udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 141 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-141
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. július 1.

Megnyílt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet /EBEÉ/ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó genfi szakértői tanácskozása, melyen három héten át vitatják meg a kisebbségek helyzetét és a teendőket. Július 2-án Entz Géza államtitkár, a magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy tanúi vagyunk az etnikai türelmetlenség újjászületésének, ezért van szükség nemzetközileg elfogadott minimális szabályokra. Különös figyelmet kell szentelni a történelmi kisebbségek helyzetének. Az emberi jogok tiszteletben tartása szükséges, de nem elegendő a kisebbségek védelmére, mondta. /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Traian Chebeleu nagykövet, a genfi tanácskozáson a román küldöttség vezetője elutazása előtt interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Elmondta, hogy Genfben a külügyminisztériumiak által összeállított Fehér Könyvet ismertetik, amely a kisebbségek Romániában élvezett jogait tartalmazza. Szerinte nincs szükség új normatívákra, a nemzetiségi kérdést nem kell dramatizálni, annak megoldása elsősorban a gazdasági fejlődéstől és a demokrácia előrehaladásától várható. A román küldöttség új magatartási kódex kidolgozását fogja javasolni, ebben szerepel, hogy minden állam tartózkodik a másik állam egységének megbontását célzó szeparatista akcióktól. Chebeleu szerint a nemzeti kisebbségek jogainak kérdése nem képezheti a kétoldalú megállapodások tárgyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Románia küldöttségében nem lehettek jelen a kisebbségek képviselői. Tőkés László csak magánszemélyként, egy párhuzamos kisebbségi rendezvényen szólalhatott fel. /Erdélyi Napló /Nagyvárad), júl. 20./ Tőkés László beszéde: júl. 3-i jegyzet.

1991. július 1.

Prágában az állam- és kormányfők aláírták a jegyzőkönyvet a Varsói Szerződés megszűnéséről. A megjelent román vezetők, így Iliescu elnök tárgyaltak több ország vezetőivel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./, Nastase külügyminiszter pedig Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Nastase a tárgyalásról elmondta: arra kérte a magyar külügyminisztert, hogy biztosítson elsőbbséget a Romániával való kétoldalú szerződésnek, továbbá a határátkelők zsúfoltságának kérdését érintették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ Prágában Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter használta a "román klauzula" kifejezést, arról szólva, hogy Lengyelországnak, Csehországnak, Magyarországnak nem fogadható el a Szovjetunióval megkötendő szerződésben olyan kitétel, hogy a felek nem lépnek be olyan szövetségbe, amely a másik fél ellen irányul, mert ez korlátozná az ország szuverenitását /a román-szovjet szerződésben ez szerepel/. Adrian Nastase külügyminiszter szerint ez a klauzula nem korlátozza Románia szuverenitását, "túl sok zaj van mostanában a román klauzula körül", tette hozzá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. július 1.

Bukarestben júl. 1-jén a Coral zsinagógában az 1941. jún. 1-jei iasi-i pogrom áldozataira, s általában a romániai zsidó mártírokra emlékeztek. Dr. Moses Rosen főrabbi mondott beszédet, számos jeles külföldi vendég is megjelent. Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök üzenetet intézett az emlékezőkhöz. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. július 2.

Jún. 29-én az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége tárgyalt Kolozs megye vezetőségével annak érdekében, hogy a három magyar iskolába önkényesen behelyezett román tannyelvű osztályokat töröljék a beiskolázási tervből. A tárgyalás nem vezetett eredményre, ezért az RMDSZ megyei vezetősége elhatározta, hogy folytatja a három középiskola őrzését, júl. 2-án pedig mindhárom iskolában /Apáczai, Báthory és Brassai/ tiltakozó gyűlést szerveznek. Kérnek mindenkit, hogy tartson velük. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Júl. 2-án Kolozsváron többezren tüntettek a Báthory, Brassai és Apáczai líceumok udvarán a magyar iskolákért, jelen voltak az egyházak képviselői. A Polgári Szövetség és az Antitotalitárius Fórum román képviselői támogatásukról biztosították a magyarság jogos követelését. /Méltóságteljes tüntetés iskoláinkért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3., Tömeggyűlések Kolozsváron a magyar iskolákért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1991. július 2.

