Eddig keveset tett ez az egyesület a mintegy ötven kiadvány 250-300 újságírója ügyében. Nincs pontos tagnyilvántartásuk sem. Elfogadták a módosított alapszabályzatot, az RMÚE székhelyét Csíkszeredából Marosvásárhelyre teszik át. Az RMÚE a magyar újságírók szakmai-alkotói és sajátos érdekvédelmi szervezete, szervezi az újságírók továbbképzését, magyar nyelvű szakmai tájékoztató közlöny megjelentetését határozták el. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Kántor Lajos, ügyvezető elnök: Gáspár Sándor /Marosvásárhely, rádióstúdió/, alelnökök: Ágoston Hugó /Bukarest és szórvány/, Makkai János /Közép-Erdély/, Hecser Zoltán /Székelyföld/, Stanik István /Partium/, Boros Zoltán /audiovizuális médiumok/. /Bögözi Attila: Lenni vagy nem lenni. Újságíró-közgyűlés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23, Népújság (Marosvásárhely), febr. 23., Média (Nagyvárad), márc. 4./

1999. szeptember 15.

Határokon túli arányait tekintve határokon túl többen hallgatják nemcsak a Határok nélkül című műsort, hanem a Kossuth Rádiót is, mint az anyaországban. Nagyon fontos szerepük van a magyar nyelvű televízió-adásoknak is. Magyari Tivadar média-szociológust kolozsvári otthonában kérdezte Gecse Géza /Kossuth Rádió/ a legfrissebb közvélemény-kutatásokról.- Magyari elmondta, hogy helyi kutatást végeztek székelyudvarhelyi mintán, és ott a Príma Rádió áll az első helyen. Viszont a második a Kossuth Rádió. - Székelyföldön igazából a Kossuth Rádiót nem nagyon lehet fogni. Igen, de valószínű, hogy valamennyire behallatszik, mert a Kossuth Rádió elég jól jelen van, főleg a hírműsoraival. - A Príma Rádió magyar nyelvű kereskedelmi adó, ami nem régen kezdte meg a sugárzást a Székelyföldön. Főleg Székelyudvarhely területén és a hozzá tartozó falvakban fogható, ez 45 ezer embert érint. - A romániai magyar hallgató leginkább magyar nyelvű rádióadásokat hallgat, hiszen a tv meg a sajtó esetében inkább folyamodik román forrásokhoz.- Székelyföldön 3-4 kereskedelmi rádió működik - Az erdélyi magyar közösségek magyar nyelvű tájékoztatásában rendkívül nagy jelentősége van a magyar nyelvű televízióknak és a Kossuth Rádiónak is. Úgy néz ki, a Kossuth Rádió az élvonalas, a televíziózásnál viszont érdekes dolgokat lehet megfigyelni. Székelyföldön, például Székelyudvarhelyen a TV3 vezeti a tévézés toplistáját. Ugyanakkor erős konkurense a Duna Televíziónak, és egy idő óta az MTV-2-nek az egyik legnagyobb román kereskedelmi televízió, a Pro TV, amelyet a szórakozásra éhes néző igényel a leginkább. - Sepsiszentgyörgyön a legtöbben a Duna Televíziót helyett kérték a Pro TV felvételét a kábelszolgáltatások sorába. A kereskedelmi tévék szórakoztatóbb, könnyebb műsort adnak, és ilyen szempontból a székelyföldi ember sem különbözik sem a magyarországitól, sem az amerikaitól. - A Partiumban, például Szatmáron vagy Nagyváradon megint elég nagy arányú a magyar lakosság a nagyvárosokban, de a kisebb városokban is. Ott megengedik maguknak a kábelesek, hogy több magyar televíziót is feltegyenek a kínálatukba. - A pénzügyileg, gazdaságilag rosszul álló Duna Televízió meg a közszolgálati televíziók általában nehezen tartják a lépést az akár román, akár magyar kereskedelmi tévékkel. - Tartósan Közép-Erdélyben a Duna Televízió és az MTV-2 lesz és marad a fő magyar televízió az itteni magyarok számára. Székelyföldön nagyon erős konkurenciát jelentenek a magyar kereskedelmi televíziók. Székelyföldön az emberek szeretik a Szív Tv-t, a TV-2-t, a TV-3-at. - Határok nélkül c. műsor, Kossuth Rádió (1999. augusztus 19.) /Mit hallgatunk, nézünk? - Interjú Magyari Tivadar média-szociológussal. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./

1995. november 25.

Nov. 25-én tartotta az alapításának 110. évfordulóját ünneplő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ tisztújító közgyűlését Kolozsvárott, több mint száz társszervezet képviselőinek jelenlétében. Az EMKE elnökévé választották Dávid Gyulát, ügyvezető elnök Kötő József lett, a regionális alelnökök: Muzsnay Árpád /Partium/, Tófalvi Zoltán /Közép-Erdély/, Matekovits György /Dél-Erdély/, Sylvester Lajos /székely székek, Barcaság, csángómagyarok/. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29., 672. sz./

1997. január 23.

Jan. 25-én Szovátán tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség tisztújító közgyűlését.A közgyűlésen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Béres András oktatásügyi államtitkár is részt vett. Köszöntötték a több éves eredményes munkára visszatekintő szervezet küldötteit, és tájékoztatták őket az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól, az anyanyelvű oktatással kapcsolatos elképzelésekről, majd válaszoltak a részvevők kérdéseire. A közgyűlésen jelen volt Asztalos Ferenc és Ráduly Róbert képviselő is. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pált elnöknek, továbbra is Bíró István a főtitkár, az alelnökök pedig: Pál Ferenc /Székelyföld/, Szőcs Judit /Közép-Erdély/, Matekovics Mihály /Partium/ és Nagy F. István /oktatáspolitikai alelnök/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1997. április 23.

