udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 139 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. október 1.

Okt. 1-jén Iliescu elnök tárgyalt a parlamenti pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról, számolt be az ülésről Domokos Géza, az RMDSZ elnöke. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Iliescu elmondta, hogy a miniszterelnök személyére több javaslat elhangzott, köztük öt tábornok neve, végül az államelnök Teodor Stolojant ajánlotta, aki nem tagja egyik pártnak sem, független szakember. Stolojant a pártok vezetői elfogadták, a jelen levő Petre Roman pedig kijelentette: nem mondott le, az új kormány megalakulásáig hivatalban marad. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./ Theodor Stolojan korábban pénzügyminiszter volt, máj. 14-e óta a privatizációs ügynökség vezetője.

1991. október 1.

Okt. 1-jén Antall József miniszterelnök New Yorkban, az ENSZ-székházban megbeszélést folytatott Perez de Cuellar főtitkárral, majd felszólalt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Beszédében kiemelt hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország nemzetközi eszközökkel is kiáll a magyar kisebbségek védelmében, az emberi és kisebbségi jogok megsértése ugyanis nem képezheti egy ország belügyét. Ugyanakkor sürgette a nemzetközi közösség szerepvállalását a kisebbségi jogok érvényesítésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

1991. október 1.

Okt. 1-jén a parlamentben folytatták a vitát az új alkotmányról. Constantin Andreescu képviselő elérte, hogy bevegyék a vallásszabadságról szóló részbe: "a román ortodox egyház a román nép nagy többségének egyháza". Összecsaptak az ortodox és görög katolikus román honatyák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

1991. október 1.

Maros megye lakosságának fele magyar nemzetiségű, ennek ellenére a megyében a rendőrségi alkalmazottak 97 %-a román, a városi ügyészség 13 ügyészéből 12 román, a megyein 8 ügyészből csak egy magyar. Az igazságszolgáltatásban dolgozók többsége a Vatra Romaneasca tagja. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események után valóságos büntető hadjárat indult a magyar és a cigány lakosság ellen. A három magyar halottért nem vonták felelősségre a gázolókat. Már márc. 20-án jelentették, hogy a rendőrség azonosított 17 román személyt, akik erőszakkal behatoltak az RMDSZ székházába és felelősek Sütő András és más 28 magyar személy súlyos bántalmazásáért. Ennek ellenére egyiküket sem vonták felelősségre. Az eseményekért egy román személyt letartóztattak és hat hónapi munkahelyen eltöltendő büntetésre ítéltek, amit ő megfellebbezett. Néhány per adatai: a/ 5. 262/1990-es ügy. A vádlottak: Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter-Kiss Péter, Tóth Aradiu, Lőrincz Iosif és Puczi Béla marosszentgyörgyi lakosok. Bűnük az volt, hogy eltorlaszolták Marosszentgyörgyön az utat, megpróbálták feltartóztatni a bejövő autókat. Közerkölcs elleni vétség, állami vagyon rongálásért ítélték el őket 1 év 8 hónapra. b/ 2800/1990. számú dosszié. Szabadi Ferencet 5 évre ítélték, a vád: munkahelyi visszaélés, testi sértés, közerkölcs elleni vétség. A vádirat szerint beteghordozóként megvert két román sérültet. A két szolgálatos orvos tanúsította, hogy mellettük volt Szabadi Ferenc a sürgősségi részlegen volt, tehát nem követhette el a terhére rótt cselekményt. Ennek ellenére megszületett az elmarasztaló ítélet. Marosvásárhelyen a megtorlás másnap, márc. 20-án kezdődött, letartóztatták magyarok pártjára állt cigányokat és elítélték őket, mint munkakerülőket. Az 1708/1990-es ügyirat szerint így büntették meg a következőket: Horváth Stefan 5 hónap, Puczi-Kozák Béla 4 hónap, Carcula Gheorghe 4 hónap, Kaló Géza 4 hónap, Grekuly Béla 5 hónap, Puczi-Kozák Ervin 3 hónap. Hat hónap börtönbüntetésre ítélték Kalányos Jánost, Kurkuly Eleket, Vica Dénest, Kalányos Ioant, Csíki Sándort. A felsoroltakon kívül másokat is elítéltek. /A Maros megyei "igazságszolgáltatás" tárgyilagosságáról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

1991. október 1.

