udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 103 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-103
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. november 1.

A MISZSZ delegációja öt napot töltött Magyarországon, a Szabad Demokraták Szövetsége ifjúsági szervezete, az IDE hívta meg őket. /MTI/

1991. november 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Segélykiáltás címmel, Mementó Jugoszlávia alcímmel nyilatkozatot tett közzé a romániai magyarság helyzetéről, a magyarellenes uszításról, Tőkés László aláírásával. A magyarellenes kampányhoz csatlakozott a bukaresti érsek és a román hadsereg is. /MTI/

1991. november 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében beszámolt arról, hogy Tőkés László püspök személye és családja ellen felújult a névtelen levél- és telefonkampány. Halállal fenyegetik, gyermekei ellen merényletet jósolnak. Féktelen uszító-kampány folyik a magyarság és Tőkés László ellen a parlamentben. A temesvári Securitate volt főnökhelyettesének, a letartóztatásban levő Radu Tinunak a gyalázkodó, Tőkés Lászlót rágalmazó levele elhangozhatott a parlamentben okt. 24-én. A nagyváradi Phoenix lap "fasisztának" nevezte Tőkés Lászlót. A Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete bűnvádi eljárást kezdeményezett - többek között - Tőkés László ellen is. Tőkés László önvédelemből feljelentést tett a névtelen levelek tárgyában, az Azi és a Phoenix lapok ellen, kéri az RMDSZ-t, hogy interpelláljon tiszteletbeli elnöke védelmében a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1991. november 1.

Besztercén leverték az RMDSZ-székház kétnyelvű táblájáról az üveget. /Az első kő Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1991. november 2.

Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtárban nov. 2-án ünnepélyesen átadták a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. A díjazottak közül erdélyiek: Dávid Gyula és Tempfli József. Dávid Gyula Márton Áron-díjat kapott, Tempfli József nagyváradi megyéspüspököt pedig a magyarság egyetemes ügyét szolgáló munkásságáért Márton Áron emlékéremmel tüntették ki. /Hitel (Budapest), 24. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

1991. november 2.

Romániában a jövő év elején tartják meg az első szabad helyhatósági választásokat - jelentette be Iliescu elnök. /MTI/

1991. november 2.

Valeriu Muravski moldovai kormányfő nov. 2-án Bukarestben tárgyalt a Romániával való gazdasági integráció meggyorsításáról. Szó volt a közös bank- és távközlési rendszer létrehozásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1991. november 2.

A román televízió betiltotta az RMDSZ által készített film sugárzását, írja a román ellenzéki lap. Ez a film a televízióban alkalmazott csúsztatásokat és a manipulációt leplezte volna le. A betiltás ellen tiltakozott a román írószövetség, a nemzetközi emberjogi szervezetekhez és az Európa Parlamenthez fordulva. /Romania Libera (Bukarest), nov. 2./

1991. november 3.

A MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ választmánya Temesváron /nov. 2-3./ ülésezett, hogy előkészítsék a harmadik kongresszusukat. Felvetődött a kérdés, hogy politikával vagy társadalomszervezéssel foglalkozzon-e a MISZSZ. Úgy döntöttek, hogy mindkét feladatkört vállalják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ A MISZSZ nyilatkozatot adott ki, amelyben rögzítették, hogy a MISZSZ jelenlegi struktúráját nem kell radikálisan megváltoztatni. A MISZSZ célja egy olyan RMDSZ kialakulásának elősegítése, amelyben a párhuzamos alternatívák esélyegyenlősége biztosított. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1991. november 4.

A román parlament folytatta a Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románokról szóló jelentés megvitatását. A román képviselők, elsősorban a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai, szélsőséges hangnemben támadták az RMDSZ-t, a katolikus, református és evangélikus egyházakat. Petre Turlea az elsők között támadta az RMDSZ-t, Mihai Teodorescu szenátor kifogásolta, miért énekelték a templomban a magyar himnuszt. Bajcsi Ákos RMDSZ-képviselő névre szólóan cáfolta a Hargita-Kovászna jelentést /például: a jelentés szerint Tanasét elüldözték, valójában ma is Kézdivásárhelyen dolgozik/. Ion I. Bratianu durvaságban igyekezett túltenni a Román Nemzeti Egységpárt néhány szenátorán, ordítozott. Nagy Benedek képviselő a jelentésnek a magyarság kollektív bűnösségére vonatkozó részét utasította vissza. Többen követelték az RMDSZ betiltását, Szőcs Géza és Tőkés László elleni vizsgálat megindítását. /Béres Katalin: Tovább a Golgotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az általános vádözön után Bárányi Ferenc RMDSZ-szenátor rámutatott arra, hogy sem a királyság, sem a vasgárdista, sem a kommunista rezsim alatt nem sértették meg és nem alázták meg ennyire a magyar kisebbséget. Romániában nem albérlők vagy bérlők vagyunk, hanem társtulajdonosok, mondta, hozzátéve, hogy e figyelemelterelő kampány mögött a lemondott miniszterelnök, Petre Roman áll. /MTI/ Kerekes Károly képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a romániai magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor csaknem teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész magyar nemzetet bűnösnek mondja. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ A parlamenti ülést közvetítette a televízió, a nézők végre hallhatták az RMDSZ-képviselőket is. /A székelylakta megyék "ügye". = Magyar Nemzet, nov. 6./

1991. november 4.