Beke György Barangolások Erdélyben című hatkötetes sorozatának első darabját kiadta a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. A közép-erdélyi magyar szórványok életét ismertető Szigetlakók című kötetet a Magyar Írószövetségben mutatják be. Az 1989 óta Magyarországon élő író monografikus alapossággal tárja fel a magyarlakta vidékek jelenét. A tervezett kötetek bemutatják a szatmári, máramarosi, bihari, bánsági. dél-erdélyi magyarok életét, valamint a székelység sorsát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2000. augusztus 22.

Lakiteleken mutatták be aug. 18-án az Erdély ezer esztendővel az államalapítás után című kötetet, melynek szerzője a nagyváradi születésű, Magyarországon élő Szász András újságíró, aki Erdély várairól, várkastélyairól, templomairól felvételeket is készített. A kötet egy trilógia első része, melynek tiszteletdíját a szerző a további két, Közép-Erdélyt és Székelyföldet bemutató kötete kiadására szánja. /Erdélyi műemlékek kötetben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

2001. március 21.

Közel másfél év tapasztalatainak birtokában néhány változtatást eszközölnek áprilistól a Kolozsvárott megjelenő Krónika napilapban, jelentették be márc. 20-i nagyváradi sajtótájékoztatójukon az erdélyi magyar közéleti napilap képviseletében Werner Péter vezérigazgató, valamint Lukács László értékesítési igazgató. Februárban kérdőívet juttatott el olvasóihoz a lap, s a közel ezer válasz alapján kiderült, mely rovatok a legolvasottabbak. Az olvasók 94 százaléka minősítette kitűnőnek, illetve jónak az Erdélyi tudósítások rovatot, ezért a jövő hónaptól oldalainak számát bővítik, s hetente háromszor az egyik oldalt regionális mutációban készítik el. Így az egyes lapszámok ugyanazon oldala mást tartalmaz majd a Székelyföldön, Közép-Erdélyben, illetve a nyugati határszélen. Utóbbiakhoz a Partiumi Tudósítások írásai szólnak majd. Werner Péter leszögezte: "Az erdélyi magyar médiát csak külföldi tőke bevonásával lehet kiemelni jelenlegi nem túl kedvező helyzetéből." /Régiók hírei a Krónikában. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./

2001. március 24.

Hamarosan három változatban jelenik meg a Krónika című országos napilap - jelentette be Werner Péter, a lap megbízott felelős szerkesztője. Április 3-tól a lap közkedvelt erdélyi tudósítások című rovata külön mutációban jelenik meg a Partiumban, Közép-Erdélyben és a Székelyföldön. A mutációk egyelőre heti három alkalommal jelentkeznek, a többi napokon az eddigi kettő helyett három oldalon jelentkeznek az erdélyi tudósítások. /Hamarosan három változatban jelenik meg a Krónika című országos napilap. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2001. március 30.

Ferenczi István már nem érhette meg utolsó régészeti tanulmányának megjelenését /Adatok a nagyfejedelemség kori kelet-magyarországi védelmi rendszer ismeretéhez. Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2000/. A nyomdai előkészítést, javításokat is a két lelkes és a mestert tisztelő szerkesztő, M. Hubbes Éva és Ferenczi Géza végezte. Előrehaladott kora ellenére Ferenczi István alapos, korrekt, helytálló munkát végzett. Témája az a védelmi rendszer, mely a honfoglalás időpontjától a rendi Magyar Királyság kialakulása közötti, több mint egy évszázadot felölelő időszakban alakult ki. A bemutatást a Szamos-völgyi erősségek leírásával kezdte, és a közép-erdélyi Brassó-földvárral fejezte be. Több olyan földvárat, melyeknek a románok ősromán eredetet tulajdonítottak, Ferenczi magyar építésűnek nevez (pl. Borválaszút a Szilágyságban). A szerző több évtizedes régészeti tapasztalataira alapozva hozzáértően szólt hozzá a honfoglalás, a letelepedés, a kalandozások, államszervezés kérdéseihez. Egyik értékelője, dr. Tóth István így foglalta össze a szerző sorsát, munkásságát: "Ferenczi István székelynek született a Román Királyságban. Magyar katonaként esett angol hadifogságba, ahonnan a Román Népköztársaságba tért vissza. Átélte a Ceausescu-diktatúrát és Kolozsvár nevének Cluj-Napocára való változtatását. Megalapították, majd felszámolták mellette a Bolyai Tudományegyetemet, ahol tanított. Megszűnt mellette az évszázados múltú Erdélyi Múzeum-Egyesület, melynek újjászervezéséért az elmúlt években oly sokat tett. És miközben mellette (és fölötte) megváltoztak az államok, államformák és rezsimek, ő mindeközben egyetlen hazát szolgált: az évezredek óta népek menedékéül szolgáló, kultúrát teremtő, szigorú helytállásra nevelő Erdélyt." /Zsidó Ferenc: Régi magyar védelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ Dr. Ferenczi István /Kolozsvár, 1921. ápr. 15. - Kolozsvár, 2000. máj. 8./

2001. augusztus 16.

