udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 94 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. május 1.

Mintegy húszezer ember tüntetett a bukaresti Egyetem téren, közülük többen éhségsztrájkba kezdtek. A javarészt egyetemistákból álló tüntetők Marina Munteanu diákvezetővel az élen a teret "kommunizmustól mentes zónának" nyilvánították. /MTI/

1990. május 1.

Máj. 1-jén hívek ezreinek jelenlétében iktatta be Szatmárnémetiben, a székesegyházban Reizer Pál megyéspüspököt Francesco Colassuono érsek, pápai nuncius. Reizer Pál /sz. 1943. jan. 6./ Máramarossziget plébánosa volt. A szatmári megyéspüspöki szék negyven éve betöltetlen volt. Reizer Pál beszédében hazahívta a külföldre távozott paptestvéreket. "Ennek a népnek, amelyet olyan sokan bántanak, és amelyet olyan sokan cserbenhagytak, most becsületes, szorgos, áldozatos papi egyéniségekre van szüksége." A híveket arra kérte, hogy ne menjenek el. "Maradjatok hűségesek a szülőföldhöz." /Jakabffy Tamás: Caritas Christi urget nos (Krisztus szeretete sürget minket). = Keresztény Szó (Kolozsvár), máj. 20./

1990. május 2.

A bukaresti Egyetem téri tüntetők egy csoportja /köztük Dumitru Minca, a tiltakozó megmozdulások egyik szervezője/ éhségsztrájkot kezdett, amelyet addig akarnak folytatni, amíg nem teljesül az a követelésük, hogy minden volt kommunista funkcionáriust tiltsanak el a választásoktól. - A tüntetők Mihai Chitac belügyminiszter távozását követelték. /MTI/

1990. május 3.

Ion Coja, a Vatra Romaneasca bukaresti szervezetének tagja nyilatkozott a bukaresti Expresben. Magyar fordításban olvashatjuk magyarellenes megállapításait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1990. május 3.

Eddig 70 pártot jegyeztek be, névjegyzékük olvasható a Romániai Magyar Szóban. Három kis magyar párt szerepel jegyzékben: Független Magyar Párt, elnöke: Lőrincz Pál, székhelye: Marosvásárhely, Romániai Magyar Kisgazdapárt /Éltes Zoltán, Csíkszereda/, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /Podharadszky László, Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1990. május 4.

Máj. 4-én kezdődött meg Marosvásárhelyen Vatra Romaneasca háromnapos első országos értekezlete. Elfogadták a febr. 5-én kiadott nyilatkozat-programot és az alapszabályzatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az értekezleten 34 megyei szervezet képviselői jelentek meg. Ceontea elnök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Megjelent Octavian Stanasila oktatási miniszterhelyettes, aki biztosította a jelenlevőket, hogy nem lesz magyar nyelvű felsőoktatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Megválasztották a vezetőséget: elnök Radu Ceontea, alelnökök: Justinian Petrescu és Vasile Rusu. /MTI/

1990. május 4.

Ion Iliescu elnök a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy "Magyarország különleges jogokat kér az oktatásban az erdélyi magyar kisebbség részére, olyan jogokat, amelyeket Budapest nem ad meg a román vagy már magyarországi román vagy más magyarországi kisebbségeknek." Az Erdéllyel kapcsolatos vitáról elmondta, hogy "ennek a vitának nincs történelmi alapja, mivel Erdély az a hely, ahol a román nép született 2000 évvel ezelőtt", s "történelme során az erdélyi lakosság többsége mindig román volt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Iliescu Szovjet-Moldáviáról szólva történelmi igazságtalanságnak nevezte, hogy Oroszország 1812-ben kiszakította Besszarábiát Moldova testéből és újabb történelmi igazságtalanságnak bélyegezte az 1940-ben történteket, amikor Sztálin újból elvette ezt a területet Romániától. /MTI/

1990. május 4.

Máj. 4-én Kolozsváron megválasztották az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének dr. Csiha Kálmán marosvásárhelyi lelkipásztort, marosi esperest. Dr. Csiha Kálmán 1929. szept. 17-én született Érmihályfalván. A teológia elvégzése után Aradon lett segédlelkész. 1957-ben letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, hat és fél év múlva szabadult, az 1964-es amnesztiával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./

1990. május 4.

Az RMDSZ programja olvasható a lapban. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1990. május 4.