A szélsőbaloldali, volt kommunistákból álló öt párt létrehozta a Demokratikus Baloldal Szövetséget, egyik tagja a Szocialista Munkapárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1991. november 5.

Maros megyében Vasile Urdea prefektus kinevezése óta nem folytatott semmiféle párbeszédet a helybeli politikai alakulatok képviselőivel, így az RMDSZ-szel sem, amelyik a választáson elnyerte a szavazatok felét. Bármit kértek az RMDSZ-képviselők, annak ellenkezőjét cselekedte a prefektus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1991. november 5.

Adrian Nastase külügyminiszter sajtónyilatkozatban foglalta össze külföldi útját. Először Moldovába ment, Kisinauban tárgyalt, majd Tokió érintésével Dél-Koreába, onnan Indiába látogatott. Mindenütt a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1991. november 5.

A hadsereget is igénybe veszik a betakarítás meggyorsítására, jelentette az AFP a román kormány utasítására hivatkozva. A betakarítással nagyon lemaradtak és az őszi vetés fele még hátra van. /MTI, AFP/

1991. november 5.

Japán bankok egymilliárd dollár hitelt nyújtanak Románia közlekedési rendszerének korszerűsítésére, jelentette be Traian Basescu szállítási miniszter. /MTI/

1991. november 5.

Jakab Antal figyelmeztetett cikkében: magunknak okozunk kárt vele, ha hátba döfjük az RMDSZ alelnökét, ahogy azt a kolozsvári ügyvéd tette. A magyarellenesség nem csillapodik, a kormányfő Gyulafehérváron - mindenki láthatta - karmozdulatával vezényelte a kórust. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./ A kolozsvári ügyvéd: Kapcza Imre, az RMDSZ alelnöke Szőcs Géza. Előzmény: 1072. sz. jegyzet. 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron Petre Roman miniszterelnök vezényelte a Szőcs Géza ellen ütemesen ordítozó tömeget, ezt a tévé is mutatta, minderről beszámolt a Szabadság (Kolozsvár), 1990. dec. 4-i száma.

1991. november 6.

A Román Független Fórum nevében dr. Octavian Buracu közleményében határozottan elítéli a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőinek a parlamentben tett minősíthetetlen magyarellenes kijelentéseit, elítéli a Tőkés László püspök, Szőcs Géza szenátor és más RMDSZ-képviselők elleni alaptalan, uszító vádakat, elítéli Doina Cornea elleni kirohanásokat. Követeli a szélsőséges, valamint kommunista irányzatú pártok /Romania Mare Párt, Szocialista Munkapárt/ törvényen kívül helyezését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1991. november 6.

A budapesti Nemzeti Színház meghívására tíznapos magyarországi turnéra utazott a kolozsvári Állami Magyar Színház. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1991. november 6.

Ion Iliescu elnök és Theodor Stolojan miniszterelnök is fogadta a Nyugat-európai Unió Bukarestben tartózkodó küldöttségét, élén dr. Wim van Eekolen főtitkárral. A vendégek megbeszélést folytattak a szenátus külügyi és védelmi bizottságával. Román részről hangsúlyozták a nyugati támogatás szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1991. november 6.

Szabad György, az Országgyűlés elnöke nov. 6-án fogadta Radu Campeanut, a román szenátus alelnökét, a Nemzeti Liberális Párt elnökét, aki az Európa Parlament liberális frakciójának budapesti konferenciáján vett részt. Campeanu biztosította a magyar közvéleményt, hogy a magyarok iránti türelmetlenség, amely a román parlamentben is megnyilvánult, a kevesek türelmetlenségét jelenti. Elmondta az is, hogy a vitát lezárják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1991. november 6.

Dr. Szász Pál /sz. Nagyenyed, 1881. máj. 11.- börtön, 1954/ életútját idézte fel egy olvasói levél. Dr. Szász Pál jogot végzett, Budapestre költözött, országgyűlési képviselővé választották. Az első világháború után hazajött Nagyenyedre. 1933-ban a Bethlen Kollégium főgondnokává választották, 1936-ban pedig az EMGE elnökévé. Az EMGE fejlesztésében kiváló eredményt ért el, elindította a vidéki gazdatanfolyamokat, saját költségén tehetséges falusi fiatalokat külföldi tanulmányútra küldött, Csombordon Kós Károly tervei lapaján felépítette a gazdasági iskolát. A harmincas évektől a román parlament szenátora lett. A bécsi döntés után a dél-erdélyi magyarság magára maradt, Szász Pál segítségükre sietett, hamarosan újjászervezte ezen a vidéken az EMGÉ-t, központi irodáit Nagyenyedre helyezte át, a meginduló Erdélyi Gazda szerkesztőjének meghívta Kacsó Sándort. Naptárakat, évkönyveket adott ki, nyomdát vásárolt a Bethlen Kollégium részére. 1949 márciusában családjával együtt Gyulafehérvárra vitték, majd 1949 nov. 3-án letartóztatták, még felesége sem látogathatta. 1951-ben Márton Áronnal, Venczel Józseffel és másokkal együtt hadbíróság elé állították és tíz évre ítélték. Egy sóbányában dolgoztatták, ahol 1954-ben meghalt. /Horváth Zoltán: Életút a sóbányáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1991. november 7.