Budapesti napilap terjesztette el a hírt, hogy Romániában magyarországi személyek vásárolnak fel spekulációs céllal termőföldeket. A szóban forgó írás hozzátette, hogy mivel Románia megszigorította a parlagon hagyott területek tulajdonosainak adóztatását, az ország területén termőföldet birtokló magyar vállalkozók nehéz helyzetbe kerülhetnek. - A helyszínen teljesen másképpen fest a helyzet. Sem a Székelyföldön, sem a Partiumban, sem Közép-Erdélyben, de még a Bánságban sem tudnak arról, hogy az elmúlt években vagy hónapokban magyarországi vállalkozók nagyobb termőföld-területeket szereztek volna meg. Annak ellenére, hogy a hazai termőföldek iránt is van kereslet. A Bánságban például tényleg megjelentek a termőföldek iránt érdeklődő külföldiek. Ezek zömében olaszok, de egy-két osztrák is akad közöttük. Olaszok vásároltak nagyobb földterületeket Biharban is, német vállalkozók Közép-Erdélyben, és többnyire helyi strohmannok útján román magánszemélyek a Székelyföldön. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács volt elnöke, aki a székelyföldi régió gazdasági összefüggéseinek szakavatott ismerője, úgy véli, valóban vannak magyar nevű vállalkozók, akik nagyobb földterületeket szereztek az utóbbi években Székelyföldön, többnyire bankoktól kapott hitelekből, ám azok mind román állampolgárok. Hogy pontosan kik állnak ezek mögött a földvásárlók mögött, azt maga Kolumbán is csak sejti. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy olyan strohmannok ők, akik regáti románok megbízását hajtják végre. A románok valóban földeket és erdőket vásárolnak, de főleg belterületnek alkalmas külterületeket. A külföldiek bármekkora földterületet megszerezhetnek Romániában. Erről a Ciorbea-kormány által 1997-ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet döntött. Eszerint a külföldi tőkével törvényesen működő romániai vállalatok "működésük teljes időtartamára birtokukba vehetnek" ingatlanokat és termőföldet is. Nemrég a 8/2001. számú rendeletével (megjelent a Hivatalos Közlöny 2001. július 31-i, 430. számában) a kormány módosította a mezőgazdasági jövedelem megadózásáról szóló 34/1944. számú Törvényt, amelyben a mezőgazdasági "jövedelemadó" meghatározást "területadóra" változtatta. Az intézkedés csakis a tíz hektárnál nagyobb termőföldeket birtoklókat érinti, amely területekre jövőtől abban az esetben is adót kell fizetni, ha azokat a tulajdonos nem műveli meg. Ha a kabinet javaslatát a törvényhozás is elfogadja, 2002. január elsejétől a parlagon hagyott földekre a helyi önkormányzatok által - a termőföld minőségének függvényében - felbecsült jövedelem 15 százalékát kell majd az államkasszába befizetni. /T. Sz. Z.: Erdélyi föld - bagóért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2001. október 9.

A romániai magyarság érdekeit mostantól a Magyarok Közép-erdélyi Szervezete fogja képviselni - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Az okt. 5-én Kolozsváron létrehozott új alakulat a csíkszeredai székhelyű Világszövetség Erdélyi Társasághoz (VET) tartozik, amelynek terjeszkedését Patrubány szerint az indokolja, hogy Erdélyben igen nagy a Magyarok Világszövetségébe jelentkező új tagok száma, csupán szeptemberben 400 belépő volt. A Magyarok Közép-erdélyi Szervezetét fél évig nyolcfős ideiglenes vezetőség irányítja. Hamarosan megválasztják az ideiglenes vezetőség elnökét, hat hónapon belül pedig kidolgozzák a szervezet alapszabályát és összehívják alakuló gyűlését. Patrubány Miklós egyúttal bejelentette, hogy az MVSZ nemzetközi fórumokhoz fordul a magyar nyelvű romániai állami egyetem ügyében. /RMDSZ-konkurencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

2001. november 28.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dec. 1-jén tartja évi közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, ennek keretében a hagyományos EMKE díjkiosztásra kerül sor. Az idei díjazottak: Kacsó Sándor díj, Papp Sándor Zsigmond, kiváló publicisztikai tevékenységéért; Janovics Jenő díj, Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi hivatásos rádiózás szolgálatában kifejtett kiváló munkájáért; Kacsó András díj, Füzesi Albert, az erdélyi magyar néptáncmozgalom szolgálatáért, gyerek-, ifjúsági-, valamint faluközösségek tánccsoportjaival elért kimagasló művészi teljesítményéért; Bányai János díj, Szőcs Lajos, a Kőrispatakon létrehozott Szalmakalap Múzeum megteremtéséért; Vámszer Géza díj, Kovács Piroska, a regionális kultúrák megőrzése, a máréfalvi székelykapuk megismertetése és védelme terén kifejtett kiváló munkájáért; Kun Kocsárd díj, Pillich László, a Heltai Alapítvány képviselte új erdélyi közművelődési modell kimunkálásában szerzett érdemeiért; Kun Kocsárd díj, Lukácsy Szilamér, az erdőcsinádi Ifjúsági Ház létrehozásáért, a közép-erdélyi magyar közművelődés szolgálatáért; Nagy István díj, Szép Gyula, az erdélyi magyar zenei élet intézményesülését szolgáló munkájáért; Bánffy Miklós díj, Hajdú Géza, a nagyváradi színjátszás szolgálatában eltöltött több mint három évtizedes kiemelkedő színészi- és intézményszervezői munkásságáért; Szolnay Sándor díj, Ütő Gusztáv, a korszerű művészeti mozgalmak intézményesített ösztönzéséért; Kovács György díj, Györffy András, az erdélyi magyar színjátszás hagyományainak képviseletéért, kiváló alakítások soráért; Poór Lili díj, Méhes Katalin, színház és közönség egymásratalálása érdekében kifejtett igényes színpadi munkájáért; Monoki István díj, Györffi József, székelyudvarhelyi igazgatóként, az erdélyi magyar könyvtárkultúra szolgálatában kifejtett minőségteremtő munkásságáért; Szentgyörgyi István díj, Kalmár Lili, a szórványmagyar öntevékeny színjátszás szolgálatában eltöltött több évtizedes munkásságáért; Emlékoklevelet kap Birck Edit, az erdélyi irodalmi emlékhelyek kialakításában nyújtott tevékenységéért. Balázs Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság díjat alapított, melyet első alkalommal Péter Károly, az Aranyosgyéresi Népfőiskola megszervezésért, a népfőiskola mozgalom szolgálatában végzett munkájáért kap. /D. T. K.: EMKE közgyűlés és díjkiosztás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2001. december 27.

