udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 122 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-122
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. március 1.

Egyetemisták és a bukaresti Diákkonvenció tüntetett, tiltakoztak Bukaresten az utóbbi időben újságírókat és más értelmiségieket ért bántalmazások miatt. A felvonulók Iliescu és kormányellenes jelszavakat kiáltoztak, a volt királyt, Mihályt pedig éltették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1991. március 1.

Románia és a Szovjetunió megállapodott, hogy főkonzulátusokat nyitnak Iasiban és Kolozsváron. /MTI/

1991. március 1.

Adrian Nastase külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatáson Malajziában tartózkodik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1991. március 1.

Az amerikai külügyminisztérium emberi jogokról szóló jelentésében 18 oldalnyi terjedelemben foglalkozik a romániai helyzettel. Beszámol az 1990. júniusi bukaresti tüntetés során alkalmazott hatósági erőszakról. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytatja az ellenzékiek megfigyelését, lehallgatja a telefonjaikat. A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a rádiót és a televíziót. A legsúlyosabb bírálatok az etnikumok közötti kapcsolatokért érik a kormányt, a Vatra Romaneascát sovén, magyarellenes szervezetnek tartja, amelyet a marosvásárhelyi erőszakcselekmények felbujtójának jelöl meg. A jelentés kitértarra, hogy a cigányokat hátrányos megkülönböztetés éri. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

1991. március 2.

Szatmárnémetiben márc. 1-2-án ülést tartott az RMDSZ Országos Választmánya, melyen részt vettek az RMDSZ megyei szervezeteinek elnökei, a társszervezetek és kollektív tagok /MISZSZ, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, Romániai Magyar Kisgazda Párt/ is. Az Országos Választmány szorgalmazza a szórványmagyarság sajátos gondjainak felkarolását és elhatározta a szórványvidékekkel foglalkozó bizottság létrehozását. Úgy határoztak, hogy a következő kongresszusig a politikai kérdésekben az elnökség dönt, az alkotmánytervezettel kapcsolatban pedig a parlamenti csoporttal együtt határoz. Az RMDSZ második kongresszusát május 24-26-án tartják meg, Marosvásárhelyen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1991. március 2.

A Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy) ma nyitják meg az utóbbi fél évszázad legjelentősebb adományozójának emlékére rendezett kiállítást. Dr. Horváth Miklós értékes festményeket és antik bútorokat adományozott a múzeumnak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

1991. március 3.

A Vatra Romaneasca márc. 3-án Ploiestiben tartott rendkívüli országos értekezletén elutasította Radu Ceontea elnök előzőleg bejelentett lemondását, sőt a Románok Nemzeti Egységpártja is elnökévé választotta őt, tudósított Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1991. március 4.

Petre Roman miniszterelnök márc. 4-12-e között latin-amerikai körútra indult, Chilébe, Ecuadorba és Brazíliába látogat. /Román rádió/

1991. március 4.

Tőkés László püspök a vele készült beszélgetésben visszaemlékezett Désen töltött éveire. Az Ellenpontok erdélyi szamizdat ügye után indult meg a hajsza ellene, 1984-ben kitették az egyházból, 1986-ig volt munkanélküli. Akkor sem volt tétlen, meghurcolták az ifjúsági bibliakört, zaklatták a presbitereket. A magyar fiatalokból álló temesvári Thália amatőr társulatot betiltották /ennek tagja volt az interjút készítő Varga Gábor/, majd a engedélyezték működésüket, de azzal a minősíthetetlen feltétellel, hogy négy-öt odaadó tagot ki kell zárni, sőt egyetemről való kicsapásuk is szóba került. Ezzel az üggyel kapcsolatban Tőkés László /a fiatalok érdekében/ levelet intézett Papp László püspökhöz, aki ezért Tőkés Lászlót megrovásban részesítette. Az erdélyi magyar irodalom értékes, nem olyam szemetes, mint a magyarországi magyar irodalom. Az erdélyi magyar irodalom "önfenntartó, nemzetmentő jellegű", hangsúlyozta a püspök, és ott vannak a gyengéi, ahol ez az elkötelezettség nincs meg benne. Tőkés László kifejtette, hogy a néppel szeretne egyházat építeni, hogy az egyházat belső megtisztulással alulról szervezve, megújíthassák. /Varga Gábor. Temesvár ostroma ?89. A néppel szeretnék egyházat építeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1991. március 4.