Okt. 1-jén tárgyalta a marosvásárhelyi törvényszék a gyilkossági kísérlettel vádolt Cseresznyés Pál és Barabás Ernő perét. Cseresznyés Pál elismerte, hogy 1990. márc. 20-án részt vett Marosvásárhelyen a tüntetésen, a magyarság jogai érdekében. Délután a baltákkal, botokkal felfegyverzett görgényvölgyi románok áttörték a kordont és a fegyvertelenül tüntető magyarokra támadtak. Akkor ő is elmenekült, majd kerítésdarabokat magukhoz véve visszatértek, akkor Cseresznyés a földön fekvő Cofariu Mihailába belerúgott. Cseresznyés bocsánatot kért a bántalmazott személytől és vállalta, hogy az okozott kárt megtéríti. Cofariu libánfalvi lakos elmondta, hogy márc. 18-án a pap figyelmeztette őket, hogy Marosvásárhelyen nagy problémák lesznek. Cofariu márc. 20-án azt hallotta, hogy a magyarok fellázadtak, Erdélyt akarják, ezért érkezett századmagával Marosvásárhelyre. A városban fejbeverték, másra nem emlékezett, saját korábbi vallomásaira is. A védelem szóvá is tette ezt a szelektív emlékezést. /(bodolai): Cseresznyés Pál a törvényszék előtt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1991. október 1.

Az Európai Közösség bizottsága úgy döntött, hogy a román hatalmi viszonyok tisztázásáig elnapolja a Bukaresttel folytatott tárgyalásokat. Románia több mint 500 millió ECU értékben 2 millió tonna élelmiszersegélyért folyamodott az EK-hoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1991. október 1.

Néhány napja rémhírrel foglalkozott a parlament, a sajtó, egy lengyel újságcikk nyomán, hamarosan levonták a következtetést: a magyarok Erdélyt akarják. Valójában Wlodzimers Lozinski egy újonnan induló lengyel újság, a Sens első számában A Varsó-Prága-Budapest történelmi háromszög jövője címmel /alcíme: Egy nemzetközi együttműködési modell a Keleti-Kárpátokban/ saját elképzelését fogalmazta meg, a nemzetközi turisztikai infrastruktúra létrehozását sürgette. A román sajtóban megjelent támadásokra a lengyel külügyminisztérium nyilatkozattal reagált, kifejtve, hogy az ismeretken Sens újságban megjelenteket nem sugallta egyetlen lengyel kormányszerv sem, sértő, rágalmazó nyilatkozatok születtek Romániában a lengyel kormány ellen. Lengyelország nem javasolta különböző régiók bevonását az együttműködésbe. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1991. október 1.

Egy éve, 1990. szeptembere óta működik az erdélyi református kiadványok előállítására szolgáló Misztótfalusi Sajtóközpont Nyomdája Kolozsváron, melyet egy svájci egyházi segélyszervezet adományozott. Ezen készül a Református Szemle, a kéthetente megjelenő Üzenet és az Igehirdető folyóirat. /Üzenet (Kolozsvár), 18. sz., okt. 1./

1991. október 2.

Székelyudvarhelyen okt. 2-án zajlott le az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának megbeszélése, melyről közleményt adtak ki. A közlemény szerint egyetlen ország sem nevezheti magát jogállamnak, amíg nincs biztosítva a lakosság egésze, így a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad gyakorlása. Románia demokratikus átalakítása érdekében tekintetbe kell venni a regionális igényeket, ezért elkerülhetetlennek tartják Székelyföld területi autonómiája létrehozásának napirendre tűzését, helyi népszavazás után. Előkészítik az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlést, a bizottság tagjai között van Katona Ádám, Mihály József /Marosvásárhely/ és Papp Kincses Emese. Ehhez a közleményhez a Csíki RMDSZ elnöke, Székedi Ferenc hozzáfűzte: az RMDSZ-nek - szabályzata szerint -, nincs Székelyföldi Politikai Csoportja. A résztvevők nem szervezetük képviselőjeként jelentek meg. Az RMDSZ Agyagfalván emlékünnepséget akar rendezni, nem népgyűlést. /Székedi Ferenc: Közlemény, használati utasítással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1991. október 2.

Románia legalább 750 millió dolláros külföldi kölcsöntől esett el, legalábbis ideiglenesen, a bányászok keltette politikai viszály miatt, mondotta Eugen Dijmarescu román pénzügyminiszter. /MTI/

1991. október 2.