Jövő év márciusban Romániában népszámlálást rendeznek. Egyesek - köztük Gheorghe Funar, - máris az erdélyi magyarság látványos csökkenését jósolják. Tibori Szabó Zoltán az adatok tükrében a romániai magyarság kivándorlását vizsgálta. A Népszabadság kolozsvári tudósítója megfogalmazta következtetését: az erdélyi magyarság soraiban a kivándorlási szándék annak ellenére növekvőben van, hogy a magyar kormány a státustörvénytől éppen a fordított hatást várta. A magyar nyilvántartások azt mutatják, hogy Erdélyből évről évre többen vándorolnak ki Magyarországra. Az 1990-2000 időszakban csaknem 60 ezer román állampolgár kért végleges letelepedési engedélyt Magyarországon, ez összesen 59 708 személyt tett ki. Mintegy tízezerre tehető azon (esetleg már magyar állampolgársággal is rendelkező) állandó magyarországi lakhellyel rendelkező román állampolgárok száma, akik a román hatóságoktól hivatalosan soha nem kérték kitelepedésüket, s így mindkét országban állandó lakhellyel, személyigazolvánnyal és szavazati joggal rendelkeznek. Az utóbbi években növekvő tendenciát mutat, még mindig nem magas azoknak a romániai magyaroknak a száma, akik Magyarországra települnek át. Alföldi főkonzul elismerte: a világ összes magyar külképviselete közül a kolozsvári főkonzulátus vízumforgalma a második legnagyobb. 2000-ben egyedül Isztambul előzte meg, vélhetően a törökökkel szemben alkalmazott vízumkényszer okán: ott 18 ezer vízumot bocsátottak ki a kolozsvári 15 ezerrel szemben. A kolozsvári főkonzulátus körzete nem foglalja magába a Székelyföldet, ehhez a számhoz hozzá kell adni a bukaresti főkonzulátuson kibocsátott vízumok számát is. A kettő együtt mintegy 30 ezerre emelheti az idén kiadott vízumok számát. A húszezres kolozsvári szám Alföldi László szerint azt jelenti, hogy megközelítőleg ennyien mennek Magyarországra hivatalosan munkát vállalni: ez a családtagokkal együtt legalább százezres tömeg egzisztenciáját érinti. Végh Zsuzsanna, a belügyminisztérium főigazgatója szerint Magyarországon jelenleg több mint 80 ezer bevándorló él, s ezek közül 37 750 román állampolgár. Az idei első félévben 2568 román állampolgár kért magyar állampolgárságot, ennél nyilván nagyobb azok száma, akik tartózkodási és munkavállalási engedélyért folyamodtak a magyar hatóságokhoz. A különböző országokban ösztöndíjjal tanuló magyar fiatalok oroszlánrésze tanulmányai befejeztével nem tér vissza szülőföldjére. - A kitelepülés gondolata a falun élő ifjúságot is egyre jobban foglalkoztatja. A kivándorlási kedv a Bánságban a legmagasabb, de egy év leforgása alatt a Partiumban és Közép-Erdélyben is jelentősen növekedett. /Tibori Szabó Zoltán: "A kínlódásba keseredtünk bele" Az erdélyi magyarság és a kivándorlás gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

2002. július 16.

Mintegy négyezer résztvevőt számlált a júl. 14-én zárult harmadik Gyergyóremetei Falunapok. Maroshévíztől Csíkszeredáig majdnem minden településről, sőt Marosvásárhelyről is érkeztek vendégek. Előadásokat tartott Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke, valamint több csíkszeredai és székelyudvarhelyi településfejlesztési szakember. Gyergyóremete is bekerült a Közép-erdélyi Régió és Brandenburg együttműködése révén megvalósuló, európai uniós forrásokból táplálkozó új kísérleti programba. /Gergely Edit: Jó volt a hangulat. Véget ért a III. Gyergyóremetei Falunapok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

2002. szeptember 24.

Mostanáig 289 312 kérvényt nyújtottak be az információs irodákba magyarigazolványra igényt tartó romániai magyarok, a szám körülbelül húsz százalékát jelenti az országban élő összes magyar nemzetiségűnek. Legtöbben Maros megyéből, de vannak Csíkszereda és Székelyudvarhely környékéről is. /A romániai magyarok húsz százaléka kért magyarigazolványt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 24./ Eddig mintegy ezer csángó kért magyar igazolványt. A magyar igazolvány iránti érdeklődés a Székelyföldön és azokon a közép-erdélyi településeken átlagon felüli, ahol a magyarság többséget alkot, vagy számottevő arányban van jelen. Az igénylők aránya a szórványvidékeken a legalacsonyabb. Az igénylők közel 63 százaléka egyháztagságával igazolta jogosultságát. RMDSZ tagsági bizonylattal mintegy 27 százalékuk, magyar nyelvi bizonylattal pedig alig több mint 9 százalékuk jelentkezett. A romániai státusirodákban 20.863 diákigazolványt 3.044 pedagógusigazolványt és 191 oktatói kártyát is kérvényeztek. /Gazda Árpád: A Szilágyság a listavezető. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2002. november 19.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) hattagú küldöttsége volt a vendége a Bánság és Közép-Erdély öt településének a hétvégén. Aradon, Temesváron, Pécskán, Újszentesen és Déván léptek fel a szerzők: Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Sántha Attila, a liga ügyvezetője, Orbán János Dénes választmányi tag, valamint három bánsági illetőségű vagy származású szerző: Kinde Annamária, Böszörményi Zoltán és Karácsonyi Zsolt. Sántha Attila elmondta, hogy a bánsági körút része egy nagyobb szabású projektnek, melynek során Erdély különböző régióiba vinnék el a kortárs erdélyi magyar irodalom szerzőit. A felolvasóesteken főleg a fiatalabb korosztályokhoz tartozó olvasók vettek részt. Karácsonyi Zsolt kifejtette: "A szórványmagyarságra ezentúl jobban kell figyelni, lehetővé kell tenni, hogy számukra is hozzáférhetőek legyenek a kortárs irodalom legújabb termékei". /Gál Andrea, Papp Attila Zsolt: Nyitnak a szórvány felé az írók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

1998. december 3.

Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági attaséjának tájékoztatása szerint Romániában jelenleg 2530 román?magyar vegyes vállalat működik. Ezek zöme kis cég, és főleg kereskedelemmel foglalkozik. A befektetett magyar tőke idén szeptemberig 83 millió dollár volt, ami Magyarországot a külföldi befektetők sorában a 11. helyre juttatja. A magyar érdekeltségű cégek zöme a határ menti, erdélyi megyékben, a Székelyföldön és Bukarestben alakult. 26 millió dolláros befektetéssel a Mol Rt. vezet, amely számos töltőállomást nyitott az ország nyugati megyéiben, de Közép-Erdély felé is terjeszkedik. A romániai üzletek felhozatala szerint a magyar élelmiszer a legelterjedtebb magyar áru Romániában. Az erdélyi pékek az elmúlt két évben nagy mennyiségű magyar kenyérlisztet vásároltak a pékáruk minőségének javításához, az importvám-emelés azonban ezt drasztikusan lecsökkentette. A többi élelmiszer romániai importja töretlen, a román élelmiszeripart eddig mégis elkerülte a magyar tőke: hozzávetőleg 1 millió dolláros befektetéssel a sor végén kullog. /Makkay József: A piac szabályozza a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2003. április 26.

.Tartanak a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának előkészületei. Az ápr. 26-i ülésen megjelentek azok a közéleti személyiségek is, akiket 35 jelölt közül levélben megküldött szavazatok végeredménye alapján kért fel KT-tagságra a testület már korábban megválasztott 19 tagja. Ezek között van Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, Boros Zoltán újságíró, Bencze Tibor vállalkozó, a lövétei Egyed József, Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnök. A tizenkettek között szerepel Lászlófy Pál, Tulit Attila, Árus Zsolt, Bencze Attila és Borbély Zsolt Attila neve is. A partiumi és a közép-erdélyi régióból több autóbusz indul Székelyudvarhelyre, Gyergyó-, Csík- és Sepsiszéket hasonlóan több tucat személy képviseli majd. Ápr. 24-én a székelyudvarhelyi városi RMDSZ-szervezete nyilatkozatotban közölte, hogy elhatárolódik a fórumtól. Tőkés László kijelentette, döbbenetesnek tartja, ahogy "a budapesti és a bukaresti kormány, illetve az RMDSZ részéről egybehangzó támadások érik a polgári kezdeményezést". Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónikának elmondta, hogy noha az RMDSZ is kapott meghívót, személyesen nem kíván részt venni a székelyudvarhelyi fórumon. /Zilahi Imre: Ezrek készülnek az Udvarhelyi Fórumra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. május 8.

Bemutatkozó körutat szervezett a bukaresti turisztikai tárca magyarországi újságíróknak. A túra során a vendégek - akik a jelentős magyarországi napilapokat, rádió- és tévéadókat, internetes portálokat képviselnek - a Partiumot, Közép-Erdélyt, a Székelyföldet, Dél-Bukovinát és Máramarost is felkeresik. A csoport máj. 6-án haladt át Kolozsváron. A Continental Szálló éttermében Bíró Gáspár, a kolozsvári magyar turisztikai kirendeltség vezetője fogadta őket. /Romániai tanulmányút magyarországi újságíróknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2003. június 10.

Jún. 12-én kezdődik a 74. Ünnepi Könyvhét Budapesten. A Vörösmarty tér központtal zajló fővárosi esemény mellett több mint ötven magyarországi városban kezdődnek párhuzamos rendezvények. Tíz erdélyi magyar kiadó mutatja be könyvújdonságait. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, a hazai kiadók két standdal jelentkeznek: a székelyföldi kínálat (Charta - Sepsiszentgyörgy, Pallas-Akadémia és Pro-Print - Csíkszereda) a Corvina Könyvposta magyarországi kirendeltsége, a Kájoni Bt. forgalmazásában jelenik meg, míg a partiumi, közép-erdélyi kiadók (Koinónia, Kriterion, Komp-Press, Glória, Polis - Kolozsvár, Mentor - Marosvásárhely, Literator - Nagyvárad) könyvei a Mentor kiadó standján tekinthetők meg. A hivatalos katalógusban mintegy háromszázötven kiadvány szerepel, közülük hetvennyolcat határon túli könyvesműhely gondozott. A Mentor kiadó hat, a Polis kiadó négy könyvcímmel gyarapítja a listát. Az erdélyi kiadók - az ünnepi könyvhétre tervezett kiadványok mellett - régebbi könyveikkel is jelentkeznek. /Rostás-Péter Emese: KAF-kötet versenyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

2003. október 2.

Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2003. december 4.