Júl. 1-jén a Kolozs megyei tanfelügyelőségre rendelték a magyar iskolák igazgatóit, fenyegető hangnemben felszólították őket, állítsák le a tiltakozó gyűlést. Az igazgatók ezt a követelést visszautasították. A tiltakozó gyűlés megvolt, végül a tanfelügyelőség engedett: nem indítanak magyar osztályokat a három magyar középiskolában. /Németh Júlia: Visszakozás iskolaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

1991. július 2.

A történelmi magyar egyházak vezetői Ion Iliescu elnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak amiatt, hogy Kolozsváron a magyar középiskolákban Victor Dragoi tanfelügyelő utasítására román osztályokat akarnak indítani, mert ezzel megsértették a kisebbségi oktatás normáit. Mivel más megyékben is előfordultak hasonló esetek, az egyházi vezetők kérték Iliescu elnök közbenjárását a törvénytelenség megfékezésére. Az egyházi vezetők egyúttal a legfontosabb vallásügyi fórumokat is tájékoztatják minderről, kérvén e fórumok közbenjárását az Európa Tanácsnál. /"Kénytelenek vagyunk tájékoztatni Önt?" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1991. július 2.

A Kolozsvári Antitotalitárius Fórum tiltakozott az ellen, hogy Kolozsváron román osztályokat hozzanak létre a magyar középiskolákban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1991. július 2.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete tiltakozott a nagy múltú kolozsvári magyar középiskolák elleni nacionalista intézkedés ellen, hogy újra vegyes nyelvűvé akarják változtatni azokat. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

1991. július 2.

A szenátus jóváhagyta Románia csatlakozását a genfi Menekültügyi Konvencióhoz. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 2./

1991. július 2.

Nagybányán megalakult a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, amely Máramaros megye Gutintól délnyugatra elterülő magyarlakta városait és falvait szeretné összefogni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1991. július 2.

Tordaszentlászlón jún. 29-én másodszor szervezték meg a dalostalálkozót, melyen idén Kolozs, Fehér és Szilágy megyéből húsz kórus vett részt. Boldizsár Zeyk Imre tanárral az élen a helybeliek szervezték meg ez a szép találkozót. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

1991. július 2.

A New York Times júl. 2-i számában jelent meg Henry Kamm cikke: A románok tudomást szereznek nemzetük zsidóirtáshoz való hozzájárulásáról. Ebben Elie Wiesel beszédét ismertették, aki családjából egyetlen túlélőként felhívta a figyelmet az újjáéledő antiszemitizmus veszélyeire. Mindenhol ismertek voltak a tények a román zsidóüldözésről, csak Romániában nem. Romániában tömegesen gyilkolták a zsidókat, "néha a németeket is megrázó brutalitással, pogromok voltak, melyeket a katonaság és rendőrség rendezett, zsidók dolgoztak, éheztek, fagytak meg a románok által létesített koncentrációs táborokban." Kétszeresen ölték meg őket, mondta Moses Rosen főrabbi a bukaresti zsinagógában: az 1941-ben kezdődött pogrom végül 400 ezer zsidó halálát okozta, akikről csak zsidók között vagy csak külföldön lehetett beszélni. "Megölték őket a holocaust során és még az elsiratásukat is eltiltották." - mondta Moses Rosen. Ezen a gyászünnepen nem vett részt Iliescu elnök, sem Petre Roman miniszterelnök, hanem koszorút küldtek. Moses Rosen elítélte, hogy a román kormány semmit sem tesz az antiszemitizmus ellen, holott erre ő felhívta a figyelmet. A román népnek tudomására kell hozni a zsidóirtásra vonatkozó teljes igazságot, mondta a főrabbi és tiltakozott Antonescu rehabilitálása ellen. /A cikk szövegének fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

1991. július 2.