Márc. 4-én ítéletet hirdetett a bukaresti Legfelsőbb Bíróság annak a 61 brassói lakosnak a rendkívüli semmisségi panasza ügyében, akik 1987. nov. 15-én megszervezték Brassóban a gépkocsigyári munkások lázadását a Ceausescu-rendszer ellen. Ezzel véget ért az egy éve húzódó ügy. Az akkor elítéltek csak hosszú huzavona után kapták meg a bírósági felmentést. /Brassó: megkésett igazságtétel. = Népszabadság, márc. 5./

1991. március 4.

Márc. 4-vel újabb szórakoztató magyar lap látott napvilágot, a B'Ábel, a Népújság melléklete. /B'Ábel (Marosvásárhely), márc. 4./

1991. március 5.

A Catavencu népszerű szatirikus hetilap bukaresti szerkesztőségét ismeretlenek feldúlták, dokumentumokat tüntettek el, tudósított a hetilap márc. 5-i száma. Előzőleg megfenyegették a szerkesztőséget, akik hiába kértek védelmet a belügyminisztériumtól. Az újság közli a fenyegető levelet, amely népárulónak nevezi az újságírókat, mert a "román nép ősi ellenségeinek", a magyaroknak helyet biztosítanak a lapban. Az üzenet aláírása: Tudor hadserege - Iancu Jianu kapitányság. /MTI/

1991. március 5.

A svájci száműzetésben élő Dimitru Mazilut, a Nemzeti Megmentési Front volt alelnökét két ismeretlen férfi támadta meg genfi otthonában. Mazilut kés és borotva ejtette súlyos sebekkel szállították kórházba. A Tribune de Geneve lapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a támadás a Securitate stílusára emlékeztetett. "Két elegánsan öltözött, álarcos férfi támadt rám...Megfenyegettek, hogy megölnek, ha beszélni merek." /La "Securitate" roumaine frappe en plein Genéve. Dimitru Mazilu agressé. = La Tribune de Genéve, 1991. márc. 6./ Másnap, márc. 6-án sajtóértekezletén a történtekről kérdezték Nastase külügyminisztert, aki azt felelte, hogy minderről semmit sem tud. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1991. március 6.

Petre Turlea, a Nemzeti Megmentés Frontja képviselője be akarja tiltani márc. 15-e megünneplését. "Felkérjük a kormányt, akadályozza meg az államellenes cselekedeteket és a magyar állampolgárokat március 10 és 17-e között ne engedje az ország területére." - jelentette ki a parlamentben. Ion Gavra vatrás képviselő hasonlóképpen beszélt: "a magyarok hatalmas hulláma akar az országba bejönni és itt bent is készülődnek Magyarország nemzeti ünnepének megtartására. Ezt meg kell akadályozni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1991. március 6.

Szász Zoltán, az amerikai Külpolitikai Intézet alelnöke, az emberi és kisebbségi jogok védelmezője Kolozsváron találkozott a helyi sajtó képviselőivel. Szász Zoltán, több politológiai könyv szerzője, 1944-ben távozott Magyarországról az Egyesült Államokba, negyedszer jár Kolozsváron, 1976, 1978 és 1990 után. Az 1976-ban és 1978-ben a régi rendszer hívta meg őt, de nem tudták meggyőzni igazukról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1991. március 6.

Ion Robu bukaresti érsek társaságában Szatmárnémetibe látogatott John Bukovsky bukaresti pápai nuncius, címzetes érsek, hogy átnyújtsa Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak a pápa kitüntetését, melyet azért kapott, mert a kommunista diktatúra vallásellenes időszakában sikerrel vezette egyházközségét. A nunciusnak felvetették a moldvai csángómagyarok problémáját, akik csak román nyelven hallgathattak szentmisét. A nunciust ez meglepte, mert minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét, példa erre, hogy több németországi városban öt nyelven folynak a szentmisék. /Gál Éva Emese: Mit mond a nagykövet úr? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1991. március 6.

Temesváron márc. 6-án megalakult az Ormós Zsigmond Társaság. /Új Szó (Temesvár), márc. 12./

1991. március 6.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület megalakulásának századik évfordulóját ünnepelhetné, ha nem szüntették volna meg időközben, nyilatkozta az újjáalakult egyesület elnöke, dr. Tövissi József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1991. március 7.

