udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 322 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-322
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 5.

Az egyik új magyar hetilap, a Szilágysági Szó első száma jelentette be, hogy 1989. dec. 31-én megalakult az RMDSZ Szilágy megyei tanácsa. Elnök: Vida Gyula közgazdász, alelnökök: Székely István ref. lelkész és Józsa László munkás, titkár: Sajter Margit jogász. Az RMDSZ megyei tanácsának küldötte Varga István, a Nemzeti Megmentési Front Szilágy Megyei Tanácsának alelnöke, /Szilágysági Szó (Zilah), jan. 5. -1. sz./ Zilahon 1950-ben szűnt meg a Szabadság hetilap, azóta nem volt magyar nyelvű sajtótermék a városban.

1990. január 13.

Tőkés László bejelentette, hogy Menyő lakosai Temesvár segélyezésére gyűjtöttek, ugyancsak erre a célra ajánlotta fel karácsonyi perselypénzét a helyi református egyházközség is. /Tőkés László nyilatkozata. = Szilágysági Szó (Zilah), jan. 13./

1990. május 26.

Máj. 25-26-án Csíkszeredán tartották a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének alakuló ülését, Csíkszeredát jelölték ki az egyesület székhelyének. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ A tanácskozáson tizenhat romániai magyar lap, a rádió- és televízióműsor képviselői jelentek meg. /Szilágysági Szó (Zilah), jún. 1. - 22. sz./

1990. június 2.

Jún. 1-jén és 2-án Nagyváradon tartották az országos magyar szavalóversenyt. Néhány megye /Maros, Szatmár/ iskolásai hiányoztak. Tizenegy megye 71 versenyzővel képviseltette magát a versenyen. A versenyt Pásztor Gabriella, a nagyváradi 9. Számú Líceum tanárnője hirdette meg. A Szilágysági Szó különdíját Kapitány Tímeának ítélte oda Veres Péter Ha nem lehettél szálfa című versének elszavalásáért. /Kovácsné Tötös Katalin: Ne hagyjátok a templomot, A templomot és az iskolát! = Szilágysági Szó (Zilah), jún. 8. - 23. sz./

1991. február 20.

1991. jan. 16-án alakult meg Szilágycsehen a Tövishát Társaság, Baksai Károly, az RMDSZ helyi elnöke vázolta az elképzeléseket. A Szilágyság általában, de különösen Tövishát elhanyagolt terület, a század elején készült Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkája 1902-ben jelent meg, azóta is ez az egyedüli monográfia, bár jelentek meg kiegészítő, hézagpótló könyvek. A vidék történelméről füzeteket szeretnének kiadni. /RMDSZ kezdeményezésre magalakult a Tövishát Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1991. július 16.

Megszűnt a Szilágysági Szó hetilap, ezután Szilágyság néven jelenik meg, emlékeztetve arra, hogy az 1877-ben indult Szilágy, 1910-től pedig a Szilágyság, ennek hagyományait akarják folytatni. /Egy mondatban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Megjegyzés: a Szilágysági Szó (Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének hetilapja) 1990. jan. 5-től 1991. jún. 28-ig jelent meg Zilahon. A Szilágyság első száma júl. 5-én látott napvilágot, ugyancsak Zilahon.

1991. augusztus 13.

A Szilágysági Szó /Zilah/, a szilágysági szórványmagyarság fóruma 76 szám megjelenése után, jún. 28-án megszűnt. Ezután júl. 5-én Szilágyság névvel indult újra. Ezt a hetilapot a Szilágy megyei RMDSZ adja ki. A névváltoztatásról Kui Sándor elmondta, hogy 1883-ban jelent meg a Szilágy, amely nevét 1910-ben Szilágyságra változtatta. Ezt a hagyományt elevenítették fel. A mostani Szilágyság első számában Kovács Sándor a lapelőd tükrében vette számba az elmúlt másfél évet. /(Sarány István): Lapozgató. Szilágyság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

1991. október 30.

Okt. 26-27-én tartották meg Zilahon a második Szilágysági Nemzetiségi Fesztivált, amelyen most külföldi együttesek is felléptek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1992. február 18.