A Vatra Romaneasca nyilatkozatban tiltakozott Moses Rosen főrabbi "románellenes" kampánya ellen. A nyilatkozat szerint Antonescu védelmet nyújtott a zsidóknak. A Vatra elhatárolja magát az antiszemitizmustól, de a románellenességet éppoly károsnak tartja, mint a zsidóellenességet. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

1991. július 2.

Júl. 2-án Kolozsváron, a Dónát úton összegyűltek a katolikus hívek, Czirják Árpád kanonok ünnepélyesen elhelyezték a Szent István király tiszteletére építendő templom alapkövét. /Román János: Szent István templom - Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

1991. július 3.

Tőkés Lászlónak Genfben, a Nemzetközi Jogi Konferencián júl. 3-án Románia kisebbségellenes politikája címen elhangzott hozzászólásának a lényege: románosítás, asszimiláció, román tömegek betelepítése Erdélybe, elűzetés, kivándorlás, szellemi-kulturális népirtás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20-21./

1991. július 3.

Kolozsváron Dragoi Kolozs megyei vezértanfelügyelő júl. 2-án közölte, hogy nem helyeznek román osztályokat a három magyar középiskolába, másnap azonban megküldte az iskoláknak a beiskolázási tervet, ebben változatlanul szerepelnek a román osztályok. /Németh Júlia: Folytatódik a támadás iskoláink ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1991. július 3.

Traian Chebeleu nagykövet, külügyminisztériumi igazgató vezeti a Genfben az EBEÉ nemzeti kisebbségek kérdéskörében szervezett szakértői konferencián a román küldöttséget. A konferencia júl. 1. és 19. között zajlik. A vele készített interjúban Chebeleu elmondta, hogy a genfi tanácskozáson az első napirendi pont az eddigi tapasztalatok, a nemzetiségekkel kapcsolatos törvények áttekintése, Erre a román vezetés Fehér Könyvet készített, ez bemutatja a nemzetiségek helyzetét. A román küldöttségnek nincs nemzetiségi tagja, Chebeleu ezt megfelelőnek tartja, mert "nem akarják túlpolitizáni" a napirenden szereplő kérdéseket. Chebeleu említette, hogy román tervezetet fognak előterjeszteni Genfben a következő címmel: Az államok magatartási kódexe a kisebbségek kérdéseiben folytatandó nemzetközi együttműködés ügyében. /Székely László: Túlpolitizálás nélkül. Exkluzív interjú Traian Chebeleu nagykövettel, külügyminisztériumi igazgatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. július 3.

Nagyváradon megnyílt a Sulyok István Református Főiskola, hittantanár és német nyelv, jog, illetve szociális munkás szakpárosítással. A főiskola ötéves képzéssel diplomát ad. /A Sulyok István Református Főiskola felvételi tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. július 3.

Összes Románok Világszövetsége néven új politikamentes tömörülés alakult, amely a románok egységének megszilárdítását tűzte ki céljául. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. július 3.

A New York Times júl. 3-i száma újra foglalkozott a romániai antiszemitizmussal. /Antiszemita beleszólás Wiesel úr romániai szónoklatába. = magyarul: Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

1991. július 4.

AZ RMDSZ Szatmár megyei szervezete érdeklődött a rendőrségen az 1990. márc. 27-én felrobbantott erdődi Petőfi-emlékmű tetteseinek kézrekerítése ügyében. A rendőrség júl. 4-én válaszolt: megtalálták a tettest: Szeling Ioan erdődi lakos személyében, akit még 1990-ben két helybeli román megölt. - A sződemeteri Kölcsey-emléktábla szétrombolóját még nem találták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

1991. július 4.

Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke Bukarestben sajtóértekezleten ismertette a kolozsvári magyar iskolák helyzetét. Azért ellenzik a román osztályok indítását, mert a Ceausescu-rendszerben is a vegyes iskolák jelentették az eszközt a nemzetiségi oktatás fokozatos elsorvasztására. /MTI/

1991. július 4.