Az erdélyi románok egy csoportja aláírással választási felhívást terjesztenek. A felhívás szerint a Marosvásárhelyen lejátszódott tragikus események után össze kell fogni a románoknak. Ezért jött létre Román Nemzeti Szövetség Pártja. Minden románnak erre kell szavaznia, mert így érhető el, hogy "románok vezessenek minket." /Választási felhívás vatrás módra. = Valóság (Bukarest), máj. 4./

1990. május 4.

A Cuvintul Liber marosvásárhelyi lapban Petru Mera és Gheorghe Puni Ernyén a magyarok vasvillával és furkósbottal "dialogizáltak" a románokkal című cikk szerint Nagyernyén a magyarok verték a román utasokat. A román lappal szemben a valóságot két ember, Balázs Kercsó Dezső és Nemes Zoltán mondta el. Mindketten a marosvásárhelyi kórház idegsebészetén fekszenek. Elmondták, hogy megállították a részeg hodákiakat, akik vasdorongokkal indultak Marosvásárhelyre. Egy teherautó nem állt meg, hanem elsodorta négyüket, ketten itt vannak a kórházban, Nemes Zoltán fia is megsérült, ő már hazamehetett a kórházból, a negyedik elgázolt ember Csipor Antal, aki belehalt sérüléseibe. /Máthé Éva: Sokarcú igazság ? egynyelvű vádlottak. = Valóság (Bukarest), máj. 4./

1990. május 5.

A Tineretul Liber egyik múlt heti száma a magyarság valóságos bűnlajstromát hozta, felsorolva a lélekmérgezők állításait. Történik mindez a vásárhelyi tragédia után. Szűcs László műszerész Sütő Andrással együtt élte át Marosvásárhelyen, márc. 19-én a borzalmakat. Elmondta az újságírónak, mi is történt. Kiment a térre. Dühöngő román tömegek járták a várost és minden magyar feliratot levertek, kirakatokat bevertek, plakátokat leszaggattak. Sütő András beszélt megafonba: mindenkit arra kért, menjen haza. Feldühödött, vasvillákkal, botokkal felfegyverzett román tömeg támadt rájuk. Sütő kiáltott: hamar be a székházba. Befutottak az RMDSZ-székházba. A román tömeg összetörte a kapu üvegét, összetörték a táblákat, a feliratokat. Hiába húzódtak be, a téglakerítés mögül kővel dobálták őket. Végül a román tömeg betörte a kaput, a bentrekedt magyarok az épületbe menekültek. Minden ablakot betörtek a románok és az ajtót fejszével felfeszítették. A bentrekedt magyarok /hetvennégyen voltak/ hátráltak, felmentek az első emeletre. Sütő tanácsára Király István alelnök összeírta az ott szorongó magyarok névsorát. A dühödt román támadók tüzet akartak rakni, hogy felgyújtsák az épületet. Közben megjött a rendőrség. Feljött a bentszorult magyarokhoz Judea ezredes és kérte, jöjjenek le. Mindenki bizalmatlan volt, azután Sütő András mégis elindult, mondván, a többiek maradjanak itt, amíg ő nem jön vissza. Sütő elindult. A többiek vártak másfél órát. Judea ezredes azt mondta, hogy Sütő hazament. Végül elindultak a bentszorult magyarok, egy rendőr ment elől, egy hátul. Ahogy kiértek a magyarok, a románok vadul ütni kezdték őket. A rendőrök, a tisztek szótlanul nézték mindezt, nem avatkoztak közbe. Különösen egy kisebb magyar csoport tagjait verték össze kegyetlenül. /B. Kovács András: A vesszőfutás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

1990. május 6.

Máj. 6-án Temesváron a helyi magyar líceum felvette Bartók Béla nevét. Az ünnepséget Halász Ferenc, a frissen kinevezett igazgató nyitotta meg. A magyar líceumot 1985-ben tették kétnyelvűvé, majd 1990. márciusában ismét önálló magyar tannyelvű lett. Beszédet mondott Bodó Barna, a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Tőkés László püspök, Szekernyés János irodalomtörténész és újságíró, végül Pordea Petru, a temesvári Magyar-Román Baráti Társaság elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1990. május 8.