Tőkés László püspök az Amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány szervezésében az Egyesült Államokba érkezett, ahol előadásokat tart, igét hirdet magyar gyülekezetekben. Az ő fohászával kezdte meg munkanapját a képviselőház nov. 7-én, találkozott szenátorokkal, a törvényhozás emberjogi csoportjának tagjaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./ A legnagyobb kedvezmény megadását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy Románia változtasson nemzetiségi politikáján, jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1991. november 7.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke az amerikai Columbia Egyetem meghívásának tett eleget, előadást tartott a romániai magyarság helyzetéről. Okt. 9-én érkezett New Yorkba, a Magyar Házban tartott előadást, majd New Brunswickben levő Rutgers Egyetem Hungarológiai Intézetében. Washingtonban több képviselővel tárgyalt, Chet Atkins képviselővel, aki az előző év januárjában járt Bukarestben, Tom Lantos képviselővel, továbbá vezető amerikai diplomatákkal, Richard Shifter államtitkár-helyettessel, dr. Robert Hutchings-szal, a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatójával. Hutchings kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. Domokos Géza Chicagóban is tartott előadást. Okt. 22-én a Columbia Egyetem tanáraival és diákjaival találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1991. november 8.

Antall József miniszterelnök nov. 8-án fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSZ-küldöttséget. A megbeszélésen szóba került a romániai magyarság elleni támadás. Az RMDSZ küldöttsége egyetért a magyar kormány politikájával, amely nem törekszik Románia nemzetközi elszigetelésére. A látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a magyar politikai élet vezetői között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1991. november 8.

Lemondanak a lej hivatalos, 60 lejes dollárárfolyamáról, jelentette be a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa és nov. 11-től a lej árfolyamát naponta állapítja meg a Nemzeti Bank. Ugyanettől a naptól kezdve a lej belső konvertibilitását kiterjesztik az ország valamennyi folyószámla-műveletére is. A korábbival szemben a dollár hivatalos árfolyama 180 lej, tehát drágul az import és megkétszereződnek a fogyasztói árak. /MTI/

1991. november 8.

Román Győző Takács Csaba képviselővel készített interjút, aki a Hargita és Kovászna megyékből elüldözött románok sérelmeit meghallgató bizottság tagja volt, de nem írt alá a jelentést. Ez az egész politikai provokáció volt, állapította meg Takács Csaba. A jelentés készítői a parlament legszélsőségesebb tagjai. A jelentés magyarellenes, az a célja, hogy a magyarság elítélésére hangolják az embereket. Az ezeréves együttlét alatt ilyen vádirat nem született. Magyarok is eltávoztak, de nevüket elhallgatták. A jelentés fő szerzője Petre Turlea volt. Takács Csaba és Csiha Tamás szenátor nem fogadták el a jelentést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1991. november 8.

Bukarestben a monarchia visszaállításáért tüntettek nov. 8-án, hasonló tüntetés folyt más városokban is, így Kolozsváron. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1991. november 8.

A múlt héten Kolozsváron tartottak szórványtanácskozást, hat szórvány-megye /Arad, Brassó, Hunyad, Fehér, Máramaros, Temes/ és két "átmeneti megye", Kolozs és Szilágy RMDSZ-vezetői. Általános a panasz, hogy a kulturális intézmények elfeledik a szórványt, még kevésbé jönnek együttesek, színházak a végekre, mint 1989 előtt. Elsorvadni látszik a szabadegyetem-hálózat. Kutatómunkára van szükség, erre vonatkozóan kialakult az elképzelés - Brassó, Temesvár, Kolozsvár központtal -, ennek működését alapítványokkal kívánják biztosítani. /Bodó Barna: Szórványtanácskozás Kolozsvárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1991. november 8.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Gyergyószárhegyen tartott tisztújító közgyűlésén újraválasztották dr. Kerekes Jenőt az elnöki tisztségben. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1991. november 8.

Megjelent Hajdu Győző Együtt című folyóiratának első száma /jövőre hetilap lesz/, melyet a televízió híradója is reklámozott. Hajdu Győző, Ceausescu rendszerének hű kiszolgálója, az akkori marosvásárhelyi Igaz Szó volt főszerkesztője 1989 után külföldre távozott. Később visszatért. Beköszöntőjében magyarázgatta bizonyítványát. Adrian Paunescu, Ceausescu egyik udvari költője /jelenleg a Totusi Iubiera főszerkesztője/ szintén írt ebben az új lapban, bizonygatva, hogy ő nem fasiszta, nem gyűlöli a magyarokat. Hajdu Győző lapját az Együtt Művelődési és Baráti Társaság adja ki, ez szerepel a lapon. /MTI/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-103




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998