A külügyminisztérium Fehér könyvet adott ki a romániai nemzeti, nyelvi vagy vallási kisebbségekhez tartozó személyek jogairól. A propagandakiadványból megtudhatjuk, hogy Románia halad a társadalmi reformok útján, teljes a demokrácia, a kisebbségek rendelkeznek a szabadságjogokkal, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., folytatásokban: júl. 5., 9., 10./

1991. július 4.

Nagyváradon hetedik napja folytatja éhségsztrájkját Bajgyik László szakszervezeti vezető, ezzel tiltakozva a kormány és a minisztérium közömbössége miatt, amivel az ország egészségügyét kezelik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1991. július 4.

Bodó Barna Petre Roman kormányfőhöz intézett nyílt levelében reagált a miniszterelnök jún. 28-i tévéinterjújára, melyben a kormány egyéves működését értékelte. Petre Roman kijelentette, hogy Romániában minden jobban megy, a reform példaszerű, olyan dolgokat értek el, amire a szomszédos országok képtelenek voltak. Valóban, tette hozzá Bodó Barna, a térség egyetlen országa sem ért el 300 %-os inflációs rátát, Magyarország 20-30 %-ot ért el. Petre Roman kimondta: Magyarországot lehagytuk. Romániában alig van ma társadalmi kategória, amely elégedett volna helyzetével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

1991. július 4.

Manfred Wörner NATO-főtitkár jún. 3-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett. Találkozott Iliescu elnökkel, Petre Roman miniszterelnökkel, júl. 4-én részt vett a parlament két háza együttes ülésén, találkozott pártok vezetőivel, elutazása előtt sajtóértekezletet tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1991. július 4.

Látogatóba érkezett Csíkszeredába Sáska Péter Szabófalvából. Elmondta, hogy a személyi igazolványa szerint a neve Sescu Petre Paduraru, de a csángóknak román nevet adnak az igazolványban. Ismerkedni jött Sáska Péter, ismeri Kardalus János népművelési felügyelő nevét. Szeretett volna jelen lenni a Kriza János Néprajzi Társaság gyűlésein, de eddig nem volt erre módja, mert azok mindig egybeestek valamelyik csángó falu búcsújával. /Kardalus János: Látogatóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

1991. július 5.

Tőkés László nagyváradi püspököt júl. 5-én fogadta a pápa. Tőkés László beszámolt a kisebbségek helyzetéről, támogatását kérte a moldvai csángók anyanyelvi-kisebbségi jogainak biztosítása és a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése ügyében, majd átadta II. János Pálnak Tempfli József nagyváradi püspök levelét. Tőkés László beszámolt még a pápának a csángók beolvasztására irányuló törekvésekről és a román görög katolikusok elnyomásáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10.; Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12.; Falvak Népe (Bukarest), 28. sz., júl. 13.; Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), jún./

1991. július 5.

Jún. 5-én Bukarestben Andrásfalvy Bertalan magyar és Andrei Plesu román művelődési miniszter aláírta a magyar-román kulturális egyezményt. Elhatározták a Román Kultúra Házának Budapesten és a Magyar Kultúra Házának Bukarestben való megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1991. július 5.

A New York Times júl. 5-i számának szerkesztőségi kommentárja szerint Románia vezetői tétlenül figyelik, amint a szennysajtó ismét gyűlöletet hirdet minden kisebbség, zsidók, magyarok, cigányok ellen. Az 1946-ban háborús bűnösként kivégzett Antonescut mártírként ünneplik. Antonescu 1940-ben keményebb zsidótörvényeket vezetett be, mint Németország. Példátlan kegyetlenséggel gyilkolták és deportálták a zsidókat Antonescu idején. A Washington Post júl. 5-i száma arról tudósít, hogy "Románia nacionalista újságai nosztalgiával írnak Ceausescuról és támadják a magyarokat, zsidókat és cigányokat." Romániában már három nagyvárosban neveztek el utcát Antonescuról. /MTI/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-141




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998