A magyar választók a politikummal szemben megfogalmazott elvárásai elsősorban gazdasági-szociális jellegűek. Többségük szerint az RMDSZ-SZDP együttműködési egyezménynek pozitív a hozadéka, de a két párt között létesítendő esetleges kormánykoalícióval szemben többen bizonytalanok - derül ki többek közt az erdélyi magyarság életkörülményeiről, prioritásairól, a szövetség megítéléséről készült közvélemény-kutatásból. A felmérést ezúttal is a kolozsvári Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja végezte. Az erdélyi magyarok 88,2 százaléka szavazna az RMDSZ-re, amennyiben jövő vasárnap lennének a parlamenti választások. Az RMDSZ támogatóit illetően nincs nagy eltérés a régiók között, a legkevesebb szavazat (82,4 százalék) Közép-Erdélyből, a legtöbb (90,3 százalék) a Székelyföldről érkezne. Az erdélyi magyarok legjobban az egyházban és az RMDSZ-ben bíznak (85,5, illetve 76,3 százalék). A harmadik helyen 74,3 százalékkal a magyarországi tévéadók állnak, a román tévéadók esetén ez az arány alig 51,1 százalék. Legkevesebb bizalmat a Román Hírszerző Szolgálat (17 százalék) és a politikai pártok (18,3 százalék) iránt éreznek. A 2000-es adatokhoz képest az RMDSZ iránt bizalommal fordulók száma közel 5 százalékkal csökkent, növekedett viszont a kormánypárt iránti bizalom (13,1 százalék). A romániai magyar politikusok közül a legtöbben Frunda Györggyel értenek egyet (56,9 százalék). Őt Markó Béla követi (53,5 százalék), majd Tőkés László (39,9 százalék). A megkérdezettek 87,72 százaléka vélekedik úgy, hogy az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt között 2000-ben kötött megállapodás előnyös döntés volt. Egy esetleges RMDSZ-SZDP kormánykoalíció gondolatát 21,7 százalék támogatja, 53,8 százaléknak nincs véleménye erről, alig 3 százalék ellenzi. Az erdélyi magyarok 93,2 százaléka szerint fontos, hogy képviselői ott legyenek a parlamentben. A kérdésre: mely problémák foglalkoztatták a leginkább az RMDSZ-t, a megkérdezettek az anyanyelvhasználat jogának kivívását, az autonómiát, és az egyházi javak helyzetének rendezését jelölték meg. Véleményük szerint legkevesebbet a szociális kérdésekkel foglalkoztak a szövetség politikusai. Arra, hogy ki mennyit gondol a kitelepedésre, a megkérdezettek 77,7 százaléka azt válaszolta, nem fontolgatja a kivándorlást, 18 százaléka passzív, és a helyzet alakulását várja, 2,7 százaléka aktív, és a lehetőségeket keresi, 1,5 százaléka nem tudja, nem válaszol. A kitelepedés a megyei jogú városokban élő magyarok körében a legnagyobb, és a kisebbségben, szórványban élő magyarok körében a legmagasabb, de kiemelkedő méretű ott is, ahol egyenlő a román-magyar arány. A megkérdezettek 23,2 százaléka azért váltja ki a magyarigazolványt, mivel szerintük minden magyarnak kell hogy legyen ilyen igazolványa, 11,9 százaléka viszont a neki vagy a családjának járó kedvezményekért. 13,7 százaléka azt válaszolta, hogy azért, mert a magyarigazolványban azt írja: "magyar vagyok"; 19,3 százaléka úgy véli, az igazolvány valamikor valamire hasznos lehet; 2,1 százalékának a környezete ragaszkodott hozzá, 6,3 százalékának meggyőződése, hogy a dokumentum segíthet, ha valamikor Magyarországon dolgozna, 19, 3 százalék számára a magyar nemzethez tartozás bizonyítékát jelenti, míg 4,3 százaléka másképpen érzi magát ennek tulajdonában, amikor Magyarországra utazik. A státustörvény nyújtotta legfontosabb kedvezményét az interjúalanyok 36 százaléka az utazási kedvezményben látja, 56,8 százaléka az iskolás gyermekeknek járó pénzbeli támogatást tartja fontosnak, 4,4 százalék számára a diákigazolvány, míg 1,5 százaléknak a pedagógusi igazolvány a legfontosabb. 0,9 százalék az ingyenes múzeumlátogatást, 0,4 százalék pedig az ingyenes könyvtárlátogatást tekinti a legjelentősebbnek. /P. A. M., SZ. K.: A magyarok 88,2%-a szavazna az RMDSZ-re. Többségünk nem fontolgatja a kivándorlást - derül ki egy felmérésből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2004. február 7.

Nem fordítanak európai uniós támogatást Erdély középső részének infra-strukturális felújítására. Az országutak és vasutak, légi- és folyami kikötők 2015-ig történő fejlesztési tervezetében egyetlen tétellel sem szerepel Máramaros, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita és Kovászna megye. Önkormányzati elöljárók szerint az érintett térség így nehezen tud lépést tartani az autópályák megépítése révén új fejlődési lehetőséghez jutó régiókkal. /Benkő Levente: Közép-Erdély kimaradt a fejlesztési tervekből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2004. március 29.

Márc. 27-én tartotta Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége XIII. küldöttgyűlését a szovátai Teleki Oktatási Központban. A tisztújítás során megerősítették tisztségében az eddigi vezetőséget. Az RMPSZ elnöke továbbra is Lászlófy Pál, székelyföldi alelnök: Pál Ferenc, közép-erdélyi alelnök: Szőcs Judit, partiumi alelnök: Matekovics Mihály. Az elnökség megújította főtitkári tisztségében Burus Siklódi Botondot. /Újraválasztották Lászlófy Pált. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./ Lászlófy Pál elnök a 2003-as év néhány eredményéről is beszámolt. Harminc óvodának jelentős támogatást tudtak átadni, 26 millió forint értékben pedig számítógépekkel látták el az intézményeket, ugyanakkor felépült a 44 férőhelyes ifjúsági tábor Szovátán, továbbá az elmúlt évben megjelent a Magiszter folyóirat minden száma. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára bejelentette: Mákvirág-díj alapításáról döntöttek. A díjra azok a kilencedikesek jogosultak, akik a legjobb tanulmányi eredményt érték el. Az ország 17 megyéjében, ahol van magyar oktatás, lesz egy díjazott. Apáczai-díj alapításáról is döntöttek. A díjat, a humán-, valamint a természettudományok terén tevékenykedő, tudományos munkát felmutató pedagógusoknak ítélik oda. Az idei Bolyai Nyári Akadémiára 32 tanfolyamra 930 résztvevőt, valamint 150-160 előadót várnak. /Daczó Dénes: Újraválasztották az RMPSZ vezetőségét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2004. augusztus 14.