Tasnádon nemrég lezajlott a Bíró Lajos emlékünnepség, melynek keretében emléktáblát lepleztek le. Bíró Lajos /1856-1931/ kiváló természettudós, etnográfus volt, hat éven át végzett gyűjtőmunkát Új Guineában, a pápuák között. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László és Tempfli József püspök, a szervezésében részt vett a Bíró Lajos Társaság is. A fő szervező Benedek Zoltán nagykárolyi tanár, aki évtizedek óta kutatja Bíró Lajos hagyatékát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1991. október 3.

Az RMDSZ négytagú küldöttsége /Domokos Géza elnök, Szőcs Géza alelnök, dr. Csapó József és Tokay György elnökségi tagok/ okt. 3-án találkozott Theodor Stolojan kijelölt miniszterelnökkel és kifejtették az RMDSZ véleményét a kormányalakítással kapcsolatban. Az RMDSZ szept. 28-i ülésén született nyilatkozatát Domokos Géza felolvasta, hangsúlyozta, hogy az RMDSZ igényli a nemzetiségi minisztériumot és az élére jogot formál, ezenkívül a tanügyi, művelődési és igazságügyi tárcákban gondol államtitkári posztra, azokon a területeken, amelyek összefüggnek az identitás megőrzésével. Stolojan a választásokig hátralevő időben nem tartotta célszerűnek a nemzetiségi minisztérium létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./

1991. október 3.

Nastase külügyminiszter a Reuternek nyilatkozva kifejtette, hogy Moldova végül egyesülni fog Romániával. /Reuter, MTI/

1991. október 3.

Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök közös levéllel fordult a Bihar megyei gyülekezetek népéhez. Az RMDSZ megyei szervezetében súlyos bizalmi válság mutatkozott. Szükség van az egységre, nincs helye a haragnak és az indulatnak. Mindenkit kérnek, személyes részvételükkel járuljanak hozzá a gondok megoldásához. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

1991. október 3.

Nagyszalontán megalakult az Arany János Művelődési Egyesület, feltámasztva a régi hagyományt. Elnök: Tódor Albert mérnök, alelnök: Fekete Pál református segédlelkész, titkár: Fekete Pál tanár. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

1991. október 3.

Egy éve alakult meg Kidén a Nyírő József Művelődési Egyesület, erre okt. 5-én szüreti bállal emlékeznek, majd műsoros est lesz a művelődési otthonban. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

1991. október 4.

Okt. 4-től a külföldről, így Romániából Magyarországra érkező turistáknak napi ezer forintnak megfelelő konvertibilis valutával kell rendelkezniük. Nagyon sok turistát visszafordítanak a határról a fentiek hiánya miatt. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1991. október 4.

Az RMDSZ Országos Elnöksége október 4-én Aradon tanácskozott, a következő napon, 5-én pedig az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ tartotta Aradon a gyűlését. Ezen nagy vita folyt a kormányban való részvétel esetén igénylendő posztok körül. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukaresten tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó József telefonon közölték, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt az RMDSZ képviseletében a kormányalakítási tárgyalásokon. /Mi történt Aradon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9, 10./

1991. október 4.

A bukaresti Expres Magazin aug. 28.-szept. 3-i számában öt román szerző azt bizonygatja, hogy Erdélyben folyik a románok asszimilációja. A cikk címe: Az erdélyi románok nyugtalansága és problémái. A magyarosítástól való félelem Sepsiszentgyörgyön. A cikkel ellentétben 1918 után a magyarok erőszakos asszimilációja folyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1991. október 4.

Tisztújító küldöttgyűlést tartott szept. 28-án a Hunyad megyei RMDSZ. Varga Károly, a megszűnt Hunyad Megyei Hírlap főszerkesztője /jelenleg a Corvin Magazin főszerkesztője/ elszámolt az adományokkal, támogatásokkal, melyeket kizárólag a veszteségessé váló lap költségeinek fedezésére fordított. A megyei elnök újra Eöry László lett, alelnökök: Széll Zoltán /Déva/, Nagy Ferenc /Vajdahunyad/, Fekete Zsolt /Petrozsény/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1991. október 5.

Aradon ülésezett az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa, az RMDSZ Országos Elnöksége okt. 4-én Aradon, okt. 8-án pedig Bukaresten tanácskozott. Az RMDSZ vezető testületei javasolták a szervezet rendkívüli kongresszusának összehívását. A székelység elmúlt évszázadokban kialakult autonómiája nem irányul senki ellen. Az autonómiát azonban csak a kölcsönös türelem alapján lehet megvalósítani. - Magyarország vámszigorítása elégedetlenséget ébresztett az emberekben. - Az Elnökség tiltakozott az aradi magyar líceummal szembeni tanügyi eljárás miatt. /Az RMDSZ vezető testületeinek ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1991. október 5.

