udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 66 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. április 1.

Romániában mától 250 %-kal emelték az alapvető élelmiszerek árait. Az áremelés egy részét fizetéskiegészítéssel kompenzálják. Húsvét hétfő munkaszüneti nap volt azok számára, akik ezen a napon ünnepelték húsvétot /az ortodox naptár szerint ugyanis április 7-én lesz húsvét/. /MTI/

1991. április 2.

A Nemzeti Megmentési Front kizárta tagjai sorából Alexandru Birladeanut, a szenátus elnökét a kormányt bíráló nyilatkozata miatt, továbbá tíz képviselőt és két szenátort. A képviselők korábban bejelentették kilépésüket, a két szenátor pedig Birladeanu beszéde után döntött a kiválásról. /MTI/

1991. április 3.

A romániai magyar egyházak vezetői Kolozsváron tanácskoztak. Iliescu elnökhöz intézett beadványukban aggodalmukat fejezték ki az antidemokratikus tendenciákkal, a kisebbségi jogok és a vallásszabadság sérelmeivel kapcsolatban. /MTI/

1991. április 3.

Éjjel összetörték Marosvásárhelyen a Teleki Téka feliratát. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

1991. április 3.

Országos magyar nyelv- és irodalom tanulmányi verseny kezdődött Csíkszeredán. /Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

1991. április 3.

Adrian Nastase külügyminiszter német kollégája meghívásának eleget téve Bonnban tárgyalt Hans-Dietrich Genscherrel az európai helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról. A román külügyminiszter németországi látogatásával országa elszigeteltségén próbált enyhíteni, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nastase kifejtette, írja a lap, hogy mivel a NATO-val szemben vákuum keletkezett, Kelet-Európának fontolóra kellene venni egy regionális struktúra létrehozását. Talán létrejöhetne egy közép-európai unió, úgyis, mint a Nyugat-Európai Unió partnere, konzultatív fórum lenne megfigyelőkkel a Nyugat-Európai Unió, az Egyesült Államok és a Szovjetunió részéről, átmeneti láncszem a páneurópai biztonsági mechanizmus megteremtéséig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7./

1991. április 4.

Ion Iliescu elnök Gorbacsov meghívására kétnapos hivatalos látogatásra Moszkvába utazott, ahol ápr. 5-én aláírta az új román-szovjet együttműködési és barátsági szerződést. Iliescu találkozott Borisz Jelcin parlamenti elnökkel is. Iliescu kifejtette: Romániának a történelmi, nyelvi és etnikai kötődés alapján jó lehetősége van a szovjet Moldovával való kapcsolatok fejlesztésére, ugyanúgy Oroszországgal és más szovjet köztársaságokkal. A szerződés kimondja a határok sérthetetlenségét, a két állam nem vesz részt egymás ellen irányuló semminemű szövetségben, rendszeresen tanácskozik egymással a két állam kormánya és parlamentje, fejlesztik együttműködésüket katonai téren, együttműködnek a Fekete-tenger és a Duna hasznosításában. A szerződést 15 évre kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7./

1991. április 6.