Máj. 8-án Nagyváradon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, aki beszédében a lelkipásztorok felelősségéről mint a megmaradás fontos tényezőiről szólt. A hitben való összefogásra, együttműködésre hívott fel mindenkit. /Sike Lajos: Ne csüggedjünk harcainkban! üzeni dr. Tőkés László püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ Az istentiszteleten Mikó Jenő szlovákiai református püspök, Kocsis Elemér debreceni református püspök és Seres Ödön torontói lelkipásztor szolgáltak. Az Erdélyi Református Egyházkerület nevében dr. Csiha Kálmán újonnan választott püspök köszöntötte az új püspököt. /Üzenet (Kolozsvár), máj. 30./ Tőkés László püspöki beköszöntő beszédének szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

1990. május 8.

1989. dec. 22-én az oroszhegyi rendőrparancsnok, Cheuchisan Liviu a népharag áldozata lett. Burus Endre, aki márc. 15-ig Oroszhegy tanácselnöke volt, elmondta, hogy őt is többször beidézték tanúkihallgatásra. Előzőleg egy alkalommal megjelentek a rendőrségi autók és több mint húsz embert akartak karhatalommal beszállítani kihallgatásra. Burus Endre kérte a letartóztatási parancsokat, de azzal nem rendelkeztek, így sikerült megakadályoznia ez emberek elhurcolását. Tudomása nélkül négy embert mégis elvittek. Burus kifogásolta, miért csak a négy embert vádolják, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Nagy Imrét és Vass Kiss Elődöt. Románlakta területeken is voltak hasonló lincselések de ott nem volt felelősségre vonás. /Erdélyi István: Miért? = Hídfő (Székelyudvarhely), máj. 8. - 7. sz./

1990. május 8.

A bákói Demse Márton tanítónak készült, azonban bezárultak a moldvai csángók magyar iskoláinak kapui, ezért mozdonyvezető lett belőle. Barátság fűzte Lakatos Demeter szabófalvi költőhöz, maga is írogatni kezdett. A Securitate többször zaklatta házkutatással 1980-ban, majd 1982-ben, minden írását elvitték. 1990 elején Demse Márton visszakérte elkobzott kéziratait, vissza is kapta, ebből közöl néhányat a lap. /Szekun őrzött kéziratok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1990. május 9.

Az RMDSZ Elnöksége nyilatkozatot adott ki, ebben elítélte azt a bírósági eljárást, amely megfosztotta Kincses Elődöt szenátori és Smaranda Enachét képviselői jelölési jogától. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1990. május 9.

Petre Roman miniszterelnök máj. 9-én Belgrádban Ante Markovics miniszterelnökkel tárgyalt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10., MTI/

1990. május 9.

A közelmúlt eseményeire gondolva mondta dr. Buchwald Péter /Kolozsvár/, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának városi alelnöke: "Nem az valósult meg, a miért sokan az életüket áldozták, s amiért én is az első szóra otthagytam kutatómunkámat, hogy azt tegyem, amit tenni kell." A bűnösök felelősségre vonását egyre késleltetik. Fellobbant "a diktatúra alatt szándékosan szított gyűlölet a magyarság ellen..." "A romániai magyarságnak hosszú küzdelemre kell felkészülnie, bármilyen párt kerül is hatalomra." /Bálint Tibor: Beszélgetsé dr. Buchwald Péterrel, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa városi alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1990. május 9.

Újabb színnel gazdagodott az erdélyi magyar sajtó: napvilágot látott az Udvarhelyi Sport 7 első száma: Udvarhelyi Sport 7 (Székelyudvarhely), máj. 9. ? 1. sz./ A hetilap szeptember 25-ig jelent meg.

1990. május 10.

Markó Béla, az RMDSZ Maros megyei elnöke Népújságban /Marosvásárhely/ elmondta: többször érdeklődtek a szavazási irodánál, adtak-e be óvást. Mindannyiszor tagadó választ kaptak. Végül - anélkül, hogy az RMDSZ-t értesítették volna - ápr. 30-án a helybeli bíró tárgyalta a mégis megszületett óvást és jogerős határozatot hozott: Kincses Elődöt és Smaranda Enachét megfosztotta jelölési joguktól. Az ápr. 30-i határozat /464/1990. sz. ügyirat/ teljes szövege olvasható a lapban. A marosvásárhelyi eseményeket parlamenti bizottság vizsgálja, melynek eredményét még nem hozták nyilvánosságra, ennek ellenére a bíróság Kincses Elődöt elmarasztalta azzal, hogy márc. 20-án beszédével közreműködött az akkori eseményekben. A Romániai Magyar Szó munkatársa feltette a kérdést, hogyan született meg 158 személy közös óvása? Ki szervezte meg ezt az akciót? /(gyéjé): Nincs apelláta, de annál több kérdés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ A 158 név szerint felsoroltból négyen tiltakoztak: semmit nem írtak alá, az újságból értesültek arról, hogy nevük szerepel az óvást kérő beadványban. /(gyéjé): Nincs apelláta, de az ügy nincs lezárva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

1990. május 10.