Immár hatodik alkalommal szervezik meg a Szent István-napi népitánc-találkozót. Aug. 20-án lesz az ünnepélyes megnyitó Kolozsváron, tájékoztatott Pillich László, a szervező Heltai Alapítvány elnöke. A hagyományőrző fesztivál megrendezése az utolsó pillanatokig kétséges volt, ugyanis a támogatok által beígért összegek milliós nagyságrendről százezresre csökkentek. A Kolozs megyei tanács által évek óta nyújtott anyagi támogatás is minimálisra zsugorodott. A Határon Túli Magyarok Hivatalánál megpályázott 1 millió forint helyett végül az 150 ezer forintot kaptak, a Communitas Alapítványtól pedig mindössze 20 millió lejt. Pénz hiányában idén a fesztivál "visszaszorul" Kolozs megye határai közé, annak ellenére, hogy számos székelyföldi és más, közép-erdélyi település jelentkezett. /Köllő Katalin: Sikerek és nehézségek az idei népitánc-találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2005. december 2.

Egyik vezetőjét, Dénes Istvánt indítja jelöltként a Nemzeti Szabadelvű Kör az RMDSZ alsóháromszéki területi elnöki tisztségéért folyó versenyben. Dénes István a tavalyi polgármesterválasztás harmadik helyen végzett jelöltje volt a megyeszékhelyen, a szavazatok számottevő részét sikerült összeszednie. A Nemzeti Szabadelvű Kör a tavalyi választások nyomán jött létre, országosan elismert platformja az RMDSZ-nek. Dénes István Pető Antal ügyvezető elnök és Szőcs Endre ifjúsági alelnök társaságában jelentette be, hogy fő feladatának az országos szervezetté fejlesztést tekinti. Legsürgősebb a székelyföldi régió létrehozása, lesz egy közép-erdélyi, egy partiumi-bánsági és egy óromániai-dobrudzsai szervezet is. A Kör 30 alapító tagján kívül pillanatnyilag 85 rendes taggal és kb. 3000 támogató taggal rendelkezik. Van egy képviselője Markó Béla elnöki kabinetjében is. A Nemzeti Szabadelvű Kör szövetségesének tekinti a liberális áramlatokat, meggyőződése, hogy a magyarságot a regionális politizálás vihetné előre. Szőcs Endre szerint az RMDSZ és az MPSZ is egyaránt elmarasztalható abban, hogy ,,adminisztratív politi­zálást” folytatnak, fontos lenne alulról és a civil szférában is építkezni, ezáltal gátat vetni az ifjúság kivándorlásának. A Kör hangsúlyozottan igényli a nemzedékváltást is az RMDSZ-en belül, mégpedig az ,,ál generációváltás” helyett a valódit. Ezt Dénes így magyarázta: nem a mások által előtérbe tolt ún. ifjakra gondolnak, hanem a feltörekvő nemzedék igazi képviselőire. A Kör sérelmezi, hogy nem hívták meg a helyi három másik RMDSZ platform választások előtti tanácskozására, a belső választások idején megkezdett gáncsoskodás ma sem ért véget. /(b.kovács): Országos hálózattá válni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2006. április 22.

Beke György tágabb ívű erdélyi barangolásai után mostanság Székelyföld fölött köröz. A szerző nagyszabású, Barangolások Erdélyben felcím alatt futó műveinek hetedik darabja a Székelyföld II. kötete, a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó folyó- és patakvölgyeit végigpásztázó írásokat tartalmazza. A Barangolások Erdélyben I. kötete, a Szigetlakók a közép-erdélyi szórványok szépirodalmi igényű riportokban rögzített krónikája, a sorozat II. kötete – Boltívek teherbírása – Szatmár és Máramaros tájainak magyar hagyományait és mai életét öleli a borítólapok közé. Az Értől a Kölesérig a bihari magyar élet tükre, a Bartók szülőföldjén címűben a Bánságról rajzol írói körképet, illetve Arad, Temes és Krassó-Szörény környéki barangolásait gyűjti egybe, a Déva vára alatt Hunyad, Szeben megye töredékmagyarságát mutatja be.   A Székelyföld I. kötetében a Maros, a Nyárád, a Kisküküllő mentét mutatta be. Beke most dolgozik a III. Székelyföld-köteten, amely az Olt és a Feketeügy mentén élők világát bontja ki. A nyolckötetes sorozat kis híján ötezer oldalnyi írásfolyammá, egy sajátosan ,,Beke Györgyös” Erdély-monográfiává áll össze. A magyar megmaradás könyvei ezek, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Trianon óta Erdélyről ilyen alkotás nem jelent meg.  Beke műve: az erdélyi magyarság idő- és térrajza, kulturális, szellemi mozgásterének folytonos alakítója és védelmezője. /Sylvester Lajos: Beke György Erdély-láttatása (A magyar megmaradás könyvei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

2007. január 27.