Iliescu elnök a Liberationnak nyilatkozva visszautasította a vádakat, hogy "neokommunista puccsot" hajtottak végre, s ő hívta volna a bányászokat Bukarestbe, ahogy ezt Petre Roman hangoztatta néhány nappal ezelőtt. A bányászok megmozdulásának, éppúgy mint tavaly, Iliescu szerint "voltak objektív okai", ugyanakkor a megmozdulásba szélsőséges elemek is bekapcsolódtak. Iliescu "szófacsarásnak" nevezte Petre Roman állítását, hogy nem maga mondott le, hanem "visszaadatták vele megbízását". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./

1991. október 5.

A Vatra Romaneasca aradi szervezete aláírású cikk Kinek használ a 13 tábornok kultusza /Cui foloseste cultul celor 13 generali?/ címen intézett magyarellenes kirohanást, éppen az évfordulón: eszerint 1848-ban a magyarok ezrével öldösték a románokat. Aradon emlékművet emeltek a tábornokok emlékére, ezt 1925-ben lebontották. De a tábornokok kultusza növekedett a magyar irredenta, revizionista akciók erősödésével. A decemberi forradalom után is gátlástalanul hamisítják a történelmet a magyarok, a határmódosítás reményében. /Adevarul Arad SA, okt. 5-6.. MTI/

1991. október 5.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kezdeményező bizottsága szóvivője, Nagy Károly Eckstein-Kovács Péter képviselőhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy küldöttségük máj. 17-én átadta a kolozsvári munkanélküliek memorandumát azzal, hogy az a képviselő hozza az RMDSZ parlamenti csoportjának tudomására. Eckstein-Kovács Péter ezt nem tette meg. Nagy Károly megismételte követeléseiket, ezek között szerepel, hogy a kormány rendszeresen hozza nyilvánosságra a munkanélküliek számát, a munkanélküli segély ne legyen alacsonyabb létminimumnál és a munkanélküli segélyt legalább egy évig folyósítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./

1991. október 6.

Aradon mintegy tízezren gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a szabadságharc vértanúiról. Először ökumenikus istentiszteletet tartottak, többek között Tőkés László püspök és Emilian Ardaleanul aradi ortodox püspök részvételével. A megemlékezések történetében először vett részt ortodox püspök. Beszédet mondott Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke és Tokay György RMDSZ-képviselő. Az emlékezésen szép számban voltak jelen csendőrök, antiterrorista kommandósok, mindez félelmet keltett. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Jelen volt Rudas Ernő nagykövet, több magyarországi politikai párt, a Magyarok Világszövetsége és más szervezetek képviseltették magukat. Részt vettek a koszorúzáson a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői, viszont az Arad megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal távol maradt a megemlékezésről. /MTI/

1991. október 6.

Adrian Nastase külügyminiszter okt. 6-án érkezett haza az Egyesült Államokból, miután részt vett az ENSZ közgyűlés ülésszakának munkálataiban. Amerikai körútja során megbeszélést folytatott harminc külügyminiszterrel, több képviselővel, szenátorral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1991. október 6.

Testvéri felhívást intézett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a külföldi testvérekhez, a Református Világszövetséghez, az Egyházak Világtanácsához, kifejtve, hogy Romániában tovább tart a nemzeti kisebbségek elnyomása, feléledt az antiszemitizmus, az egyházi ingatlanokat nem adják vissza, nem hozták meg a vallásügyi törvényt. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

1991. október 6.

Okt. 6-án tartották meg az ünnepélyes tanévnyitót Kolozsváron, a Református teológián, ahol most 130-an kezdik meg tanulmányaikat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

1991. október 6.

Megjelent a Vasárnap című katolikus családi hetilap első száma. A Keresztény Élet katolikus folyóirat megmaradt az új lap mellett. /Vasárnap (Katolikus családi újság, Kolozsvár), okt. 6./

1991. október 7.

Közös tanévnyitó volt okt. 7-én Nagyváradon a két új felekezeti középiskolában, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban és a Szent László Katolikus Gimnáziumban. Az új intézményeknek nincs önálló épületük, a 9. Számú Általános Iskola adott helyet nekik, ahol a gimnazistáknak délután kezdődnek az órák. /Iskolai tanévnyitó. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998