Febr. 18-án elhunyt Domokos Pál Péter, a moldvai csángók népzenéjének, történelmének, művészetének feltárója. 1929-ben indult el, hogy összegyűjtse a moldvai magyarság ősi dallamait, népzenéjét, miután Bartók Béla könyvében olvasta, hogy a moldvai magyarság népdalkincsét még nem gyűjtötték össze. 1931-ben tette közzé A moldvai magyarság című munkáját. /Szilágyság (Zilah), márc. 13./ Domokos Pál Péter /Csíkvárdotfalva, 1901. jún. 28. - Budapest, 1992. febr. 18./ A moldvai magyarság című könyvét bővítetten újra kiadta 1941-ben és 1942-ben Kolozsváron, 1987-ben pedig Budapesten.

1992. március folyamán

Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

1992. november 27.

Az 1992. jan. 7-i népszámlálás előzetes eredményeiről adott tájékoztatást a Szilágy megyei Statisztikai Igazgatóság. A végleges adatok csak 1993-ra várhatók. A megye lakossága mindössze 0,7 %-kal nőtt az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva. Zilah lakossága 68322 fő volt, 1977-hez képest 214 %-os a növekedés. A megye magyar lakosainak lélekszáma csökkent: 63.150 fő az 1977-es 64.017 lélekhez képest. A megyében 54.164 református és 7.790 római katolikus él. /Szilágyság (A megyei RMDSZ hetilapja, Zilah), 1992. nov. 27./

1993. szeptember 5.

Zilahon szept. 5-én ünnepélyesen megnyitotta kapuit a Zilahy Kiss Károly Művelődési Ház, amely az EMKE Zilah városi hajlékaként kezdi meg működését. Itt kapott helyet az 5000 kötetes könyvtár, itt lesznek az előadások, nyelvtanfolyamok és kiállítások. A Kölcsey Alapítvány húszezer forinttal segíti a gyermekkönyvtár állományának gazdagítását. Lakó Éva muzeológus, a zilahi EMKE vezetőségi tagja ismertette az új művelődési központ jövőbeli tevékenységét. Könyvtáruk ötezer kötetes. Az avatással egyidejűleg megnyitották több művész közös tárlatát. Dr. Kötő József, az EMKE országos elnöke jelezte, hogy hasonló magyar ház nyílik hamarosan Szilágysomlyón, Erdélyszerte folyik a fészekrakás. /Fejér László: Magyar művelődési központ Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9., Kii János: Megnyitotta kapuit a zilahi közművelődés otthona. = Szilágyság (Zilah), szept. 10./

1993. szeptember 12.

Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./

1994. január 21.

A Szilágy Társaságot 1992. szept. 1-jén jegyzeték be, ismertette tevékenységüket Gáspár Attila elnök. Céljaik között szerepel a szilágysági magyarok gazdasági és művelődési életének megszervezése, a hagyományőrzés, kulturális rendezvények, művelődési és dokumentációs központ létesítése, emlékhelyek gondozása. Adakozás segítségével már van székházuk /Zilah, Kossuth u. 33./. /Szilágyság (Zilah), jan. 21./

1994. március 22.

Beke György fiával, Beke Mihály Andrással együtt február végén Székelyföldi körútjukon találkoztak az olvasókkal. A beszélgetések témája a kimenekülők és az itthonmaradottak viszonya volt. Sokan nagy szeretettel emlékeztek Beke György "barangoló könyveire" /Magunk keresése, Szilágysági hepe-hupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok, Boltívek teherbírása/, arra, hogy a sorsvállalásról szólt, hogy a csángókérdésről írt akkor, amikor még sokan azt sem tudták, hogy egyáltalán léteznek moldvai csángók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