Doina Cornea máj. 10-én nyílt levélben fordult az Európa Parlamenthez, kijelentve, hogy a máj. 20-i választás nem lesz szabad. A román nép ismét visszacsúszik egy álcázott totalitarizmusba, írja. Iliescu rezsimje a kommunista diktatúra embereiből áll és az elnök szemére vetette az ellenzéki párttagok és székházak elleni támadásokat. Az elnök ellenőrzi a rádiót és televíziót, megakadályozza a független sajtó terjesztését. Cornea bejelentette, hogy tiltakozásul máj. 11-től éhségsztrájkba kezd. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1990. május 10.

A székelytamásfalvi református egyházközség nyílt levéllel fordult a református hívekhez, ebben tiltakoztak, mert máj. 4-én nem Tőkés Lászlót választották meg az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. Felhívtak mindenkit arra, hogy szabadon nyilvánítsanak véleményt ebben a kérdésben. Ragaszkodnak ahhoz, hogy Tőkés László legyen a püspök. /Nyílt levél református népünkhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1990. május 11.

Petre Roman miniszterelnök Andrej Lukanov bolgár kormányfő meghívására egynapos látogatást tett Szófiában. A gazdasági együttműködésről tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1990. május 11.

Stelian Pintilie posta és távközlési miniszter Washingtonban aláírta az Intersat-megállapodást, ezzel Románia tagja lett ennek a szervezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

1990. május 11.

Érthetetlen, hogy a márc. 21-én kiutasított Doru Popescu kanadai román származású vasgárdistát a hatóságok miért hagyták szervezkedni Romániában. Popescu ugyanis márc. 4-én a gyulafehérvári és márc. 18-án a kolozsvári Vatra Romaneasca-gyűléseken részt vett. /Olló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

1990. május 11.

Ion Lancranjan, a hírhedt Cuvint despre Transilvania /1982/, a Beszéd Erdélyről, a rejtetten vasgárdista fércmű szerzője újból publikál. Legutóbb az Új Román Párt lapjában, a Democratia ápr. 7-i számában elmarasztalta "N. M."-et, a "Romania Libera fődiszpécserét". Ugyancsak jelentkezett Adrian Paunescu, Ceausescu híve, aki újabb verseskötettel lépett elő. /Olló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

1990. május 11.

Máj. 11-én Sepsiszentgyörgyön tüntetést rendezett a város ifjúsága. A kommunizmus elleni tüntetést kezdeményező bizottság bejelentette, hogy csatlakoznak a Temesvári Kiáltványhoz, szolidárisak a decemberi forradalom eszméivel, a bukaresti Egyetem tér és más városok tüntetőivel, javasolják a nyilvános párbeszédet a tüntetők és a hatalom képviselői között. /Tüntetés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

1990. május 11.

A Desteptarea bákói napilapban Ki oszlatja el a Hargita megyei románok aggodalmát, Patacki úr? című, aláírás nélküli cikk Dumitru Merlusca csíkcsicsói ortodox pap panaszát közölte. A pap szerint a faluban élő 40 román családot el akarják kergetni, a magyarok kijelentették, hogy a románoknak ápr. 29-ig el kell hagyni a falut. Természetesen ez nem igaz, senki sem akarja elűzni a románokat. Az újságíró megkereste a pópát, aki annyit mondott, hogy őt megfenyegették, de hozzátette, nem tudja, ki volt az. Valójába mindenki a helyén maradt, senki sem távozott a faluból. /Brassói M. Pál: Isten istentelen szolgája. = Valóság (Bukarest), máj. 11./

1990. május 11.

Megjelent a Székely Útkereső (Székelyudvarhely) a székelyudvarhelyi Szabad Szakszervezeti Szövetség közéleti-művelődési irodalmi havilapjának első száma. Felelős szerkesztője Beke Sándor. /B. E.: Székely Útkereső. = Valóság (Bukarest), máj. 11./ A Székely Útkereső első száma áprilisban látott napvilágot.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998