Szőcs Géza szenátor a szenátus márc. 7-i ülésén megvilágította, hogy mit is jelent a romániai magyarság számára a közelgő márc. 15-i évforduló, melyet a román sajtó egy része rosszhiszeműen románellenes színben tüntet fel. Felszólította a magyarokat és románokat, hogy együtt emlékezzenek márc. 15-ére, fejet hajtva valamennyi áldozat előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Vacaru Viorel vatrás képviselő válaszában arról beszélt, hogy az RMDSZ szenátori csoportja vezetőjének álláspontja szemben áll a hivatalos magyarországi vélekedéssel. Kitért arra is, hogy szerinte 1848-ban a 12. pontért a magyar hadsereg román falvakat pusztított el, ezért ő és utódai készek szembeszállni az ősi román föld elszakítására tett kísérletekkel. /MTI/

1991. március 7.

Temes megyében a magyar gyermekek közül 615-en járnak magyar, 995-en román óvodákba, az I-IV. osztályos magyar nemzetiségűek közül anyanyelvén tanul 772, románul 2083 fő, az V-VIII. osztály magyar tagozatain 728, a román tagozatain 2729 magyar gyermek tanul, a magyar líceumi osztályokba 475 diák jár, a román nyelvűbe 1539 magyar középiskolás. /Új Szó (Temesvár), márc. 7./

1991. március 7.

Adrian Nastase külügyminiszter kétnapos /márc. 7-8./ hivatalos munkalátogatáson volt Jugoszláviában. Fogadta Jovic államelnök, Milosevics szerb elnök és Markovics szövetségi miniszterelnök. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a két országban végbemenő folyamatokról. /Román rádió/

1991. március 7.

Szilágyi Aladár feltette a kérdést Ioan Robunak, Bukarest római katolikus érsekének, nem lehetne, hogy a magyarul beszélő moldvai csángók saját nyelvüket ismerő papokat kapjanak? Robu kijelentette, hogy a csángók nyolc-tíz dialektust beszélnek. Ezek a nyelvjárások "valóban sokkal közelebb állnak a magyarhoz", de nem létezik írott csángó nyelv, azt ki kellene dolgozni. "A csángók csángóul, a magyarok magyarul beszélnek." Akik azt akarják, hogy a csángók nyelvét bevezessék a templomba, a magyarra gondolnak. /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./

1991. március 7.

A nagyváradi Bihari Napló Kiadóvállalat felhívta a figyelmet, hogy náluk megrendelhetők a következő nagyváradi lapok: Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilap, Szemfüles gyermeklap, Sziget ifjúsági magazin és az etnikumok közeledését szolgáló Direct román nyelvű lap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

1991. március 8.

A Romania Mare magyarellenes és antiszemita cikkeire példa a hetilap márc. 8-i számából: "A magyarok története Európában nem egyéb, mint bűntények hosszú és elképzelhetetlen sorozata, amelynek egyetlen jellemzője, sajátságos bélyege a szadizmus." "A Sátán Ázsia földjén teremtett egy egyedülálló népet, ennek egyetlen jellemzője a szadizmus, amelyet Európában elterjesztett. " "Az a pápa, aki a Szent Istvánnak keresztelt gyilkos véres kezébe tette a keresztet..." /Egy marosvásárhelyi román aláírású cikkből./ Ugyanebben a számban Radu Theodoru író egyszerre magyarellenes és zsidóellenes, ilyeneket ír: "A gazdasági életben, a pénzügyekben és a politikában az idegen elem eluralkodásának jelensége egyre nyilvánvalóbb." Vérszívókról beszél, a "választott nép sarjairól" és kész megküzdeni "az új bölcs Náthánok ördögi politikájával." /Ezeket és a hasonló hangvételű cikkeket elítélően idézte: Romania Literara, jún. 20. /

1991. március 8.

Moses Rosen főrabbi nyilatkozata szerint a fasizálódás veszélye a mai Romániában rendkívül nagy. /Curierul National 62. száma, ismerteti: Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1991. március 8.

Brassóban a Vatra Romaneasca lapja és a magát függetlennek nevező Gazeta de Transilvania egyaránt közöl uszító tartalmú, magyarellenes cikkeket. /"Független" uszítás a csöndes Brassóban. = Valóság (Bukarest), márc. 8./

1991. március 8.