1994. július folyamán

Nagy késéssel jelent meg a Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője. A címlapon 1994/1 szerepel, a belső oldalon viszont 1993/2-es olvasható. Az 1993-as néprajzi rendezvényekről készült beszámolókat tartalmazza a kis füzet. 1993. máj. 14-16-a között Székelyudvarhelyen tartották a társaság Növény és kultúra témájú vándorgyűlését, júl. 21-31-e között a szilágysági Szér faluban volt a néprajzi gyűjtőtábor, okt. 14-18-a között Illyefalva volt a házigazdája a magyar néprajzszakos hallgatók II. Nemzetközi Konferenciájának, A változó falu Közép-Kelet-Európában címmel. A néptánckutatók nov. 27-én gyűltek össze Sepsiszentgyörgyön, dec. 18-án rendezték meg Szatmárnémetiben a második Betlehemes Találkozót. Az 1994-es tervezett vándorgyűlések: Kalotaszeg tudománytörténeti helye, a legújabb kutatási eredmények bemutatása /Kolozsvár, máj. 27-29./; Asszonyélet és hagyományőrzés /Déva, okt. 1-2./; Betlehemes fesztivál és ülésszak /Szatmárnémeti, dec. 2-4./ /Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár), 1994/1.

1994. november 18.

Ady születésnapja alkalmából immár ötödik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben az Ifjú szívekben élek című irodalmi vetélkedőt, melyre 14 csapat nevezett be, köztük magyarországi középiskolások is. A Czine Mihály egyetemi tanár vezette zsüri a szatmárnémeti Tanítóképző csapatának ítélte az első díjat. Másnap Érdmindszenten, a költő szülőházánál folytatódott az ünnepség, beszédet mondott Muzsnay Árpád, Szatmár megye újraválasztott RMDSZ elnöke, Vasile Mitrasca, Érkávás község polgármestere, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Czine Mihály. Huszonnégy szervezet, intézmény koszorúzott, köztük volt Vasil Valer Suciu, Szatmár megye prefektusa is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Szilágyság (Zilah), nov. 25./

1994. november 18.

Nov. 18-án ülésezett az RMDSZ Szilágy megyei választmánya, Kozma Sándor megyei elnök tartott beszámolót, majd a megyei szervezet új felépítését vázoló alapszabályzatot vitatták meg. /Szilágyság (Zilah), nov. 25./

1994. december 10.

Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./

1994. december 19.

Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége oktatási osztályának főelőadója bejelentette, hogy az RMDSZ segítséget nyújt a Magyarországon szerzett diplomák honosítása ügyében, ezért az érdekeltek forduljanak hozzájuk. /Új Magyarország, dec. 19., a felhívás szövege: Szilágyság (Zilah), dec. 23./

1996. április 26.

Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.

1996. június 5.

Az 1993-ban alakult Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság helytörténeti pályázatot hirdetett Településeink kialakulása és története címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nagyváradi Varadinum Napokon történt. Két kategóriában érkeztek a pályaművek, tizennégy felnőtt és tíz diákdolgozatot kellett elbírálni a zsűrinek. A felnőttek csoportjában az első díjat a nagyváradi Borbély Gábor nyerte el Szalacs marad, Szeged halad című dolgozatával. Borbély Gábor húsz éve foglalkozik néprajzzal. Második díjat Major Miklós /Szilágynagyfalu/ kapott Egy szilágysági nagyközség történeti múltjából című munkájáért, harmadikat pedig Magyari Etelka /Arad/ Az Arad megyei Árpád-kori településekhez fűződő történelmi mondák címen összeállított dolgozatáért. Diákkategóriában György Irén /Szalacs/ kapta az első díjat Szalacs, egy érmelléki település helytörténete című tanulmányáért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1996. július 26.

A Szilágyság főszerkesztője, Józsa László érdeklődött a Romániai Magyar Ki-Kicsoda készülő műről, amelynek megjelenése a nagyváradi Scripta Kiadónál az év végére várható. A lexikon 500 oldalon, tízezer címszóval jelenik meg. A kötet számba veszi a történelmi egyházak papjait, tisztségviselőit, a pedagógusokat az óvodától az egyetemig, politikusokat, jogászokat, tudósokat, írókat, költőket, újságírókat, sportolókat, bemutatja a magyar intézményeket, szervezeteket is. / A Szilágyság (Zilah) 26. számában megjelent írást ismerteti: A Hét (Bukarest), júl. 26./

1996. szeptember 17.