Az RMDSZ Országos Elnöksége munkaülést tartott ápr. 6-án Kolozsváron. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Az RMDSZ kiadott nyilatkozatában elítélte a fasiszta színezetű ultranacionalizmus tobzódását, a Román Nemzeti Egységpárt magyarellenes nyilatkozatát /Adevarul de Cluj, márc. 26./. Ez utóbbinak azért van különös jelentősége, mert egy parlamenti képviselettel rendelkező párt hivatalos állásfoglalását tükrözi. A Román Nemzeti Egységpárt nyilatkozata szerint a magyarságot meg kell fosztani még azoktól a jogoktól is, amelyekkel rendelkezik. Demokráciaellenes az a követelésük, hogy minden nemzetiségnek egyetlen képviselője legyen a parlamentben. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ nyilatkozatát Ioan Al. Crisan pártelnök aláírásával közölték. A nyilatkozat szerint a Román Nemzeti Egységpártnak sok románban sikerült tudatosítani a magyar irredentizmus veszélyét, amely Erdély elszakítását célozza. Ezt az RMDSZ közreműködésével valósítják meg. Az RNEP szerint olyan alkotmányt kell kidolgozni, amely a románok számára készül és nem arra, hogy kielégítse a magyar kisebbség előjogokra vonatkozó kéréseit. Teremtsenek lehetőséget arra, hogy visszatérhessenek a Kovászna és Hargita megyéből elűzött románok. Szüntessék meg az iskolai szeparatizmust, amelyet a magyar kisebbség vezetett be és büntessék meg azokat, akik támogatták ezt a szeparatizmust. Mindazokat büntessék meg, akik vétkesek egyes helységek, utcák, intézmények nevének románról magyarra változtatásában, valamint a kétnyelvű feliratok megjelenéséért. A magyar kisebbségtől meg kell vonni előjogaikat. Ezentúl minden kisebbségnek egy képviselője legyen a parlamentben. /Szemelvények a Román Nemzeti Egységpártnak a nemzeti kérdés megoldására tett nyilatkozatából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./

1991. április 6.

A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület ápr. 6-án tartja első közgyűlését Segesváron. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

1991. április 6.

Németh László emléknapot rendezett Nagybányán, április 6-án a nagybányai RMDSZ és a református egyház, a város nagy szülöttje, az író születésének 90. évfordulóján, felavatták a Németh László-emléktáblát. A szülőház már nincs meg, ezért az emléktáblát a református templom előcsarnokában állították fel. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./

1991. április 6.

Kőrösi Csoma Sándorra emlékező ünnepséget rendezett ápr. 6-án a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület Csomakőrösön és Kovásznán. Csomakőrösön Fábián Imre mondott beszédet, az ünnepi istentiszteleten Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét. Kovásznán szimpóziumot rendeztek, ahol Budapestről dr. Kiszely István és Petkó Iván, továbbá dr. Bodor András /Kolozsvár/, Demény Lajos /Bukarest/ és Fábián Ernő /Kovászna/ tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7., Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

1991. április 7.

Bukaresten megalakult a Román Országos Zsidó Ügynökség. Célja: Izrael és a zsidó diaszpóra közötti kapcsolattartás. /AFP/

1991. április 9.

Nicolae Tau, Moldova Köztársaság külügyminisztere Bukarestbe látogatott ápr. 9-én, fogadta Iliescu elnök is. Románia és Moldova közvetlen kereskedelmi megállapodást kötött, a szerződést Petre Roman miniszterelnök és Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter írta alá Bukaresten. Megállapodtak abban, hogy tíz napon belül megnyílik a iasi-i és a kisinyovi /Kisinau/ főkonzulátus, rövidesen négy újabb határátkelőhelyet adnak át. Szakértői vegyes bizottság alakul a kormányközi szerződés előkészítésének meggyorsítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1991. április 9.

Adrian Nastase háromnapos látogatásra Párizsba, majd Genfbe utazott, hogy részt vegyen Nicolae Titulescu halálának 50. évfordulója alkalmából tartott rendezvényeken, továbbá hogy tárgyaljon francia politikusokkal, Genfben pedig ENSZ-főtisztviselőkkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1991. április 10.

Márc. 7-én kezdődött el a Romániai Magyar Cserkészmozgalom bejegyzése elleni ügyészségi óvás tárgyalása, melyet fél óra múlva elnapoltak máj. 9-re. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1991. április 11.

Az 1989-es fordulat óta először szavazott meg az IMF hitelt /517 millió dollárt/ Romániának. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

1991. április 11.

Petre Roman miniszterelnök április közepén kétnapos magánlátogatást tesz az Egyesült Államokban, ahol üzletemberekkel, illetve az emigráció képviselőivel találkozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1991. április 12.