Kincses Előd, a marosvásárhelyi események koronatanúja /akinek távoznia kellett az országból/ összefoglalta a marosvásárhelyi jelentés hiányosságait. A jelentés szerint a pogromoknak szükségszerűen be kellett következniük, mert ez az ár, amit fizetni kellett a demokratizálódásért. Valójában a pogromok a demokratizálódás megakadályozását, a szekuritate visszaállítását célozták. A jelentés nem szól a megyei Nemzeti Megmentési Front jan. 19-i határozatáról: szept. 1-jétől vissza kell állítani a Bolyai Farkas Líceumot magyar, a Papiu Líceumot román intézményként, kijelentve, hogy de jure jan. 19-től mindkét intézményt ilyen jellegűnek nyilvánítják. Ez igazolja, hogy a magyar iskolák visszaállítását Marosvásárhely románjainak többsége helyeselte. Ebből következik, hogy a jogos magyar követelés csak ürügy volt a magyarellenes hangulatkeltésre. A Romániába szállított magyar könyvekkel kapcsolatban elmondható, hogy besszarábiai románoknak százezer számra küldenek román könyveket. A jelentésből kimaradt, hogy a Vatra Romaneasca már februárban elhatározta: márc. 15-ét magyarellenes propagandára kell felhasználni. A márc. 16-i gyógyszertári csatáról a jelentés nem mondja ki, hogy a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának határozata értelmében a város valamennyi gyógyszertárára visszakerült a román mellé a magyar gyógyszertár felirat is. A márc. 19-i eseményekről szóló jelentés nem tartalmazza, hogy a tüntetést, Kincses Előd foglyul ejtését és alelnöki tisztségéről való lemondatását Ion Judea ezredes, a Vatra Romaneasca vezetőségének megbízásából szervezte meg. ? Felvételek igazolják, hogy a román tüntetők a főtéren bevárták a felfegyverzett román parasztok megérkezését, és együtt mentek az RMDSZ-székházhoz. A jelentés elhallhatja, hogy a Maros megyei vezetés felkérte Ion Iliescut, hogy utazzon Marosvásárhelyre, azonban Iliescu azt válaszolta, ilyen feszült helyzetben nem utazik a városba. A jelentés nem említi, hogy Constantin Cojocaru tábornok, Maros megye katonai parancsnoka megtagadta Kincses Elődnek, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa /NEIT/ alelnökének felszólítása teljesítését. Kincses azt követelte, hogy a magyar és román tüntetőket a hadsereg válassza szét, és biztosítsa Marosvásárhely védelmét az esetleges újabb beözönlés ellen. A Maros megyei ügyészség azonosította Csipor Sntal, Gémesi István és Kiss Zoltán gyilkosait, de nem helyezte őket vád alá. Sütő András egyik bántalmazóját is azonosították, de nem gyilkossági kísérletért, hanem csendháborításért vonták felelősségre. Vasile Tira őrnagy, aki irányította Sütő András elleni támadást, Formanek Ferenc és Pécsi Ferenc szatmári NEIT-vezetők foglyulejtését és lemondatását, még mindig szabadlábon van, a hadsereg állományában. Nem vonták felelősségre Ion Judea ezredest, Ion Seriescu tábornokot, Gheorghe Gambra ezredes rendőrparancsnokot és Constantin Cojocaru tábornokot. /Kincses Előd: A marosvásárhelyi jelentés hiányosságai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1991. március 8.

Az Erdélyi Németek Demokratikus Fóruma nyilatkozatban tiltakozott a magyar és német nyelvű tévéadások csökkentése /az adás egy részének a 2-es csatornára áthelyezése, amely nem fogható magyar- és németlakta vidékeken/ miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1991. március 8.

Paul Philippi német nemzetiségű képviselő visszautasította Razvan Teodorescunak, a tévé elnökének a szavait, hangsúlyozva, hogy az erdélyi szászok 850 éve élnek ezen a vidéken, volt kulturális és politikai szerepük az elmúlt századokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1991. március 8.

Befejeződött az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának idei ülésszaka Genfben. A Bizottság egy évvel meghosszabbította a megfigyelő tevékenységet olyan országokban, ahol kétségesnek tartja az emberi jogok tiszteletben tartását, ezek közé tartozik Románia is. /MTI/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-122




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998