Szept. 17-én volt az anyakönyvezési iratokra vonatkozó törvénytervezet szenátusi vitája. Hajdú Gábor módosító javaslatot nyújtott be, amely biztosította volna a házasságkötés szóbeli eljárását anyanyelven. A többi RMDSZ-szenátor is emellett érvelt, de a többség nem fogadta el a javaslatot. Ezzel szemben elfogadták Seres Dénes javaslatát, hogy a születési anyakönyvi kivonatba a család- és keresztneveket az anyanyelvi helyesírási szabályoknak megfelelően jegyzik be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 17., 867. sz./ 4/ Szept. 14-én kísérték Kolozsváron utolsó útjára Nagy Jenő néprajztudóst /sz. Kolozsvár, 1916/. Nagy Jenő 1945 után rövid ideig a Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszékének tanára volt, majd a német tanszék adjunktusa, majd a tanszék megszüntetése után középiskolai tanár. 1949 és 1955 között összegyűjtötte a kalotaszegi, székely, moldvai csángó, szilágysági, torockói és Kis-Küküllő vidéki magyarság népviseleti anyagát. Ezek feldolgozását több kötetben adta ki, társszerzőként: A kászoni székely népművészet /1972/, Szilágysági magyar népművészet /1974/, Kalotaszegi magyar népviselet /1977/, Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet /1978/. 1984-ben napvilágot látott válogatott írásainak gyűjteménye: Néprajzi és nyelvjárási tanulmányok címen. Élete utolsó évtizedében az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkatársa, címszavainak német értelmezője és a szótár tevékeny társszerzője, olvasható Murádin László nekrológjában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

1996. október 2.

Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1996. október 26.

Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ vándorgyűlését okt. 26-án tartotta meg Szilágysomlyón. A vándorgyűlésen szegényes volt a jog- és közgazdaságtudományok jelenléte, és hiányzott a műszaki tudományosság képviselete. Összesen húsz tudományos előadás hangzott el, köztük több a Szilágysághoz kötődő volt, például Tövissi József professzor a szilágysomlyói medence domborzatáról beszélt. A díszülésen hangzott el Ferenczi István régész professzor előadása a nagyfejedelemség-kori erdélyi határvédelem kérdéséről, számolt be Fejér László a vándorgyűlésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1996. november 5.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Szilágysomlyón tartotta vándorgyűlését. Tonk Sándor nyitotta meg a díszülést. Az egyetemen a magyar nyelvű oktatás ma alárendelt szerepet játszik, de tudományos intézetek hiányát a jelenleg működő tudományos társaságok sem pótolhatják. A három szakosztályban - történelem, nyelvtudomány és bölcsészet, természet-, illetve orvostudomány - több mint húsz dolgozatot mutattak be. Jokits Attila, a szilágysomlyói EME-csoportról elmondta: mintegy hatvan EME-tag van Szilágy megyében. Gazdag az orvosi szakosztály tevékenysége, szinte az egész megye magyar orvosi gárdáját mozgósította. A közeljövőben megjelenő Szilágysági magyarság című kiadvány szerzői között is vannak olyanok, akiket az egyesület ösztönzött munkára. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

1996. november 15.

Megjelent az első szilágysági falumonográfia, Szabó Ödön és Nagy Mihály Zoltán Emlékezzünk régiekről címmel összeállította Kárásztelek monográfiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1998. március 12.

Limes címmel román és magyar nyelvű, negyedévenként megjelenő kulturális folyóiratot adott ki a Szilágy megye Művelődési Felügyelősége Zilahon. Márciusban jelent meg az első szám, a beköszöntő szerint regionális folyóiratot szándékoznak megjelentetni. Mindkét nyelven önálló írásokat közölnek. Gyökerek rovatcímmel megjelölve Ady Endrét idézi meg Katona Szabolcs publicisztikája. A szilágysági nemzetiségi rendezvényekről Gáspár Attila írt. A Limest két Zilahon élő művész, Szabó Vilmos és Szatmári József grafikáival illusztrálták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ Nem jelzik, ki a főszerkesztő.

1998. április 3.

A Szilágy megyei Művelődési Felügyelőség és a Népi Alkotások és Hagyományok Megőrzési és Értékesítési Központja támogatásával megjelent egy új folyóirat, a Limes Zilahon. Kétnyelvű, román-magyar regionális kiadvány. A Szilágyságban szervezett művelődési és tudományos rendezvényeket ismertetik. A magyar anyagok a Gyökerek fejezetben kapnak helyet. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-322




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998