Bolintin de Vale községben az ott lakó cigányokra támadtak a helybeliek és felgyújtottak 22 házat, anélkül, hogy a tűzoltóság közbeavatkozott volna. /Kiégett házak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Az RMDSZ nyilatkozatban ítélte le a Bolintin de Vale községben történteket, továbbá károsnak tartja a Román Televízió és egyes képviselők állásfoglalását, akik mentegetni próbálták az erőszakosságot. /Az erőszak, a dzsungel törvénye ellen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1991. április 12.

Sütő András hónapokig volt külföldön, több műtétet végeztek a szemén. Először Budapesten kezelték, majd áprilisban Bostonban esett át egy műtéten, azután újabb műtétre ismét vissza kell térnie Bostonba. Arra akarta rábeszélni 1990. márc. 19-én Marosvásárhelyen a tömeget, hogy térjenek haza, amikor a Vatra Romaneasca által szervezett csoportok, a Libánfalváról és Hodákról teherautón behozott parasztok rátámadtak a magyarokra. Az RMDSZ-székházba menekültek be, hetvenketten. Az ostrom azonban folytatódott. "Öljétek meg őket!", Gyújtsátok rájuk az épületet, hadd égjelek meg elevenen!" - kiáltozták és vasdoronggal törték be az ajtót. Sikerült értesíteniük Judea ezredest és Scrieciu tábornokot, akik a helyszínre érkeztek és felszólították a székházban rekedt magyarokat, hagyják el a székházat, biztosítják a szabad elvonulást. Amikor kiléptek a kapun, a feldühödött románok megtámadták a kijövőket, akkor verték össze Sütő Andrást is, kiverték a fél szemét. Az írót Bukarestbe vitték, a katonai kórházba. Betegágyánál meglátogatta Iliescu elnök, aki megígérte, a támadás elkövetőit azonosítják és bíróság elé állítják. Ezt azóta sem tették meg. Sütő András elmondta még, hogy Budapesten találkozott a közlekedési balesete miatt kórházban ápolt Tőkés László püspökkel, akkor megvitatták a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kérdéseit, melynek ők alapítói. Az alapítvány segíti mindazokat, akik kényszerűen elhagyták Romániát és most szeretnének visszatérni. Sokan kivándoroltak az országból /Magyarországra 30 ezren távoztak/, az alapítvány tevékenysége tehát jótékony hatású. Ennek ellenére támadták Sütő Andrást, az alapítvány elnökét. /Paul Vinicus: "Az általam leírt világnak nem kell visszatérnie, hiszen létezik" állítja Sütő András, aki gyilkosok össztüzében állva is hisz az erkölcsi értékekben. = Valóság (Bukarest), ápr. 12./

1991. április 12.

Bukaresten, Temesváron, Nagyváradon és Iasiban kormányellenes tüntetés volt, a Polgári Szövetség szervezésében. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1991. április 13.

Gheorghe Raducanu, a cigányság parlamenti képviselője tiltakozott a bolinti cigányellenes megnyilvánulás miatt. Nem ez az első eset, hogy a cigányságot elűzik házaikból, mondta. A frontos képviselők közbekiabálással zavarták, alig tudta elmondani tiltakozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./

1991. április 13.

A romániai püspökök ad limina látogatás alkalmából a Vatikáni Rádió magyar osztályának igazgatója, Szabó Ferenc interjút készített Bálint Lajos gyulafehérvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel, amelyet márc. 25-én és 27-én közvetítettek. A gyulafehérvári egyházmegyének 547 ezer híve van, ebből 3000 német és 5000 román. A nagyváradi egyházmegyének 112 ezer híve van, túlnyomórészt magyarok, 15 ezren szlovákok, 57 plébániája, 117 filiája és 68 papja van, 24 teológus készül a papságra. A szatmári egyházmegyében 130 ezer hívő él, közülük néhányezer német. Reizer püspök kiemelte: "Külön-külön szóltunk közös problémáinkról, az erdélyi érsekrégről, a csángó-kérdésről, a magyar iskolaügyről, valamint a közös püspöki konferenciáról." Bálint Lajos püspök elmondta, hogy a pápa kívánságára közös püspökkari konferencia létesült, melynek tagjai az öt görög katolikus püspök, a bukaresti érsek és iasi püspök, valamint a temesvári, szatmári, nagyváradi és gyulafehérvári püspök. "Személy szerint más elképzelésünk volt, de engedelmességből elfogadtuk." A gyulafehérvári szemináriumnak 129 kispap-növendéke van, közülük 21-en külföldi egyetemeken tanulnak. Idén 69 elsőéves növendék van, emellett sokan lettek szerzetesnövendékek is. Megindult az iskolai hitoktatás, bárcsak kéthetente egy órában, újabban hetente, de oktatás csak a 8. osztályig van. A kórházi és a börtönpasztoráció szabaddá vált. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 13., 83. sz./