Most, hogy véget ért Beke György földi vonulása, elgondolkodhatunk a jelenségen. Nehéz Beke György hatalmas – talán a jelenkori erdélyi magyar irodalomban legterjedelmesebb! – életművéről írni, állapította meg Bogdán László. Életművéről nem készült monográfia, még az egészet áttekintő nagyobb tanulmány sem. A nyolcvanas években szatmári riportkönyve után példátlan támadások indultak ellene, elvezetve első infarktusáig (erről maga számolt be A lándzsa hegye – egy befejezetlen per naplója című, 1993-ban megjelent memoárjában). Ezekben az években, noha megjelenhetett még, könyveiről nem lehetett írni. Úgyszólván az ,,utolsó pillanatban”, ‘89 végén távozott Magyarországra, ahol ott folytatta rá jellemző példátlan szívósággal, ahol abbahagyta. Újraírta, s vaskos kötetekben adta ki Barangolások Erdélyben című szociográfiáit, valóságfeltáró riportsorozatát, amelynek első megherélt kötetei még itthon jelentek meg… Ez a hatkötetes sorozat: a Szigetlakók (magyar szórványok Közép-Erdélyben), a Bolívek teherbírása (Szatmár és Máramaros megye magyar hagyományai és mai élete), Az Értol a Kölesérig (Magyar élet Biharban), Bartók szüloföldjén (Bánsági körkép, Arad, Temes és Krassó megye), Déva vára alatt (Dél-Erdély romokban. Hunyad, Szeben megye töredék magyarsága és a Brassó megyei – hétfalusi – csángók), Székelyföld (a legnagyobb magyar kisebbségi tömb sajátos hagyományai, történelme, a székely életérzés) az életmű betetőzése, csúcsa, a jövő felé haladó magyar nem térhet ki előle. /Bogdán László: Búcsú Beke Györgytől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

2007. május 31.

Januárban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Hálózatépítés – Magyar művelődési intézetek a Kárpát-medencében címmel fórumot szervezett. Ennek folytatásaként szakmai tanácskozást tartottak május 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Györkös Mányi Albert Emlékházában, amely a hagyományos Szabédi Napok címet viselő rendezvénysorozat megnyitó összejövetele volt. Az idei összejövetelen hivatalosan megnyitották az újjáépített Szabédi Emlékházat. Az épület nemcsak a 20. századi erdélyi irodalomtörténet egyik fontos kutatási helye és a közművelődési ernyőszervezet országos elnökségének központja lesz, hanem a jövendőbeli Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek hálózatának közép-erdélyi láncszeme is. Ennek az intézetnek az alapítási gondjairól, feltételeiről értekeztek a megnyitó tanácskozás résztvevői, a Kárpát-medence különböző régióiból érkezett közművelődési szakemberek. A Magyar Művelődési Intézetet és Képzőművészeti Lektorátust Borbáth Erika főigazgató, a CSEMADOK Művelődési Intézetét Huszár László igazgató és Kamenár Éva, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét Dupka György elnök és Zuhanics László képviselte. Göncz László igazgató és Patyi Zoltán a szlovéniai Alsólendváról, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettől érkeztek. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Székely Istvánt delegálta, aki a Szülőföld Alap kulturális kollégiumának romániai tagja. A házigazda EMKE részéről Kötő József elnök, Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök és Ács Zsolt előadó volt jelen. Borbáth Erika főigazgató a Szakmai terv a Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek hálózatáról című előadását három téma köré csoportosította. Egyrészt a Magyar Művelődési Intézetnek a kulturális intézményhálózat építése terén szerzett szakmai tapasztalatairól beszélt. Másrészt szólt a Kárpát-medencében kialakulóban lévő művelődési intézetek hálózatának feladatáról. Harmadrészt pedig körvonalazta ebben a rendszerben a Magyar Művelődési Intézet jövőbeni helyét és szerepét. A Kárpát-medencében kialakulóban lévő művelődési intézeti hálózatnak sokrétű feladata lesz. A részt vevő intézeteknek folyamatos információs kapcsolatot kell fenntartaniuk egymással, egyeztetniük kell a Kárpát-medencei nagyrendezvényekről, azonos tartalmú szakirányú képzéseket kell majd beindítaniuk, melyek illeszkednek az egyes országok képzési rendszerébe, s munkájukba be kell építeniük az egyes régiók kulturális sajátosságait is. Az elképzelések szerint a kulturális hálózat majdani működtetésének folyamatában a Magyar Művelődési Intézet koordinatív szerepet fog betölteni. Az Erikanet Hírportál híranyagának Kárpát-medencei kiterjesztésével kell majd az intézetnek az egyes régiók és az egész hálózat művelődésszervező munkáját segítenie. A Kolozsváron létrehozandó Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet az elképzelések szerint a felújított Szabédi Emlékházban kap helyet. céljai között szerepel többek között a felsőfokú művelődésszervezés bevezetésének elősegítése a romániai magyar egyetemi oktatásban, illetve a különböző szintű művelődésszervező képzések megszervezésének serkentése. A magyar nyelvű közművelődési információs és módszertani központ kiépítése is az Intézet feladata lenne. A határ menti térségekben a Partium és a Bánság magyar közösségei kulturális életüket szintén régió-specifikusan élik, ezért Kolozsvárról vagy a Székelyföldről szakmai szempontból átlátni körülményes lenne. E két régió közművelődési életének az irányítását szintén a régiók igényeinek megfelelően kellene intézményesíteni. az Intézetnek lenne a faladata bekapcsolni a Közép-Erdélyben, főleg a szórványban működő magyar házak láncolatát a közművelődési hálózatba. A zavartalan működés érdekében biztosítani kell az anyagi forrásokat. Szorgalmazták, hogy ezt közösen, az adott ország költségvetése illetve a magyar állam vállalja. /Dáné Tibor Kálmán: Hálózatépítés. Alakulóban a Kárpát-medencei magyar közművelődési intézetek hálózata. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. május/


lapozás: 1-30 | 31-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998