1991. április 13.

A Kriza János Néprajzi Társaság április 13-án Nagyváradon tartotta vándorgyűlését Hiedelemélmények címmel, 11 dolgozatot olvastak fel. Az 1990. márc. 18-án megalakult társaság elnöke Pozsony Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán létrehozott néprajzi tanszék tanára. A társaságnak 107 tagja van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

1991. április 13.

Székelyudvarhelyen országos táncház-fesztivált /ápr. 13-14./ rendeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

1991. április 13.

Országos baptista ifjúsági találkozót rendezett Szatmárnémetiben a Romániai Magyar Baptista Ifjúsági Szervezet. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

1991. április 14.

Iliescu elnök ápr. 14-én Londonba utazott, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megalakulására, ahol megjelentek az európai államfők. Iliescu ápr. 15-én beszédet mondott, majd ápr. 16-án több találkozót tartott állam- és kormányfőkkel, így John Major brit miniszterelnökkel, Francois Mitterrand elnökkel és másokkal, az Antall József miniszterelnökkel lezajlott találkozón kölcsönösen hangsúlyozták, hogy munkálkodni kívánnak a kétoldalú kapcsolatok javításán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1991. április 14.

Ápr. 13-14-én Erdély múltja és jövője címen tanácskozást tartottak Egerben, melyet az Erdélyi Szövetség szervezett. Előadást tartott többek között Beke György, az Erdélyi Szövetség elnöke, Murvay Sámuel, az Erdélyi Szövetség Heves megyei elnöke, Tőkés László püspök, Borbély Imre /Temesvár/, Köteles Pál, az Erdélyi Magyarság /Budapest/ főszerkesztője, Nagy Béla /Nagyvárad/, dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Balla D. Károly /Ungvár/, Konthur Bertalan, a Nyugat-Európai Erdélyi Világszövetség elnöke, Eva Maria Barki, a bécsi Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke, Sebestyén Teleki István /Svájc, Erdélyi Világszövetség/, dr. Jónás Endre /Németország/, Pomogáts Bála, Székelyhidi Ágoston és Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Titkársága/. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, ezt Tőkés László nem írta alá. A tanácskozásról hírt adott a Romániai Magyar Szó is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), (Bukarest), ápr. 15./ A következő napokban a román sajtóban heves elítélő kampány indult meg a tanácskozás miatt, elsősorban Tőkés Lászlót vádolták. /MTI/

1991. április 15.

Petre Roman miniszterelnök ápr. 15-én Washingtonba utazott, kongresszusi képviselőkkel, üzletemberekkel találkozott, ápr. 16-án pedig Baker külügyminiszterrel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Bush elnök nem fogadta Petre Romant, a román miniszterelnök április 18-án érkezett haza Washingtonból. /Román rádió, MTI/

1991. április 15.

Az ellenzéki mozgalmakat tömörítő Antitotalitárius Demokrata Fórum felhívást intézett az országhoz: minden törvényes eszközt igénybe kell venni ahhoz, hogy Iliescu elnököt rávegyék a parlament föloszlatására és az általános választások előrehozására. A felhívás a kormány lemondását indítványozta. /MTI/

1991. április 16.

A Kőrösi Csoma Sándor Társaság nyomatékosan tiltakozott Kőrösi Csoma Sándor szobrának újbóli meggyalázása ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998